Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.12.11.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

26/2014. (III. 25.) VM rendelet

az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában és a 4-6. §, a 14-15. § és a 17. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya az 1. mellékletben felsorolt tevékenységekre terjed ki, ha azok szerves oldószer felhasználása meghaladja a 2. mellékletben megállapított besorolási küszöbértéket.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a kutatási és fejlesztési tevékenységekre, valamint az új termékek és folyamatok tesztelésére.

(3) Az e rendelet hatálya alá nem tartozó tevékenységekből származó szerves légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. I. kategóriájú létesítmény: olyan létesítmény, amely 1999. március 29-én már üzemelt, vagy létesítésére az üzemeltető 2001. április 1-je előtt jogerős engedéllyel rendelkezett, vagy a létesítmény létesítésére az üzemeltető 2001. április 1-je előtt engedélykérelmet nyújtott be és a létesítményt 2002. április 1-jéig üzembe helyezték;

2. II. kategóriájú létesítmény: minden olyan létesítmény, amely nem minősül I. kategóriájú létesítménynek;

3. bevonó anyag: bármely keverék, amellyel adott felületen dekorációs, állagmegóvási vagy egyéb funkcionális céllal filmbevonatot képeznek, ideértve valamennyi szerves oldószert vagy olyan keveréket, amely a megfelelő alkalmazás érdekében szerves oldószert tartalmaz;

4. felhasználás vagy oldószer-felhasználás: a visszanyert illékony szerves oldószer mennyiségével csökkentett, egy létesítményben egy naptári évben felhasznált oldószerbevitel - 5. melléklet 3.2. pontja szerint számolt - mennyisége;

5. halogénezett VOC: olyan illékony szerves vegyület, ami legalább egy bróm, fluor, jód vagy klór atomot tartalmaz molekulánként;

6. illékony szerves vegyület: olyan szerves vegyület vagy kreozot frakció, amelynek gőznyomása 293,15 K-on 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték, vagy 293,15 K-től eltérő hőmérsékleten történő felhasználás esetén ennek megfelelő illékonyságú;

7. *  indítási és leállási művelet: a szakaszosan változó tevékenységi fázisok kivételével olyan üzemeltetés, amelynek során egy tevékenységet üzemszerű működésbe hoznak vagy megszüntetnek, illetve egy készüléket vagy tartályt üzemkésszé tesznek vagy üresjáratba helyeznek;

8. keverék: két vagy több anyagot tartalmazó elegy vagy oldat;

9. kis létesítmény: olyan létesítmény, amelyben olyan tevékenységet végeznek, aminek az oldószer-felhasználása a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 1., 3., 4., 5., 8., 10., 13., 16. és 17. pontjában megjelölt kisebb küszöbértékű sávba esik, vagy a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2., 6., 7., 9., 11., 12., 14., 15., 18., 19. és 20. pontjához tartozik és az oldószer-felhasználása 10 tonna/év alatt van;

10. lakk: átlátszó vagy áttetsző bevonó anyag, ide nem értve a műanyag bevonó anyagokat;

11. létesítmény: olyan helyhez kötött műszaki egység, amelyben egy vagy több, az 1. mellékletben felsorolt tevékenységet folytatnak, és az azzal közvetlenül együtt járó, ugyanazon a telephelyen folytatott tevékenység, amely műszakilag kapcsolódik az 1. mellékletben felsorolt tevékenységhez, és amelynek hatása lehet az illékony szerves vegyületek kibocsátására;

12. névleges kapacitás: a szerves oldószerek maximális tömegének felhasználása egy létesítményben egy napra átlagolva, ha a létesítmény a tervezett teljesítményen, normál üzemelési körülmények között működik;

13. normál üzemelés: egy létesítmény működésének vagy egy tevékenységnek bármely időszaka, kivéve az indítási és leállási műveleteket és a berendezések karbantartását;

14. ragasztószer: bármely olyan szerves oldószer vagy a megfelelő használhatóság érdekében szerves oldószert tartalmazó keverék, amelyet egy termék különálló részeinek összeragasztására használnak;

15. szerves oldószer: olyan illékony szerves vegyület, amelyet az alábbi célok valamelyikére használnak:

a) önmagában vagy más anyagokkal kombinálva nyersanyagok, termékek vagy hulladékok feloldására, anélkül, hogy kémiai változáson menne keresztül,

b) tisztítószerként szennyezőanyagok feloldására,

c) oldószerként,

d) diszperziós közegként,

e) viszkozitás-beállító közegként,

f) felületi feszültséget beállító közegként,

g) lágyítószerként,

h) konzerválószerként;

16. szervesoldószer-bevitel: a szerves oldószereknek és ezeknek olyan keverékben lévő - 5. melléklet 3.3.2. pontja szerint számított - mennyisége, amelyeket egy tevékenység végzése során felhasználnak, beleértve a létesítménybe visszaforgatott oldószereket, amelyeket mindig számításba kell venni, valahányszor a tevékenység végzéséhez felhasználják;

17. szerves oldószer újrafelhasználása: a létesítményből bármilyen műszaki vagy kereskedelmi célból visszanyert szerves oldószer felhasználása - beleértve a hőhasznosítás céljából történő égetést is -, kivéve a visszanyert szerves oldószer hulladékként történő ártalmatlanítását;

18. szerves vegyület: bármely olyan vegyület, amely szenet és egy vagy több hidrogén, halogén, oxigén, kén, foszfor, szilícium vagy nitrogén atomot tartalmaz a szén-oxidok, szervetlen karbonátok és bikarbonátok kivételével;

19. teljes VOC-kibocsátás: a VOC diffúz kibocsátás és a VOC véggáz kibocsátás együttes értéke;

20. tinta vagy nyomdafesték: bármely olyan szerves oldószer vagy a megfelelő használhatóság érdekében szerves oldószert tartalmazó keverék, amelyet szöveg vagy képek felületre történő nyomtatására használnak;

20a. *  véggáz kibocsátás: helyhez kötött légszennyező pontforráson vagy szennyezőanyag csökkentő berendezésen át a levegőbe gázhalmazállapotban kibocsátott illékony szerves vegyület vagy más szennyező anyag kibocsátása;

21. VOC véggáz kibocsátás: helyhez kötött légszennyező pontforráson vagy szennyezőanyag csökkentő berendezésen át a levegőbe gázhalmazállapotban kibocsátott illékony szerves vegyület;

22. VOC diffúz kibocsátás: bármely illékony szerves vegyület vagy termékben lévő szerves oldószer nem VOC véggáz kibocsátás formájában történő kibocsátása a levegőbe, a talajba és a vízbe, kivéve, ha a 2. melléklet eltérően rendelkezik;

23. zárt körülmény: a létesítmény olyan üzemeltetési körülményei, amelyek között a tevékenységből származó illékony szerves vegyületeket összegyűjtik, és szabályozott módon vezetik ki légszennyező pontforráson vagy szennyezés-csökkentő berendezésen keresztül.

3. A VOC-kibocsátás korlátozásának általános szabályai

3. § (1) A létesítmény üzemeltetője az illékony szerves vegyületek (a továbbiakban: VOC) felhasználásával járó tevékenységet - ha ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható - zárt körülmények között végzi.

(2) *  Az indítási és leállási műveletek során a létesítmény üzemeltetője minden alkalmas óvintézkedést megtesz a VOC-kibocsátás minimalizálása érdekében.

