Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.06.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2013. évi LXXVII. törvény

a felnőttképzésről * 

Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény személyi és tárgyi hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre,

b) a tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is részt vevő - az a) pont hatálya alá nem tartozó - személyre,

c) *  a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre,

d) a felnőttképzési szakértőkre és felnőttképzési programszakértőkre,

e) a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján megalakított Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára (a továbbiakban: kamara), valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara),

f) a támogatást nyújtóra,

g) a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetre,

h) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre (a továbbiakban: hatóság),

i) az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjára (a továbbiakban: NYAK),

j) *  az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, c) pontban meghatározott jogalanyoknak

ja) a 17/B. §-ban meghatározott hirdetésre és tájékoztatásra, valamint

jb) a 21. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra

irányuló tevékenységére.

(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével

a) *  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,

c) *  támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés,

d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés

lehet.

(3) E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenysége, amennyiben a jogalany a képzést e törvényben foglaltak alapján szervezi.

(4) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) *  E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki

a) a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó

aa) hivatásos beosztások betöltésére jogosító, egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,

ab) nem hivatásos munkakörök betöltésére jogosító, kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, ha az nem minősül a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére,

c) a belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott egyházi intézményre, kivéve, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik,

d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre,

e) az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre,

f) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre,

g) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre,

h) a hatósági jellegű képzésekre,

i) az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében - a 3. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - szervezett képzéseire,

j) a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre,

k) *  a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletben, az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben, a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben, a jelnyelvi tolmácsok továbbképzéséről szóló miniszteri rendeletben, továbbá a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képzésekre,

l) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szerv által az igazságügyi szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre,

m) *  a közbeszerzési tárgyú képzésekre, így különösen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység végzéséhez, illetve az akkreditáció megszerzéséhez szükséges képzésekre.

(6) *  E törvény hatálya - a 13. § (1)-(2) bekezdésében, a 13. § (3) bekezdés b), c), e)-g) és j) pontjában, a 16. § a) és f) pontjában, a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem terjed ki a 2. § 2. pontjában meghatározott belső képzésekre azzal, hogy e képzési tevékenységet végzők képzéseiket kötelesek a 12. § b), d)-g) és i) pontjában foglalt tartalmú képzési program alapján végezni.

(7) *  Az (5) bekezdés a) és d)-l) pontjában foglalt képzésekről a képzés szabályozásáért felelős miniszter adatot szolgáltat a hatóság részére. Az adatszolgáltatás a képzés megnevezését, valamint a képzés szervezésére jogosult intézmény nevének és székhelyének megjelölését tartalmazza.

(8) *  A 21. § (4) bekezdését az (5) bekezdés a)-b) és d)-l) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt képzési tevékenységet végzőkre is alkalmazni kell.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés;

2. *  belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;

3. bemeneti kompetencia: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia;

4. bemeneti kompetenciamérés: a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek;

5. egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;

5a. *  egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés;

6. egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés;

7. elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége;

8. *  előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész - nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint - alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;

9. felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette;

10. felnőttképzést folytató intézmény: az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja;

11. felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul;

12. fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendeletben szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül;

13. gyakorlati képzés: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák, készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja;

14. gyakorlati képzést folytató: az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet ténylegesen megvalósítja;

15. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet, amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is;

16. hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;

17. iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott - tanulói vagy hallgatói jogviszonyban;

18. *  képzési forma: az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzések esetén egyéni felkészítés, csoportos képzés és távoktatás, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kontaktórás képzés esetén csoportos képzés és egyéni felkészítés;

19. képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés;

19a. *  kombinált nyelvi képzés: az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés;

20. kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére;

20a. *  kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra;

21. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat;

22. *  modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része, amely további tananyagegységekre bontható, és a modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;

23. moduláris rendszer: meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák, képzési szintek közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze;

23a. *  nyelvi képzettségi szint: a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott szintje;

23b. *  nyelvi képzés fajtái: általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés;

23c. *  nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;

23d. *  nyelvi képzés típusa: kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;

24. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység;

25. támogatást nyújtó: a 23. § (1) bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt;

26. *  támogatott képzés: részben vagy egészben a 23. § (1) bekezdésében szereplő források terhére megvalósuló képzés;

27. *  távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében - nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában - egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon - nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább hetven százalékában kontaktórákon - vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.

