A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Az 1. melléklet a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános jellemzőket, kompetenciákat határozza meg.
(2) A 2. melléklet a felsőoktatási szakképzésben valamennyi felsőoktatási szakképzés közös moduljának jellemzőit és képzési területenként a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeit határozza meg.
(3) A 3. melléklet képzési területenként a felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg.
(4) A 4. melléklet – a tanári szakok kivételével – képzési területenként a felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg.
(5) Az 5. melléklet a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzéseinek követelményeit határozza meg.
(6) A 6. melléklet a hitéleti képzés szakjainak képzési és kimeneti követelményeit határozza meg.
2. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak, szakképzésnek megfelelő informatikai írástudás, digitális képzési tartalmak ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
3. § (1) Ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei a képzést megkülönböztető speciális jegyek pont alatt másként nem rendelkezik, a képzés a tantervében meghatározottak szerint teljes idejű képzésben és részidős képzésben, valamint távoktatásként is megszervezhető.
(2) Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben is.
4. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben a szak, szakképzés a képzési program jellege alapján lehet:
a) kiemelten elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70–80 százalék,
b) elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60–70 százalék,
c) kiegyensúlyozott, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40–60 százalék,
d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60–70 százalék vagy
e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70–80 százalék.
5. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 49. § (2a) bekezdésében és a 82. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével a felsőoktatási intézmény képzési programjában és annak részeként a képzés tantervében, továbbá a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a képzéshez kapcsolódó ajánlott tantervben határozhat az idegen nyelven folyó oktatás kereteiről, tantárgyak, tantervi egységek idegen nyelven történő meghirdetéséről, felvételéről, valamint idegen nyelven vagy külföldi részképzésben történő teljesítéséről, a képzés – részben vagy egészében – idegen nyelven történő megszervezéséről.
(2) A szak, szakképzés idegen nyelven történő indítása esetén a képzésbe való felvétel feltételeként a felsőoktatási intézmény a képzés nyelvéből államilag elismert nyelvvizsga teljesítésének a felvételi eljárásban történő igazolását írhatja elő.
6. § (1) Az Nftv. 108. § 1a. pontjában meghatározott képzések az adott szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint duális képzésben is megszervezhetők.
(2) Alapképzésben vagy a mesterképzésben szervezett duális képzési formában a szakmai gyakorlatot a hallgató a fogadó gazdasági szervezetnél teljesíti.
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 15. § (3) és (5) bekezdése, a 11. §, a 9. és 11. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
8. § Az e rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelményeket a 2017/2018. tanévben felsőoktatási szakképzésben, alap-, mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
9. § (1) A legkésőbb 2016/2017. tanévben megkezdett tanulmányokat – folyamatos képzésben – végzőkre az alap- és mesterképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet vagy a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet szerinti képzési és kimeneti követelményeket, valamint a felsőoktatási intézménynek a tanulmányai megkezdésekor hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzatában és tantervében meghatározottak szerinti követelményeket kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt, felsőoktatási szakképzésben, alap-, illetve mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény – feltéve, hogy az a (volt) hallgató számára kedvezőbb – e rendelet alapján is teljesíthető.
(3) Az egészségügyi menedzser mesterképzési szak a 2016/2017-es tanévben az e rendeletben meghatározott képzési idővel indítható.
10. § A 3. melléklet VIII. fejezet 1. alcíme, a 4. melléklet I. fejezet 1. alcíme, a VII. fejezet 8. alcíme, a VIII. fejezet 1., 7. és 8. alcíme, valamint a XII. fejezet 7. alcíme a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlament és tanácsi irányelv 24., 31., 34., 38., 40., 44. és 46. cikkének, továbbá a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlament és tanácsi irányelv 1. cikk 18., 23., 26., 29., 30., 33., 35. pontjának való megfelelést szolgálja.
11. § A 6. § (1) bekezdésében az „1a.” szövegrész helyébe az „1b.” szöveg lép.
12. § A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tanári rendelet) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Alapfokozat és szakképzettség birtokában az alapképzésben megszerzett ismeretek beszámításával – a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében foglaltak alapján – az 1. § a) pontja szerint osztatlan tanárképzésben szerezhető tanári szakképzettség.”
13. § A tanári rendelet 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tanárszak szakterülete szerinti alapfokozatú szakképzettségeket, amelyek birtokában a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott osztatlan tanárképzésbe történő belépés esetén tanári szakképzettség szerezhető, a 7. melléklet határozza meg.”
14. § A tanári rendelet 3. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a tanárképzésnek van általános iskolai és középiskolai formája is, a felsőoktatási intézmény akkor is folytathat az 1. § d) pontja szerinti tanárképzési formában középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzést, ha szakindítási jogosultsággal az adott nem tanári mesterszak szakterülete szerinti általános iskolai tanárszakon rendelkezik.
(9) Ha a tanárképzésnek van általános iskolai és középiskolai formája is, akkor a felsőoktatási intézmény a Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése és 6. § (6) bekezdése szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben is a szakindítási engedélyének megfelelően folytathat általános iskolai tanári, illetve középiskolai tanári szakképzettséget eredményező képzést.”
15. § (1) A tanári rendelet 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
(2) A tanári rendelet 3. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
(3) A tanári rendelet 3. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
(4) A tanári rendelet 4. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.
(5) A tanári rendelet 4. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
(6) A tanári rendelet 5. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.
(7) A tanári rendelet a 13. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
16. § A tanári rendelet 4. §
a) (1) bekezdésében a „tanári mesterszak az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet 5. mellékletében közzétett” szövegrész helyébe a „tanári mesterszak a felsőoktatási szakképzések az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet] 6. mellékletében meghatározott”,
b) (2) bekezdésében az „az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 5. mellékletében közzétett” szövegrész helyébe az „a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 6. mellékletében meghatározott”
szöveg lép.
17. § Hatályát veszti
a) az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet,
b) a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet.
Felsőoktatási szakképzésben felsőoktatási szakképzettséget az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal:
a) tudása
– Rendelkezik egy adott szakterülethez kapcsolódó általános és szakspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
– Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik.
– Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Rendelkezik az adott szakma hosszú távú, és magas szintű műveléséhez szükséges gyakorlati módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos biztos ismeretekkel.
– Ismeri anyanyelven a szakterület szakmai szókincsét, és legalább egy idegen nyelven alapszintű nyelvismerettel rendelkezik.
– Ismeri azokat az értékeket, amelyek szakmáját a jelenkori műveltség keretébe kapcsolják.
b) képességei
– Ellátja a szakképzettségének megfelelő munkakört.
– Az adott szakma feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg.
– Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei révén szakmailag együttműködik.
– Fejleszti tudását, és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és képes használni a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
– Felismeri személyes fejlődése és a közjó szolgálata közötti összefüggést.
c) attitűdje
– Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására.
– Folyamatos önképzésre törekszik.
– Önkritikus saját munkájával kapcsolatosan.
– Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
– Új, váratlan élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de más területen tevékenykedő szakemberekkel való szakmai együttműködésre.
c) autonómiája és felelőssége
– Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett.
– Felelősséget vállal saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért.
– Képzettségi szintjének megfelelő felelősségtudattal rendelkezik és reflektál saját tevékenységének következményeire.
Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal:
a) tudása
– Átfogóan ismeri az adott képzési terület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
– Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.
– Átfogóan ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat.
– Rendelkezik azzal a tudással, azokkal a képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
b) képességei
– Ellátja a szakképzettségének megfelelő munkakört.
– Elvégzi a szakterülete ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisét, az összefüggések szintetikus megfogalmazását és adekvát értékelését.
– Szakterülete eljárásrendjét, legfontosabb elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát feladatai végrehajtásakor alkalmazza.
– Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven, rendelkezik a hatékony információkeresés és -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
– Megért, illetve értelmez összefüggő szövegeket, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegeket, táblázatokat, adatsorokat, vizuális szövegeket mozgó-, állóképeket, térképeket, diagramokat.
– Rutin szakmai problémákat azonosít, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati hátteret, azokat standard műveletek gyakorlati alkalmazásával megoldja.
– Megtervezi és megszervezi saját önálló tanulását, ahhoz a hozzáférhető források legszélesebb körét használja.
– Munkahelye erőforrásaival gazdálkodik, felhasználva szakmai tudását.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– Nyitott a szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
c) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
– Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
– A szakterülete megalapozó nézeteit felelősséggel vállalja.
– Önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségeit fejleszti és olyan új kompetenciákat sajátít el, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására.
Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal:
a) tudása
– Ismeri szakterülete általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
– Részletekbe menően ismeri az adott szakterület összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri szakterületének sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
– Jól ismeri szakterülete szókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait: legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
– Részletekbe menően ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat.
b) képességei
– Elvégzi az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, az átfogó és speciális összefüggéseket szintetizálva megfogalmazza és ezekkel adekvát értékelő tevékenységet végez.
– Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
– A szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.
– Feladatai ellátása során együttműködik a kapcsolódó szakterületek képviselőivel.
– Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
– Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
c) attitűdje
– Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
– Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.
– Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
– Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
– Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.
– Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
c) autonómiája és felelőssége
– Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységeit.
– Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
– Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
1. Munkaerő-piaci ismeretek
a) főbb kompetenciák, szakmai készségek:
– helyzetfelismerés és helyzetelemzés, logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság;
– hiteles kommunikáció, önmenedzselés, határozottság és céltudatosság;
– felelős munkavállalói magatartás, döntésképesség;
– önfoglalkoztatási kompetenciák, vállalkozói magatartás;
– udvariasság, kulturált és etikus magatartás;
– a munka világában az értékrend ismerete és betartása;
– a munkáltatói elvárásoknak megfelelő magatartás és teljesítmény;
b) a szakmai követelmény:
– a munkaerőpiac alapfogalmainak ismerete;
– gazdálkodó szervezetek fogalmának, típusainak ismerete;
– adott vállalkozás esetén a munkajogi előírások értelmezése;
– a munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete;
– álláskeresési technikák alkalmazása (szakmai önéletrajz készítése), interjúkon siker elérése;
– alkalmazkodás az önfoglalkozási korlátokhoz, a vállalkozás szakmai és jogi kereteihez;
– alkalmazkodás a hazai és a nemzetközi munkaerő-piaci változásokhoz;
– aktuális jogi és eljárási szabályok ismerete az EGT tagállamaiban történő munkavállaláshoz.
2. Idegennyelvi alapszintű ismeretek
a) főbb kompetenciák, szakmai készségek:
– alapszintű beszédkészség;
– alapszintű szöveg hallás utáni megértése;
– olvasott szöveg megértése, alapszintű nyelvtudás az írásbeli válasz elkészítéséhez;
b) a szakmai követelmény:
– idegen nyelven, alapfokon történő kommunikáció, írásban és szóban;
– egyszerűbb idegen nyelvi szöveg megértése és fordítása (idegennyelvről anyanyelvre);
– a képzési terület sajátosságainak megfelelő szükséges idegen nyelvű szoftverek használata útmutatás alapján; a kezelőfelületek használata, a felhasználónak készített leírások, üzenetek megértése és alkalmazása.
3. Szakmai és pénzügyi információfeldolgozási alapismeretek
a) főbb kompetenciák, szakmai készségek:
– informatikai alapkompetenciák – egy operációs rendszer alapszolgáltatásainak használata, egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, böngésző, prezentációkészítő – biztonságos birtoklása;
– szakmai informatikai programok felhasználói szintű ismerete és felhasználói készség annak használatával kapcsolatban;
– infokommunikációs rendszerek használata;
– logikus gondolkodás, felelősségtudat a szakmai feladatok megoldásában;
– alapvető pénzügyi és adózási ismeretek, valamint ezek alkalmazása konkrét számítási feladatokban;
b) a szakmai követelmény:
– ECDL alapkövetelményei;
– problémák, feladatok megoldásában a gazdálkodó szervezet adminisztrációs, információs és kommunikációs rendszereinek szakszerű használata;
– egyszerű, a hétköznapi életben előforduló számítási feladatok megoldása számítógép használatával (különösen a százalékszámítás, kamatos kamat, ÁFA- és adószámítások, számlázási alapismeretek);
– a döntési folyamatokban az információs rendszer és adatbázisának aktív használata;
– számítógép hálózati szolgáltatások ismerete és alkalmazása adott feladatok megoldásához;
– a képzési terület sajátosságainak megfelelő adatbázisok kezelése, a meglévő adatbázisokból lekérdezési feladatok meghatározása és megoldása adott szakmai cél szerint.
4. Kommunikációs ismeretek
a) főbb kompetenciák, szakmai készségek:
– szakmai kommunikáció megértése és szakszerű alkalmazása szóban és írásban;
– az adott szakma témakörében anyanyelven eredményes szakmai kommunikáció;
– fejlett beszédkészség, megfelelő szakmai szókincs, nyelvhelyesség, közérthetőség;
– időtervezés, információátadás;
b) a szakmai követelmény:
– tárgyalásokon való képviselet, a kommunikációs eszköztár használata a tárgyalástechnika és az üzleti szabályok figyelembevételével;
– a szakmai álláspontok meggyőző képviselete; hiteles kommunikáció; érvelési technikák és a szakmai érvrendszer ismerete, használata, képviselete;
– együttműködés a munkatársakkal;
– kommunikáció a széles értelemben vett megrendelővel, ügyféllel;
– együttműködés a szakmai partnerekkel, helyi önkormányzatokkal, kamarákkal, kormányhivatallal, médiával és a munkatársakkal, új üzleti kapcsolatok építése, sikeres kommunikáció a gazdasági élet valamennyi szereplőjével;
– üzleti levél, üzenetkészítés;
– az alapvető kommunikációs módszerek és technikák ismerete és szakszerű alkalmazása.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: ménesgazda felsőoktatási szakképzés (Stud farming)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése:
– szakképzettség: ménesgazda
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Stud-Farmer
3. Képzési terület: agrár
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):
6121 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70–80 százalék).
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A felsőoktatási szakképzés célja olyan lovas szakemberek képzése, akik képesek a mikro, kis- és középvállalkozások lovas létesítményeinek, méneseknek telepvezetői, irányítói feladatait ellátni. Megtervezik, majd irányítják a tenyésztési munka folyamatát, koordinálják a létesítmény napi feladatait, szükség szerint maguk is képesek azt elvégezni. Ismerik a minőségi tenyésztéshez szükséges takarmányozási és tartástechnológiai irányelveket, megteremtik a korszerű és piacképes lótartás feltételeit. Tevékenyen részt vesznek a lovak tenyészszemlékre, teljesítményvizsgákra történő felkészítésében. A szükséges gazdasági, pénzügyi, jogi ismeretek és informatikai tudás birtokában közreműködnek a létesítmény gazdasági életének irányításában, valamint az adminisztratív munkában.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A ménesgazda
a) tudása
– Ismeri a magyar lótenyésztési kultúrát, annak történelmét és a jelenlegi tenyésztésszervezést.
– Ismeri a lótenyésztés, lótartás alapvető fogalmait, tényeit és összefüggéseit a legfőbb gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Tudja és érti saját szakterületére vonatkozóan a lótenyésztés, a lótartás alapvető, általános és szakspecifikus, valamint a lovassportok és a lóversenyzés tekintetében azok általános ismeretanyagát.
– Ismeri a gazdálkodási és a termék-előállítási folyamatokat.
– Ismeri a mezőgazdaság, a lótenyésztés, lótartás alapvető etikai szabályait.
– Ismeri szakterületének alapvető jogszabályait, a lótenyésztés és lótartás intézményi és gazdasági környezetét, a gyakorlati működtetés fontosabb jellemzőit, a gazdálkodó szervezetek működésének mechanizmusait.
– Ismeri a feladatok megoldására szerveződő csoportok működési folyamatait, az irányításukra vonatkozó alapelveket.
– A munkájához szükséges hardvereket és szoftvereket, informatikai eszközöket napi szinten használja, azok működését átlátja, az azok által nyújtott lehetőségekkel tisztában van.
– Szakterületének szókincsét legalább egy idegen nyelven alapszinten ismeri.
– Ismeri a tenyésztésszervezés jogi szabályozását, az abban szerepet vállalókat, különösen a lótenyésztő szervezetek feladatát, jogát és kötelezettségét.
b) képességei
– Képes fiatal csikók felvezetésére, alapszintű futószáras munka elvégzésére, alapszintű lovaglási és fogathajtási gyakorlati ismeretek birtokában van.
– Képes felmérni a termék-előállítási folyamatokhoz kapcsolódó feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
– Munkáját a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazásával végzi.
– Képes saját szakterületén (lótenyésztés, lótartás, takarmányozás) a jártasságot igénylő feladatok előírások (útmutatók, technológiai leírások, jogszabályok) szerinti végrehajtására, dokumentálására.
– Képes a szakterület rutin feladatainak elvégzéséhez szükséges, megfelelő módszerek és eszközök önálló megválasztására és alkalmazására.
– Képes operatív szinten a problémák ok-okozati összefüggéseinek feltárására, magyarázatára, következtetések levonására, javaslatok megfogalmazására.
– Képes a lovak szakszerű felvezetésére, alapszintű lovaglási és fogathajtási feladatok végrehajtására.
– A személyi és tárgyi feltételek ismeretében képes a gazdálkodási folyamatok irányítására.
– Alkalmazza a tudásszervezés, önfejlesztés különböző módszereit, valamint a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
– Képes szaknyelven kommunikálni munkatársaival és a vezetőkkel.
– Képes tájékozódni egyszerű idegen nyelvű szakmai szövegekben.
– Szakmai és pénzügyi információkat gyűjt, nyilvántart és szolgáltat, szervezési, előkészítési és elemzési feladatokat végez, közreműködik a szakmai rendezvények, bemutatók és tanácskozások előkészítésében, szervezésében.
– Megszerzett gazdasági ismeretei alkalmazásával képes lótartó vállalkozások pénzügyi feladataival kapcsolatos döntések meghozatalára.
– Rendelkezik a környezet és az egészség megőrzését szolgáló életvitellel kapcsolatos korszerű ismeretekkel, és törekszik azok alkalmazására. Elfogadja az erőforrásokkal való jó gazdálkodás fontosságát.
c) attitűdje
– Nyitott tudásának korszínvonalon tartására, a szakterületén új eredmények befogadására, törekszik az újdonságok megismerésére, megértésére, alkalmazására.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt.
– Betartja a szakirányú etikai elvárásokat és a szakirányú viselkedéskultúra elveit.
– A jobbítás szándékával kritikusan, de együttműködési szándékkal szemléli a saját munkáját és a környezetében zajló lótenyésztéssel, lótartással és lókiképzéssel kapcsolatos szakmai tevékenységet.
– Elfogadja szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
– Tapasztalatait átadja, ismereteit folyamatosan bővíti.
d) autonómiája és felelőssége
– Fel tudja mérni, hogy képes-e egy adott feladat megoldására.
– Szükség szerint maga is elvégzi az egyes munkafolyamatokat.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését.
– Ellenőrzi és szükség esetén intézkedik a munkavégzés feltételeiről.
– Biztosítja a lótenyésztő, lótartó, lókiképző vállalkozások termelési folyamatainak feltételeit.
– Hibalehetőségeket tár fel és hárít el.
– Részt vesz a szakmai, vezetői fejlődését szolgáló továbbképzéseken, tréningeken.
– Felelősséggel irányítani tudja a rábízott munkaerő előírás szerinti munkavégzését, és a lóállomány értékének megtartását, növelését.
– Ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges dokumentáció meglétét (hiányosság esetén ennek tényéről tájékoztatja munkahelyi felettesét).
– A szakmai beszámolót önállóan készít el.
– Felelős saját jogosultságainak naprakészen tartásáról (engedélyek megléte, kötelező továbbképzéseken való részvétel).
– Rábízható jelentős gazdasági értékkel bíró lóállomány mindennapi munkájának irányítása.
– Képes önálló gazdálkodásra, csoportok irányítási feladatainak ellátására.
– Munkavállalással, vállalkozással kapcsolatosan felelős döntéseket hoz.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditarányai
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A ménesgazda felsőoktatási szakképzésben a gyakorlati képzés a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint megszervezhető felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, lovarda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél (magyarországi ménes, mesterséges termékenyítő állomás, sportklub) is.
10. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei
A felsőoktatási szakképzésre csak az vehető fel, akinek egészségügyi alkalmassági vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az élő állattal, lóval való biztonságos munkavégzésének akadálya nincs.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: mezőgazdasági felsőoktatási szakképzés (Agricultural Assistant)
2. A felsőoktatási szakképzés oklevélben szereplő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú mezőgazdasági mérnökasszisztens
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer Assistant
3. Képzési terület: agrár
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):
3131 Mezőgazdasági technikus
3161 Munka- és termelésszervező
1311 Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egység vezetője
4131 Készlet- és anyagnyilvántartó
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A képzés orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat hat hét (ebből összefüggő három hét), legalább 240 óra.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A felsőoktatási szakképzés célja olyan agrárszakemberek képzése, akik részt vesznek a mezőgazdasági termelési folyamat, a termék-előállítás technológiai változatainak működtetésében; közreműködnek a mezőgazdasági termelést végző kis- és középüzemek munkájában, a termék-előállítás folyamatában, a feldolgozásban, az értékesítésben, továbbá közreműködnek a pénzügyi tervek összeállításában, a gazdasági döntés-előkészítésben.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mezőgazdasági mérnökasszisztens
a) tudása
– Ismeri a mezőgazdaság alapvető fogalmait, tényeit és összefüggéseit a legfőbb gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Tudja és érti saját szakterületére vonatkozóan a mezőgazdasági termelés alapvető, általános és szakspecifikus ismeretanyagát, valamint gyakorlati alkalmazásának módszereit és eszközeit.
– Ismeri a gazdálkodási és a termék-előállítási folyamatokat.
– Ismeri szakterületének alapvető jogszabályait, a mezőgazdaság intézményi és gazdasági környezetét, a gyakorlati működtetés fontosabb jellemzőit, a gazdálkodó szervezetek működésének mechanizmusait.
– Ismeri a feladatok megoldására szerveződő csoportok működési folyamatait, az irányításukra vonatkozó alapelveket.
– Ismeri a mezőgazdaság alapvető etikai szabályait.
– Ismeri a munkájához szükséges hardvereket, szoftvereket és informatikai eszközöket.
– Alapszinten tájékozott a K+F tevékenység céljairól, fontosságáról.
– Alapszinten ismeri szakterületének szókincsét legalább egy idegen nyelven.
b) képességei
– Munkáját a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazásával végzi.
– Képes saját szakterületén (növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszertermelés, erdőgazdálkodás, kertészeti termelés, stb.) a jártasságot igénylő feladatok előírások (útmutatók, technológiai leírások, jogszabályok) szerinti végrehajtására, dokumentálására.
– Képes a szakterület rutin feladatainak elvégzéséhez szükséges, megfelelő módszerek és eszközök önálló megválasztására és alkalmazására.
– Az elsajátított ismeretek birtokában képes a mezőgazdasági igazgatás, termelés és szállítás, árufeldolgozás és forgalmazás, valamint a vidékfejlesztés területén dolgozó mérnökök, munkáját segíteni úgy, hogy tisztában van a termelési folyamattal, annak irányításával.
– Képes felmérni a feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
– Képes önálló gazdálkodásra, csoportok irányítási feladatainak ellátására, a munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos felelős döntések meghozatalára és mindezek egészséget támogató voltának erősítésére.
– Képes operatív szinten a problémák ok-okozati összefüggéseinek, hibalehetőségeinek a feltárására, magyarázatára, következtetések levonására, javaslatok megfogalmazására.
– Szakmai és pénzügyi információkat gyűjt, tart nyilván és szolgáltat, szervezési, előkészítési és elemzési feladatokat végez, közreműködik a szakmai rendezvények, bemutatók és tanácskozások előkészítésében, szervezésében.
– Megérti szakterülete kutatási projektjeinek céljait, valamint azok megvalósításában közreműködik.
– Szaknyelven kommunikál munkatársaival és a vezetőkkel.
– Képes tájékozódni egyszerű idegen nyelvű szakmai szövegekben.
– Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét javító-támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
c) attitűdje
– Nyitott tudásának korszínvonalon tartására, a mezőgazdaság újabb eredményeinek befogadására.
– Törekszik az újdonságok, a szakterülethez kapcsolódó folyamatok megismerésére, megértésére, alkalmazására.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt.
– Betartja a szakirányú etikai elvárásokat és a szakirányú viselkedéskultúra elveit; a jobbítás szándékával kritikusan, de együttműködési szándékkal szemléli saját munkáját és környezetében zajló szakmai tevékenységet.
– Elfogadja szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
– Érdeklődő a tudományos kutatás iránt, és törekszik annak etikai szabályait megismerni és betartani.
– Részt vesz a szakmai, vezetői fejlődését szolgáló továbbképzéseken, tréningeken.
– Tudását fejleszti, és ehhez alkalmazza a tudásszervezés, önfejlesztés különböző módszereit, valamint a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
– Tapasztalatait átadja.
d) autonómiája és felelőssége
– Fel tudja mérni, hogy képes-e egy adott feladat megoldására.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését.
– Ellenőrzi és szükség esetén intézkedik a munkavégzés feltételeiről.
– Biztosítja a termelési folyamatok feltételeit.
– Felelősséget vállal a rábízott munkaerő előírás szerinti munkavégzéséért.
– Ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges dokumentáció meglétét (hiányosság esetén ennek tényéről tájékoztatja munkahelyi felettesét).
– A szakmai beszámolót önállóan készít el.
– Felelős saját jogosultságainak naprakészen tartásáért (engedélyek megléte, kötelező továbbképzéseken való részvétel).
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditarányai
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A gyakorlati képzés a felsőoktatási szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél szerezhető meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: szőlész-borász felsőoktatási szakképzés (Viticulture and Enology)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú szőlész-borász mérnökasszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Viticulture and Enology Engineer Assistant
3. Képzési terület: agrár
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):
3113 Élelmiszer-ipari technikus
3131 Mezőgazdasági technikus
3135 Minőségbiztosítási technikus
3161 Munka- és termelésszervező
3410 Oktatási asszisztens
6114 Szőlő-, gyümölcstermesztő
7115 Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A szakképzés orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A felsőoktatási szakképzés célja olyan szőlész-borász szakemberek képzése, akik gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, képesek a meg tanult ismereteket integráltan alkalmazni, előre nem látható helyzeteket is részben vagy teljesen megoldani. Alkalmasak a szőlő termesztéstechnológiájának megtervezésére, az ökológiai és agrotechnikai tényezőkhöz való adaptálására, a termesztéstechnológiai munkaműveletek megszervezésére, végrehajtására, a végrehajtás irányítására, ellenőrzésére. Jártasak a borászati műveletek alkalmazásában, olyan elméleti és gyakorlati szakismerettel rendelkeznek, mely alapján a technológia által megkövetelt beavatkozásokat el tudják végezni.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szőlész-borász mérnökasszisztens
a) tudása
– Ismeri a szőlőtermesztés technológiájának alapvető elemeit.
– Ismeri a borászati folyamatok tervezésének és irányítástechnikájának alapjait.
– Ismeri a szőlő és a bor feldolgozásával, tárolásával és csomagolásával kapcsolatos előírásokat.
– Ismeri szakterületének alapvető jogszabályait, a szőlőtermesztés és borászat intézményi és gazdasági környezetét, a gyakorlati működtetés fontosabb jellemzőit, a gazdálkodó szervezetek működésének mechanizmusait.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszer-ipari, környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
– Ismereteit folyamatosan bővíti a kamarai és egyéb szakmai továbbképzéseken.
– Figyelemmel kíséri a szőlészeti és borászati műveletekhez alkalmazott gépek, berendezések, az egyéni védőeszközök fejlődését és javaslatot tesz azok alkalmazására.
– Követi az élelmiszer-technológiai, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi ismeretek, élelmiszer-etikai ismeretek változásait.
– Ismeri és alkalmazza a munkaegészségügy (a munka higiéné és a foglalkozás-egészségügy), munkabiztonság legfontosabb alapfogalmait.
– Ismeri a vállalkozások alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos alapvető eljárási, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási és adózási jogszabályokat.
– Alapszinten tájékozott a K+F tevékenység céljairól, fontosságáról.
b) képességei
– Képes a szőlőnövények telepítésére, szakszerű ápolási munkáinak végzésére, minőségi termékek előállítására és forgalmazására, ezen feladatok irányítására.
– Képes a szőlőből kereskedelmi forgalmazásra szánt borokat készíteni, palackozás során a szükséges műveleteket, technológiákat alkalmazni.
– A szőlőfeldolgozás, mustkezelés, erjesztés és a borkezelési folyamatokat irányítja és ellenőrzi.
– A munkavégzés során alkalmazandó gépeket, berendezéseket képes szakszerűen működtetni.
– Képes a felmerülő szakmai kérdések véleményezésére, a problémák komplex kezelésére, az optimális megoldások kiválasztására.
– Képes korszerű középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, továbbá önálló vállalkozás alapítására.
– Minőségbiztosítással, élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatokat lát el.
– Képes a munkabiztonsági és munkaegészségügyi feladatok ellátására, környezettudatos magatartás formálására.
– Képes a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátására, szakmai kapcsolat létesítésére és ápolására.
– Képes az áruforgalmi folyamatok (beszerzés, készletezés, értékesítés) tervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére.
– Képes projekttervezésben és annak megvalósításában részt venni.
– Képes munkája során alkalmazni az élelmiszer-technológiai, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi ismereteket.
– Képes alkalmazni a munkaegészségügy (a munkahigiéné és a foglalkozás-egészségügy), munkabiztonság legfontosabb alapfogalmait.
– A felhasznált anyagokra vonatkozó alapvető jogszabályok ismeretében közreműködik az élelmiszerek előállításából, tárolásából, szállításából, tovább-feldolgozásából, felhasználásából adódó ember- és környezetkárosító hatások megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
– Alkalmazza a kommunikációs módszereket, képes információkat felhasználni és átadni, tárgyalási technikákat alkalmazni, számítógépes és telekommunikációs eszközöket használni.
– Irányítja és ellenőrzi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, szem előtt tartva a minőségbiztosítás és minőségszabályozás, élelmiszer-biztonság, valamint a környezetvédelem elemeit.
– Szőlőt termel, bort állít elő, biztonságosan üzemelteti a szőlészeti és borászati gépeket, berendezéseket.
– Minősíti az alapanyagokat, a késztermékeket, valamint gyártásközi ellenőrzéseket végez.
– El tudja látni a munka-, tűz-, környezetvédelemmel, higiéniával, minőségbiztosítással, élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos alapfeladatokat.
– Elemzi az alapvető gazdálkodási összefüggéseket, elvégzi a vállalkozás alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos számviteli, pénzügyi és munkaügyi alapfeladatokat.
c) attitűdje
– Együttműködik a munkáltató munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint higiéniai, minőségbiztosítási feladatait ellátó szakembereivel.
– Nyitott tudásának fejlesztésére, az adott szakterület új eredményeinek befogadására.
– Törekszik az újdonságok megismerésére, megértésére és alkalmazására.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt.
– A jobbítás szándékával kritikusan, de együttműködési szándékkal szemléli saját munkáját és a környezetében zajló szakmai tevékenységeket.
– Empatikus mások szakmai problémái iránt.
– Törekszik a szakterületéhez kapcsolódó folyamatok mélyebb megértésére.
– Nyitott az újabb termelési módszerek megismerésére és azok befogadására.
– Érdeklődő a tudományos kutatás iránt, és törekszik annak etikai szabályait megismerni és azokat betartani.
– Elfogadja szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja és ellenőrzi a rábízott személyi állomány munkavégzését.
– Intézkedik a technikai eszközök időszakos karbantartásáról, felügyeli a higiéniai műveletek elvégzését, ellenőrzi annak eredményét.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai és adminisztrációs változásokat.
– Felelősséggel tartozik a saját és a rábízott munkaerő előírás szerinti munkavégzéséért.
– Ellenőrzi a munkavégzéshez szükséges eszközök, anyagok meglétét (hiányosság esetén gondoskodik a pótlásról, ennek tényéről tájékoztatja munkahelyi felettesét).
– Ellenőrzi és felismeri a szőlőtermesztés és a borelőállítás kritikus pontjait, kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
– Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti gépek, berendezések biztonságos működését.
– Fel tudja mérni, hogy képes-e egy adott probléma, feladat megoldására.
– Általános szakmai felügyelet, irányítás és ellenőrzés mellett önállóan végzi munkáját.
– Operatív döntéseit a szakterület jogi, etikai szabályainak figyelembevételével hozza meg.
– Felelősséget érez saját és az általa irányított szakmai csoport – munkaszervezeti egység – munkája, eredményei és kudarcai iránt.
– Vállalja a felelősséget a szakterületével kapcsolatos következtetések levonásáért, önálló javaslatok megfogalmazásáért.
– Önállóan képes szakmai ismereteinek bővítésére.
– Felelősséget vállal a K+F tevékenységben végzett munkájáért, a létrehozott eredmények valódiságáért.
– Szakmai beszámolóit, jelentéseit maga készíti el.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél.
10. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei
A felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: gazdaságinformatikus felsőoktatási szakképzés (Business Information Technology)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú gazdaságinformatikus-asszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Information Technologist Assistant
3. Képzési terület: informatika
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
2151 Adatbázis-tervező- és üzemeltető
2152 Rendszergazda
2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető
2159 Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető
3141 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus
3142 Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus
3143 Számítógéphálózat- és rendszertechnikus
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált 60–70 százalék.
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: teljes idejű képzésben egy félév, legalább 560 óra; részidős képzésben a szakmai gyakorlat hat hét, legalább 240 óra, amelyből az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30, legfeljebb 90 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja felsőfokú gazdaságinformatikus szakemberek képzése, akik képesek a gazdálkodás, illetve egyéb alrendszerek tevékenységrendszere, informatikai támogatásának területén felelősségteljesen részfeladatokat megoldani, együttműködni, valamint a létrehozott információs rendszerek teljes életciklusát gazdálkodási szempontú szolgáltató és elemző munkával támogatni. Ismerik a választott szakterület specifikus alkalmazási igényeit és lehetőségeit, tudnak csapatban dolgozni, kommunikálni, folyamatosan fejlesztik szakmai ismereteit.
8. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1. A gazdaságinformatikus-asszisztens
a) tudása
– Az angol nyelvtudása eléri a szakmai feladatokhoz elvégzéséhez, és a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
– Rendelkezik a gazdaságinformatika területén a szakmai feladatok ellátásához szükséges általános és specifikus alapvető ismeretekkel.
– Alapismeretekkel rendelkezik a vállalat tevékenységi rendszerével, a vállalati működés alapelveivel, pénzügyi-számviteli elszámolásával kapcsolatban.
– Ismeri a vállalat funkcionális tagozódását, az értékteremtő folyamatok menedzsmentjével kapcsolatos alapfogalmakat és eljárásokat.
– Ismeri az alapvető mikro- és makroökonómiai fogalmakat, a nemzetgazdasági teljesítményt mérő mutatókat.
– Ismeri a matematika, statisztika és számítástudomány alapfogalmait, gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.
– Rendelkezik az információrendszerekkel, adatbázisokkal és programozással kapcsolatos alapismeretekkel.
– Ismeri a szakma részterületének megfelelő szakspecifikus eszközöket, módszereket, eljárásokat.
– Ismeri a szakszerű és hatékony írásbeli, hálózati és szóbeli szakmai kommunikáció módszereit és eszközeit.
– Rendelkezik szakmai alapszókinccsel anyanyelven és angol nyelven.
– Ismeri az informatika legfontosabb jogi és etikai szabályait és az informatikai biztonsággal összefüggő szabályozást.
b) képességei
– Képes vállalati, üzleti folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű tervezési, programozási feladatokat elvégzésére.
– Képes adatbázisok tervezésében, létrehozásában, üzemeltetésében, optimalizálásában és lekérdezésében való feladatok elvégzésére.
– Szakmai irányítás mellett képes statisztikai, gazdasági elemzések elvégzésére.
– Képes számviteli feladatok célszoftver segítségével történő elvégzésére.
– Szakmai együttműködésben (projektben) képes rendszertervezési, -fejlesztési részfeladatok elvégzésére, dokumentálására.
– Képes gazdasági alkalmazások adaptációjában különböző szakmai feladatok megoldására.
– Képes gazdaságinformatikus alapfeladatok megoldásához a megfelelő módszerek és eszközök kiválasztására és azok alkalmazására.
– Képes gazdasági célú informatikai alkalmazások üzemeltetésére, működtetésére a szükséges adatbiztonsági (fizikai és jogi védelem) és dokumentálási szabályok betartásával.
– Képes anyanyelvi szakmai szókincsét szóbeli kommunikációban az együttműködések során (projektmunkák) használni és a szakmai feladatok dokumentálásában alkalmazni.
c) attitűdje
– Törekszik a folyamatos szakmai képzésre és az általános önképzésre.
– Elkötelezett szakmai munkája eredményessége és hatékonysága iránt.
– Elkötelezett szakmája etikai és jogi szabályainak betartására.
– Nyitott szakmájával kapcsolatos technológiai és fejlesztési eredmények megismerésére, befogadására és törekszik tudásának megosztására.
– Érdeklődő a szakmájával kapcsolatos új módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban.
– Elkötelezett minőségi követelmények betartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Informatikai munkakörben – előírt keretek között – önállóan végzi feladatait.
– Önálló a munkájához kapcsolódó előírások betartásában és a vonatkozó dokumentumok elkészítésében.
– Munkájáért felelősséget vállal önálló feladatvégzésnél és csoportmunkában egyaránt.
– Az általa használt és működtetett informatikai eszközök értékét és jelentőségét érti, azokért személyes felelősséget vállal.
9. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
10. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlóhelyeket – a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vállalkozásnál vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: mérnökinformatikus felsőoktatási szakképzés (Information Technology Engineer)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése:
– szakképzettség:
– felsőfokú hálózati mérnökinformatikus-asszisztens
– felsőfokú rendszergazda mérnökinformatikus-asszisztens
– felsőfokú telekommunikációs mérnökinformatikus-asszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Network Information Technology Engineer Assistant
– System Administrator Engineer Assistant
– Telecommunication Technology Assistant
– választható szakirányok: hálózati informatika, rendszergazda, telekommunikáció
3. Képzési terület: informatika
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
2151 Adatbázis-tervező és -üzemeltető
2152 Rendszergazda
2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető
2159 Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető
3141 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus
3142 Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus
3143 Számítógéphálózat- és rendszertechnikus
3144 Webrendszer- (hálózati) technikus
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus
3146 Telekommunikációs technikus
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra; részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra, amelyből az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja olyan informatikai szakemberek képzése, akik a vállalati környezetben az informatikai infrastruktúra üzemeltetése során felmerülő egyszerűbb, illetve rutinfeladatokat képesek önállóan vagy csoportban elvégezni, a komplex feladatok megoldásában pedig irányításmutatás mellett részfeladatokat elvégezni. Ezen belül elsődlegesen képesek rendszerek, szoftverek és szolgáltatások telepítésére, paraméterezésére és üzemeltetésére, beleértve az egyszerűbb hibák elhárítását és a felhasználók képzését, támogatását.
8. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1. A mérnökinformatikus-asszisztens
a) tudása
– Ismeri az informatika alapvető technikáit, az informatikai rendszerkomponensek szerepét, feladatát és működését.
– Tisztában van az informatikai szolgáltatások típusaival és azok szerepével.
– Ismeri a fejlesztési módszertanok szerepét, legalább egy fontos módszertant használ.
– Ismeri a dokumentálás és a folyamatok ábrázolásnak általánosan használt eszközeit, jelölési-ábrázolási rendszerét.
– Ismeri az IT-biztonság alapelveit, a feladatához kapcsolódó biztonsági elemeket.
b) képességei
– Képes az új ismeretek, programnyelvek befogadására, alkalmazására.
– Képes informatikai rendszerek komponenseit installálni, működtetni és karbantartani.
– Képes programok implementációjára legalább egy programnyelven és fejlesztési környezetben.
– Képes együttműködni a felhasználókkal és a szakember-kollégákkal.
– Képes az informatikus szakma fogalmainak és szaknyelvének használatára.
– Legalább egy meghatározó programozási környezetben képes készség szintjén programozni, és a fontosabb algoritmusokat alkalmazni.
c) attitűdje
– Nyitott az új informatikai technológiák, programnyelvek és módszerek megismerésére.
– Nyitott a megbízók szakmai üzemeltetési, fejlesztési környezetének megismerésére.
– Szolgáltatóként viszonyul a felhasználókhoz.
– Minden területen törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal az általa menedzselt eszközök megfelelő állapotáért, valamint az önállóan és csapatban végzett munkájáért.
– Fokozottan figyeli a rendszerek biztonsági állapotát, intézkedik, kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését.
