Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.01.16.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2015. évi CV. törvény

a természetes személyek adósságrendezéséről * 

A természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó új törvényi szabályozás eszköz arra, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködése az adós fizetőképességét helyreállítsa, hozzájáruljon a fizetési nehézségekkel küzdők, valamint a túlzottan eladósodottak számára olyan fizetési fegyelmet megkövetelő adósságtörlesztési terv összeállításához, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is. Az Országgyűlés ezért a fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, eladósodott természetes személyek számára az egyezségkötési lehetőség előtérbe helyezésével, illetve a kiegyensúlyozott adósságrendezési folyamat szabályozási kereteinek megteremtésével a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja, alapelvei

1. § (1) A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás (a továbbiakban együtt: adósságrendezési eljárás) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.

(2) Az adósságrendezési eljárás

a) az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul,

b) az adósságok koordinált kifizetése érdekében a hitelezők méltányos érdekei szerinti feltételeket biztosítja,

c) a b) pont szerinti célból az adós törlesztési képességét erősíti,

d) az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő aktív korú közeli hozzátartozók lakhatásához és létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem- és vagyonfelosztási szabályokat, törlesztési ütemezést valósít meg, valamint

e) a jogszabályi feltételeket teljesítő, valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára - a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően - a még fennmaradó adósságok megfizetése alól végleges mentesítést ad.

(3) Az adósságrendezési eljárásba felhívás ellenére szabályszerűen be nem jelentett hitelezői követelés az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthető, a követelés nem kamatozik, a követelés elévülése a kezessel és a dologi zálogkötelezettel szemben is folyik, a követelés érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg.

2. § (1) Az adósságrendezési eljárás során az eljárásban részt vevő felek kötelesek együttműködni egymással és törekszenek arra, hogy az adós számára a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsák az adósságrendezés módjára, részletes szabályaira vonatkozóan.

(2) Az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek helytállásával. Mentes az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevétel.

(3) Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. Az adóst és az adóstársat együttműködési kötelezettség terheli a hitelezőkkel és a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, illetve a családi vagyonfelügyelővel szemben.

(4) A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.

(5) Ahol e törvény és végrehajtási rendeletei az adós részére jogot vagy kötelezettséget, vagy annak jogkövetkezményét állapítanak meg, azt e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóstársra is érteni kell.

3. § (1) Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint e törvényben meghatározott főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.

(2) A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik meg az eljárás feltételeinek megvizsgálása, a főhitelező látja el a az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat, továbbá a megkötött megállapodást az ARE nyilvántartásba történő bejegyzés céljából megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.

(3) A bírósági adósságrendezés az adósságrendezés elrendelését követően magában foglalhatja

a) az adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárást,

b) az adósságrendezési egyezség módosítására irányuló eljárást,

c) a vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és az adósságtörlesztés tárgyában hozott bírósági határozat meghozatalára és végrehajtására irányuló eljárást (a továbbiakban: adósságtörlesztési eljárás),

d) a bírósági adósságrendezés időtartamának leteltét követően a mentesítési eljárást,

e) a mentesítés hatályon kívül helyezése iránti eljárást, valamint

f) az igénybe vehető jogorvoslatokat.

(4) A bírósági adósságrendezés során a bíróság végzéssel dönt a bírósági adósságrendezés elrendeléséről, a bírósági adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás) jóváhagyásáról, az adósságtörlesztésről, a mentesítésről és a mentesítés hatályon kívül helyezéséről.

(5) A bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével - az adósságrendezés részletes feltételeit és a fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében - a hitelezőivel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá.

(6) A vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott bírósági határozat (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési határozat) végrehajtására irányuló eljárás célja, hogy - a sikertelen egyezségkötésre (egyezségmódosításra) irányuló eljárást követően vagy az egyezség végrehajtásának az adósnak fel nem róható okból történő meghiúsulása esetén - a családi vagyonfelügyelő által készített vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) alapján, a bíróság által hozott végzésben meghatározottak szerint, a hitelezők követelései az e törvényben meghatározott módon és feltételek mellett kielégítést nyerjenek.

(7) Az adósságrendezési egyezség módosítására irányuló eljárás, továbbá az adósságtörlesztési határozat módosítására irányuló eljárás célja

a) az adósnak fel nem róható, rendkívüli és kedvezőtlen körülmények vagy események esetén az egyezség vagy az adósságtörlesztési bírósági határozat adósra nézve kedvezőbb módosítása, vagy

b) az adós rendkívüli, nagyobb összegű vagyonszerzése, pénzbevétele esetén az egyezség vagy az adósságtörlesztési bírósági határozat hitelezőre nézve kedvezőbb módosítása.

(8) Bírósági nemperes eljárások kezdeményezhetők, ha utólag kiderül, hogy az adós a vagyonát, jövedelmét a hitelezők elől jogellenesen elvonta vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, illetve a bírósági adósságrendezési egyezségben vállaltakat nem teljesítette.

4. § (1) Az adósságrendezés során a hitelezőkkel megkötésre kerülő megállapodás vagy a bírósági egyezségkötés előkészítése során az adós helyett - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik -

a) az adóstárs,

b) az adós vagy adóstárs hozzátartozója, vagy

c) az adós vagy adóstárs által megbízott ügyvéd, ügyvédi iroda, valamint - egyéni vállalkozó hitelszerződésével összefüggésben - a vele munkaviszonyban álló jogtanácsos

meghatalmazottként eljárhat, de az adós személyesen köteles megtenni az e törvényben meghatározott jognyilatkozatokat és kötelezettségvállalásokat.

(2) Az adós és az adóstárs közösen írásbeli nyilatkozatot tehetnek arról, hogy az e törvény szerinti eljárásokban csak az egyikük számára kell kézbesíteni az e törvény szerinti határozatokat és csak az egyikük számára kell megküldeni az e törvény szerinti értesítéseket.

(3) Az adósságrendezés során a jogi személy hitelező és az adós ellen végrehajtást elrendelő, illetve foganatosító szerv számára 2016. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően lehetőség a főhitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálattal történő elektronikus kapcsolattartás.

(4) Az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai és biztonsági feltételeket az érintett feleknek folyamatosan biztosítaniuk kell.

(5) *  Az elektronikus kapcsolattartás során a felek az iratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látják el.

(6) Összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, illetve a velük a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozások maguk közül meghatalmazással kijelölhetik azt a követeléskezelő tevékenységet végző pénzügyi intézményt, aki az e törvény szerinti eljárásokban a megbízásuk alapján eljárni jogosult. A meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni, és meg kell küldeni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, továbbá a fogyasztóvédelmi jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Banknak. A meghatalmazás tartalmáról, a meghatalmazó és a meghatalmazott pénzügyi intézmények adatairól minden meghatalmazással érintett pénzügyi intézmény honlapján, továbbá legalább egy országos napilapban közleményt kell közzétenni. A meghatalmazás a főhitelezői feladatok ellátására is kiterjedhet. A meghatalmazott pénzügyi intézmény a megbízás keretei között ellátja az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben a hitelezők számára meghatározott feladatokat, gyakorolja a meghatalmazó pénzügyi intézményeket megillető jogokat, továbbá e törvény keretei között kezelheti az adós, adóstárs és az egyéb kötelezettek adatait, a meghatalmazás visszavonásáig.

2. Értelmező rendelkezések

5. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:

1. adós: az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő belföldi természetes személy,

2. adósságrendezés kezdeményezése: a 17. § (1) bekezdés vagy a 22. § (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása,

3. adósságrendezés kezdő időpontja:

a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte,

b) bírósági adósságrendezés esetén az adósságrendezést elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,

4. adósságrendezés záró időpontja:

a) a bíróságon kívüli adósságrendezés esetén

aa) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós együttműködésének hiányában, illetve mulasztásai miatt sikertelen, vagy

ab) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen, mert a felek között nem jött létre megállapodás,

ac) amennyiben a családi vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós nem felel meg az adósságrendezés feltételeinek vagy hiánypótlási, adatváltozás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a családi vagyonfelügyelővel az együttműködési kötelezettségét megszegi, és erre tekintettel a családi vagyonfelügyelő az adósságrendezés elutasítását kezdeményezi a bíróságon, a bíróságnak az adósságrendezési kérelmet elutasító határozata jogerőre emelkedésének napja,

ad) ha az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglaltakat teljesíti, a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

b) bírósági adósságrendezési eljárás esetén

ba) az adósságrendezési kérelmet elutasító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

bb) az adósságrendezési eljárást megszüntető bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

bc) az adósságrendezési egyezség szabályszerű teljesítése esetén a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító, az adóst mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

bd) az adósságtörlesztési határozatban meghatározott kötelezettségeit szabályszerűen teljesítő adóst a fennmaradó tartozások megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

5. adóstárs: az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal - ideértve a készfizető kezest is - egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él vagy az adóssal vagyonközösségben van,

6. adótartozás: az Art. 178. § 4. pontjában meghatározott, lejárt esedékességű, és az ott meghatározott, nettó módon számított fizetési kötelezettség,

7. aktív korú: a 18 év feletti, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött természetes személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti megváltozott munkaképességű személynek,

8. *  ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles országos központi nyilvántartás,

9. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

10. államháztartási szervezet: az állam, a helyi önkormányzat, közigazgatási szerv és egyéb az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezet,

11. belföldi természetes személy: az Szja. tv. 3. § 2. pontjában felsorolt belföldi illetőségű magánszemély,

12. biztosított követelés: az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy forgalmi értéke erejéig - amely megfizetésének biztosítása érdekében

a) az adós vagy más zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjog áll fenn,

b) az adós mint kötelezett vagy az adós kötelezettségéért más személy óvadékot nyújtott,

c) az adós mint kötelezett vagyontárgyán vagy vagyoni értékű jogán biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki,

13. bírósági adósságrendezés időtartama: a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszak, e két időpontot is beleértve,

14. *  Családi Csődvédelmi Szolgálat: a Kormány által rendeletben kijelölt, az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szerv,

15. *  családi vagyonfelügyelő: a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértő, aki a területi Családi Csődvédelmi Szolgálattal áll munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban,

16. egyedül élő: egyszemélyes háztartásban élő személy,

17. *  egyéb hitelező: aki

a) üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben, végrehajtható okirattal, számlával vagy más számviteli bizonylattal igazolt, pénzfizetésre vonatkozó követeléssel rendelkezik az adóssal szemben,

b) az adós vagy adóstárs egyéni vállalkozó munkavállalója, az e jogviszonyából eredő, jogerős bírósági határozattal megállapított követelése tekintetében,

c) az adóssal, adóstárssal az adósságrendezés kezdeményezését követően bérbeadóként bérleti jogviszonyt létesít, az ebből származó követelése tekintetében,

18. *  egyéb kötelezett: az a természetes személy, aki

a) e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,

b) kezes, abban az esetben, ha az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,

c) zálogkötelezett (az adós tartozását biztosító zálogszerződés zálogkötelezettje),

19. egyéni vállalkozó: az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, az egyéni cég tagja és az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,

20. elemi kár: az Szja. tv. 3. § 70. pontja szerinti esemény,

21. fogyasztó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti személy,

22. fogyatékkal élő: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény értelmében súlyosan fogyatékos személynek minősül,

23. forgalmi érték: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, pénzben kifejezett érték,

24. *  főhitelező:

a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett, a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mindazon hitelintézet vagy az olyan pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen - több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre - áll fenn, vagy

b) az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja,

25. hátrasorolt követelés: az adóssal szemben érvényesítendő olyan követelés,

a) amelynek jogosultja az adóstárs, egyéb kötelezett (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),

b) amelynek jogosultja az adós (adóstárs), egyéb kötelezett Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),

c) amelynek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelynek az adós, adóstárs vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5%-os részesedéssel rendelkező tagja,

d) olyan magánjogi tartozás, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb hitelezők követelései közé,

26. hitelező:

a) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, akinek

aa) az adóssal szemben jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozaton vagy olyan okiraton alapuló követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítésnek van helye, vagy a végrehajtást már elrendelték, illetve a zálogtárgyat értékesítésre kijelölték, vagy

ab) akinek az adós által elismert vagy legalább 80%-os mértékben nem vitatott, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben,

b) a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig az a) pontban foglaltakon kívül az a szervezet vagy természetes személy, amelynek, illetve akinek az adóssal szemben kamatokkal, egyéb járulékokkal növelten 50 000 forintot meghaladó összegű, az adós által elismert vagy nem vitatott, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető pénzkövetelése vagy pénzben meghatározott követelése keletkezik,

27. hitelköltség: a hitelviszonyból eredő pénzkövetelés tőkeösszege, kamatai és egyéb járulékai,

28. hitelviszony: pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés, pénzkölcsön-szerződés, pénzügyi lízingszerződés,

29. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,

30. hozzátartozó, közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. és 1. pontja szerinti személyek azzal, hogy az adós élettársa abban az esetben tartozik ebbe a körbe, ha az adóssal az adósságrendezés kezdő időpontjában azonos lakóhelyen bejelentve, közös háztartásban él,

31. jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés - ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződést is - amelynek fedezete Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ahol jelzáloghitel alatt az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is érteni kell,

32. jövedelem: a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott része, ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmet is, továbbá - függetlenül a Szoc. tv. előírásától - az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt is,

33. Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

34. KHR: központi hitelinformációs rendszer,

35. KHR. tv.: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény,

36. kiemelt hitelezői követelések:

a) a főhitelező jelzáloggal biztosított követelése a zálogjoggal terhelt ingatlan hitelkihelyezéskor megállapított forgalmi értékéig (ha ez nem állapítható meg, akkor az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor nyilvántartott hitelbiztosítéki értékig) azzal, hogy az ezt meghaladó követelést a c) pont szerinti egyéb hitelezői igények közé kell besorolni,

b) a főhitelezőn kívüli olyan jelzáloghitelező követelése, aki pénzügyi intézményként vagy munkáltatói kölcsönszerződés alapján kölcsönt folyósított, a kölcsönfolyósítás időpontjában alapul vett hitelbiztosítéki értékig, azzal, hogy az ezt meghaladó követelést a 17. pont szerinti egyéb hitelezők követelései közé kell besorolni,

c) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt megindított, és a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett végrehajtási eljárásokban a hitelező által előlegezett, de a végrehajtásból meg nem térült végrehajtási költség,

d) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés zálogjogosult által megelőlegezett költsége,

37. közérdekkel összefüggő követelés:

a) az állami kezesség beváltása következtében keletkező megtérítési igény,

b) a közüzemi szerződés alapján a közműszolgáltató által érvényesített követelés,

c) a lakáscélú, otthonteremtési célú kamat- és egyéb támogatás visszafizettetése alapján az adóssal szemben fennálló követelés,

d) az az adótartozás vagy más köztartozás, egyéb, közjogi jogviszonyban jogerős határozattal megállapított vagy végrehajtható fizetési kötelezettség, amelynek a megfizetésére az adós fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kapott vagy amely a bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárás időtartama alatt keletkezett,

e) a jogalap nélkül felvett, társadalombiztosítási jogviszony alapján járó juttatás, állami, önkormányzati szociális vagy családtámogatási juttatás visszafizetésére tekintettel keletkezett követelés,

f) a bírósági eljárással összefüggésben keletkezett, az állammal szemben fennálló tartozás,

g) a diákhitelből eredő követelés,

38. közműszolgáltató: víziközmű-szolgáltatást, szénhidrogén-ellátást, távhőszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást, hulladékszállítást, kéményseprő-ipari közszolgáltatást biztosító szolgáltató,

39. lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan: az a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), amely az adós vagy adóstárs tulajdonában áll, és az ingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, vagy olyan lakóingatlan, amelyre vonatkozóan az adós vagy adóstárs pénzügyi intézménnyel lízingszerződést kötött, és amely az adós, adóstárs, vagy az említettek közeli hozzátartozói bejelentett lakóhelye 2015. május 15-én - 2016. október 1-jét követően kezdeményezett adósságrendezési eljárás esetében az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon - valamint azt követően is folyamatosan, továbbá az említett személyek ténylegesen is ott laknak, feltéve, hogy

a) az adósnak, adóstársnak,

b) az adós, adóstárs tulajdonában álló, jelzáloggal terhelt lakóingatlanban vagy a lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozónak, vagy

c) ha a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan nem az adós vagy az adóstárs tulajdonában van, a zálogkötelezettnek

más, lakhatást biztosító, tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot) nincs, vagy az nem felel meg méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem,

40. méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), ahol a méltányolható lakásigény mértékénél figyelembe kell venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számát is,

41. mindennapi életvitelhez szükséges alapvető, folyamatosan teljesítendő szolgáltatások:

a) közműszolgáltatások,

b) pénzforgalmi szolgáltató által biztosított, pénzforgalmi keretszerződés alapján nyújtott, fizetési számla vezetését magában foglaló szolgáltatás,

c) társasházi és lakásszövetkezeti lakások számára a társasház, lakásszövetkezet által biztosított épület-karbantartási, épületüzemeltetési, takarítási szolgáltatások, fűtési és egyéb közműszolgáltatások,

d) lakóingatlanra kötött vagyonbiztosítási szerződés, felelősségbiztosítási szerződés, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,

42. minimálbér: külön jogszabály rendelkezése alapján megállapított kötelező legkisebb munkabér,

43. öregségi nyugdíj legkisebb mértéke: az erről szóló jogszabályban meghatározott, évente felülvizsgált összeg,

44. önállóan forgalomképes ingatlan: olyan ingatlan, amely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, vagy olyan önálló tulajdoni illetőség, amely a természetben elkülönült, és a használatát megosztási megállapodás rendezi,

45. pénzforgalmi szolgáltató: a Hpt. és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott szervezet,

46. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló tevékenységként hitelt, pénzkölcsönt vagy pénzügyi lízinget nyújtó pénzügyi intézményt is,

47. privilegizált követelés:

a) a törvényen alapuló tartásra jogosult részére jogerős határozattal vagy egyezséggel megállapított tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban együtt: tartásdíj) jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének kétszeresét - a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének háromszorosát - meg nem haladó havi összeggel számolva,

b) bíróság által jogerősen megállapított, természetes személyt járadékszerűen megillető kártérítés, jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét meg nem haladó havi összeggel számolva,

c) társasházi közös költségre vonatkozó követelés, lakásszövetkezeti fenntartási célú követelés, társasházanként, lakásszövetkezetenként legfeljebb 15 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva, ha pedig a közös költség részeként közműdíjakat is meg kell fizetni, akkor legfeljebb 30 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva,

d) a természetes személyt egy összegben megillető, bíróság által jogerősen megállapított kártérítés, sérelemdíj, jogosultanként összesen legfeljebb 2 millió forint összegig,

e) közérdekkel összefüggő követelések,

48. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

49. Pp.: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,

50. régi Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

51. saját jogú nyugdíjas: Tbj. 4. § f) pontjában felsoroltak közül az, aki

a) a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

52. súlyosan beteg: az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő személy,

53. Szja. tv.: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

54. Szoc. tv.: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

55. tartozás járuléka: a tartozás tőkeösszegén és kamatán felül követelhető késedelmi kamat, pótlék, díj, költségtérítés és egyéb hasonló jellegű fizetési kötelezettség,

56. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy,

57. Tbj.: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

58. természetes személyazonosító adatok: a következő adatok együttesen: név, születési név, születési idő, hely (ország, település), anyja születési neve,

59. Tny.: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

60. űrlap: olyan kézzel vagy elektronikusan kitöltendő formanyomtatvány, amely tartalmazza az e törvényben előírt adatokat, jognyilatkozatokat,

61. vagyon: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 5. pontjában felsorolt vagyontárgyak, ideértve a pénzeszközöket, valamint a pénzben meghatározható értékre fennálló követeléseket is,

62. végrehajtás alá vont vagyon:

a) az az ingatlan, amelyet - a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével - végrehajtás alá vontak,

b) az az egyéb vagyontárgy, amelyet bírósági vagy más végrehajtás során már lefoglaltak,

63. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,

64. víziközmű-szolgáltatás: közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzoltóvíz biztosítással, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is,

65. zálogkötelezett: az adós (adóstárs) személyétől eltérő azon természetes személy, akinek ingatlanán az adóst terhelő pénz- vagy pénzben kifejezett, magánjogi jogviszonyból eredő vagyoni követelés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba.

3. Az adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások

6. § (1) Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.

(2) Nem tartozik az adósságrendezési eljárásba az e törvény végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel.

(3) *  Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát; ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. A kielégítési jog megnyílta a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napja. Az óvadék tárgyának értékét a kielégítési jog megnyíltának időpontjára vonatkozóan kell megállapítani. Ha az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.

(4) Az egyéb kötelezettek az e törvényben meghatározott módon vehetnek részt és vállalhatnak kötelezettséget az adós, adóstárs javára az adósságrendezésben.

(5) Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje. Az a 75 év alatti, aktív korú közeli hozzátartozó, aki a jelzáloggal terhelt vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett e törvény szerinti lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlanban rendelkezik lakóhellyel, az adósságrendezés időtartama alatt erre az ingatlanra vonatkozóan köteles viselni a lakás fenntartásával összefüggő költségeket, kivéve, ha súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő.

4. Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei

7. § (1) Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

a) ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,

b) az a) pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon, illetve bevétel,

c) az a) pont szerinti tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,

d) az a) pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,

e) az a) pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,

f) a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,

g) a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett pénztartozás valamelyike nem forintban áll fenn, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó - deviza középárfolyamán kell a tartozás összegét számítani az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére jogosultság szempontjából.

(3) Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni. Ha utóbb derül ki, hogy az eljárás kezdeményezésekor az adós vagy adóstárs valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott, a hitelező az adósságrendezés iránti kérelem elutasítását vagy az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezheti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő pedig hivatalból kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését.

8. § (1) Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

a) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására [ide nem értve a 33. § a), c) d) és e) pontja szerinti eseteket] vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy

b) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,

c) korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,

d) már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,

e) külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,

f) korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben

fa) adósként, adóstársként,

fb) az adósságrendezési megállapodásban, az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként

részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,

g) korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként részt vett, de

ga) a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,

gb) a bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, vagy

gc) a bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,

h) az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 200 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,

i) az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,

j) az adós nem minősül e törvény alkalmazásában belföldinek,

k) ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben,

l) szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van,

m) közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -,

n) az adós vagy a zálogkötelezett lakóingatlana a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET) részére megvásárlásra felajánlásra került, kivéve, ha a NET a lakóingatlan megvásárlását elutasítja,

(2) Az (1) bekezdés l) és m) pontja szerinti közjogi jogviszonyból eredő követelésbe nem tartozik bele, ha

a) az adós köztartozása lakáshitel-tartozással, annak kamatával, járulékával, lakáscélú vagy otthonteremtési célú hitellel összefüggő állami kezesség beváltása miatt vagy állami lakáscélú támogatás, kamattámogatás visszafizettetésével összefüggésben keletkezett,

b) az adós köztartozása a külön jogszabály szerinti diákhitel tartozás meg nem fizetése miatt keletkezett,

c) az adós köztartozása jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás, állami, önkormányzati szociális, családtámogatási, fogyatékossági vagy rehabilitációs juttatás visszafizetése miatt keletkezett, és ennek összege - járulékaival együtt - nem haladja meg az 500 000 forintot,

d) az adó- vagy más köztartozás vagy bírság megfizetésére vonatkozóan az adós - a végrehajtás elrendelését megelőzően vagy a végrehajtási eljárásban - legfeljebb egyéves időtartamra részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott, és a részletfizetés mértéke havonta nem haladja meg a 200 000 forintot.

9. § (1) E törvény rendelkezései szerint adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

a) fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a 7. § szerinti tartozások miatt a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,

b) legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,

c) legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),

d) a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

(2) Az adós számára a központi költségvetésből törlesztési támogatás állapítható meg a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban megállapított, a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannal összefüggő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő adósságrendezési kötelezettségei teljesítéséhez. A törlesztési támogatásban részesíthetők körét, a támogatás részletes feltételeit, igénybevételének, folyósításának és az azzal történő elszámolás rendjét e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.

5. Az egyéb kötelezettek részvétele az adósságrendezési eljárásban

10. § (1) Az adós, adóstárs az eljárás kezdeményezésekor csatolja az egyéb kötelezett e törvény végrehajtási rendelete szerinti nyilatkozatát, amelyben az egyéb kötelezett nyilatkozik, hogy

a) az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett részt vesz oly módon, hogy helytáll az adósságrendezési megállapodásban az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséért oly módon, hogy ha az adós a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hitelezők erről szóló felhívásától számított 8 napon belül megfizeti a hitelező számára az elmaradt adósságtörlesztést, vagy

b) az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett részt vesz oly módon, hogy az adósságrendezési megállapodásban az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséért helytáll az a) pontban meghatározott módon, ezenkívül az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére is kötelezettséget vállal az adósságrendezés érdekében a bíróságon kívüli vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban, vagy

c) az eljárásban azzal a korlátozással vesz részt, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben, illetve az adósságtörlesztési határozat végrehajtásában kizárólag az adós e törvény szerinti azon fizetési kötelezettség a) pontban meghatározott módon történő teljesítéséért vállal kötelezettséget, amely kötelezettségért mint egyetemleges kötelezett vagy mint zálogkötelezett helytállni köteles [az a)-b) pontban és e pontban említettek a továbbiakban: az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett], vagy

d) az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, de egyúttal tudomásul veszi, hogy a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem nem illeti meg.

(2) Ha az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor nem csatolták az egyéb kötelezett nyilatkozatát, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az egyéb kötelezettet 45 napos határidő tűzésével írásban történő nyilatkozattételre hívja fel. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett a nyilatkozattételt elmulasztja vagy az (1) bekezdés a), b) vagy c) pont szerinti nyilatkozatát visszavonja, a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem ettől az időponttól nem illeti meg.

(3) A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során, az adósságrendezési megállapodás megkötése során, a bírósági adósságrendezési egyezség megkötése során az egyéb kötelezett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot pótlólag megteheti, erre a családi vagyonfelügyelő ismételten felhívja 5 napos határidő tűzésével. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett az (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti nyilatkozatot ekkor teszi meg, a 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem akkor illeti meg, ha az erről szóló nyilatkozatot a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és - ha van folyamatban lévő végrehajtási eljárás - a végrehajtó számára is megküldi. A 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem a nyilatkozat kézhezvételéről illeti meg az egyéb kötelezettet, a végrehajtó ebben az esetben a végrehajtást szünetelő ügyként tartja nyilván.

(4) A 26. § (2) bekezdés és 28. § (1), (2) és (4) bekezdések szerinti igényérvényesítési eljárások kezdeményezésekor, illetve az eljárás folytatása érdekében a hitelező az egyéb kötelezett (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatának vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti nyilatkozata visszavonásáról szóló nyilatkozata másolati példányát csatolja, a nyilatkozattétel elmulasztásáról pedig nyilatkozik.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek az adóssal, adóstárssal szemben - a kötelezettségvállalásukkal összefüggésben az adósságrendezési eljárás alatt teljesített kifizetésekre tekintettel - az adósságrendezési eljárás záró időpontját követően léphetnek fel, követelésük elévülése az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nyugszik.

6. Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő

11. § (1) * 

(2) A Családi Csődvédelmi Szolgálat

a) a lakosság részére tájékoztató anyagokat tesz közzé az adósságok felhalmozódásának és a túladósodottság elkerülésének érdekében célszerű intézkedésekre, valamint az adósságrendezés kezdeményezésének feltételeire és eljárásrendjére vonatkozóan, közzéteszi az adósságrendezéssel összefüggő beadványok, űrlapok, jognyilatkozatok mintáját,

b) ellátja a családi vagyonfelügyelők tevékenységének szakmai felügyeletét, tevékenységük szakszerűsége és szabályszerűsége érdekében belső kontroll rendszereket működtet, szakmai útmutatókat, módszertani anyagokat, szabályzatokat készít, biztosítja az adósságrendezési ügyekkel összefüggő iratok, nyilvántartások biztonságos tárolását, kezelését, rendszerezését, megőrzését, archiválását, az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartás ügyviteli és szervezési feltételeit.

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladataihoz a Szolgálat által igényelt adatok szolgáltatását és továbbítását nem lehet díjfizetéshez kötni.

12. § (1) *  A családi vagyonfelügyelőket és a feladataik ellátásában közreműködőket a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei foglalkoztatják.

(2) *  Családi vagyonfelügyelő az a legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy büntetlen előéletű tartós megbízási jogviszonyban álló személy lehet, aki rendelkezik jogi vagy közgazdasági végzettséggel, valamint közigazgatási vizsgával, jogi szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel.