4. A VOC kibocsátási határérték megállapítására és a határérték alóli felmentésre vonatkozó szabályok

4. § (1) A tevékenység végzőjének, illetve a létesítmény üzemeltetőjének - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban szereplő vegyületekre vonatkozó előírások figyelembevételével be kell tartani

a) a VOC véggáz kibocsátási határértéket és a VOC diffúz kibocsátási határértéket, ha a 2. mellékletben az adott tevékenységre csak ezek a határértékek vannak előírva, továbbá a 2. mellékletben a tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezéseket,

b) a teljes VOC kibocsátási határértéket, ha a 2. mellékletben az adott tevékenységre csak ez a határérték van előírva, továbbá a 2. mellékletben a tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezéseket, vagy

c) a környezetvédelmi hatóság által megállapított határértéket, ha a 2. mellékletben az adott tevékenységre az a) és b) pont szerinti határérték is szerepel.

(2) Azon a telephelyen, ahol e rendelet hatálya alá tartozó, a 2. mellékletben szereplő két vagy több tevékenységet is végeznek és e tevékenységekhez nem használnak a 6. mellékletben meghatározott megjelölést viselő illékony szerves vegyületeket tartalmazó anyagokat:

a) minden tevékenységre külön kell teljesíteni a 2. mellékletben az ezekre a tevékenységekre megállapított határértékeket, vagy

b) az üzemeltető a telephelyen belül terheléskiegyenlítést alkalmazhat azzal a feltétellel, hogy az egyes tevékenységekre a 2. melléklet határértékei alapján számított évi teljes VOC-kibocsátások összegét nem haladhatja meg az egyes tevékenységek tényleges évi teljes VOC kibocsátásainak összege.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a 2. melléklet szerinti VOC véggáz kibocsátási határértéket pontforrásonként kell betartani.

(4) Azon a járműfestést végző létesítmény üzemeltetőjének, amely esetében a létesítményben végzett tevékenység oldószer-felhasználása meghaladja a 3. melléklet szerinti besorolási küszöbértéket - a 6. §-ban szereplő vegyületekre vonatkozó előírások figyelembevételével - be kell tartani a 3. melléklet szerinti teljes VOC kibocsátási határértéket és a 3. mellékletben a tevékenységre vonatkozó egyéb rendelkezéseket.

(5) Ha a 3. mellékletben az adott tevékenységre g/m2 vagy kg/karosszéria egységben meghatározott határérték is szerepel, a határértéket a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

(6) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés szerinti határérték megállapítása során az elérhető legjobb technika és a kibocsátás ellenőrizhetősége alapján mérlegel.

5. § (1) A 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, az üzemeltető kérelmére a környezetvédelmi hatóság felmentést ad a VOC diffúz és a VOC véggáz kibocsátási határérték betartása alól a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 5. pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy az éves szinten felhasznált tisztítószer átlagos szerves oldószer tartalma nem haladja meg a 30 tömeg%-ot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés esetén a VOC kibocsátására a környezetvédelmi hatóság a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kibocsátási határértékeket állapítja meg.

(3) A 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, az üzemeltető kérelmére a környezetvédelmi hatóság az általa meghatározott határidőig a (6) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén felmentést ad:

a) a VOC diffúz kibocsátási határérték betartása alól, illetve

b) a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 8. pontjában meghatározott, zárt körülmények között nem végezhető bevonat-felviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alól.

(4) A (3) bekezdés szerinti felmentés időtartamára a környezetvédelmi hatóság a tevékenység tényleges VOC diffúz kibocsátását állapítja meg kibocsátási határértékként.

(5) A (3) bekezdés szerinti felmentés iránti kérelemnek tartalmazni kell:

a) a létesítményben alkalmazott technológia bemutatását,

b) a létesítményben alkalmazott technológia és az elérhető legjobb technika egymáshoz való viszonyának ismertetését,

c) a létesítmény tényleges VOC kibocsátását,

d) a méréssel meghatározott benzol és nitrogén-dioxid levegőminőségi értékeket,

e) annak indokolását, hogy a határérték milyen műszaki vagy gazdasági okból nem tartható be,

f) a határértékek betartása érdekében szükséges intézkedéseket és azok várható eredményét, valamint

g) az intézkedések megvalósításának részletes ütemtervét, indokolva az egyes intézkedések időigényét.

(6) A (3) bekezdés szerinti felmentést a környezetvédelmi hatóság abban az esetben adja meg, ha:

a) a létesítmény üzemeltetője az elérhető legjobb technikát alkalmazza,

b) a határérték betartása műszakilag és gazdaságilag sem kivitelezhető,

c) a levegőterheltségi szint benzolra és nitrogén-dioxidra vonatkozó egészségügyi határértékei teljesülnek és

d) a kibocsátás az emberi egészségre vagy a környezetre jelentős káros hatást nem gyakorol.

(7) A (3) bekezdés szerinti felmentésről szóló döntésnek tartalmazni kell:

a) a felmentés időtartamát,

b) a szennyezéscsökkentő intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezést, valamint

c) a felmentés időtartamára vonatkozó VOC kibocsátási határértéket.

(8) A (3) bekezdés szerinti felmentést a környezetvédelmi hatóság az intézkedések műszaki és pénzügyi megvalósításához szükséges időtartamra, de legfeljebb 5 évre állapítja meg.

(9) Ha a kérelmező bizonyítja, hogy a (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti előírásokat betartotta és a (6) bekezdés szerinti feltételek továbbra is fennállnak, a felmentés időtartamát a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető kérelmére meghosszabbítja.

(10) A (9) bekezdés szerinti meghosszabbítás iránti kérelem több alkalommal is benyújtható.

5. A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó különös szabályok

6. § (1) *  Az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyekhez az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitásúnak besorolt VOC tartalmuk miatt a H340, H350, H350i, H360D, H360F figyelmeztető mondatot rendelték, vagy ezek feltüntetése szükséges, amint helyettesítésük műszakilag megoldhatóvá válik, - figyelembe véve a 7. §-ban felsorolt szempontokat - fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel.

(2) A 6. mellékletben felsorolt megjelölést viselő illékony szerves vegyületet tartalmazó véggáz-kibocsátásra a 4. melléklet szerinti határértékeket kell alkalmazni.

(3) Az olyan anyagok és keverékek felhasználása esetén, amelyekhez illékony szerves vegyület tartalmuk miatt a 6. mellékletben felsorolt megjelölések valamelyikét rendelték, nem adható felmentés a kibocsátási határértékek betartása alól.

(4) Azon a telephelyen, ahol a 2. mellékletben szereplő két vagy több tevékenységet is végeznek, a 6. mellékletben felsorolt megjelölést viselő illékony szerves vegyületet tartalmazó anyagok alkalmazása esetén minden tevékenységre külön kell teljesíteni az ezekre meghatározott követelményeket.

(5) *  Az (1)-(4) bekezdés szerinti veszélyes anyagok kockázataira utaló figyelmeztető mondatokat, valamint azok jelentését a 6. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A VOC-ot tartalmazó anyagok és keverékek 6. § (1) bekezdése szerinti helyettesítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) felhasználhatóság;

b) az egészségre gyakorolt hatás;

c) foglalkozási terhelés;

d) környezetre gyakorolt potenciális hatások;

e) gazdaságossági szempontok, különösen a szóba jöhető változatok költség-haszon viszonya.

(2) A helyettesítésnél olyan anyagokat és eljárásokat kell számításba venni, amelyek a legkevésbé káros hatást fejtik ki a környezeti elemekre és azok rendszereire, az ökológiai rendszerre és az emberi egészségre.

