Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.06.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2013. évi CCXLII. törvény

a Városliget megújításáról és fejlesztéséről * 

Az Országgyűlés a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos jelentőségének és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében új törvényt alkot. A Városligetben megvalósításra kerülő építési beruházások kiemelt állami feladatnak minősülnek.

1. § (1) A Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban: városligeti ingatlan) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99 éves időtartamra az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerül. A városligeti ingatlanon fennálló építményekre e törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb vagyonkezelői jogok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, továbbá településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatkörei változatlanul fennmaradnak. A vagyonkezelői jog nem terjed ki a Budapest XIV. kerület, Dózsa György úr 37. szám alatti ingatlan (Műcsarnok) és hozzá tartozó földterületre, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Városligeti Műjégpálya épületére, továbbá a műszaki infrastruktúra sajátos építményeire.

(1a) *  A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében

a) a Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlan 21667/38899 hányada,

b) a Komárom 802 és Komárom 803 helyrajzi számú ingatlanok, valamint

c) a városligeti ingatlanon lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára bejegyzett vagyonkezelői joghoz kapcsolódó ingatlanrész)

a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XIV. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelők vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (8) bekezdés c) és e) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése nem alkalmazandó.

(3) A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.

(4) *  A vagyonkezelő felügyelőbizottsága három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.

2. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében az Nvt. 6. § (1) bekezdése szerinti osztott tulajdon létesítésének tilalmát a 3. § (1) bekezdése alapján létesített épület, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján átalakítással érintett ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-át nem kell alkalmazni.

(4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.

3. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által a városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon - e törvény hatálybalépésekor - fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.

(2a) *  A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem a vagyonkezelővel, sem egymással szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény érvényesítésére.

(3) *  A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető)

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások, valamint

b) az 1. § (1a) bekezdésében megjelölt ingatlanokhoz kapcsolódó beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.

(3a) *  Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások megvalósításának időtartama alatt a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon - az ingatlan tulajdonosával kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli megállapodás alapján - jogosult beruházásokat végezni. Az építtető e beruházások tekintetében feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

(3b) *  A (3a) bekezdés szerint megvalósult beruházást ingyenesen az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.

(4) *  Az építtető a (3) bekezdésben megjelölt beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;

b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;

c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;

d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;

e) megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket;

f) elvégzi a teljesítések igazolását;

g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;

h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;

i) a feladatok elvégzéséhez beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(5) Az építési tevékenység megvalósítása céljából az építtető által kezdeményezett hatósági eljárásokban a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulás az építtetőn kívüli jogalanytól történő beszerzése nem szükséges.

(6) *  A (3) bekezdésben megjelölt befejezett beruházások - a számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.

(6a) *  A (3) bekezdésben megjelölt beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a beruházás - számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósulását követően. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes.

(7) *  Az (1) bekezdés alapján felépített építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (2) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében - a (2) bekezdésben meghatározott tulajdoni arányban - az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az építtető kérelmére, a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján, e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át nem kell alkalmazni.

3/A. § *  (1) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyonelemek tulajdonosával, víziközművek esetén az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzatával. A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni - a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével - az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.

(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni a 3. § (3) bekezdésében megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.

(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű - a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével -, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles.

(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el azt, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű - a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.

4. § A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.

5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg.

(2) *  Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni az annak fenntartásával járó terheket.

(3) *  Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti földhasználati jogot az építtető - a földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott mértékét tartalmazó - kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.

6. § A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának megszűnése a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti beruházás alapján az államot megillető tulajdonjogot és földhasználati jogot nem érinti.

7. § (1) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.

(3) A városligeti ingatlan területén

a) kulturális,

b) közösségi szórakoztató,

c) oktatási-nevelési,

d) sport- és szabadidő,

e) hitéleti,

f) turisztikai,

g) vendéglátó,

h) kiskereskedelmi,

i) közlekedési,

j) biztonsági

rendeltetésű épület, valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító építmény helyezhető el.

(4) Budapest Főváros Önkormányzata - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és e törvényben meghatározottak szerint - a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzatot állapít meg.

(5) A Városligeti építési szabályzat hatálya a Budapest közigazgatási területén fekvő, Hungária körút - Kacsóh Pongrác út - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti területe által határolt területre terjed ki.

(6) A Városligeti építési szabályzat egyeztetését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárással kell lefolytatni.

(7) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni.

(8) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.

(9) A Városligeti építési szabályzat és a településszerkezeti terv készítése és jóváhagyása során a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat a városligeti ingatlan területére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen a (3) bekezdés szerinti rendeltetések elhelyezhetők.

8-12. § * 

13. § (1) * 

(2) Nem lép hatályba az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 23. § (7) bekezdése.

14. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

15. § (1) Az 1. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 2. § (1)-(3) bekezdése, a 3. § (1) és (2) bekezdése, a 4. § és a 14. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

16. § Budapest Főváros Önkormányzata 2014. június 30-ig állapítja meg a Városligeti építési szabályzatot.