Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
– a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, részvételi szándékáról nyilatkozó államigazgatási szervek (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala I. kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Budapesti Bányakapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltató Központ, ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága), a tájékoztatást adó érintett területi, települési önkormányzatok (Budakalász Város Önkormányzata, Dunaharaszti Város Önkormányzata, Dunakeszi Város Önkormányzata, Ecser Község Önkormányzata, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, Fót Város Önkormányzata, Gyál Város Önkormányzata, Halásztelek Város Önkormányzata, Kistarcsa Város Önkormányzata, Pécel Város Önkormányzata, Törökbálint Város Önkormányzata, Üröm Község Önkormányzata, Vecsés Város Önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat), és az érintett kerületi önkormányzatok (Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata, Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat, Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat, Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata, Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat, Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata, Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat, Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata, Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat),
– a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Hivatala Állami Főépítész és
– a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (8) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró a Miniszterelnökséget vezető miniszter
véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
1. § (1) E rendelet hatálya Budapest főváros közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az építési szabályzatok (a kerületi és a fővárosi) kidolgozása során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
2. § * E rendelet alkalmazásában
1. Épületdísz: képzőművészeti, vagy iparművészeti alkotás, az épület szerkezeti rendszerétől független, a zárószerkezetének, homlokzatának részét képező, díszítését szolgáló, vagy építészeti hangsúlyt kijelölő épülettartozék, díszítő elem (pl. timpanon, képzőművészeti motívumokkal díszített pártázat, kupola, vagy toronysisak lezárása).
2. Helyi autóbusz-pályaudvar: legalább öt helyi járat végállomásaként kialakított közlekedési terület, vagy létesítmény.
3. Kerékpáros infrastruktúra: a kerékpározásra alkalmas közterületi vagy közhasználatú közlekedési építmények összessége.
4. *
5. * Magasház: olyan épület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – legfeljebb 90,0 méter.
6. Magas műtárgy: amelynek legmagasabb pontja a 30,0 métert meghaladja, de legfeljebb 120,0 méter.
7. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút: a gyűjtőúthálózat elemei közül a településszerkezeti tervben KÖu területfelhasználási egységbe sorolt út.
8. *
9. Többlet csapadékmennyiség: a területre meghatározott, adott visszatérési idejű és intenzitású csapadék feletti csapadék mennyisége.
10. Utcai légtérarány: Az e rendelet 6. mellékletében meghatározott szorzó.
3. § (1) Térképi és rajzi mellékletek:
a) az 1. (térképi) melléklet a területfelhasználási egységek legnagyobb megengedett beépítési sűrűségét és az infrastruktúra elemeit tartalmazó 1:10 000 méretarányú, 30 darab szelvényből álló tervlapsorozat,
b) *
c) a 3. (térképi) melléklet az egyes területek legnagyobb megengedett beépítési magasságát és a magasépítmények számára kijelölt területeket meghatározó 1:35 000 méretarányú tervlap,
d) a 4. (térképi) melléklet a Budapest jelen rendeletben alkalmazott zónáinak lehatárolását tartalmazó 1:100 000 méretarányú tervlap,
e) az 5. (rajzi) melléklet tartalmazza a közúti vagy vasúti fejlesztések minimálisan megvalósítandó műszaki infrastruktúra elemeit az 1. mellékleten irányadó területbiztosítással jelölt helyeken.
(2) Szöveges mellékletek:
a) a 6. melléklet tartalmazza a megengedett legnagyobb párkánymagasság megállapításához szükséges határértékeket és egyes feltételeket,
b) *
c) a 8. melléklet tartalmazza az 1. melléklet szerinti „Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területekre” vonatkozó részletes feltételeket.
4. § (1) Az 1. melléklet a TSZT szerinti területfelhasználási egységekre vonatkozóan területi meghatározással rögzíti a beépítési sűrűséget, amelyet a kerületi építési szabályzatban (a továbbiakban: KÉSZ-ben) megállapításra kerülő építési övezetek beépítési paramétereinek meghatározásánál oly módon kell figyelembe venni, hogy a területfelhasználási egységen belül meghatározott összes építési övezet megengedett szintterülete együttesen nem haladhatja meg a beépítési sűrűség alapján számított szintterületet.
(2) A beépítési sűrűség (a továbbiakban: bs) 1. mellékletben jelölt értéke
a) a területfelhasználási egység szerint elhelyezhető funkciókra vonatkozó általános sűrűségi értékből (a továbbiakban: bsá), és
b) a parkolás épületen belüli támogatása céljából kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók számára – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – igénybe vehető parkolási sűrűségi értékből (a továbbiakban: bsp)
tevődik össze.
(3) Egy adott területfelhasználási egységen belül az 1. mellékletben meghatározott beépítési sűrűség alapján az építési övezetek előírásait és beépítési paramétereit a KÉSZ-ben differenciáltan, de jelentős jellemzőbeli különbségek nélkül lehet meghatározni.
(3a) * A 4. mellékletben meghatározott Belső zóna területén a területfelhasználási egységen belül meghatározott összes építési övezet megengedett parkolási célú szintterülete nem haladhatja meg a területfelhasználási egységre vonatkozó bsp értéke alapján számított szintterületet, a számítás során a védelemmel érintett ingatlanok területe figyelmen kívül hagyható.
(4) Azokban az esetekben, ahol az 1. mellékletben jelölt többszintes területfelhasználás esetén a „Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl)” a helybiztosítás szempontjából a meghatározó területfelhasználás, a kiegészítő használatra csak a 2,0 bs érték feletti rész vehető igénybe.
(5) Azokban az esetekben, ahol az 1. mellékletben jelölt többszintes területfelhasználás esetén beépítésre nem szánt Közúti közlekedési terület (a továbbiakban: KÖu) vagy Kötöttpályás közlekedési terület (a továbbiakban: KÖk) területfelhasználási egység a helybiztosítás szempontjából a meghatározó területfelhasználás, a kiegészítő használatra csak az 1,0 bs érték feletti rész vehető igénybe.
(6) Azokban az esetekben, ahol az 1. mellékletben átmeneti hasznosítás lehetősége biztosított beépítésre szánt területfelhasználási egység céljára, a bs értéke nem lehet magasabb a tervezett területfelhasználás értékénél, de legfeljebb 2,0 lehet.