6. A helyhez kötött légszennyező pontforrások VOC véggáz kibocsátásának ellenőrzése

8. § *  (1) A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó légszennyező pontforrások vizsgálatára, ellenőrzésére és értékelésére, a kibocsátás ellenőrzését végző szervezetekre, valamint a légszennyező pontforrás üzemeltetőjére a levegőterhelés mérését és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletet [a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet] az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 13. § (1) és 15. § (1) bekezdésétől eltérően a VOC véggáz kibocsátást azoknál a pontforrásoknál, amelyeknél a szénben (C) kifejezett, összes VOC véggáz kibocsátás:

a) meghaladja a 10 kg/h átlagos értéket, folyamatos, automatikus mérőberendezéssel,

b) eléri az 1 kg/h, de nem haladja meg a 10 kg/h átlagos értéket évente egyszer időszakos méréssel kell vizsgálni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérő esetekben a kibocsátás ellenőrzésének gyakoriságát a környezetvédelmi hatóság a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapítja meg.

(4) A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 15. melléklet 1.1.1. és 1.1.2. alpontjaitól eltérően időszakos mérés végzése esetén a mintavételt végző szervezet a mintavételi időt úgy választja meg, hogy annak értékelhető időtartama:

a) a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontja szerinti tevékenységnél:

aa) folyamatos üzemű mérőműszerrel történő mérés esetén legalább 45 perc,

ab) szakaszos mérés esetén legalább háromszor 15 perc,

b) az a) ponttól eltérő tevékenységeknél

ba) folyamatos üzemű mérőműszerrel történő mérés esetén legalább három óra,

bb) szakaszos mérése esetén legalább háromszor egy óra

legyen.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékelhető időtartam alatt azt az üzemállapotot kell érteni, amely nem tartalmazza az indítási, a leállítási műveleteket és a karbantartásokat.

(6) A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 16. melléklet 1. pontjától eltérően a folyamatos mérés eredményeiből légszennyező anyagonként órás középértéket, az órás középértékekből pedig naponta 24 órás átlagot kell képezni. A 24 órás átlag kiszámításánál nem kell figyelembe venni az indítási és leállítási műveletek, valamint a karbantartások alatt mérhető légszennyező anyag kibocsátást.

(7) A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 16. melléklet 2.1. alpontjától eltérően időszakos mérés végzése esetén a folyamatosan mért és regisztrált gázkomponenseknél a mérés értékelhető időtartamát:

a) a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontja szerinti tevékenység esetében 15 perces,

b) az a) ponttól eltérő tevékenységeknél órás

szakaszokra kell felosztani és valamennyi, de legalább három szakasz mérési eredményeiből átlagértékeket képezni.

8/A. § *  (1) Folyamatos mérés esetén - a 2. melléklet egyéb rendelkezéseit is figyelembe véve - a kibocsátási határértéket betartja a légszennyező, ha a 24 órás átlagok egyike sem mutat túllépést, és az órás átlagok egyike sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést.

(2) Időszakos mérések esetén a kibocsátási határértéket betartja a légszennyező, ha valamennyi méréssorozatban az egyes méréssorozatokra számított átlag vagy folyamatosan vizsgált komponensek esetén a 8. § (7) bekezdés szerint számított átlag határérték alatt van, és

a) 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontja szerinti tevékenységnél egyetlen 15 perces átlagérték,

b) az a) ponttól eltérő tevékenységeknél egyetlen egy órás átlagérték

sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést.

9. § (1) A határérték túllépésének minősül, ha az üzemeltető a véggáz hígításával éri el a VOC véggáz kibocsátási határérték betartását.

(2) A VOC véggáz biztonsági szempontból indokolt vagy bármely okból történő hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget a kibocsátási koncentráció meghatározásánál, a VOC véggáz kibocsátási határérték betartásának ellenőrzésekor figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A VOC véggáz kibocsátási határértéknek való megfelelés vizsgálatakor

a) a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 4. pontja szerinti tevékenység végzése esetén, valamint abban az esetben, ha a 4. melléklet 1. és 2. pontját kell alkalmazni, a kibocsátott VOC tömegkoncentrációjának összegét,

b) az a) ponttól eltérő esetben a kibocsátott szerves szén tömegkoncentrációját

kell a határértékkel összehasonlítani.

7. A VOC diffúz és a teljes VOC-kibocsátások ellenőrzése

10. § (1) A teljes VOC kibocsátási határértékek vagy VOC diffúz kibocsátási határértékek és a 4. § (2) bekezdés b) pontjában megállapított követelmények teljesítésének megítélése céljából minden év március 31-ig el kell készíteni az előző naptári évre az 5. melléklet szerinti éves oldószermérleget a tényleges kibocsátások megállapításához.

(2) Az éves oldószermérleg adatait a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 31. § (2) bekezdése szerinti éves levegőtisztaság-védelmi jelentés részeként be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(3) A VOC diffúz kibocsátások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat az Lvr. és az 5. melléklet 3.3. pontja tartalmazza.

(4) A teljes VOC kibocsátás ellenőrzését az 5. melléklet 3.4. pontja szerint kell végrehajtani.

8. Az I. kategóriájú létesítmény jelentős változása

11. § (1) Az I. kategóriájú létesítmény kapacitásbővítése akkor minősül jelentős változásnak, ha:

a) kis létesítmények esetében a névleges kapacitás olyan mértékben változik meg, amely a teljes VOC kibocsátás több mint 25%-os,

b) a 2. § 9. pontja alá nem tartozó létesítmények esetében a névleges kapacitás olyan mértékben változik meg, ami a teljes VOC kibocsátás több mint 10%-os

növekedéséhez vezet.

(2) Ha az I. kategóriájú létesítmény jelentős változtatáson megy keresztül, vagy jelentős változtatást követően először esik e rendelet hatálya alá, a létesítménynek azt a részét, amely jelentős változtatáson megy keresztül:

a) I. kategóriájú létesítménynek kell tekinteni, ha az egész létesítmény teljes kibocsátása nem haladja meg azt az értéket, amelyet az eredményezett volna, ha a jelentősen megváltoztatott részt II. kategóriájú létesítménynek tekintik,

b) az a) ponttól eltérő esetben II. kategóriájú létesítménynek kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentős változás az Lvr. 22. § (1) bekezdése szerinti teljesítménybővítésnek minősül.

9. Nyilvántartás

12. § (1) Az 5. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 15. § (3) bekezdése alapján adott felmentésekről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a felmentésről rendelkező határozat számát,

b) az üzemeltető nevét,

c) a felmentéssel érintett létesítmény telephelyének címét,

d) a felmentéssel érintett létesítményben végzett tevékenység 1. melléklet szerinti megnevezését,

e) a felmentés jogalapjára való hivatkozást és

f) a felmentés időtartamát.

(2) A jogszabály hatálya alá tartozó, az üzemeltetésre jogerős engedéllyel rendelkező létesítményekről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) létesítmény üzemeltetőjének nevét,

b) a létesítmény telephelyének címét és

c) a létesítményben végzett tevékenység 1. melléklet szerinti megnevezését.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartását a környezetvédelmi hatóság közzéteszi a honlapján.

10. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 12. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 17. § és a 18. §, valamint a 8. és a 9. melléklet 2015. június 1-jén lép hatályba.

(4) A 11. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

14. § (1) Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet alapján kiadott levegővédelmi követelményeket megállapító határozat hatályban marad, amíg a határozatot a környezetvédelmi hatóság a (2) és (3) bekezdés vagy az Lvr. 22. § (1) bekezdése alapján indult eljárásban módosítja vagy visszavonja.

