A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 16. § tekintetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 18. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 3. § (3)–(6) bekezdésében, 4. § (3)–(4) bekezdésében, 5. § (3)–(4) bekezdésében, valamint 6. § (3) bekezdésében meghatározott, adatrögzítésre kötelezett személyek és szervek (a továbbiakban együtt: adatrögzítő szerv) a körözési nyilvántartási rendszer tekintetében az adatrögzítést közvetlenül, kizárólag elektronikus úton teljesítik.
(2) Az adatrögzítés az adatrögzítő szerv és a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv (a továbbiakban: nyilvántartó) számítástechnikai rendszereinek a közvetlen összekapcsolásával teljesíthető.
(3) Az adatrögzítő szerv – a (2) bekezdés szerinti összekapcsolás megvalósításáig – az adatrögzítést az erre a célra kialakított, a körözési nyilvántartási rendszer távoli elérését biztosító alkalmazás útján teljesíti.
(4) * Ha az adatok rögzítésének technikai vagy informatikai akadálya van, az adatrögzítő szerv a Körtv. 3–6. §-ában meghatározott adatokat az aláírt és bélyegzővel ellátott körözést elrendelő irat PDF formátumú elektronikus példányának megküldésével továbbítja a nyilvántartónak.
(5) A nyilvántartó a (4) bekezdés szerint megküldött adatlapon szereplő adatokat a beérkezést követően haladéktalanul rögzíti és értesíti az adatrögzítő szervet a bejegyzés megtörténtéről.
2. § (1) Ha utólag jut az adatrögzítő szerv tudomására valamely adathiba, úgy haladéktalanul gondoskodik az adat javításáról.
(2) A nyilvántartó az ellentmondó, valamint a nyilvánvalóan hibás adatok észlelésekor az adatrögzítő szervnél haladéktalanul kezdeményezi az adat javítását.
3. § (1) Az első adatrögzítés során a körözési nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell
a) minden esetben a Körtv.
aa) * 3. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott családi név adatot, 3. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott születési idő adatot, továbbá a 3. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában és 3. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat;
ab) 4. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) alpontjában, b) pont ba) alpontjában, c) pont ca), cb) alpontjában, f) pontjában, valamint g) pont ga), gb), gc) alpontjában meghatározott adatokat;
ac) 5. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ac) alpontjában, b) pont ba), bb), bc) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott adatokat;
ad) 6. § (2) bekezdés a) pont aa), ad), ae) alpontjában, b) pont ba), bb) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott adatokat;
ae) * 3. § (2) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontjában, 3. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában, 3. § (2) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 8. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a daktiloszkópiai adatot ismeretlen személy körözése esetén;
b) * rendelkezésükre állásuk esetén – az a) pontban meghatározott adatokon kívül, a Körtv. 3. § (2) bekezdés j) pont jb) alpontja szerinti adatok kivételével – a Körtv. 3–6. §-ában meghatározott adatokat.
(2) Ha a körözési eljárás lefolytatására illetékességgel rendelkező rendőri szerv (a továbbiakban: a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv) tudomására jut a körözött személy ujjnyomat adata, akkor azt a körözési nyilvántartási rendszerben a Körtv. 3. § b) pont be) alpontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.
(3) * A SIS II. tv. 14. alcímében meghatározott eljárás esetén rögzítendő adatokat a körözési nyilvántartási rendszerben a Körtv. 3. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.
(4) A SIS II. tv. által meghatározott jelzés elhelyezést, valamint jelzéskezeléssel kapcsolatos adatokat a körözési nyilvántartási rendszerben a Körtv. 3. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.
(5) Európai elfogatóparancs kibocsátása esetén az adatrögzítő szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a SIS II. tv. által meghatározott adatokat, valamint az aláírt és bélyegzővel ellátott elfogatóparancs PDF formátumú elektronikus példányát is rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.