(6a) * A Vi–2 jelű területekre meghatározott bsp érték az 1. mellékletben területileg meghatározott, „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett”, valamint a „jelentős változással érintett” területek esetén legfeljebb 0,5 értékkel növelhető, de az 1,25 értéket nem haladja meg.
(7) Az 1. mellékleten „Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása” jelöléssel ellátott területeken a kerületi településrendezési eszközben lehatárolt területre vonatkozóan a bs értéke legfeljebb 1,6 (bsá 1,2+bsp 0,4).
(8) A kerület közigazgatási határa egyúttal területfelhasználási egység határa is.
5. § (1) Az 5–12. § rendelkezéseit új épület létesítése, vagy meglévő épület beépítési magasságát növelő bővítése során kell alkalmazni.
(2) A KÉSZ-ben a beépítési jellemzőknek legjobban megfelelő, a beépítési magasság gyűjtőfogalma alá tartozó épületmagasság, homlokzatmagasság és párkánymagasság vegyesen is alkalmazható az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján.
(3) A Budai Vár 3. mellékletben lehatárolt területén a jellegzetes karakter megőrzését szolgáló egyedi magassági szabályozás határozható meg.
(4) A 3. melléklet szerint magassági korlátozással érintett védett területeken a beépítési magasság nem lehet nagyobb a kialakult beépítésre jellemző magassági értéknél.
(5) A 6–8. §-ban foglalt rendelkezések a megengedett legnagyobb párkánymagasság meghatározására szolgálnak, amelyek szabályozásával érintett területeket a 3. melléklet tünteti fel az alábbiak szerint:
a) kiemelten védendő karakterű terület – megengedett legnagyobb párkánymagasság I. kategória (a továbbiakban: I. párkánymagassági kategória),
b) karakterőrző terület – megengedett legnagyobb párkánymagasság II. kategória (a továbbiakban: II. párkánymagassági kategória),
c) egyes változással érintett, jellemzően új beépítésű terület – megengedett legnagyobb párkánymagasság III. kategória (a továbbiakban: III. párkánymagassági kategória).
6. § (1) Az I–II. párkánymagassági kategóriájú terület rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 8. § kiegészítő rendelkezéseivel.
(2) A legnagyobb párkánymagasságra vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyhatók a 3. mellékleten lehatárolt I–II. párkánymagassági kategóriájú területeken, ha a beépítés
a) 12,5 méternél alacsonyabb beépítési magassággal tervezett, vagy
b) már kialakult szabadonálló, vagy telepszerű jellemzőkkel rendelkezik.
A b) pont esetében az I. párkánymagassági kategóriájú területen a beépítési magasság nem haladhatja meg a 33,0 métert.
(3) Ahol a 3. mellékleten az I. és II. párkánymagassági kategóriájú terület közterületen találkozik, ott a közterület menti egy-egy teleksoron a kettő közül bármelyik párkánymagassági kategóriájú terület szabálya alkalmazható.
(4) Az utcai légtérarányt és a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékét a közterület átlagos szélességének függvényében a 6. melléklet rögzíti, amelynek keretein belül a KÉSZ meghatározza a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékét.
(5) A megengedett legnagyobb párkánymagasságot arra az utcára kell vonatkoztatni, amely felé az adott épület homlokzata tekint. Saroktelek esetén a szélesebb utcát lehet figyelembe venni, alacsonyabb épülethez való megfelelő illeszkedés mellett a (7)–(8) bekezdések figyelmen kívül hagyásával.
(6) * A megengedett legnagyobb párkánymagasság az adott tömb érintett teleksora előtti közterület átlagos szélességének és a 6. mellékletben rögzített utcai légtéraránynak a szorzata, amely a (7) bekezdés figyelembevétele mellett nem lehet nagyobb az ott meghatározott maximált értéknél sem.
(7) Az I. párkánymagassági kategóriájú területen:
a) az épület párkánymagassága a 6. mellékletben meghatározottak figyelembevételével sem lehet nagyobb az adott épülethez csatlakozó magasabb épület közterület felőli párkánymagasságánál;
b) a Duna-part menti épületsor meglévő épületeinek párkánymagassága nem növelhető, kivéve a 8. § (5) bekezdésben foglalt eseteket.
(8) * A (6) bekezdésben meghatározott értéktől a II. párkánymagassági kategóriájú területen eltérni akkor lehet,
a) ha a közterület átlagos szélessége és a szomszédos csatlakozó épület közterület felőli párkánymagassága nagyobb, mint 21,0 méter, ez esetben a megengedett legnagyobb párkánymagasság növelhető, de a magasabbik szomszédos épület párkánymagasságát nem haladhatja meg;
b) ha az adott ingatlan a 3. mellékletben jelölt főút menti egy-egy teleksávban helyezkedik el, ez esetben a főút felé a megengedett legnagyobb párkánymagasság 25,0 méter.
7. § (1) A III. párkánymagassági kategóriájú terület előírásait együtt kell alkalmazni a 8. § kiegészítő rendelkezéseivel.
(2) * A területen a megengedett legnagyobb párkánymagasság az egymással szemközt elhelyezkedő és átfedő utcai homlokzatok közötti távolság és az 1,25-ös érték szorzata, ha a KÉSZ-ben
a) beépítési mód zártsorúan kerül meghatározásra, és
b) * a jellemző beépítési magasság a 12,5 métert meghaladja, de az épület nem magasház.
(2a) * Magasház létesítése esetén az egymással szemközt elhelyezkedő és átfedő utcai homlokzatok között
a) 30 méteres magasságot meg nem haladó épületrészek között a (2) bekezdés szerinti,
b) 65 méternél alacsonyabb magasház 30 méteres magasságot meghaladó részeinek homlokzatától legalább 30 méter,
c) 65 méter magas, vagy annál magasabb magasház 30 méteres magasságot meghaladó részeinek homlokzatától legalább 40 méter
távolságot kell tartani.
(2b) * Amennyiben az utca két oldalán eltérő megengedett legnagyobb párkánymagasság kerül meghatározásra, a (2) és (2a) bekezdés a) pontja szerinti légtéraránynak azok magassági átlagára kell teljesülnie.
(3) * Saroktelek esetén a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékét az egymással szemben elhelyezkedő és átfedő homlokzatok közül a nagyobb távolság szerinti értéknek megfelelően lehet megállapítani.