(2) Annak a létesítményeknek az üzemeltetője, aki a tevékenységét az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 10. § (6) bekezdése alapján kiadott, a VOC kibocsátási határértékek alóli felmentésről rendelkező határozat birtokában végzi, e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kérheti a környezetvédelmi hatóságtól:

a) 2017. december 15-ig a 15. § szerinti kibocsátás-csökkentési terv alkalmazását vagy

b) az 5. § (6) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén az 5. § (3) bekezdése szerinti felmentést.

(3) Ha az üzemeltető a (2) bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be kérelmet, a környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményeket hivatalból indult eljárás keretében a 4. § és a 6. § szerint állapítja meg.

15. § (1) A kibocsátás-csökkentési terv végrehajtásával a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kibocsátási határértéknek megfelelő, vagy annál kisebb kibocsátás-csökkentést kell elérni.

(2) A kibocsátás-csökkentési tervet végrehajtó üzemeltető:

a) gondoskodik arról, hogy a létesítmény kibocsátása megfeleljen az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 7. melléklet 1. pontjában előírt követelménynek,

b) az előző évre vonatkozó kibocsátás-csökkentési terv teljesítésének megítélése céljából minden év március 31-ig elkészíti és a környezetvédelmi hatóság részére benyújtja az előző naptári évre vonatkozó, az 5. melléklet szerinti éves oldószermérleget.

(3) A kibocsátás-csökkentési terv végrehajtásának idejére a környezetvédelmi hatóság felmentést ad a 4. § és a 6. § szerinti határértékek betartása alól és az (1) bekezdés figyelembevételével egyedi kibocsátási határértéket állapít meg.

(4) A kibocsátás-csökkentési terv iránti kérelmet az üzemeltető a 7. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal nyújtja be a környezetvédelmi hatóságnak.

16. § (1) Ez a rendelet

a) a 76/768/EGK, a 88/378/EGK, az 1999/13/EK tanácsi irányelveknek, és a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/112/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének, valamint

b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

17-18. § * 

19. § (1) * 

(2) 2017. december 16-án hatályát veszti

a) a 15. §

aa) (1) bekezdése,

ab) (2) bekezdés a) pontja,

ac) (3) és (4) bekezdése,

b) az 5. melléklet 3.5. pontja és

c) a 7. melléklet.

(3) 2018. április 1-jén hatályát veszti a 15. § (2) bekezdés b) pontja.

(4) Nem lép hatályba az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet módosításáról szóló 7/2010. (III. 31.) KvVM rendelet 1. § (6) bekezdése, valamint 2. § (2) bekezdése.

1. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez

E rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek

1. A mellékletben felsorolt tevékenységi kategóriák akkor esnek a rendelet hatálya alá, ha a 2. mellékletben megállapított küszöbérték feletti oldószer-felhasználás jellemzi a tevékenységet, illetve az ahhoz tartozó létesítmény működését. A tevékenység minden egyes esetben magában foglalja a berendezés tisztítását is, de a termékek tisztítását nem, hacsak az másképpen nem szerepel a tevékenység leírásánál.

2. E rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek

2.1. Nyomdaipari tevékenység (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 1-3. pontja)

Szöveg és képek sokszorosítására irányuló bármilyen tevékenység, amelynél egy képhordozó segítségével nyomdafestéket (tintát) visznek fel egy tetszőleges felületre. (Ide tartoznak a kapcsolódó lakkozási, festési és kasírozási eljárások is.) Ezen tevékenységekhez tartozó alfolyamatok közül az alábbiak esnek e rendelet hatálya alá:

a) tekercses offszet nyomás, forró levegős szárítással: rotációs hengerbe történő adagolással működő olyan eljárás, amelynél a képhordozó nyomtatott és nem-nyomtatott területe ugyanabban a síkban helyezkedik el; az elpárologtatás egy kemencében történik, ahol forró levegőt használnak a nyomtatott anyag szárítására (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 1. pontja);

b) rotációs mélynyomás sajtótermékek készítésére: magazinok, prospektusok, katalógusok vagy hasonló termékek papírjának nyomtatásánál alkalmazott olyan nyomtatási eljárás, amelyhez leggyakrabban toluol-alapú festéket használnak (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. pontja);

c) *  rotációs mélynyomás: olyan nyomtatási eljárás, amely során

ca) forgó hengeres képhordozót használnak, amelynek a nyomtató felülete mélyebben helyezkedik el a nem-nyomtatandó részeknél;

cb) folyékony nyomdafestéket alkalmaznak, amely az oldószer párolgása útján szárad; és

cc) a mélyedések nyomdafestékkel vannak töltve, és a felesleget letisztítják a nem nyomtató felületrészekről, mielőtt a nyomtatandó anyag kapcsolatba kerülne a hengerekkel és felvenné a nyomdafestéket a mélyedésből (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. pontja);

d) flexográfia (magasnyomás): olyan nyomtatási tevékenység, amelynél a nyomtatandó kép hordozójaként gumit vagy elasztikus fotopolimereket használnak, ahol a nyomtatandó felület magasabban helyezkedik el a nem nyomtatandó résznél, és ahol folyékony nyomdafestéket (tintát) alkalmaznak, amely az oldószer elpárolgása által szárad (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. pontja);

e) *  rotációs szitanyomás: olyan rotációs nyomtatási tevékenység, amely során

ea) a nyomdafesték a nyomtatandó felületre egy porózus képhordozó formán keresztülnyomva jut, amelynek a nyomtatandó részei nyitottak (áteresztik a festéket), míg a nem nyomtatandó területrész le van zárva (nem engedi át a festéket);

eb) csak olyan folyékony festéket használnak, amelyet elpárologtatással szárítanak ki; és

ec) a rotációs nyomtatás azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyag egy hengerről és nem külön ívenként kerül a gépbe (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. pontja);

f) nyomtatási tevékenységgel kapcsolatos kasírozás: két vagy több rugalmas anyag összeragasztása rétegelt lemez készítése céljából (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. pontja);

g) lakkozás: olyan felületbevonó tevékenység, amely során záró (fedő) lakkréteget visznek fel a munkadarabra, vagy csomagolóanyag későbbi lezárásához ragasztóréteget visznek föl rugalmas anyagra (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. pontja).

2.2. Felülettisztítás (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 4-5. pontja)

Oldószeres vegytisztítás kivételével minden olyan tevékenység, amelyhez szerves oldószereket használnak a szennyezésnek az anyag felületéről történő eltávolítására, beleértve a zsírtalanítást is. A több lépésből álló tisztítási tevékenység egyetlen felülettisztítási tevékenységnek minősül. Ennél a tevékenységnél nem kell figyelembe venni a gépi berendezések belső tisztítását, csak a termékek felületének tisztítását.

2.3. Járművek utánfényezése (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontja)

Bármely olyan ipari vagy kereskedelmi festési és kapcsolódó zsírtalanítási tevékenység, amely során

a) gépjárművek vagy azok egy részének eredeti festését végzik újrafényező festék típusokkal, ha erre nem az eredeti gyártó berendezésen (soron) kerül sor, vagy

b) utánfutók vagy pótkocsik festését végzik.

2.4. Szalagtekercsek bevonatolása (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 7. pontja) Minden olyan tevékenység, amelynél a tekercselt acélt, rozsdamentes acélt, bevonatos acélt, rézötvözeteket vagy alumínium szalagot végtelenített eljárással filmképző réteggel vagy rétegelt borítással vonnak be.