– Önállóan és csapatban is dolgozik, ismeri korlátait.
– Az informatikai fejlesztésekben irányítás alatt tevékenykedik.
9. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit.
10. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlóhelyeket – a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vállalkozásnál vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése programtervező informatikus felsőoktatási szakképzés (Software Information Technology)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése:
– szakképzettség:
– felsőfokú fejlesztő programtervező informatikus-asszisztens
– felsőfokú multimédia programtervező informatikus-asszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Generative Software Information Technology Assistant
– Multimedia Software Information Technology Assistant
– választható szakirányok: fejlesztő, multimédia
3. Képzési terület: informatika
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
2151 Adatbázis-tervező és -üzemeltető
2152 Rendszergazda
2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető
2159 Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető
3141 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus
3142 Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus
3143 Számítógéphálózat- és rendszertechnikus
3144 Webrendszer- (hálózati) technikus
3045 Műsorszóró és audiovizuális technikus
3146 Telekommunikációs technikus
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra, részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra, amelyből az összefüggő gyakorlat legalább három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja programtervező informatikus szakemberek képzése, akik a képzettség ismeretanyagának birtokában képesek részt venni hardver és szoftver rendszerek tervezésében, létrehozásában, működtetésében, szervizelésében, valamint azok fejlesztési és alkalmazási tevékenységében. Rendelkeznek a csapatmunkához szükséges együttműködési, kommunikációs és prezentációs képességekkel.
8. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1. A programtervező informatikus-asszisztens
a) tudása
– Ismeri az alapvető hardver és szoftver eszközöket.
– Ismeri a legelterjedtebb technológiákra épülő alkalmazások fejlesztésének és tesztelésének egyszerű tervezési folyamatait, legalapvetőbb feladat-megoldási elveit, módszereit és eljárásait, fő szoftverfejlesztési paradigmákat, alapvető programozási módszertanokat, a szükséges hardver és szoftver eszközöket.
– Ismeri a tipikus hardver és szoftver környezet kialakításának módszereit.
– Ismeri multimédiás anyagok tervezéséhez és fejlesztéséhez szükséges alapvető hardver és szoftver eszközöket és technológiákat.
– Ismeri a legújabb igényeknek megfelelő webes alkalmazások tervezésének, fejlesztésének és tesztelésének alapvető eszközeit.
– Az angol nyelvtudása eléri a szakmai feladatokhoz elvégzéséhez, és a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
– Ismeri a felhasználói követelmények feltárásának és elemzésének alapvető technikáit, módszereit.
– Ismeri az alapvető jogi és szabvány előírásokat.
rendszergazda specializáción továbbá
– Ismeri az operációs rendszereket, azok telepítési módjait, ki tudja választani a működési körülményeknek megfelelő változatot.
– Ismeri a különböző szerepkörök jelentését, tulajdonságait és a szükséges szolgáltatások telepítési, konfigurálási lehetőségeit.
– Ismeri a hálózati címtárszolgáltatás, csoportházirend, jogosultságok rendszerét, konfigurálja, üzemelteti azokat.
– Ismeri az automatizálható feladatokhoz használható script készítés elemeit.
– Ismeri a hálózati szolgáltatások (tűzfal, forgalomirányítás, DNS, DHCP) telepítési, konfigurálási feladatait.
– Ismeri a rendszermentési, rendszer-visszaállítási szolgáltatások felügyeletének, a naplózási események vizsgálatának lehetőségeit.
b) képességei
– Képes algoritmusok tervezésére és megvalósítására az alapvető módszertani eszközök alkalmazásával.
– Képes alapvető szoftverfejlesztési technológiák alkalmazására.
– Képes egyszerűbb adatmodellek felépítésére, kisebb adatbázisok tervezésére, megvalósítására, valamint adatbázisok karbantartására valamely adott adatbázis-kezelő rendszerben.
– Képes web-programozási és web-tervezési ismereteinek használatára, egyszerűbb webes alkalmazások tervezésére, forrásanyagának előállítására, fejlesztésére és tesztelésére.
– Képes egyszerűbb forrásanyagok (szöveg, hang, mozgó- és állókép, grafika, animáció) előállítására és szerkesztésére, valamint az ezekhez szükséges szoftvereszközök paramétereinek és szolgáltatásainak meghatározására.
– Képes egyszerűbb internetes tartalomkezelő rendszerek létrehozására, menedzselésére.
– Képes szakmai vélemény kialakítására a szoftverfejlesztéshez szükséges technológiák, hardver és szoftver eszközök kiválasztása során.
– Képes hardver és szoftver eszközökkel és technológiákkal multimédiás anyagok tervezésében és fejlesztésében való részvételre.
– Képes részt venni modern technológiákra épülő tipikus alkalmazások fejlesztésében, tesztelésében.
– Képes off-line és on-line tartalmak készítésére a vonatkozó jogi szabályozás keretében.
– Képes a jogi és szabvány előírások alkalmazására.
– Képes a munkájához kapcsolódó informatikai feladatok megoldásához szükséges együttműködésre, egyéni és team munkában való hatékony munkavégzésre.
rendszergazda specializáción továbbá
– Képes a megfelelő az operációs rendszer telepítésére, konfigurálására.
– Képes a különböző felhasználói szerepkörök beállítására a szükséges szolgáltatások telepítésével együtt.
– Képes megtervezni, kialakítani a szükséges hálózati címtárszolgáltatást, csoportházirendeket, jogosultságok rendszerét és üzemeltetni azokat.
– Képes az automatizálható feladatok script programjainak elkészítésére.
– Képes a hálózati szolgáltatások (tűzfal, forgalomirányítás, DNS, DHCP) telepítésére, beállítására és üzemeltetésére.
– Képes a szervezet megfelelő mentési szolgáltatásának kialakítására, a szükséges visszaállítási feladatok elvégzésére.
– Képes ellátni az operációs rendszer működésének felügyeletét, szolgáltatások monitorozásával megelőzni a rendszerhibákat.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli az adott informatikai szakterületet, képesítése szerinti tevékenységeket és azok eredményeit.
– Elkötelezett szakmai munkája ellenőrizhetősége, eredményessége, hatékonysága iránt.
– Elkötelezett szakterületének etikai és jogi szabályainak betartására.
– Nyitott a képesítésével, szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai, fejlesztési eredmények megismerésére, befogadására, és törekszik saját tudásának megosztására.
– Érdeklődő a szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök iránt.
– Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését és megvalósítását szakmai munkájában.
– Elkötelezett a minőségi követelmények betartására.
– Megérti az élethosszig tartó tanulás jelentőségét, törekszik ennek megvalósítására, a folyamatos szakmai képzésre és általános önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Előírt keretek között önállóan végzi munkaköri feladatait.
– Önálló a munkájához kapcsolódó előírások betartásában és a vonatkozó dokumentumok elkészítésében.
– Munkájáért felelősséget vállal önálló feladatvégzésnél és csoportmunkában egyaránt.
– Tudatában van az általa használt és működtetett informatikai eszközparkok értékének és jelentőségének, azokért személyes felelősséget vállal.
8.2. fejlesztő szakirányon továbbá
a) tudása
– Ismeri a legfontosabb adatmodelleket, a funkcionális, fizikai és logikai rendszerterv készítésének módszertanát és szoftver eszközeit.
– Ismeri a legelterjedtebb technológiákat alkalmazó, kliens és szerver oldali programozást igénylő webes alkalmazások tervezésének, fejlesztésének és tesztelésének módszertanát.
– Ismeri az alapvető mobil alkalmazásokat, azok fejlesztésének és tesztelésének alapvető módszereit.
– Ismeri a fejlesztői és felhasználói dokumentációk készítésének alapvető módszertani eszközeit.
b) képességei
– Képes részt venni komplex szoftverek tervezési és fejlesztési folyamatában, modern szoftverfejlesztési technológiák alkalmazásával.
– Képes részt venni komplex webes alkalmazások tervezésében és fejlesztésben.
– Képes részt venni mobil eszközökre szánt alkalmazások tervezésében és fejlesztésében.
– Képes részt venni adatmodell, valamint funkcionális, fizikai és logikai rendszerterv készítésében ismert módszertan és szoftver segítségével.
– Képes részt venni összetett, a legújabb technológiákat alkalmazó, kliens és szerver oldali programozást igénylő webes alkalmazás tervezésére, fejlesztésére és tesztelésében történő részvételre.
– Képes mobil alkalmazások fejlesztésében és tesztelésében történő részvételre.
– Képes fejlesztői és felhasználói dokumentációk készítésére.
8.3. multimédia szakirányon továbbá
a) tudása
– Ismeri a multimédiás termékek tervezése során fellépő speciális felhasználói követelményeket, azok elemzésének módszereit, a rendszerterv elkészítésének módszertanát, annak tartalmi és formai elemeit.
– Ismeri a multimédiás elemek és az alkalmazások megjelenítésének fejlesztésének alapvető eszközeit (grafika, design, interakciók), a legfontosabb grafikai programok használatát.
– Ismeri az alapvető digitális fényképkészítési, valamint digitális hang- és video-rögzítési eszközöket és azok használatának technikáját.
– Ismeri az alapvető digitális kép-, hang- és video-szerkesztési eszközöket, azok használatának módszereit, az animációk készítésének eszközeit.
– Ismeri a forrásanyagok meghatározott rendszerbe történő integrálásának, a multimédia termék prototípusa elkészítésének, tesztelésének alapvető módszereit.
b) képességei
– Képes multimédia anyagok előállítására, a multimédiához kapcsolódó ismeretek alkotó alkalmazására.
– Képes a legelterjedtebb multimédiafejlesztő eszközök használatára és alkalmazására.
– Képes digitális fényképek készítésére, vektor- és pixelgrafikus képszerkesztésre, digitális hangfelvételek készítésére, hangszerkesztésre, egyszerűbb videó produkció digitális rögzítésre, szerkesztésre, animáció készítésére.
– Képes választani multimédia szerzői rendszerekből.
– Képes alkotó módon alkalmazni a multimédia designt, a kiadvány szerkesztési és a tipográfiai ismereteit.
– Képes önállóan vagy csoportmunkában prezentációk és elektronikus tanulási anyagok összeállítására.
– Képes a médiakommunikáció eszköztárának alkalmazására.
– Képes multimédiás rendszerek elemeinek, folyamatainak, funkcióinak és megjelenítésének tesztelésére.
– Képes multimédiás elemek és alkalmazások megjelenítésének fejlesztésére (grafika, design, interakciók), grafikai programok használatára.
– Képes forrásanyagok meghatározott rendszerbe történő integrálására, a multimédia termék prototípusának elkészítésére, tesztelésére, korrekciók végrehajtására.
– Képes az eszközkörnyezet- és szükséglet meghatározására az alkalmazás működéséhez.
9. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit.
10. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlóhelyeket –a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vállalkozásnál vagy felsőoktatási intézmény gyakorlóhelyén teljesítendő.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: jogi felsőoktatási szakképzés (Law)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése:
– szakképzettség: felsőfokú jogi asszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Paralegal
3. Képzési terület: jogi
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):
3642 Jogi asszisztens
3221 Irodai szakmai irányító, felügyelő
3641 Személyi asszisztens
3649 Egyéb igazgatási és jogi asszisztens
4111 Titkár(nő)
4112 Általános irodai adminisztrátor
4136 Iratkezelő, irattáros
4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású
4229 Egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozású
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra; részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja felsőfokú jogi asszisztens szakalkalmazottak képzése, akik jogi alapismeretekkel rendelkeznek. Jártasak az igazságszolgáltatásban és az igazságszolgáltatáson kívüli szakterületeken az adott jogterületre vonatkozó ismeretek gyakorlati alkalmazásában, Felkészültek jogászi tevékenység előkészítésére és képesek tehermentesíteni a jogászokat a jogászi végzettséget nem igénylő feladatok alól.
7.1. A képzésben elsajátítandó kompetenciák
A felsőfokú jogi asszisztens
a) tudása
– Ismeri és érti a jogász szakmához kötött, az államra és a jogrendszerre vonatkozó alapvető és általános elméleti és gyakorlati ismereteket, a jogintézmények elvi hátterét és gyakorlati működési módozatait.
– Ismeri a társadalomtudományok és a filozófia fogalmi készletének, elméletének, módszerének legfontosabb alapelemeit.
– Ismeri a jogra és államra vonatkozó legfontosabb elméleti megközelítéseket, az állami irányítás jogi hátterét és működésének elveit.
– Ismeri és használja az igazságszolgáltatásban és az igazságszolgáltatáson kívüli szakterületek intézményeiben alkalmazott speciális szoftvereket.
– Ismeri és használja az igazságszolgáltatásban és az igazságszolgáltatáson kívüli szakterületek intézményeiben alkalmazott speciális adatbázisokat és azokat különböző szempontok szerint csoportosítja és rendezi.
– Ismeri a munkaköréhez tartozó útmutatókat, kapcsolódó jogszabályokat.
– Ismeri a munkaköréhez tartozó jogi etikai szabályokat és normákat.
– Rendelkezik gépírási, iratkezelési, szerkesztési ismeretekkel.
– Ismeri a jogi dokumentumok szerkesztésének szabályait és technikáit.
b) képességei
– Képes a jogi ismeretek gyakorlati alkalmazására.
– Képes ismeretei megfelelő helyzetben és módon való adekvát alkalmazására.
– Képes a jogászi tevékenységhez szükséges számítógépes és speciális ügyviteli adatbázisok kezelésére és karbantartására.
– Képes a jogászi tevékenységet előkészítő feladatok súlyozására és sorrendiségének kialakítására.
– Képes a jogászokkal és az ügyfelekkel történő együttműködésre.
– Képes kompetencia-határainak felismerésére és betartására.
– Képes munkafeladatait önállóan és felelősséggel elvégezni, az előre nem látható helyzeteket szakszerűen kezelni.
– Képes a munkaköréhez tartozó útmutatók, kapcsolódó jogszabályok alkalmazására.
– Képes az ügyfelek szakszerű tájékoztatására.
– Képes a munkaköréhez tartozó tárgykörökben szóbeli és írásbeli beszámolók, elemzések, statisztikai adatsorok, előterjesztések elkészítésére, javaslatok megfogalmazására.
– Képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére.
– Képes a munkaköréhez kapcsolódó események (tárgyalások, megbeszélések) szervezésére, technikai előkészítésére.
– Képes feladatai összehangolására, súlyozására és sorrendiségének kialakítására.
– Képes a munkaköréhez tartozó minőségbiztosítási és munkavédelmi előírások alkalmazására.
– Képes a jogi etikai normák betartására és betartatására.
– Jártas a jogásszal és az ügyfelekkel mint szakmai partnerekkel való kapcsolat kialakításában, fenntartásában, a velük történő együttműködésben.
– Képes különböző típusú kommunikációs szituációkban adekvát viselkedésre, problémák felismerésére és konfliktushelyzetek kezelésére.
– Jártas az irodai szakmai adminisztrációs teendőkben, képes az irodai és számítástechnikai eszközök használatára.
– Képes elméleti ismereteit a konkrét jogászi szakterülethez kapcsolni, és a gyakorlatban alkalmazni.
– Képes az igazságszolgáltatásban és az igazságszolgáltatáson kívüli szakterületek intézményeiben alkalmazott speciális szoftverek és adatbázisok kezelésére.
– Képes az etikai ismeretek gyakorlati alkalmazására.
– Képes az igazságszolgáltatás intézményeiben (bíróságon, ügyészségen, ügyvédi és közjegyzői irodákban) és az igazságszolgáltatáson kívüli szakterületeken (kormányhivatalokban, önkormányzatoknál, kis- és középvállalkozásoknál) a területnek megfelelő ügyviteli feladatok önálló ellátására.
– Képes ismeretei megfelelő helyzetben és módon való önálló és adekvát alkalmazására.
– Képes az ügyfelek és munkatársak szakszerű és felelős tájékoztatására.
c) attitűdje
– Tudatosan és önállóan törekszik önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, fellép a jogi asszisztensi szakma értékeinek fejlesztése érdekében.
– Nyitott a szakmai továbbképzésben való részvételre, kész folytonos önképzésre és új ismeretek megszerzésére. Hajlandó önművelésre, önfejlesztésre, tudásának magasabb szintre emelésére, a munkaköréhez kapcsolódó jogszabályi változások elsajátítására.
– Nyitott korábban nem ismert problémák megoldásának keresésére.
– Önállóan, pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során.
– Tiszteli a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit.
– Elkötelezett az egyenlő bánásmód elve és gyakorlata, valamint a munkája egészét átható értékek, azok kialakítása, terjesztése mellett.
– Nyitott a mediációra, a konfliktusban álló felek közötti közvetítésre, az abban való részvételre.
– Elkötelezett az igényes és minőségi munkára.
– Elkötelezett a közérdek, és a közérdekű jogi asszisztensi munka iránt.
– Felelős saját szakmai fejlődéséért, a munkaköréhez tartozó tudásanyag naprakész ismeretéért.
d) autonómiája és felelőssége
– Alkalmas munkafeladatait önállóan és felelősséggel elvégezni, az előre nem látható helyzeteket szakszerűen kezelni.
– Alkalmas a munkaköréhez tartozó útmutatók, szabályzatok, kapcsolódó jogszabályok önálló alkalmazására.
– Az önálló és felelős munkavégzés körében alkalmas szóbeli és írásbeli jelentések, statisztikai adatsorok, előterjesztések elkészítésére, irattervezetek megfogalmazására, a jogi asszisztensi munkához kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, iratok és dokumentumok önálló elkészítésére.
– Reflektív módon viszonyul a saját munkájához és azok következményeihez, elfogadja és beépíti a visszacsatolásokat, igénye van azokra.
– Elfogadja a szakmai együttműködés kereteit, a rá háruló szerepeket és funkciókat, a közös munkából származó felelősséget.
– Segít a munkamegosztás kialakításában, működtetésében.
– Rendszerezi a jogászi szaktevékenység előkészítéséhez kapcsolódó folyamatokat, ismerik a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
– Fokozott felelősséggel jár el munkája ellátásában, a tudomására jutott adatok, információk kezelésében és azok megosztása során.
– Fokozott felelőssége kiterjed a jogi normák munkaidőn túli betartására.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlat a negyedik félévben, a jogászi szakterületekhez igazodó képzésnek megfelelően, a jogászi szakterületek különböző intézményeiben egymást követő gyakorlatokból áll.
| INTÉZMÉNYEK | TELJES IDEJŰ KÉPZÉS (óraszám) | RÉSZIDEJŰ KÉPZÉS (óraszám) | |
| bíróság | 140 | 55 | |
| ügyészség | 140 | 55 | |
| ügyvédi iroda | 70 | 40 | |
| közigazgatás (államigazgatás és önkormányzat) | 210 | 90 | |
| ÖSSZESEN: | 560 | 240 |
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés (Business Administration and Management)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú gazdasági menedzser-asszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Administration Assistant
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
3221 Irodai szakmai irányító, felügyelő
3615 Statisztikai ügyintéző
3641 Személyi asszisztens
4112 Általános irodai adminisztrátor
4114 Adatrögzítő, kódoló
4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor
4131 Készlet- és anyagnyilvántartó
4136 Iratkezelő, irattáros
4224 Ügyfél- (vevő)tájékoztató
4225 Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója
4226 Lakossági kérdező, összeíró
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra; részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra; részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A felsőoktatási szakképzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a gazdálkodási és menedzsment folyamatok irányításának, szervezésének, működtetésének alapelveit és módszereit. Tisztában vannak a vállalati gazdálkodás finanszírozási, számviteli, adózási alapjaival, a munka- és ügyvitelszervezési eljárásokkal, a döntéstámogatás és a kontrolling módszertani alapjaival, az információs és a kommunikációs technikákkal.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A gazdasági menedzser-asszisztens
a) tudása
– Ismeri a gazdálkodástudomány legalapvetőbb fogalmait, elméleteit, tényeit, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseit a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Ismeri a gazdasági szervezetek felépítését és működését.
– Birtokában van a szakterület legalapvetőbb információgyűjtési, elemzési, feladat-, illetve probléma-megoldási módszereinek.
– Ismeri a projektben, teamben és különböző munkaszervezeti formákban való részvétel, együttműködés szabályait és etikai normáit.
– Rendelkezik a szakterületen releváns egyéni és kisvállalkozói tevékenység előkészítéséhez, indításához szükséges ismeretekkel.
– Rendelkezik a sikeres menedzseléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, beleértve a formális és informális szabályozási környezetet is.