II. fejezet

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó eljárás és intézményrendszer

3. A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezése

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. Az engedély célja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.

(1a) *  Az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére - az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg.

(2) Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság az engedély kiadására, módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelemről hatvan napon belül dönt, míg a bejelentés alapján az engedélyt a bejelentést követő tizenöt napon belül kiegészíti. Az engedély kiegészítésének bejelentés alapján történő eseteit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kérelem vagy bejelentés benyújtásával egyidejűleg a képző intézmény a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a (2) bekezdés szerinti kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz.

(6) *  Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok közül - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kivételével - nem kaphat engedélyt az az intézmény, amelynek képviselője olyan más felnőttképzést folytató intézmény képviselője vagy volt képviselője, amely intézmény engedélyét a hatóság - a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.

(7) *  Nem kaphat engedélyt az a Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet, amelynek vezető tisztségviselője olyan Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet vezető tisztségviselője vagy volt vezető tisztségviselője, amelynek engedélyét a hatóság - a vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.

(8) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell az engedély visszavonásával érintett intézmény alapítójának, vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának képviselője - kivéve az állami intézményfenntartó központ képviselőjét - esetében is azzal, hogy a hatóság teljesen visszavonja az engedélyét annak a felnőttképzést folytató intézménynek, amelynek esetében az alapító vagy fenntartó képviselőjének személye az eltiltással érintett időszak alatt változatlan.

(9) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok az engedélyezési eljárás, valamint az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó fellebbezési eljárás során kizárólag elektronikus úton kötelesek a hatósággal kapcsolatot tartani.

4. § (1) A hatóság - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit - az engedélyben megjelölt képzési körön belüli - új képzéssel bővíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt képzések folytatására irányuló kérelem elbírálása során kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.

(3) *  A hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amely szakképesítés szakmacsoportjának vagy egyéb szakmai képzés szakmacsoportjának valamely szakképesítése szerepel az intézmény hatályos működési engedélyében. Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét, ahol a hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást.

5. § (1) A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képző intézményekről. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása

a) a felnőttképzést folytató intézmény

aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát,

ab) *  székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,

ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját,

ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,

ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját,

af) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak - 3. § (8) bekezdése szerinti - képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,

b) *  az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzések szerinti megszerzésének időpontját,

c) a felnőttképzési tevékenység 1. § (2) bekezdése szerinti besorolását, a képzés pontos megnevezését

ca) *  OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosító számával, részszakképesítést is tartalmazó szakképesítés esetén a részszakképesítés azonosító számával,

cb) nyelvi képzés esetén a nyelv megjelölésével,

d) a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését,

e) az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát

tartalmazza.

(2) A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet azokról az intézményekről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő természetes személyazonosító adatokat, valamint aj) alpontjában foglalt adatokat is tartalmazza.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont af) alpontjában, b)-e) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása nyilvános, a nyilvántartást a hatóság honlapján közzéteszi.

(5) A hatóság az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig - a felnőttképzést folytató intézmény képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig - kezeli, majd az adatokat törli.

(6) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának részletes szabályait, az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

4. A felnőttképzési szakértői rendszer

6. § *  (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(3) Aki felnőttképzési programszakértői tevékenységet kíván folytatni - a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - köteles az erre irányuló szándékát a kamarának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

7. § (1) *  A hatóság a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - a felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét,

b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,

c) szakterülete megjelölését,

d) engedélye megadásának időpontját,

e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját,

f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát

tartalmazza.

(2) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők (1) bekezdés szerinti nyilvántartása - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásokból az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.

(2a) *  Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a hatóság és a kamara a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt adatait.

(4) A hatóság és a kamara az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.

8. § (1) A hatóság és a kamara felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő, illetve felnőttképzési programszakértő

a) rendelkezik-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel,

b) tevékenysége megfelel-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak,

c) * 

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatóság és a kamara a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

(3) *  A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg.