2.5. Bevonatkészítés (2. melléklet táblázatának 6., 8., 10., 13. sorai és a 3. melléklet)

Bármely olyan tevékenység, amelynél a bevonat egy vagy több folyamatos rétegét viszik fel:

2.5.1. Járművek közül a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (9) bekezdése szerinti járműkategóriákból az alábbiakra (3. melléklet vagy 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontja):

a) az M1 járműkategóriába tartozó új személygépkocsik, valamint az N1 járműkategóriához tartozó járművek, ha ugyanabban a berendezésben festik, mint az M1-hez sorolt személygépkocsikat;

b) az N1, N2 és N3 járműkategóriába sorolt tehergépjárművek vezetőfülkéi, amelyben a járművezető rendeltetésszerű használat esetén tartózkodik és az N2 és N3 járműkategóriába tartozó tehergépjárművek minden kiegészítő része vagy műszaki egysége;

c) az N1, N2 és N3 járműkategóriához tartozó vezetőfülke nélküli tehergépkocsik;

d) az M2 és M3 kategóriához sorolt autóbuszok;

e) az O1, O2, O3 és O4 kategóriához tartozó pótkocsik, utánfutók.

2.5.2. Fém- és műanyag felületek, beleértve repülőgépek, hajók, vasúti járművek stb. felületeit is (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 8. pontja).

2.5.3. Fafelületek (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 10. pontja).

2.5.4. Textil-, szövet-, film-, (fólia-) és papírfelületek (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 8. pontja).

2.5.5. Bőrfelületek (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 13. pontja).

Nem tartozik ide a hordozóanyagok fémekkel történő bevonása, amelyet elektroforézissel vagy vegyi permetezéses eljárással visznek fel. Ha a bevonási folyamatban van olyan művelet, amelynél ugyanazt a tárgyat bármely módszer alkalmazásával nyomtatják is, akkor a nyomtatási műveletet a bevonási tevékenység részének kell tekinteni.

2.6. Tekercselő huzalok bevonatolása (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 9. pontja)

Transzformátorokban, motorokban stb. használt tekercselt fém vezetők bármiféle bevonattal való ellátása.

2.7. Oldószeres vegytisztítás (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 11. pontja)

Bármely ipari vagy kereskedelmi tevékenység, amelynél illékony szerves vegyületeket használnak valamely létesítményben ruházat, lakástextíliák és hasonló fogyasztói áruk tisztítására, kivéve a foltok kézi eltávolítását.

2.8. Faanyag impregnálása (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 12. pontja)

Bármely tevékenység, amely során a faanyagba védőszert juttatnak.

2.9. Cipők (lábbelik) gyártása (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 14. pontja)

Minden olyan tevékenység, amelynél komplett lábbeliket vagy azok részeit állítják elő.

2.10. Fa és műanyag rétegelt borítás (laminálás) (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 15. pontja)

Minden olyan tevékenység, amely során fa, illetve műanyag rétegeket ragasztanak össze, rétegelt termék előállítása céljából.

2.11. Ragasztószerrel bevonás (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 16. pontja)

Bármely tevékenység, amelynél ragasztószert visznek fel a felületre, a nyomtatással kapcsolatos ragasztószer-felvitel és rétegezés (laminálás) kivételével.

2.12. Bevonó anyagok, festékek, lakkok, nyomdafestékek és ragasztószerek gyártása (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 17. pontja)

A végtermékek és közbenső termékek gyártása ugyanazon létesítményben történik. A gyártás festékek, gyanták és ragasztószerek szerves oldószerrel vagy más hordozóval történő összekeverésével megy végbe, beleértve a diszpergálási és elődiszpergálási műveleteket, a viszkozitás és színtónus beállításokat, valamint a végtermék kiszerelését (pl. tartályokba, dobozokba).

2.13. Gumi feldolgozás (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 18. pontja)

Bármely olyan tevékenység, amely során a természetes vagy mesterséges gumi összekeverése, őrlése, elegyítése, kalanderezése, extrudálása és vulkanizálása történik, valamint a késztermékké alakításhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek.

2.14. Növényi olaj és állati zsír kinyerési és növényi olaj finomítási tevékenységek (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 19. pontja)

Minden olyan tevékenység, amely során magokból és más növényi anyagokból növényi olajat állítanak elő. Az ebből származó száraz maradékok feldolgozása takarmányozás céljából, valamint magokból, növényi anyagokból és állati eredetű anyagokból származó zsírok és növényi olajok tisztítására szolgáló bármely tevékenység.

2.15. Gyógyszerészeti termékek gyártása (2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 20. pontja)

Gyógyszerészeti termékek kémiai szintézise, fermentálása, extrahálása, formulálása és késztermékké alakítása, és ha ugyanazon a telephelyen végzik, a közbenső (intermedier) termékek gyártása.

2. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez

Besorolási küszöbértékek, kibocsátási határértékek

1. Besorolási küszöbértékek és kibocsátási határértékek

A B C D E F

Tevékenység és besorolási küszöbérték
(oldószer-felhasználás t/év)

Küszöbértékek (oldószer-

VOC véggáz kibocsátási
VOC diffúz kibocsátási határérték
(oldószerbevitel %-a)