(3) A családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezési eljárás során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását és elvégzi az e törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a családi vagyonfelügyelők természetes személyazonosító adatait, hivatali elérhetőségét elektronikus úton hozzáférhetővé teszi a bíróságok számára.

(4) A családi vagyonfelügyelő az ilyen fizetésképtelenségi szakértői feladatokat ellátó személytől elvárható gondossággal köteles eljárni.

(5) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat a családi vagyonfelügyelőt a bírósági adósságrendezési eljárásból visszahívja, ha a családi vagyonfelügyelő

a) tartósan keresőképtelen vagy más rendkívüli ok miatt nem tudja a feladatát ellátni,

b) megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszonya a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál,

c) súlyosan vagy ismétlődően megszegi a jogszabályokat, elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti a jogszabályban foglalt kötelezettségeit, vagy személyével szemben kizáró ok merül fel.

(6) *  Az új családi vagyonfelügyelő kijelölése, adatainak az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése, a bíróságnak és a feleknek történő megküldése iránt a Családi Csődvédelmi Szolgálat az említett körülmény bekövetkeztekor haladéktalanul intézkedik.

13. § (1) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bírósági adósságrendezési eljárásra történő családi vagyonfelügyelői kijelölés részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) A kijelölés csak az e törvény szerinti kizárási ok esetén utasítható vissza.

(3) Nem járhat el családi vagyonfelügyelőként az a személy,

a) aki az adós, az adóstárs vagy egyéb kötelezett,

b) az a) pontban említett személyek hozzátartozója,

c) aki a hitelező vagy a hitelező szervezet vezetője, többségi részesedéssel rendelkező tulajdonosa vagy az említettek közeli hozzátartozója, élettársa,

d) aki a hitelezővel foglalkoztatásra irányuló vagy tagi (részvényesi) jogviszonyban álló személy, a hitelező vezető tisztségviselője, jogi képviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, felügyeleti biztosa, az itt felsorolt jogviszony vagy megbízatás időtartama alatt és az azt követő 3 éven belül,

e) aki a d) pont szerinti jogviszonyban állók közeli hozzátartozója, élettársa,

f) akinek vagy aki közeli hozzátartozójának, élettársának az adósságrendezésbe vont vagyonra nézve tulajdonjoga, haszonélvezeti, használati, bérleti joga vagy dologi jogi igénye van, vagy akinek jogát, jogi érdekét a bírósági adósságrendezés elrendelése befolyásolja,

g) akitől a pártatlan feladatellátás egyéb okból nem várható el.

(4) A kizárási okot az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul be kell jelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, ezzel egyidejűleg a kijelölést vissza kell utasítani, vagy az eljárásból történő visszahívást kell kezdeményezni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.

(5) Ha a kizárási okról a Családi Csődvédelmi Szolgálat szerez tudomást, haladéktalanul intézkedik a családi vagyonfelügyelő visszahívásáról, helyette másik családi vagyonfelügyelőt jelöl ki, amelyet bejegyez az ARE nyilvántartásba és egyidejűleg értesítést küld a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek.

14. § A családi vagyonfelügyelő munkáját a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál háromtagú szakmai munkacsoport segíti, ahol egy fő az adminisztratív teendőket látja el, egy fő okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező személy, egy fő pedig vagy jogász, vagy a lakossági pénzügyi ügyletekre, követeléskezelésre vonatkozó ismeretekkel rendelkező közgazdasági végzettségű személy. Az említett személyeknek is összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, amelyet el kell juttatni a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat vezetője részére.

15. § (1) A családi vagyonfelügyelőt és a tevékenységét segítő szakmai munkacsoport tagjait titoktartási kötelezettség terheli az adós és az eljárásban részt vevő egyéb személyek nem nyilvános vagy törvényben meghatározott titkot tartalmazó adataira vonatkozóan. A nem nyilvános, illetve a törvényben meghatározott titkot tartalmazó adatok és dokumentumok biztonságos megőrzését és kezelését biztosítaniuk kell.

(2) A bírósági adósságrendezés elrendelésétől kezdve az adós és az adóstárs vagyoni és pénzügyeit, gazdálkodását, vagyoni kihatású intézkedéseinek szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi, az adós és a hitelezők bevonásával, illetve az adós, egyéb kötelezett meghallgatásával előkészíti az egyezségi tervet, az egyezségmódosítási tervet, az adósságtörlesztési tervet, az adósságtörlesztés-módosítási tervet, valamint az adósságrendezés lezárása érdekében a záró elszámolást, a mentesítési javaslatot, továbbá az említett ügyekben előkészíti és végrehajtja a bíróság határozatait.

(3) Ha a családi vagyonfelügyelő tudomást szerez arról, hogy az adós vagy az adóstárs az adósságrendezés körébe tartozó vagyont vagy bevételt elvonta, eltitkolta, e törvénnyel ellentétesen kezelte, elmulasztja a családi vagyonfelügyelővel, a bírósággal, az eljárásban kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezettekkel és a hitelezőkkel való együttműködési kötelezettségét, visszaélésszerűen gyakorolja jogait, intézkedéseivel kivonja magát a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési jogköre alól, vagy egyébként megsérti az adósságrendezési eljárás szerinti kötelezettségeit, ezt a tényt és az ezzel összefüggő információkat köteles jelezni a hitelezőknek és a bíróságnak, továbbá kezdeményeznie kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek eljárását bűncselekmény gyanúja esetén.

7. Adósságrendezési nyilvántartás

16. § (1) *  Az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendezés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat közhiteles országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás). Az ARE nyilvántartásba a Családi Csődvédelmi Szolgálat jegyzi be az e törvényben meghatározott adatokat, adatváltozásokat, és tölti fel a dokumentumtárba az e törvényben meghatározott okiratokat digitalizált formában. A Családi Csődvédelmi Szolgálat mint adatkezelő az ARE nyilvántartással összefüggő, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott elektronikus adatfeldolgozás ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(2) Az ARE nyilvántartás tartalmazza:

a) az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának dátumát,

b) az adósságrendezési ügy számát, amelyet az a) pont szerinti adat bejegyzésével egyidejűleg kell bejegyezni,

c) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése esetén ezt a tényt, azt a tényt, hogy ez kinek az érdekkörében következett be, a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése bekövetkezésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

d) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatása esetén ezt a tényt, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét,

e) a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés esetén ennek tényét, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét, a hitelezőkkel kötött megállapodás szövegét,

f) a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

g) a bírósági adósságrendezés elrendelése esetén

ga) a bíróság nevét, székhelyét,

gb) az adósságrendezést elrendelő jogerős végzés ügyszámát, dátumát, a jogerőre emelkedés napját,

gc) az adósságrendezés kezdő időpontját, amely megegyezik a gb) alpont szerinti dátummal,

gd) az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, ha az eljárásban az adós személyében jogutódlás következik be, mind a jogutód, mind a jogelőd adós e pont szerinti adatait,

ge) az adósságrendezési eljárásban az adós mellett kötelezettségvállalóként bekapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatait és lakcímadatait,

gf) az adósságrendezési eljárásban be nem kapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatait és lakcímadatait,

gg) *  a kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, annak a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

h) a bírósági adósságrendezés elrendelésének időpontjában azon hitelezők adósságrendezési eljárásba való bejelentkezésével összefüggő határidőt, akik pénzbeli vagy pénzben kifejezett követelésének esedékessége már lejárt vagy a bírósági adósságrendezés elrendelését követő öt éven belül jár le,

i) a bírósági adósságrendezési eljárásban megkötött egyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

j) a bírósági adósságrendezési eljárásban az egyezségmódosítást jóváhagyó jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

k) bírósági adósságrendezési eljárásban jóváhagyott egyezség (egyezségmódosítás) szabályszerű végrehajtása esetén az eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós, adóstárs mentesítéséről szóló jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

l) az adósságtörlesztési eljárást elrendelő jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

m) az adósságtörlesztésről szóló jogerős végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

n) az adósságtörlesztésről szóló bírósági végzést módosító jogerős végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

o) *  a bírósági adósságrendezési eljárás lezárásához készített jegyzőkönyv ügyszámát, keltét, az azt készítő családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, annak a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

p) a bírósági adósságrendezési eljárás lezárásakor a jogerős mentesítő bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

r) a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

s) a jogerős mentesítő határozatot hatályon kívül helyező jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,

t) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az érintett hitelező nevét, székhelyét (lakóhelyét) jogi személy hitelező esetén a bírósági vagy hatósági nyilvántartási számát,

u) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az érintett hitelező nevét, székhelyét (lakóhelyét) jogi személy hitelező esetén a bírósági vagy hatósági nyilvántartási számát.

(3) *  A családi vagyonfelügyelő, az adós, az adóstárs, a hitelező és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az ARE nyilvántartásnak arra az adósságrendezési ügyre vonatkozó adataiba tekinthet be, amelyben részt vesz vagy részt vett. A betekintés az adós, az adóstárs, a hitelező és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett részéről személyesen történhet, bármelyik Családi Csődvédelmi Szolgálatnál. A betekintés ingyenes.

(4) Az ARE nyilvántartásból annak a bíróságnak, közjegyzőnek, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, közigazgatási szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, végrehajtást elrendelő hatóságnak, a végrehajtónak és szociális hatóságnak továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével megjelöli, hogy az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adat megismerésére és kezelésére jogosult. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére jogosult. Az adat igénylése és továbbítása elektronikus úton történik. Az ilyen adatigénylés ingyenes.

(5) Az ARE nyilvántartás adatai közül az adósságrendezés hatálya alatt állásra, kezdő és záró időpontjára vonatkozó adat a (3) vagy (4) bekezdésben felsoroltakon kívüli személy vagy szervezet részére jogi érdek igazolása esetén vagy akkor lehet tájékoztatást adni, ha az adatigénylő az adósságrendezés alatt álló személlyel szemben olyan okirattal igazolt követeléssel rendelkezik, amely hatósági vagy bírósági úton végrehajtható. A megkeresésről és a tájékoztatás tényéről a Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja az adóst és az adóstársat. A kérelmező a kapott tájékoztatást csak az igénylésben megjelölt célra használhatja fel.

(6) Az ARE nyilvántartás összesített adatai egyedi azonosításra nem alkalmas módon statisztikai célra, továbbá a hatóságok, bíróságok, minisztériumok számára hatásvizsgálati célból adhatók át.

(7) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében tanúsítványt állít ki a belföldi természetes személyek részére arról, hogy

a) a kérelmező természetes személy nem szerepel az ARE nyilvántartásban adósként, vagy

b) az ARE nyilvántartásban a kérelmező természetes személy szerepel, valamint az általa a tanúsítványba foglalni kért, az ARE nyilvántartásban nyilvántartott adatokról.

(8) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében hiteles vagy nem hiteles másolatot állít ki a belföldi természetes személyek részére a kérelmező természetes személy adósságrendezési eljárásában nyilvántartott okiratokról.

(9) *  Az ARE nyilvántartásban

a) ha nem indult bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés, az erről szóló tény, illetve határozat bejegyzésének napjától,

b) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lefolytatása esetén az erről szóló adat bejegyzésének napjától,

c) ha a bírósági adósságrendezést elrendelték, annak befejezetté nyilvánításától vagy megszüntetéséről szóló bírósági végzés bejegyzésének napjától - ide nem értve a d) pont szerinti eseteket -,

d) ha

da) a mentesítő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, az erről szóló jogerős végzés bejegyzésének napjától,

db) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését a bíróság megállapította, az erről szóló jogerős végzés bejegyzésének napjától,

dc) a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését a bíróság megállapította, az erről szóló jogerős végzés bejegyzésének napjától,

számított tizedik év utolsó napjáig kell megőrizni, ennek elteltét követően az adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat törli.

II. FEJEZET

BÍRÓSÁGON KÍVÜLI ADÓSSÁGRENDEZÉS

8. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése

17. § (1) *  Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie, ezt a kezdeményezését benyújthatja írásban a főhitelezőnél is.

(2) *  Az adóstársak csak közösen kezdeményezhetnek adósságrendezést, és együttesen tehetnek az eljárás során jognyilatkozatokat, ide nem értve azon hitelezői követelésekkel összefüggő jognyilatkozatokat, amelyek kötelezettje csak az egyik adóstárs. Az adóstársak egymásnak ezekben az esetekben is meghatalmazást adhatnak az eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére. A meghatalmazást írásban kell megtenni és azt az adott eljárási cselekmény vagy jognyilatkozat megtételekor - ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban nem szerepel - a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak be kell mutatni.

(3) Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is.

(4) Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemeit és a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok listáját az 1. melléklet és e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(5) Az adósságrendezés kezdeményezését a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal, a 3. mellékletben meghatározott nyilatkozatok, kötelezettségvállalások és űrlapok csatolásával, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott formanyomtatványok igénybevételével lehet megtenni. Az űrlapokon az adós nyilatkozik az adósságrendezésbe tartozó vagyonáról, bevételeiről, kiadásairól, követeléseiről, tartozásairól, a vele közös háztartásban élőkről, valamint az egyéb kötelezettekről, valamint arról, hogy van-e ellene folyamatban végrehajtási eljárás vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés.

(6) Az adósságrendezés kezdeményezéséről az adósnak és adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit vezető 26. § (1) bekezdése szerinti intézményeket.

(7) *  A pénzügyi intézmény, akihez az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásra került, haladéktalanul tájékoztatja az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatot a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásáról. A Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a KHR-be.

18. § (1) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére.

(2) Az adósnak és az adóstársnak a tartozásai vonatkozásában meg kell jelölnie, hogy mely követeléseket, milyen összegben és milyen indokkal, bizonyítékokkal vitat. Nem lehet vitatottnak tekinteni az olyan hitelezői követelést, amelynek fennállását jogerős ítélet, illetve jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség állapította meg, vagy ha az adós tartozáselismerése közokiratba van foglalva (Pp. 195. §), kivéve, ha az adós olyan okirattal bizonyított tényre alapítva vitatja a követelést, amely a határozat jogerőre emelkedése vagy a közokirat létrejötte után következett be.

19. § (1) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal

a) az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyonának és bevételeinek az adósságrendezés céljára történő bevonására, a tartozások rendezéséhez szükséges bevétele és vagyona rendelkezésre tartására, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat és bevételeket, amelyeket e törvény végrehajtási rendeletében az adósságrendezésbe vonás alól mentesít,

b) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában történő közreműködésre, a főhitelező ezzel összefüggő tevékenységének támogatására,

c) a hitelezőkkel, egyéb kötelezettekkel, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésre,

d) a bírósági adósságrendezés elrendelése esetére gazdálkodásának a családi vagyonfelügyelő általi ellenőrzésének és a vagyona, bevételei feletti rendelkezési joga korlátozásának tűrésére,

e) az adósságrendezésre vonatkozó megállapodás megkötéséig vagy az egyezség bírósági jóváhagyásáig terjedő időszakban a törlesztési kötelezettség, illetve a folyamatos fizetési kötelezettségei 21. § (1) bekezdésében és 45. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű teljesítésére,

f) vagyona, bevételei, valamint a vele szemben - pénzkövetelés megfizetése iránt - érvényesített követelések fennállására, változására vonatkozó adatok és dokumentumok szolgáltatására,

g) az általa vagy ellene indított, a pénzfizetésre irányuló vagy pénzben kifejezett vagyoni értékkel összefüggő igényérvényesítési eljárásokkal összefüggő adatoknak az eljárásban részt vevő felek általi megismerhetővé tételére.

(2) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a jelzáloggal terhelt lakóingatlana tulajdonát a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás során meg kívánja-e tartani, a főhitelezővel kötött hitelszerződése feltételeinek számára kedvezőbb feltételeket tartalmazó módosítása esetén - ha pedig a lakóingatlanra pénzügyi lízingszerződése van, kívánja-e annak módosítását azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozóan a képességét megvizsgálják - vagy

b) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön és helyette az adósságrendezési eljárás alatt másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlant kíván vásárolni a jelzálogjog másik ingatlanra, mint új zálogtárgyra történő bejegyzésével, vagy

c) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette az adósságrendezési időtartama alatt nem kíván másik lakóingatlant vásárolni vagy lízingbe venni, vagy

d) *  előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlanra vonatkozóan pénzügyi lízingszerződést vagy hitelszerződést kíván kötni azzal, hogy a lízingdíj, illetve a törlesztő részletek megfizetésére vonatkozóan a törlesztési képességét megvizsgálják.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozattétel során az adós és az adóstárs által tett közös nyilatkozattal egyetlen jelzáloggal terhelt lakóingatlan tulajdona megtartására vonatkozóan, illetve egyetlen pénzügyi lízingszerződéssel érintett ingatlanra vonatkozóan lehet szándéknyilatkozatot tenni.

(4) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy az általa szolgáltatott adatok, dokumentumok teljes körűek és a rendelkezésre bocsátott dokumentumok valódiak.

(5) Az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal arra, hogy ha a személyi, családi, vagyoni, jövedelmi helyzetében, illetve a lakóhelyével összefüggésben vagy a (6) bekezdés szerinti adatokban változás következik be, az azzal összefüggésben újonnan kitöltött űrlapokat és dokumentumokat öt napon belül benyújtja.

(5a) *  Az (5) bekezdés szerinti adatváltozás bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az adós vagy az adóstárs kéri - az (5) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot.

(6) Az adósságrendezés kezdeményezésekor adós és az adóstárs írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezésbe vonandó vagyonával, jövedelmével és az adósságállományával és az ellene indított igényérvényesítésekkel összefüggő adatokat a hitelezők, az egyéb kötelezettek, a hatáskörükben eljáró hatóságok, ügyészség és bíróság, a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint a külön törvényben az ilyen adat megismerésére feljogosított szervek - a jogaik gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges körben - megismerjék.

(7) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban tett nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, valamint a bírósági adósságrendezéssel kapcsolatos eljárás megindítása, megszüntetése, valamint a jogerős mentesítő határozat a központi hitelinformációs rendszerbe bejegyzésre kerüljön.

(8) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, annak sikertelensége és a bírósági adósságrendezés elrendelése a hitelezői igénybejelentések céljából közzétett hirdetményből megismerhető legyen.

(9) Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós, adóstárs a főhitelező előtt írásban kötelezettséget vállal a főhitelező eljárásával közvetlenül összefüggő postai és távközlési készkiadások megtérítése érdekében az e törvényben meghatározott összegű költségátalány előlegezésére és megfizetésére.

(10) Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e adóstársa, és csatolja az adóstárs nyilatkozatát az eljárás közös kezdeményezésére, és arra, hogy melyek azok a tartozások, amelyekre vonatkozóan az adóstársnak nincs helytállási kötelezettsége.

(11) Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e olyan személy, aki egyéb kötelezettként az adósságrendezésbe vonható, az egyéb kötelezett egyetemleges felelőssége vagy zálogkötelezettsége mely tartozásokra vonatkozóan áll fenn, továbbá

a) csatolja az egyéb kötelezett nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállal-e az adósságrendezés alatt e törvényben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy

b) igazolja, hogy az egyéb kötelezettet az adósságrendezés kezdeményezését megelőzően nyilatkozattételre felhívta.

(12) A (6) és (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor kapott adatokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat nem nyilvános személyes adatként és banktitokként kezeli, és megteszi azok biztonságos megőrzéséhez szükséges intézkedéseket.

(13) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy ha a bíróságon kívüli adósságrendezés nem indul meg vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás nem jön létre, akkor a bírósági adósságrendezést kezdeményezi, és csatolja az ezzel összefüggő kérelmét is.

(14) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy más adósságrendezési eljárást sem belföldön, sem külföldön nem kezdeményezett, ilyen eljárás nem indult, volt-e korábban ilyen eljárás hatálya alatt és ha igen a tartozásai alól mentesült-e, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen eljárást az az e törvényben meghatározott időtartamon belül nem kezdeményez.

(15) Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül 500 000 forintot meghaladóan vállalt-e ingyenesen kötelezettségvállalást, utasított-e vissza örökséget, és idegenített-e el vagyontárgyakat.

(16) Az adós, adóstárs nyilatkozik arról, hogy amennyiben az adósságrendezési eljárás alatt az általa lakott lakóingatlan értékesítésre kerül, hozzájárul-e az ezzel összefüggő adatnak a helyi önkormányzat jegyzője részére történő átadásához.

20. § (1) A pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásakor 8 napon belül értesíti az adóst, ha nem minősül e törvény értelmében főhitelezőnek, ezzel egyidejűleg az adós által benyújtott dokumentumokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére továbbítja. A Családi Csődvédelmi Szolgálat - ha a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható a főhitelező - a dokumentumokat 8 napon belül a főhitelező részére továbbítja. Ha a rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg a főhitelező vagy az adósnak nincs főhitelezője, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a dokumentumokat 8 napon belül az adós lakóhelye szerinti bírósághoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

(2) A pénzügyi intézmény ha e törvény szerint főhitelezőnek minősül, 8 napon belül írásban nyilatkozik az adós számára, hogy

a) köteles-e a bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására,

b) ha nem köteles a főhitelezői feladatok ellátására, azt vállalja-e.

(3) A főhitelező köteles az e törvényben a főhitelezők számára felsorolt feladatokat ellátni, ha az adós vagy az adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn, és a főhitelező nem áll a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás hatálya alatt vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás hatálya alatt.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás csak akkor vonható vissza, ha a főhitelezővel szemben a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás indul.

(5) *  Ha a pénzügyi intézmény nem minősül e törvény szerint főhitelezőnek, vagy nem köteles vállalni a főhitelezői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, a (2) bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozatát, valamint adósnak a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit a bírósághoz történő továbbítás céljából a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot követő 8 napon belül az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálathoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

21. § (1) Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes - a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő - minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott - a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs - feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

(2) Ha az adós az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket teljesíti, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.

(3) Ha adategyeztetés nem szükséges vagy az eredményesen zárult, az adósságrendezés kezdeményezéséről a főhitelező haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, ehhez csatolja az adós által benyújtott és az adategyeztetés során keletkezett dokumentumokat, és ennek megtörténtéről az adóst is haladéktalanul értesíti. 2016. január 1-jétől az értesítés és a dokumentumok megküldése elektronikus úton történik.

(4) A főhitelező a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő feladatok ellátásáért - az (1) bekezdésben meghatározott, az adós által fizetendő költségátalányon kívül - egyéb díjat vagy költségtérítést az eljárás egyéb résztvevőitől nem kérhet.

22. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, az ismert hitelezőket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.

(2) *  Ha az adósnak nincs főhitelezője, az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit írásban, a lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat útján terjeszti elő a bírósághoz, és ennek során teszi meg a 17-19. §-ban felsorolt olyan nyilatkozatokat, amelyek a bírósági adósságrendezés kezdeményezésével függenek össze, és nyilatkozik arról, hogy bíróságon kívül adósságrendezés kezdeményezésére nem volt jogosult. Az adós az adósságrendezés kezdeményezéséről a hitelezőit írásban tájékoztatni köteles, és az ezt igazoló dokumentumokat a kérelméhez csatolja.

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat

a) a 21. § (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől vagy

b) a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított

30 napon belül megvizsgálja a dokumentumokat abból a célból, hogy az adós jogosult-e adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, továbbá elvégzi az adatok ellenőrzését a 23. § és a környezettanulmány elvégeztetését a 24. §-ban foglaltak szerint.

(4) A Családi Csődvédelmi Szolgálat - az adós, adóstárs hitelviszonyból eredő tartozásainak és az adós, adóstárs által a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány összevetése céljából - betekint a KHR tv. 5. § (1) bekezdése szerinti adatbázisba, a KHR törvény mellékletének II. fejezet 1. pontjában szereplő adatok megismerése céljából. Ha az adós által megadott adatok nem egyeznek meg a KHR adataival, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által valótlan adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása. Ha az adós a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti, a dokumentumok kiegészítése vagy kijavítása és azok benyújtása iránt nem intézkedik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat - az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel - az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, és erről az adóst és a főhitelezőt értesíti.

23. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós kérelme és annak mellékletei vizsgálata során az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint a Ket. szerinti belföldi és nemzetközi jogsegély útján, az adós által adott adatokat ellenőrzi, továbbá beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok vagy körülmény, amely az adós adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné. A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat jogosult az adósságrendezés feltételeinek vizsgálatához szükséges adatot a nyilvántartó szerv nyilvántartásából elektronikusan igényelni, akkor az adatot így szerzi be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során beszerzett adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a főhitelezőnek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja a főhitelezőt az adós, adóstárs közhiteles nyilvántartásokban bejegyzett vagyonának tulajdonjogáról és vagyoni értékű jogáról, a vagyontárgyakat terhelő jogokról, folyamatban lévő eljárásokról, a nyilvántartásokban az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül kötött jogügyletekre vonatkozó adatokról. Ha ezekből az ügyletekből arra lehet következtetni, hogy az adós, vagy az adóstárs a vagyonát az adósságrendezés előtt vagy annak kezdeményezését követően elvonta, a Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről értesíti a főhitelezőt, az adóst, adóstársat, és ezzel egyidejűleg - az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel - az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

24. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat - a kérelemben foglaltak megalapozottsága, továbbá az adós (adóstárs) és vele közös háztartásban élő személyek lakhatását biztosító lakáskörülmények, a lakóingatlanban együtt élők és a lakcímadatok összevetése, továbbá az adós által lakáshasználatra jogosítottak száma, a lakáshasználat jogcíme, az adóssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni körülményei megvizsgálása céljából - részletes környezettanulmány készítésére kéri fel az adós lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, ha ezt a főhitelező vagy a hitelezők számszerű többsége kéri. Ha a jelzálogjoggal terhelt vagy a pénzügyi lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban nem az adós lakik, környezettanulmány készítésére az adós lakóhelye és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét is fel kell kérni. A környezettanulmányt a felkérés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elvégezni. A környezettanulmány elkészítéséért fizetendő díjat e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg, a díj az adóst terheli.

(2) A környezettanulmány elvégzésével összefüggő részletes szabályokat, a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a környezettanulmány elvégzésében történő közreműködését, a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyv tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

25. § (1) Ha a kérelem vagy az adatok, dokumentumok hiányosak vagy az azokban szereplő adatok, nyilatkozatok helyessége nem állapítható meg, vagy azok egymással ellentétesek, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a hiányzó adatok, dokumentumok pótlására, illetve adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által hiányosan vagy valótlanul megadott adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása, a hiányzó dokumentumok benyújtása.

(2) Ha az adós az adategyeztetést elmulasztja vagy az (1) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót, továbbá az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

(3) *  Az adós kérelme és melléklete megvizsgálásának, valamint ha szükséges, az adategyeztetés, illetve a hiánypótlás megtörténtéről és a 23. § szerinti vizsgálatok lefolytatásáról a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást, valamint a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyvet megküldi az adósnak és a főhitelezőnek.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről. A hirdetmény tartalmazza a bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a főhitelező nevét, elérhetőségét és felhívást arra, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek. A hitelezőknek szóló felhívásban szerepeltetni kell, hogy a hitelező az igénybejelentésében jelölje meg a kötelezettet (kötelezetteket), a követelés jogalapját, tőkeösszegét és járulékait, és nyilatkozzon arról, hogy a követelés érvényesítése érdekében kezdeményezett-e fizetési meghagyásos eljárást, végrehajtást, zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését, óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történő kielégítés és az azt követő elszámolás megtörtént-e. A hitelezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy van-e tudomása a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti eljárásról.

(5) A hirdetményt

a) sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezés esetén ennek a ténynek az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése napján,

b) bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényének az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése napján

a honlapról el kell távolítani, ezt követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetményt az archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre 10 évig hozzáférhető, a 10. év leteltekor az archív állományból haladéktalanul törölni kell.

(6) A hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.

9. Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai

26. § (1) Az adós, adóstárs számláit, pénzügyi eszközeit vezető, pénzügyi eszközeit nyilvántartó pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adósságrendezés kezdeményezésének tényét és az azzal összefüggő adatokat a kezdeményezés tudomásulvételétől a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételéig banktitokként vagy az adott intézményre irányadó titokként kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit (ide nem értve a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetendő díjat), ezenkívül az adóssal fennálló jogviszonyból eredő beszámítási jogát is csak az adósságrendezés szabályai által lehetővé tett módon gyakorolhatja. Az (1) bekezdésben említett intézmény továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. Ezen rendelkezések megszegése esetén a pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi intézmény az adóssal és a többi hitelezővel szemben kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló tudomásulvétel az adós, adóstárs, egyéb kötelezett erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

(3) Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező, továbbá értesítés hiányában a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől a hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, a 104. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti lakóingatlanra vonatkozóan kötött lízingszerződést, valamint az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, hitelszerződés alapján azonban nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására. A hitelező az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben fennálló követeléseit.