9. § (1) A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatai megoldásának támogatása, valamint a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek kialakításának elősegítése céljából legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: FSZB) működtet.

(2) Az FSZB a hatóságnak a felnőttképzési szakértőkkel és felnőttképzési programszakértőkkel kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként működik.

(3) Az FSZB megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek - a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével - a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e, és javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél. Az FSZB javaslatáról a miniszter dönt.

(4) *  Az FSZB elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés visszavonásig, de legfeljebb négyéves időtartamra érvényes. A miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki.

(5) *  Az FSZB feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

III. fejezet

A felnőttképzés tartalmi követelményei

5. Az engedély feltételei

10. § (1) *  Engedély - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanynak adható,

a) amely rendelkezik

aa) a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal,

ab) a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,

ac) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel,

ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, és

ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,

b) amely tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg,

c) amely igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik, és

d) amelynek létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ac), ae) alpontjában, valamint b) és c) pontjában foglalt feltételeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie.

(3) Felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie.

11. § (1) A felnőttképzést folytató intézménynek a 10. §-ban foglalt feltételeken túl - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az engedély megadását követő működése során az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia,

b) minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel a 13. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyi adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,

c) eleget kell tennie a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének,

d) gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról,

e) a képzések befejezését követően - a támogatott képzések esetén - a támogatást nyújtó bevonásával mérnie kell a képzésben részt vevők elégedettségét,

f) oktatói minősítési rendszert kell működtetnie,

g) az előzetes tudásmérést az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatott képzések esetén kötelezően, az 1. § (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt képzések esetén a képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján, egyébként a jelentkező kérésére kell biztosítania,

h) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő, a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,

i) a képzés támogatója, a képzésre jelentkező vagy a képzésben részt vevő részéről felmerülő igény esetén felnőttképzést kiegészítő tevékenységet kell nyújtania,

j) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a gyakorlati képzést a szakképzésről szóló törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, és a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szerveznie,

k) felnőttképzési információs rendszert kell működtetnie,

l) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie,

m) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie.

(2) Ha a felnőttképzést folytató intézmény nem rendelkezik a gyakorlati képzés folytatásához szükséges - a szakképesítésre irányadó szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendeletben meghatározott - feltételekkel, a gyakorlati képzés megvalósítására szerződést köt a gyakorlati képzést folytató szervezettel.

(3) Az (1) bekezdés d), f) és m) pontjában foglalt követelményeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie.

(4) A vallási közösség által fenntartott intézmény e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

11/A. § *  A szakképzésről szóló törvény szerinti modulzáró vizsgát a felnőttképzést folytató intézmény szervezi, ha a jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben a hatóság vagy a szakképzésről szóló törvény 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmény szervezi.

6. A képzési program tartalma

12. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell:

a) a képzés megnevezését és - a képzési program nyilvántartásba vételét követően - a képzés 5. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát,

b) a képzés során megszerezhető kompetenciát,

c) *  a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját,

d) a tervezett képzési időt,

e) *  az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzés esetén a képzés egyéni felkészítés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvi képzés esetén a nyelvi képzés típusának, valamint formájának megjelölését,

f) *  a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és - ha a tananyagegység tartalmaz gyakorlati képzést - a gyakorlati óraszámot,

g) a maximális csoportlétszámot,

h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek - az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó - leírását,

i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,

j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját.

(2) A képzési program

a) az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató képzési program,

b) az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program lehet.

7. A felnőttképzési szerződés

13. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt - a polgári jog általános szabályai szerint - felnőttképzési szerződést köt.

(2) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.

(3) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) *  a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő megnevezését, nyilvántartásba-vételi számát, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés OKJ számát,

b) a képzési csoport

ba) képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját,

bb) haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését,

bc) képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,

d) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,

e) az elméleti tanórákról, a gyakorlati képzésről, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,

f) a gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,

g) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

h) a képzési díj - külön a g) pont szerinti vizsgaszervező intézmény által megjelölt vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javítóvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését,

i) a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését,

j) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit.