Teljes VOC-kibocsátás határértéke

Egyéb rendelkezések, megjegyzések
felhasználás t/év) határérték (mg C/Nm3) II. kategóriájú létesítmény I. kategóriájú létesítmény II. kategóriájú létesítmény I. kategóriájú létesítmény
1. Tekercses offszet nyomás, forró levegős szárítással (>15) 15-25 100 301 301 1 A késztermékbe kerülő oldószermaradék nem tekintendő a diffúz kibocsátás részének.
>25 20 301 301
2. Rotációs mélynyomás sajtótermékeken (>25) 75 10 15
3. Egyéb rotációs mélynyomás, flexográfia, rotációs szitanyomás, nyomtatási tevékenységgel kapcsolatos kasírozás vagy lakkozás (>15) 15-25 100 25 25 1 A textilre és kartonra való rotációs szitanyomás küszöbértéke.
>25 100 20 20
Rotációs szitanyomás textilre/kartonra (>30) >301 100 20 20
4. Felülettisztítás1 (>1) 1-5 202 15 15 1 A 6. mellékletben felsorolt megjelölést viselő vegyületek felhasználásával végzett felülettisztítás.
2 A határérték a vegyületek mg/Nm3-ban megadott összes tömegére és nem az összes szénre (C) vonatkozik.
>5 202 10 10
5. Egyéb felülettisztítás1 (>2) 2-10 75 20 20 1 Nem a 6. melléklet szerinti megjelölést viselő anyagok felhasználásával végzett felülettisztítás.
>10 75 15 15
6. Járműszériafestés (<15)
és jármű-utánfényezés
>0,5 50 25 25
7. Szalagtekercsek bevonatolása (>25) 501 5 10 1 Azoknál a létesítményeknél, amelyeknél olyan technológiát alkalmaznak, amely során megengedett a visszanyert oldószerek újbóli használata, a véggáz kibocsátási határérték 150 mg C/Nm3
8. Egyéb bevonat felviteli, festési eljárások, beleértve a fém, műanyag, textil4, szövet, fólia és papír festését (>5) 5-15 100 1 20 20 1 A kibocsátási határérték a festésre és a szárítási folyamatra vonatkozik, zárt körülmények mellett.
2 Az első kibocsátási határérték a szárítási folyamatokra vonatkozik, a második a festési műveletekre.
3 Azon textilfestő létesítményekre vonatkozik,
>15 50/75 2, 3 20 20 amelyeknél olyan eljárást alkalmaznak, amely során megengedett a visszanyert oldószerek ismételt használata, a kibocsátási határérték a festési és szárítási folyamatokra együttesen 150 mg C/Nm3.
4 A rotációs szitanyomtatás textilekre a 3. ponthoz tartozik.
9. Tekercselő huzalok bevonatolása (>5) 10 g/kg1
5 g/kg2
10 g/kg1
5 g/kg2
1 Olyan létesítményekre vonatkozik, amelyeknél a huzal átlagos átmérője ≤ 0,1 mm.
2 Minden egyéb létesítményre érvényes.
10. Faanyag felületek bevonatolása, festése (>15) 15-25 1001 25 25 1 A kibocsátási határérték azon festési és szárítási eljárásokra vonatkozik, amelyek zárt körülmények között valósulnak meg.
2 Az első érték a szárítási folyamatra, a második a bevonat felvitelére vonatkozik.
>25 50/752 20 20
11. Oldószeres vegytisztítás 20 g/kg 1, 2 20 g/kg 1, 2 1 A tisztított és szárított termék egységnyi tömegére vonatkozó oldószer-kibocsátás mennyiségével kifejezve.
2 A 4. melléklet 2. pontjában megállapított határérték itt nem érvényes.
12. Faanyag impregnálása (>25) 1001 45 45 11 kg/m3 11 kg/m3 1 Nem vonatkozik kreozottal végzett impregnálásra.
13. Bőrök bevonati réteggel való ellátása (festése) (>10) 10-25 85 g/m2 85 g/m2 Az emissziós határértékek a gyártott termék 1 m2-re jutó oldószer-kibocsátás mennyiségével vannak megadva.
1 Bútorgyártásban használt bőrök és a különleges bőráruk, mint kisméretű fogyasztási
>25 75 g/m2 75 g/m2 cikkek (pl. táskák, övek, levéltárcák stb.) festésénél.
>101 150 g/m2 150 g/m2
14. Cipők (lábbelik) gyártása (>5) 25 g/pár 25 g/pár A teljes VOC kibocsátási határérték a kész lábbeli-párra vonatkoztatott oldószer-kibocsátás, grammban kifejezve.
15. Fa és műanyag rétegelt borítás (laminálás) (>5) 30 g/m2 30 g/m2
16. Ragasztószerrel bevonás (>5) 5-15 501 25 25 1 Ha olyan technológiákat alkalmaznak, amelyeknél megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, akkor a VOC véggáz kibocsátási
>15 501 20 20 határérték 150 mg C/Nm3.
17. Bevonóanyagok, festékek, lakkok, nyomdafestékek és ragasztószerek gyártása (>100) 100-1000 150 5 5 oldószerbevitel 5%-a A diffúz kibocsátás határértéke nem tartalmazza azt az oldószermennyiséget, amelyet a bevonó anyag (festék) összetevőjeként, zárt tartályban értékesítenek.
>1000 150 3 3 oldószerbevitel 3%-a
18. Gumi feldolgozás (>15) 201 252 252 oldószerbevitel 25%-a 1 Ha olyan technológiákat használnak, amelyeknél
megengedett a visszanyert oldószerek újrafelhasználása, a VOC véggáz kibocsátási határérték 150 mg C/Nm3.
2 A VOC diffúz kibocsátási határérték nem tartalmazza azt az oldószermennyiséget, amelyet a termék vagy keverék összetevőjeként zárt tartályban értékesítenek.
19. Növényi olaj és állati zsír kinyerési és növényi olaj finomítási tevékenységek (>10) Állati zsír: 1,5 kg/t Ricinusolaj: 3 kg/t Repcemag: 1 kg/t Napraforgó: 1 kg/t
Szójabab (normál őrlés, sajtolás): 0,8 kg/t
Szójabab (fehér üledék): 1,2 kg/t
Egyéb magvak és növényi anyagok:
- 3 kg/t1
- 1,5 kg/t2
- 4 kg/t3
1 Olyan létesítményekre, ahol adagonként dolgozzák fel a magvakat, illetve egyéb növényi anyagokat, a környezetvédelmi hatóság, minden esetet külön vizsgálva, a teljes VOC kibocsátási határértéket az elérhető legjobb technika alapján állapítja meg.
2 Minden frakcionálási folyamatra, eljárásra vonatkozik, kivéve a zagy (kötőanyag) eltávolítást.
3 Zagy (kötőanyag) eltávolításra vonatkozó határérték.
20. Gyógyszerészeti termékek gyártása (>50) 201 52 152 az oldószer-bevitel 5%-a az oldószer-bevitel 15%-a 1 Ha olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeknél a
visszanyert oldószerek újrafelhasználása megengedett, a VOC véggáz kibocsátás határértéke 150 mg C/Nm3.
2 A diffúz kibocsátási határértékek nem tartalmazzák azt az oldószermennyiséget, amelyet a termék vagy keverék részeként, zárt tartályban értékesítenek.

2. A kibocsátási határértékek fizikai normálállapotú (273,15 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású), véggáz égetés esetén fizikai normálállapotú és száraz véggázra vonatkoznak.

3. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez

Járműfestésre vonatkozó határértékek

1.1. A teljes VOC-kibocsátás határértéke a festett termék teljes felületére vonatkoztatott illékony szerves vegyületek kibocsátott összes tömegében [g/m2], valamint a festett járműkarosszéria darabszámára vonatkoztatott VOC-kibocsátás összes tömegében [kg/karosszéria] van kifejezve.

1.2. Járműfestés oldószer-felhasználási és -termelési küszöbértékei és a teljes VOC-kibocsátás határértékei

A B C
1 Tevékenység és besorolási küszöbérték
(oldószer-felhasználás, tonna/év)
Termelési küszöbérték
(a festett termék éves darabszámára vonatkozik)
Teljes VOC kibocsátás határértéke
2 Új személygépjárművek festése (>15) >5000 45 g/m2 vagy 1,3
kg/karosszéria +33 g/m2
3 Új személygépjárművek festése (>15) ≤ 5000 héjszerkezet vagy
>3500 alvázra épített
90 g/m2 vagy 1,5
kg/karosszéria +70 g/m2
4 Új autókabinok, teherautó vezetőfülkék festése (>15) ≤5000 65 g/m2
>5000 55 g/m2
5 Új haszongépjárművek festése (>15) ≤ 2500 90 g/m2
>2500 70 g/m2
6 Új autóbuszok festése (>15) ≤ 2000 210 g/m2
>2000 150 g/m2

1.3. Az oldószer-felhasználási küszöbértékeknél kisebb kapacitású járműfestő létesítményeknek a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontja szerinti jármű- szériafestés és jármű-utánfényezés tevékenységre vonatkozó követelményeit kell kielégíteni.

1.4. Az 1.2. pontban meghatározott termékfelület meghatározásánál figyelembe kell venni az elektroforetikus eljárással festett teljes felületet és minden egyéb alkatrész felületét, amelyet a festési folyamat egymást követő fázisaiban ugyanazzal a festékkel festenek be, mint a teljes felületet. Ha a festék felhordása több fázisban történik, a VOC-kibocsátás számításánál valamennyi fázisban felhordott festék VOC tartalmát figyelembe kell venni, ugyanakkor a festett felületet csak egyszer kell számításba venni.