– Rendelkezik a vállalkozás egyes folyamatainak tervezésében, szervezésében, lebonyolításában, döntés-előkészítési és operatív feladataiban való aktív részvételhez szükséges ismeretekkel.
– Ismeri a vállalkozás üzleti tervkészítési folyamatát és az üzleti terv fejezeteit. Ismeri a pályázati lehetőségeket felkutatásának és előkészítésének technikáit.
– Ismeri a vállalati folyamatokat támogató informatikai és irodatechnikai eszközöket.
– Ismeri és érti a gazdaságtudomány alapvető szakmai szókincsét anyanyelvén és egy idegen nyelven is.
b) képességei
– Elméleti, fogalmi és módszertani ismeretei felhasználásával képes a feladatának ellátásához szükséges tényeket, adatokat összegyűjteni, rendszerezni, egyszerűbb oksági összefüggéseket feltár és következtetéseket von le, javaslatokat fogalmaz meg a szervezet rutin folyamataiban.
– Egyszerűbb gazdasági folyamatokat, eljárásokat megtervez, megszervez, végrehajt.
– Hatékonyan kommunikál írásban és szóban. Egyszerűbb szakmai beszámolókat, értékeléseket, prezentációkat készít, illetve előad.
– Képes egyszerű gazdaságossági számítások, költségkalkulációk elvégzésre.
– Képes a gazdasági folyamatok, szervezeti események következményeinek megértésére, alapvető gazdasági mutatók kiszámítására és azokból következtetések levonására.
– Képes egyéni, illetve kisvállalkozói tevékenységet megtervezni és önállóan végezni.
– Képes egyéni, illetve kisvállalkozói tevékenységét a jogi és gazdasági környezet változásával értékelni és fejleszteni.
– Eredményesen működik együtt a projektfeladatok és munkafeladatok megoldása során munkatársaival és vezetőivel.
– Anyanyelvén és alapszinten idegen nyelven is szakmai szöveget olvas, értelmez.
c) attitűdje
– Kritikusan szemléli saját munkáját.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, betartja a vonatkozó szakmai, jogi és etikai szabályokat, normákat.
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére.
– Projektben, munkacsoportban szívesen vállal feladatot, együttműködő és nyitott, segítőkész, minden tekintetben törekszik a pontosságra.
– Elfogadja a vezetői, munkatársi kritikát, illetve támogatást.
– Törekszik az egyéni, illetve kisvállalkozói tevékenység fejlesztésére és a változó környezethez igazodni.
– Nyelvtudását, kommunikációs készségét folyamatosan fejleszti, lépést tart az új kommunikációs technológiák fejlődésével.
– Viselkedésében a lojalitás és a társadalmi felelősségvállalás fontos szereppel bír.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal, illetve visel saját munkájáért, döntéseiért.
– Munkaköri feladatát önállóan végzi, szakmai beszámolóit, jelentéseit, kisebb prezentációit önállóan készíti. Szükség esetén munkatársi, vezetői segítséget vesz igénybe.
– Munkaköréhez és munkafeladatához kapcsolódón önállóan követi a szakmai és jogi környezet változásait. Kritikus, vitás esetben igénybe veszi munkatársai, illetve vezetői segítségét.
– Egyéni és kisvállalkozói tevékenységet önállóan vezet.
– Fel tudja mérni, hogy képes-e egy rá bízott feladatot elvégezni.
– Kommunikációs és nyelvi hiányosságait maga azonosítja, megkeresi a továbbfejlesztés lehetőségeit. Támaszkodik munkatársai és vezetői segítségére.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat.
10. Idegennyelvi és szaknyelvi követelmények
Alapszintű szakmai idegennyelvtudás, melynek a követelményeit a felsőoktatási intézmény a szakképzési programban határozza meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés (Commerce and Marketing)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség:
– felsőfokú közgazdász-asszisztens kereskedelmi szakirányon
– felsőfokú közgazdász-asszisztens marketingkommunikáció szakirányon
– felsőfokú közgazdász-asszisztens logisztika szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Economist Assistant in Commerce
– Economist Assistant in Marketing Communication
– Economist Assistant in Logistics
– választható szakirányok: kereskedelmi, marketingkommunikáció, logisztika
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
2531 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező
2532 PR-tevékenységet tervező, szervező
2533 Kereskedelmi tervező, szervező
3622 Kereskedelmi ügyintéző
3641 Személyi asszisztens
4131 Készlet- és anyagnyilvántartó
4132 Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó
5111 Kereskedő
5123 Telefonos (multimédiás) értékesítési ügynök
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra; részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra; részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A felsőoktatási szakképzés célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik képesek általános gazdálkodási és ügyviteli feladatok lebonyolítására, döntések előkészítésére, alkalmasak kisvállalkozások áruforgalmi vagy marketing területén vezetői, nagyobb vállalkozásoknál középvezetők és a felsővezetők mellett kereskedelmi, illetve marketing szakreferensi, asszisztensi tevékenységet folytatni.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A közgazdász-asszisztens
a) tudása
– Tisztában van a gazdálkodás-tudomány legalapvetőbb fogalmaival, elméleteivel, tényeivel, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseivel a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Ismeri a gazdasági szervezetek felépítését és működését.
– Birtokában van a legalapvetőbb információgyűjtési, elemzési, feladat-, illetve problémamegoldási módszereknek.
– Ismeri a projektben, teamben és különböző munkaszervezeti formákban való részvétel, együttműködés szabályait és etikai normáit.
– Ismeri a marketing alapfogalmait és elméleteit.
– Rendelkezik a kereskedelmi, logisztikai és marketing módszerek ismeretével és alkalmazói szinten birtokolja.
– Készség szinten ismeri a gazdasági szervezetek gyakorlati működését, különös tekintettel a marketing és kereskedelmi folyamatokra.
– Ismeri az ügyfélkapcsolati feladatok ellátásának technikáit.
– Ismeri a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, és ismeri a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó alapvető jogi szabályozásokat.
– Ismeri és érti a gazdaságtudomány alapvető szakmai szókincsét anyanyelvén és egy idegen nyelven is.
b) képességei
– Elméleti, fogalmi és módszertani ismeretei felhasználásával a feladatának ellátásához szükséges tényeket, adatokat összegyűjti, rendszerezi; egyszerűbb oksági összefüggéseket feltár és következtetéseket von le, javaslatokat fogalmaz meg a szervezet rutin folyamataiban.
– Egyszerűbb gazdasági folyamatokat, eljárásokat megtervez, megszervez, végrehajt. Hatékonyan kommunikál írásban és szóban. Egyszerűbb szakmai beszámolókat, értékeléseket, prezentációkat készít, illetve előad.
– Képes egyéni, illetve kisvállalkozói tevékenységet megtervezni, önállóan végezni.
– Eredményesen működik együtt a projektfeladatok és munkafeladatok megoldása során munkatársaival és vezetőivel.
– Anyanyelvén és alapszinten idegen nyelven is szakmai szöveget olvas, értelmez.
– Képes ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartásra.
– Képes kérdőívkészítésben, piackutatásban való közreműködésre.
– Készség szintjén alkalmazza a gazdasági szervezetek gyakorlati működésével kapcsolatos ismereteit, különös tekintettel a marketing és kereskedelmi folyamatokra.
c) attitűdje
– Kritikusan szemléli saját munkáját.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, betartja a vonatkozó szakmai, jogi és etikai szabályokat, normákat.
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére.
– Projektben, munkacsoportban szívesen vállal feladatot, együttműködő és nyitott, segítőkész, minden tekintetben törekszik a pontosságra.
– Elfogadja a vezetői, munkatársi kritikát, illetve támogatást.
– Törekszik a kereskedelmi és marketing tevékenység fejlesztésére és a változó gazdasági és jogi környezethez igazítására.
– Nyelvtudását, kommunikációs készségét folyamatosan fejleszti, lépést tart az új kommunikációs technológiák fejlődésével.
– Viselkedésében a lojalitás és a társadalmi felelősségvállalás fontos szereppel bír.
– Hitelesen képviseli munkaszervezetét és munkafeladatát.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal, illetve visel saját munkájáért, döntéseiért
– Munkaköri feladatát önállóan végzi, szakmai beszámolóit, jelentéseit, kisebb prezentációit önállóan készíti. Szükség esetén munkatársi, vezetői segítséget vesz igénybe.
– Fel tudja mérni, hogy képes-e egy rá bízott feladatot elvégezni.
– Általános szakmai felügyelet, irányítás és ellenőrzés mellett munkaköri leírásában szereplő feladatait tudatosan tervezi, önállóan szervezi, és munkáját rendszeresen ellenőrzi.
– Kommunikációs és nyelvi hiányosságait maga azonosítja, megkeresi a továbbfejlesztés lehetőségeit.
– Támaszkodik munkatársai és vezetői segítségére.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat.
10. Idegennyelvi követelmény
Alapszintű szakmai idegennyelvtudás, melynek követelményeit a felsőoktatási intézmény a szakképzési programban határozza meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: pénzügy és számvitel (Finance and Account)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség:
– felsőfokú államháztartási közgazdász-asszisztens
– felsőfokú nonprofit pénzügyi és számviteli közgazdász-asszisztens
– felsőfokú pénzintézeti közgazdász-asszisztens
– felsőfokú vállalkozási közgazdász-asszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Public Finance Economist Assistant
– Nonprofit Finance and Accounting Economist Assistant
– Banking Economist Assistant
– Economist Assistant Specialized in Enterpreneurship
– választható szakirányok: államháztartási, nonprofit pénzügyi és számviteli, pénzintézeti, vállalkozási
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
3611 Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével)
3614 Számviteli ügyintéző
3639 Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője
3652 Adó- és illetékhivatali ügyintéző
3653 Társadalombiztosítási és segélyezési hatósági ügyintéző
4121 Könyvelő (analitikus)
4129 Egyéb számviteli foglalkozású
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék).
– A szakmai gyakorlat legalább 12 hetes, nappali tagozaton legalább 400 órás, részidős képzésben legalább 200 órás.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzési célja a hallgatók felkészítése olyan közgazdasági alapműveltség megszerzéséhez a pénzügyi, illetve a számviteli alkalmazásokhoz kapcsolódó módszertani ismeretekkel, melyek alapján képesek lesznek pénzügyi és számviteli rendszerek átlátására, működtetésére.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A közgazdász-asszisztens
a) tudása
– Tisztában van a gazdálkodástudomány legalapvetőbb fogalmaival, elméleteivel, tényeivel, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseivel a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Ismeri a gazdasági szervezetek felépítését és működését.
– Birtokában van a legalapvetőbb információgyűjtési, elemzési, feladat-, illetve problémamegoldási módszereknek.
– Ismeri a projektben, teamben és különböző munkaszervezeti formákban való részvétel, együttműködés szabályait és etikai normáit.
– Ismeri a pénzügy és a számvitel alapfogalmait, a pénzügyi termékeket és piacokat.
– Ismeri a pénzügyi és számviteli területet érintő legalapvetőbb összefüggéseket.
– Ismeri a vállalati gazdálkodás finanszírozási-számviteli-adózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás formáit.
– Ismeri a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elméleti alapjait és gyakorlatát.
– Ismeri a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogszabályokat, a vállalat piaci alkalmazkodásának legfontosabb pénzügyi feltételeit.
– Ismeri a hazai adózási, számviteli szabályokat, a vállalkozások működésének (alapítás, működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli, pénzügyi megjelenítését.
– Ismeri a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folyamatokat.
– Ismeri az egyes pénzintézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folyamatot.
b) képességei
– Elméleti, fogalmi és módszertani ismeretei felhasználásával a feladatának ellátásához szükséges tényeket, adatokat összegyűjti, rendszerezi; egyszerűbb oksági összefüggéseket tár fel és következtetéseket von le, javaslatokat fogalmaz meg a szervezet rutin folyamataiban.
– Egyszerűbb gazdasági folyamatokat, eljárásokat megtervez, megszervez, végrehajt.
– Hatékonyan kommunikál írásban és szóban. Egyszerűbb szakmai beszámolókat, értékeléseket, prezentációkat készít, illetve előad.
– Alkalmas a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási döntések áttekintésére, a hitelkérelmek, pénzügyi tervek, pályázatok előkészítésére, előzetes értékelésére.
– Alkalmas pénzügyi és számviteli nyilvántartási rendszerek használatára, kezelésére.
– Képes finanszírozási döntésekre megértésére, éves számviteli beszámolók, pénzügyi kimutatások elkészítésére és elemzésére.
– Képes adó-, illeték-, vám-, jövedék-, társadalombiztosítási és járulék kötelezettségek meghatározására és a bevallások elkészítésére.
– Képes gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex pénzügyi, számviteli következményeinek megértése.
– Képes az alapvető gazdasági mutatók kiszámítására és azokból következtetések levonására.
c) attitűdje
– Kritikusan szemléli saját munkáját. Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, betartja a vonatkozó szakmai, jogi és etikai szabályokat, normákat. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére.
– Projektben, munkacsoportban szívesen vállal feladatot, együttműködő és nyitott, segítőkész, minden tekintetben törekszik a pontosságra.
– Nyitott a pénzügyeket és számvitelt érintő jelenségek, problémák iránt.
– Folyamatosan törekszik az önképzésre, tudása, ismeretei aktualizálására, munkáját a minőségi munkavégzés iránti igény jellemzi.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására.
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal, illetve visel saját munkájáért, döntéseiért.
– Munkaköri feladatát önállóan végzi, szakmai beszámolóit, jelentéseit, kisebb prezentációit önállóan készíti.
– Felelősséget vállal a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartásáért, tevékenysége következményeiért, javaslataiért, döntéseiért.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat.
10. Idegennyelvi követelmény
Alapszintű szakmai idegennyelvtudás, melynek a követelményeit a felsőoktatási intézmény a szakképzési programban határozza meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés (Tourism and Catering)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség:
– felsőfokú közgazdász-asszisztens turizmus szakirányon
– felsőfokú közgazdász-asszisztens vendéglátó szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Economist Assistant in Tourism and Catering Specialized in Tourism
– Economist Assistant in Tourism and Catering Specialized in Catering
– választható szakirányok: turizmus, vendéglátás
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
1331 Szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője
1332 Vendéglátó tevékenységet folytató egység vezetője
1335 Kulturális tevékenységet folytató egység vezetője
1339 Egyéb kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője
3631 Konferencia- és rendezvényszervező
3639 Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője
3641 Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző
4221 Utazásszervező, tanácsadó
4222 Recepciós
4223 Szállodai recepciós
5131 Vendéglős
5132 Pincér
5133 Pultos
5233 Idegenvezető
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra; részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra; részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja olyan, az elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában lévő, azokat munkájuk során hasznosítani képes, idegen nyelve(ke)t beszélő, turisztikai és vendéglátó vállalkozásoknál dolgozó gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a fogyasztói igények feltárására és megértésére, színvonalas szolgáltatások megvalósítására, tartalmi továbbfejlesztésére, illetve a szervezőmunkában való közreműködésre, a szakterületen működő mikro- és kisvállalkozások alapítására, vezetésére és működtetésére, valamint közép- és nagyvállalatok egyes részlegeinek irányítására, illetve felsővezetők munkáját segítő szakreferensi és asszisztensi feladatok ellátására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A közgazdász-asszisztens
a) tudása
– Ismeri a gazdálkodástudomány legalapvetőbb fogalmait, elméleteit, tényeit, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseit a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Ismeri a gazdasági szervezetek felépítését és működését.
– Birtokában van a legalapvetőbb információgyűjtési, elemzési, feladat-, illetve problémamegoldási módszereknek.
– Ismeri a projektben, teamben és különböző munkaszervezeti formákban való részvétel, együttműködés szabályait és etikai normáit.
– Ismeri a turizmus és vendéglátás hazai és nemzetközi intézményrendszerét, jellemzőit és a rendszer elemeinek összefüggéseit.
– Ismeri a turizmus és vendéglátás hazai és nemzetközi piacának, és a piac szereplőinek jellemzőit, sajátosságait.
– Ismeri a turisztikai és vendéglátó marketing eszközrendszerét és alkalmas a vállalkozások marketing tevékenységében történő közreműködésre.
– Alapszintű rendezvényszervezői ismeretekkel rendelkezik.
– Ismeri a turizmus földrajzi vonatkozásait, a magyar és külföldi kultúrák értékeit, az általános művelődéstörténet főbb eseményeit.
– Ismeri az utazásszervezés és-közvetítés üzletágait, a vendéglátás szerepét a turizmus és szállásadás területén.
A vendéglátó szakirányon továbbá
– Ismeri az ételkészítés és az értékesítés során felhasznált élelmiszereket, illetve italokat.
– Ismeri a vendéglátásban előírt higiéniai, minőségirányítási és élelmiszer-biztonsági szabályokat, az ételkészítési, illetve értékesítési folyamatokat, ezek különböző részfolyamatait.
– Alapszintű mikrobiológiai alapismeretekkel rendelkezik az élelmiszerek tartósítása, élelmiszer-mérgezések, élelmiszer-fertőzések területén.
– Ismeri a vendéglátás alapvető gépeit, műszaki berendezéseit, eszközeit.
– Ismeri a vendéglátás szervezési-vezetési fő- és részfolyamatait, gazdálkodási összefüggéseit.
b) képességei
– Elméleti, fogalmi és módszertani ismeretei felhasználásával képes a feladatának ellátásához szükséges tényeket, adatokat összegyűjteni, rendszerezni, egyszerűbb oksági összefüggéseket feltárni és következtetéseket levonni, javaslatokat megfogalmazni a szervezet rutin folyamataiban.
– Képes egyszerűbb gazdasági folyamatokat, eljárásokat megtervezni, megszervezni, végrehajtani. Hatékonyan kommunikál írásban és szóban.
– Egyszerűbb szakmai beszámolókat, értékeléseket, prezentációkat készít, illetve előad.
– Képes a szakterülethez tartozó egyes tudáselemek integrálására, gyakorlati alkalmazására.
– Képes a piac változásának felismerésére, az ahhoz való alkalmazkodásra, kapcsolódó döntések meghozatalára.
– Képes az egyes turisztikai szakterületen (elsősorban a szállásadás, vendéglátás, utazásszervezés területén) jelentkező feladatok és munkakörök ellátására, a turisztikai kis- és középvállalkozások piaci tevékenységének szervezésére és irányítására, részlegvezetői feladatok ellátására.
– Többnyelvű kommunikációra képes a vendégekkel és szakmai partnerekkel középfokon, írásban és szóban a szakterületükhöz tartozó munkafeladatok végrehajtása során.
– Képes a turisztikai és vendéglátó vállalkozások ügyfélkapcsolati területén jelentkező igények szakszerű kiszolgálására.
c) attitűdje
– Kritikusan szemléli saját munkáját.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, betartja a vonatkozó szakmai, jogi és etikai szabályokat, normákat.
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére.
– Projektben, munkacsoportban szívesen vállal feladatot, együttműködő és nyitott, segítőkész, minden tekintetben törekszik a pontosságra.
– Fogékony az új információk befogadására, szakmai ismeretekre és módszertanokra.
– Nyitott önálló és együttműködést igénylő feladatokban való részvételre;
– Befogadó mások véleménye, továbbá az ágazati, regionális, nemzeti és nemzetközi (európai) értékek (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is) iránt.
– Munkája során a szakma jogi és etikai szabályait, normáit betartva végzi tevékenységét.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal, illetve visel saját munkájáért, döntéseiért.
– Munkaköri feladatát önállóan végzi, szakmai beszámolóit, jelentéseit, kisebb prezentációit önállóan készíti. Szükség esetén munkatársi, vezetői segítséget vesz igénybe.
– Az ügyfélkapcsolatokat önállóan és felelősségteljesen kezeli, a vezetői támogatás szükségességének önálló megítélésével.
– Felelősséget vállal a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartásáért, tevékenysége következményeiért, javaslataiért, döntéseiért.
– Munkájukat a minőségi szempontok mindenkori figyelembevételével végzi.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felsőoktatási gyakorlóhelyi nyilvántartásában szereplő szervezetnél vagy felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tanműhely, tanszálloda, tanétterem, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat.