8. § (1) Az épület építményrészei nem nyúlhatnak túl – a (3)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a megengedett legnagyobb párkánymagasság meghatározásánál figyelembe vett felső metszésvonaltól
a) a telek irányába emelkedő ferde síkon, és
b) e metszésvonal felett 7,0 méteres távolságban lévő vízszintes síkon
(a továbbiakban együtt: magassági síkok).
(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti ferde sík hajlásszöge
a) * az I. párkánymagassági kategóriájú területen
aa) legfeljebb 45 fok,
ab) műemléki védelem alatt álló épületek esetén – ha az eredeti tetőszerkezet ezt indokolja – legfeljebb 60 fok,
b) a II. és III. párkánymagassági kategóriájú területen legfeljebb 60 fok.
(3) * Az I. és II. párkánymagassági kategória területén megengedett legnagyobb párkánymagasságtól a (3a) bekezdés figyelembevételével el lehet térni, ha
a) az adott közterület felől – a saroképület kivételével – a meglévő épületek többségének párkánymagassága a megengedett értéket meghaladja, és
b) az adott ingatlannal – ugyanazon közterület felől – közvetlenül szomszédos épületek valamelyikének párkánymagassága a megengedett értéknél legalább 3,0 méterrel nagyobb.
(3a) * A (3) bekezdés szerinti esetben az ingatlanon tervezett épület párkánymagassága a (3) bekezdés a) pont szerinti épületek közül a megengedett értéket a legkisebb mértékben meghaladó épület párkánymagassága lehet, a műemlék épületek figyelmen kívül hagyhatók.
(4) Az (1) bekezdés szerinti magassági síkok fölé emelkedő épületrészek esetében
a) nem falazott kémény, vagy szellőző a magassági síkokon való túlnyúlása nem lehet nagyobb 2,0 méternél, a műszakilag szükségessé váló kéménymagasítást is beleértve,
b) tetőfelépítmény legfeljebb 3,0 méterrel lehet magasabb a vízszintes magassági síknál,
c) torony, kupola, egyéb építészeti hangsúlyt képező épületrész, épületdísz, tetődísz legfeljebb 3,0 méterrel lehet magasabb a vízszintes magassági síknál és
ca) az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb harmadán alkalmazható,
cb) az I. és II. kategóriájú területeken a ferde magassági sík feletti térrészbe csak akkor nyúlhat, ha a közterület átlagos szélessége legalább 15,0 m.
(5) Az (1)–(4) bekezdések szerinti magassági síkok figyelmen kívül hagyhatók a következő esetekben
a) * sérült, elpusztult építményszint, tetőzet, vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása – beleértve a pesti és a budai Duna-parti épületsort is,
b) a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőzetének helyreállítása,
c) a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés során, ha ahhoz szomszédos új épület csatlakozik.
9. § * A 3. melléklet szerint lehatárolt, magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken a megengedett legnagyobb beépítési magasság
a) a hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületen – a közhasználatú építményre vonatkozó magasság kivételével – legfeljebb 9,0 méter lehet,
b) kertvárosias magassággal beépült kisvárosias lakóterületen – a közhasználatú építményre vonatkozó magasság kivételével – legfeljebb 7,5 méter lehet,
c) Lke–3 jelű sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületen legfeljebb 6,5 méter lehet.
10. § A 3. melléklet szerint lehatárolt szigetek beépítésre szánt területein az épület legmagasabb pontja legfeljebb 18,0 méter lehet.
11. § (1) * A 3. mellékletben magasépítmények számára kijelölt területeken magasház 30 m magasság feletti épületrészei az alábbiak figyelembevételével építhetők:
a) épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a területre meghatározott értéket;
b) az épület külső homlokzatai által határolt, más jogszabály alapján számított szintenkénti bruttó alapterületek átlagértéke nem haladhatja meg különálló épületrészenként
ba) 65 méternél alacsonyabb magasház esetén a 900 m2-t,
bb) 65 méter magas, vagy annál magasabb magasház esetén az épület legmagasabb pontjának 15-szörösét négyzetméterben kifejezve, de legfeljebb 1350 m2-t;
c) a külső homlokzatok által határolt egyes építményszintek szintenkénti legnagyobb alaprajzi kiterjedéséből (vízszintes vetületi méreteiből) számított átlagérték nem lehet nagyobb különálló épületrészenként
ca) 65 méternél alacsonyabb magasház esetén 50 méternél,
cb) 65 méter magas, vagy annál magasabb magasház esetén 55 méternél.
(2) * A 3. mellékletben kijelölt olyan területen, ahol az épület legmagasabb pontja 65,0 méter lehet, jelen rendelet hatályba lépésekor már meglévő magasház 350,0 méteres körzetében – a városképi megjelenés és kompozíció függvényében – legfeljebb 90,0 méter legmagasabb ponttal magasház is létesíthető.
(3) * A 3. mellékletben nem jelölt, nagyvárosias környezetben lévő Vt-H jelű területen olyan magasház létesíthető, ahol az épület legmagasabb pontja 45,0 méter.
(4) * Magas műtárgy – kizárólag közcélú szolgáltatás és közcélú feladatellátás érdekében – gazdasági vagy különleges területfelhasználási kategóriába sorolt terület azon részén létesíthető, amelyen magasépítmény elhelyezhető, de a KÉSZ nem teszi lehetővé magasház létesítését.
(5) * Termelési technológiához tartozó kémény, szellőző, hűtőtorony elhelyezhető az átmeneti és az elővárosi zóna gazdasági területein.
12. § (1) A beépítésre nem szánt területek legnagyobb beépítési magassága
a) a különleges területfelhasználási kategóriába sorolt területeken 9,0 méter;
b) mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába sorolt
ba) Má általános mezőgazdasági művelésre szánt területen 9,0 méter,
bb) Mk kertes mezőgazdasági területen 4,5 méter;
c) zöldterület területfelhasználási kategóriába sorolt
ca) 5 hektárnál kisebb Zkp közkert, közpark területen 4,5 méter,
cb) a Duna-parti építési szabályzatban meghatározható eltérések figyelembevétele mellett Zvp városi park területen 9,0 méter az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján.
(2) A beépítésre nem szánt területek (1) bekezdésben felsorolt területein az épületnek nem minősülő építmény bármely részének az építmény terepcsatlakozásától mért legmagasabb pontja 25,0 méter lehet.
