1-6. § *
7-10. § *
11. § A Gyvt. 21. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére)
„a) a bölcsődében, mini bölcsődében,”
12-14. § *
15. § *
16. § A Gyvt. a 38/A. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/A. FEJEZET
BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ”
17. § (1) A Gyvt. a 39. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/B. FEJEZET
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS”
(2) A Gyvt. „Gyermekjóléti szolgáltatás” alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„A szolgáltatás tartalma”
18-19. § *
20. § (1) A Gyvt. a 41. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/C. FEJEZET
GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA”
(2) A Gyvt. „Gyermekek napközbeni ellátása” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Általános rendelkezések
41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,
a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátásának formái - a gyermekek életkorának megfelelően -
a) a bölcsődei ellátás,
b) a napközbeni gyermekfelügyelet, és
c) az alternatív napközbeni ellátás.”
21. § A Gyvt. „Bölcsőde” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Bölcsődei ellátás
42. § (1) A bölcsődei ellátás keretében - ha e törvény kivételt nem tesz - a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani.
(2) Bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde.
(3) Bölcsődei ellátás keretében az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermek (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermek) nevelése és gondozása is végezhető.
(4) A bölcsődei ellátás keretében az (1) bekezdés szerinti ellátáson túl - szolgáltatásként - speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel működtetése vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatás is biztosítható. Ezeket a szolgáltatásokat a gyermek hatodik életévének betöltéséig lehet igénybe venni.
(5) A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.
42/A. § (1) Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható
a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a (2) bekezdésben meghatározott időpontig,
b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a (3) bekezdésben meghatározott időpontig,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét
ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,
cb) szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani.
(2) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.
(3) A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.
(4) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.”
22. § A Gyvt. „Családi napközi” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Bölcsőde
43. § (1) A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.
(2) A bölcsőde szervezetileg működhet
a) önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként,
b) bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként,
c) többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy
d) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.
(3) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(4) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő, törvényes képviselő kérésére gondoskodik a gyermek intézményi gondozásának, nevelésének megszervezéséről.
(5) A miniszter rendeletben a bölcsődék számára - a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai célok megvalósítása érdekében - nevelés-gondozás nélküli munkanapot határoz meg. A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a fenntartónak azonban erre irányuló szülői, törvényes képviselői kérésre gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletének megszervezéséről.”
23. § A Gyvt. „Családi gyermekfelügyelet” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Mini bölcsőde
43/A. § (1) A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a 43. § szerinti bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.
(2) A mini bölcsőde szervezetileg működhet
a) önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként,
b) bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként,
c) többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy
d) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként, feltéve, hogy többcélú óvoda-bölcsődeként való működtetésére nincs lehetőség.
(3) A mini bölcsőde működtetésére a 43. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”
24. § A Gyvt. „Házi gyermekfelügyelet” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Munkahelyi bölcsőde
„44. § (1) A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) foglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 1. és 3. alpontja szerinti személy, szervezet,
b) keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pontja szerinti tevékenység.
(3) Munkahelyi bölcsődében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki
a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és
b) a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,
feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(4) A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.”
25. § A Gyvt. „Alternatív napközbeni ellátás” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Családi bölcsőde
44/A. § (1) A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít.
(2) Családi bölcsődében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki
a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és
b) a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,
feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(3) A családi bölcsődében gondozott saját gyermek után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni.
(4) * A családi bölcsőde feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - egy szolgáltató székhelyeként, illetve telephelyeiként, egy vagy több épületben működő - családi bölcsődét magába foglaló hálózat biztosítja. Három vagy annál több családi bölcsőde fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtó személyek részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint a gyermekek igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.”
26. § A Gyvt. a 44/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Napközbeni gyermekfelügyelet
44/B. § (1) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében - nem nevelési-oktatási céllal - a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít
a) a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára,
b) a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,
c) az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül,
d) a magántanuló számára,
e) az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és
f) az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.
(2) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek számára szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
(3) A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető
a) a szolgáltatást nyújtó saját otthonában,
b) a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztató által biztosított helyiségben,
c) más, e célra kialakított helyiségben, vagy
d) a 44/C. § szerinti esetben a szülő, törvényes képviselő otthonában.
(4) * A napközbeni gyermekfelügyelet feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - egy szolgáltató székhelyeként, illetve telephelyeiként, egy vagy több épületben működő - napközbeni gyermekfelügyeletet magába foglaló hálózat biztosítja. Három vagy annál több napközbeni gyermekfelügyelet fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtó személyek részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint a gyermekek igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.
(5) Napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki
a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és
b) a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,
feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(6) Napközbeni gyermekfelügyelet keretében - a 44/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - húszhetes korától annak a tanévnek a végéig gondozható
a) a sajátos nevelési igényű gyermek, amelyben a tizenhatodik életévét betölti,
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek, amelyben a tizennegyedik életévét betölti.
44/C. § (1) A szülő, törvényes képviselő otthonában akkor biztosítható a napközbeni gyermekfelügyelet, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben - betegsége vagy egyéb ok miatt - nem biztosítható, és a szülő, törvényes képviselő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani, így különösen amikor
a) az egyedülálló szülő a gyermeknevelésben átmenetileg akadályozva van,
b) többes ikrek születnek, valamint az ikergyermekek gondozásában és nevelésében a szülő segítségre szorul,
c) az egyedülálló szülő több műszakban dolgozik, és gyermekének felügyelete a kora reggeli vagy késő esti órákban nem biztosított,
d) az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy
e) az egyik szülő meghal.