10. Idegennyelvi követelmény
A felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzéséhez legalább középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő államilag elismert szaknyelvi vizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
11. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei
A felvétel az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: orvosi diagnosztikai analitikus felsőoktatási szakképzés (Medical Diagnostic Analyst)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú orvosdiagnosztikai asszisztens
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Diagnostic Assistant
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. Felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
3323 Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelője
3324 Orvosi laboratóriumi asszisztens
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat két alkalommal három hét, legalább 240 óra.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: minimum 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A felsőoktatási szakképzés célja orvosdiagnosztikai asszisztens szakemberek képzése, akik az
egészségügyi szakellátást végző csoport tagjaiként, hivatásszerűen gyakorolják munkájukat, és képesek az etikai, jogi, egészség- és biztonságvédelmi feladatok ellátására. Képesek – a minőségellenőrzési szabályokat betartva – mintavételi, minta előkészítési, analitikai, dokumentálási valamint archiválási feladatok ellátására. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az orvosdiagnosztikai asszisztens
a) tudása
– Ismeri az egészségügy főbb gazdasági összefüggéseit, a humánerőforrás-gazdálkodás alapjait.
– Ismeri a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket, azokat tudja értelmezni.
– Ismeri az orvosi- és egészségtudományi szakterület szakmai alap szókincsét anyanyelven és latin nyelven (orvosi latin).
– Ismeri a számítógép felhasználói szintű kezelését, az alapvető számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, statisztikai és speciális egészségügyi programok.
– Ismeri az egészségügyi dokumentáció vezetésének és kezelésének alapvető szabályait.
– Ismeri az adott hálózati szolgáltatásokat.
– Ismeri a személyközi kommunikáció elméleti alapjait, az alapvető beteg/kliens vezetési technikáit.
– Ismeri a betegjogokkal és a betegek tájékoztatására vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos szabályokat.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik az egészségügyi ellátórendszer általános felépítéséről, működéséről.
– Ismeri szakterületének főbb gazdasági, vezetési, szervezési elméleti vonatkozásait.
– Ismeri az egészséges emberi szervezet alapvető felépítését, működését, az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, az egészségkárosító magatartás összetevőit.
– Ismeri a prevenció lehetőségeit.
– Ismeri az elsősegélynyújtás fogalomrendszerét és eljárásait.
– Ismeri az egészségügyi tevékenységéhez kapcsolódó etikai és jogi szabályozást.
– Ismeri a finanszírozásra, a munka- és egészségvédelemre, valamint a tűz- és balesetvédelemre vonatkozó jogszabályokat, megérti az előírásokat.
– Ismeri és megfelelően alkalmazza az egészségügyi diagnosztika területén a munkájához szükséges szaknyelvet.
b) képességei
– Képes a munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos felelős döntésekre, valamint képes az erőforrások felkutatására és a gazdálkodás támogatására.
– Képes szakmai kommunikációra az egészségügy más területén dolgozó szakemberrel.
– Megérti hallás után az alapszintű szakmai szöveget. Szakmai idegen nyelvű szoftvereket alkalmaz munkája során.
– Idegen nyelvismerettel képes nemzetközi környezetben munkavégzésre.
– Képes a munkájára vonatkozó egészségügyi dokumentációt kezelni, naprakészen elkészíteni.
– Felismeri a szakterületén jelentkező főbb problémákat, kiválasztja és alkalmazza a megfelelő módszereket.
– Biztosan alkalmazza az infokommunikációs rendszereket.
– Alkalmazza a hálózati szolgáltatásokat a feladatai megoldásához.
– Képes a betegekkel, kliensekkel való együttműködésre és a szakmai csoportmunkára.
– Képes együttműködni a diagnosztika és terápiás ellátó team más tagjaival.
– Anyanyelvén biztosan kommunikál szóban és írásban az adott szakmacsoport team tagjaival.
– Beszédkészsége fejlett, megfelelő szakmai szókincse van.
– Képes tájékozódni az adott egészségügyi ellátórendszerben, annak működésébe bekapcsolódni.
– Képes az alapvető gazdasági és szervezési ismeretek alkalmazására.
– Képes felismerni az egészséget károsító tényezőket, és saját hatáskörén belül lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.
– Képes tudását, szakmai ismereteit folyamatosan bővíteni, fejleszteni, információkat gyűjteni és ehhez alkalmazni a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
– Képes az alapvető azonnali életmentő beavatkozások kivitelezésére.
– Képes a rá vonatkozó jogi és etikai szabályokat betartani és felismerni az etikai és jogi normáktól való eltéréseket.
– Képes a jogi és etikai szabályozásokban bekövetkező változások implementálására saját szakterületén belül.
– Képes közreműködni a személyi-, tárgyi-, technikai-, valamint a baleset-, munka- és egészségvédelmi feltételek biztosításában a hatályos jogszabályokat figyelembe véve.
– Alkalmazkodik a hazai és a nemzetközi munkaerőpiaci változásokhoz.
c) attitűdje
– Törekszik a szakmai-etikai elvárásoknak megfelelő magatartásra, és teljesítményre.
– Nyitott a kapcsolatépítésre, együttműködésre és kommunikációra magyar és idegen nyelven, legalább alapfokon.
– Nyitott az egészségügyi dokumentáció-kezelést érintő változásokra.
– Törekszik arra, hogy szóbeli és írásbeli kommunikációja közérthető legyen.
– Empatikus módon viszonyul a betegekhez, kliensekhez és korrekt szakmai kapcsolatokra törekszik.
– Elkötelezett az egészségügyi ellátórendszerben a feladatkörének megfelelő munkavégzésre.
– Rugalmasan kezeli az ellátórendszerben bekövetkező változásokat, nyitott a problémamegoldásra.
– Értéknek tekinti a rekreációt, az egészséges életmódot és életminőséget, valamint rendelkezik az egészségtudatos ember szemléletével.
– Nyitott az egészségmegőrzéshez, a megelőzéshez kapcsolódó új ismeretek iránt.
– Empatikus és határozott hozzáállással látja el a bajbajutottat.
– Elfogadja a szakterületének megfelelő egészségügyi etikai és jogi szabályokat, törekszik azok betartására és betarttatására.
– Nyitott az etikai és jogi szabályozásokban bekövetkező változások követésére.
– Fontosnak tartja az embert, mint értéket.
– Elkötelezettséget mutat a laboratóriumok szabályos működése iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséggel használja intézménye erőforrásait. Felelősséggel betartja a munkaviszonyához kapcsolódó jogi kereteket.
– Önállóan törekszik nyelvtudásának fejlesztésére. Törekszik a szakmai nyelv használatára szóban és írásban, önállóan fejleszti szókincsét.
– Felelősséget vállal az általa rögzített és kezelt adatokért.
– Munkája során felelősséget vállal az egészségügyi dokumentációért, az adatok biztonságos kezeléséért.
– Felelősségtudattal oldja meg a szakmai feladatokat.
– Minden esetben egészségügyi szakemberhez méltóan viselkedik.
– Felelősséget vállal az általa írott szakmai levelek tartalmáért (pl. vegyszerrendelés).
– Felelősséget vállal az egészségügyi ellátórendszerben végzett tevékenységéért.
– Részt vesz kezdeményezett együttműködésben és segíti annak fenntartását az egészségtudományi területen található szervezetekkel.
– Döntéseit a szakterület jogi és etikai szabályainak figyelembe vételével hozza.
– Felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét, egészségtudatos magatartását.
– A testi-lelki egészségről koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és kliense, valamint környezete testi-lelki fejlődését, tudatosodását.
– Felelősen cselekszik sürgős szükség esetén.
– Felelősséggel képviseli szakterülete etikai és jogi normáit.
– Felelősen alkalmazza szakmája gyakorlása közben a titoktarás szabályait.
– Együttműködik a szakmai team tagjaival, felelősséget érez a munka- és egészségvédelem, valamint a balesetvédelemre vonatkozó előírások betartása/betartatása iránt.
7.1.2. Az orvosdiagnosztikai asszisztens további, az orvosdiagnosztikai laboratóriumi specializáción szerezhető
a) tudása
– Ismeri a laboratóriumi munkához szükséges szaknyelvet anyanyelvén.
– Ismeri a laboratóriumi munkájához kapcsolódó informatikai rendszer, működésének alapjait.
– Ismeri az informatikai rendszer laboratóriumi automatákkal és kórházi betegdokumentációs rendszerrel való kommunikációjának jellegzetességeit.
– Ismeri az adatkezelés alapvető szabályait a laboratóriumi informatikai rendszerben.
– Ismeri a laboratóriumi minták típusait: vér, szérum, plazma, vizelet, széklet, gyomornedv, epe, punkciós folyadékok, liquor, kenet.
– Ismeri a laboratóriumba történő mintaküldés adminisztratív szabályait és a különböző klinikai minták kezelésének alapvető szabályait.
– Ismeri a laboratóriumi diagnosztikában alkalmazott mintavételi eszközöket.
– Tudja a mintavételezés körülményeire vonatkozó előírásokat, ismeri azok fontosságát.
– Ismeri a mintavételezés folyamatait.
– Ismeri a munkája során alkalmazott alapvető fogalmakat, eszközöket, módszereket, és eljárásokat a labordiagnosztika szakterületén.
– Ismeri a pH és a különböző koncentrációegységek fogalmát.
– Ismeri a kémiai alapfogalmakat.
– Tudja a laboratóriumi munka során használt oldatok, reagensek elkészítésének, tárolásának, használatának körülményeit és szabályait.
– Készségszintű ismeretekkel rendelkezik a munkája során használatos laboratóriumi számításokról.
– Megfelelő szintű elméleti tudással rendelkezik élettanból és anatómiából.
– Ismeri az elsősegélynyújtás alapjait.
– Gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a laboratóriumi diagnosztika területén alkalmazott módszerekről és eszközökről.
– Ismeri a klinikai diagnosztikai laboratóriumokban előforduló analizátorok, műszerek és automata rendszerek alkalmazásának, működésének alapelveit.
– Tisztában van az automatizáció alapelveivel és folyamataival.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik az automaták főbb típusairól, alkalmazásuk előnyeiről és korlátairól.
– Ismeri a műszerek karbantartására, javítására vonatkozó szabályokat.
– Az adott laboratórium módszereinek, eszközeinek, műszereinek, automata analizátorainak kezelésére vonatkozó ismereteknek a birtokában van: klinikai-kémiai, haematológiai, immunológiai, elválasztás-technikai, mikrobiológiai, haemostaseológiai szakterületen.
– Ismeri a kritikus gondolkodást.
– Ismeri az adott vizsgálatok hátterében álló tudományos elvek alapjait.
– Felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkezik. Ismeri a laboratóriumi informatika területét.
– Ismeri az alapvető statisztikai adatfeldolgozást.
– Ismeri a szaknyelvi kommunikáció szabályait szóban és írásban.
– Ismeri a laboratóriumi módszerek kémiai, fizikai, biológiai alapjait.
– Ismeri a diagnosztikai laboratóriumokban alkalmazott protokollok, módszerleírások tartalmi követelményeit, szabályait.
– Ismeri megfelelő szinten a laboratóriumi minőség-ellenőrzés területét.
– Ismeri felhasználói szinten a belső és külső kontroll módszereket, rendszereket (QC). Felhasználói szinten ismeri a laboratóriumokban használatos szoftvereket.
– Ismeri a minőségügyi dokumentáció szabályait.
– Megfelelő szintű ismeretekkel rendelkezik a haematológiai, haemostaseológiai, áramlási citrometriai, immunkémiai, immunológiai, elválasztástechnikai (kromatográfia, tömegspektrometria), enzim-és szubsztrát kémiai, mikrobiológiai, hisztokémiai, genetikai és molekuláris biológiai, proteomikai, izotóptechnikai vizsgáló módszerekkel, a különböző mikroszkópos technikákkal, ismeri ezen módszerek elvi alapjait és felhasználási területeiket a diagnosztikában.
– Ismeri a manuális módszerek kivitelezésének folyamatát és az automatizált módszerek kivitelezését, az alkalmazott műszerek működési elvét és felépítését, ismeri az adott módszerek elméleti hátterét.
b) képességei
– Megfelelően alkalmazza az laboratóriumi diagnosztika területén a munkájához szükséges szaknyelvet.
– Képes szakmai kommunikációra az egészségügy más területén dolgozó szakemberrel.
– Képes valamely laboratóriumi informatikai rendszerben (Glims) való tájékozódásra, adatok bevitelére és adatok kinyerésére egyaránt, képes egyéb laboratóriumi informatikai rendszerek használatának gyors elsajátítására.
– Képes átlátni a laboratóriumi automaták és az informatikai rendszer közötti, valamint a laboratóriumi informatikai rendszer és a kórházi informatikai rendszer közötti kommunikáció alapvető sajátosságait.
– Képes a laboratóriumi mintákat azonosítani és vizsgálatra előkészíteni.
– Képes a vizsgálati anyag vételének megszervezésében, kivitelezésében.
– Alkalmazza az élő szervezetből származó minták, biológiai, kémiai anyagok mintavételi, mintakezelési szabályait.
– Megteremti a higiéniás feltételeket.
– Képes alapvető laboratóriumi eszközöket, mérlegeket, térfogatmérő eszközöket és mikroszkópokat használni műszer- és méréstechnikai célú alapműveletek végzése közben.
– Képes a laboratóriumi vizsgálatokhoz használt oldatokat (tápoldatok, táptalajok) elkészíteni (pl. festékek, indikátorok, stb.), higítani és megfelelően tárolni.
– Képes az oldatok, reagensek elkészítésével kapcsolatos problémák felismerésére, a tárolt oldatok minőségének megítélésére.
– Képes a különböző életkorú betegek, kliensek ellátásában részt venni, őket a vizsgálatra felkészíteni, felismeri az egyes korcsoportok speciális igényeit, és képes azokat problémamegoldó képességének használatával kezelni.
– Közreműködik az optimális munkafolyamat megvalósításában.
– Képes a munkája (különösen a mintavételezés) során fellépő szövődményeket felismerni, azokat szakszerűen ellátni.
– Képes a labordiagnosztika területén munkaköréhez kapcsolódó speciális eszközök rendeltetésszerű használatára, karbantartására, alapműveletek elvégzésére.
– Képes a munkához szükséges feltételek ellenőrzésére és munkára kész állapotban tartja a munkahelyét: a szükséges anyagokról, eszközökről, műszerekről önállóan gondoskodik.
– Az esetleges hibákat azonnal felismeri, képes a hibaüzenetek értékelésére, hatáskörén belül a hiba elhárítására.
– Képes új műszerek működtetésének elsajátítására.
– Képes megbízás alapján (utasításra) önállóan végezni a rutin – vagy kutatólaboratóriumi profilú, kémiai, fizikai biológiai és orvosi diagnosztikai laboratóriumokban (kutatóintézetek, országos, regionális, helyi betegellátó -és szűrő-, vérellátó-, valamint szociális intézetek, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv és a háziorvosi rendszer laboratóriumai) a vizsgálatok szervezési és technikai részét. Képes a minták minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) analízisének az elvégzésére.
– Képes vegyszer- és reagens nyilvántartást vezetni.
– Képes a betegadat és vizsgálati kérés bevitelére a laboratóriumi informatikai rendszerbe.
– Képes munkalista készítésére, adatkeresésre archivált adatbázisból, valamint az eredmények továbbítására, képes a napi, heti, havi vizsgálati statisztika, éves összesítések, kötelező vizsgálatok, vegyszer stb. adatgyűjtés készítésére.
– Képes közreműködni a laboratórium személyi-, tárgyi-, technikai-, valamint a baleset-, munka- és egészségvédelmi feltételeinek biztosításában az érvényben lévő jogszabályokat figyelembe véve (pl. vegyszer raktár kezelése).
– Képes kémiai, fizikai és biológiai alapismereteinek felhasználásával az egyes laboratóriumi módszerek működési elvének megértésére.
– Képes új laboratóriumi protokollok értelmezésére és alkalmazására felügyelet mellett.
– Képes kontrollkártya összeállítására, standard deviáció számítására.
– Képes a Westgard-szabályok alkalmazására, képes a hibakeresésre, valamint a hibák felismerésére.
– Képes rutin vér- és vizeletvizsgálatok elvégzésére.
– Képes a vizelet paraméterei közül a fajsúly, pH, protein, glükóz, ketonok, bilirubin, urobilinogén, haemoglobin, fvs, nitrit kimutatására hagyományos és tesztcsíkos módszerekkel.
– Képes a vizelet üledékvizsgálatának előkészítésére és kivitelezésére.
– Képes a vörösvértest-, fehérvérsejt- és trombocita szám meghatározására mikroszkóppal.
– Képes elvégezni vércsoport szerológiai vizsgálatokat.
– Képes a vérzési és alvadási idő meghatározására.
– Képes eszközöket, oldatokat sterilizálni, munkája során a steril körülményeket fenntartani.
– Képes tenyészetek leoltására, különféle tenyészetek készítésére.
– Képes kenetet készíteni.
– Képes festési eljárásokat kivitelezni.
– Képes citológiai, hisztológiai előkészítő vizsgálatok önálló kivitelezésére.
– Képes rutin hisztokémiai munkák elvégzésére (metszetkészítés, szövettani festés).
c) attitűdje
– Elkötelezett a laboratóriumi szaknyelv megfelelő alkalmazására munkája során.
– Törekszik a laboratóriumi szaknyelven történő szóbeli és írásbeli kommunikációra, nyitott a változások követésére.
– Elkötelezett a laboratóriumi informatikai rendszer rendeltetésszerű használatára, az adatkezelés szabályainak betartása iránt.
– Nyitott a laboratóriumi informatikai rendszerekkel kapcsolatos új ismeretek elsajátítására, és az önképzésre.
– Elfogadja a minták előkészítésének szabályait, törekszik a pontos, fegyelmezett munkavégzésre.
– A mintavételezés közben segíti a beteget, klienst.
– Elfogadja és betartja a mintavétel szabályait, a higiéniás előírásokat.
– Nyitott és törekszik az önképzésre.
– Empátiás magatartás jellemzi, tiszteli az embert és az életet, mint értéket.
– Képes kezelni a vérvétel körüli lehetséges komplikációkat (ájulás, petechia, ödéma, alvadt minta).
– Nyitott a szakterületéhez kapcsolódó technikai fejlesztések iránt, törekszik az új eszközök és módszerek megismerésére, az ismeretek elsajátítására.
– Nyitott a laboratóriumi diagnosztikára jellemző technikai fejlődés következtében megjelenő új eljárások (mintavételi, méréstechnikai, stb.) gyakorlati elsajátítására, a tapasztalatszerzésre.
– Fejleszti a problémamegoldó képességét.
– Nyitott az élethosszig tartó tanulásra, önképzésre.
– Elfogadja a munkavégzés feltételeit leíró szabályokat, a határidők betartását fontosnak tartja.
– Elkötelezettséget mutat a laboratóriumok szabályos működése iránt.
– Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt.
– Elkötelezett a minőségirányítás szabályainak betartása iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– A laboratóriumi szakmai nyelvet felelősséggel használja szóban és írásban, önállóan fejleszti szakmai szókincsét.
– Önállóan kezeli a felelősségére bízott laboratóriumi informatikai rendszert.
– Jogosultsági szintjének megfelelően önállóan visz be és nyer ki adatokat az adott laboratóriumi informatikai rendszerből.
– Tisztában van az adatvédelem fontosságával.
– A laboratóriumi minták szakszerű tárolásáért, előkészítéséért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a mintavételezési tevékenységért, tudatában van a mintavétel kivitelezésének lehetséges következményeinek.
– Tiszteletben tartja a gyermeki és emberi méltóságot és az alapvető jogokat a laboratóriumi diagnosztikai szakterületen végzett munkája során.
– Felelős a mintavételhez szükséges eszközök folyamatos biztosításáért, a mintavételi szabályok és higiéniás előírások betartásáért.
– Felügyelet mellett alkalmazza szakterületén a különböző, jogszabályokban rögzített eljárásokat, módszereket hatás- és feladatkörében, folyamatos önellenőrzés mellett.
– Az általa elkészített oldatokért, reagensekért, táptalajokért, azok megfelelő tárolásáért felelősséget vállal.
– Önmagát kontrollálja.
– Felelős a szakszerű mintavételezésért, a minták szakszerű tárolásáért.
– Szakmai lehetőségei szerint mindent megtesz a mintavételezés közben bekövetkező esetleges szövődmények elhárításáért.
– Önállóan törekszik tudásának fejlesztésére.
– A munkavégzéshez szükséges körülmények fenntartásában és lehetőségei szerinti javításában felelősséget vállal.
– A rábízott feladatokat felelősségének tudatában látja el.
– Laboratóriumi teszteket önállóan kivitelezi, az esetleges hibákat felismeri.
– Tisztában van a munkája fontosságával, a mulasztások következményeivel.