(4) Az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával kezeli, kiadásait úgy ésszerűsíti, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételével egyidejűleg kezdeményezi az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

(6) *  Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, újabb hitel- vagy kölcsönszerződést - ha e törvény kivételt nem tesz - nem köthet, pénzeszközeit tartós befektetési formában nem helyezheti el, továbbá nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza vagy azt eredményezheti.

(7) Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezését követően megteszi a szükséges intézkedéseket az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megtartása, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyon és a bevételek adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása érdekében.

(8) Az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése nyugszik.

(9) Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az adós, illetve az adóstársak egymásra és más személyekre nem engedményezhetik sem a már esedékessé vált, sem pedig a később esedékessé váló pénzbeli vagy vagyoni követeléseiket; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Az adós, az adóstársa, és az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett köteles a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az bírósági adósságrendezési egyezségben és a bírósági adósságtörlesztési határozatban meghatározott követelése érvényesítésére a jogszabályok szerinti igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezni, ennek megtörténtéről a főhitelezőt és a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelőt tájékoztatnia kell. Ezekben az igényérvényesítési eljárásokban az adóst, az adóstársat és az egyéb kötelezettet illetékfeljegyzési jog illeti meg.

(10) Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adós - ha e törvény kivételt nem tesz - sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszonya tartalmát vagy jogcímét; az ezzel ellentétes rendelkezés hatálytalan.

(11) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett 50 000 forintot meg nem haladó, bírósági vagy hatósági úton behajtható tartozásokat az adósnak az eljárás kezdeményezésekor elkülönítetten be kell mutatnia. Ezeket a tartozásokat adós - ha tartozás jogcíme, összege okirattal igazolható - az adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelő előzetes jóváhagyásával és akkor lehet kifizetni, ha az nem veszélyezteti a folyamatos törlesztési kötelezettség, továbbá az egyezségben, illetve törlesztési határozatban megállapított törlesztési kötelezettség teljesítését. Ezek a követelések a Ptk. szerinti ügyleti kamattal kamatoznak, és elévülésük az adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.

(12) Ha az adós az e §-ban meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Családi Csődvédelmi Szolgálat adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, ha pedig a bíróság már elrendelte az adósságrendezést, az eljárás megszüntetését kezdeményezi.

27. § A 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napjától az adós vagy az adóstárs vagyontárgyán alapított óvadékból a jogosult a követelését közvetlenül kielégítheti, a fennmaradó összeggel 5 napon belül köteles az adóssal elszámolni, és az elszámolásról a Családi Csődvédelmi Szolgálatot értesíteni.

28. § (1) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós, adóstárs által tett nyilatkozatok és a végrehajtást foganatosító szervezetektől beszerzett adatok alapján haladéktalanul bejelenti az adóssal, adóstárssal, illetőleg az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben végrehajtási eljárást folytató önálló bírósági végrehajtónak, illetve más végrehajtást foganatosító szervnek az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtását. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve - az adóssal, a kezessel, egyéb egyetemleges kötelezettel és a dologi kötelezettel szemben - a velük szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtási ügy szünetel, a felek és az egyéb kötelezettek által a szünetelés időtartama alatt tett nyilatkozatok is hatálytalanok; ettől az időponttól minden határidő nyugszik. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor lefolytatja le, ha a licitálás már megkezdődött, és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, az abból befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja, amennyiben az egyéb kötelezett részt vesz.

(3) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő végrehajtási eljárás korlátozás nélkül folytatódik azzal, hogy a végrehajtást kérő a behajtott követelés összegét havonta köteles bejelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.

(4) Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés kézhezvételétől, illetve a 25. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételétől kezdve az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyonára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés csak akkor folytatható le, ha az árverési hirdetményt már korábban közzétették, annak alapján a licitálás megkezdődött és érvényes ajánlat is benyújtásra került. Ebben az esetben, ha az árverés érvényes, a vételárral a zálogjogosult a Ptk. és a zálogtárgyak bíróságon kívüli értékesítéséről szóló jogszabályok szerint számol el az adóssal. Az adós vagyonára vezetett végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perek szünetelnek, az értékesítésre vonatkozó cselekmények nem folytathatók, a régi Ptk. szerinti szabályok szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog, vételi jog, visszavásárlási jog nem gyakorolható, biztosítéki célú engedményezésen alapuló követelésből eredő jog, továbbá az adóssal szemben pénzkövetelés érvényesítése csak az adósságrendezés keretében, hitelezőként bejelentkezve érvényesíthető; az ezzel ellentétes intézkedések hatálytalanok. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló tudomásulvétel az adós erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

(5) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés korlátozás nélkül folytatódhat azzal, hogy a zálogjogosult az értékesítésből származó bevétellel haladéktalanul köteles elszámolni az adóssal.

(6) A hitelezői követeléseknek az adós által nem vitatottként történő bejelentése, illetve nem vitatottként történt elfogadása nem jelenti a követelés teljes összegének elismerését, amennyiben később jut az adós tudomására olyan körülmény vagy bizonyíték, amelyre tekintettel kérheti a tartozás összegének módosítását.

29. § (1) Az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napján elenyésznek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ott említett tényről - annak bekövetkeztéről történt tudomásszerzését követő 8 napon belül, a határozat másolatának megküldésével - a családi vagyonfelügyelő köteles írásban tájékoztatni

a) az ismertté vált újabb hitelezőket,

b) folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót,

c) az eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezetteket.

(3) Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló jogerős végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdés szerinti hirdetmény visszavonásáról tesz közzé hirdetményt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján.

10. A bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatása, adósságrendezési megállapodás

30. § (1) Ha a főhitelező vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatokat, és az adós ennek költségátalányát előlegezte, a főhitelező a 25. § (3) bekezdés szerinti igazolás kézhezvételét követő 30 napon belül az adós, adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők és egyéb kötelezettek listáját, az elérhetőségükre, valamint a hitelezői követelésekre vonatkozó adatokkal.

(2) *  A főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósság rendezésére és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan - figyelembe véve az adós 19. § (2) bekezdése alapján tett nyilatkozatát is - megállapodástervezetet készít, amelyet az adós aláírásával is ellátva megküld minden hitelező és az egyéb kötelezettek számára.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy az adósságrendezési megállapodástervezetre a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételeket, javaslatokat tehetnek, és ezeket juttassák el a főhitelezőnek és postai úton az adósnak.

(4) *  A beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével - szükség szerint a hitelezőkkel rövid úton is egyeztetve az egyes feltételeket - a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósságrendezési megállapodástervezetet szükség szerint átdolgozza, kiegészíti, és az átdolgozott megállapodás tervezetet a főhitelező - az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett aláírásával is ellátva - megküldi a hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek számára.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy egyetértésük esetén az átdolgozott adósságrendezési megállapodás tervezetet mint szerződéses ajánlatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül cégszerű aláírással - magánszemély esetén a hitelező aláírásán kívül két tanú aláírásával is ellátva - juttassák el a főhitelezőnek és az adósnak. A hitelező felhívásának tartalmaznia kell, hogy újabb kiegészítő vagy a megállapodástervezettől eltérő feltételeket a hitelező nem alkalmazhat az elfogadó nyilatkozatában.

(6) Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja.

(7) Az adósságrendezési megállapodás megkötésekor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja, valamint az a szervezet, akire a köztartozást engedményezték, az adós és az adóstárs javára tartozás-elengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

(8) Az adósságrendezési megállapodás és az azt elfogadó nyilatkozatok másolatát a főhitelező a kézhezvételtől számított 8 napon belül megküldi

a) az adós, adóstárs,

b) a hitelezők,

c) az egyéb kötelezettek,

d) a Családi Csődvédelmi Szolgálat,

e) a végrehajtást foganatosító hatóság, illetve a bírósági végrehajtó

részére, és az értesítésben megjelöli az adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátumát.

(9) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét 8 napon belül bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Erről az adatról a családi vagyonfelügyelő írásbeli megkeresésre tájékoztatást ad azoknak, akik hitelt érdemlően, okirattal vagy annak hiteles másolatával igazolják, hogy az adóssal szemben az adósságrendezés kezdeményezésekor pénzfizetésre irányuló követeléssel rendelkeztek az adóssal szemben, de hitelezőként az adósságrendezésbe nem jelentkeztek be. Az említett hitelezői megkeresés és a hitelező tájékoztatásának tényéről a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül írásban tájékoztatja az adóst, adóstársat és a főhitelezőt.

(10) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a megállapodást az ARE dokumentumtárában a beérkezést követő tizedik év utolsó napjáig őrzi meg.

11. Sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés

31. § (1) Ha

a) a 25. § (3) bekezdés szerinti igazolás főhitelező általi kézhezvételétől számított 90 napon belül - amennyiben a hitelezők között a főhitelezőn és kapcsolt vállalkozásain kívül más hitelezők vannak, akkor 120 napon belül - nem jön létre a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, vagy

b) a főhitelező bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás felmondásának lenne helye, tekintettel az olyan, a 25. § (4) bekezdése szerint bejelentett és igazolt hitelezői követelésre, amelynek bejelentését az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor, illetve a bíróságon kívüli adósságrendezés alatt elmulasztotta, vagy

c) a főhitelező vagy a hitelezők bármelyike a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára bejelenti, hogy az adós, adóstárs az e törvényben vagy az adósságrendezési megállapodásban vállalt kötelezettségeit felhívás ellenére 30 nap múlva sem teljesíti,

a főhitelező ezt a tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, és erről a bejelentésről írásban az adóst, adóstársat az egyéb kötelezetteket és a hitelezőket értesíti, az a) pont szerinti esetben pedig ha volt adósságrendezési megállapodásra vonatkozóan javaslat, azt is eljuttatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, megjelölve, hogy az abban foglaltakat melyik hitelezői követelésre vonatkozóan nem fogadták el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatását az ARE nyilvántartásba bejegyzi.

(3) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés 25. § (2) bekezdése szerinti sikertelen kezdeményezésének vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és - ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve - a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.

(4) Ha a Családi Csődvédelmi Szolgálat az (1) bekezdés a) pontja szerinti okból a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét állapította meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján hirdetményt tesz közzé arról, hogy az adós bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és felhívja az ismert és ismeretlen hitelezőket követeléseik 30 napon belüli bejelentésére, és a 88. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba-vételi díjnak a Családi Csődvédelmi Szolgálat erre a célra nyitott kincstári számlájára történő befizetésére. A hirdetményben fel kell hívni a hitelezők figyelmét az 1. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre.

(5) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós bírósági adósságrendezés iránti, 19. § (13) bekezdés szerinti kérelmét, annak mellékleteit, valamint a bíróságon kívüli adósságrendezés dokumentumait eljuttatja az adós lakóhelye szerinti, hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak. A dokumentumokhoz elektronikusan csatolni kell a kérelemnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát. A Családi Csődvédelmi Szolgálat csatolja továbbá az ARE nyilvántartásba történő bejegyzések adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok másolatát is.

(6) *  A Családi Csődvédelmi Szolgálat a (5) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásakor közli a bírósággal az adott bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő és annak teljes jogkörrel rendelkező helyettesei (a továbbiakban együtt: családi vagyonfelügyelő) nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét.

(7) Ha a (4) bekezdés szerinti hirdetményben közzétett határidő alatt bejelentett hitelezői követeléseket a családi vagyonfelügyelő vitatja, azt 15 napon belül elbírálásra a bíróság elé terjeszti.

III. FEJEZET

BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS

12. A bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítása

32. § (1) *  A bíróság a 21. § (1) és (2) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (2) és (3) bekezdése, a 26. § (12) bekezdése, illetve a 31. § (5) bekezdése szerinti iratokat a történő beérkezéstől számított 15 napon belül megvizsgálja annak érdekében, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, nem kell-e hiánypótlást elrendelni vagy az adósságrendezés iránti kérelmet hivatalból elutasítani. A bíróság 8 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő hivatkozással felhívja az adóst a bírósági adósságrendezési eljárás illetékének lerovására.

(2) Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelem vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek vagy az iratok, adatok kiegészítésre vagy kijavításra szorulnak, a bíróság legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az adóst, a jogkövetkezményekre történő felhívással.

33. § A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül hivatalból elutasítja,

a) ha a kérelem vagy mellékletei a hiánypótlási felhívás ellenére nem felelnek meg az e törvényben meghatározott feltételeknek,

b) a 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben,

c) ha az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, de a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak történő áttétel - az ennek megállapításához szükséges adatok hiánya miatt - nem lehetséges,

d) ha az adós vagy - meghatalmazás hiányában az adóstárs - belföldi idézési címmel nem rendelkezik,

e) ha az adósnak a kérelmében megadott idézési címen a 21. § (1) és (2) bekezdés szerinti felhívásokat nem lehetett kézbesíteni,

f) ha az adósságrendezési eljárásra a magyar bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kizárt,

g) ha az adós nem kezdeményezte a főhitelezőnél az előzetes bíróságon kívüli adósságrendezést,

h) ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett ellen belföldön vagy külföldön már van folyamatban adósságrendezésre irányuló eljárás,

i) ha az adósnak, adóstársnak nincs perbeli cselekvőképessége és a kérelmet nem törvényes képviselője útján nyújtotta be,

j) ha az adós, adóstárs a bírósági eljárás illetékét a felhívásban meghatározott határidőre nem fizette meg,

k) ha az adós vagy adóstárs vagyonát bűnügyi zárlat alá vonták,

l) ha az adós vagy az adóstárs a 7-8. § értelmében adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nem jogosult.

34. § (1) Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat az ügyet a 23. § (2) bekezdés alapján továbbítja a bíróság részére, a bíróság 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, adóstársat és az eljárásban a kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettet, hogy írásban nyilatkozzon írásban az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelem előterjesztését megelőző 5 éven belül visszterhesen elidegenített vagyontárgyak ellenértékének felhasználásáról. A hiánypótlási határidő eredménytelen letelte esetén, valamint akkor, ha a csatolt iratok és a lefolytatott bizonyítás alapján az állapítható meg, hogy a jogügylet a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, a bíróság az adósságrendezési kérelmet elutasítja. A bíróság az adósságrendezési kérelmet abban az esetben is elutasítja, amennyiben a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítja, hogy az adós, adóstárs vagy az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett által a kérelem előterjesztését megelőző 5 évben történt ingyenes vagyonátruházás vagy kötelezettségvállalás a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, vagy az adós által az adósságrendezés kezdeményezését megelőző 180 napon belüli, legalább 1 000 000 forint feletti értékre kötött tartós befektetési jogügylet a vagyon adósságrendezésre fordítását korlátozza.

(2) A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító végzés ellen csak az adós, adóstárs fellebbezhet, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(3) A fellebbezést nem kell észrevételezésre a többi félnek megküldeni. A másodfokú bíróság a fellebbezést 15 napon belül bírálja el.

(4) A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító végzés jogerőre emelkedésekor az adósságrendezés kezdeményezése joghatásainak megszűnésére vonatkozóan a 29. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.

13. A bírósági adósságrendezés elrendelése

35. § (1) Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, a bíróság - a 32. § (1) bekezdés szerinti felhívás alapján az illeték befizetésének megtörténtét, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 8 napon belül - elrendeli a bírósági adósságrendezést.

(2) A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés rendelkező része tartalmazza

a) az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,

b) az adós, adóstárs nevét, a nemperes eljárás tárgyát,

c) a bírósági adósságrendezés elrendelését,

d) az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,

e) *  a Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő 31. § (6) bekezdésében meghatározott adatait.

(3) A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(4) A bírósági adósságrendezés elrendelésének napja a bírósági adósságrendezést elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja.

(5) A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai bírósági adósságrendezés elrendelésével fennmaradnak. A bírósági végzés joghatásai azon felekre nézve, akik a bíróságon kívüli adósságrendezésben nem vettek részt, az elsőfokú végzés kézbesítésével állnak be. Ha a fellebbezés folytán a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta, vagy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság az adósságrendezést elutasítja, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével az említett joghatások elenyésznek.

(6) A bírósági adósságrendezés elrendelését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat ennek tényét, és az általa kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét bejegyzi az ARE nyilvántartásba.

(7) A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő - a külön jogszabályokban meghatározott módon - értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós, adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván, és ha ez a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, kéri az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

(8) A családi vagyonfelügyelő adatszolgáltatást teljesít az adósságrendezés elrendeléséről az adós, adóstárs lakóhelye szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóságnak, továbbá - ha az adós vagy az adóstárs a későbbi lakhatásának biztosítása vagy települési szociális támogatás igénylése céljából kéri - a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének is.

(9) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a bírósági adósságrendezés jogerős elrendeléséről a KHR-be.

14. A bírósági adósságrendezési eljárás általános szabályai

36. § (1) A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. Az eljárásra az adós lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárások sajátosságaiból eredő, valamint a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A bírósági adósságrendezési eljárásban

a) szünetelésnek,

b) felfüggesztésnek (ide nem értve, ha az adós vagyonát bűnügyi zárlat alá vették),

c) félbeszakadásnak (ide nem értve az adós elhalálozását),

d) a jogutódlás esetét kivéve perbehívásnak, illetve perbevonásnak,

e) beavatkozásnak,

f) díj- és költségmentességnek, valamint illeték- és költségfeljegyzésnek, továbbá

g) a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő előtt teljesítendő eljárási cselekmény elmulasztása igazolásának

nincs helye.

(4) A bírósági adósságrendezési eljárásban félnek minősül az adós, az adóstárs, a hitelező, a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett. A családi vagyonfelügyelő és a bíróság az adósságrendezési eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezettektől az őket érintő kérdésekben nyilatkozatot kérhet, illetve az okirati bizonyítékok bemutatására kötelezheti őket.

(5) Az eljárás során az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kérelmet előterjesztő félen kívül a többi félnek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet.

(6) A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság előtt szóbeli meghallgatásnak nincs helye. Ahol jogszabály meghallgatást említ, ott ezen a fél (egyéb kötelezett) írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.

(7) A bírósági adósságrendezési eljárásban - ha e törvény lehetővé teszi bizonyítást - elsősorban okirati bizonyításnak van helye.

(8) A bírósági adósságrendezési eljárásban a Pp. szerinti költségkedvezmények engedélyezésének nincs helye.

(9) Amennyiben bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra főhitelező hiányában nem került sor, a családi vagyonfelügyelő elvégzi a 23-25. § szerinti adatellenőrzéseket és vizsgálatokat és ennek eredményéről az eljáró bíróságot és a feleket értesíti.

37. § (1) A bírósági adósságrendezési eljárásban a jogi személy hitelező, a bíróság, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő közötti kapcsolattartás 2016. január 1-jétől a Pp. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján történik. Az ezzel összefüggő részletes szabályokat - ideértve az elektronikus beadvány benyújtásával az eljárásba történő bejelentkezést, az elektronikus kézbesítést és más irattovábbítást is - e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) A beadványokat a jogi személy hitelező és a családi vagyonfelügyelő a bírósághoz 2016. január 1-jétől elektronikus úton nyújtja be; a nem elektronikus úton benyújtott beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja, kivéve, ha olyan okirat papír alapú bemutatására van szükség, amely eredetileg papíron készült, és terjedelme miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna.

(3) A jogi képviselő nélkül eljáró adós beadványát az eljáró családi vagyonfelügyelőnél jegyzőkönyvbe is mondhatja. Az adós és a családi vagyonfelügyelő által aláírt jegyzőkönyvet a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul elektronikus úton megküldi a bíróságnak.

(4) Ha e törvény végrehajtási rendelete a beadványra meghatározott formátumú űrlapot rendszeresít, a beadványt csak ebben a formában lehet benyújtani; a más formátumú beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül elutasítja.

38. § (1) A bírósági adósságrendezési eljárásban első fokon bírósági titkár - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat.

(2) Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél

a) bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezség jóváhagyása, módosítása, hatályon kívül helyezése,

b) bírósági adósságtörlesztési határozat és annak módosítása,

c) az eljárást lezáró, az adós mentesítését kimondó határozat,

d) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás és a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését kimondó határozat.

15. Hitelezők bevonása az adósságrendezésbe

39. § (1) A családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján a 25. § (4) bekezdésében meghatározott módon újabb hirdetményt tesz közzé, amely tartalmazza:

a) a hirdetmény közzétételének időpontját,

b) a bíróság nevét, székhelyét,

c) a bírósági adósságrendezési eljárás elrendelésének tényét, az adósságrendezést elrendelő bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés ügyszámát, dátumát, a jogerőre emelkedés napját, azzal, hogy ez a dátum az adósságrendezés kezdő időpontja,

d) az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

e) *  a kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügy azonosítóját, annak a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

f) azon - az eljárásba a 25. § (4) bekezdése alapján még be nem jelentkezett - hitelezőknek szóló felhívást, akiknek pénzbeli vagy pénzben kifejezett követelésének esedékessége már lejárt vagy a bírósági adósságrendezés elrendelését követő öt éven belül jár le, a következőkre:

fa) az adós hitelezői a kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt számított, 50 000 forintot meghaladó összegű követeléseiket és azok biztosítékait - az azok fennállását igazoló okiratok egyidejű benyújtásával - a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül írásban jelentsék be a családi vagyonfelügyelőnél,

fb) ha a követelés több részletben áll fenn vagy azt részletekben kell teljesíteni, a részletek összegét és a részletfizetés gyakoriságát is be kell jelenteni,

fc) az fa) alpontban meghatározott határidőn belül a hitelezőknek a nyilvántartásba-vételi díjat is be kell fizetniük [88. § (3) bekezdés a) pont],

fd) azt a felhívást, hogy ha a hitelező elektronikus iratbeadásra köteles [37. § (1) bekezdés], akkor elektronikusan regisztrálnia kell a bíróság informatikai rendszerében,

fe) ha a követelés az adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az fa)-fd) alpontban meghatározott kötelezettségeket a hitelezőnek a követelése létrejöttét követő 30 napon belül kell teljesítenie,

ff) a figyelmeztetést a bejelentés, a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése és az elektronikus regisztráció elmulasztásának jogkövetkezményeire, valamint arra, hogy az fa) és az fe) alpontban meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) A hirdetmény szövegét a családi vagyonfelügyelő egyidejűleg az adós által bejelentett és az azóta ismertté vált hitelezőknek közvetlenül is megküldi.

(3) A hirdetményt a közzétételétől számított ötödik év utolsó napjáig - ha pedig az adósságtörlesztési eljárásban az adósságtörlesztés időtartamát ennél hosszabban állapították meg, ennek lejártáig - kell a honlapon elérhetőként tartani, ezt követően a családi vagyonfelügyelő a hirdetményt archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre hozzáférhető. A hirdetményt a családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról, illetve az archív állományból haladéktalanul törli, ha az adósságrendezési eljárás jogerősen befejeződik, és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a mentesítési határozat hatályon kívül helyezését kezdeményező kérelem benyújtására megindítására vonatkozó jogvesztő határidő is eltelt.

(4) Az e § szerinti hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.

(5) A családi vagyonfelügyelő a hirdetmény közzétételével egyidejűleg a bírósági adósságrendezési eljárást elrendelő jogerős végzést megküldi az adóssal, adóstárssal szemben indult végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) és a végrehajtónak, a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére jogosult zálogjogosultnak és az egyéb kötelezettnek.

40. § (1) Az a hitelező, aki a 39. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételét követő 30 napon, de legkésőbb 365 napos jogvesztő határidőn belül

a) követelését - a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást jogerősen lezáró határozatban részére megállapított követelést - nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek,

b) nyilvántartásba-vételi díjfizetési kötelezettségének a jogszabályban előírt módon e határidőn belül nem tesz eleget, vagy

c) elektronikus iratbeadásra köteles hitelezőként az elektronikus regisztrációs kötelezettségének ismételt felhívás ellenére nem tesz eleget,

a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vehet részt.

(2) Ha a hitelező követelése a bírósági adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdés szerinti igénybejelentési határidők a követelés létrejöttétől - a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől - kezdődnek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(4) Ha a hitelező az (1) és (2) bekezdés szerinti 30 napos határidőt elmulasztja, de követelését az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megelőzően jelenti be, az adósságrendezési eljárás során megkötött egyezségkötés során szavazati jogát nem gyakorolhatja, a bírósági adósságtörlesztési határozat meghozatala során a bejelentett követelését nem kell figyelembe venni, a bíróság adósságtörlesztési határozatának hatálya nem terjed ki rá, jogaira és kötelezettségeire az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy követelésének elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezéséig nyugszik.

(5) Az eljárásban a felhívás ellenére részt nem vevő hitelező

a) a követelését és annak biztosítékait az eljárás hatálya alatt álló adóssal, adóstárssal, az említettek kezesével és a követelést biztosító zálogjog kötelezettjével szemben a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az eljárás jogerős befejezéséig nem érvényesítheti,

b) követelésének érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg, a már folyamatban lévő végrehajtást pedig a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) felfüggeszti,

c) követelése a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre nem engedményezhető,

d) követelésével összefüggő szerződést nem lehet az adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre átruházni,

e) követelése a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezéséig nem kamatozik,

f) a c)-e) pontban foglaltakkal ellentétes jogügylet, illetve kikötés hatálytalan.

(6) A bírósági adósságrendezési eljárás során kötött egyezségben és adósságtörlesztési határozatban az eljárásban részt nem vevő hitelező követelését kielégíteni vagy bármilyen más módon figyelembe venni nem lehet. Az eljárásban részt nem vevő hitelező a követelését csak a bírósági adósságrendezési eljárást jogerős befejezését követően érvényesítheti, feltéve, ha az még nem évült el. Ebben az esetben a hitelezőnek a követeléséből legfeljebb akkora mérték jár, amilyen arányú kielégítésben a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő, vele eljárásban való részvétele esetén azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők az adósságrendezés során ténylegesen részesültek.

16. A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai

41. § (1) A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóst, adóstársat és a hitelezőt megillető jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése az e törvényben meghatározott eltérésekkel történik.

(2) A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények csak azon pénzfizetési kötelezettségre nézve állnak be, amelyet az adósságrendezés alatt e törvény külön rendelkezése, valamint a bíróság határozata alapján teljesítenie kell.

(3) Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adóssal, adóstárssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.

(4) A bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelező szabályszerűen bejelentett, lejárt követelése tekintetében az elévülés a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában - ha a követelés ezt követően keletkezett, akkor a követelés bejelentésének időpontjában - megszakad. A még le nem járt esedékességű követelések (részletek) az adósságrendezés kezdő időpontjában nem válnak lejárttá, azok megfizetése tekintetében az adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás), illetve a bíróság adósságtörlesztési végzése (annak módosítása) az irányadó.

(5) A hitelezők a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a jelzálogjogból és más dologi biztosítékból, továbbá a személyi biztosítékból (kezestől, teljesítésátvállalótól, teljesítéselvállalótól, egyéb biztosítéki szerződés kötelezettjétől) kielégítést az adóssal, adóstárssal, az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettel szemben - ide nem értve az óvadékot - nem kezdeményezhetnek, követeléseik végrehajtását sem kérhetik, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jogukkal, visszavásárlási jogukkal nem élhetnek, a pénzkövetelésük biztosítása céljából kikötött egyéb biztosítékaikat sem érvényesíthetik. Az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ettől az időponttól - a késedelem miatt többlet - kamat, kötbér, egyéb fizetési igény nem követelhető. A hitelezők - a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában már fennálló követelések után, valamint az adósságrendezés időtartama alatt esedékessé váló [a 45. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott és megfizetett] törlesztési, fizetési összegeken felüli hányada után - az érvényes ügyleti kamatra jogosultak, 360 naponkénti tőkésítéssel, azonban ez az ügyleti kamat

a) jelzáloghitelek esetében az ügyleti kamatnál,

b) az a) pontban nem említett egyéb hitelviszonyból származó követelések esetében

ba) a forintban fennálló követelések után a jegybanki alapkamatot egy százalékponttal meghaladó mértéknél,

bb) a devizában fennálló követelések után pedig az európai bankközi referenciakamatot (EURIBOR) 0, 5 százalékponttal meghaladó mértéknél, svájci frankban fennálló követelés esetén a svájci bankközi referenciakamatot (CHF LIBOR) 0, 1 százalékponttal meghaladó mértéknél,

c) az egyéb követelések esetében a Ptk. szerinti ügyleti kamatnál

nem lehet magasabb; a már felmondott szerződések esetében pedig a fizetendő kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az a)-c) pont szerinti pontban említett kamatmértékek.