1.5. Az elektroforézissel festett felület nagyságát az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámolni (ez a módszer lemezből készült más festett alkatrészekhez is alkalmazható):

2 x járműkarosszéria teljes tömege (kg)

_______________________________________________________

fémlemez átlagos vastagsága (m) x a fémlemez sűrűsége (kg/m3)

1.6. *  Számítógépes tervező (CAD) vagy egyéb, ezzel pontosságát tekintve egyenértékű eredményt adó módszert kell alkalmazni a többi felhasznált részegység vagy alkatrész felületének vagy a létesítményben festett termék teljes felületének a kiszámítására.

1.7. A teljes VOC kibocsátási határértékek az összes bevonatfelviteli műveletre vonatkoznak, amelyet ugyanabban a létesítményben végeznek elektroforetikus vagy bármely más festési eljárással egészen a végső fényezett réteg és a felső polírozott festékréteg elkészítéséig. A teljes VOC kibocsátási határértékek arra az oldószermennyiségre is vonatkoznak, amelyet a folyamatban használt berendezések (beleértve a szórófülkéket és egyéb helyhez kötött berendezéseket) tisztítására használnak a gyártási folyamat ideje alatt vagy azt követően.

4. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez * 

A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz kibocsátási határértékek

1. Azokra a VOC véggáz kibocsátásokra, amelyekben a H340, H350, H350i, H360D, H360F figyelmeztető mondatot viselő VOC tömegáramának összege eléri vagy meghaladja a 10 g/h-t, a VOC véggáz kibocsátási határérték 2 mg/m3. A kibocsátási határérték az e pontban felsorolt figyelmeztető mondatot viselő VOC vegyületek összes tömegére vonatkozik.

2. Az olyan halogénezett VOC-ot tartalmazó véggáz kibocsátásokra, amelyeknél a H341 és a H351 figyelmeztető mondatot viselő VOC tömegáramának összege eléri vagy meghaladja a 100 g/h-t, a VOC véggáz kibocsátási határérték 20 mg/m3. A kibocsátási határérték az e pontban felsorolt figyelmeztető mondatot viselő VOC összes tömegére vonatkozik.

3. Az 1. és a 2. pont szerinti határértékek 273,15 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású véggázra vonatkoznak.

4. Ha a VOC véggáz kibocsátás tömegárama nem éri el az 1. vagy a 2. pont szerinti tömegáramot, a tevékenység jellegétől és az oldószer-felhasználás mennyiségétől függően a 2. vagy a 3. melléklet szerinti kibocsátási határértékeket és követelményeket kell betartani.

5. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez

Éves oldószermérleg

1. Az alkalmazás célja:

a) a kibocsátási határértékeknek való megfelelés igazolása,

b) a jövőbeni kibocsátás-csökkentő módszerek meghatározása,

c) adatok és információk szolgáltatása az oldószer-felhasználás és oldószer-kibocsátás mértékéről,

d) a légszennyezés mértéke éves bejelentés adatainak meghatározása.

2. Meghatározások

2.1. Az ábra egy létesítménybe vagy tevékenységbe bevitt és onnan kijutó VOC anyagáramokat mutatja be:

2.2. Az éves oldószermérleg elkészítése során alkalmazott meghatározások:

2.2.1. Szerves oldószerek folyamatba bevitt mennyiségei (B):

B1: Az eljárásba közvetlenül bevitt szerves oldószerek mennyisége vagy keverékekben, vásárolt termékekben lévő mennyisége, amelyet az eljárásnál bemenő anyagként használnak fel az oldószermérleg vonatkozási, számítási időszakán belül.

B2: Az eljárás során visszanyert oldószer-mennyiségből a folyamatba visszaforgatott szerves oldószerek mennyisége. A visszaforgatott oldószert mindannyiszor számításba kell venni, ahányszor azt a folyamatban felhasználják.

2.2.2. Szerves oldószerek folyamatból kilépő mennyiségei (K):

K1: VOC véggáz kibocsátás.

K2: Vízbe kibocsátott szerves oldószerek mennyisége, figyelembe véve - amennyiben szükséges - a szennyvízkezelésnél lebontott oldószer-mennyiséget (K5).

K3: Szennyezésként vagy maradékként a folyamatból kilépő termékben visszamaradó szerves oldószerek mennyisége.

K4: Diffúz módon a levegőbe jutó szerves oldószerek mennyisége. Magában foglalja a helyiségek általános szellőztetését, az ablakokon, ajtókon, ventilátorokon és más nyílásokon keresztül kijutó szerves oldószereket.

K5: Kémiai vagy fizikai reakciókban lebontott vagy átalakult szerves oldószerek mennyisége (beleértve például az égetéssel oxidált vagy a szennyvízkezelésnél lebontott ilyen vegyületeket, vagy pl. az adszorpcióval megkötött anyagokat, ha ezeket nem vették számításba a K6, K7 vagy K8 tételnél).

K6: Az összegyűjtött hulladékban lévő szerves oldószerek mennyisége.

K7: Olyan szerves oldószerek vagy keverékekben, termékekben szándékosan lévő szerves oldószerek mennyisége, amelyet kereskedelmileg értékesítenek vagy később kívánnak eladni.

K8: Visszanyert (esetleg keverékekben levő), de a folyamatba vissza nem forgatott szerves oldószerek mennyisége, ha nincsenek számításba véve a K7 tételnél.

K9: Más módon (pl. talajba) kibocsátott szerves oldószerek mennyisége.

3. Az éves oldószermérleg elkészítésének szabályai

3.1. Általános szabály

3.1.1. Ha egy létesítményen belül az üzemeltető több, a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez és nem alkalmazza a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti terheléskiegyenlítést, az éves oldószermérleget az érintett tevékenységekre külön kell elkészíteni.

3.1.2. Ha egy létesítményen belül az üzemeltető több, a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez és alkalmazza a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti terheléskiegyenlítést, az éves oldószermérleget az egyes tevékenységek teljes VOC kibocsátására külön és a létesítmény egészére is el kell készíteni.

3.1.3. A 3.1.1. és a 3.1.2. pontban fel nem sorolt esetekben az éves oldószermérleget létesítményenként kell elkészíteni.

3.2. Az oldószer-felhasználás meghatározása

3.2.1. Az oldószer-felhasználást a következő egyenlet szerint kell kiszámítani:

OF = B1-K8

3.3. A VOC diffúz kibocsátás meghatározása

3.3.1. A VOC diffúz kibocsátást a következő egyenletek egyike szerint kell kiszámítani:

F = B1-K1-K5-K6-K7-K8

vagy

F = K2+K3+K4+K9

Az F értéke az egyes összetevők közvetlen mérésével határozható meg. Az előzőekkel egyenértékű más számítás is végezhető, például a leválasztási hatásfok felhasználásával.

3.3.2. A VOC diffúz kibocsátási határérték az oldószerbevitel meghatározott százalékában van kifejezve, amelyhez az oldószerbevitelt a következő egyenlettel kell kiszámítani:

B = B1+B2

3.3.3. A határértékkel való összehasonlítás céljából az oldószerbevitelre eső VOC diffúz kibocsátást az alábbi képlettel kell meghatározni:

oldószerbevitelre eső diffúz VOC kibocsátás = F/B *100

ahol:

- F: a VOC diffúz kibocsátások összege, amelynek meghatározását a 3.3.1. pont tartalmazza,

- B: az oldószerbevitel, amelynek meghatározását a 3.3.2. pont tartalmazza.