– A rábízott feladatok kivitelezésért, a határidők betartásáért felelősséget vállal.
– Együttműködik a szakmai team tagjaival, felelősséget érez a munka- és egészségvédelem, valamint a balesetvédelemre vonatkozó előírások betartása/betartatása iránt.
– Felelősséggel alkalmazza alapismereteit munkavégzése során.
– Felelőssége tudatában, irányítás mellett végzi új laboratóriumi protokoll átültetését a mindennapi gyakorlatba.
– Betartja a minőségügyi folyamatleírások előírásait és észleli az azoktól való eltéréseket. Kezeli a módszerekkel és műszerekkel kapcsolatos minőségügyi dokumentumokat
7.1.3. Az orvosdiagnosztikai asszisztens további, a képi diagnosztikai és intervenciós specializáción szerezhető
a) tudása
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás módszerek működésének fizikai, kémiai alapjait.
– Ismeri az ionizáló sugárzások lehetséges biológiai hatásait és következményeit, az ionizáló sugárzások méréstechnikai lehetőségeit, eszközeit, a sugárvédelemben használatos dózisfogalmakat, a sugárveszélyes tevékenységek végzésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeit, az egészségügy személyi sugárterhelés-ellenőrzésének módjait, a személyzet, páciensek sugárvédelmének követelményrendszerét, a sugárforrások elleni védelem alapelveit, az ionizáló sugárzásokra vonatkozó aktuális, alapvető sugárvédelmi jogszabályokat, ajánlásokat.
– Ismeri a sugárterápiás módszerek sugárbiológiai alapjait.
– Ismeri a betegdokumentáció, betegregisztráció, fogadás, felvilágosítás szabályait.
– Ismeri az adott munkahely képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás munkafolyamatait.
– Ismeri a képalkotó diagnosztika és sugárterápia egyes területein adott műveletek és vizsgálatok elvégzésének módszereit, a protokollok előírásait.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző szervek és szervrendszerek leggyakoribb megbetegedéseinek kialakulásáért felelős kóros élettani és biokémiai folyamatairól.
– Ismeri az ezek képalkotó diagnosztikájában használható legfontosabb módszereket.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás műszereket és azok biztonságos üzemeltetését.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai adminisztrációs rendszerek (HIS, RIS) felépítését, működését, alkalmazását.
– Ismeri a képi információk kezelésének elveit (DICOM rendszerek, képformátumok).
– Ismeri a teleradiológia működését, alkalmazásának lehetőségeit.
– Ismeri a képalkotó berendezésekkel nyert információk képi feldolgozásának, értékelésének és archiválásának módszereit.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozási, elszámolási, dokumentációs szabályait.
– Ismeri az adatvédelmi, betegjogi rendelkezéseket.
– Ismeri a képalkotó és sugárterápiás berendezések működtetésével kapcsolatos eljárásokat és szabályokat, azok betartásának módját.
– Ismeri a képalkotó diagnosztikában és a sugárterápiában a minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségfejlesztés alapelveit, a minőségügyi folyamatleírásokat. Ismeri a minőségügyi dokumentáció szabályait.
b) képességei
– Képes a komplex adatfelvitelre, adatkezelésre, betegadminisztrációra a kórházi és radiológiai informatikai rendszerekben.
– Képes a betegek felkészítésére képalkotó diagnosztikai, intervenciós és sugárterápiás eljárások során.
– Képes a képalkotó diagnosztika és sugárterápia egyes területein adott műveletek és vizsgálatok önálló elvégzésére.
– Képes a képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás műszerek biztonságos üzemeltetésére.
– Képes a képalkotó berendezésekkel nyert információk képi feldolgozására, értékelésére és archiválására, a leletezés magas szintű előkészítésére.
– Képes a vizsgálat, valamint a terápiás beavatkozások alatt a beteg megfigyelésére, a kóros állapot észlelésére.
– Képes a terápiás vizsgálatokban való közreműködésre.
– Képes a radiológiai ellátásból, sugárterápiás kezelésből származó esetleges egészségkárosító hatások, illetve műszaki-technikai hibák felismerésére és ezek elhárításában való közreműködésre.
– Képes munkavégzése során a saját és kollégái munkavégzéséből, vagy a beteg viselkedéséből adódóan esetlegesen előforduló sugárveszély-helyzetek felismerésére és azok elhárításának megkezdésére.
– Megbízhatóan tudja használni a rendszeresített hatósági dozimetriai eszközöket.
– Képes adott munkahely képalkotó diagnosztikai és sugárterápiás munkafolyamatainak szervezésére.
c) attitűdje
– Törekszik a tevékenysége során a betegek tudása szerinti legmagasabb szintű ellátására.
– Törekszik a maximális diszkrécióra és empátiára.
– Törekszik a megszerzett tudásanyagot folyamatosan fejleszteni, az adott kor technikai és tudományos eredményeit figyelembe véve.
– Hatékonyan kommunikál és együttműködik kollegáival.
– Folyamatos önképzést végez.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan végez diagnosztikai és sugárterápiás adminisztrációs feladatokat.
– Protokollok szerint (illetve egyedi utasítások alapján) önállóan végzi a beteg előkészítését diagnosztikai és sugárterápiás beavatkozásokhoz.
– Protokollok alapján önállóan végez alap radiológiai képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat (röntgenvizsgálat).
– A leletezést és a terápiás beavatkozások tervezését kiszolgáló képfeldolgozó tevékenységet felügyelettel végzi.
– Felügyelettel végez besugárzás tervezést előkészítő tevékenységet (képregisztráció, képfúzió, kontúrozás).
– Felügyelet mellett végez sugárterápiás kezeléseket.
– Felügyelettel végez képverifikációs eljárásokat, azok kiértékelésében felügyelettel vesz részt.
– Felügyelet mellett részt vesz dozimetriai mérések elvégzésében.
– Önállóan felügyeli a diagnosztikai gépparkot és annak környezetét, felelős állagának megóvásáért.
– Részt vesz a veszélyes hulladékok kezelésében.
– Felügyelettel végzi a módszerek minőségi ellenőrzését, felismeri és feltárja az eltérések okát és részt vesz azok elhárításában.
– Betartja a minőségügyi folyamatleírások előírásait és észleli az azoktól való eltéréseket.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a választható szakmai modul: 57 kredit
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlóhelyeket – a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében külső szakmai gyakorlóhelyen, egészségügyi intézményben, erre alkalmas vállalkozásoknál vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesíthető.
10. Idegen nyelvi és szaknyelvi követelmények
Az idegen nyelvi követelmény a felsőoktatási intézmény szakképzési programjában meghatározott egészségügyi latin kurzus teljesítése.
11. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei
– a felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés (munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti egészségügyi alkalmassági követelmények érvényesítése);
– munkatapasztalat és az előzetesen megszerzett tudás beszámítása (Laboratóriumban szerzett munkatapasztalat a munkáltató igazolása, illetve megszerzett tudás alapján beszámítható, melynek mértékét a Kreditátviteli Bizottság határozza meg. Legalább 15 év klinikai diagnosztikai laboratóriumban szerzett szakmai gyakorlat esetén a szakmai gyakorlati tárgyakból legfeljebb 10 kredit beszámítható.).
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: gyártásszervező felsőoktatási szakképzés (Production Assistant)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú gyártásszervező asszisztens
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Production Assistant
3. Képzési terület: művészet
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
3715 kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719 egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja a gyártásszervezés hivatásszerű gyakorlásához a televíziózás, filmkészítés, mozgókép készítés területén gyártásszervező szakasszisztensek képzése, akik film-, televízió- és videostúdiók, valamint produceri irodák számára végeznek gyártásszervezést segítő szakasszisztensi munkát. Szervezőmunkájukkal hatékonyan segítik a produkció létrejöttét Alapfokú szakmai, technikai, gazdasági, pénzügyi, szervezési és jogi ismereteikkel segítik a produkció megvalósításának folyamatát.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A gyártásszervező asszisztens
a) tudása
– Rendelkezik a gyártásszervezéshez kapcsolódó alapvető általános és szakspecifikus, strukturált ismeretekkel.
– Alapfokú tudással rendelkezik a gyártásszervezéshez kapcsolódó tevékenységek végzésének körülményeiről, a gyártási folyamatokra, megvalósításra, gyártási tervre vonatkozóan.
– Alkalmazásorientált ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a gyártásszervezés egyes részei, továbbá az adott művészeti ág és más művészeti ágak, illetve más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról.
– Alapfokú tudással rendelkezik televíziós és filmszakmai technikákról, valamint a vágó, az operatőri, a hang, a látvány, az utómunka és a dramaturgia területén.
– Átlátja szakmájának munkavállalással kapcsolatos szabályait, előírásait, tevékenységi köreit.
– Tisztában van a gyártásszervezés etikai, alapvető jogi kérdéseivel.
– Tárgyalástechnikai ismeretekkel rendelkezik.
– Ismeri a mozgókép és a média területéhez kapcsolódó kommunikációs feladatokat.
b) képességei
– Képes a gyártásszervezés feladatainak megoldására, a szükséges módszerek és eszközök kiválasztására, alkalmazására.
– Képes tudását fejleszteni és ehhez alkalmazni a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és a megfelelő információs és kommunikációs eszközöket.
– Tevékenysége során képes a gyártásszervezés szereplőivel, szakmai, technikai képviselőivel hatékonyan együttműködni.
– Képes a vezetők munkáját segítő asszisztensi feladatok ellátására és a munkavállalással kapcsolatos önálló döntésekre.
– A gyártásszervezés etikai elvárásait és alapvető jogi szabályait a gyakorlatban alkalmazza.
– Képes a mozgókép és a média területén lévő gyakorlat során rutin szakmai problémák azonosítására.
c) attitűdje
– Elkötelezett a minőségi gyártásszervezési munkavégzés mellett.
– Nyitott a gyártásszervezés elméleti alapjainak, módszereinek, új eredményeinek, innovációinak megismerésére.
– Együttműködésre törekszik a gyártásszervezés és más szakterületek szereplőivel.
– A gyártásszervezéssel kapcsolatos munka szabályait, előírásait elfogadja.
– Elfogadja szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
– Gyártásszervezési oldalról törekszik csapatmunkában a különböző projektek megvalósításának segítésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért.
– Kötelességének érzi a folyamatos önképzést, és szakmai téren önreflexióra törekszik.
– Szakmai együttműködések során tisztában van kompetenciájának határaival.
– A munkahelyi elvárásoknak megfelelően önállóan végzi munkáját.
– Döntéseit a szakterület etikai, a szakma alapvető jogi szabályainak figyelembevételével hozza meg és felelősséget vállal azokért, valamint a produktumok tartalmáért.
– Tiszteletben tartja mások szellemi értékeit, szakmai eredményeit.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlóhelyeket – a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas vállalkozásoknál vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő.
10. Idegennyelvi és szaknyelvi követelmények
Alapszintű szakmai idegennyelvtudás, melynek a követelményeit a felsőoktatási intézmény a szakképzési programban határozza meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: képzőművészeti felsőoktatási szakképzés (Fine Art Theory)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség:
– felsőfokú képzőművész-asszisztens könyvműves szakirányon
– felsőfokú képzőművész-asszisztens bútorműves és műtárgyvédő szakirányon
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Typograhic-assistant
– Assistant in Furniture Production and Work of Art Protection
– választható szakirányok: könyvműves, bútorműves és műtárgyvédő
3. Képzési terület: művészet
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök
2722 képzőművész
2729 egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó)
2719 egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra; részidős képzésben a szakmai gyakorlat hat hét, legalább 240 óra; részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A felsőoktatási szakképzés célja a szakirány szerinti speciális szaktudással rendelkező
– könyvműves képzése, aki képes tömegtermelésre és egyedi kivitelezésre alkalmas papíralapú dokumentumok, tárgyak, dobozok, tokok, tárolóeszközök tervezésére és készítésére, különféle tradicionális, szükség szerint muzeális technikákkal, hagyományos eszközökkel, kézműves módszerekkel történő könyvek kötésére;
– bútorműves képzése, aki a bútorműves és műtárgyvédő művészi, művészettörténeti, rajzi, plasztikai, színtani és manuális kultúrával rendelkezik és képes belső terek és téregyüttesek bútorzatának, berendezési és használati tárgyainak tervezésére, ábrázolására, elkészítésére, továbbá, akik specializált tudásukat használva autonóm művészeti produktumok, projektek elkészítésében asszisztensi szerepet vállalhatnak.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A képzőművész asszisztens
a) tudása
– Rendelkezik a képzőművészethez kapcsolódó alapvető és szakspecifikus, strukturált ismeretekkel, mind a gyakorlati műtermi munka, mind az elméleti, művészettörténeti vonatkozásokkal.
– Alapvető tudással rendelkezik, a képzőművészetben végzett tevékenységek alapjául szolgáló anyagokról, technikákról, (festészeti, szobrászati, grafikai eljárásokról, vizualitásban használt új technikai médiumokról), valamint a tevékenységek végzési körülményeiről: műtermekről, műhelyekről.
– Alkalmazásorientált ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a képzőművészet egyes specializált részei, továbbá a képzőművészet és más művészeti ágak, más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról.
– Tisztában van a képzőművészet etikai, alapvető jogi, szerzői jogi kérdéseivel.
b) képességei
– Képes a képzőművészet szakmai feladatainak megoldására, a szükséges módszerek és eszközök, kiválasztására, alkalmazására, munkájának térbeli, technikai képi, vagy sík felületen történő vizuális megjelenítésére.
– Képes képzőművészetről való tudását, mind gyakorlati, mind elméleti megközelítésben fejleszteni és ennek elérése érdekében megfelelően használni a rendelkezésre álló technikai feltételeket, képzőművészeti alkotások létrehozására alkalmas infrastruktúrát, az információs és kommunikációs eszközöket.
– Gyakorlati tevékenysége során képes a különböző művészeti ágak szereplőivel hatékonyan együttműködni, az autonóm képzőművészek mellett asszisztensként dolgozni.
– Képes a munkavállalással kapcsolatos önálló döntésre.
– A képzőművészet etikai elvárásait és alapvető jogi, szerzői jogi szabályait a gyakorlatban alkalmazza.
– Képes művészeti tevékenységük környezet- és egészségtudatos megszervezésére, végzésére, ennek keretében a munkakörnyezet biztonságos kialakítására és a megfelelő eszközök, anyagok, a megfelelő (védő)eszközök megválasztására, alkotásaik révén a társadalom szellemi, lelki egészségéhez való hozzájárulásra.
c) attitűdje
– Elkötelezett a minőségi képzőművészeti munkavégzés mellett.
– Nyitott a képzőművészet elméleti alapjainak (mind a technéhez, mind a művészettörténethez tartozó), módszereinek, a vizuális kultúra új eredményeinek, innovációinak megismerésére.
– Együttműködésre törekszik autonóm módon alkotó képzőművészekkel, más művészeti ágak, szakterületek szereplőivel.
– A képzőművészeti tevékenység munkavállalással kapcsolatos szabályait, előírásait elfogadja.
– Elfogadja a képzőművészet társadalmi szerepét, értékeit.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez képzőművészeti munkájáért, eredményeiért, kudarcaiért, akkor is, ha tevékenységét önállóan, és akkor is, ha egy csoport tagjaként végzi.
– Kötelességének érzi a folyamatos képzőművészeti (ön)képzést.
– Képzőművészeti tevékenységében (akkor is, ha egy nagyobb projekt részfeladatát végzi) önreflexióra törekszik.
– Képzőművészeti produktumok, produkciók létrehozása során tisztában van kompetenciájának határaival.
– Beosztásához tartozó elvárásoknak megfelelően önállóan végzi munkáját.
– Döntéseit a képzőművészet etikai, alapvető jogi, szerzői jogi szabályainak figyelembevételével hozza meg, és azokért felelősséget vállal. Tiszteletben tartja mások szellemi értékeit, szakmai eredményeit.
7.1.2.A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A könyvműves szakirányon továbbá a képzőművész asszisztens
a) tudása
– Felkészült tömegtermelésre és egyedi kivitelezésre alkalmas papíralapú dokumentumok, tárgyak, dobozok, tokok, tárolóeszközök tervezésére és készítésére.
– Tud különféle tradicionális, szükség szerint muzeális technikákkal, hagyományos eszközökkel, kézműves módszerekkel könyvet kötni.
– Papíröntést, merítést és festést végez.
– Adott papíralapú tárgy, metszet, grafika, térkép, fotó, könyv állapotát, sérüléseit képes felmérni, okát felismerni, restaurálási dokumentációt készíteni, tárgyfotózni, vizsgálatokat végezni, restaurálási tervet készíteni.
– Tud egyedi kötésű könyvet tervezni és elkészíteni ismeretei alapján.
– Állapotmegőrző javításokat, kötésjavítást, alapszintű restaurálást végez.
– Tud szakrajzot készíteni, ornamentikát másolni, tervezni.
– Ismeri a nemes grafikai eljárásokat, a magas, a mély, a sík, és az átnyomó technikák közötti különbséget.
– Jártas a különböző papír alapú tárgyak és könyvek készítési technikájának, anyagának, korának felismerésében.
– Jártas a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközök és módszerek használatában.
– Ismeri a könyvműves és restaurátori vállalkozás szabályozóit, jogszabályait, etikai előírásait, valamint a restaurátor szakma alkalmazásának fontosabb szakmai és pénzügyi feltételeit.
– Tisztában van a szakma gyakorlati és technikai, eszköz és finanszírozási, adózási alapjaival, a kivitelezések alapelveivel, a tevékenységek elemzésének módszertanával, dokumentálásával.
– Ismeri a gyakorlati és az etikai folyamatok irányításának, szervezésének, kivitelezésének, működtetésének alapelveit, módszereit.
– Ismeri a kiadványtervezés célját, szerepét, jelentőségét, az összeállításának leghatékonyabb, lehetőleg leggazdaságosabb módozatait és azok gyakorlati megvalósításait.
– Ismeri a korszerű tervezési eljárásokat, az információs és a kommunikációs technikákat, és azok alkalmazását a gyakorlati életben is.
– Ismeri a szakmai projektek tervezésének, szervezésének alapjait, a projekthez szükséges, a tervezést meggyorsító, elősegítő informatikai eszközök korszerű használatát, illetve a korszerű nyomdatechnikai előkészítést, és a kivitelezések, nyomtatások legújabb módozatait.
b) képességei
– Jártas a nemes grafikai eljárásokban, ismeri a gyakorlati kivitelezést a magas, a mély, a sík, és az átnyomó technikákban.
– Képes a különböző papír alapú tárgyak és könyvek készítésére, állagmegóvására, közreműködik a restaurálásban.
– Képes általános állapotfelmérésre, restaurátori, múzeumi asszisztensi, könyvtári állományvédelmi feladatok ellátására.
– Képes magasnyomással sokszorosított grafikai vagy könyvillusztráció esetében egy nyomdai, illetve rotációs magasnyomást (esetleg egy nyomdai klisényomást), fametszetet, linómetszetet szakszerűen megkülönbözetni.
– Képes klasszikus grafikai technikák használatára (fametszet, rézkarc, linómetszés, litográfia), védőborító, címlap, kiadvány tervezésére, illusztráció készítésére.
– Képes kiállítások anyagának technikai előkészítésére.
7.1.2.2. A bútorműves és műtárgyvédő szakirányon továbbá a képzőművész asszisztens
a) tudása
– Művészi, művészettörténeti, rajzi, plasztikai, színtani és manuális kultúrával rendelkezik.
– Átlátja a bútortörténeti stílusokat, elkészítésük korabeli faipari technikai lehetőségeit, használt anyagait, valamint a mai kor követelményeinek megfelelő faipari szakipari gyártástechnológiáját, a gyártás során használt anyagokat.
– Jártas a szakma feladatainak megoldása során a tervezésben és a lebonyolításban, a megfelelő módszerek és eszközök kiválasztásában.
– Jártas a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközök és módszerek használatában.
– Ismeri a kereskedelmemmel kapcsolatos konkrét megbízások teljesítésének, illetve kivitelezés szervezésének szakmai alapkritériumait.
b) képességei
– Képes belső terek és téregyüttesek bútorzatának, berendezési és használati tárgyainak tervezésére, ábrázolására, elkészítésére.
– Képes munkaterülete, továbbá a mások által régebben készített berendezési tárgyak javítására, melyet tevékenységi területéhez tartozó körben készítettek el (alkatrészcsere, törés, kopás helyreállítása, bizonyos darabok pótlása, felújítása, felületkezelése).