13. § (1) Az 1. melléklet szerint KÖu területfelhasználási egységbe sorolt közúti elemek hálózati szerepe
a) gyorsforgalmi közutak (KÖu-1),
b) I. rendű főutak (KÖu-2),
c) II. rendű főutak (KÖu-3),
d) településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak (KÖu-4).
(2) Tervezett I. rendű főúthálózati elem megvalósítása során
a) legalább 2x2 forgalmi sávos keresztmetszetet kell kialakítani,
b) felszíni szakaszon kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) létesíthető,
c) közterületi parkoló csak szervizútról megközelíthetően, vagy önálló parkolási létesítményként valósítható meg.
(3) Tervezett II. rendű főúthálózati elem megvalósítása során
a) felszíni szakaszon kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) létesíthető,
b) szervizút nélküli közterületi parkoló csak úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.
(4) Az I. és II. rendű főutak területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
14. § (1) A világörökségi helyszínek és védőövezetük közterületeinek színvonalas kialakítása érdekében a közterület kialakítása vagy átalakítása csak közterület-alakítási terv alapján történhet.
(2) * Az 1. mellékletben tervezettként jelölt, „szerkezeti jelentőségű korzó” megnevezésű útvonalakat gyalogosútként, vagy gyalogos- és kerékpáros felületként kell kialakítani és fenntartani. A korzó kialakításakor legalább 6,0 m széles gyalogosfelületet kell biztosítani, amely kizárólag az egyéb közlekedési elemek és közműlétesítmények helyigénye miatt csökkenthető. A korzó kialakítása során meg kell teremteni a Duna-parttal való kapcsolatot, kivéve ott, ahol annak fizikai akadálya van.
(3) Az 1. mellékletben tervezettként jelölt, „szerkezeti jelentőségű városias sétány” megnevezésű útvonalakon a gyalogos- és kerékpáros-forgalom számára is helyet biztosító, a különböző közlekedési módokat megfelelően elválasztó, legalább 4,0 m széles burkolt felületet kell kialakítani és fenntartani, amely kizárólag az egyéb közlekedési elemek és közműlétesítmények helyigénye miatt csökkenthető. A sétány mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve fenntartani.
(4) Az 1. mellékletben tervezettként jelölt, „szerkezeti jelentőségű természetközeli sétány” megnevezésű útvonalon a természetközeli állapot megőrzése érdekében a sétány nyomvonalát, szélességét és anyaghasználatát az igénybevételtől függően úgy kell megválasztani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen.
15. § * (1) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett”, valamint a „jelentős változással érintett területek” tervezésekor biztosítani kell a következőket:
a) a közösségi közlekedés által állandó jelleggel igénybevételre kerülő tervezett közutak legalább gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkezzenek,
b) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek esetében a lakó-pihenő övezetként tervezett területek és a 10%-nál nagyobb keresztirányú terepesést meghaladó útszakaszok kivételével, a tervezett közúton és közforgalom számára megnyitott magánúton fasor telepítéséhez szükséges zöldsáv helyigényét az építési övezettel határos oldalon,
c) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek esetében a lakó-pihenő övezetként tervezett területek és a gazdasági területek kivételével, a tervezett közúton és közforgalom számára megnyitott magánúton a gyalogos infrastruktúra helyigényét az építési övezettel határos oldalon,
d) a főút vagy gyűjtőút hálózati szerepkörrel tervezett közterületeken önálló kerékpáros infrastruktúra (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) helyigényét.
(2) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett” lakó- és vegyes területfelhasználási egységbe sorolt területek tervezésekor biztosítani kell a következőket:
a) a terület minden egyes építési telkétől 300,0 méteres sugarú körön belül a közösségi közlekedési hálózat legalább egy megállóhellyel rendelkezzen,
b) a telektömb hosszának mérete ne haladja meg a 250,0 métert, a közforgalom számára megnyitott magánutat is figyelembe véve,
c) a KÖu területfelhasználási egységbe tartozó tervezett közúton, annak az építési övezetbe sorolt oldalán a gyalogos infrastruktúra helyigényét. Ennek legkisebb szélessége legalább 2,0 bsá értékkel rendelkező területfelhasználási egység esetén méterben azonos a határos területfelhasználási kategória szerinti bsá számértékét meghaladó egész szám kétszeresével.
16. § * (1) Az 1. mellékletben kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen belül legalább az előírt minimális befogadóképességű parkolási létesítményt el kell helyezni.
(2) Az 1. mellékletben kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen legalább az előírt személygépjármű-befogadóképesség 20%-ának megfelelő kerékpár B+R rendszerű tárolásának lehetőségét is biztosítani kell.
(3) P+R rendszerű parkolási létesítmény és B+R tároló a kijelölt helyszínek mellett más, funkcionálisan megfelelő átszállási kapcsolattal rendelkező helyszínen is létesíthető. Funkcionálisan megfelelő a belső zóna területén kívül eső
a) metró-, HÉV- és regionális gyorsvasúti vonalak megállóinak kijárataitól 300,0 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület, vagy
b) vasútvonalak és közúti vasút(villamos)vonalak megállónak végétől mért 200,0 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület.
17. § * (1) Az 1. mellékletben közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken a jogszabályban meghatározott szélességet növelni vagy csökkenteni egyaránt lehet, de legalább az 5. melléklet szerint minimálisan megvalósítandó infrastruktúra-elemek elhelyezését a folyópályaszakaszokon biztosítani kell.
(2) A közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken az 5. melléklet szerinti műszaki infrastruktúra-elemek méreteit a vonatkozó szabványoknak, előírásoknak megfelelően kell figyelembe venni.
18. § (1) * A KÖu területfelhasználási egységbe sorolt közterületen a gyalogosforgalom számára kijelölt, vagy kiépített szélességet a biztonságos gyalogosfelület számára kell fenntartani az alábbiak szerint:
a) a pesti Nagykörúton és az azon belül elhelyezkedő pesti belvárosi területen a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során
aa) legalább 3,0 méter és
ab) nem kisebb, mint a – berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett – meglévő szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén,
b) a pesti Nagykörúton kívüli és a budai oldali területeken a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során
ba) legalább 2,0 méter,
bb) nem kisebb, mint a – berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett – meglévő szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén.