(2) Többes ikrek születésekor, valamint az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben a napközbeni gyermekfelügyelet a szülő, törvényes képviselő otthonában a gyermek születésétől kezdve nyújtható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében
a) a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani, és
b) segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, ha a gyermek tanulmányait az Nktv. rendelkezései szerint sajátos nevelési igénye vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás a szolgáltatást nyújtó saját gyermeke számára nem biztosítható.”
27. § A Gyvt. a következő 44/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Alternatív napközbeni ellátás
44/D. § Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,
a) a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,
b) a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés,
feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.”
28. § (1) A Gyvt. a 45. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/D. FEJEZET
GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA”
(2) A Gyvt. „Gyermekek átmeneti gondozása” alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„Az ellátás tartalma”
29. § A Gyvt. 94. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település - jogszabályban meghatározottak szerint megállapított - 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a 42. § (2) bekezdése szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján.”
30. § A Gyvt. 100. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A munkahelyi bölcsőde, a családi bölcsőde és a napközbeni gyermekfelügyelet esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén - túllépheti a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámot.”
31. § A Gyvt. 139. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]
„a) a gyermekek napközbeni ellátásánál, ha a fenntartó a központi költségvetésből támogatásban nem részesül,”
32. § *
33. § A Gyvt. 150. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem]
„a) 50%-át munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén,
b) - bölcsődében és mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat, és a gyermek
ba) nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben -, 25%-át,
bb) ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül -, 20%-át,”
34-35. § *
36. § (1) *
(2) A Gyvt.
a) 5. § u) pontjában a „javítóintézet” szövegrész helyébe a „mini bölcsőde és a javítóintézet” szöveg,
b) 15. § (7) bekezdés a) pontjában a „családi napközi szolgáltatást nyújtó személy, családi napközis koordinátor” szövegrész helyébe a „bölcsődei dajka, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy, napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy, koordinátor” szöveg,
c) 21. § (1) bekezdés g) pontjában a „bölcsőde” szövegrész helyébe a „bölcsőde, mini bölcsőde” szöveg,
d) 21/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban” szöveg,
e) 21/A. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg,
f) 21/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban” szöveg,
g) 21/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban” szöveg,
h) 32. § (7b) bekezdésében a „családi napközi” szövegrész helyébe a „családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg és a „családi napközijében” szövegrész helyébe a „családi bölcsődéjében, napközbeni gyermekfelügyeletében” szöveg,
i) 66/K. § (3) bekezdésében a „43. §-ban” szövegrész helyébe a „44/A-44/C. §-ban” szöveg,
j) 94. § (5a) bekezdésében, 94/A. §-ában, 147. § (2) bekezdésében a „bölcsőde” szövegrész helyébe a „bölcsőde, mini bölcsőde” szöveg,
k) 135/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „családi napközi és családi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg,
l) 135/B. § (2) bekezdésében a „Családi napközi és családi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „Munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg,
m) 145. § (2c) bekezdés b) pontjában a „fejlesztésére” szövegrész helyébe a „kapacitásbővítéssel járó fejlesztésére” szöveg,
n) 148. § (2) bekezdésében a „bölcsődei ellátás esetében” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetében” szöveg,
o) 150. § (6) bekezdésében a „Bölcsőde esetében” szövegrész helyébe a „Bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén” szöveg,
p) 151. § (4) bekezdésében a „bölcsődei ellátás” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás” szöveg,
q) 162. § (2) bekezdés k) pontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg
lép.
37. § (1) *
(2) *
(3) Hatályát veszti a Gyvt.
a) 38/A. §-át megelőző alcím címe,
b) 94. § (8) bekezdése,
c) 139. § (3) bekezdés b) pontja.
38-43. § *
44. § (1) *
(2) Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés d) pontjában a „(bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)” szövegrész helyébe a „(bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet)” szöveg lép.
45. § *
46-78. § *
79-81. § *
82. § (1) Hatályát veszti az Nkt. 8. § (5) bekezdése.
(2) *
83-90. § *
91. § Nem lép hatályba az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény 26. § (2) bekezdés b) pontja.
92. § (1) *
(2) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény
a) 2. § (2) bekezdésének az Szt. 20. § (6) bekezdését módosító rendelkezése a „(2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja” szövegrész helyett a „(2) bekezdés a) pontja” szöveggel,
b) 3. § (2) bekezdésének az Szt. 20/C. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a „20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja” szövegrész helyett a „20. § (2) bekezdés a) pontja” szöveggel
lép hatályba.
(3) Nem lép hatályba az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény
a) 6. § (1) bekezdése,
b) 20. § (3) bekezdése,
c) 21. § (1) bekezdése,
d) 30. § (1) bekezdés b) pontja. *
93. § *
94. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1-10. §, a 12-14. §, a 18. és 19. §, a 32. §, a 34. és 35. §, a 36. § (1) bekezdése, a 37. § (2) bekezdése, a 38-43. §, a 44. § (1) bekezdése, a 45-81. §, a 83-90. §, valamint a 93. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 11. §, a 15-17. §, a 20-31. §, a 33. §, a 36. § (2) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, a 44. § (2) bekezdése, a 82. § (1) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 82. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.