3.3.4. A VOC diffúz kibocsátást legalább olyan méréssorozattal kell meghatározni, amely rövid ideig tartó, de széles körű. A létesítmény módosítása esetén a méréssorozatot meg kell ismételni.

3.4. A teljes VOC kibocsátás meghatározása

3.4.1. Azokra a tevékenységre, amelyekre a környezetvédelmi hatóság a 2. vagy a 3. melléklet szerinti teljes VOC kibocsátási határértéket állapít meg, a tényleges teljes VOC kibocsátást a következő egyenlettel kell kiszámítani:

E = F+K1

ahol:

- F: a VOC diffúz kibocsátások összege, amelynek meghatározását a 3.3.1. pont tartalmazza.

3.4.2. Ha a tevékenységekre a 2. vagy a 3. melléklet szerint a teljes VOC kibocsátási határérték a gyártott termékegységre vonatkozik, a termékegységre eső teljes VOC kibocsátást az alábbi képlettel kell meghatározni:

termékegységre eső teljes VOC kibocsátás = E/éves gyártott termék mennyiség

ahol:

- E: a teljes VOC kibocsátás, amelynek meghatározását a 3.4.1. pont tartalmazza.

3.4.3. Ha a tevékenységre a 2. melléklet a teljes VOC kibocsátási határértéket az oldószerbevitel %-ában állapítja meg, a határértékkel való összehasonlítás céljából a VOC kibocsátást az alábbi képlettel kell meghatározni:

oldószerbevitelre eső teljes VOC kibocsátás = E/B *100

ahol:

- B: az oldószer bevitel, amelynek meghatározását a 3.3.2. pont tartalmazza,

- E: a teljes VOC kibocsátás, amelynek meghatározását a 3.4.1. pont tartalmazza.

3.5. A 7. melléklet szerinti kibocsátás-csökkentési terv teljesítésének igazolása a teljes VOC kibocsátási határértékek alapján számított oldószer kibocsátással

3.5.1. Arra a tevékenységre, amelyre kibocsátás-csökkentési terv készül, az oldószer- felhasználást az alábbi egyenlet szerint kell kiszámítani:

OF= B-K8

ahol:

- B: az oldószerbevitel, amelynek meghatározását a 3.3.2. pont tartalmazza.

6. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez * 

Figyelmeztető mondatok és azok jelentése

1. H340 = genetikai károsodást okozhat,

2. H341 = feltehetően genetikai károsodást okoz,

3. H350 = rákot okozhat,

4. H350i = belélegzéssel rákot okozhat,

5. H351 = feltehetően rákot okozhat,

6. H360D = károsíthatja a születendő gyermeket,

7. H360F = károsíthatja a termékenységet.

7. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez

A kibocsátás-csökkenetési terv készítésének szabályai és a kibocsátás-csökkentési terv iránti kérelem tartalmi követelményei

1. A kibocsátás-csökkentési terv elkészítésére és a célkibocsátás meghatározására vonatkozó szabályok

1.1. A kibocsátás-csökkentési terv elkészítése során az 1.2.-1.3. pont szerint kell eljárni. Ahol az 1.2.-1.3. pont nem alkalmazható, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőnek olyan tetszőleges alternatív terv alkalmazását engedélyezi, amellyel a 2. mellékletben megállapított kibocsátási határértékek alkalmazásával egyenértékű kibocsátás-csökkentés érhető el.

1.2. A terv elkészítése során a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a) ahol a kis oldószertartalmú vagy oldószermentes helyettesítő anyagok fejlesztése még folyamatban van, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőnek határidő-hosszabbítást ad, hogy megvalósíthassa a kibocsátás-csökkentési tervét;

b) a kibocsátás-csökkentés referenciapontjának („referencia-kibocsátás”) a lehető legnagyobb mértékben meg kell egyeznie a csökkentési módszerek alkalmazása nélküli kibocsátás értékével.

1.3. A következő kibocsátás-csökkentési tervet azokra a létesítményekre kell alkalmazni, amelyekben olyan anyagokat használnak fel, amelyeknek feltételezhetően állandó a szilárdanyag-tartalma.

1.3.1. Az éves referencia-kibocsátás meghatározása

1.3.1.1. Meg kell állapítani az évente felhasznált festékek vagy nyomdafestékek (tinták), lakkok, ragasztószerek szilárdanyag-tartalmának össztömegét. Szilárdanyag alatt értendőek mindazok a festékbevonatokban, tintákban, lakkokban és ragasztószerekben található anyagok, amelyek a víz vagy az illékony szerves vegyületek elpárolgása után visszamaradnak, megszilárdulnak.

1.3.1.2. Az éves referencia-kibocsátást az 1.3.1.1. pontban meghatározott tömegből az alábbi táblázatban található megfelelő szorzótényezővel kell meghatározni.

A B
Tevékenység szorzótényező
1. rotációs mélynyomás; flexográfia; nyomtatási tevékenységgel kapcsolatos kasírozás; nyomtatási tevékenységgel kapcsolatos lakkozás; faanyagfelületek bevonatolása és festése; textil, szövet, fólia és papír festése; ragasztószerrel bevonás 4
2. szalagtekercsek bevonatolása, jármű-utánfényezés 3
3. élelmiszerrel érintkező bevonatok, repülés- és űrtechnikai bevonatok 2,33
4. egyéb bevonati rétegfelviteli eljárások és rotációs szitanyomás 1,5

1.3.1.3. A környezetvédelmi hatóság hozzáigazíthatja az 1.3.1.2. pontban foglalt táblázat szerinti szorzótényezőket az egyes létesítményekhez annak érdekében, hogy azok tükrözzék a szilárdanyag-felhasználás hatékonyságának igazolt növekedését.

1.3.2. A célkibocsátás meghatározása

1.3.2.1. A célkibocsátás egyenlő az éves referencia-kibocsátás és egy meghatározott százalékos érték szorzatával, ahol a százalékos érték nagysága:

a) (diffúz kibocsátási határérték + 15) azokra a létesítményekre, amelyek a 2. mellékletben 1. pontjában foglalt táblázat 6. pontjához, valamint 8. és 10. pontjának alacsonyabb besorolási küszöbértékéhez tartoznak;

b) (diffúz kibocsátási határérték + 5) minden egyéb létesítményre.

1.4. A létesítmény VOC kibocsátása akkor megfelelő, ha az éves oldószermérleg alapján meghatározott tényleges VOC-kibocsátás kisebb vagy egyenlő a célkibocsátással.

2. A kibocsátás-csökkentési terv iránti kérelem tartalmi követelményei

2.1. Az engedélykérő azonosító adatai.

2.2. A tevékenység, illetve berendezés telepítési helyének azonosító adatai és jellemzői.

2.3. Az alkalmazott technológia ismertetése.

2.4. A VOC-kibocsátás mennyisége, minőségi jellemzői és jellege (pontforráson távozó VOC kibocsátási, illetve VOC diffúz kibocsátás).

2.5. A 2-4. melléklet határértékei alapján számított VOC-kibocsátás mennyisége a kibocsátás-csökkentési terv alkalmazása nélkül.

2.6. A kibocsátás-csökkentési terv alkalmazásával elérhető teljes VOC-kibocsátás értéke.

2.7. A tervezett technológiai intézkedések leírása.

2.8. A megvalósítás pénzügyi forrása.

2.9. A kibocsátás-csökkentési terv ütemezése, határidők.

8-9. melléklet a 26/2014. (III. 25.) VM rendelethez *