(2) Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos- és kerékpáros-felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető.
(3) Gyorsvasúti vonal (metró, regionális gyorsvasút, HÉV) felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0-12,0 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető.
(4) Rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely csak a K-Rept, KÖl, K-Eü és K-Hon területen, valamint egyéb katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.
(5) * Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – a kertvárosias lakóterületek zsákutcái, valamint a gazdasági területek és a K–Log, K–Rept, K–Kik területfelhasználási egységek kivételével – csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki. Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.
(6) * Beépítésre szánt területeket feltáró, gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.
(7) * Tervezett közúti vagy vasúti alagút jelölés tengelyétől mért 20–20 m széles sávban a műtárgy megvalósításáig beépítés nem létesíthető.
19. § (1) * Minden beépítésre szánt területfelhasználási egység területén a kerületi településrendezési eszközben ki kell jelölni az 1 ha-nál kisebb telekigényű meglévő közműterületeket, továbbá kijelölhetők a tervezett
a) vízműgépházak, vízmedencék, víztornyok,
b) önálló épületként elektromos alállomások,
c) gázátadó állomások,
d) 50 MW névleges teljesítőképességet el nem érő erőművek, valamint
e) telephelyenként az 50 MW összes hőteljesítményt el nem érő távhőtermelő berendezések
elhelyezésére szolgáló területek is.
(2) * Beépítésre nem szánt területfelhasználási egység területén a kerületi településrendezési eszközben ki kell jelölni az 1 ha-nál kisebb telekigényű meglévő közműterületeket, továbbá kijelölhetők a tervezett
a) vízműgépházak, vízmedencék, víztornyok,
b) elektromos alállomások,
c) gázátadó állomások
elhelyezésére szolgáló területek is.
(3) A beépítésre szánt területfelhasználási egységek mindegyikén – a (4) bekezdés figyelembevételével – teljes közművesítettséget kell biztosítani.
(4) Egyedi szennyvízkezelő berendezés csak akkor létesíthető, ha nincs a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatorna.
(5) A belső zóna kivételével az 1. mellékletben meghatározott
a) jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre,
b) infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területeken új beépítés esetén a csapadékvizeket helyben kell tartani.
20. § (1) A nagyvárosias telepszerű lakóterület területfelhasználási egységen belül a kialakult, eltérő jellegű lakóterületi zárványok számára karakterüknek megfelelő kisvárosias vagy kertvárosias területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet is meghatározható.
(2) * A kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt, és 3. melléklet szerint kertvárosias magassággal beépült kisvárosias területeken belül, kizárólag közhasználatú építmények elhelyezésére kijelölt építési övezetben 8,0 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján *
a) közigazgatási,
b) oktatási,
c) hitéleti,
d) egészségvédelmi,
e) szociális,
f) kulturális,
g) művelődési és
h) sport
rendeltetés számára. A kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt területeken ettől magasabb érték, és más rendeltetésekre vonatkozó alkalmazása a jelen rendelet módosítása nélkül, a vonatkozó jogszabályok alapján lehetséges.
(2a) * A 3. melléklet szerint Hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületeken belül kizárólag közhasználatú építmények elhelyezésére kijelölt építési övezetben 9,0 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható
a) közigazgatási,
b) oktatási,
c) hitéleti,
d) egészségvédelmi,
e) szociális,
f) kulturális,
g) művelődési és
h) sport
rendeltetés számára.
(2b) * Magasházak helye a kerületi településrendezési eszközben csak olyan látványvizsgálat alapján jelölhető ki, amely igazolja, hogy a tervezett épület látványa – forgalmas látványközpontokból (legalább a Gellért-hegy és a Budai Várhegy kilátópontjairól, a Duna-partokról és a hidakról) feltáruló nézetekből – nem veszélyezteti Budapest városképének harmóniáját, különösen a világörökség védett látványát, valamint nem eredményez zavaró együttlátszódást a kiemelt magassági hangsúlyokkal (legalább Parlament, Szent István-bazilika, Gellért-hegy, Budai Várhegy).
(3) * Az 1. mellékletben a kertvárosias lakóterületek területfelhasználási egységen belül „Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása” jelöléssel ellátott területeken a környező beépítéshez illeszkedő intézményi területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet határolható le.
(4) A többszintes területfelhasználás esetén az eltérő használatokhoz tartozó paramétereket e rendelet 4. § (4) bekezdés figyelembevételével kell meghatározni.
(5) A 19. § (2) bekezdés szerinti közműlétesítmények számára – amennyiben azt a műszaki kialakítás indokolja – a beépítés paramétereit a KÉSZ-ben a beépítésre szánt területekre vonatkozó paramétereknek megfelelően is meg lehet határozni az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján.
21. § * (1) A TSZT-vel összhangban az 1. mellékletben meghatározott elemekre vonatkozóan a kerületi településrendezési eszköz készítése során
a) növelhető a KÖu területfelhasználási egység szélessége
aa) meglévő csomópont átépítése és bővítése, vagy új csomópont létesítése,
ab) meglévő közút gyalogos vagy kerékpáros infrastruktúrájának szélesítése, utólagos létesítése,
ac) a közlekedésbiztonságot növelő nyomvonal korrekció megvalósítása,
ad) környezetvédelmi berendezés telepítése, vagy átépítése
esetén;
b) növelhető a KÖu területfelhasználási egység szélessége beépítésre szánt terület rovására a közlekedési infrastruktúra bővítésének, átépítésének az a) ponttól eltérő esetben is;
c) növelhető a KÖk területfelhasználási egység szélessége
ca) új, átépülő vagy áthelyezésre kerülő állomás, megállóhely építése,
cb) vasutak különszintű keresztezésének építése,
cc) környezetvédelmi berendezés telepítése, vagy átépítése
esetén;
d) közút és vasút különszintű keresztezésében felüljáró helyett aluljáró létesítése esetén műtárgyépítés miatt a közlekedési területek határa a szükséges mértékig módosítható;
e) Dunát keresztező, kizárólag kerékpáros és gyalogos forgalom számára szolgáló híd helye a mellékúthálózat figyelembevételével 100 m-rel módosítható;
f) a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítással jelölt elem esetében a nyomvonal hosszától annak 50%-ában el lehet térni;
g) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási egység között lévő, a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítással jelölt közlekedési elem nyomvonala pontosítható oly módon is, hogy ne érintse a beépítésre szánt területfelhasználási egység területét;
amennyiben a módosítás erdőterület vagy mezőgazdasági térségbe tartozó mezőgazdasági terület csökkenését nem eredményezi.