(4) A felnőttképzést folytató intézmény e törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt résztvevőkkel is - a polgári jog általános szabályai szerint - szerződést köt a képzésre vonatkozóan a (2) és (3) bekezdésben foglalt tartalommal. Tanköteles tanulóval OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre szerződés nem köthető.

(5) A felnőttképzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseihez kapcsolódó vizsgadíjat csak a vizsgára történő jelentkezéskor kérheti a képzésben részt vevőtől.

(6) A felnőttképzést folytató intézmény a (3) bekezdés h) pontja szerinti képzési díjat egyösszegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen - kivéve a vizsgadíjat és a javítóvizsga díját - további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő terhére.

8. Minőségbiztosítási rendszer

14. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtet.

(2) *  Az FSZB a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének - (1) bekezdés szerinti célt szolgáló - külső értékelését a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően és a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek bevonásával legalább kétévente végzi el.

(3) *  A felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

9. A felnőttképzési információs rendszer, a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

15. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére

a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, az engedély megszerzésének időpontjára és számára,

b) a képzés megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számára és megnevezésére,

c) a képzési csoport

ca) képzésének első képzési napjára,

cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,

cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára,

cd) résztvevőinek számára,

d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,

e) a képzésben résztvevők elégedettség-mérésére

vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.

(1a) *  A felnőttképzést folytató intézmény OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a modulzáró vizsgával összefüggésben a hatóság részére

a) a szakképesítés és a modulok megnevezéséről,

b) a modulzáró vizsga napjáról, kezdő időpontjáról és helyszínéről,

c) a vizsgán részt vevők számáról

elektronikus úton adatokat szolgáltat.

(2) *  A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja és az (1a) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény

a) *  az (1) bekezdés a)-d) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első napján, az (1) bekezdés e) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a képzés befejezését követő negyvenöt napon belül,

b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének

ba) az (1) bekezdés c) pont ca) és cd) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,

bb) az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpontok bekövetkezéséig

c) *  az (1a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a modulzáró vizsga kezdő napját megelőző harmadik napig

köteles eleget tenni.

(4) A NYAK képző intézményenként, nyelvenként és nyelvi szintenként a hatóság részére

a) a vizsgára jelentkezettek,

b) a vizsgán megjelentek, valamint

c) a sikeresen vizsgázók

létszámára vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.

(5) A NYAK a (4) bekezdésben foglalt adatokat az akkreditált vizsgaközpontoktól érkezett információk alapján szolgáltatja a hatóság részére, minden év december 31-ig a november 30-ig beérkezett adatok alapján.

(6) A hatóság az (1)-(5) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról - a 20. § (1)-(2) bekezdésében foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (7) bekezdésben foglalt célból - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - annak keletkezésétől számított öt évig - kezeli.

(7) A hatóság az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás adataiból, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendelet alapján létrehozott központi számítógépes nyilvántartás adataiból, valamint az (5) bekezdésben szolgáltatott adatokból a támogató, támogatási program, intézmény, területi egység, továbbá az OKJ szerinti szakképesítések, nyelvek és nyelvi szintek, szakmai és egyéb képzések szerinti bontásban és országosan összesítve honlapján évente nyilvánosságra hozza

a) az induló képzési létszámra,

b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára,

c) a képzésből kimaradtak létszámára,

d) a vizsgára bocsátottak létszámára,

e) a vizsgán megjelentek létszámára,

f) a sikeresen vizsgázók létszámára,

g) az OKJ szerinti szakképesítések vizsgái esetén a vizsgázók átlageredményére,

h) a képzésben részt vevők elégedettség-mérésére

vonatkozó adatokat.

(8) Az (1)-(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(9) *  Az (1)-(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(9) *  A hatóság a támogató részére - a támogatási szerződés megvalósulásának ellenőrzése céljából - elektronikus hozzáférést biztosít a támogatott képzés (1) és (2) bekezdésben meghatározott adataihoz. A támogató az adatokat a támogatás felhasználásának ellenőrzésére meghatározott időtartamig kezelheti.

(10) *  A felnőttképzést folytató intézmény és a felnőttképzési tevékenységet folytatni kívánó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tervezett képzéseiről - a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően - önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a hatóság részére elektronikus úton. A hatóság a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A hatóság a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.