(6) A hitelezők a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatják fel a hiteljogviszonyt, a lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződést, valamint az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket.

(7) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs ellen az adósságrendezés körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést és azok biztosítékait csak az adósságrendezési eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós a bírósági adósságrendezési eljárás tényét az ARE nyilvántartásból kiadott tanúsítvánnyal igazolja. Ha az adós, adóstárs és a hitelező között az adósságrendezés kezdő időpontjában az adós által indított per van folyamatban, a hitelező ebben a perben az adóssal szemben beszámítási kifogásként érvényesítheti az adósságrendezés kezdő időpontjában már bizonyítottan fennálló követelését, feltéve, hogy a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt.

(8) Az adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal szemben a hitelező - a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve - beszámítással nem élhet. Az adóssal, adóstárssal szemben beszámítással élni az egyezségkötés során, illetve az adósságtörlesztési terv előkészítése során - a családi vagyonfelügyelő hozzájárulásával - akkor lehet, ha a hitelező követelése az adósságrendezés kezdő időpontjában az adóssal, adóstárssal szemben már bizonyítottan fennállt, és a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt. Ekkor sem számíthatja be az adóssal, adóstárssal szembeni követelését

a) az adóstárs, az egyéb kötelezett, ezek közeli hozzátartozója, élettársa,

b) az, akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó tartozását az adós 5 éven belül átvállalta, elvállalta, fizetési kötelezettsége teljesítését átvállalta,

c) akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó pénztartozását tartalmazó szerződésébe az adós 5 éven belül kötelezettként belépett,

d) az, akinek kamattal, járulékokkal számított 50 000 forintot meghaladó pénzbeli kötelezettségéért az adós kezességet vagy megtérítési kötelezettséget vállalt, illetve dologi biztosítékot nyújtott, és ez alapján a helytállási kötelezettsége még fennáll.

(9) Ha az adós, adóstárs vagyontárgyán vételi jog, visszavásárlási jog, zálogjog áll fenn, a jogosult ezt a jogát a bírósági adósságrendezés időtartama alatt nem gyakorolhatja, az említett jogok a vagyontárgy értékesítésével szűnnek meg.

(10) Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére kötelezettként részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása iránt a felhívásban meghatározott határidő leteltétől kezdve az igényérvényesítési eljárások megindíthatók, a szünetelő végrehajtást, illetve a zálogértékesítési folytatni kell.

42. § (1) A hitelezőt a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal, a többi hitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a bírósággal szemben együttműködési kötelezettség terheli. Amennyiben az adós, adóstárs a hitelező követelését nem vagy nem a valós összegben vagy nem a valós adatokkal tüntette fel, a hitelező a követelés összegének megállapításához szükséges bizonyítékokat csatolja, a családi vagyonfelügyelő, illetőleg a bíróság felhívására a kért adatokat és okiratokat az előírt határidőben és módon közli, illetve bemutatja.

(2) A hitelezőnek a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában fennálló adatai megváltozását - ideértve a jogutódlással járó vagy jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő eljárások megindítását és befejezését is - be kell jelentenie az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak, és csatolnia kell az eljárások során született határozatokat. Ha a jogi személy hitelező végelszámolás vagy felszámolás alá kerül, e tényt a végelszámoló, illetve a felszámolóbiztos jelenti be.

(3) Ha a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs és a hitelező közötti jogviszonyban a hitelező helyébe a polgári jog szabályai és a külön törvény szerinti eljárások lefolytatását követően jogutódja lép, a hitelező köteles ezt az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak bejelenteni. Természetes személy hitelező elhalálozása, illetve jogi személy hitelező jogutóddal történő megszűnése esetén a bejelentést és a kérelmet a jogutód teszi meg. Az adósságrendezési eljárásban a jogutódlás bírósági megállapításával összefüggő költségeket a jogutód előlegezi és viseli. Ha a bíróság az eljárásban a hitelezői jogutódlást megállapítja, a jogelőd helyébe a jogutód lép.

(4) Ha a bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós vagy az adóstárs elhalálozik, e tényt a hagyaték leltározását végző jegyző a leltározás megkezdésekor haladéktalanul bejelenti a bíróságnak és a családi vagyonfelügyelőnek. A bejelentést a halotti anyakönyvi kivonat csatolásával bárki más is megteheti. A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs haláláról tájékoztatja az adóssal közös háztartásban nem élő adóstársat (az adóssal közös háztartásban nem élő adóstárs elhalálozása esetén az adóst és a többi adóstársat), a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket.

(5) Az adós adóstárs halála esetén - amíg a jogutód személye nem állapítható meg - a bíróság előtti adósságrendezési eljárás félbeszakad, a családi vagyonfelügyelő kezdeményezésére a bíróság az adós, adóstárs jogutódja részére ügygondnokot rendel, erről és az ügygondnok személyéről, természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, értesítési címéről értesíti a családi vagyonfelügyelőt. A családi vagyonfelügyelő ezekről az adatokról az adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket értesíti, és az ügygondnok kirendelését és adatait bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Az ügygondnok díját és készkiadásait a Családi Csődvédelmi Szolgálat kincstári számlájának terhére kell megelőlegezni, és annak az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs általi megtérítését a végrehajtási költségekkel, végrehajtó díjjal azonos módon kell biztosítani.

(6) A hagyaték jogerős átadását követően ha az örökös (örökösök) a bírósági adósságrendezési eljárásban jogutódként be kíván lépni, köteles ezt a hagyaték jogerős átadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a családi vagyonfelügyelőnél bejelenteni és egyidejűleg a bíróságnál kérelmezni. Ha a kérelmet a határidőn belül az elhunyt adós mindegyik természetes személy örököse együttesen benyújtja, a bíróság megállapítja a jogutódlást. Az örökösök személyéről a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt és a bíróságot, a hagyatékátadó végzés meghozatalával egyidejűleg, annak másolata megküldésével. Ha az adós, adóstárs halálát követően az örökösök nem lépnek be jogutódként, és az elhunyt adósnak nem volt adóstársa sem, a bíróság az adósságrendezési eljárást az erről történő tudomásulvételt követő 15 napon belül megszünteti.

(7) Ha a hagyatékot valamennyi örökös visszautasította, a hagyaték jogerős átadását követően a bíróság az adósságrendezési eljárást megszünteti, az erről szóló végzést az öröklési ügyekben az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek is megküldi.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti végzést kézbesíteni kell a kérelmezőnek, a családi vagyonfelügyelőnek, az ügygondoknak, a hitelezőknek is, és meg kell küldeni a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezetteknek. A jogerős megszüntető végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(9) Az adós, adóstárs halála folytán bekövetkezett jogutódlás megállapítása esetén a jogutódlás megállapításának költségét a jogutód adós, adóstárs (jogutód adóstársak esetén egyetemlegesen) köteles megfizetni; a költségekre a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai nem alkalmazhatók.

43. § (1) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett ellen folyamatban lévő végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) a családi vagyonfelügyelő értesítésének kézhezvételekor haladéktalanul hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztése nem érinti a végrehajtás során már foganatosított lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, zárlat hatályát. Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében a folyamatban lévő végrehajtási eljárás, zálogtárgy értékesítés folytatódik, a végrehajtást kérő havonta jelenti a családi vagyonfelügyelőnek a végrehajtás során megtérült összeget.

(2) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíti az adós, az adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett munkáltatóját, továbbá azokat az egyéb kifizetőket, akik az adós részére olyan juttatásokat folyósítanak, amelynek összegéből a végrehajtás során levonást eszközölnek, hogy a levonás további folytatásának nincs helye. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a munkáltató, egyéb kifizető az értesítést követően a levonás szüneteltetésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, felel az adóssal, az adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért, ami a mulasztása miatt következett be.

(3) A végrehajtás felfüggesztése előtt az adóstól, adóstárstól és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettől levont, és a végrehajtást kérőnek még ki nem fizetett pénzösszeget haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni, a letéti számlán kell kezelni, abból a végrehajtást kérő részére nem lehet kifizetést teljesíteni.

(4) Ha a Vht. vagy más jogszabály szerinti végrehajtási eljárásban az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett pénzforgalmi intézménynél kezelt számla- vagy takarékbetét-követelését a végrehajtó már végrehajtás alá vonta, haladéktalanul elektronikus értesítést küld a pénzforgalmi intézmény részére arról, hogy az átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján a számla további megterhelésének, illetve a takarékbetét-követelés egyenlegéből való további levonásnak - a végrehajtás bírósági adósságrendezés miatti felfüggesztésére tekintettel - nincs helye, a korábban levont, de a végrehajtást kérőnek még át nem utalt összegeket haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a pénzforgalmi intézmény az e bekezdés szerinti kötelezettségeit az értesítés ellenére elmulasztja, az adóssal, adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért felel, ami a mulasztás miatt következett be.

(5) Ha az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett ingóságát, ingatlanját vagy követelését a végrehajtási eljárás során lefoglalták, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv, illetve a végrehajtási jog, jelzálogjog bejegyzése érdekében kibocsátott hatósági megkeresés másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, és tájékoztatást ad arról, hogy a foglalás kinél történt, az ingóság az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett őrizetében van-e, vagy ki gondoskodik a lefoglalt vagyon megőrzéséről, valamint történt-e biztosítási intézkedés vagy zár alá vétel. Tájékoztatást ad továbbá arról, hogy az ingóságokkal együtt milyen okiratokat foglalt le. Ha az ingatlan vagy más vagyoni elem lefoglalása közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéssel valósult meg, a végrehajtó a nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló jegyzőkönyv másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek.

(6) A végrehajtó tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt, hogy a Vht. értelmében mely lefoglalt értéktárgyat tart bírósági letétben, illetve milyen összegben és pénznemben kezel fizetőeszközt a végrehajtói letéti számlán, és ez utóbbiak az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett melyik lefoglalt vagyontárgyából erednek. A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a számláról a végrehajtást kérő részére kifizetést nem lehet teljesíteni, újabb lefoglalást nem lehet foganatosítani.

(7) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni. A már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó lefolytatja, ha már van érvényes licit, és ha az eredményes, a befolyt vételárat a végrehajtó a végrehajtást kérők között feloszthatja.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését a végrehajtó a Vht. szabályai szerint lefolytatja, és a befolyt vételárat a végrehajtói letéti számlán kezeli.

(9) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a korábban lefolytatott árverési értékesítésből befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.

(10) Amennyiben az adóssal, adóstárssal valamely tartozásáért egyetemlegesen felelős kötelezettel, kezesével, a zálogkötelezettével szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az abból származó és a követelést csökkentő térüléseket a hitelező köteles a részére történt teljesítést követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő részére bejelenteni. A követelés 5%-át el nem érő, letiltásból, részletfizetési megállapodásból vagy más önkéntes teljesítésből származó térüléseket a hitelező félévente köteles a családi vagyonfelügyelő részére összesítve bejelenteni.

44. § (1) Az adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyontárgyára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítés nem kezdeményezhető, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog nem érvényesíthető, illetve nem gyakorolható.

(2) Ha az adós, adóstárs vagyontárgyára a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése folyik, az adósságrendezés kezdő időpontját követően az értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítésre irányuló cselekményeket haladéktalanul abba kell hagyni, a zálogtárgyat pedig az adós, adóstárs rendelkezésére kell bocsátani a családi vagyonfelügyelő értesítése mellett. A zálogtárgyat az adós az adósságrendezés céljára, elszámolási kötelezettséggel köteles rendelkezésre tartani. Újabb árverési hirdetmény nem tehető közzé, a már közzétett árverési hirdetmény alapján azonban lefolytatható az értékesítés - ha az árverésen már érkezett érvényes licitajánlat -, azonban a befolyt vételárat a zálogjogosult elkülönítetten kezeli, és az adósságrendezésbe való bevonás céljára rendelkezésre tartja, továbbá az értékesítés pénzügyi elszámolását az adósnak és a családi vagyonfelügyelőnek kell megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés megsértésével tett jognyilatkozat, illetve létrejött ügylet mindenkivel szemben hatálytalan, az alapján senki nem szerez tulajdont.

17. Az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt

45. § (1) Az adós és az adóstárs a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezés záró időpontjáig a számláit új pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő fizetési megbízással csak a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével terhelheti meg, nem kezdeményezhet olyan fizetési műveletet, amely a bírósági adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy a hitelezők érdekeit veszélyeztetné. Az adósnak és az adóstársnak haladéktalanul kezdeményeznie kell a számláit vezető és pénzügyi eszközeit kezelő pénzügyi intézményekkel olyan szerződésmódosítást, amely az e §-ban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.

(2) Az adósnak - a családi vagyonfelügyelő bevonásával - haladéktalanul kezdeményeznie kell, illetve meg kell tennie a 3. melléklet szerinti nyilatkozatokban vállalt intézkedéseket, meg kell adnia a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges egyedi jognyilatkozatokat.

(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének megfelelő összeget - továbbá a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs és az eltartottak esetén személyenként ugyanilyen összeget - három fő közös háztartásban élő közeli hozzátartozó felett ezen személyekre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének megfelelő összeget - vehet fel készpénzben, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költség e törvényben meghatározott összegét átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.

(4) Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell

a) a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjnak, szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: tartásdíj) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló összegeit, tartásra jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét nem haladó összegig,

b) a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének - havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló - részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét meg nem haladó összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek,

c) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartási-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget, legfeljebb havi 15 000 forint összegig - ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint összeghatárig -

d) az ingatlan vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,

e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket, ide nem értve az állami kezesség beváltása miatt keletkező, adók módjára behajtható megtérítési kötelezettséget és a felhalmozott diákhitel-tartozás miatt közteherként előírt fizetési kötelezettséget,

f) az adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési kötelezettséget legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig.

(6) Az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a családi vagyonfelügyelő a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül havi jövedelemfelosztási tervet készít, amelynek során az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók rendszeres bevételeit, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói havi rendszeres bevétele a (4) és (5) bekezdés szerinti mértékben nem teszi lehetővé a kifizetéseket, a családi vagyonfelügyelő - ide nem értve a főhitelező részére a (4) bekezdés alapján kötelezően fizetendő összeget - arányosan legfeljebb 20%-kal alacsonyabb mértéket határoz meg azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyeket e bekezdés értelmében nem teljes összegben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettségek teljesítését havonta írásban a családi vagyonfelügyelő számára igazolni kell.

(7) A családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs, továbbá az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb jogi kötelezett - az e törvény végrehajtási rendeletében foglalt keretrendelkezések figyelembevételével - együttműködési rendet alakít ki az adós, adóstárs vagyonának és bevételeinek nyilvántartásáról, a vagyonnal, bevételekkel való gazdálkodásáról, és az (5) és (6) bekezdés szerinti törlesztési kötelezettség teljesítéséről, az adósságrendezéssel összefüggő feladatok teljesítésével összefüggő beszámolásról, valamint az egyéb kötelezett kötelezettségvállalásának teljesítésének figyelemmel kíséréséről.

(8) Az adósságrendezési eljárás nem érinti az adósnak, adóstársnak pénzügyi intézmény vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltató által vezetett számlája tulajdonjogát. Az említett számlák feletti rendelkezési jog az adósságrendezési eljárás alatt a jelen törvényben meghatározott módon gyakorolható. Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás kezdő időpontját követő 5 napon belül fizetési számla megnyitását köteles kezdeményezni, amelyen kizárólag az adósságrendezés hatálya alá tartozó összegek írhatók jóvá, és amely számla felett kizárólag a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A számla feletti rendelkezésre vonatkozóan az adós, adóstárs a hozzájárulást megadni köteles. Az említett fizetési számla vonatkozásában halál esetére szóló rendelkezést a számlatulajdonos nem tehet.

(9) Az adósságrendezés hatálya alá nem tartozó összegek jóváírására és ezen összegek feletti rendelkezésre az adós, adóstárs az adósságrendezési eljárás megindulását megelőzően megnyitott és vezetett fizetési számláit a mindennapi életvezetéssel összefüggő összegek kezelésére külön-külön is megtarthatja, ha nem élnek közös háztartásban és nincs közöttük vagyonközösség. Az adós és az adóstárs ezekre a számlákra vonatkozóan az önálló rendelkezési jogot megtartja, és halál esetére szóló rendelkezést tehet. A jelen bekezdésben hivatkozott számlák megnyitásával, vezetésével és a rendelkezési jog gyakorlásával összefüggő intézkedéseket a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi. A családi vagyonfelügyelő számára az adós, adóstárs köteles átadni az utólagos tájékoztatást tartalmazó bankszámlakivonatokat, számlaértesítőket. A számlát vezető pénzügyi intézmény a családi vagyonfelügyelővel szemben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól e törvény alapján mentesül.

(10) A (9) bekezdésben foglaltakat az adós vagy az adóstárs az egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggő pénzforgalmának kezelésére, az Art. 14. § és 38. §-a szerinti pénzforgalmi számlájára is alkalmazni kell.

18. Hitelezői igények besorolása

46. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával - az adósságrendezés kezdeményezésekor benyújtott adatok és dokumentumok, továbbá az adategyeztetéskor és azt követően megadott adatok alapján, a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül - összeállítja az eljárásban részt vevő hitelezők és egyéb kötelezettek listáját a hitelezők követeléseire vonatkozó részletes adatokkal.

(2) A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával hitelezői igényeket a következő kategóriákba sorolja be:

a) jogerős határozattal megállapított vagy közokiratba foglalt, vagy az adós és az adóstárs által elismert vagy nem vitatott hitelezői követelés,

b) az adós vagy az adóstárs által vitatott követelés

ba) olyan vitatott követelés, amelynek érvényesítésére bíróság előtt eljárás van folyamatban,

bb) egyéb vitatott követelés,

c) biztosított követelés,

d) nem biztosított követelés,

e) főhitelező jelzáloggal biztosított követelése a zálogjoggal terhelt ingatlan e törvény végrehajtási rendeletében megállapított forgalmi értékéig,

f) adósságrendezés kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett végrehajtásokban a hitelező által előlegezett, de a végrehajtásból meg nem térült végrehajtási költség,

g) adósságrendezés kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés költsége,

h) kiemelt követelés,

i) privilegizált követelés,

j) egyéb követelés, valamint

k) hátrasorolt követelés.

(3) A követelések vagy azok elkülöníthető részei értelemszerűen több kategóriába is besorolhatók.

(4) Az a tény, hogy az adós vagy az adóstárs nem emel kifogást a követelés nem vitatottként való besorolása ellen, vagy a követelés a kifogás elbírálásának eredményeként kerül nem vitatottként való besorolásra, nem jelenti a tartozás elismerését, de az adós vagy az adóstárs köteles arra, hogy ha az igény megalapozottsága okirattal vagy egyéb módon az adósságrendezés során nem bizonyítható, akkor haladéktalanul jelezze ezt a tényt a családi vagyonfelügyelőnek, aki ezt követően a vitatott követelések közé sorolja ezt a követelést vagy követelésrészt.

(5) Ha az adós okirattal valószínűsíti valamely követelésről, hogy az alaptalan, vagy azt már részben vagy egészben teljesítette, vagy az egyébként megszűnt, a családi vagyonfelügyelő az okirati bizonyítékra utalva írásban felhívja a vitatott követelés jogosultját, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon a követelés (követelésrész) fennállásáról és nyújtsa be az ezt valószínűsítő okiratot. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

19. A bírósági adósságrendezési egyezség előkészítése, megkötése

47. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentkezett hitelezőket egyezségkötésre hívja fel. A felhíváshoz az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot és az adósságrendezésre vonatkozó tervet kell csatolni, amelyet a családi vagyonfelügyelő az adóssal, adóstárssal együttműködve készít el, és azt az említettek egyezségi javaslataként küldi meg a hitelezőknek és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezetteknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívásban a családi vagyonfelügyelő minden hitelezővel közli, hogy az egyes követelései a 46. § (2) bekezdésében meghatározott melyik hitelezői kategóriába (kategóriákba) tartoznak, és a követelés összegéhez igazodóan azokhoz milyen szavazatszám társul (a továbbiakban: hitelezői besorolás). A hitelezői besorolásra az érintett hitelező a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül tehet észrevételt, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. Az észrevétel tárgyában a családi vagyonfelügyelő - szükség esetén az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett meghallgatása után - 15 napon belül dönt, és erről értesíti az adóst és az érintett hitelezőt.

(3) Az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett, valamint a hitelező a családi vagyonfelügyelő besorolási döntésével szemben a bíróságnál kifogással élhet. A kifogást a besorolási értesítés kézbesítését követő 15 napon túl előterjeszteni nem lehet, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. A kifogást - ha az érintettek nyilatkoztatására vagy bizonyításra nincs szükség - 15 napon belül kell elbírálni.

(4) A bíróság a kifogás elbírálásáról szóló végzést megküldi a kifogást benyújtó hitelezőnek, az adósnak, adóstársnak, az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ha a bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a családi vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül átdolgozza a hitelezői besorolást és azt megküldi az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Az átdolgozott hitelezői besorolás ellen újabb kifogás benyújtásának nincs helye, ide nem értve azt az esetet, ha az nem felel meg a bíróság kifogást elbíráló végzésében foglaltaknak.

48. § (1) A hitelező írásban köteles nyilatkozni a vagyonfelügyelőnek arról, hogy

a) az egyezségi javaslatot elfogadja, és egyetért azzal, hogy az egyezségi javaslatról írásban történjen szavazás; vagy

b) az egyezségi javaslat átdolgozását kéri, az általa megadott szempontok alapján, és

ba) kéri egyezségi tárgyalás megtartását, vagy

bb) egyetért azzal, hogy az átdolgozott egyezségi javaslatról írásban történjen szavazás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot

a) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolási értesítésre észrevétel nem érkezett, akkor az észrevételezésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított,

b) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolásra olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nem nyújtottak be, a kifogás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjától számított

c) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolásra olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nyújtottak be, de a bíróság a kifogást elutasította, az erről szóló végzés kézhezvételétől számított

d) ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolási értesítésre olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nyújtottak be, és a bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt adott, az átdolgozott hitelezői besorolás megküldésétől számított

30 napon belül kell megtenni; a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A családi vagyonfelügyelő az említett feltételek bekövetkezéséről 8 napon belül az időpont pontos megjelölésével köteles tájékoztatni valamennyi hitelezőt.

49. § (1) Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását nem kéri, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot a beérkezett észrevételek figyelembevételével átdolgozza, a 48. § (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belül hitelezők egyes követeléseit a szavazás lebonyolítása szempontjából (a továbbiakban: egyezségi szavazási hitelezői besorolás) a (2) bekezdés szerinti hitelezői osztályokba sorolja, továbbá a követelések összegéhez igazodóan megállapítja az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát és súlyozását az (5)-(7) bekezdés szabályai szerint.

(2) A hitelezői osztályok a következők:

a) kiemelt hitelezői követelések,

b) privilegizált hitelezői követelések,

c) egyéb hitelezői követelések, valamint

d) hátrasorolt hitelezői követelések.

(3) A követelések besorolásánál a 46. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Ha a követelés az adósságrendezés elrendelését megelőző 180 napon belül vagy az adósságrendezés elrendelését követően jogutódlás következtében átszáll, ez a tény nem eredményezi a (2)-(3) bekezdés szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás megváltozását.

(5) A szavazáskor

a) a kiemelt hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 40 db,

b) a privilegizált hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 20 db,

c) az egyéb hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 18 db,

d) a hátrasorolt hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 1 db,

de legfeljebb az összes érvényes szavazat 5%-át kitevő szavazatot ér.

(6) A szavazatszámításnál a követeléseket a 20 000-el oszthatóság érdekében kerekíteni kell, a töredékszavazatot nem kell figyelembe venni.

(7) A szavazatszámításnál a követelések összegeként a bírósági adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentett hitelezői követeléseket lehet figyelembe venni oly módon, hogy a bejelentést követően keletkezett kamatokat és egyéb járulékokat figyelmen kívül kell hagyni.

50. § (1) A 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolást és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát, súlyozását a családi vagyonfelügyelő az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek, valamint a bírósági adósságrendezési eljárásban szabályszerűen bejelentett hitelezőknek megküldi azzal a felhívással, hogy a hitelezők a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban szavazhatnak az egyezségről. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(2) A felhíváshoz az egyezségi javaslat szövegét csatolni kell, és meg kell jelölni, hogy az

a) megegyezik-e a 47. § (1) bekezdése szerinti egyezségi javaslattal, vagy

b) milyen hitelezői észrevételek alapján került átdolgozásra.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti értesítési határidő minden hitelezővel szemben letelt, a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül a megállapítja a szavazás eredményét.

(4) A hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség akkor jön létre, ha a megküldött egyezségi javaslatot

a) az adós, adóstárs, továbbá

b) a főhitelező,

c) a kiemelt hitelezői osztály szavazatainak egyszerű többsége, valamint

d) a 49. § (5) bekezdés b)-d) pontja szerinti hitezői osztályok hitelezőit megillető szavazatok egyszerű többsége

írásban, a szavazásra megállapított határidőben megszavazta.

(5) A 49. § (5) bekezdés d) pont szerinti hátrasorolt hitelezői követelések tekintetében az 5%-ot el nem érő megtérülés akkor tekinthető megszavazottnak, ha azt ez a hitelezői osztály követelésarányos többsége is megszavazta.

(6) A szavazás megtörténtét és szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül megvizsgálja, és ha az megfelel a jogszabályi feltételeknek, az egyezségi tárgyaláson kívül megszavazott egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, és jóváhagyásra a bíróság elé terjeszti. A felterjesztéshez csatolnia kell a 48. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok és az írásbeli szavazással összefüggő dokumentumok másolatát.

(7) Ha a szavazás eredménye alapján a hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség nem jött létre vagy a szavazás nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul egyezségi tárgyalást tűz ki a 51. §-ban foglaltak szerint. Az egyezségi tárgyalást 15 napon belüli időpontra kell kitűzni és a meghívóhoz az érvényesen meg nem szavazott egyezségi javaslatot csatolni kell.

(8) A (4) bekezdés alkalmazásában főhitelezőnek minősül mindazon pénzügyi intézmény, amelynek zálogjoga áll fenn az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító ingatlanán.

51. § (1) Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását kéri vagy annak az 50. § (7) bekezdés alapján helye van, annak időpontját a családi vagyonfelügyelő a 48. § (2) bekezdésben meghatározott határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belüli időpontra vagy az 50. § (7) bekezdés szerinti időpontra tűzi ki, és arra az adóst, adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket írásban meghívja.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az egyezségi tárgyalás helyét, idejét,

b) azt a figyelmeztetést, hogy a távolmaradás az egyezségi tárgyalás megtartását és az egyezségi javaslat elfogadását nem gátolja,

c) azt a tájékoztatást, hogy a felet, egyéb kötelezettet meghatalmazott is képviselheti, de egy meghatalmazott csak egy személyt képviselhet, ide nem értve a számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő hitelezőket.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot, és az adósságrendezésre vonatkozó tervet, valamint a szavazásra előkészített részletes egyezségi javaslatot.

52. § (1) Az egyezségi tárgyaláson a megjelentek személyazonosságát, továbbá a képviselők e jogosultságát a családi vagyonfelügyelő hivatalból vizsgálja. Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő vezeti.

(2) Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő a jelen lévő hitelezők egyes követeléseire vonatkozó szavazási szabályokat - a 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számára, súlyozására vonatkozó szabályok alkalmazásával - meghatározza, ennek eredményét közli a jelenlévőkkel azzal, hogy ennek helyességére vonatkozóan a tárgyaláson tehetnek észrevételeket. Az észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő a szükséges javításokat elvégzi és közli a jelenlévőkkel.

(3) Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő előterjeszti az egyezségi javaslatot, és ismerteti annak indokait, többek között azt, hogy az adósságok kifizetésére - az adósságrendezésbe vont vagyon, jövedelem és a megélhetéséhez szükséges alapvető feltételek alapján - milyen ütemezéssel, milyen mértékben és milyen szabályok szerint kerülne sor. Az egyezségi javaslatnak ki kell térnie az egyes hitelezőket megillető követelések törlesztési feltételeire, a fizetési határidők átütemezésre, az adós, adóstárs, egyéb kötelezett vagyonából, jövedelméből a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére, a vagyonértékesítésekre, a vagyonértékesítések ütemezésére, valamint - az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő hozzátartozók, továbbá az adós, adóstárs által eltartottak sajátos élethelyzetét és lakhatását is figyelembe vevő - minden olyan kérdésre, ami az adós és az adóstárs fizetőképességének helyreállítását és adósságának rendezését segíti elő.