(2) A TSZT-vel összhangban az 1. mellékletben meghatározott elemekre vonatkozóan a kerületi településrendezési eszköz készítése során
a) csökkenthető a KÖu területfelhasználási egység területe meglévő útvonal és a beépítésre szánt terület határának rendezése esetén legfeljebb a tömb hosszának 50%-ában, az útvonal szakaszra jellemző szélesség megtartásával;
b) módosítható a KÖu és KÖk területfelhasználási egységek közötti határ;
c) helyi autóbusz-pályaudvar létesíthető vagy megszüntethető
ca) autóbusz-, trolibuszhálózat átszervezése,
cb) kötöttpályás közlekedés párhuzamos fejlesztése
esetén;
d) közúti vasúti (villamos) vonalak hálózata módosítható, ha
da) meglévő vagy tervezett szakasz felszíni kialakítása helyett felszín alatti kialakítás épül,
db) kis forgalmú (4000 utas/nap/irányt meg nem haladó) vonal kerül felszámolásra;
e) a településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala módosítható, ha a hálózati kapcsolatok változatlanok maradnak.
(3) Tervezett gyorsvasút a jelölt elem megvalósulásáig közúti vasútként (villamosként) is kiépíthető.
22. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.
23. § *
| Sárádi Kálmánné dr. s. k. | Tarlós István s. k. | |
| főjegyző | főpolgármester |
Budapest közigazgatási határa–Bécsi út–Frankel Leó út–Török utca–Margit utca–Mecset utca–Mechwart liget–Keleti Károly utca–Fényes Elek utca–Margit körút–Lövőház utca–Fény utca–Retek utca–Szilágyi Erzsébet fasor–Szamos utca–Ignotus utca–Csaba utca–Maros utca–Temes utca–Városmajor utca–Alma utca–Bíró utca–Gyógyfű utca–Kékgolyó utca–Németvölgyi út–Stromfeld Aurél út–Apor Vilmos tér–Csörsz utca–Sirály utca–Jagelló út–Budaörsi út–M1–M7 bevezető szakasza által határolt terület.
2.1. Pest
Róbert Károly körút–Hungária körút–Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út–Verseny utca–Baross tér–Lóvásár utca–Fiumei út–Orczy út–Nagyvárad tér–Haller utca–Soroksári út–Tinódi utca–Gabona utca–Boráros tér–Lónyai utca–Kinizsi utca – Közraktár utca–Mátyás utca–Imre utca–Csarnok tér–Pipa utca–Fővám tér–Molnár utca–Március 15. tér–Galamb utca–Régiposta utca–Apáczai Csere János utca–Széchenyi István tér–Akadémia utca–Kossuth Lajos tér–Balassi Bálint utca –Pozsonyi út–Szent István park–Hollán Ernő utca–Szent István park–Pozsonyi út–Bessenyei utca–Kárpát utca–Dráva utca –Pannónia utca–Párkány utca által határolt terület.
2.2. Buda
Árpád fejedelem útja–Üstökös utca–Lipthay utca–Bem József tér–Fő utca–Apor Péter utca–Hunyadi János út–Sikló utca –Lánchíd utca–Öntőház utca–Árpád utca–Szarvas tér–Kereszt utca–Hegyalja út–Sánc utca–Orom utca–Szirtes út–Verejték utca–Kemenes utca–Bartók Béla út–Csiky utca–Budafoki út–Lágymányosi utca–Bicskei utca–Karinthy Frigyes út –Móricz Zsigmond körtér–Villányi út–Budaörsi út–Jagelló út–Sirály utca–Csörsz utca–Apor Vilmos tér–Stromfeld Aurél út–Németvölgyi út–Kékgolyó utca–Gyógyfű utca–Bíró utca–Alma utca–Városmajor utca–Temes utca–Maros utca–Csaba utca–Ignotus utca–Szamos utca–Szilágyi Erzsébet fasor–Retek utca–Fény utca–Lövőház utca–Margit körút–Fényes Elek utca–Keleti Károly utca–Mechwart liget–Mecset utca–Margit utca–Török utca–Frankel Leó út–Bécsi út–Szépvölgyi út–Lajos utca–Dereglye utca által határolt terület.
3.1. Észak-Buda
Aranyvölgy utca–Aranyhegyi út–III. ker. Esztergomi vasútvonal–Szentendrei út–Ladik utca–Bogdáni út–Folyamőr utca–Miklós tér–Laktanya utca–Harrer Pál utca–Fő tér–Hídfő utca–Lajos utca–Szépvölgyi út–Bécsi út által határolt terület.
3.2. Pest
Újpest-Városkapu–Balzsam utca–Dugonics utca–Madridi utca–Rákospalotai körvasút sor–Szuglói körvasút sor–Keresztúri út–Kozma utca–Felsőcsatári út–Hangár utca–Ferihegyi repülőtérre vezető út–Vak Bottyán utca–Simonyi Zsigmond utca–Kisfaludy utca–Ady Endre út–Hunyadi utca–Nagysándor József utca–Helsinki út–Soroksári út–Haller utca–Nagyvárad tér–Orczy út–Fiumei út–Lóvásár utca–Baross tér–Verseny utca–Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor–Hungária körút–Róbert Károly körút–Esztergomi út–Dagály utca–Váci út által határolt terület.
3.3. Dél-Buda
Villányi út–Móricz Zsigmond körtér–Karinthy Frigyes út–Bicskei utca–Lágymányosi utca–Budafoki út–Karinthy Frigyes út–Bogdánfy utca–Budafoki út–Hunyadi János út–Feltáró utca–Ady Endre út–Balatoni út–Repülőtéri út–Budapest közigazgatási határa–M1–M7 bevezető szakasza–Budaörsi út által határolt terület.
4.1. Észak-Buda
Budapest közigazgatási határa–Királyok útja–Nánási út–III. ker. Esztergomi vasútvonal–Aranyvölgy utca–Bécsi út által határolt terület.