– Képes műtárgyvédelmi területen tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is.
– Képes bútorok és bútorzatok tervezésére, kivitelezésére vagy a kivitelezés irányítására.
– Képes kereskedelmi forgalomban lévő, műtárgyként nem nyilvántartott bútorok felújítására, állagmegóvására.
– Képes segédrestaurátori (asszisztensi) feladatkör ellátására, szakrestaurátori szakmai vezetés mellett.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei:
A szakmai gyakorlóhelyeket – a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vállalkozásoknál vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő.
10. Idegennyelvi és szaknyelvi követelmények
Alapszintű szakmai idegennyelvtudás, melynek a követelményeit a felsőoktatási intézmény a szakképzési programban határozza meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: színházi rendezőasszisztens felsőoktatási szakképzés (Stage Directing Assistant)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú színházi rendezőasszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Stage Directing Assistant
3. Képzési terület: művészet
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
3712 segédrendező;
3719 egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja színházi szakemberek képzése, akik a színházi munkafolyamatok pontos ismeretének elsajátításával elméleti és gyakorlati szinten egyaránt képesek lesznek önálló színházi előadásokban a próbafolyamat munkamenetét átlátni, megszervezni, támogatni, valamint egyéb szakmaspecifikus feladatokat ellátni, továbbá az előadások játszása során a rendezőt helyettesíteni, felújító és beugrópróbákat tartani, az előadás minőségére ügyelni. A képzés során elsajátított kompetenciák, tudáselemek és megszerezhető ismeretek, illetve személyes adottságok és készségek birtokában, mint a rendező melletti művészeti munkatárs, képesek megfelelni a színházi szakmai elvárásoknak.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A színházi rendezőasszisztens
a) tudása
– Átfogóan ismeri a vizuális művészetek rendszerét, felépítését, stílusjegyeit, alkalmazásának alapszabályait.
– Alapszinten ismeri a klasszikus és kortárs drámatörténetet.
– Alapfokon tisztában van a dramaturgia szabályrendszerével.
– Alapfokú ismeretei vannak a zenei összefüggésekről, zenetörténetről, a meghatározó zeneszerzőkről és életművükről.
– Alapfokú ismeretei vannak a rendezés és a szcenika terén.
– Színházi üzemtan és menedzsment ismeretekkel rendelkezik.
– Elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata biztosítja a színházi struktúra ismeretét.
– A próbafolyamat és dokumentációk ismerete mellett rendelkezik egyéb színházi szakmaismerettel (súgó, ügyelő), ismeri a színház gyakorlati működését.
b) képességei
– Képes a színházi tevékenységben, mint csapatmunkában való kreatív részvételre.
– A színházi próba során a színészek játékát akadályozó, véletlenszerűen felmerülő technikai akadályokat felismeri és a probléma természetének megfelelően azonnal intézkedik.
– Képes a közreműködő művészek és műszaki szakemberek munkájának összehangolására, a próbafolyamat koordinálására, javaslattételre a felmerülő fegyelmi, illetve jutalmazási kérdésekben.
– Képes a színház vezetőit segíteni a repertoár, műsorrend kidolgozásában, költségvetések tervezésében.
– Hatékonyan képes kommunikálni a színházi kollégákkal, felismerve és érzékenyen kezelve a színházban, illetve az aktuálisan próbált színdarabban betöltött munkájuk milyenségét, rangját, szerepét, adekvát módon kommunikál a rendezővel és közvetlen kreatív munkatársaival, a főszereplőkkel, mellékszereplőkkel, az egyes technikai szakmaterületek képviselőivel.
– A próbafolyamattal járó összes, szükséges találkozást képes hatékonyan megszervezni, lebonyolítani (próbatábla összeállítása, részpróbák egyeztetése, szakmai konzíliumok szervezése).
– Képes teljes tartalmában megérteni és alkalmazni a színházi szaknyelvet magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.
– Képes a színházi működést, a produkció létrejöttét segíteni.
c) attitűdje
– Igényes és önkritikus saját tudásával szemben, fejleszti színházi és színház-technológiai ismereteit.
– A színházi próbák által igényelt szerteágazó munkavégzés teljességére ügyel, annak minden részletére kiterjed a figyelme.
– A színházban történő művészi munka során felmerülő konfliktushelyzeteket elfogulatlanul, előítélet-mentesen kezeli.
– A próba- és előadás-szituációkat kreativitással, rugalmasan és empátiával kezeli.
– Betartja a színházi szakma etikai normáit.
– A különböző, szélsőséges karaktereket toleranciával kezeli.
– Törekszik arra, hogy színházi produkciók alkotócsapatának tagja legyen, munkájával új színházi alkotások létrejöttét segítse.
– Nyitott a színházi munkavégzésével kapcsolatos technikai és módszertani újdonságok megismerésére.
– Elfogadja, hogy saját munkáját teljes egészében a létrejövő színházi produkciónak, illetve a kreatív munkatársak döntéseinek rendeli alá.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal a színpadi rend és munkafegyelem fenntartásáért.
– Önállóan tervezi meg a próbák beosztását, a rendezővel és a közvetlen munkatársakkal konzultálva.
– A rendező utasításai szerint önállóan végzi feladatát.
– A színházi próba során elhangzott rendezői utasítások mindegyikét nagy pontossággal és körültekintéssel feljegyzi.
– Felismeri a színházművészetnek a társadalomban betöltött szerepét, a színdarabok társadalomra tett hatását, kulturális értékét.
– Színházi rendezőasszisztensi feladatainak megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns metódust.
– Figyelemmel kíséri a színházi előadások munkavédelmi előírásait, ezek próbákon való betartását.
– Feladatkörében önállóan intézkedik, és intézkedései következményeiért vállalja a felelősséget.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi, nemzeti vagy kiemelt színházban, bábszínházban vagy független társulatnál produkció létrehozásában másodasszisztensként való részvétel a munka előkészület, olvasópróba, bemutató fázisaiban.
10. Idegennyelvi és szaknyelvi követelmények
Alapszintű szakmai idegennyelvtudás, melynek a követelményeit a felsőoktatási intézmény a szakképzési programban határozza meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: televíziós műsorkészítő felsőoktatási szakképzés (Television Production)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
– szakképzettség: felsőfokú televíziós műsorkészítő-asszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Television Production Assistant
3. Képzési terület: művészet
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:
3712 segédrendező
3715 kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719 egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja a televíziós műsorkészítés hivatásszerű gyakorlásához szükséges szakképzettség nyújtása, amellyel a televíziós műsorkészítő-asszisztensek a mozgóképkészítés eszközeinek ismerete és fejlett kommunikációs képességek birtokában képesek televíziós műfajokban, a mozgóképkészítés területén televíziós szakemberekkel együttműködésben műsorok készítésében részt venni. Elméleti és gyakorlati alapismeretekkel rendelkeznek a képalakítás és képalkotás terén, és képesek a vizuális nyelvben rejlő kifejezési lehetőségek felhasználására, a televíziós műsorkészítésben asszisztensi feladatkörök ellátására, részben előre nem látott feltételek melletti technikai feladatok megoldására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A televíziós műsorkészítő-asszisztens
a) tudása
– Rendelkezik a televíziós műsorkészítéshez kapcsolódó alapvető általános és szakspecifikus, strukturált ismeretekkel.
– Alapfokú tudással rendelkezik a televíziós műsorkészítő tevékenységek alapjául szolgáló anyagokról, technikákról, valamint a tevékenységek végzésének körülményeiről.
– Alkalmazásorientált ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a televíziós műsorkészítés egyes részei, továbbá az adott művészeti ág és más művészeti ágak, illetve más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról.
– Átlátja szakmájának munkavállalással kapcsolatos szabályait, előírásait, tevékenységi köreit.
– Tisztában van a televíziós műsorkészítés etikai, alapvető jogi, szerzői jogi kérdéseivel.
– Az audiovizuális eszközöket alapszinten ismeri a mozgókép és a média területén.
– Tudása kiterjed az audiovizuális tartalmak piaci szegmensére is.
– Rendszerszemléletű látásmóddal rendelkezik, amely a szerteágazó feladatköröket és azok technikai igényeit optimalizálja.
– Szakmai kapcsolatokon keresztül tud vonatkoztatási pontokat találni az innovatív tevékenységek terén.
b) képességei
– Képes a televíziós műsorkészítés feladatainak megoldására, a szükséges módszerek és eszközök kiválasztására, alkalmazására.
– Képes tudását fejleszteni és ehhez alkalmazni a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és a megfelelő információs és kommunikációs eszközöket.
– Tevékenysége során képes a televíziós műsorkészítés szereplőivel, szakmai, technikai képviselőivel hatékonyan együttműködni.
– Képes a vezetők munkáját segítő asszisztensi feladatok ellátására és a munkavállalással kapcsolatos önálló döntésekre.
– A televíziós műsorkészítés etikai elvárásait és alapvető jogi, szerzői jogi szabályait a gyakorlatban alkalmazza.
– Képes a mozgókép és a média területén lévő gyakorlat során rutin szakmai problémák azonosítására.
– Képes önálló döntéseket hozni a technikai alkalmazások és azok rendeltetésszerű használatát figyelembe véve.
– Képes csapatban együttműködni és a feladatok végrehajtását specifikusan elvégezni.
– Képes tájékozódni a magyar televíziózás intézményrendszerében.
– Képes a különböző kommunikációs csatornák, közösségi szolgáltatások kezelésére, használatára.
– Képes – a rendszerszemlélet alkalmazásával –, az optimális kihasználtsági és ütemezési, gyártási folyamtok kezelésére.
– A műsorkészítési folyamatokat átlátja és a tevékenységi köröket összehangolja.
c) attitűdje
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett.
– Nyitott a televíziós műsorkészítés elméleti alapjainak, módszereinek, új eredményeinek, innovációinak megismerésére.
– Nyitott az új technikai elemek megismerésére, feltérképezésére, használatára.
– Együttműködésre törekszik a televíziós műsorkészítés és más szakterületek szereplőivel.
– Szakmájának munkavállalással kapcsolatos szabályait, előírásait elfogadja.
– Elfogadja szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
– Az audiovizuális eszközöket alapszinten használja a mozgókép és a média területén.
– Megbecsüli munkatársai tevékenységét.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért.
– Kötelességének érzi a folyamatos önképzést, és szakmai téren önreflexióra törekszik.
– Szakmai együttműködések során tisztában van kompetenciájának határaival.
– A munkahelyi elvárásoknak megfelelően önállóan végzi munkáját.
– Döntéseit a szakterület etikai, a szakma alapvető jogi, szerzői jogi szabályainak figyelembevételével hozza meg, és felelősséget vállal azokért, valamint a produktumok tartalmáért.
– Tiszteletben tartja mások szellemi értékeit, szakmai eredményeit.
– Figyelemmel kíséri a különböző támogatási források által kínált lehetőségeket, azok felhasználási területeit, igényeit figyelembe véve.
8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit.
9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlóhelyeket – a képzés minőségi alapelveit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény jelöli ki. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas vállalkozásoknál vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő.
10. Idegennyelvi és szaknyelvi követelmények
Alapszintű szakmai idegennyelvtudás, melynek a követelményeit a felsőoktatási intézmény a szakképzési programban határozza meg.
1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: műszaki felsőoktatási szakképzés (Engineer Assistant)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése:
– szakképzettség: műszaki mérnökasszisztens
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Technical Engineer Assistant
3. Képzési terület: műszaki
4. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):
2910 Egyéb magasan képzett ügyintéző
3111 Bányászati technikus
3112 Kohó- és anyagtechnikus
3113 Élelmiszer-ipari technikus
3114 Fa- és könnyűipari technikus
3115 Vegyésztechnikus
3116 Gépésztechnikus
3117 Építő- és építésztechnikus
3121 Villamosipari technikus (energetikai technikus)
3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus)
3131 Mezőgazdasági technikus
3132 Erdő- és természetvédelmi technikus
3133 Földmérő és térinformatikai technikus
3134 Környezetvédelmi technikus
3135 Minőségbiztosítási technikus
3136 Műszaki rajzoló, szerkesztő
3139 Egyéb, máshova nem sorolható technikus
3151 Energetikai (erőművi) berendezés vezérlője
3152 Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője
3153 Vegyipari alapanyag-feldolgozó berendezés vezérlője
3154 Kőolaj- és földgázfinomító berendezés vezérlője
3155 Fémgyártási berendezés vezérlője
3159 Egyéb folyamatirányító berendezés vezérlője
3161 Munka- és termelésszervező
3162 Energetikus
3163 Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású
3171 Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt
3172 Légijármű-vezető, hajózómérnök
3173 Légiforgalmi irányító
3174 Légiforgalmi irányítástechnikai berendezések üzemeltetője
3190 Egyéb műszaki foglalkozású
3910 Egyéb ügyintéző
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– A képzés orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék).
– Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben egy félév, legalább 560 óra. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.
– A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.
7. A felsőoktatási szakképzés célja
A képzés célja műszaki szakemberek képzése, akik specializációjuknak megfelelő széles körű természettudományos, társadalomtudományi, műszaki, informatikai és gazdaságtani ismereteik, valamint – elsősorban munkaadói igényekre alapozott – gyakorlati szaktudásuk birtokában támogatni tudják a vállalatoknál és intézményeknél dolgozó mérnökök, döntéshozók munkáját. A képzés célja továbbá a szakelméleti megalapozás olyan szintű megvalósítása, amely lehetővé teszi az erős gyakorlati felkészültség megszerzését, majd a kezdeti munkatapasztalatok integrálását az összefüggő szakmai gyakorlat során. A végzett szakemberek önálló és csoportban való munkavégzésük során képesek mérnöki felkészültséget és különleges engedélyt nem igénylő gyártási, szerelési, kivitelezési, építési, fenntartási, vállalkozási, karbantartási, üzemeltetési folyamatirányítási, analitikai, környezetvédelmi, és fejlesztési részfeladatokat végezni, illetve alkalmasak a munkafolyamatok középszintű irányítására, szervezésére és műszaki ügyintézői feladatok ellátására.
8. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1. A műszaki mérnökasszisztens
a) tudása
– Ismeri a műszaki képzési terület műveléséhez szükséges általános matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat, és az ezekkel összefüggő terminológiát.
– Ismeri a műszaki képzési terület adott részterületéhez kapcsolódó tevékenységek legfontosabb eljárásait, eszközeit és dokumentációs rendszerét.
– Ismeri a speciális szakterületén alkalmazható adatgyűjtési és feldolgozási módszereket.
– Ismeri a szakszerű és hatékony írásbeli, rajz útján történő és szóbeli szakmai kommunikáció eszközeit.
– Ismeri a műszaki képzési terület adott részterületének legfontosabb etikai és jogi szabályait.
– Ismeri a speciális szakterületének lényeges gyakorlati munkafogásait, munkafolyamatait.
– Birtokában van a munkahely irányításához szükséges középvezetői feladatok ellátását biztosító minőségirányítási, vezetési és szervezési ismereteknek.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi területek elvárásait, követelményeit.
b) képességei
– A műszaki képzési terület egy adott részterületén felmerülő rutinfeladatok megoldása során képes alkalmazni a megismert általános elveket, szabályokat, eljárásokat, terminológiát.
– Képes szakterületén belül adott részterület műszaki folyamatait működtetni és munkáját dokumentálni.
– Alkalmazza a műszaki képzési terület adott részterületére vonatkozó adatgyűjtési módszereket.
– Feladatmegoldása során képes együttműködni és szakmai kommunikációt folytatni más szakemberekkel.
– Képes szakterületén feladatai megoldásához IKT eszközöket felhasználni.
– Képes speciális szakterületén a lényeges gyakorlati munkaműveletek elvégzésére, egyes gépek, berendezések kezelésére.
– Képes egyénileg és csoportmunkában egyaránt ismereteinek gyakorlatban való megvalósítására.
– Képes létrehozni, olvasni és értelmezni a műszaki dokumentációkat.
c) attitűdje
– Vállalja és elfogadja a műszaki képzési területet, az ott ellátandó mérnöki kisegítő tevékenységeket.
– Érdeklődő a műszaki képzési területtel összefüggő új módszerekkel és eszközökkel kapcsolatban.
– Elfogadja és betartja a munka- és szervezeti kultúra etikai elveit, továbbá a munkavállalás és munkavégzés jogi szabályait.
– Elkötelezett a minőségi követelmények betartása iránt.
– Betartja és betartatja a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi követelményeket.
– Nyitott ismereteinek gyarapítása iránt.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotónia-tűréssel rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
– A kiadott feladatot képes önállóan végrehajtani.
– Felismeri saját szakmai korlátait egy adott probléma felmerülése esetén.
– Munkahelyi vezetőjének utasítása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Képes és hajlandó együttműködni szakmai feladatok megoldásában más résztvevőkkel.
– Figyelembe veszi munkájában az etikai és jogi szabályokat, szervezeti előírásokat.
– Felelősséggel végzi saját munkáját és felelősséget vállal érte.
– Felkészült a munkavállalásra, vállalkozásra (önfoglalkoztatásra).
9. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei
– valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;
– a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit;
– a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit, a műszaki jellegű (gépészet, elektrotechnika-elektronika, informatika, vegyipar, építészet, könnyűipar, faipar, nyomdaipar, közlekedés, környezetvédelem-vízgazdálkodás) szakmacsoportok szerinti specializáló kreditértéke legfeljebb 15 kredit.
10. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében, valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetnél, továbbá egyesületnél, alapítványnál, költségvetési szervnél, önkormányzatnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: élelmiszermérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 541
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik általános ismeretekkel rendelkeznek a
biológia, a kémia, a fizika, a műszaki és gazdasági alaptudományokban, speciális ismeretekkel az élelmiszer-tudományban, szakmai alapismeretekkel és gyakorlati készségekkel az élelmiszer-technológia terén. A megszerzett élelmiszermérnöki és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó élelmiszer-előállítási és kezelési munka szervezésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az élelmiszermérnök
a) tudása
– Ismeri az élelmiszer-előállítás során lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, biológiai folyamatokat, azok alapvető törvényszerűségeit, vizsgálati módszereit. Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggseit és folyamatait.
– Ismeri az élelmiszer-előállítás és -kezelés egészére vonatkozó alapfogalmakat, tényeket, elméleteket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket, a releváns élelmiszer-ipari szereplőket, azok funkcióit és az iparághoz kötődő folyamatokat. Rendelkezik az ehhez szükséges legfontosabb elméleti, módszertani alapokkal, valamint gyakorlati ismeretekkel.
– Ismeri az élelmiszeripar fő termékeit, azok alapanyagait, gyártási technológiáit, az élelmiszerek minőségét és biztonságát alapvetően meghatározó tényezőket az egészségtudatos táplálkozás vonatkozásában.
– Ismeri és érti a széleskörűen értelmezett élelmiszer-ipari műveletek alapelveit, gépeit, berendezéseit és műszereit, valamint ezek működését a gyakorlatban is.
– Rendelkezik az élelmiszeripar területén alkalmazható menedzsmentismeretekkel a gazdálkodó egység méretétől (családi gazdaság, iparszerű gazdálkodás) függetlenül.
– Rendelkezik az élelmiszeripar területén az alapvető etikai szabályok ismeretével.
– Ismeri az élelmiszer-ipari ágazatot működtető intézményhálózatot, valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályi hátteret.
– Birtokában van az élelmiszer-technológiai és élelmiszerlánc-biztonsági problémák azonosításához szükséges ismereteknek.
– Ismeri az élelmiszer-technológiai és élelmiszerbiztonsági problémák azonosításhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok alapelveit.
– Ismeri a releváns információgyűjtési, elemzési és problémamegoldási módszereket.
– Átlátja és érti a K+F+I tevékenység szerepét és célját az élelmiszeriparban.
– Ismeri és használja a hatékony kommunikáció formáit, módszereit és eszközeit.
– Ismeri az élelmiszeripar szakmai szókincsét magyarul és egy idegen nyelven.
b) képességei
– Képes élelmiszer-ipari nyersanyagok élelmiszerlánc-biztonsági kockázatainak felmérésére, értékmegőrző tárolására és azokból értéknövelő eljárások alkalmazásával biztonságos élelmiszerek előállítására, tartósítására, forgalmazására a kapcsolódó szak- és közigazgatási vonatkozások figyelembevételével.
– Képes az élelmiszer-előállítással kapcsolatos gazdálkodástudományi, szervezési, marketing, élelmiszer-ipari informatikai szabványosítási és műszaki szabályozási elvek alkalmazására.