(11) *  A (10) bekezdés szerinti önkéntes adatszolgáltatás

a) a képzés megnevezését, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számát és megnevezését,

b) a képzés tervezett első képzési napját, valamint

c) a képzés befejezésének tervezett időpontját

tartalmazza.

16. § A felnőttképzést folytató intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:

a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,

b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,

c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,

d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,

e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,

f) a 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát,

g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.

10. A felnőttképzést folytató intézmények tájékoztatási kötelezettsége

17. § A felnőttképzést folytató intézmény köteles

a) az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni,

b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, valamint az OKJ szerinti szakképesítések és egyéb szakmai képzések esetén az OKJ-ban szereplő szakmacsoport szerinti szakképesítésért felelős miniszter részére folyamatosan biztosítani.

17/A. § *  A felnőttképzést folytató intézménynek úgy kell kialakítania a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, hogy a hirdetésekben és tájékoztatókban az engedély alapján folytatott képzései - a képzésekhez tartozó nyilvántartási szám feltüntetésével - elkülönüljenek azoktól a képzésektől, amelyeket nem e törvény hatálya alá tartozó képzésként valósít meg.

17/B. § *  Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bármely vagy az általa meghirdetett OKJ szerinti képzésre vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik,

a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely megegyezik bármely OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével, amelyre az intézménynek nincs engedélye és

b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére, amelyre az intézménynek nincs engedélye.

IV. fejezet

Felnőttképzési szakmai programkövetelmények, felnőttképzési nyelvi programkövetelmények

18. § (1) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények célja e törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása.

(2) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a kamara vezeti. A nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból történő törlésről öttagú bizottság dönt, amelybe a felnőttképzési programszakértők közül három tagot a kamara, egy tagot az agrárkamara, egy tagot a szakmai programkövetelményre irányuló javaslat OKJ-ban szereplő szakmacsoportjának megfelelő, a szakmacsoporton belüli szakképesítések többségéért felelős miniszter delegál. A bizottságnak a kamara és az agrárkamara által delegált tagjait és elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3) A bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét a kamara elnöke az agrárkamara elnökének és a miniszternek az egyetértésével állapítja meg. A bizottság elnöke feladatkörében képviseli a testületet. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató szervezetnek, illetve a szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.

(4) *  Felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell

a) a szakmai programkövetelmény megnevezését és annak az OKJ-ban szereplő szakmacsoportnak a megjelölését, amelybe a programkövetelmény besorolható, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására és besorolására vonatkozó megjelölését,

b) a szakmai végzettség jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat, az iskolai és a szakmai előképzettséget, az egészségügyi alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot,

c) a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását,

d) a szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát,

e) a szakmai követelmények leírását,

f) a szakmai végzettség jellegétől függően az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát,

g) a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.

(5) *  A felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat elutasítása esetén a javaslatot benyújtó az elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli kifogást nyújthat be a miniszterhez. A miniszter az elutasításról szóló döntés ellen benyújtott kifogás vizsgálatára irányuló eljárás során szakmai állásfoglalást kér a felnőttképzési szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslattal érintett szakképesítésért felelős minisztertől a javaslat nyilvántartásba vételéről. A miniszter a kifogásról - a szakmai állásfoglalás kiadására jogosult miniszter válaszát követő - húsz munkanapon belül dönt, döntése ellen további kifogásnak helye nincs. A miniszter kifogásnak helyt adó döntése esetén a kamara - a miniszter erről szóló értesítése alapján - a felnőttképzési szakmai programkövetelményt nyilvántartásba veszi.

(6) A szakmai programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a kamara a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a (4) bekezdésben foglaltakat, valamint a szakmai végzettség azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolásának feltüntetését tartalmazza.

(7) A kamara az OKJ szerinti szakmacsoportos besorolás alapján elkészíti a szakmai végzettségek azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolását, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározását és besorolását. A besorolás szempontjait, a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalmát és formáját a miniszter rendeletben határozza meg.

(8) A felnőttképzési szakmai programkövetelmény nyilvántartásból való törlése vagy módosítása az érintett felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján indított képzéseket nem érinti.