4.2. Pest
Budapest közigazgatási határa–Haraszti út–Grassalkovich út–Helsinki út–Nagysándor József utca–Hunyadi utca–Ady Endre út–Kisfaludy utca–Simonyi Zsigmond utca–Vak Bottyán utca–Ferihegyi repülőtérre vezető út–Hangár utca – Felsőcsatári út–Kozma utca–Keresztúri út–Szuglói körvasút sor–Rákospalotai körvasút sor–Madridi utca–Dugonics utca–Balzsam utca–Újpest-Városkapu–Váci út által határolt terület.
4.3. Csepel
Budapest közigazgatási határa–Hollandi út–Somlyói utca–Királyhágó út–Sügér utca–Szent István út–Muskátli utca–Szökőár utca–Kormányos utca–Matróz utca–Vitorlás utca–Ladik utca–Damjanich János út–Csónak utca–Hajós utca–Damjanich János út–Fürdő utca–Révész út–Lázár Vilmos utca–Szellős út–Határ utca–Késmárki utca–Széchenyi István utca –Kikötő utca–Barcsi tér–Katona József utca–Kassai köz–Vágóhíd utca–Popieluszko utca–Zsák Hugó utca–Duna utca–Ady Endre út–Terelő utca–Gáz utca–Tekercselő utca–Salak út–Vas Gereben utca–Rév utca–Rózsa utca–Rezeda utca–Toldy Ferenc utca–Murányi utca–Tinódi utca–Klapka utca–II. Rákóczi Ferenc út által határolt terület.
4.4. Dél-Buda
Budapest közigazgatási határa–Repülőtéri út–Balatoni út–Ady Endre út–Feltáró utca–Hunyadi János út–Nagytétényi út–Városház tér–Mária Terézia utca–Nagytétényi út–Vágóhíd utca–6-os út–Campona utca–Nagytétényi út által határolt terület.
Budapest közigazgatási határa–Váci út–Dagály utca–Esztergomi út–Párkány utca–Pannónia utca–Dráva utca–Kárpát utca–Bessenyei utca–Pozsonyi út–Szent István park–Hollán Ernő utca–Szent István park–Pozsonyi út–Balassi Bálint utca–Kossuth Lajos tér–Akadémia utca–Széchenyi István tér–Apáczai Csere János utca–Régiposta utca–Galamb utca–Március 15. tér–Molnár utca–Fővám tér–Pipa utca–Csarnok tér–Imre utca–Mátyás utca–Közraktár utca–Kinizsi utca–Lónyai utca–Boráros tér–Liliom utca–Gabona utca–Tinódi utca–Soroksári út–Helsinki út–Grassalkovich út–Haraszti út –Budapest közigazgatási határa–Hollandi út–Somlyói utca–Királyhágó út–Sügér utca–Szent István út–Muskátli utca–Szökőár utca–Kormányos utca–Matróz utca–Vitorlás utca–Ladik utca–Damjanich János út–Csónak utca–Hajós utca–Damjanich János út–Fürdő utca–Révész út–Lázár Vilmos utca–Szellős út–Határ utca–Késmárki utca–Széchenyi István utca–Kikötő utca–Barcsi tér–Katona József utca–Kassai köz–Vágóhíd utca–Popieluszko utca–Zsák Hugó utca–Duna utca–Ady Endre út–Terelő utca–Gáz utca–Tekercselő utca–Salak út–Vas Gereben utca–Rév utca–Rózsa utca–Rezeda utca–Toldy Ferenc utca–Murányi utca–Tinódi utca–Klapka utca–II. Rákóczi Ferenc út–Budapest közigazgatási határa–Nagytétényi út–Campona utca–6-os út–Vágóhíd utca–Nagytétényi út–Mária Terézia utca–Városház tér–Nagytétényi út–Hunyadi János út–Budafoki út–Bogdánfy utca–Karinthy Frigyes út–Budafoki út–Csiky utca–Bartók Béla út–Kemenes utca–Verejték utca–Szirtes út–Orom utca–Sánc utca–Hegyalja út–Kereszt utca–Szarvas tér–Árpád utca–Öntőház utca–Lánchíd utca–Sikló utca–Hunyadi János út–Apor Péter utca–Fő utca–Bem József tér–Lipthay utca Üstökös utca–Árpád fejedelem útja–Dereglye utca–Lajos utca–Hídfő utca–Fő tér–Harrer Pál utca–Laktanya utca–Miklós tér–Folyamőr utca–Bogdáni út–Ladik utca–Szentendrei út–III. ker. Esztergomi vasútvonal–Nánási út–Királyok útja–Budapest közigazgatási határa által határolt terület.