(4) Az egyezségi javaslatról folytatott vitában a hitelezők kinyilváníthatják, hogy

a) az egyezségi javaslatot támogatják vagy nem ellenzik, vagy

b) az egyezségi javaslat átdolgozását kérik, az általuk megadott szempontok alapján, vagy

c) az egyezségi javaslatot azért nem támogatják, mert az adós fizetőképességének helyreállítására - az adósság összetétele, mértéke és az adós, adóstárs és az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett vagyona, jövedelme összevetésével - nem látnak lehetőséget, vagy nem értenek egyet a vagyonértékesítés feltételeivel.

(5) Az egyezségi tárgyaláson az egyéb kötelezettek is véleményt nyilváníthatnak, szavazati joggal azonban csak a nyilvántartásba vett - elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező - hitelezők rendelkeznek.

(6) Az egyéb kötelezetteknek az adós, adóstárs tartozásaiért való helytállási kötelezettsége vagy jogi helyzete nem lehet az egyezségkötés eredményeképpen hátrányosabb, rájuk nézve csak a kifejezett írásbeli hozzájárulásuk esetén tartalmazhat az egyezség kedvezőtlenebb feltételeket.

53. § (1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. Az írásos formában tartott szavazáson a családi vagyonfelügyelőnek leadott szavazás esetén a szavazás eredménye az adós, a hitelezők és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett számára megismerhető.

(2) A hitelezői tárgyaláson kötött egyezség akkor jön létre, ha az egyezségi javaslatot az adós, adóstárs, a főhitelező és legalább a hitelezők - 50. § (4) bekezdése szerint számított - egyszerű többsége nem szavazta le.

(3) Ha a hitelező az egyezségi tárgyaláson részt vett, de nem szavazott, úgy kell tekinteni, hogy az egyezséget nem ellenzi. Az adós távolléte az egyezség megszavazásának nem akadálya, ha korábban a családi vagyonfelügyelő előtt írásban nyilatkozott arról, hogy az egyezségi javaslatot megszavazza.

(4) Ha valamelyik hitelező a követelését másik hitelezőre engedményezte vagy más hitelezőre ruházta át az adósságrendezés elrendelését követően, ez a tény a szavazatok besorolását vagy a szavazatok súlyozásán alapuló értékét nem befolyásolja.

(5) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában a családi vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie az egyezségi javaslatban, mint ami ezt a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja a 46. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtegye a követelése fennállásáról, benyújtsa a családi vagyonfelügyelőnek a követelése fennállását valószínűsítő okiratot, továbbá igényérvényesítését bírósági vagy közjegyzői úton is kezdeményezze az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és mindezeket legkésőbb az egyezségi tárgyaláson vagy az írásos szavazata leadásakor a családi vagyonfelügyelőnél igazolja.

(6) Az egyezségi tárgyalásról a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek névsorát, képviselőjük nevét, címét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós és családi vagyonfelügyelő azokra adott válaszait, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazatok súlyát, valamint a szavazás lefolytatását és eredményét. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghatalmazást is, ha a hitelezőt vagy az egyéb kötelezettet meghatalmazott képviseli. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által maguk közül választott két személy és a családi vagyonfelügyelő hitelesíti.

(7) Ha a bírósági egyezség megkötését követően, de az arról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtti kiderül, hogy a bírósági adósságrendezésbe szabályszerűen bejelentkezett hitelező részére nem került szabályszerűen kézbesítésre az egyezségi javaslat vagy az egyezségi tárgyalás meghívója, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot és az egyezségi tárgyalásról készített jegyzőkönyvet neki is megküldi, és a hitelező ennek kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja írásban a szavazati jogát. A jegyzőkönyvet ennek megfelelően ki kell egészíteni, és így kell megállapítani a szavazás eredményét és az egyezség létrejöttét.

54. § (1) Ha az adós és az adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel az egyezségkötésre nyitva álló időtartam alatt több egyezségi tárgyalás is tartható.

(2) Ha a hitelezők az egyezséget az 53. § (2) bekezdésben meghatározott többséggel leszavazták, és az adós, adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozására a tárgyaláson vagy az azt megelőzően tett nyilatkozatában nem vállalt kötelezettséget, akkor a családi vagyonfelügyelő a tárgyalást lezárja.

(3) Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő akkor is lezárja, ha a 47. § (1) bekezdés szerinti, egyezségkötésre történő felhívás kiadásától számítva 150 nap az egyezségi javaslat szabályszerű elfogadása nélkül telik el.

(4) Az egyezségi tárgyalás (2) és (3) bekezdés szerint történt lezárását, valamint az egyezségi javaslat írásbeli szavazásának eredménytelenségét követően a családi vagyonfelügyelő e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet 8 napon belül megküldi a bíróságnak.

(5) A bíróság a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(6) Az adósságtörlesztési eljárás elrendelését be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

20. A bírósági adósságrendezési egyezség tartalma

55. § (1) Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy-értékesítési eljárások során beszedett - az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett - összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására. Az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért az adós, adóstárs mellett egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az egyezség végrehajtásának időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.

(2) Az egyezségkötéskor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja az adós és az adóstárs javára tartozáselengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

(3) Az egyezség tartalmazza az egyezség végrehajtásának időtartamát, részletes szabályait, az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját.

(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait - legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve - a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, és az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(5) Az egyezségben az adósnak és az adóstársnak vállalnia kell, hogy ha az egyezség végrehajtásának időtartama alatt

a) követeléseinek behajtásával bevételhez vagy vagyonhoz jut, vagy

b) előre nem tervezett - a megszerzéshez fűződő közterhek, tartozások levonását követően legalább 200 000 forint nettó összegű - bevételhez, vagyonhoz jut (ajándék, adomány, nyeremény, hagyatéki hitelezők kielégítése után megmaradt örökség, hagyomány vagy meghagyás révén)

azt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti, és a kapott bevétel költségekkel, befizetett közterhekkel csökkentett részét a hitelezők között arányosan az adósságtörlesztésre fordítja, az egyezségben megállapított mértékig, és minderről beszámol a vagyonfelügyelőnek a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rend alkalmazásával.

(6) Az egyezségben az adós és az adóstárs vállalja, hogy nem köt olyan újabb ügyleteket, nem tesz olyan jognyilatkozatokat, amelyekből eredő fizetési kötelezettségei veszélyeztethetik az egyezségben vállalt törlesztési kötelezettség vagy egyéb fizetési kötelezettségei betartását.

(7) Az egyezségkötés során a felek kötelesek jogaikat jóhiszeműen gyakorolni.

21. Zálogtárgy-elkülönítést vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség

56. § (1) Az adós (adóstárs) és a főhitelező a családi vagyonfelügyelő közreműködésével írásban - a 47. § (1) bekezdése szerinti egyezségi javaslatként - zálogtárgy-elkülönítési vagy lízingtárgy-elkülönítési egyezségi javaslatot terjeszthet elő, a következő együttes feltételekkel:

a) a zálogtárgytárgy és lízingtárgy az adós, adóstárs és az említettek közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakóhelyeként bejelentett és ténylegesen a lakhatást szolgáló, az e törvény értelmében lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlan lehet,

b) a főhitelező az adósnak és az adóstársnak az egyezségkötés keretében, meghatározott időszakra fizetési haladékot enged az adós, adóstárs hiteljogviszonyból eredő tőketörlesztő részleteinek, illetve a pénzügyi lízingszerződés lízingdíj tőketörlesztő részleteinek megfizetésére,

c) a hiteltartozás, illetve a lízingdíj tőkerésze a fizetési haladék alatt az egyezségi javaslatban meghatározott, a (2) bekezdés szerinti kedvező kamatmértékkel kamatozik,

d) az adós kötelezettséget vállal arra, hogy

da) a fizetési haladék alatt a főhitelező számára a hiteltartozás kamatrészét az egyezségi javaslatban meghatározott feltételekkel törleszti,

db) a bírósági adósságrendezési eljárásba bejelentkezett többi hitelezője részére a felhalmozott tartozást a 74. § (3) és (5) bekezdés szerinti kielégítési arányok és mértékek szerint megfizeti a főhitelező által engedélyezett fizetési haladék alatt,

dc) a fizetési haladék lejártát követően a főhitelező számára a hiteltartozás tőkerészét az egyezségben meghatározott mértékben és az egyezségben meghatározott módon meghosszabbított futamidő alatt kifizeti.

(a továbbiakban együtt: zálogtárgy-elkülönítési egyezség).

(2) A fizetési haladék hossza nem haladhatja meg a 2 évet. A fizetési haladék és az azt követő törlesztési időszak alatt a főhitelező a 41. § (5) bekezdésében meghatározott kamatra jogosult, 360 naponkénti tőkésítéssel.

22. Bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről

57. § (1) Az egyezségi tárgyaláson, illetve az egyezségi tárgyaláson kívüli egyezségkötés szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő vizsgálni köteles.

(2) A családi vagyonfelügyelő köteles megtagadni az egyezségkötésben való közreműködést, ha az egyezség nem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, vagy arra vonatkozóan merül fel adat, hogy az adós a jóhiszemű joggyakorlás elveit megsértve vagy másokat megtévesztve jár el, illetve ha az adós egyes hitelezőivel összejátszik.

(3) A családi vagyonfelügyelő a (2) bekezdésben meghatározott esetben is továbbítja a jegyzőkönyvet és - ha azt megszavazták - az egyezséget a bíróságnak, de felhívja a figyelmet arra, hogy az egyezség megkötésének milyen jogszabályi akadálya van.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben a bíróság - az iratok beszerzését, illetve szükség esetén az érintett felek meghallgatását vagy nyilatkozatuk beszerzését követően - a bírósági adósságrendezési eljárást megszünteti.

(5) A bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló végzést a bíróság kézbesíti az adósnak és a hitelezőknek, valamint megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezetteknek, valamint a végrehajtást elrendelő és foganatosító hatóságnak, önálló bírósági végrehajtónak akkor, ha az adósságrendezés elrendelésére tekintettel a végrehajtási eljárást felfüggesztették vagy a végrehajtási cselekményeket a szünetelésre tekintettel nem lehetett foganatosítani. A végzés ellen az adós, adóstárs és a hitelező élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítését követő 8 napon belül.

(6) Az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló jogerős végzés meghozatalát be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

58. § (1) Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.

(2) Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá - a rá vonatkozó rész tekintetében - az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.

(3) Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(4) A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére. Az egyezség alapján a vitatott követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor az erre elkülönített tartalékból, ha a követelés fennállását jogerős határozat már megállapította, és ezt a családi vagyonfelügyelőnek bemutatták.

59. § (1) Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötés lebonyolítása az e törvényben meghatározott eljárási szabályoknak nem felel meg, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli a bírósági egyezségkötés újbóli lefolytatatását, és ezt a végzést kézbesíti az adósnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.

(2) A végzés kézhezvételét követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezség létrehozását az e törvényben meghatározott módon azzal, hogy az egyezségkötési tárgyalást 45 napon belül le kell zárni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a 54. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

23. Adósságrendezési egyezség végrehajtása

60. § (1) A bírósági adósságrendezési egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs, az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett és a hitelezők kötelezettségeire a 41-45. §-ban foglaltak - az egyezségkötésben foglaltak szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel - irányadók. Az adós és az adóstárs a hitelezőkkel az egyezségben vállaltak teljesítése érdekében együttműködni köteles.

(2) Az adósnak, adóstársnak lehetősége van arra, hogy az egyezségben vállalt összegnél - a családi vagyonfelügyelő értesítésével - minden hitelezője számára arányosan magasabb összegű adósságtörlesztést, mint előtörlesztést teljesítsen, a 64. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles is erre. Az előtörlesztéssel összefüggésben az adós díjfizetésre nem köteles.

(3) Az egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő felügyeli, a hitelezők, egyéb kötelezettek kezdeményezésére vagy hivatalból bármikor ellenőrzést folytathat le. Az ellenőrzéskor az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az egyezségben vállalt kötelezettségek betartását. Az egyezség végrehajtása során a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az egyezség végrehajtása érdekében kell meghatározni. Az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés foganatosításakor együttműködni köteles.

(4) Az egyezség végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst és az adóstársat félévente írásban beszámoltatja az egyezség végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, az adósságállomány alakulásáról, összetételéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adott egyezség végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek és a bíróságnak is. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az egyezség megszegésének jogi következményeire.

(5) Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők jogaikat az egyezségben foglaltak szerint gyakorolhatják, az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az az egyezség végrehajtását megnehezíti.

(6) Az egyezség végrehajtása során kizárólag az adósságrendezés kezdő időpontja után keletkezett és a kamatokkal egyéb járulékokkal együtt számított, 50 000 forintot meghaladó követelést lehet bejelenteni, illetve kizárólag az ilyen követelés jogosultja jelentkezhet be az eljárásba új hitelezőként. A bejelentkezésre, annak elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba-vételi díj fizetésére a 39-40. és a 88. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az 50 000 forintot nem meghaladó összegű tartozásokra vonatkozóan az elévülés az egyezség végrehajtása alatt nyugszik.

61. § (1) Az egyezségben meghatározott hitelezői követelések megfizetésére az egyezség időtartama alatt megszabott határidőt követően a családi vagyonfelügyelő - az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával - záró elszámolást készít, ebben számot ad az egyezség végrehajtásáról, az egyezségben vállalt vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, és megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette-e. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi azzal, hogy észrevételeiket 30 napon belül tehetik meg. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) Ha az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon és időtartam alatt az adós és az adóstárs maradéktalanul nem fizette meg, az érintett hitelező ezt a tényt az (1) bekezdés szerinti határidőben írásban bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek, ezzel egyidejűleg az adóst és az adóstársat legfeljebb 30 napos határidő tűzésével írásban teljesítésre hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén ezt a tényt a hitelező 15 napos jogvesztő határidőn belül bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek és csatolja az ezzel összefüggő okirati bizonyítékokat. Ha a vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adós és az adóstárs bevonásával ismételt záró elszámolást készít, és azt kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott záró elszámolás adatai szerint az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, erről a tényről a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak és az egyéb kötelezetteknek.

(4) A (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételét követően a bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást végzéssel 8 napon belül befejezetté nyilvánítja, és mentesíti az adóst és az adóstársat az adósságrendezésbe bejelentett követelések megfizetése alól. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az egyezséget (egyezségmódosítás) jóváhagyó végzés alapján az egyezség végrehajtása alatt nem kellett megfizetni.

(5) A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül. A mentesítő határozat jogerőre emelkedése napján az adósságrendezés befejeződik.

(6) A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(7) Ha az adósságrendezésre tekintettel a bíróság a végrehajtást vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítési eljárást felfüggesztette, a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós mentesítéséről szóló jogerős végzést kézbesíti a végrehajtónak, illetve a zálogjogosultnak. Az adósságrendezés befejeződésével a felfüggesztett végrehajtás e törvény erejénél fogva megszűnik, a végrehajtáson kívüli zálogértékesítési jog elenyészik, az értékesítési cselekményeket pedig nem lehet folytatni.

62. § (1) Ha az ismételt záró elszámolás adatai szerint az adós, adóstárs az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon maradéktalanul nem fizette meg, a családi vagyonfelügyelő erről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak, adóstársnak és az egyéb kötelezetteknek.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, és egyben elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak az adós és az adóstárs nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül.

(3) Az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyező, és egyben az adósságtörlesztési eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

63. § (1) Ha az egyezség végrehajtása során az adós vagy az adóstárs az e törvényben foglalt vagy az egyezségben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegi, így különösen

a) jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétesen, a hitelezőt, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,

b) egyes hitelezőivel összejátszik, vagy egyéb, a hitelezők érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető intézkedéseket hoz vagy ilyen mulasztást követ el,

c) ismételten megszegi a 60. § (4) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettségét, a beszámolóban valótlan adatokat, tényeket tüntet fel vagy jelentős tényeket, körülményeket hallgat el,

d) az egyezség végrehajtásának ellenőrzésekor megszegi az egyezség végrehajtására a 45. § (7) bekezdése alapján meghatározott együttműködési szabályokat, gazdálkodásának ellenőrzését meghiúsítja, megnehezíti, vagy

e) az adósságrendezés elrendelését követően kamat, késedelmi pótlék, adóbírság nélkül számítva 300 000 forint feletti 90 napot meghaladó késedelemmel érintett adó- vagy más köztartozása van, amelynek megfizetésére nem kapott a hatóságtól részletfizetést, halasztást vagy más fizetési kedvezményt,

e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt - az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - megküldi a bíróságnak.

(2) Ha az egyezség végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény, amely alapján az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében megküldi a bíróságnak. Nem minősül ilyen ténynek az adósságrendezés kezdő időpontját követően keletkezett követelés, illetve az ilyen követelés jogosultjának eljárásba való bejelentkezése, a hitelezői oldalon bekövetkezett jogutódlás, vagy az adós vagyontárgya értékének vagy várható bevételének utólagos megváltozása.

(3) A bíróság a jegyzőkönyv kézhezvételétől - ha pedig bizonyítást kell lefolytatni, vagy az adóst nyilatkozattételre, iratbenyújtásra kötelezni, ennek megtörténtét követő - 15 napon belül dönt az adósságrendezési eljárás megszüntetése és az egyezséget jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezése tárgyában.

(4) A (3) bekezdés szerinti végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek is.

(5) A (3) bekezdés szerinti végzés ellen csak az adós és az adóstárs élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(6) Az egyezség a bíróság adósságrendezést megszüntető végzésének jogerőre emelkedésével veszti hatályát.

(7) A (3) bekezdés szerinti jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

24. Adósságrendezési egyezség módosítása

64. § (1) A hitelezők az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását csak 60. § (2) bekezdése szerint esetben kezdeményezhetik, ha az adós, adóstárs nem fordítja az ott meghatározott vagyont, illetve bevételt az adósságai arányosan magasabb összegben történő törlesztésére, vagy ha az adós és az adóstárs 60. § (2) bekezdés szerinti vagyonának és bevételének mértéke meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és ezért az egyezségben meghatározott fizetési engedményeket vagy fizetési határidőket a hitelezők javára indokolt módosítani.

(2) Az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását az adós és az adóstárs legfeljebb kétszer kezdeményezheti. Az adós, adóstárs az egyezség módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, amelyek miatt az egyezség eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ezeknek a körülményeknek mind az adós, mind adóstársa törlesztőképességére közvetlenül kiható módon fenn kell állniuk, vagy mindegyik adóstárs törlesztési képességére jelentős, hátrányos befolyással kell lenniük. A zálogtárgy-elkülönítési egyezség módosítását az adós nem kezdeményezheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott körülmény különösen:

a) az adós, adóstárs tartós egészségkárosodása, súlyos betegsége,

b) az adóssal, adóstárssal szemben tartásra jogosult személyek számának legalább két fővel történő növekedése,

c) az adós közös háztartásában élő, aktív korú, tartásra nem jogosult közeli hozzátartozójának halála, tartós egészségkárosodása, súlyos betegsége,

d) elemi kár vagy egyéb katasztrófa,

e) az adós (adóstárs) foglalkoztatotti jogviszonyának megszűnése a munkáltató átszervezése, jogutód nélküli megszűnése vagy létszámleépítés miatt, továbbá az adós önálló vagy társas vállalkozásának jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás a vállalkozás fizetésképtelensége miatt, feltéve, ha ezeket legalább 5 hónapos eredménytelen álláskeresési időszak követi.

65. § A 64. § szerinti kérelemben meg kell jelölni, hogy az egyezség mely részének módosítását milyen időszakra kezdeményezik, és részletesen elő kell adni az egyezség módosítását indokoló körülményeket az azokat igazoló okiratok csatolásával együtt. A kérelmet a családi vagyonfelügyelőnél kell előterjeszteni.

66. § (1) Ha az egyezség módosítását az adós és az adóstárs kérte, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti minden olyan hitelezőnek, akinek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. A hitelező a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy

a) az adós egyezségmódosítási javaslatával egyetért, vagy

b) az adós egyezségmódosítási javaslatának átdolgozását kéri az általa közölt szempontok szerint.

(2) Ha az egyezség módosítását a hitelező kéri, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti az adósnak, adóstársnak és minden olyan hitelezőnek, akiknek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. Az adós a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy a kérelemben foglaltakkal egyetért-e, és csatolja a 60. § (2) bekezdéssel összefüggésben kapott bevétel, illetve vagyon juttatásával összefüggő dokumentumokat, és beszámol a bevétel (vagyon) hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére történő fordításáról.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben a családi vagyonfelügyelő - az adós, adóstárs bevonásával - szükség szerint elkészíti, illetve átdolgozza az egyezségmódosítási javaslatot. A családi vagyonfelügyelő elkészíti a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget, amelyet minden hitelezőnek kézbesít, egyben felhívja a hitelezőket, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban szavazzanak arról, hogy az egyezség javasolt módosításával egyetértenek vagy kérik egyezségmódosítási tárgyalás megtartását.

(4) Egyezségi tárgyalás tartására akkor kerül sor, ha ezt a hitelezők számszerű többsége írásban kéri. Egyezségmódosítási tárgyalást kell tartani akkor is, ha a (3) bekezdésben meghatározott szavazás eredményeként az egyezségmódosítási javaslatot az (5) bekezdés szerint nem fogadták el a hitelezők.

(5) Az egyezségmódosítás akkor jön létre, ha az arra irányuló javaslatot - az egyezség módosítására irányuló kérelem feleknek történő kézbesítésétől számított 90 napon belül - az egyezségmódosítási tárgyaláson kívül írásbeli szavazással vagy az egyezségmódosításról megtartott szavazáson - az adós, a hitelezők 49-50. § szerinti, követelésarányosan és súlyozással számított szavazatok legalább egyszerű többségével támogatták, és az egyezségmódosítást a főhitelező is támogatja.

67. § (1) Az egyezség módosítására irányuló eljárásra az egyezségkötésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az egyezség módosítása nem jött létre, adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának van helye. A bíróság az adósságtörlesztési eljárás elrendeléséről szóló végzést a családi vagyonfelügyelő erről szóló értesítése kézhezvételétől számított 15 napon belül - ha pedig az egyezség módosításának jóváhagyását elutasítja, az erről szóló végzésével egyidejűleg hozza meg. Az adós, adóstárs továbbra is az adósságrendezés hatálya alatt marad, az adós és a hitelezők a bíróság adósságtörlesztési végzésének jogerőre emelkedéséig továbbra is az egyezség végrehajtására kötelesek.

68. § (1) Az egyezségmódosítás megszavazását követően a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul megküldi az egyezség módosításáról szóló jegyzőkönyvet és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget a bíróságnak.

(2) Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság a módosított egyezséget végzéssel jóváhagyja, kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek. Az egyezségmódosítást jóváhagyó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 15 napon belül kell előterjeszteni.

(3) A bíróság által jóváhagyott, módosított egyezség hatályára az 58. § (4) bekezdésében foglaltakat, a módosított egyezség végrehajtására és a záró elszámolásra pedig a 60-62. §-ban foglaltakat, a módosított egyezség megszegésének jogkövetkezményeire pedig a 63. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak nem felel meg, a bíróság a módosított egyezség jóváhagyását megtagadja, e végzését megküldi az adósnak, a hitelezőnek, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ezt követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezségmódosítás létrehozását, és a megszavazott egyezségmódosítást jóváhagyásra megküldi a bíróságnak, az egyezség benyújtására vonatkozó szabályok szerint.

(5) A bírósági adósságrendezési egyezségmódosítást jóváhagyó végzés és az egyezségmódosítást jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 8 napon belül kell előterjeszteni.

25. Adósságtörlesztési eljárás

69. § (1) Az 54. § (5) bekezdés és 67. § (2) bekezdés alapján elrendelt adósságtörlesztési eljárásban az adós, a családi vagyonfelügyelő és a hitelezők együttműködni kötelesek a vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) előkészítése, az adós vagyonának, jövedelmének a hitelezők és az adós méltányos érdekeit egyaránt figyelembe vevő felosztása, a törlesztési határidőnek adós életkörülményeit is szem előtt tartó meghatározása érdekében.

(2) Az adós köteles a törlesztési képessége tőle elvárható megőrzésére, javaslatot tehet az adósságtörlesztési eljárásban az adósságrendezésbe vont vagyona felosztásának módjára, a vagyonértékesítések ütemezésére.

(3) Az adós és az adóstárs a 45. § szerinti kötelezettségeit az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt is teljesíteni köteles.

26. Adósságtörlesztési terv előkészítése

70. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adós és az adóstárs bevonásával - felfüggesztett végrehajtási eljárás vagy felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés esetén a végrehajtónak, illetve a zálogjogosult hitelezőnek az adósságrendezésbe bevonható vagyonra vonatkozó adatszolgáltatása alapján - összeállítja az adós tartós adósságtörlesztési eljárásban rendelkezésre álló vagyonának és a bevételi forrásainak listáját.

(2) A családi vagyonfelügyelő felhívja a hitelezőket arra, hogy - az adós, adóstárs szükség szerinti bevonásával és egyidejű értesítésével - 30 napon belül állítsák össze követeléseiknek az adósságtörlesztési eljárás elrendelésekor fennálló összegére és azoknak 74. § szerinti, az adósságtörlesztési eljárás szerinti besorolására vonatkozó listát. Ha a hitelező ennek a kötelezettségének nem tesz eleget vagy azt hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel legfeljebb 15 napos póthatáridőt tűz.

(3) Ha a hitelező vagy a végrehajtó az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit nem vagy hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő ezt a tényt közli a bírósággal. A bíróság a hitelezőre vagy a végrehajtóra 20 000 forinttól 100 000 forintig terjedő pénzbírságot szab ki és póthatáridőt tűz. A póthatáridő elmulasztása miatt igazolásának nincs helye. Ha a póthatáridő kitűzése is eredménytelen, akkor a hitelező követelését az adósságtörlesztés során figyelmen kívül kell hagyni, és erre a követelésre a 40. § (5)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az adós és az adóstárs az (1) és (2) bekezdés szerinti listára és az adósságtörlesztés szerinti besorolásra a családi vagyonfelügyelő felhívásától számított 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolja az okirati bizonyítékokat és az észrevételt megküldi az érintett hitelezőnek is. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) Ha a hitelező az adósságtörlesztés elrendelését követően az adóssal szemben fennálló követeléséről részben vagy egészben lemond, az adóson kívül a családi vagyonfelügyelőt is írásban értesítenie kell. Ha a hitelező követelése jogszabály erejénél fogva szűnik meg vagy változik, erről a tényről az adóst és a családi vagyonfelügyelőt haladéktalanul értesítenie kell.

(6) A családi vagyonfelügyelő az (1)-(2), (4) és (5) bekezdés szerinti iratok alapján összeállítja az adós, adóstárs vagyontárgyaira, egyéb vagyoni elemeire, rendszeres, a tartós adósságtörlesztésbe bevonható jövedelmére vonatkozó adatokat, és a hitelezői követeléseket a 74. §-ban foglaltak szerinti kategóriákba besorolja (a továbbiakban: adósságtörlesztési hitelezői besorolás).

27. Adósságtörlesztési terv

71. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezésbe bevont és még rendelkezésre álló vagyonra, valamint az adósságrendezés célját szolgáló bevételekre vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési tervet (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) készít. Az adósságtörlesztési terv

a) meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket,

b) megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait,

c) meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint

d) a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.

(2) Az adósságtörlesztési terv elkészítéséhez a családi vagyonfelügyelő indokolt esetben - az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával, az egyéb kötelezettek szükség szerinti értesítésével - az adós lakóhelye szerinti jegyzőtől környezettanulmányt is bekérhet. A környezettanulmánynak a 24. § alapján készült környezettanulmányhoz képest csak az esetleges változásokat kell tartalmaznia. A környezettanulmány elvégzésének részletes szabályait és az arról felvett jegyzőkönyv tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(3) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan e törvény és e törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és

a) az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú, és/vagy

b) a lakóingatlanban közös háztartásban együtt élő hozzátartozók között van

ba) kiskorú,

bb) tartósan és súlyosan beteg,

bc) fogyatékkal élő vagy

bd) 70 év feletti személy, és

c) a lakóingatlant terhelő, zálogjoggal biztosított követelések összege - korábbi egyezség esetén az egyezség (egyezségmódosítás) szerinti követelések összege - nem éri el a lakóingatlan hitelkihelyezéskori forgalmi értékét, ha ez nem állapítható meg, akkor az adósságtörlesztési terv készítésekor a pénzügyi intézmény jelzálogjogosult által nyilvántartott hitelbiztosítéki értékét (több jelzálogjogosult esetén az utóbb megállapított forgalmi értéket).