(6) *
4. § (1) A nyilvántartó az adatrögzítő szerv és közvetlen adatigénylésre jogosultak részére – a Körtv. 9. § (3) bekezdése szerinti közvetlen hozzáférést a nyilvántartó honlapjáról letölthető adatlap elektronikus megküldésétől számított 8 napon belül – biztosítja a körözési nyilvántartási rendszerhez való közvetlen hozzáférését.
(2) A nyilvántartó az adatrögzítő szerv és a közvetlen adatigénylésre jogosultak által alkalmazott számítástechnikai rendszerek közötti közvetlen (online) hozzáférés kialakítását a körözési nyilvántartási rendszer oldaláról soron kívül biztosítja.
5. § * (1) A nyilvántartó a körözési eljárást lefolytató rendőri szervet, valamint a körözést elrendelő szervet értesíti a körözés elrendelésének körözési nyilvántartási rendszerbe való vételéről, a körözési nyilvántartási rendszerben szereplő adatok kiegészítéséről, módosításáról és törléséről.
(2) A nyilvántartó a körözési eljárást lefolytató rendőri szervet
a) értesíti a körözési nyilvántartási rendszerben szereplő adathoz történő hozzáférésről (találatelérésről), és
b) értesíti a körözött személy lehetséges tartózkodási helyének rögzítéséről.
6. § (1) * Az eltűnt, valamint a nem rendőrség által elrendelt körözés alapján az ismeretlen helyen tartózkodó személy felkutatására irányuló körözési eljárás lefolytatására a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel az ismeretlen helyen tartózkodó személy:
a) bejelentett lakóhelye,
b) bejelentett lakóhely hiányában bejelentett tartózkodási helye,
c) bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye hiányában utolsó ismert bejelentett lakó-, illetve tartózkodási helye,
d) az a)–c) pontban felsoroltak hiányában a személlyel kapcsolatban körözést elrendelő szerv hatóság vagy egyéb szerv székhelye, az eltűnéssel összefüggésben bejelentést tévő személy lakóhelye vagy intézmény székhelye, ennek hiányában a bejelentés helye szerinti rendőrkapitányság illetékes.
(2) Az ismeretlen helyen tartózkodó kiskorúval kapcsolatban a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv illetékességének megállapítása során az (1) bekezdés rendelkezéseit a kiskorú felügyeletét ellátó nagykorú személyre vonatkozóan kell alkalmazni.
(2a) * Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy a nevelésbe vett ismeretlen helyen tartózkodó kiskorú esetén a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv illetékességének megállapítása során az (1) bekezdés rendelkezéseit a kiskorú eltűnése idején kijelölt gondozási helyére vonatkozóan kell alkalmazni.
(3) Ha az ismeretlen helyen lévő személy körözése során a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv olyan információkat tár fel, amely alapján a körözési eljárás során foganatosítani kívánt eljárási cselekményt más rendőrkapitányság illetékességi területén szükséges végrehajtani, úgy a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv értesítése alapján a megkeresett rendőri szerv soron kívül teljesíti a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv eljárási cselekmény foganatosítása iránti megkeresését.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben a megkereső vagy a megkeresett rendőri szerv a közös közvetlen felettes szervnél, ennek hiányában a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) igazgatójánál kezdeményezi kijelölését a körözési eljárás lefolytatására, ha a körözési érdek ezt indokolja.
(5) * A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 268. § (1) bekezdés c)–e) pontja és 119. §-a, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 68. § (3) bekezdése és 117. § (8) bekezdése alapján a rendőrség által elrendelt körözés során a körözési eljárás lefolytatására a körözést elrendelő rendőri szerv illetékes.
(5a) * A Be. 268. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése alapján nem rendőri szerv által dolog tekintetében elrendelt körözés esetén a körözési eljárás lefolytatására a körözést elrendelő szerv, hatóság vagy egyéb szerv székhelye szerinti rendőrkapitányság illetékes.
(5b) * A kulturális javak körébe tartozó tárgykörözés esetén a körözési eljárás lefolytatására a tárgy utolsó ismert őrzési helye szerinti rendőrkapitányság illetékes.