(9) A kamara az (1)-(7) bekezdésben foglalt feladataival járó költségeket a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a közfeladatai ellátására biztosított bevételeiből fedezi.

19. § (1) *  A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának célja e törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvi képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása.

(2) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a hatóság vezeti. A hatóság nyilvántartásba vételre irányuló eljárása a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények (3) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek vizsgálatára irányul.

(3) *  Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell

a) *  a nyelv, valamint a nyelvi programkövetelménynek a megszerezhető nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának, formájának megfelelő megnevezését,

b) a nyelvi képzés szintjének megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat,

c) a nyelvi képzettségi szint megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát,

d) a nyelvi képzési követelmények leírását a lehetséges tananyagegységek megjelölésével,

e) a nyelvi képzettségi szint megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.

(4) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a hatóság a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a nyelvi képzettség (5) bekezdés szerinti besorolásának feltüntetését tartalmazza.

(5) A hatóság a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vétele érdekében elkészíti a nyelvi képzettség azonosítóval ellátott besorolását. A besorolás szempontjait, valamint a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

V. fejezet

Ellenőrzés, jogkövetkezmények * 

20. § (1) *  A hatóság ellenőrzi, hogy az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany

a) felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő adatai,

b) felnőttképzési tevékenysége - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - megfelel-e a törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) A hatóság (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzése nem terjed ki a 10. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és a 11. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt követelmények vizsgálatára, ha a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzése az ellenőrzés által vizsgált időszak alatt nem indult el.

(3) A vallási közösség által fenntartott intézmény e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

(4) *  A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását - szakértői bizottság bevonásával - ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de négyévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.

(4a) *  A (4) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság, azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzések ellenőrzése során felnőttképzési programszakértő, az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott képzések ellenőrzése során felnőttképzési szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.

(5) *  Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany

a) a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál,

b) engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság

ba) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki,

bb) az 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azzal, hogy ha az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese.

(6) Ha az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést a hatóság határozata alapján nem szünteti meg, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, engedélyét a hatóság egy évre részben vagy teljesen visszavonja és ezzel egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. A (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő esetekben engedélyét két évre részben vagy teljesen visszavonja, és ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki.

(6a) *  Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény a 17/B. §-ban meghatározott rendelkezéseket megsérti, a hatóság vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki.

(7) Az engedély részbeni visszavonása esetén az intézmény az engedély visszavonását tartalmazó határozatban megjelölt képzéseit nem folytathatja, az engedély teljes visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat.

(8) *  Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a képzését engedély nélkül jogellenesen, az (5) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a hatóság két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany felnőttképzési tevékenységét a megtiltást elrendelő határozat ellenére tovább folytatja, a hatóság öt évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.

(9) *  Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tevékenységét engedély nélkül folytatja, a hatóság bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.

(10) A hatóság a (6) és (8) bekezdés szerinti, engedély visszavonását és a felnőttképzési tevékenység megtiltását elrendelő határozatait honlapján közzéteszi.

(11) A felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:

a) nem köti meg a 13. §-ban meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak,

b) nem rendelkezik a 12. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,

c) felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja,

d) *  a 17. §-ban és a 17/A. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget,

e) *  a 15. § (1) bekezdés b)-e) pontjában és (1a)-(3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,

f) a képzést - a hatóság tájékoztatásának elmulasztása mellett - nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 15. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat,

g) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról,

h) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot,

i) nem biztosít a felnőttképzési szerződésben meghatározott elállási jog érvényesítésére a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben részt vevő számára a képzési program megismerésére, vagy a szerződésben a képzés megkezdését követően biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a képzés teljes összegének havi időarányos részét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát.

(12) A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján - értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(13) *  A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések gyakorlati képzési részére vonatkozó ellenőrzési tevékenységét - amennyiben a gyakorlati képzés nem a felnőttképzést folytató intézményben valósul meg - a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése esetén a szakmai kamara, az agrárpolitikáért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara bevonásával látja el.