(4) Ha a (3) bekezdés alkalmazására nincs lehetőség, az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító, jelzáloggal terhelt lakóingatlan értékesítését követően az értékesítési bevételből olyan összeg visszahagyását teszi lehetővé, amelyből az adós az adósságtörlesztési eljárás alatt kisebb értékű, az e törvény és végrehajtási rendelete értelmében a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel rendelkező lakóingatlant vásárol.

(5) A (4) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének a (3) bekezdésben felsorolt meghatározott körülmények és kötelezettségvállalások esetén van helye.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének akkor van helye, ha ahhoz a lakóingatlant terhelő jelzálogjog pénzügyi intézmény jogosultja is előzetesen, írásban hozzájárult.

72. § (1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb mértékét elérő és - a méltánylást érdemlő körülmények esetén - legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét elérő összeghatárig. Az összeghatár megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Figyelembe kell venni továbbá a lakásfenntartással, a közműdíjakkal, lakásbiztosítással, a társasházi közös költséggel, lakásszövetkezeti fenntartási célú hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos, igazolt rendszeres kiadások adósra és adóstársra eső részét, ide nem értve azokat az összegeket, amelyek az adós azon 75 év alatti közeli hozzátartozója kiadásaival függ össze, aki a méltányolható mértékű lakóingatlanban lakik, de nem minősül adósnak, adóstársnak, vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek. Figyelembe kell továbbá venni az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások összegénél figyelembe kell venni az adós és a vele közös háztartásban élők rendszeres - a közös létfenntartás céljára bevonható - bevételeit is. Ha az adós és közeli hozzátartozói lakhatásául szolgáló ingatlanhasználatot az említettek hozzátartozója vagy volt hozzátartozója biztosítja, a használatot ingyenesnek kell tekinteni, bérleti vagy lakáshasználati díjjal összefüggő kiadásokat elszámolni az adósságtörlesztési eljárásban nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti célokra visszahagyott összeggel az adós a családi vagyonfelügyelő által megállapításra kerülő féléves létfenntartási költségkereten belül rendelkezhet azzal, hogy - a havi kiadások közötti ingadozásokat is figyelembe véve - a féléves időszakra érvényes költségkeretet kell betartania, elszámolási kötelezettséggel.

(4) A (3) bekezdés keretei között a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben javaslatot tesz arra, hogy az adós és az adóstárs a mindennapi megélhetés szokásos kiadásaira a 45. § (3) bekezdésében előírt módon nyitott fizetési számlájáról milyen összegű egyszeri és heti, havi összeget vehet fel.

73. § (1) Az adósságtörlesztési tervben az adós számára vissza kell hagyni a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat (szerszámok, nyersanyag, félkész áruk, tárolóeszközök, haszonállat állomány, készletek, alkatrészek, irodaszerek, irodatechnikai felszerelések, szakkönyvek) legfeljebb 800 000 forint értékig.

(2) Ha az adós vagy adóstárs foglalkozása gyakorlásához informatikai eszköz, hírközlési eszköz, berendezés vagy személygépjármű szükséges, az (1) bekezdésben említett értéken felül az adós ezeket a vagyontárgyakat összességében legfeljebb 1 millió forint értékig tarthatja meg.

(3) Ha az adós foglalkozása gyakorlásához haszongépjármű vagy mezőgazdasági haszonjármű szükséges, vagy a személygépjármű, egyéb gépjármű az adós személyfuvarozási egyéni vállalkozásának folytatásának eszköze, akkor a (2) bekezdésben foglaltak helyett az adós összességében legfeljebb 1, 8 millió forint értékig tarthatja meg ezeket a járműveket.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti eszközökre vonatkozóan az adós az ezekre vonatkozó vagyonbiztosítási díj és felelősségbiztosítási díj fedezetét is vissza kell hagyni az adósságtörlesztési terv összeállításánál.

(5) Az adósságtörlesztési tervben nem lehet értékesítésre kijelölni azokat az (1) bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyakat sem, amelyek a Vht. szerint a végrehajtás alól mentesek.

(6) Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére, módjára. Ha az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élők bejelentett lakóhelyéül szolgáló lakóingatlan tulajdonának megtartására - a 71. § (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában - nem kerülhet sor, az ingatlan értékesítésének megkezdésére csak 90 nap elteltével kerülhet sor azokban az esetekben, amikor az említett személyeknek nincs másik lakóingatlanra vonatkozóan a lakhatást biztosító bérleti vagy egyéb használati joguk. A lakóingatlan értékesítését megelőző legkésőbb 90 nappal a Családi Csődvédelmi Szolgálat az értékesítés tényéről és a lakóingatlanban közös háztartásban élő adós, adóstárs nevéről és természetes személyazonosító adatairól írásban értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét és a járási hivatal szociális hatóságát, kivéve, ha ehhez a tájékoztatáshoz az említett személyek nem adták meg a hozzájárulásukat.

(7) Jelzálogjoggal biztosított vagyontárgy értékesítése esetén a bevételből a bevételt terhelő közterheket, a korábban felfüggesztett végrehajtás során megelőlegezett végrehajtási költséget, - korábban felfüggesztett bíróságon kívüli zálogértékesítés esetén pedig a zálogjogosult által megelőlegezett értékesítési költséget - kell megtéríteni, ezt követően pedig elsőként a jelzálogjoggal biztosított követelést kell kifizetni az említett biztosítékokkal fedezett értékig, ahol a fedezeti értékre vonatkozóan ingatlan e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon számított forgalmi értéket mint fedezeti értéket kell alapul venni.

74. § (1) A családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben megállapítja az adósságtörlesztési eljárásba bejelentett egyes hitelezői követelések adósságtörlesztési hitelezői besorolását a 46., a 49. § alkalmazásával, figyelembe véve a 70. § szerinti adatokat.

(2) Ezt követően - a 72. § figyelembevételével - az adós, adóstárs és az eljárásban teljes vagyonával részt vevő egyéb kötelezett adósságrendezési eljárás alá tartozó vagyona és bevételei hitelezők közötti felosztására vonatkozóan adósságtörlesztési tervet készít az alábbiak figyelembevételével:

a) zálogjoggal biztosított vagyontárgy értékesítése esetén a bevételből a bevételt terhelő közterheket, a korábban felfüggesztett végrehajtás során a zálogjogosult által megelőlegezett végrehajtási költséget, továbbá az értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségeket - korábban felfüggesztett bíróságon kívüli zálogértékesítés esetén pedig a zálogjogosult által megelőlegezett értékesítési költséget - kell megtéríteni, ezt követően pedig elsőként a zálogjoggal biztosított követelést kell kifizetni a forgalmi érték mértékéig,

b) zálogtárgy-elkülönítés esetén a zálogtárgy-elkülönítési egyezség alapján megfizetendő törlesztőrészletekhez szükséges vagyon kizárólag erre a célra fordítható,

c) az értékesítésre kijelölt vagyontárgyat a felosztható vagyon meghatározásakor az e törvény végrehajtási rendelete szerinti legkisebb eladási ár összegével kell figyelembe venni.

(3) Az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontokon túl a legfeljebb 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése

a) a kiemelt hitelezői követelések esetén az (2) bekezdés a) pontja szerinti forgalmi érték összeget elérje,

b) a privilegizált hitelezői igények esetén az egyéb hitelezői igényekre jutó megtérülések legalább 1, 2-szerese legyen,

c) az egyéb hitelezői igények esetén legalább a 38%-os mértéket elérje,

d) a hátrasorolt hitelezői igények esetén legalább az 5%-os mértéket elérje.

(3a) *  Ha a jelzálogjoggal biztosított ingatlan értékesítésére az adósságrendezési eljárás alatt nem kerül sor, a (3) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt hitelezői követelések esetén, ha a jelzáloggal biztosított hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés - ide értve a 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján kötött hitel- és pénzügyi lízingszerződést is - futamideje az öt éves adósságtörlesztési szakasz alatt még nem járna le, az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a hitelezői követelések megtérülése ezen futamidő végéig érje el a forgalmi érték mértékét. Ha az említett szerződéseket a pénzügyi intézmény az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően felmondta, akkor a felmondást megelőzően érvényes futamidőt - vagy ha a pénzügyi intézmény a felmondást követően a részletfizetési megállapodásban hosszabb fizetési határidőt engedélyezett, akkor ezt az időtartamot - kell e § tekintetében futamidőként figyelembe venni.

(3b) *  A (3a) bekezdés szerinti esetekben a törlesztési tervben az adósságtörlesztési szakasz lejártát követő, a futamidő lejártáig terjedő időszakra vonatkozó törlesztő részleteket az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes szerződésben - már felmondott szerződés esetén a pénzügyi intézménnyel kötött részletfizetési megállapodásban - meghatározott feltételekkel kell figyelembe venni.

(4) *  Amennyiben az 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési mérték nem biztosítható, a bíróság felhívja a főhitelezőt, hogy nyilatkozzon arról, hogy

a) hozzájárul az adósságtörlesztési időszak legfeljebb 2 évvel történő meghosszabbításához, vagy

b) az adós részére részletfizetési lehetőséget biztosít, azzal, hogy az adós, adóstárs csak a szükséges mértékig mentesül a kölcsöntartozás tőkerészének megfizetése alól.

(5) *  A hitelezői csoportok között a befolyó pénzösszegeket követelésarányosan, a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti arányok szerint kell szétosztani. A szétosztott összeget a hitelezői csoportokon belül az egyes hitelezői követelések között követelésarányosan kell megosztani. Az adósságtörlesztés időszaka alatt valamennyi megtérülést a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési arányok és az e bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adósságtörlesztés időszaka alatt valamely hitelező (6) és (7) bekezdés alapján számított követelésének 100%-a megtérül, úgy ezt a hitelezőt a megtérülés felosztásakor a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni. Ha az adós követeléseinek behajtására vagy értékesítésére nem került sor, de azok esedékessége már lejárt vagy az adósságrendezési eljárás alatt nyílik meg, a követeléseket - forgalmi értéken számítva - a hitelezők között követelésarányosan kell szétosztani.

(6) *  A (3) bekezdés a) pontja, illetve a (3a) bekezdés szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni a késedelmi kamatokat, pótlékokat.

(7) A (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni

a) a késedelmi kamatokat, pótlékokat,

b) a forintalapú követelésnél az adósságtörlesztési terv készítésekor irányadó MNB jegybanki alapkamatot 3 százalékponttal meghaladó kamatot,

c) más devizanemben fennálló követelésnél az irányadó bankközi kamatlábat 1 százalékponttal meghaladó kamatot.

(8) A főhitelező a (4) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetési kedvezményt abban az esetben is biztosíthatja, amennyiben az adósságtörlesztés az 5 éves időszak alatt lezárható lenne.

75. § (1) Az adósságtörlesztési tervet a családi vagyonfelügyelő 15 napos észrevételezési határidővel megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(2) Az adósságtörlesztési tervet a beérkezett észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül szükség szerint átdolgozza, megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek, továbbá az adósságrendezési végzés meghozatalához szükséges dokumentumok csatolásával jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.

28. Adósságtörlesztési végzés jóváhagyása

76. § (1) Ha az adósságtörlesztési terv hiányos vagy nem felel meg az e törvény szerinti feltételeknek, a bíróság az adósságtörlesztési terv jóváhagyását 15 napon belül végzéssel megtagadja, elrendeli annak módosítását, megjelöli annak hiányosságait és azt, hogy az melyik törvényi rendelkezésnek nem felel meg. A bíróság ezt a végzést kézbesíti az adósnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.

(2) Az adósságtörlesztési terv módosítását a bírósági végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elvégezni és a bíróságnak jóváhagyásra megküldeni.

(3) Ha az adósságtörlesztési terv az e törvényben foglaltaknak megfelel, a bíróság 15 napon belül végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, a hitelezőnek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.

(4) A bíróság adósnál, adóstársnál visszahagyható bevételek havi összegét - a 72. § (1) bekezdése szerinti határok között - különös méltánylást érdemlő esetben a vagyonfelügyelő javaslatától eltérően határozhatja meg. A bíróság a méltányolható körülmények között figyelembe veszi különösen az adós, adóstárs vagy a velük együtt élő közeli hozzátartozó tartós és súlyos betegségét, továbbá a velük együtt élő tanköteles közeli hozzátartozó adóst terhelő iskoláztatási költségeit.

(5) Az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá - a rá vonatkozó rész tekintetében - az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.

(6) Az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó jogerős végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

29. Adósságtörlesztési végzés végrehajtása

77. § (1) A 300 000 forint alatti értékű vagyontárgyak értékesítését a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós végzi, az ebből származó bevételt haladéktalanul a 79. § (2) bekezdése szerinti törlesztési számlára fizeti be. A 300 000 forint és az ennél magasabb becsült forgalmi értékű vagyoni elemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő végzi az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom a vagyontárgy értékesítésével szűnik meg.

78. § A 77. § szerinti értékesítés során nem szerezhet tulajdont

a) az adós (adóstárs),

b) a hitelező (ide nem értve az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott azokat az eseteket, amikor az eredménytelen nyilvános értékesítést követően a jelzáloghitelező az ingatlant az aktuális forgalmi értéken megvásárolhatja),

c) az adósságrendezési eljárásban eljáró bíró, bírósági titkár, a közreműködő bírósági ügyintéző,

d) az adósságrendezési eljárásban közreműködő családi vagyonfelügyelő és a családi vagyonfelügyelő munkáját segítő szakmai munkacsoport tagja, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által foglalkoztatott személyek,

e) a bíróságon kívüli adósságrendezés során a főhitelező részéről eljárt személy,

f) ha volt felfüggesztett végrehajtás, a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) és a végrehajtást foganatosító bíróság jogkörében eljáró személyek és a végrehajtó,

g) a b)-f) pontban említettek közeli hozzátartozója.

79. § (1) A zálogjog, vételi jog, visszavásárlási jog az értékesítéskor megszűnik. A törvény vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosultat - akkor is, ha a vagyontárgy értékesítését az adós végezheti - a családi vagyonfelügyelő értesíti, az elővásárlásra jogosult a legmagasabb árajánlatra nézve gyakorolhatja elővásárlási jogát.

(2) Az értékesítéskor a vételárat az adós erre a célra elkülönített adósságtörlesztési fizetési számlájára kell átutalással megfizetni, amely felett a családi vagyonfelügyelőnek önálló rendelkezési joga van. A fizetési számla egyenlege felett az adós nem rendelkezhet, a családi vagyonfelügyelő a bevételt a hitelezők között a 73. § (6) bekezdésben és a 74. §-ban meghatározott módon osztja fel. A hitelezők részére történő átutalással összefüggő díjak és költségek a fizetési számlát terhelik. Az említett fizetési számla vonatkozásában a számlatulajdonos nem tehet halál esetére történő fizetési rendelkezést.

(3) A felfüggesztett végrehajtásokból és a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítésekből az adósságrendezésbe vont vagyon és pénzeszközök felett a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A pénzeszközöket - a végrehajtói díj és a zálogértékesítési költség levonását követően - a (2) bekezdés szerinti fizetési számlára kell befizetni, az egyéb vagyontárgyakat a családi vagyonfelügyelő rendelkezésére kell tartani. A családi vagyonfelügyelő a vagyonértékesítést, a vagyonértékesítésből származó bevételek kezelését és hitelezők közötti felosztását a 74. §-ban és az e §-ban meghatározottak szerint végzi.

80. § (1) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelező és az adós, adóstárs kötelezettségeire a 41-45. §-ban foglaltakat is értelemszerűen alkalmazni kell, az adósságtörlesztési végzés szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel.

(2) Az adós, adóstárs a hitelezőkkel és a családi vagyonfelügyelővel az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében együttműködni köteles. Ha a személyi körülményeiben vagy a rendszeres bevételei vonatkozásában legalább nettó 10%-os növekményt elérő, jelentős változás áll be, vagy az e törvény értelében az adósságrendezésbe vonandó rendkívüli bevételt vagy vagyont szerez, ezt a családi vagyonfelügyelőnek a dokumentumok csatolásával 8 napon belül be kell jelentenie.

(3) Az adós, adóstárs az adósságtörlesztési határozatban meghatározott fizetési kötelezettségei teljesítésére az adósságtörlesztési határozat kézhezvételét követően haladéktalanul egy fizetési számlát köteles nyitni, bevételeit ezen a számlán köteles kezelni és törlesztési kötelezettségeit erről a számláról kell teljesíteni. A számla felett a családi vagyonfelügyelőnek ellenjegyzési és rendelkezési joga van, az adós, adóstárs a számláról a 72. § alapján visszahagyott keret mértékéig vehet fel készpénzt, és teljesítheti a mindennapi életvezetéséhez szükséges kiadásokat.

(4) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelezők jogaikat az adósságtörlesztési határozatnak megfelelően gyakorolhatják, az adóst annak végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, ezen kívül tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az említett kötelezettségek végrehajtását az adós számára megnehezíti.

(5) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, bármikor ellenőrzést folytathat le, ennek keretében az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését. Az adósságtörlesztés időtartama alatt a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében kell kialakítani. Az adós a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés végrehajtása érdekében együttműködni köteles.

(6) Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst félévente írásban beszámoltatja a törlesztési feladatai végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adósságtörlesztés szabályszerű végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az adósságtörlesztési végzésben foglalt kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményeire.

(7) Az egyéb kötelezett az adósságtörlesztési végzésben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az adósságtörlesztés 74. § (8) bekezdésében meghatározott 5 éves időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.

81. § (1) Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós az e törvényben foglalt vagy az adósságtörlesztési végzésben meghatározott kötelezettségeit súlyosan megsérti, így különösen

a) jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétesen, a hitelezőt, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,

b) egyes hitelezőivel összejátszik, vagy egyéb, a hitelezők érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető intézkedéseket hoz vagy mulasztást követ el,

c) ismételten megszegi az adósságtörlesztéssel összefüggő beszámolási kötelezettségét, a beszámolóban valótlan tényt állít vagy jelentős tényeket, körülményeket elhallgat,

d) az adósságtörlesztési végzésben meghatározott vagyonértékesítési kötelezettségeit nem teljesíti, illetve azzal jelentősen késlekedik, vagy

e) az adósságtörlesztési végzésben meghatározott fizetési kötelezettségeit legalább 3 hónapon keresztül nem vagy jelentősen alacsonyabb összegben teljesíti, és nem kezdeményezi a tartós adósságtörlesztési határozat módosítását,

f) a tartós törlesztési eljárás kezdetét követően kamat, késedelmi pótlék és adóbírság nélkül számított 300 000 forint feletti, 90 napot meghaladó késedelemmel érintett adó- vagy más köztartozása van, amelynek megfizetésére nem kapott az adóhatóságtól részletfizetést, halasztást vagy más fizetési kedvezményt,

e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és a jegyzőkönyvet - a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - a szükséges dokumentumok csatolásával megküld a bíróságnak.

(2) Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény vagy körülmény, amely alapján - ha azt korábban elbírálták volna - az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, ez a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet - a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - a szükséges dokumentumok csatolásával megküldi a bíróságnak. A bíróság az adósságrendezés megszüntetése tárgyában 15 napon belül dönt.

30. Az adósságtörlesztési végzés módosítása

82. § (1) A hitelezők az adósságtörlesztési határozat módosítását csak a 64. § (1) bekezdése szerint körülmények esetén kezdeményezhetik, abban az esetben, ha az adós ezt a tényt nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá az ott említett vagyoni vagy pénzbeli juttatást vagy rendkívüli pénzbeli bevételt nem fizeti be a 80. § (3) bekezdés szerinti elkülönített számlára.

(2) Az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt az eljárásba csak olyan új hitelezők jelentkezhetnek be, és olyan új követelést lehet bejelenteni a családi vagyonfelügyelőnél, amelynek jogcíme és összege okirattal igazolt vagy azt bírósági vagy hatósági határozat állapította meg, és kamatokkal, egyéb járulékokkal számítva 50 000 forintot meghaladó összegű, továbbá esedékessége az adósságtörlesztés időtartama alatt jár le. A bejelentkezés elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba-vételi díj fizetésére a 39-40. és a 88. §-ban foglaltak irányadók. Az 50 000 forintot meg nem haladó összegű követelések elévülése az adósságrendezés záró időpontjáig nyugszik.

(3) Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében - a határozat meghozatalakor előre nem látható - olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, ami miatt az adósságtörlesztési terv eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ezen körülményeknek mind az adós, mind adóstársa vonatkozásában fenn kell állniuk, vagy mindegyik adóstárs törlesztési képességére jelentős, hátrányos befolyással kell lenniük. Ilyen körülmény lehet különösen

a) az adós, adóstárs tartós egészségkárosodása,

b) az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számának legalább 2 fővel történő növekedése,

c) az adós közös háztartásában élő, aktív korú, tartásra nem jogosult közeli hozzátartozó halála, munkaképességének tartós egészségkárosodás következtében történő elvesztése, tartós és súlyos betegsége,

d) elemi kár vagy egyéb katasztrófa,

e) az adós foglalkoztatotti jogviszonyának megszűnése létszámleépítés miatt, az adós egyéni vagy társas vállalkozásának fizetésképtelenség miatti megszüntetése és ezt követően legalább 5 hónapos eredménytelen álláskeresési időszak,

f) olyan új hitelező bírósági adósságrendezési eljárásba való bejelentkezése, akinek követelése meghaladja az 1 millió forintot, követelése az adósságtörlesztési határozat meghozatalát követően keletkezett, és

fa) az adós tartozása nem bűncselekményből, szabálysértésből, közigazgatási szerv által kiszabott bírságból, magánszemélyekkel kötött polgári jogi jogügyletből vagy az adós egyoldalú kötelezettségvállalásából keletkezett,

fb) az adós tartozása nem annak következtében keletkezett, hogy megsértette az adósságrendezés szabályait, vagy

fc) az adós tartozása nem az e törvény rendelkezéseibe ütköző új kötelezettségvállalásból keletkezett.

(4) Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását az adóstársával együtt és legfeljebb kétszer kezdeményezheti. Kérelmében meg kell jelölnie, hogy a határozat mely részének módosítását kezdeményezi és milyen időszakra. Az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó kezdeményezést az adós és az adóstárs megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és egyidejűleg mindazon hitelezőknek, akik részére az adósságtörlesztési határozat addig eltelt időtartama alatt még nem fizette meg a nekik járó összeget. Az adós a kezdeményezéséhez csatolja az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó javaslatát, és részletezi, illetve igazolja a határozat módosítását szükségessé tevő rendkívüli körülményeket.

(5) A hitelezők az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó egyetértésükről, észrevételeikről vagy saját javaslatukról a kézhezvételt követő 30 napon belül értesítik az adóst és a családi vagyonfelügyelőt. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A családi vagyonfelügyelő az adós bevonásával szükség szerint átdolgozott adósságtörlesztési határozat módosítási javaslatot minden hitelezőnek eljuttatja, és ha az érinti az adósságtörlesztési időtartamot, annak változtatására is javaslatot tesz. A családi vagyonfelügyelő 15 napon belül megküldendő írásos vélemény megtételére hívja fel a hitelezőket. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6) Az adósságtörlesztési határozat módosítására vonatkozó javaslat összeállításánál a családi vagyonfelügyelő figyelembe veszi a hitelezők véleményét és az adós, adóstárs méltányolható lakásigényét is. Indokolt esetben a bíróság - kivételes méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel - egy alkalommal, a tartós adósságtörlesztési időszak legfeljebb 2 évvel történő meghosszabbítását is elrendelheti.

(7) Az adósságtörlesztési határozat módosításáról a bíróság 15 napon belül dönt, végzését kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, megküldi az egyéb kötelezetteknek és a családi vagyonfelügyelőnek. A végzés ellen csak az adós élhet fellebbezéssel, a kézbesítéstől számított 8 napon belül.

(8) Az adósságtörlesztési határozat módosítását jóváhagyó jogerős határozatot be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

(9) Ha a bíróság az adósságtörlesztési határozat módosítását nem hagyja jóvá, az adós, adóstárs a korábban meghozott határozatban foglaltakat köteles teljesíteni.

31. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése

83. § (1) A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha

a) az adósságrendezés elrendelése iránti kérelmet a hivatalból el kellett volna utasítani,

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy az adós nem teljeskörűen jelentette be a hitelezőket, illetve a hitelezők követeléseit, a hitelezőkre és a hitelezői követelésekre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta,

c) az adós az adósságrendezéssel összefüggő feladatait nem teljesíti, kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, ideértve a 81. § (1) bekezdés szerinti eseteket is,

d) a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján, ha

da) az adós sem lakóhelyén, sem az értesítési címén a megismételt kézbesítési kísérletet követően sem lelhető fel, vagy

db) az adós a családi vagyonfelügyelő 31. § (3) bekezdése szerinti értesítésében foglalt visszaéléseket, jogszabálysértéseket követte el,

e) az adós hagyatékának jogerős átadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül az örökösök nem jelentették be, hogy az adósságrendezési eljárásban részt kívánnak venni vagy a jogutódként történő belépést a bíróság a jogszabályi feltételek hiánya miatt elutasította, és az eljárásban más adós nem vesz részt,

f) az adós hagyatékát valamennyi örökös visszautasította, és az eljárásban más adós nem vesz részt,

g) az eljárás megszüntetését az adós és az adóstárs együttesen kérte, és csatolja a kérelme benyújtásáról a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek megküldött értesítés másolatát.

(2) A bíróság az (1) bekezdés a)-f) pontja esetében az eljárást kérelemre vagy hivatalból szünteti meg.

(3) Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a bíróság az adósságrendezési egyezséget, (az egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést egyidejűleg hatályon kívül helyezi, az egyezség (egyezségmódosítás) az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével válik hatálytalanná.

(4) Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a hitelezők az adóstól teljes összegben követelhetik a lejárt és az esedékessé váló követeléseiket. A korábban felfüggesztett végrehajtási eljárásban a bírósági adósságrendezés céljára a családi vagyonfelügyelő által rendelkezésére bocsátott, de még fel nem osztott, nem értékesített vagyont és a hitelezőknek még ki nem fizetett összegeket - a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a végrehajtó rendelkezésére kell bocsátani. Ha pedig korábban zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítését függesztették fel az adósságrendezési eljárás miatt, akkor a még nem értékesített zálogtárgyat, illetve a helyébe lépő összeget a zálogjogosult rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az adósságrendezési eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell

a) az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a bíróság nevét, székhelyét, az bíróság adósságrendezési eljárás ügyszámát,

b) a családi vagyonfelügyelő nevét, nyilvántartási számát,

c) családi vagyonfelügyelő megbízatásának megszűnését,

d) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy - az adós bevonásával, illetve a rendelkezésére álló adatok, iratok szerint - az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül készítsen záró beszámolót az adós vagyonának, jogainak, kötelezettségeinek az adósságrendezési eljárás alatti változásáról,

e) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a bírósági adósságrendezési eljárásra utaló bejegyzés törlését kezdeményezze azokból a hatósági nyilvántartásokból, ahová ez a külön törvények alapján bejegyzésre került, továbbá az eljárás megszüntetéséről értesítse az állami és az önkormányzati adóhatóságot, és az adós, adóstárs lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,

f) a Családi Csődvédelmi Szolgálat felhívását arra, hogy a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 napon - mint referenciaadat-szolgáltató - jelentse be a KHR-be az adósságrendezési eljárás megszüntetését,

g) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az adósságrendezéssel kapcsolatos hitelezői felhívást tartalmazó hirdetményt törölje a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról,

h) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető jogerős végzést jegyezze be az ARE nyilvántartásba,

i) a családi vagyonfelügyelő felhívását arra, hogy az adósságrendezési ügy nála lévő iratainak megőrzéséről gondoskodjon,

j) az adósságrendezési eljárás megszüntetésének jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást,

k) a felfüggesztett végrehajtás továbbfolytatásáról történő, illetve a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítés folytatását engedélyező rendelkezést.

(6) A bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető végzést

a) az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek kézbesíti,

b) az egyéb kötelezettnek, a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá a felfüggesztett végrehajtási eljárásban eljáró végrehajtónak és a felfüggesztett zálogtárgy értékesítése iránti eljárással érintett a zálogjogosultnak pedig megküldi.

(7) A megszüntető végzéssel szemben az adós, adóstárs fellebbezhet, a többi fél csak a költségek viseléséről szóló rendelkezéssel szemben élhet fellebbezéssel.

84. § (1) A bírósági adósságrendezést megszüntető végzés jogerőre emelkedésének napján megszűnnek az adóst és a hitelezőket az adósságrendezésre tekintettel megillető jogok és kötelezettségek. Az adósságrendezés elrendelését megelőzően elrendelt végrehajtást folytatni kell. Az adós által az adósságrendezési eljárásban meg nem fizetett díjat és költségtérítést végrehajtási költségként kell behajtani.