(5c) * A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (1a) bekezdése alapján elrendelt tárgykörözés esetén a körözési eljárás lefolytatására a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti rendőrkapitányság illetékes.
(5d) * Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 47. § (3) bekezdése alapján elrendelt járműkörözés esetén a körözési eljárás lefolytatására az adós lakóhelye vagy székhelye szerinti rendőrkapitányság illetékes.
(5e) * Az eltűnt személy által eltűnését követően feltételezhetően használt vagy birtokában lévő jármű körözése során a körözési eljárás lefolytatására a körözést elrendelő rendőri szerv illetékes.
(6) * A büntetőeljárás jogerős befejezéséig az ügyészség vagy bíróság által elrendelt elfogatóparancs, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) bekezdése alapján elrendelt európai elfogatóparancs, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján elrendelt nemzetközi elfogatóparancs kapcsán a körözési eljárás lefolytatására a körözés alapját képező bűncselekmény nyomozására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv az illetékes.
(7) * Az országos rendőrfőkapitány egyedi ügyekben hivatalból vagy a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv előterjesztése alapján a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) hatáskörébe utalja a bűncselekménnyel összefüggésben vagy az eltűnés miatt elrendelt körözés végrehajtása során alkalmazható, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti titkos információgyűjtési tevékenység folytatását.
(8) * A KR parancsnoka rövid úton előterjesztést tesz az országos rendőrfőkapitány felé, ha bűncselekménnyel összefüggésben vagy az eltűnés miatt elrendelt körözés végrehajtása során alkalmazható, az Rtv. szerinti titkos információgyűjtési tevékenység folytatásának hatáskörébe utalását indokoltnak tartja. Az országos rendőrfőkapitány a döntését szóban közli a KR parancsnokával, aki erről feljegyzést készít.
(9) * A (7) és a (8) bekezdésben meghatározott döntést haladéktalanul írásba kell foglalni és a KR parancsnoka, valamint a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv vezetője részére meg kell küldeni.
(10) * A (7) és a (8) bekezdés rendelkezései a körözési eljárás lefolytatására való illetékességet nem érintik.
6/A. § * (1) A KR parancsnoka rövid úton előterjesztést tesz az országos rendőrfőkapitány részére, ha egyedi ügyben a bűncselekménnyel összefüggésben vagy az eltűnés miatt elrendelt vagy elrendelendő körözési eljárás lefolytatásának a KR hatáskörébe utalását indokoltnak tartja. Az országos rendőrfőkapitány a döntését szóban közli a KR parancsnokával, aki erről feljegyzést készít.
(2) Az országos rendőrfőkapitány az (1) bekezdés szerinti előterjesztés alapján hozott döntését haladéktalanul írásba foglalja, és a KR parancsnoka, valamint a körözési eljárás lefolytatására egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője részére megküldi.
(3) A KR parancsnoka előterjesztésére az egyedi ügyben a KR hatáskörébe utalt körözési eljárást az országos rendőrfőkapitány a körözési eljárás lefolytatására egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek visszautalhatja.
6/B. § * Az ismeretlen helyen lévő, illetve elveszett dolog miatt a rendőrség által elrendelt körözés alapján a körözési eljárást az a rendőrkapitányság folytatja le, amelyik a dolog körözését elrendelte.
6/C. § * A SIS II. tv. 7. §-a szerinti dolgok rejtett és célzott ellenőrzése céljából a rendőrség és a nem rendőrség által elrendelt körözés alapján a körözési eljárás lefolytatására a körözést elrendelő szerv, hatóság vagy egyéb szerv székhelye szerinti rendőrkapitányság illetékes.
7. § (1) * Ismeretlen személyazonosságú személy, ismeretlen holttest vagy holttestrész azonosításával kapcsolatos körözési eljárás lefolytatására a személy, holttest vagy holttestrész megtalálási helye szerint illetékes rendőrkapitányság, ha az ügyben nyomozás indult, az eljáró nyomozó hatóság jogosult.