(14) A felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények további eseteit, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

VI. fejezet

Statisztikai célú adatnyilvántartás és adatszolgáltatás

11. A felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

21. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik: a) a képzésben résztvevő

aa) nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,

ab) szülője, törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzésben résztvevő esetén,

b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő

ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,

bb) képzésbe történő felvételével,

bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,

bd) a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével

kapcsolatosak,

c) a képzésben részt vevő társadalombiztosítási azonosító jelét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(2a) *  Az (1) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.

(4) *  Az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany tevékenységéről - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.

(5) Az OKJ szerinti szakképesítések vizsgáiról, valamint az államilag elismert nyelvvizsgákról a hatóság szolgáltat adatot az OSAP szerint.

(6) A felnőttképzést folytató intézmények az (1) bekezdésben foglalt adatokat a keletkezésüktől számított öt évig tartják nyilván és kezelik.

VII. fejezet

A pályakövetés

22. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény a támogatott, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseiről a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek. A jelentés a 21. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában és c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(2) A támogatott OKJ szerinti képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan.

(3) Ha a képzésben részt vevő felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozási tevékenységet végez.

(4) Ha a képzésben részt vevő felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőttet milyen munkakörben foglalkoztatják vagy milyen tevékenységet lát el.

(5) A pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

VIII. fejezet

A felnőttképzési támogatási rendszer

12. A felnőttképzés támogatásának forrásai

23. § (1) A felnőttképzés támogatásának forrásai:

a) a központi költségvetés,

b) * 

c) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerinti szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott - amennyiben az nem a felnőttképzést folytató intézmény - a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható annak a nem magyar állampolgárnak, aki

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja,

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, hontalan vagy

c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült, oltalmazott vagy menedékes jogállású.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott, a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül a miniszter rendeletben - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott képzések közül - az 1. § (5) bekezdésében meghatározott képzések kivételével - a Kormány rendeletben meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani.

(6) *  Az európai uniós források kivételével a központi költségvetésből nyújtott támogatásokat érintő pályázati kiírások kizárólag a hatóság véleményének kikérésével jelentethetők meg. A hatóság az eljárás során azt vizsgálja, hogy a pályázati kiírás tervezete az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak megfelel-e. A pályázati kiírás érvénytelen, ha a pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetének (7) bekezdés szerinti határidőben történő megküldését elmulasztja.

(7) *  A pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetét - a megjelenés várható időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a (6) bekezdés szerinti véleményezés érdekében elektronikus úton megküldi a hatóság részére. A hatóság a pályázati kiírás tervezetét a beérkezést követő tíz napon belül véleményezi, véleményét elektronikus úton közli a pályázat kiírójával. A pályázat megjelentethető, ha a hatóság a határidő lejártáig nem közli a véleményét.

13. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása

24. § (1) Az állam a fogyatékos felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékos felnőttek számára - a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint - díjmentesen biztosítja az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésekben való részvételt.

(2) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékos felnőttek száma nem éri el a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény az e kormányrendeletben meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.

(3) Fogyatékos felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)-(2) bekezdés alapján.

25. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a továbbiakban: NFA), valamint európai uniós forrásokból felnőtt képzéséhez nyújtható, foglalkoztatás elősegítését célzó képzési támogatás szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tartalmazza.

26. § Az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - felhasználható

a) az e törvény hatálya alá tartozó, valamint az 1. § (5) bekezdése szerinti képzések támogatására,

b) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére és a felnőttképzést folytató intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,

c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,

d) az Európai Unió programjaiban való részvételhez szükséges felnőttképzési célú és az 1. § (5) bekezdése szerinti képzések hazai pénzügyi forrásainak biztosítására.

27. § A támogatást nyújtó szervezetnek a támogatásról szóló döntésének meghozatalakor figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések tekintetében a támogatható szakképesítésekre vonatkozó, a szakképzésről szóló törvény szerinti javaslatát.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

14. Felhatalmazó rendelkezések

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, * 

b) a pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat,

c) azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani, valamint a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzés tartalmát,

d) a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg

a) *  a 3. § (4) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét, * 

b) *  a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat,

c) az OKJ-ba tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzés teljesítésének és ellenőrzésének részletes szabályait,

d) *  a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait,

e) a felnőttképzési szakmai programkövetelmények, valamint a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételéhez szükséges szakmai végzettségek és nyelvi képzettségek azonosítóval ellátott besorolási szempontjait, a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalmát és formáját, * 

f) azokat a képzéseket, amelyeket a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet,

g) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul.