(2) Ha az adósságrendezés elrendelését megelőzően az adós tartozásával összefüggésben zálogtárgy értékesítése iránti eljárás volt folyamatban, az értékesítést folytatni lehet, az adósságrendezés alatt lefolytatott értékesítésből származó bevétellel a zálogjogosult a külön jogszabály szerint köteles az adósnak elszámolni.

32. Mentesítési eljárás

85. § (1) Az ötéves adósságtörlesztési időszak leteltét követően - ha az adósságtörlesztés időszakát a bíróság meghosszabbította, annak lejártát követően - az adósságtörlesztési végzés végrehajtásáról a családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával záró elszámolást készít, és ebben minden hitelező tekintetében számot ad a törlesztések teljesítéséről, a vagyonértékesítésről, az eljárásba bevont bevételekről és azok hitelezők közötti felosztásáról. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi.

(2) A záró elszámolásra a hitelező annak kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételt tehet. A családi vagyonfelügyelő a beérkezett észrevételeknek megfelelően szükség szerint a záró elszámolást módosítja, ezt követően mentesítő határozat meghozatala érdekében a bíróság elé terjeszti, egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az adós az e törvényben, valamint adósságrendezéssel összefüggő jogerős végzésben meghatározott kötelezettségeit teljesítette. Ha a családi vagyonfelügyelő a hitelező észrevételét nem fogadta el, annak indokáról a záró elszámolás bíróság elé terjesztésekor nyilatkoznia kell.

86. § (1) *  Ha az adós, adóstárs és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat és az e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesítette és a hitelezők legalább a 74. § (3) bekezdés - 74. § (3a) bekezdés figyelembevételével kiszámított - szerinti minimális megtérüléshez jutottak, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek - ide nem értve az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitel szerződés és a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződések tekintetében az adósságrendezés lezárását követően az (1a) bekezdés alapján meghatározott futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket -, amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes egészében kielégíteni.

(1a) *  Az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitelszerződések és a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződések tekintetében a jogerős mentesítő határozat kézhezvételét követően az adós a futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket köteles megfizetni.

(2) *  Amennyiben az adósságtörlesztési időszak végén a bíróság - a hitelezők nyilatkozata és a családi vagyonfelügyelő zárómérlege alapján - azt állapítja meg, hogy az adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők nem jutottak a 74. § (3) bekezdés - 74. § (3a) bekezdés figyelembevételével kiszámított - szerinti minimális megtérüléshez, akkor a bíróság

a) a törlesztési időszakot a minimális megtérülés eléréséhez szükséges mértékig, de legfeljebb további 2 évvel meghosszabbítja amennyiben az adósságtörlesztés meghosszabbítására korábban még nem került sor, a meghosszabbítás a vagyonértékesítési bevételek elmaradása miatt indokolt, továbbá

b) az adóst, adóstársat és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett felhívja, hogy a hitelezők minimális megtérülésének biztosításához szükséges összeget a családi vagyonfelügyelő által kezelt adósságtörlesztési számlára 30 napon belül fizesse meg.

(3) A bíróság a határozat meghozatala előtt a feleket meghallgatja.

(4) Az (2) bekezdés a) pont szerint meghosszabbított adósságtörlesztési időszakot követően a bírósághoz ismételten be kell terjeszteni a záró elszámolást. A bíróság az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően dönt a mentesítés tárgyában.

(5) A (2) bekezdés b) pont szerinti határidő leteltét követően a befizetés megtörténtéről, illetve annak elmaradásáról a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül, a záró beszámoló módosításának előterjesztésével értesíti a bíróságot. A bíróság akkor hoz mentesítő határozatot, ha a befizetési kötelezettség teljesítés megtörtént.

33. Az adósságrendezés lezárását követő intézkedések

87. § (1) Az adósságrendezés záró időpontját követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő megkeresi azokat a nyilvántartásokat vezető hatóságokat, amelyek nyilvántartásaiban az adósságrendezéssel kapcsolatban adat került bejegyzésre, hogy jegyezzék be az adósságrendezés befejezésére, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetésére vonatkozó adatot. Ezen adatváltozás bejegyzése illeték- és díjmentes.

(2) A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezés befejeződését követő 8 napon belül, mint referenciaadat-szolgáltató, bejelenti a KHR-be az adósságrendezés befejeződését.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséről a családi vagyonfelügyelő tájékoztatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatot; a családi vagyonfelügyelő megbízatása e feladatok szabályszerű teljesítésével szűnik meg.

(4) Az adósságrendezés lezárultát követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat gondoskodik az iratok megőrzéséről.

34. Az adósságrendezési eljárás költségei

88. § (1) A hitelező - a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges költségekhez való hozzájárulás érdekében - nyilvántartásba-vételi és követeléskezelési díjat köteles fizetni. A díjfizetési kötelezettség a hitelezőket terheli, annak megtérítésére az adóstól az eljárás jogerős mentesítő határozattal történő befejezését követően sem tarthatnak igényt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjak alapja

a) a hitelező adóssal, adóstárssal szemben fennálló, a bírósági adósságrendezési eljárás elrendelésekor lejárt pénzköveteléseinek tőkeösszege,

b) az adós és az adóstárs adósságrendezésbe vont vagyonának a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az egyezség vagy az adósságtörlesztési határozat végrehajtása során értékesítéséből származó bevétel,

c) a hitelező számára megfizetett adósságtörlesztő részletek tőkeösszege.

(3) A díj mértéke hitelezői követelésenként

a) nyilvántartásba-vételi díj esetében a (2) bekezdés a) pontja szerinti díjalap 1%-a, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 100 000 forint;

b) követeléskezelési díj esetében a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti díjalap 2%-a.

(4) A főhitelezőnek nem kell a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilvántartásba-vételi díjat megfizetnie.

(5) A nyilvántartásba-vételi díjat és a követeléskezelési díjat a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára, a kincstárnál e célra nyitott pénzforgalmi számlájára átutalással kell megfizetni.

(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba-vételi díjat az eljárásba való bejelentkezés határidejének lejártáig kell megfizetni. A (3) bekezdés b) pontja szerinti követeléskezelési díjat csak akkor kell megfizetni, ha a bíróság az adós, adóstárs mentesítéséről hozott határozatot és határozat jogerőre emelkedett. A követeléskezelési díj összegét a családi vagyonfelügyelő előterjesztése alapján a bíróság állapítja meg.

89. § A Családi Csődvédelmi Szolgálat a befizetett nyilvántartásba-vételi díjakat elkülönítetten kezeli, abból

a) Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint a családi vagyonfelügyelők és a feladataik ellátásban közreműködők elhelyezéséhez, feladataik ellátásához szükséges felhalmozási, személyi, dologi kiadásokat,

b) a Családi Csődvédelmi Szolgálat kézbesítési, informatikai, ügyviteli, a bírósággal, a felekkel és a hatóságokkal történő kapcsolattartási, valamint az ügyfélszolgálati feladatai ellátásához szükséges beruházások és fejlesztések ráfordításait,

c) az adósságrendezési egyezségkötés előkészítésével, megkötésével összefüggő dologi és személyi ráfordításokat,

d) azoknak értékesítéseknek a lebonyolításával összefüggő ráfordításokat, díjakat, amelyek a családi vagyonfelügyelőt mint az értékesítést végzőt terhelik, (ideértve a NAV EÁF-en történő értékesítés díját és költségeit is),

e) a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a családi vagyonfelügyelői tevékenységgel összefüggésben kötött felelősségbiztosítása díját, a kincstári számlavezetés és átutalások költségeit díjait, valamint

f) az adós jogainak gyakorlására kijelölt ügygondnok díját és készkiadásai megtérítéséhez szükséges összeget

hívhatja le.

90. § A bírósági adósságrendezés kezdeményezéséért, az egyezségmódosítás, illetve az adósságtörlesztési határozat módosításáért, az adósságrendezési eljárás megszüntetésének adós vagy hitelező általi kezdeményezéséért, a mentesítő határozat kezdeményezéséért, a mentesítő határozat hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséért, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért az illetékekről szóló törvényben meghatározott tételes bírósági eljárási illetéket kell fizetni.

91. § Az adósságrendezési eljárásban - ha e törvény másképp nem rendelkezik - minden fél és egyéb kötelezett viseli a saját költségét, ezek viseléséről a bíróságnak nem kell rendelkeznie. A költségek viseléséről ezekben az esetekben kérelemre, és kizárólag akkor dönt a bíróság, ha annak viselésére nem az a fél (egyéb kötelezett) köteles, aki azt ténylegesen megelőlegezte vagy megfizette.

92. § Az ARE nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért, valamint az ARE nyilvántartás adatairól kiállítandó tanúsítványért a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

35. Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

93. § (1) Bármelyik, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítását arra hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy

a) az adós vagy adóstárs az adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben foglalt szabályok vagy a bírósági adósságrendezési megállapodásban foglaltak megszegésével előnyben részesített, vagy

b) az adós vagy adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben a megállapodás hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.

(2) A kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a kérelmet 8 napon belül továbbítja a bírósághoz és csatolja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás ARE nyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő okiratokat.

(3) A bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítása iránti kérelmet a megállapodásban részes feleknek, az egyéb kötelezetteknek megküldi, és bizonyítási eljárást folytat le, ennek során a 36. § (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja. A bíróság végzését az adósnak és a hitelezőknek kézbesíti, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.

(5) Ha a bíróság megállapította a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, az erről szóló végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

36. Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

94. § (1) Bármelyik, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítását ha

a) az egyezségben a szerződés futamidejét vagy törlesztési feltételeit úgy határozták meg, hogy az a mentesítő bírósági határozattal lezárt egyezség időtartamán túlnyúlik, és

b) az adós vagy adóstárs ebben az időszakban a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, ezért az érintett hitelező vonatkozásában az adósságrendezési egyezség hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.

(2) A kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a kérelmet 8 napon belül továbbítja a bírósághoz és csatolja a bírósági adósságrendezési egyezség ARE nyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő okiratokat.

(3) A bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítása iránti kérelmet a megállapodásban részes feleknek, az egyéb kötelezetteknek megküldi, és bizonyítási eljárást folytat le, ennek során a 36. § (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli egyezség hatályának megszűnését.

(5) Ha a bíróság megállapította a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését, az erről szóló végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.

37. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezése

95. § (1) Bármelyik, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező a jogerős mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a korábban eljáró bíróság előtt a bíróság által az adósságrendezési eljárásban figyelembe nem vett tényre, bizonyítékra vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra történő hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt

a) a bírósági adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy

b) valamely hitelezőt az e törvényben, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglalt szabályok megszegésével előnyben részesített.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek akkor van helye, ha a hitelező az ott említett határozatról, tényről, bizonyítékról a korábbi eljárás során önhibáján kívül nem szerzett tudomást.

(3) A kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig a kérelem okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy a kérelmet előterjeszthesse, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűsíteni.

(4) A mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével a kérelemnek helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(5) A kérelemben meg kell jelölni az (1) bekezdésben meghatározott tényeket és azok bizonyítékait, bírósági vagy más hatósági határozatra hivatkozás esetén pedig a határozatot a kérelemhez mellékelni kell.

(6) A kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratokat a Családi Csődvédelmi Szolgálattól.

96. § (1) A bíróság a kérelem tárgyában 30 napon belül dönt. A bíróság a kérelmezőt, az érintett hitelezőt, az adóst és a családi vagyonfelügyelőt írásban nyilatkoztatja. Az eljárás során bizonyításnak a Pp. szabályai szerint van helye.

(2) A bíróság a kérelmet hivatalból - az a)-c) pontban meghatározott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül - elutasítja, ha

a) a kérelem elkésett,

b) a kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik,

c) a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el,

d) a kérelmező az eljárási illetéket nem fizette meg.

(3) Ha a kérelem előterjesztésének nincs helye, azt a bíróság érdemi vizsgálat nélkül 15 napon belül végzéssel elutasítja.

(4) Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja. A bíróság végzését az adósnak és a hitelezőknek kézbesíti, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi.

(5) *  A mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedését követően a hitelezők az adóstól követelhetik azon összegek megfizetését is, amely az adósságrendezési eljárásban elengedésre került, valamint kérhetik a bírósági adósságrendezési eljárásban megfizetett nyilvántartásbavételi díj és követeléskezelési díj megfizetését.

(6) Ha a bíróság a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, kötelezi az adóst, hogy a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti eljárás illetékét a kérelmezőnek 15 napon belül fizesse meg.

(7) Az eljárást befejező végzését a bíróság az adósnak, a hitelezőknek és a végzéssel érintett egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek kézbesíti.

IV. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

38. Kifogás a bírósági adósságrendezési eljárásban

97. § (1) A családi vagyonfelügyelőnek a bírósági adósságrendezés szabályait vagy az érintett jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen az adós, adóstárs, a hitelező és az egyéb kötelezett kifogást terjeszthet elő az adósságrendezési eljárást lefolytató bírósághoz. A kifogás elbírálása szempontjából az adósságrendezési eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés vagy mulasztás, amelynek az adósságrendezési eljárás lefolytatására, a bírósági hatósági határozatokra, illetve a felek jogainak érvényesítésére érdemi kihatása volt.

(2) A családi vagyonfelügyelő intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett kérelmet kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A kifogást előterjesztő a családi vagyonfelügyelő intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a családi vagyonfelügyelőnek az elmulasztott intézkedés elvégzésére történő utasítását, határidő tűzésével.

(3) A családi vagyonfelügyelő intézkedésével szemben ismételt kifogás benyújtására, abban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott a kifogást benyújtó fél tudomására, feltéve, hogy annak elbírálása számára kedvezőbb elbírálást eredményezett volna, vagy ha az új tény, bizonyíték a családi vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedésének alátámasztását bizonyítja.

(4) A kifogás előterjesztésekor az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéket is meg kell fizetni.

(5) A kifogást a családi vagyonfelügyelő kifogásolt intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a bírósághoz. A bíróság a kifogással összefüggésben 8 napon belül beszerzi a családi vagyonfelügyelő észrevételeit, és azokat az adatokat, amelyek az intézkedések megtörténtét bizonyítják.

(6) Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a családi vagyonfelügyelő intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A családi vagyonfelügyelő intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

98. § (1) A bíróság a kifogást haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezését követő 15 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e szükség hiánypótlásra, nincs-e helye áttételnek vagy a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) a kifogás elkésett,

b) a kifogást nem az érintett nyújtotta be,

c) a kifogás olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, és a kifogásolt intézkedés ezért nem sérti sem az adós, adóstárs, sem pedig a hitelezők érdekekeit,

d) a kifogást felhívás ellenére hiányosan adták be,

e) a kifogással támadott intézkedés ellen már korábban is benyújtottak kifogást, és ezt a bíróság már elbírálta,

f) a kifogás benyújtója felhívás ellenére sem fizette meg a kifogás illetékét.

(3) A bíróság a kifogásról - ha a kifogás elbíráláshoz szükséges tények a benyújtott iratokból nem állapíthatók meg - az érintettek nyilatkoztatása vagy okirati bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.

(4) A bíróság a kifogásról - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt.

(5) A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül megsemmisíti a családi vagyonfelügyelő intézkedését, és a családi vagyonfelügyelőt új intézkedés megtételére kötelezi, ha az új intézkedés a bírósági adósságrendezés lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges. Ebben az esetben a bírósági végzésnek tartalmaznia kell az új intézkedés meghozatalára vonatkozó utasításokat is.

(6) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja, és a kifogást elutasítja.

(7) A bíróság a kifogás tárgyában hozott jogerős végzését megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak is.

(8) Ha a bíróság a kifogást elutasítja, a kifogás előterjesztésének költségeit a kifogást benyújtó viseli. Minden más esetben a kifogás előterjesztésének költségeit a Családi Csődvédelmi Szolgálat viseli.

(9) A bíróság a kifogás tárgyában hozott végzését a kifogás benyújtójának és a családi vagyonfelügyelőnek kézbesíti.

99. § (1) A kifogást elutasító végzés ellen a kifogás benyújtója, a családi vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisítő vagy a családi vagyonfelügyelőt intézkedés megtételére utasító végzés ellen a családi vagyonfelügyelő fellebbezhet. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 120. §) sújthatja.

(2) Ha a családi vagyonfelügyelő az őt intézkedés megtételére utasító végzésnek nem tesz eleget, a bíróság a Családi Csődvédelmi Szolgálatot 30 000 forinttól 200 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, amely ismételten is kiszabható.

(3) *  Ha a családi vagyonfelügyelő intézkedése súlyosan vagy ismételten sérti a jogszabályokat, veszélyezteti az adósságrendezési eljárás szabályszerű lefolytatását, a bíróság a Családi Csődvédelmi Szolgálatot új családi vagyonfelügyelő kijelölésére hívja fel.

39. Fellebbezés

100. § (1) Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papír alapon, az ügyben eljáró bíróságnál nyújthatja be. Egyéb esetekben az elektronikus iratbeadásra köteles fél nem elektronikus fellebbezését a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül hivatalból elutasítja.

(2) A bíróság a másodfokú bíróságnak 8 napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokat.

(3) Ha a fellebbezés elbírálásához a családi vagyonfelügyelőnél lévő irat is szükséges, ennek felterjesztésére a másodfokú bíróság a családi vagyonfelügyelőt közvetlenül hívja fel.

(4) A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során a családi vagyonfelügyelő eljárását is vizsgálja, és ha az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, a családi vagyonfelügyelő részére utasításokat adhat.

(5) A másodfokú határozatot 30 napon belül kell meghozni. A másodfokú határozatot a másodfokú bíróság, feleknek a fellebbezéssel érintett egyéb kötelezettnek kézbesíti. A másodfokú bíróság az iratokat a végzése kézbesítése igazolásának visszaérkezését követően küldi vissza az elsőfokú bíróságnak.

40. Felülvizsgálat

101. § (1) Felülvizsgálatnak a jogerős

a) bírósági adósságrendezés elrendelését elutasító,

b) adósságrendezési eljárást megszüntető,

c) adósságtörlesztésről szóló,

d) mentesítő,

e) mentesítő végzést hatályon kívül helyező,

f) bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító, és

g) bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését megállapító

végzéssel szemben van helye.

(2) A Pp. 271. § (2) bekezdésének az alkalmazása során a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéket a bírósági adósságrendezés elrendelésekor lejárt követelések tőkeösszege és kamata alapján meghatározott ügyérték alapján kell számítani, ha a felülvizsgálati kérelemben nem jelölték meg a vitatott értéket.

(3) A felülvizsgálatra a fellebbezés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

41. Perújítás

102. § (1) A bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott mentesítő határozata, valamint a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése ellen perújításnak van helye.

(2) Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratokat a családi vagyonfelügyelőtől, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálattól.

(3) Az eljárást befejező határozatát a bíróság az adósnak, a hitelezőknek és a határozattal érintett egyéb kötelezettnek kézbesíti, az elsőfokú bíróságnak és a családi vagyonfelügyelőnek pedig a kézbesítés időpontjairól történő tájékoztatással elektronikusan megküldi. A bíróság az ügy papír alapú iratait a családi vagyonfelügyelőnek küldi meg.

V. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

42. Hatályba léptető rendelkezés

103. § Ez a törvény 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

43. Átmeneti rendelkezések

104. § (1) 2016. szeptember 30-áig csak az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, akinek a Hpt. szerinti belföldön székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett pénzügyi intézménnyel

a) deviza vagy devizaalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. április 30-án

b) forintalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. szeptember 30-án - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.) alapján - a pénzügyi intézmény által küldött elszámolás vagy egyenlegértesítő szerint lakóingatlanra vonatkozóan jelzáloghitel- vagy lízingdíj-hátraléka van, és emiatt a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta vagy lejárttá tette, vagy

c) az adós, adóstárs ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben az adós, adóstárs, egyéb kötelezett jelzáloggal terhelt lakóingatlanát a hitelező végrehajtási eljáráson kívüli értékesítésre kijelölte, vagy az adós, adóstárs egyéb kötelezett lakóingatlanát végrehajtási eljárásban már lefoglalták, vagy a zálogjogosult kielégítési joga a Vht. 114/A. §-a alapján megnyílt, és az említett okok alapján a lakóingatlant a Vht. 7. § (2) bekezdése értelmében árverésre kitűzhetik, és

d) az adós vagy adóstárs

da) tulajdonában álló lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, és ez a lakóingatlan az adós, az adóstárs vagy ezek közeli hozzátartozójának a bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én vagy

db) pénzügyi intézménnyel kötött lízingszerződést olyan lakóingatlanra, amely az adós az adóstárs vagy az említettek közeli hozzátartozójának bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én.

(2) *  2016. szeptember 30-áig az (1) bekezdésben említett adós tartozásáért helytállni köteles, az 5. § 5. pont rendelkezései szerint adóstársnak nem minősülő természetes személy, a dologi kötelezett és a kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha megfelel az e törvény szerinti feltételeknek és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidő

a) az Elszámolási tv. 13. § (1) bekezdése alapján a 2015. április 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében 2015. október 31-e - ha pedig a hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés később kerül felmondásra, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, -

b) az Elszámolási tv. 13. § (2) bekezdésében említett ügyleteknél a 2015. szeptember 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 nap, - ha pedig később kerül felmondásra a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap -,

c) a (2) bekezdés szerinti esetekben említett személyek esetében a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 60 nap,

d) ha pedig az Elszámolási tv. vagy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a pénzügyi intézmény vagy a felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Felügyelet polgári peres eljárást indított, az eljárásban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(5) A (3) bekezdésben említett határidők lejártát követő 60. napig az adóssal, az adóstárssal, az egyéb egyetemleges kötelezettel, a kezessel, valamint a dologi kötelezettel szemben - az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban, továbbá az adós vagyonára vonatkozó bíróságon kívüli értékesítésére irányuló eljárásban - a lefoglalt ingatlanvagyon, illetve a zálogjoggal terhelt lakóingatlan értékesítésére irányuló olyan eljárási cselekmény nem foganatosítható, amely alapján a vevők érvényesen ajánlatot tehetnek. A nem foganatosítható intézkedésekre vonatkozó határidők megszakadnak. A lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan az adós kérésére a végrehajtó értesítést küld az adós lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, kivéve, ha a jegyző értesítésére a Vht. 138/C. §-ában és 154/A. § (11) bekezdésében foglaltak szerint már sor került.

(6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja.

(7) A 2016. szeptember 30-áig kezdeményezett adósságrendezésre tekintettel az adósnak az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló értesítése kézhezvételétől - ilyen értesítés hiányában pedig az adósságrendezés kezdeményezésének az ARE nyilvántartásban történő bejegyzésétől - a korábban elrendelt végrehajtás alapján vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés keretében újabb árverési hirdetményt csak az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével lehet közzétenni. A már közzétett árverési hirdetményt vissza kell vonni, az árverést abba kell hagyni, kivéve, ha az árverésen már érvényes licitajánlat érkezett. E bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését le lehet folytatni, és a befolyt vételárat a további intézkedésig végrehajtói letéti számlán kezeli. Az e bekezdés megsértésével tett jognyilatkozat, illetve létrejött ügylet mindenkivel szemben hatálytalan, az alapján senki nem szerez tulajdont.

(8) *  Családi vagyonfelügyelő 2018. január 1-jéig olyan kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy büntetlen előéletű, munkavégzésre irányuló vagy tartós megbízási jogviszonyban álló személy is lehet, aki jogi vagy közgazdasági végzettséggel rendelkezik, és 2018. január 1-jéig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát tesz, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget szerez.

(9) Ha az adóssal, adóstárssal vagy az egyéb kötelezettel szemben fennálló követelés devizaneme az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.) 15. §-a alapján került módosításra, a 41. § (5) bekezdése és 56. § (2) bekezdése alapján a hitelezőt megillető kamatmérték nem haladhatja meg a Forintosítási tv. 11. §-ában meghatározott mértékeket.

104/A. § *  (1) *  A 104. § (1) és (2) bekezdés szerinti személyek a 104. § (3) bekezdésében meghatározott határidők elteltét követően is kezdeményezhetnek adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30. napjáig, ez azonban nem érinti a 104. § (5)-(7) bekezdésben foglaltak alkalmazását.

(2) * 

104/B. § *  E törvénynek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CLXVI. törvény) megállapított 5. § 17., 18., és 24. pontját, 6. § (3) bekezdését, 19. § (2) bekezdés d) pontját, 26. § (6) bekezdését, 32. § (1) bekezdését, 74. § (3a), (3b), (4)-(6) bekezdését, 86. § (1), (1a) és (2) bekezdését, 96. § (5) bekezdését, 104. § (2) és (3) bekezdését, valamint 104/A. §-át a 2015. évi CLXVI. törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.

105. § 2016. október 1-jétől az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, aki megfelel az e törvény 7. és 9. §-a szerinti feltételeknek, és nem esik a 8. § szerinti kizáró okok alá, továbbá akinek a tartozásai meghaladják az adósságrendezésbe vonható, belföldön található vagy hozzáférhető vagyonát, de nem érik el a vagyon 200%-át. E rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdés szerinti várható bevétel.

105/A. § *  (1) E törvénynek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVI. törvénnyel módosított 104/A. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

44. Felhatalmazó rendelkezések

106. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az adós, adóstárs lakhatási feltételei megtartására szolgáló ingatlana meghatározására vonatkozó szabályokat, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan megállapításának szabályait, * 

b) az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számára a lakhatásuk biztosítására bérleti vagy használati díjként jóváhagyott összeg meghatározásának elveit, * 

c) az adós, adóstárs vagyoni elemeinek az adós vagy családi vagyonfelügyelő által történő értékesítésének részletes szabályait, valamint az értékesítési költségek viselésére vonatkozó szabályokat,

d) az adós vagyoni elemei forgalmi értékének megállapítására vonatkozó szabályokat, * 

e) az adósságrendezésbe nem tartozó vagyont és bevételeket, * 

f) az egyéb kötelezettnek az adósságrendezési eljárásban való részvételével összefüggő részletes szabályokat, * 

g) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban kötött megállapodásban, illetve a bírósági adósságrendezési egyezségben az adóst, adóstársat a jelzáloghitellel összefüggésben terhelő törlesztési részletek megfizetéséhez nyújtandó állami törlesztési támogatás feltételeit, a törlesztési támogatás megállapításával, folyósításával, felhasználásával és felhasználásának ellenőrzésével összefüggő szabályokat, * 

h) a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő közreműködésének részletes feladatait a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, * 

i) *  a Családi Csődvédelmi Szolgálatként eljáró szervek kijelölését, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatait, az adósságrendezési eljárásban részt vevő személyek, szervezetek közötti kapcsolattartás szabályait és az együttműködési megállapodások megkötésével, kötelező tartalmi elemeivel összefüggő szabályokat, * 

j) a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál a családi vagyonfelügyelők feletti szakmai felügyelettel összefüggő szabályokat. * 

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza

a) a bíróságon kívüli adósságrendezés során a főhitelező és az adós közötti kapcsolattartás, valamint a főhitelező és a Családi Csődvédelmi Szolgálat közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, a főhitelezőnek az adósságrendezést kezdeményezni kívánó és az adósságrendezési eljárás alatt álló személyek számára ügyfélszolgálat létrehozásával és fenntartásával összefüggő kötelezettségeit, * 

b) az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok, űrlapok kötelező tartalmi elemeit, formátumát, formai követelményeit, * 

c) az adósra, adóstársra vonatkozó környezettanulmány elvégzésével és a környezettanulmány kötelező tartalmával összefüggő részletes szabályokat, a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a környezettanulmány elvégzésében történő közreműködését, a környezettanulmányról felvett jegyzőkönyv tartalmát, a környezettanulmány elvégzéséért fizetendő díjat a környezettanulmány díjának viselésére vonatkozó szabályokat, * 

d) a bíróság és a felek közötti elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait - ideértve a regisztrációt, kézbesítést és más irattovábbítást is -,

e) a családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs között - az adós, adóstárs gazdálkodására, vagyonnak, bevételeinek nyilvántartására, a törlesztési kötelezettség teljesítésére, az említettekkel történő elszámolásra vonatkozó - együttműködési rendre, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a felek, illetve a családi vagyonfelügyelő közötti együttműködésre vonatkozó keretszabályokat, * 

f) az ARE nyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletes szabályait, az adatszolgáltatásért, valamint az ARE nyilvántartás adatairól kiállítandó tanúsítványért a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, * 

g) az adósságtörlesztési végzés végrehajtására nyitott folyószámlák megnyitásával, kezelésével, a számla feletti rendelkezési jog gyakorlásával, a számlaműveletek feletti ellenőrzéssel összefüggő szabályokat. * 

VII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

45-64. * 

107-126. § * 

65. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

127. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal”

[szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

1. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez

Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemei, a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok

1. Adós, adóstárs és az egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló és az elérhetőségére vonatkozó adatok

1.1. Adós, adóstárs

a) adós (adóstársak) természetes személyazonosító azonosító adatai, személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas más igazolvány száma, állampolgárság

b) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely)

c) levelezési cím (értesítési cím)

d) elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén jelszóval védett elektronikus levelezési cím

e) telefonszám

f) adóazonosító szám.