(2) *
8. § A körözött személy hollétét, az ismeretlen személy, valamint holttest személyazonosságát megállapító, körözési eljárást lefolytató rendőri szerv a körözési nyilvántartási rendszerben rögzíti a körözési eljárás eredményét, valamint ezzel egyidejűleg a Körtv. 15. § (6) bekezdése szerinti feladatokat végrehajtja.
9. § (1) Azt a körözött személyt, akinek az elfogását rendelték el, megtalálása esetén el kell fogni, és a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz vagy határrendészeti kirendeltséghez elő kell állítani.
(2) Az előállított körözött személyt – ha őrizetbe vételére nem kerül sor – a körözését elrendelő szerv intézkedését követően, de legkésőbb az előállítás törvényben meghatározott idejének leteltével szabadon kell bocsátani.
10. § (1) Ha a körözött személyt meghatározott hatóság elé kell állítani, és ez a hatóság nem azonos a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitánysággal, úgy az előállított körözött személy átkíséréséről – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a körözést elrendelő szerv gondoskodik.
(2) Az átkísérés a körözött személy megtalálásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság vagy határrendészeti kirendeltség feladata, ha a körözést:
a) bíróság,
b) ügyészség,
c) * a NEBEK,
d) *
rendelte el.
(3) Ha a körözést az idegenrendészeti hatóság rendelte el, úgy az átkísérést az idegenrendészeti hatóság megkeresésére közreműködő rendőrkapitányság hajtja végre.
(4) Ha a körözött személy ellen elfogatóparancs van hatályban, akkor az őrizetbe vételét az előállítás helye szerinti rendőrkapitányság végzi.
11. § (1) * Az őrizetbe vett személynek a Be. 119. § (2) bekezdésében meghatározott hatósághoz történő átkíséréséről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság gondoskodik.
(2) Az átkísérés a rendőrség feladata, ha az elfogatóparancsot:
a) a bíróság,
b) az ügyészség,
c) a rendőrség nyomozó hatósága,
bocsátotta ki.
(3) Az átkísérést a (2) bekezdés a)–b) pontja esetén az őrizetbe vételt foganatosító, c) pontja esetén az elfogatóparancsot kibocsátó rendőri szerv hajtja végre.
(4) Az elfogott és külföldi állam által kiadni vagy átadni kért személy őrizetbe vételéről az előállítás helye szerint illetékes rendőri szerv gondoskodik, amelyről soron kívül, de legfeljebb a személyi szabadságot korlátozó intézkedés kezdő időpontjától számított 3 órán belül szóban, majd írásban is értesíteni kell a NEBEK-et.
12. § (1) A magát azonosítani nem képes személy kilétének megállapítását követően – elszállítása érdekében – haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozóját.
(2) Ha nincs, aki az azonosított személyt elszállítaná és biztonságba helyezése szükséges, úgy arról a személyazonosságot megállapító rendőri szerv gondoskodik.
13. § (1) * Ha az eltűntként körözött személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, a tartózkodási helyét megállapító rendőri szerv gondoskodik a körözött személy gondnokának, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozójának értesítéséről, valamint az előállítás helyén a felkutatott személyt átadja az értesített személynek.
(2) Kiskorú megtalálása esetén a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv gondoskodik:
a) * az előállított kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozója vagy a nevelését, felügyeletét, illetve gondozását ténylegesen ellátó személy értesítéséről,
b) * az előállított kiskorú (4) bekezdés szerinti meghallgatásáról, vagy – ha az előállításra nincs szükség – a kiskorú tényleges tartózkodási helyére vonatkozó nyilatkozatának felvételéről és jelentés készítéséről,
c) * az előállított kiskorúnak az értesített személy részére – az előállítás helyén – történő átadásáról,
d) indokolt esetben a kiskorúnak a legközelebbi gyermekvédelmi intézménybe szállításáról,
e) * a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről szökött kiskorú esetén a gyermekotthon, a gondozási hely képviselőjének értesítéséről és a kiskorúnak a gyermekotthon, a gondozási hely részére – előállítása esetén az előállítás helyén – történő átadásáról.