28/A. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.

15. Hatályba léptető rendelkezések

29. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 20-28. §, a 30-37. §, a 38. § (1), (3)-(10) bekezdése és a 39. § a) és b) pontja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

30. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján intézmény-akkreditációval rendelkező intézmények - a 31. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzéseik alapján 2014. augusztus 31-ig, vagy - amennyiben az intézmény akkreditációja korábbi időpontban veszti hatályát - az intézményakkreditáció hatályának lejáratáig, a 2013. január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig a 2013. augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést. A képzés indításának a felnőttképzést folytató intézmény által megtartott első képzési nap minősül. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

(2) A felnőttképzést folytató intézményeknek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzési programjai 2014. augusztus 31-ig, a 2013. január 1-jét követően programakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig megfelelnek az e törvény szerint a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának feltételeként a képzéshez előírt képzési programnak.

(3) A kamara a 18. §-ban, a hatóság a 19. §-ban foglaltaknak megfelelően 2014. március 31-ig megvizsgálja az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő egyéb szakmai, valamint a nyelvi képzésre irányuló képzési programokat. A hatóság és a kamara vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy az akkreditált képzési program - a program tartalmát érintő átalakítás nélkül - a 18-19. § szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények, felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásába való felvételhez felhasználható-e. A kamara és a hatóság a képzési program e törvény rendelkezéseinek megfelelő átalakítására - megjelölve annak szempontjait - a képzési programmal rendelkező intézményt kéri fel. A felkérést az intézmény nem köteles elfogadni.

(4) A hatóság e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül átadja a kamarának az akkreditált szakmai programokat a kamara (3) bekezdésben foglalt feladatának elvégzése érdekében.

31. § (1) E törvény rendelkezéseit a 2013. augusztus 31. napját követően indult engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén folyamatban levő, a felnőttképzési tevékenység folytatásával és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben az állami foglalkoztatási szerv, míg a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjával és ellenőrzésével, valamint a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el az eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

(2) A felnőttképzést folytató intézmények a 2013. szeptember 1-je előtt indított képzéseiket - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az indítás időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytathatják le. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

(3) *  A felnőttképzést folytató intézmények a központi költségvetés, valamint az európai uniós források terhére a 2013. szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv. 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le. A támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézményakkreditációval és a vonatkozó képzésekre programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja - az akkreditációs tanúsítványban szereplő hatálytól függetlenül - a képzések befejezéséig tart. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

32. § A felnőttképzési szakértői nyilvántartásban 2013. augusztus 31. napján szereplő személyek 2014. február 28-ig az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhetik azzal, hogy ha a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak alapján a felnőttképzési szakértő bejelentett szakterülete kizárólag a felnőttképzési programakkreditáció, abban az esetben csak felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhet a megjelölt időpontig. Nyelvi képzésekkel összefüggő felnőttképzési szakértői tevékenységet a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő olyan személy végezhet, aki az érintett nyelvből nyelvtanári végzettséggel rendelkezik.

33. § (1) Az 1. § (7) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal e törvény hatálybalépését követő 90. napig kell teljesíteni.

(2) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény e törvény 38. § (5) bekezdésével megállapított 81. § (7) bekezdésében foglalt javaslatot első alkalommal e törvény hatálybalépését követő 90. napig kell megtenni.

33/A. § *  E törvénynek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit - e törvénynek a Mód. tv.-vel megállapított 2. § 2. pontja és 17/B. §-a kivételével - a Mód. tv. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekben nem kell alkalmazni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

34. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.

18. Módosító rendelkezések

35-37. § * 

38. § (1) * 

(2) * 

(3)-(7) * 

(8) Az Szt.-nek az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvénnyel megállapított 92. § (36) bekezdése az „indult képzéseket” szövegrész helyett az „indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1. előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket” szövegrésszel lép hatályba.

(9)-(10) * 

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § Hatályát veszti

a)-b) * 

c) *