| A | B | C | D | ||
| 1 | terület | a közterület átlagos szélessége = sz | utcai légtérarány | a megengedett legnagyobb párkánymagasság nem lehet magasabb, mint | |
| 2 | (m) | (m/m) | (m) | ||
| 3 | I. párkánymagassági kategória | sz <10 m | 1,7 | 16,0 | |
| 4 | 10 m ≤ sz <12 m | 1,6 | 17,0 | ||
| 5 | Pesten: 12 m ≤ sz | 1,5 | 24,0 | ||
| 6 | Budán: 12 m ≤ sz<20 m | 21,0 | |||
| 7 | Budán: 20 m ≤ sz | 24,0 | |||
| 8 | II. párkánymagassági kategória | sz <12 m | 1,6 | 17,0 | |
| 9 | 12 m ≤ sz | 1,5 | 21,0 | ||
| 10 | |||||
| A | B | C | D | ||
| 1 | kerület | sor- szám | Terület megnevezése | Igénybevétel feltétele | |
| 2 | II. | 1. | Patakhegyi út északi oldalán húzódó területsáv | Virágosnyergi kapcsolat II. kerületi, felszíni szakaszának, vagy az M0 gyűrű nyugati szektorának üzembe helyezése | |
| 3 | II. | 2. | Rozmaring üvegházas terület | Virágosnyergi kapcsolat II. kerületi, felszíni szakaszának, vagy az M0 gyűrű nyugati szektorának üzembe helyezése | |
| 4 | III. | 1. | Józsefhegy | M0 északi szektor hiányzó szakaszának üzembe helyezése | |
| 5 | IX. | 1. | Ferencvárosi pályaudvartól délre a Határ út feletti beépítetlen terület | Körvasút menti körút Soroksári út − Nagykőrösi út közötti szakaszának üzembe helyezése | |
| 6 | IX. | 2. | A Soroksári út mentén, a Kvassay Jenő út és a Határ út vonala között lévő területek | Budapest-Kelebia vasútvonal átvezetése a Ferencvárosi rendező-pályaudvaron, és Budapest-Ráckeve HÉV vonal bevezetése a Kálvin térig | |
| 7 | XV. | 1. | Felsőkert utca, Külső Fóti út, Szántóföld utca menti terület | Felsőkert utca átépítése új nyomvonalra a Külső Fóti út és az M3-as bevezető szakasza között, csomóponttal | |
| 8 | XV. | 2. | Városkapu utca, Mogyoród útja menti terület | Baross tér – Újpalota közötti kötöttpályás kapcsolat üzembe helyezése | |
| 9 | XVI. | 1. | Budapesti út – Magtár utca – Cica utca – Szárnyaskerék út által határolt terület | Gödöllő-Csömöri HÉV pályarekonstrukciója | |
| 10 | XVI. | 2. | Begónia utca környéke | Gödöllő-Csömöri HÉV pályarekonstrukciója | |
| 11 | XVI. | 3. | Nagytarcsai út – Simongát utca környéke | Külső keleti körút részeként, a Nagytarcsai út 2×2 forgalmi sávra bővítése az M0 keleti szektor – Simongát utca között, vagy a Külső keleti körút térségben jelölt alternatív nyomvonalának megvalósítása | |
| 12 | XVII. | 1/a. | Szárazhegy – Észak (Péceli út – M0 autópálya menti terület) | Péceli út M0 keleti szektor – Zrínyi utca szakaszán lévő csomópontok fejlesztésének biztosítása, és a kerékpáros infrastruktúra kiépítésének biztosítása Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata közötti megállapodás útján | |
| 13 | XVII. | 1/b. | Szárazhegy – Dél (Pesti út – M0 autópálya menti terület) | Pesti út M0 keleti szektor – Zrínyi utca szakaszán lévő csomópontok fejlesztésének biztosítása, és a kerékpáros infrastruktúra kiépítésének biztosítása Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata közötti megállapodás útján | |
| 14 | XVII. | 1/c. | Szárazhegy – Nyugat | Közforgalmú közlekedés megvalósításának biztosítása a XVII–1/a vagy a XVII–1/b területen Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata közötti megállapodás útján | |
| 15 | XVII. | 2. | Pesti út – M0 autópálya menti terület | Pesti út M0 keleti szektor – Zrínyi utca szakaszán lévő csomópontok fejlesztése, és a kerékpáros infrastruktúra kiépítése | |
| 16 | XVIII. | 1. | Gyömrői út – Külső-keleti körút – Billentyű utca által határolt terület | Gyömrői út – Külső-keleti körút csomópontjának fejlesztése | |
| 17 | XX. | 1. | Szentlőrinci út, Köves út menti terület | A Szentlőrinci úton a 2×2 sávos keresztmetszet biztosításához szükséges közterület kialakítása | |
| 18 | XXI. | 1. | Weiss Manfréd út – Kis-Duna sor közti terület | Galvani hidak vagy a Csepel–Albertfalvai híd és alagút üzembe helyezése | |
| 19 | XXI. | 2. | Csepel–Háros területe | II. Rákóczi Ferenc út bővítése 2×2 forgalmi sávra vagy a csepeli HÉV meghosszabbítása az Erdősor utcáig | |
| 20 | XXII. | 1. | Balatoni út – Szabadkai út – Móricz Zsigmond utca – Budatétényi út által határolt terület | Balatoni út – Szabadkai utca csomópont fejlesztése, vagy Szabadkai utca felső végének kiszélesítése | |
| 21 | XXII. | 2. | Szabadkai utca – Nyél utca – Csöngő utca által határolt terület | Balatoni út – Szabadkai utca csomópont fejlesztése, vagy Szabadkai utca felső végének kiszélesítése | |
| 22 | XXII. | 3. | Óhegy | Balatoni úton új csomópont kiépítése a fejlesztési terület észak-nyugati részén, és a Bartók Béla – Dózsa György úti csomópont átépítése. A terület 30%-a még csomópont fejlesztés nélkül, a többi az egyes csomóponti fejlesztésekhez kapcsolódva ütemezetten is megvalósítható. | |
| 23 | XXII. | 4. | Klauzál Gábor utca mentén, a Budai Nagy Antal utcától északra lévő terület | Zárt csapadékvíz csatornák kiépítése a terület és a befogadó között | |
| 24 | XXII. | 5. | Klauzál Gábor utca – Park utca – Kő utca – Költő utca – Táró utca térsége | Zárt csapadékvíz csatornák kiépítése a terület és a befogadó között | |
| 25 | XXII. | 6. | Gyula vezér út menti terület | Zárt csapadékvíz csatornák kiépítése a terület és a befogadó között | |
| 26 | XXIII. | 1. | Molnár-sziget | Gyalogos-kerékpáros híd a Molnár-sziget északi részén | |
| 27 | XXIII. | 2. | Szentlőrinci út melletti terület | Szentlőrinci út 2×2 sávra bővítése | |
| 28 | XXIII. | 3. | Szérűskert utca – Vecsés út – Szamaránszki dűlő – Erzsébet utca | Szentlőrinci út 2×2 sávra bővítése, vagy a Külső keleti körút Túri István út – M5 autópálya közötti szakasz üzembe helyezése | |
| 29 | XXIII. | 4. | Tompaház út – Vecsés út – Szérűskert utca – MÁV Kelebiai Vasútvonal által határolt terület | Szentlőrinci út 2×2 sávra bővítése, vagy a Külső keleti körút Túri István út – M5 autópálya közötti szakaszának üzembe helyezése | |
| 30 | XXIII. | 5. | Millennium utca – Haraszti út szervizútja – Orbán utca – Gombkötő utca által határolt terület | Ráckevei HÉV fejlesztése az észak-déli regionális gyorsvasút részeként (belváros irányú, legalább Kálvin térig történő meghosszabbítás) | |
| 31 | XXIII. | 6. | Kézműves utca – Iparos utca – Gyáli patak 2. ága – MÁV Kelebiai vasútvonal – Gyáli patak I. ága – M51-es autóút által határolt terület | Soroksári elkerülő út Ócsai út – Szentlőrinci út közötti szakaszának területegységekhez kapcsolódó szakaszos üzembe helyezése |