1.2. Adóssal közös háztartásban élők 1.1. pont szerinti adatai

1.3. Egyéb kötelezettek neve, székhelye (lakóhelye), értesítési címe, telefonszám, továbbá elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén elektronikus levelezési címe, adóssal áll-e hozzátartozói viszonyban vagy vagyonközösségben az egyéb kötelezetti besorolást megalapozó ügylet

2. A kérelemhez csatolandó iratok

a) adós (adóstárs) személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas - más igazolvány száma

b) az Art. 85/A. § (1) bekezdés alapján kiállított együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás

c) a 8. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti köztartozások esetén a tartozás összegére, jogcímére vonatkozó adatok, hatósági igazolás, a részletfizetésre vagy halasztásra vonatkozó hatósági határozat, diákhitel-tartozás esetén a Diákhitel Központ Zrt. által erről kiállított igazolás

d) ha az adósnak van olyan adó- vagy más köztartozása, amelyre a hatóságtól fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt, vagy más fizetési kedvezményt kapott, az erre vonatkozó jogerős hatósági határozat

e) a legutóbbi fizetési felszólítások, terhelési értesítők, elszámolási törvény és forintosítási törvény szerinti értesítések, egyenlegértesítők, a zálogtárgy értékének hitelkihelyezéskori forgalmi értéke, annak módosítása

f) hitel- és egyéb szerződések felmondása vagy lejárttá tétele esetén az ezzel összefüggésben keletkezett iratok

g) kezességre, tartozásátvállalásra, dologi kötelezettségvállalásra vonatkozó adatok, kezesség beváltásával összefüggő adatok

h) vagyontárgyak forgalmi értékének megállapításával összefüggő iratok (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)

i) adós, adóstárs által vagy ellene indult jogi eljárásokra vonatkozó iratok (keresetlevél, fizetési meghagyás, bírósági határozat, hatósági határozat, végrehajtást elrendelő határozat, zálogtárgy értékesítésére vonatkozó iratok), végrehajtás foganatosítása során hozott határozatok

j) havi rendszeres jövedelemre, egyéb bevételre vonatkozó legutóbbi kifizetői okirat, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, egyéb társadalombiztosítási ellátás, fogyatékossági ellátás, anyasági ellátások, keresetpótló juttatások, pénzbeli szociális ellátások esetén az ezek összegét megállapító legutóbbi határozat, kamat-, hozam- és osztalékbevételre vonatkozó okiratok

k) az adóssal szemben kiállított végrehajtható okiratok másolatai

l) ha az adós bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelőre ruházta vagyontárgyait az ezzel összefüggésben kötött szerződések és a vagyonkezelő elszámolásai

m) adós, adóstárs egyéb kötelezett esetében hozzájárulás az eljárásban részt vevő felek által az adós tartozásainak és követeléseinek megalapozására vonatkozó okiratok, nyilatkozatok megismeréséhez

3. A kérelemhez csatolandó nyilatkozatok:

a) a korábbi fizetési könnyítésekre vonatkozó adatok (hitelezőnkénti bontásban)

aa) tartozás-elengedés mértéke

ab) ügyleti kamat mérséklésének mértéke

ac) késedelmi kamat, késedelmi pótlék, késedelemmel összefüggő díjak elengedésének mértéke

ad) részletfizetési kedvezmény

ae) fizetési halasztás

af) az ad) és ae) pontban nem említett futamidő-meghosszabbítás

b) kezdeményezte-e a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a lakóingatlana NET általi megvásárlását

ba) ha igen, akkor valamennyi érintett pénzügyi intézmény hozzájárult-e lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához, továbbá

bb) a NET a lakóingatlant megvásárlását elutasította-e vagy van-e erre szándéknyilatkozat

c) ha az adós valamely vagyontárgya más személy vagy szervezet tartozásának dologi biztosítékául szolgál, vagy ha az adós más személy részére kezességet vállalt vagy annak tartozását átvállalta, más személy pénzügyi kötelezettségvállalását tartalmazó szerződésébe lépett be kötelezettként, továbbá ha az adós valamely vagyoni eleme más személynél van letétbe helyezve vagy használatba adva, az ezzel összefüggő okiratok másolata

d) adós egyedül élő

e) adós másokkal közös háztartásban él

ea) adóstárssal

eb) közeli hozzátartozókkal, élettárssal

ec) más személyekkel

ed) együtt élő személyek életkora

ee) együtt élő személyek eltartásra jogosultak-e

ef) együtt élő személyeknek van-e az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű rendszeres bevételük

eg) együtt élő személyek között van-e fogyatékkal élő, súlyosan vagy tartósan beteg

eh) házastársi vagyonközösség fennáll-e

f) adóstárssal közösen tett nyilatkozat, hogy melyikük lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kezdeményezik az adósságrendezési eljárást

g) adós, adóstárs, és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nyilatkozata az e törvény szerinti vagyoni és személyi adataiknak az eljárás résztvevői általi megismeréséhez, és a családi vagyonfelügyelő általi vagyonkezeléshez

h) a hitelezőkkel kötött szerződések másolata, közműszerződések esetén a legutóbbi számlakivonat másolata

i) az adós és az adóstárs lakhatását biztosító ingatlanra vonatkozó adatok

ia) az ingatlan mérete, alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege

ib) tulajdoni-használati viszonyok

ic) az ingatlanban közös háztartásban együtt élők száma, ezek közül a közeli hozzátartozók, kiskorúak, más inaktívak száma, ezek közül az eltartásra jogosultak, eltartásra kötelezettek, aktív korúak, álláskeresők, közmunkások, fogyatékkal élők, szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezettek, fogvatartottak

j) van-e folyamatban zálogtárgy értékesítése, a zálogkötelezett neve, természetes azonosító adatai

k) 5 éven belül elidegenített ingatlanok és 500 000 forint feletti értékű egyéb vagyoni elemek

l) 5 éven belül szerződéssel haszonélvezet alapítása ingatlanra vagy 500 000 forint feletti értékű egyéb vagyonra

4. A kérelemhez csatolandó vagyonleltár (belföldi és külföldi vagyon)

4.1. Ingatlanok

a) ingatlanok mérete, típusa

b) lakóingatlan alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, az ingatlan műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege

c) ingatlanok tulajdonosára (tulajdonosaira) vonatkozó, az azonosítását lehetővé tevő adatok, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad, osztatlan közös tulajdon ténye, megosztott használat ténye, az említett jogviszonyokat keletkeztető jogügylet

d) ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog, használati jog, elővásárlási jog, vételi jog, visszavásárlási jog, biztosítéki célú vételi jog, lízingszerződés, jelzálogjog, bérleti jog, az említett jogok jogosultjai azonosítását lehetővé tévő adatok, több jogosult esetén a megosztás, ranghely, a jogosultság időtartama

e) az ingatlanok használatára vonatkozó jogcímek (lakóhely, tartózkodási hely, bérleti szerződés, egyéni vállalkozás céljára történő használat, társas vállalkozás céljára vonatkozó használat)

f) van-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés az ingatlanra vonatkozóan,

g) forgalmi érték megjelölése, a forgalmi érték megállapításának módja (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)

h) hitelviszonyból eredő tartozás fedezetét képező ingatlan esetében a pénzügyi intézmény értékbecslésében meghatározott érték, az értékbecslés dátuma

i) ingatlan megoszthatóságára és önállóan forgalomképes részére vonatkozó adatok,

j) ingatlannal összefüggő, folyamatban lévő eljárások (per, végrehajtás, végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, kisajátítás) vagy a per-, teher- és igénymentesség ténye

k) jogi korlátozások (elidegenítési és terhelési tilalom, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog, zálogjog, végrehajtási jog)

l) termőföld vagy más mezőgazdasági jelleg

m) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingatlan

4.2. Egyéb vagyoni elemek (belföldi és külföldi):

a) 300 000 forint egyedi értéket meghaladó vagyontárgyak (a vagyontárgyak jellege szerinti csoportosításban)

aa) ingóságok (jármű, művészeti alkotás, gyűjtemény, nemesfém, ékszer, szerszám, gép, lakberendezés, egyéb berendezés, informatikai eszköz, híradástechnikai eszköz, sporteszköz stb.)

ab) értékpapírok, üzletrészek

ac) pénzügyi intézménynél elhelyezett takarékbetét, számlakövetelés, egyéb megtakarítási forma

ad) hatósági vagy közjegyzői nyilvántartásba vételre vonatkozó adatok,

ae) rendelkezési jog korlátozására vonatkozó adatok, zálogjog, óvadékul lekötés, más formában biztosíték céljára szolgáló jelleg

af) közös tulajdoni jelleg

ag) házastársi vagy élettársi vagyonjogi szerződés

ah) haszonélvezetre, használatra vonatkozó jogok,

ai) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingóság, mezőgazdasági célra használt ingóság

aj) a forgalmi érték megállapításának módja, (pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)

ak) a vagyontárgy per-, igény- és tehermentességére vagy a folyamatban lévő jogi eljárásokra vonatkozó adatok

b) az a) pont szerinti értéket el nem érő értékű vagyontárgyakra vagyoncsoportonként összesített értékadatok, rendeltetésük, kizárólagos vagy közös tulajdoni jellegük, használatukra vonatkozó adatok, per-, igény- és tehermentességükre vagy jogi eljárásokra vonatkozó adatok

c) készpénz

d) a 6. § (2)-(4) bekezdés értelmében az adósságrendezésbe nem vont vagyon és bevételek összesített adatai

e) az adós pénzfizetésre, vagyontárgy kiadására, hagyatéki juttatásra irányuló követeléseire, az ezekkel összefüggő eljárásokra vonatkozó adatok (eljárás tárgya, követelés összege, eljáró szerv neve, ügyszám, a követelés kötelezettje, a követelés kötelezettje az adós közeli hozzátartozója-e)

f) az adóst megillető vagyoni értékű jogok (ingatlanok, ingók, egyéb vagyoni elemek)

g) adós egyéni vagy társas vállalkozására vonatkozó adatok, a vállalkozás céljára használt vagyon, társasági részesedés (az egyéni vállalkozói nyilvántartás szerinti nyilvántartási szám vagy a cégnyilvántartás szerinti cégjegyzékszám megjelölésével),

h) értékpapírokra vonatkozó adatok (ideértve az értékpapírszámlán lévő követeléseket is)

i) vagyon- és életbiztosításra vonatkozó adatok

j) magán-nyugdíjpénztári, önkéntes biztosító pénztári, foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagság, a tagsági jogviszonnyal összefüggésben elhelyezett megtakarítások, az adóst megillető összeg

k) készpénz, pénzügyi intézménynél elhelyezett bankbetétek, megtakarítások, fizetési számlák, és a pénzügyi intézménnyel szemben ilyen jogcímen fennálló követelések

l) tartós befektetések

m) óvadékkal lekötött vagyon

5. Rendszeres bevételek havi összege (adós, adóstárs, velük közös háztartásban élő hozzátartozók szerinti részletezésben, forintban vagy a bevétel pénznemében megadva)

5.1. bérjellegű jövedelmek

5.2. sajátjogú és özvegyi nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások

5.3. egyéni vagy társas vállalkozásból kapott jövedelmek

5.4. ösztöndíjak

5.5. pénzbeli szociális ellátások, társadalombiztosítási, állami vagy önkormányzati költségvetésből származó járadékok, jövedelempótlékok,

5.6. árvaellátás, özvegyi ellátás

5.7. gyermekvédelmi, anyasági támogatások, gyermekgondozási díj

5.8. családi pótlék

5.9. fogyatékossági ellátások

5.10. baleseti járadékok

5.11. keresetpótló kártérítési járadékok

5.12. állami foglalkoztatási rendszerből kapott juttatások

5.13. ingó- és ingatlanhasznosításból származó bevételek

5.14. kamat- és tőkejövedelmek

5.15. a 2010. évi XC. törvény I. fejezete szerinti, adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásból származó jövedelem (háztartási munkából származó bevétel)

5.16. kártérítési vagy más hasonló járadékok

5.17. biztosítási összegek, jövedelmet pótló biztosítási szolgáltatások

5.18. gyermek neveléséért kapott díjak

5.19. támogatások (államtól, helyi önkormányzattól, foglalkoztatótól, civil szervezettől)

5.20. állami kamattámogatások

5.21. vendéglátó-ipari felszolgálói díj, borravaló, hálapénz

5.22. pénzügyi intézménytől kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

5.23. tőkejövedelmek, értékpapírügyletekből tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmek

5.24. tartási, életjáradéki, öröklési szerződésből származó jövedelem

5.25. szellemi szabadfoglalkozásból, sporttevékenységből és előadóművészi tevékenységből származó jövedelem

5.26. vállalkozástól, civil szervezettől kapott rendszeres tiszteletdíj, megbízási díj

5.27. önkéntes tevékenységért kapott juttatás

5.28. önálló tevékenységből vagy egyéni vállalkozásból származó jövedelem

5.29. társas vállalkozástól származó jövedelem

6. Mindennapi életvezetéssel, lakásfenntartással összefüggő, rendszeres kiadások (havi átlag)

6.1. közműdíjak, társasházi közös költség, lakásszövetkezeti fenntartási hozzájárulás

6.2. távközlési, hírközlési, internet- és kábeltévé szolgáltatások díja

6.3. élelmezési kiadások

6.4. munkába járás, iskolába járás költségei, (bérlet, üzemanyagköltség, parkolási díjak)

6.5. ruházkodási kiadások

6.6. háztartási aprócikkekre fordított kiadások (háztartási vegyi áru, szerszámok, háztartási cikkek)

6.7. háztartási berendezések javítására, pótlására fordított kiadások

6.8. tanszer, tankönyv, irodaszer-kiadások

6.9. kiskorúak iskoláztatására, sport-, és művészeti oktatására fordított kiadások

6.10. gyógyszerekre, gyógytermékekre fordított kiadások

6.11. vagyonbiztosítás, gépjármű-biztosítások életbiztosítások, egyéb biztosítások díja

6.12. magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önkéntes pénztári tagdíj

6.13. lakossági és egyéni vállalkozói számlavezetéssel, értékpapírszámla-vezetéssel összefüggő díjak

6.14. háztartási munkákra igénybe vett személyek részére fizetendő ellenérték

6.15. jogszabályon vagy megállapodáson alapuló tartásdíj és egyéb tartási szolgáltatás ellenértéke

6.16. bérleti díjak (ingatlanok, ingók)

6.17. lízingdíjak

6.18. hitelviszonyból származó törlesztési, fizetési kötelezettségek

6.19. áruhitelből eredő fizetési kötelezettségek

6.20. lakástakarékossági és egyéb banki konstrukciójú rendszeres megtakarítások befizetései

6.21. magánszemélyektől kapott kölcsönök törlesztése

6.22. magánszemélyekkel szemben fennálló egyéb fizetési kötelezettség

6.23. eltartásra irányuló vagy más hasonló megállapodáson, öröklési szerződésen alapuló rendszeres fizetési kötelezettségek

6.24. ellenszolgáltatás nélkül vállalt fizetési kötelezettségek, közérdekű kötelezettségvállalások és ezek kedvezményezettjei

6.25. egyéni vagy társas vállalkozás javára fennálló fizetési kötelezettségek

6.26. adó- és más közteher fizetési kötelezettségek (kifizető által levont, önadózóként, vállalkozóként vagy magánszemélyként)

6.27. sajtótermékekre fordított kiadások

6.28. kulturális kiadások

6.29. tagdíjak (civil szervezet, köztestület)

6.30. kártérítésként járadékjelleggel fizetett kiadások.

2. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez

Az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok kötelező tartalmi elemei

1. A tartozásokra vonatkozó általános adatok

1.1. A tartozásoknál meg kell jelölni azok jellegét, jogcímét, jogosultját, összegét (tőke- és kamatkövetelések, fizetési késedelemmel összefüggő fizetési kötelezettségek), a követelés devizanemét (ha az nem forintban áll fenn), keletkezésének dátumát, esedékességét, törlesztési vagy fizetési ütemezését

1.2. Meg kell jelölni, hogy az adós mely tartozást vitat, és van-e ellene igényérvényesítési eljárás ezzel összefüggésben, mely bíróság előtt

a) mely hitelezői követeléseket és mely összegben ismer el vagy nem vitat, milyen összeget vitat, mi a vitatás alapjául szolgáló jogi indok

b) vannak-e az adóstárs vagy az egyéb kötelezett által vitatott követelések

c) keletkeztek-e az adóstárssal vagy közeli hozzátartozóval, illetve az egyéb kötelezettel szemben tartozások, vele szemben érvényesíthető követelések, van-e folyamatban ezzel kapcsolatban jogvita, egyéb igényérvényesítés, végrehajtás, ha igen, az erre vonatkozó adatokat, iratokat is csatolni kell

1.3. Meg kell jelölni, hogy mely követelés behajtása érdekében indult bírósági vagy más végrehajtási eljárás, bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, mely vagyoni elemeket vonták az eljárásban lefoglalás vagy más intézkedés alá

1.4. Ha ingatlanra jelzálogjogot jegyeztek be, és a tulajdoni lap alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozható meg pontosan, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összegét kell feltüntetni

1.5. Ha az adóssal szemben nemfizetés, fizetési késedelem miatt a szerződést felmondták, lejárttá tették vagy végrehajtási eljárást kezdeményeztek, az igényérvényesítésben megjelölt tőketartozást, annak járulékait és az adósra háruló egyéb költségeket, díjakat is fel kell tüntetni

1.6. Ha az adós hiteltartozására vonatkozóan kezesség áll fenn, erre vonatkozóan meg kell jelölni, hogy ki a kezes, sortartásos vagy készfizető kezesség, továbbá sor került-e a kezesség beváltására

1.7. Ha a tartozást óvadékkal, pozíciólezáró nettósítással, biztosítéki célú vételi joggal, visszavásárlási joggal biztosították, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell

1.8. Ha tartozás megfizetésének biztosítékául zálogjogot kötöttek ki, meg kell jelölni a zálogkötelezettet is, ha az nem az adós vagy adóstárs

1.9. Ingó jelzálogjog esetén zálogtárgy egyedi azonosítója, a zálogjoggal biztosított követelések listája, valamint a zálogjogosult, a zálogkötelezett megjelölése

2. Pénzügyi intézményekkel szemben fennálló tartozás

2.1. lakáshitel forintalapú, devizaalapú

2.2. áruvásárlási hitel

2.3. szabad felhasználású hitel

2.4. személyi hitel

2.5. folyószámlahitel

2.5. gépjármű hitel

2.6. lízingdíj

3. Közüzemi tartozás (közműszolgáltatóval szemben fennálló tartozás)

3.1. villamosenergia

3.2. gáz

3.3. távhő

3.4. vízdíj, csatornadíj

3.5. szemétszállítási díj

4. Hírközlési, távközlési díjak

5. Adók, egyéb köztartozások, állammal, helyi önkormányzattal, köztestülettel szemben közjogi jogviszonyból fennálló tartozások

5.1. adónemek szerinti felsorolás

5.2. egyéb köztartozás, bírság

5.3. adók és más köztartozások kamata, adóbírság, járulékok

5.4. bírságok (szabálysértési, közigazgatási, rendbírság, pénzbírság, eljárási bírság)

5.5. pénzbüntetés, bűnügyi költség

5.6. köztestülettel szemben fennálló, adók módjára behajtandó tagdíj

5.7. állami kezesség beváltásából keletkező megtérítési igény (adók módjára behajtható)

5.8. diákhitel-tartozás (adók módjára behajtható)

5.9. jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási, foglalkoztatási, fogyatékossági, lakástámogatási és szociális juttatások

5.10. mely adó- és más köztartozás megfizetésére engedélyezett a hatóság fizetési halasztást, részletfizetést, fizetési könnyítést

6. Egyéb magánjogi tartozások

6.1. lakbér, lakásbérleti, egyéb bérleti díj

6.2. társasházi közös költség és lakásszövetkezeti fenntartási, üzemeltetési célú fizetési kötelezettségek

6.3. magánszemélyekkel szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozás

6.4. kereskedelmi vállalkozás által nyújtott áruhitelből eredő tartozások, vállalkozásoknak üzletszerű tevékenységéből származó követelése

6.5. állammal, önkormányzattal szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozások,

6.6. munkaviszonyból származó tartozások (jogalap nélkül felvett juttatások, megtérítési kötelezettség, kártérítési kötelezettség)

6.7. jogi személlyel szemben polgári jogviszonyból eredő tartozás

6.8. büntetőügyben polgári jogi igénnyel összefüggő tartozások.

3. melléklet a 2015. évi CV. törvényhez

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez benyújtandó nyilatkozatok, kötelezettségvállalások, űrlapok

1. az adós és adóstárs részéről az e törvény szerinti jogi korlátozások vállalása a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezés időtartama és hatálya alatt

a) a vagyonra, pénzeszközökre, bevételekre, vagyoni-pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezési jog korlátozása, az eljárás kezdeményezésekor az adósságrendezésbe tartozó vagyonnak és bevételeknek az adósságrendezési eljárás céljára történő rendelkezésre tartása,

b) az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megőrzése,

c) az eljárás hatálya alatt szerzett, e törvény értelmében az adósságrendezésbe tartozó vagyon és bevétel adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása,

d) a jogszabályban meghatározott adatokra, illetve körülményekre vonatkozó változások bejelentése

2. belföldön bejegyzett pénzügyi intézménynél olyan fizetési számla nyitása és folyamatos fenntartása, amelyen az adósságrendezési eljárások hatálya alatt az adós és adóstárs adósságrendezési eljárásba vont bevételei, és adósságtörlesztései teljesítésével kapcsolatos pénzforgalom kerül lebonyolításra a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogának biztosításával,

3. a 2. pont szerinti pénzforgalmi számlára az adósságrendezésbe vont készpénzvagyon és az adósságrendezésbe vont bevételek átutalása,

4. a mindennapi életvezetéshez szükséges bevételek kiadások kezelésére külön számla nyitása, annak pénzforgalmáról a családi vagyonfelügyelő tájékoztatása,

5. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az adósságrendezési eljárás alatt teljesítendő törlesztési kötelezettség teljesítésére közös fizetési számlát nyitnak, és erre vonatkozóan a családi vagyonfelügyelő számára együttes rendelkezési jogot biztosítanak, ezen túlmenően új fizetési számlát vagy értékpapírszámlát csak a családi vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulása esetén nyithatnak,

6. az adós, adóstárs és az egyéb kötelezett a törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott adatszolgáltatási, iratbenyújtási, adatváltozás-bejelentési kötelezettség vállalása,

7. hozzájárulás ahhoz, hogy az eljáró szervek (bíróság, hatóságok, családi vagyonfelügyelő, Családi Csődvédelmi Szolgálat, főhitelező) megismerhessék és kezelhessék az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a velük közös háztartásban élők, továbbá a jelzáloggal terhelt lakóingatlanban lakó közeli hozzátartozó e törvényben meghatározott adatait, hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a KHR-be betekintéssel és az azzal kapcsolatos tájékoztatással összefüggő feladatait elláthassa,

8. adóstársak, egyéb kötelezettek együttműködési kötelezettség vállalása egymással, egyéb kötelezettel, családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a hitelezőkkel,

9. adós és adóstárs hozzájárulása a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott felügyeleti, ellenőrzési, intézkedési és a vagyonnal, bankszámlával való rendelkezési joga gyakorlásához,

10. adós, adóstárs és egyéb kötelezett hozzájárulása ahhoz, hogy az adósságrendezésre, annak időbeli hatályára vonatkozó adatok a törvényben meghatározott eljárásrend szerint a központi hitelinformációs rendszerbe, a közhiteles nyilvántartásokba, az adónyilvántartásokba, közigazgatási nyilvántartásokba és az ARE nyilvántartásba kerüljenek,

11. hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat, a családi vagyonfelügyelő, az eljáró hatóságok, bíróságok és a főhitelező az e törvény szerinti feladatuk teljesítése érdekékben az adósra, adóstársra, egyéb kötelezettre vonatkozóan banktitkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, adótitkot, vámtitkot, az adós egyéni vállalkozásával összefüggő üzleti titkot képező adatokat is megismerhessék,

12. az adós, adóstárs közeli hozzátartozói és a vele egy háztartásban együtt élő más személyek hozzájárulása ahhoz, hogy az e törvényben meghatározott, személyi és vagyoni, jövedelmi és lakcímadataikat a családi vagyonfelügyelő és az eljáró szervek megismerhessék, az érintett hitelezők pedig megismerhessék az adósságrendezésbe vont vagyonnal összefüggő vagyoni és személyi adatokat a jogérvényesítésükhöz szükséges mértékben,

13. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása a 45. § (4) és (5) bekezdése szerinti fizetési kötelezettségek folyamatos teljesítésére az adósságrendezés elrendeléséről szóló jogerős határozat meghozataláig, az adósságrendezés elrendelése esetén pedig az egyezséget jóváhagyó jogerős végzésig, egyezség hiányában pedig a tartós törlesztési határozat jogerőre emelkedéséig,

14. bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében az adós és adóstárs előzetes kötelezettségvállalása a fizetőképesség helyreállítását célzó intézkedésekre (aktív korúak esetében munkavállalás, egyéb jövedelemszerző tevékenység, ha erre nincs lehetősége, akkor álláskeresési, képzési szolgáltatások igénybevétele),

15. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra, hogy az adósságrendezés kezdeményezésekor rendelkezésére álló és az eljárás időtartama alatt szerzett bevételeket és vagyont az adósságrendezésre rendelkezésre tartja, az e törvényben meghatározott mértékben és módon az adósságrendezésre fordítja, tartózkodik az olyan magatartástól, amely az adósságrendezés igénybevételére méltatlanná teszi vagy az eljárás megszüntetését vonná maga után, tartózkodik az olyan magatartástól, amely következtében olyan személyi és vagyoni szankciókkal sújthatják, a törlesztési képességét hátrányosan befolyásolhatja,

16. az adós és adóstárs kötelezettségvállalás arra, hogy ha bármelyiküknek kamattal és egyéb járulékokkal együtt 50 000 forintot meghaladó, vagy a családi vagyonfelügyelő által a mindennapi családi kiadásokra engedélyezett havi pénzkereten felül, előre nem látható okból keletkezik új kifizetési kötelezettségük, ennek a körülménynek az indokoltságáról, a fizetési kötelezettség tényéről, jogalapjáról, összegéről, jogosultjáról, a kötelezettség jogalapjának és összegének elismeréséről vagy vitatásáról, egymást és a családi vagyonfelügyelőt haladéktalanul értesítik, a családi vagyonfelügyelőnek a fizetési kötelezettség keletkezését tanúsító okiratot bemutatja, továbbá a jogosultat is tájékoztatja arról, hogy adósságrendezés hatálya alatt áll, és ezért a követelését új hitelezőként a családi vagyonfelügyelőnél is nyilvántartásba kell vetetnie,

17. ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett vagyontárgya bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő tulajdonába került, a szerződés felmondására vonatkozó kötelezettségvállalásuk és a felmondást tartalmazó jognyilatkozat csatolása,

18. adóst, adóstársat megillető követelések érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás,

19. adóst, adóstárs kötelezettségvállalása a pénzügyi eszközök elhelyezésére vonatkozó szerződések felmondására, a pénzügyi eszközök adósságrendezésbe vonása érdekében, kivéve, ha a családi vagyonfelügyelő ez alól mentesítést ad,

20. az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az egyéb kötelezettek

a) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben, illetve adósságtörlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget vállalnak, és egyben hozzájárulnak, hogy az ezzel összefüggő adataik a KHR-be kerüljenek, vagy

b) az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget nem vállalják, de egyúttal tudomásul veszik, hogy az igényérvényesítésekkel szembeni csődvédelem nem illeti meg őket

21. adós, adóstárs, egyéb kötelezett nyilatkozata arról, hogy ha az adósságrendezés időszakai alatt a lakóingatlana értékesítésre kerül, akkor hozzájárul-e ezen tény, a természetes személyazonosító adatok és a lakcímadatok megküldéséhez a települési önkormányzat jegyzője részére.