(3) * Az előállított kiskorút törvényes képviselője, ennek hiányában eseti gyámja – és ha rendelkezésre áll, pszichológus – jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett kell meghallgatni eltűnése okáról, körülményeiről és arról, hogy sérelmére követtek-e el jogellenes cselekményt. A meghallgatást – azon területi vagy helyi nyomozó hatóságoknál, amelyek illetékességi területén rendelkezésre áll tanúsítvánnyal rendelkező különleges meghallgató szoba – a különleges meghallgató szobában kell végrehajtani, feltéve, hogy a körözési eljárás, illetve a kiskorú feltalálása során olyan adat merül fel, amely arra utal, hogy a kiskorú sérelmére bűncselekményt követtek el, és ez olyan mértékben érintette testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődését vagy állapotát, hogy meghallgatását a lehető legkíméletesebb módon kell végrehajtani.
(4) Ha az eltűnés a kiskorú szülőjének, gondozójának vagy más törvényes képviselőjének jogsértő magatartásával hozható összefüggésbe, úgy a meghallgatáson pszichológus jelenléte kötelező.
(5) * Ha az előállítás helyén a jegyzőkönyv felvétele bármely okból elmarad, az eljáró szerv – indokolt esetben a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv bevonásával – intézkedik a jegyzőkönyv felvételéről.
(6) * A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről engedély nélkül eltávozott kiskorú önkéntes visszatérése esetén a gyermekotthontól vagy a más gondozási helytől igazolást kell beszerezni a kiskorú meglétéről.
(7) * A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről engedély nélkül eltávozott kiskorú esetén a megtalált kiskorú (3) bekezdésben meghatározott meghallgatása során tett nyilatkozatáról készült esettanulmány beszerzéséről az eljáró rendőri szerv gondoskodik. Ebben az esetben az esettanulmány beszerzése mellett a kiskorú külön jegyzőkönyvben történő meghallgatása csak akkor szükséges, ha az eltűnésének vagy megkerülésének körülményei indokolttá teszik.
14. § (1) * Ha cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt magáról gondoskodni képtelen, törvényes képviselőjét vagy gondnokát is tájékoztatni kell arról, hogy a felkutatott személy eltűnt személyként körözés hatálya alatt áll.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti esetben az értesített személyt – ha a bejelentést nem ő tette – nyilatkoztatni kell arról, hogy a felkutatott személy tartózkodási helye közölhető-e a bejelentővel. Ha a bejelentő a kiskorú elhelyezésére vonatkozó szülői felügyeleti jogában nem korlátozott – az (1) bekezdés alapján tájékoztatott személytől különböző – törvényes képviselő, úgy a megállapított tartózkodási hely közlése részére nem tagadható meg, kivéve, ha a megállapított tartózkodási hely közlésének a megtagadását – a hatáskörrel rendelkező hatóság adatai alapján – bűnügyi vagy gyermekvédelmi érdek indokolja.
(2) Az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozatot, vagy a nyilatkozattétel megtagadása esetén ennek tényét írásba kell foglalni, és azt a nyilatkozatot tévő, vagy a nyilatkozattételt megtagadó személlyel alá kell íratni. A nyilatkozat, vagy a nyilatkozat megtagadásának ténye a helyszínen az igazoltató lapra is rávezethető.
(3) Ha a felkutatott személy – a (1) bekezdésben meghatározott esetben törvényes képviselője – nem járult hozzá a tartózkodási hely közléséhez, vagy ebben a kérdésben nem nyilatkozott, úgy erre az eljárást lezáró iratban – a felkutatott tartózkodási hely megjelölése nélkül – utalni kell.
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1–14. §, a 16. § és a 19. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 17. § 2014. március 15-én lép hatályba.
16. § * A 3. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontja, a 3. § (3) bekezdése, valamint a 6/C. §
a) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatainak beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályok, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó egyéb végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2021. január 15-i C(2021) 92 final számú bizottsági végrehajtási határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
17. § *
18. § *
19. § *