– Képes az élelmiszeripar területén működő vállalkozások, vállalatok, termelőüzemek, valamint közép- és kisvállalkozások (KKV-k) mérnöki szintű irányítására, ellenőrzésére és ezek gazdálkodásának szakszerű működtetésére, figyelembe véve a minőségbiztosítási, minőségszabályozási és környezetvédelmi előírásokat is.
– Képes a környezetvédelmi és egészségvédelmi előírások figyelembevételével laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, gépek és berendezések működtetésére, új módszerek alkalmazására az élelmiszer-előállítás teljes területén.
– Képes részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében.
– Képes az élelmiszerlánc szereplőinek viselkedését, intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét értelmezni, és munkája során felhasználni.
– Képes a hatékony önképzésre, saját önálló tanulásának megtervezésére és megszervezésére, az ehhez szükséges források felkutatására.
– Képes az élelmiszer-ipari folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, minőségügyi rendszerének alkalmazására, erőforrások elosztására, szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában való részvételre.
– Szakmai irányítás mellett képes kutatási projektben a projekt részfeladatainak operatív szinten történő, közvetlen irányítására.
– Képes anyanyelvén az élelmiszer-ipari szakterület tudásanyagának összegző értékelésére, azok szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.
– Képes az élelmiszeripar szakterületével kapcsolatos információk megértésére, és speciális szakkifejezéseinek aktív alkalmazására legalább egy idegen nyelven.
– Megérti és használja az élelmiszer-tudomány és -technológia online és nyomtatott szakirodalmát magyar és egy idegen nyelven.
– Hatékonyan alkalmazza az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközöket.
c) attitűdje
– A szakmai kérdésekhez konstruktívan áll hozzá, kezdeményező, fogékony az újdonságokra, váratlan döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével meghozni döntését.
– Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát, igénye van az önképzésre.
– Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékek iránt (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Elkötelezett az élelmiszer-minőség, -biztonság, valamint az egyén és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások iránt.
– Érzékeny és nyitott az élelmiszeripar területén felmerülő problémákra, törekszik azok elemzésére és megoldására. A felmerülő szakmai problémák megoldásában az együttműködési szándék, alkalmazkodó képesség és jó kapcsolatteremtő képesség jellemzi.
– Fogékony az élelmiszer-ipari folyamatokhoz kapcsolódó eszközök, berendezések működéséhez szükséges ismeretek befogadására.
– Elkötelezett az élelmiszer-ipari K+F+I tevékenységek iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Az élelmiszeripar területén felmerülő szakmai problémák megoldását önállóan vagy másokkal együttműködve, a felelősség egyéni vállalásával és a szakma etikai normáinak betartásával végzi.
– Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
– Az élelmiszer-termelési és -kezelési egységek szintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
– Felelősséggel vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– az élelmiszermérnöki szakmát megalapozó természettudományi diszciplínák (matematika, fizika, kémia, biológia) 20–30 kredit;
– az élelmiszerekben a feldolgozás és tárolás alatt lejátszódó folyamatok megértését szolgáló általános szakmai ismeretek (biokémia, élelmiszerkémia, fizikai kémia, általános mikrobiológia, ipari mikrobiológia) 15–25 kredit;
– mérnöki (műszaki) alapozó ismeretkörök (gépészeti ismeretek, élelmiszer-ipari művelettani ismeretek, méréstechnika és automatizálás, elektrotechnika, informatika) 30–40 kredit;
– élelmiszerlánc-biztonsági szaktudást adó ismeretek (élelmiszer-analitika, élelmiszer mikrobiológia és higiénia, élelmiszerlánc-biztonság, élelmiszer-ipari minőségirányítás) 10–20 kredit;
– gazdaságtani és kommunikációs ismeretek (közgazdaságtan, élelmiszer-ipari gazdaságtan, élelmiszer-ipari marketing, folyamatszervezés, élelmiszer-termelés és -kezelés jogi szabályozása, tárgyalástechnika) 15–20 kredit;
– az élelmiszer-előállításhoz és -kezeléshez kapcsolódó speciális kompetenciákat nyújtó ágazati szakismeretek (árukezelési technológia, állatitermék-technológia, borászat és üdítőitalipari technológia, édes- és zsiradékipari technológia, sör- és szeszesipari technológia, sütő- és tésztaipari technológia, tartósítóipari technológia, élelmiszer-kereskedelem) 30–60 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább három hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint egy félévig (tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból.
1. Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és földrendező mérnöki (Land Surveying and Land Management Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: földmérő és földrendező mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Land Management Engineer
– választható specializációk: geoinformatika, földrendező
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582
7. Az alapképzési szak képzési célja és szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a geodézia különböző szakterületein (általános geodézia, földügy, mérnökgeodézia, fotogrammetria, távérzékelés, térinformatika) a terepi mérési és távérzékelési technológiák alkalmazása, a helyhez kötött adatok feldolgozása, a térbeli információk megjelenítése terén, valamint a kapcsolódó jogi és gazdálkodási tudományokban általános jártassággal rendelkeznek, felkészültek a munkaerő-piaci belépésre.
Képesek a mérési, feldolgozási, nyilvántartási, információszolgáltatási és tervezési szakterületeken használatos korszerű technológiák alkalmazására. Elsajátítják és alkalmazzák a környezetbarát és környezetkímélő technológiákat. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák, elvárások
7.1.1. A földmérő és földrendező mérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a földmérés és földrendezés, illetve a hozzá kapcsolódó szakterületek ismeretanyagát, lehetőségeit, fejlődési tendenciáit.
– Ismeri a földméréshez és földrendezéshez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert, szaknyelvezetet.
– Átfogóan ismeri a földmérés területén használatos műszereket, eszközöket, mérési, számítási és kiértékelési módszereket.
– Ismeri a geodézia ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
– Átfogóan ismeri a forgalomban lévő térinformatikai, szakmai adatfeldolgozási szoftvereket.
– Rendelkezik a szakterülethez kapcsolódó jogi, gazdasági és társadalmi ismeretekkel.
– Ismeri az államigazgatási rendszerek működését.
– Átfogóan ismeri az agrárszakterület legfontosabb feladatait.
– Megfelelő idegen nyelvi ismeretekkel rendelkezik a szakma gyakorlásához.
– Ismeri a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat, azokat előnyben részesíti.
b) képességei
– Elvégzi a térbeli objektumok és a térinformatikai rendszerekben előforduló jelenségek elemzését, értelmezését és integrálását – beleértve az ilyen adatok megjelenítését és kommunikációját is – térképek, modellek és mobil digitális eszközök felhasználásával.
– Képes a különböző méretarányú földmérési alaptérképek, tervezési alaptérképek, megvalósulási térképek és térinformatikai adatbázisok előállítására, az elvégzett feladatok minőségtanúsítására.
– Elvégzi a Földön elhelyezkedő természetes és mesterséges tereptárgyak (objektumok) térbeli helyzetének, alakjának, felszínének meghatározását (felmérését), időbeli változásuk követését.
– Felméri és kitűzi a földrészletek határvonalát, beleértve az országhatárokat, közigazgatási határokat, földrészlethatárokat.
– Ismeri és elvégzi a létesítményekkel, az építéssel kapcsolatos mérnökgeodéziai munkákat.
– Képes a korszerű geodéziai és távérzékelési adatgyűjtő eszközök és az ezekkel gyűjtött adatok feldolgozó szoftvereinek használatára.
– Képes térbeli adatokat és információkat kinyerni földi, légi és űrfelvételekből.
– Képes a földrajzi információs rendszerek (térinformatikai rendszerek) tervezésére, megvalósítására, valamint az ezzel kapcsolatos adatok gyűjtésére, tárolására, elemzésére, kezelésére, megjelenítésére és terjesztésére.
– Képes a természeti erőforrások és a társadalmi környezet változásával kapcsolatos térbeli adatok kezelésére és felhasználására a városfejlesztés, a vidékfejlesztés és a regionális fejlesztés tervezésénél.
– Képes az ingatlanok tervezésével, újratervezésével, fejlesztésével, értékbecslésével kapcsolatos földmérési, térinformatikai, ingatlan-nyilvántartási feladatok végzésére.
– Megérti és használja a földmérés és kapcsolódó szakterületek online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
c) attitűdje
– Törekszik a szakmai, a szakmaközi együttműködésre, az alkalmazók igényeinek megértésére, felmérésére.
– Nyitott a földmérési gyakorlat aktuális kérdései iránt.
– Törekszik a szakmai gyakorlatban jelentkező problémák felismerésére, azok megfogalmazására és megoldására a mérnöki etika szabályainak betartásával.
– A komplex megközelítést kívánó, illetve a váratlan döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályokat és a szakmai etikai normákat figyelembe vevő döntéshozatalra.
– Önképzés, vagy más továbbképzés révén törekszik a modern technikai eszközök megismerésére, használatára, és azoknak a szakmai gyakorlatban történő bevezetésére.
– Elkötelezett az élethosszig tanulás mellett, megtervezi és megszervezi saját önálló tanulását.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai ismeretei, tájékozottsága alapján képes önállóan értelmezni, végiggondolni a felmerülő szakmai kérdéseket.
– A tervezési, kivitelezési munkafolyamatban felhasználja a társszakmáktól kapott adatokat.
– Terepi körülmények között önállóan tájékozódik.
– Felelősséget érez munkája iránt, vállalja tettei következményeit.
– Felelősséggel vállal részt szakmai nézetek, trendek kialakításában, indoklásában, képviseletében és a szakterület innovációjában.
– Alkalmas a multidiszciplináris munkacsoportokban való együttműködésre, a projektmenedzsmentben való részvételre.
– Rendelkezik a szakmai és a szakmaközi együttműködéshez szükséges kommunikáció képességével és felelősségtudattal.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos ismeretek (matematika, geometria, fizika) 16–24 kredit;
– informatikai ismeretek (informatika, programozás, CAD alkalmazások, térinformatika) 14–22 kredit;
– általános műszaki és környezettudományi ismeretek (műszaki ismeretek, földhasználat és földminősítés, környezettan, föld- és területrendezés) 6–12 kredit;
– közgazdaságtani és menedzsment ismeretek 4–8 kredit;
– jogi és államigazgatási ismeretek 4–8 kredit;
– társadalomtudományi és EU ismeretek (kommunikáció, EU agrárpolitika) 4–8 kredit;
– mérési és adatfeldolgozási ismeretek (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtési módszerek, térképkészítési technológiák, vonatkoztatási rendszerek, műholdas helymeghatározás, fotogrammetria, távérzékelés, topográfia, nagyméretarányú felmérés, térinformatikai alkalmazások, mérnökgeodézia, föld- és területrendezés) 55–65 kredit.
8.1.2. A szakon sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, amelyek hozzásegítik a hallgatót a személyes képességeinek és érdeklődésének leginkább megfelelő szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez 20–40 kredit.
A választható specializációk szakterületei, kreditarányok:
a) geoinformatika specializáció:
digitális kartográfia, felsőgeodézia, mérnökgeodézia, térinformatikai menedzsment;
b) földrendező specializáció:
föld- és területrendezés, távérzékelési alkalmazások, vidék- és területfejlesztés, vízrendezés és melioráció.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódó intézeti gyakorlati képzésből [két hét geodézia terepgyakorlat (kritériumfeltétel), két hét felmérés terepgyakorlat, két hét komplex terepgyakorlat], valamint egy összefüggő (tíz hét) szakmai gyakorlatból. A gyakorlatok kreditértéke összesen 30 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: kertészmérnöki (Horticultural Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: kertészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 622
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik ismerik a kertészet termelési ágazatainak legfőbb sajátosságait, valamint azok agrárgazdaságon belüli szerepét és lehetőségeit. Képesek üzemi méretű termelési folyamatok tervezésére, irányítására és szervezésére, az áruvá készítés, a termékek forgalmazása és tárolása során jelentkező feladatok vezetésére, a kertészet területén speciális szakigazgatási alapfeladatok ellátására. Alkalmasak önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A kertészmérnök
a) tudása
– Ismeri a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, biológiai folyamatokat.
– Tisztában van a kertészeti termesztés biológiai és technológiai alapjaival, az egyes ágazatok agro- és fitotechnikai sajátosságaival és ezek szabályozási lehetőségeivel, a kertészeti termesztésben károsító szervezetekkel és abiotikus hatásokkal, valamint az ellenük alkalmazható hatékony védekezési módokkal.
– Tisztában van azzal, hogy a kertészeti termesztésben előállított termékek az élelmiszerlánc részét képezik, ezzel kapcsolatban tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
– Ismeri a kertészeti szakmához kapcsolódó műszerek, gépek, berendezések működését.
– Ismeri a mezőgazdasági termelés és az agrárgazdaság egészére vonatkozó tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket, a releváns agrárgazdasági folyamatokat.
– Átlátja az egyes kertészeti ágazatokban (dísznövény-, gyógynövény-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés) felmerülő termelési folyamatok sajátosságait, az ehhez szükséges legfontosabb elméleti és módszertani alapokat és a kapcsolódó gyakorlati ismereteket, a kertészeti szakmában alkalmazható vállalkozási menedzsmentismereteket, valamint a termelési folyamatok, az élelmiszerlánc-biztonság és a minőségbiztosítás összefüggéseit.
– Ismeri az agrárpolitika és a kertészeti szakpolitikák (támogatási, adózási stb.) alapvető funkcióit és összefüggéseit.
– Tisztában van a K+F+I tevékenység kertészetben betöltött szerepével.
– Ismeri a start-up lehetőségeket és technikákat.
– Rendelkezik a kertészeti ágazatok problémáinak azonosításához szükséges ismeretekkel és a releváns információgyűjtés, elemzés és problémamegoldás módszereivel.
– Ismeri a kertészeti szakma és azon belül az egyes kertészeti ágazatok terminológiáját, a szaknyelv anyanyelvi és egy idegen nyelvet jellemző sajátosságait.
– Ismeri a kertészeti termékeket és kereskedelmüket.
– Munkája során különös figyelmet fordít az egyének és a társadalom egészségét támogató környezet kialakítására, egészségbarát műszaki megoldások alkalmazására.
b) képességei
– Kertészeti növények termesztése során képes magas biológiai értékű és élelmiszercélú növények esetén biztonságos, sérülésektől és károsodásoktól mentes termés, illetve áru előállítására, megóvására és igényes kiszerelésére, alkalmas a kertészeti termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szak- és közigazgatási feladatok ellátására.
– Képes a kertészeti ágazatok területén működő vállalkozások, vállalatok, termelőüzemek, valamint kis-és középvállalkozások mérnöki szintű irányítására és ezek gazdálkodásának szakszerű működtetésére, figyelembe véve a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi előírásokat is.
– A kertészeti ágazatok területén képes a termelést előkészítő és szolgáló eljárások megtervezésére, lebonyolítására, az erőforrások szakszerű elosztására, szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában való részvételre, következtetések levonására, nemcsak operatív szinten.
– Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, növényvédelemre.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
– Képes kertészeti ágazati szakmai problémák megfogalmazására, a várható trendek felismerésére, önálló szakmai álláspont kialakítására, és annak megvédésére a viták során.
– Képes a képzése során elsajátított vizsgálati módszereket alkalmazni.
– Képes az agrárgazdaság szereplőinek viselkedését, az agrárium intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét értelmezni, és azt munkája során felhasználni.
– Képes a kertészeti szakterületre vonatkozó ismeretek és módszerek alapján részletes elemzésre, alapvető összefüggések feltárására, önálló következtetések levonására. Szakmai irányítás mellett képes kutatási projektben a projekt részfeladatainak operatív szinten történő közvetlen irányítására.
– Képes az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközök hatékony alkalmazására, a kertészeti szakterülettel kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére, szakterülete tudásanyagának összegző értékelésére anyanyelvén, valamint szaktudományi tartalmak szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is a speciális szakkifejezéseinek aktív alkalmazása révén.
– Képes az IT nyújtotta lehetőségek tudatos és szakszerű használatára, előnyeinek és hátrányainak felismerésére a kertészeti ágazat összefüggéseiben.
– Képes a hatékony kommunikáció különböző formáit, módszereit és eszközeit alkalmazni a kertészeti szakterületre jellemző kommunikáció során.
– Választott kertészeti ágazatában, illetve specializációjában képes az ágazat működését meghatározó szakmai ismeretek rendszerszintű átlátására és értelmezésére.
– Rendelkezik vállalkozásszervezési és -irányítási készséggel.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli az agrárgazdaság, különösen ezen belül a kertészet és a kapcsolódó tudományterületek társadalmi szerepét, képviseli szakterületének legfontosabb értékeit.
– Együttműködő-készség, kapcsolatteremtő képesség jellemzi.
– Érti, magyar és idegen nyelven is alkalmazza a szakmai és emberi kommunikáció szabályait.
– Konstruktívan áll a szakmai kérdésekhez. Kezdeményezőkészség és fogékonyság jellemzi az újdonságok iránt, nyitott az agrártudományok alapvető eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
– Érzékeny a szakterületével kapcsolatosan felmerülő problémákra, törekszik azok elemzésére és megoldására, együttműködési szándékkal közeledik a felmerülő szakmai problémák megoldásához.
– Környezettudatos, fenntartható gazdálkodásra törekvő szemlélettel rendelkezik.
– Felelősségtudata a K+F+I tevékenységhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Nyitott a kertészeti termelésfejlesztés legújabb eredményeinek alkalmazására.
– Minőség iránti igény jellemzi.
– Szakmai felelősségtudattal és együttműködési készséggel rendelkezik.
– Elkötelezett az ágazat szakmai és etikai normái mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősségtudat jellemzi a munkával és magatartással kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően.
– Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
– A döntési és a menedzsment funkciókat önállóan gyakorolja a termelésszervezeti egységek szintjén.
– Felelősséget érez a kertészeti főágazat szerepének erősítésében.
– Felelősséget vállal saját döntéseiért, a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
– Felelősséggel vállalja szakmai állásfoglalásainak következményeit.
– Választott kertészeti ágazatában, illetve specializációjában önállóan képes azonosítani a problémákat, s elméleti és gyakorlati tudása segítségével alkalmas azok megoldási stratégiáinak kidolgozására és e stratégiák következetes követésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a kertészeti ágazatok elméleti és gyakorlati szakmai tudnivalóit megalapozó természettudományi diszciplínák (növénytan, kémia, anyagcsere-élettan, növényi biotechnológia és genetika, természeti erőforrások ismerete) 35–45 kredit;
– a mérnöki felkészültséget megalapozó természettudományos ismeretek (matematika, biometria, fizika, informatika, műszaki diszciplínák) 20–25 kredit;
– társadalomtudományi alapozó ismeretkörök (közgazdaságtan, agrárgazdaságtan, agrárpolitikai ismeretek) 5–10 kredit;
– általános és enciklopédikus mezőgazdasági ismeretek (földművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás) 10–15 kredit;
– a kertészeti növények (dísznövények, gyógynövények, gyümölcstermő növények, szőlő, zöldségnövények) termesztéséhez, szaporításához és áruvá készítéséhez szükséges általános szakmai ismeretek (faj- és fajtaismeret, technikai folyamatok, növényvédelmi diszciplínák, élelmiszerlánc-biztonsági ismeretek) 55–65 kredit;
– kertészeti gazdasági és gazdálkodási ismeretek (marketing, minőségbiztosítás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemszervezés) 10–15 kredit.
8.1.2. A specializációk a kertészeti ágazatokhoz (dísznövénytermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, zöldség- és gombatermesztés), továbbá azok botanikai, molekuláris biológiai alkalmazásaihoz kapcsolódó, karakterisztikus kompetenciákat nyújtó, az intézmények által ajánlható speciális ismeretek, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 15–30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze:
– a szakmai tantárgyi képzéshez kapcsolódóan összesen legalább öt hét terepgyakorlatból, amelynek teljesítése a tantárgyak kreditértékével együtt elismert vagy amely különálló kredit megszerzésére irányul, továbbá
– 30 kreditértékkel elismerhető féléves (tizenkettő-tizenöt hét) összefüggő üzemi gyakorlatból.
1. Az alapképzési szak megnevezése: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki (Equine Husbandry and Equestrian Sport Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horse Breeding, Equestrian Sport Manager
– választható specializációk: lovassport menedzser, lovasedző
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek a lótenyésztés, a lovassport szervezés területén a tudásukat alkalmazni. Ismerik a lovassport szervezés különböző szervezeti formáit és azok működését. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy tanulmányaikat a mesterképzésben folytassák.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök
a) tudása
– Ismeri a mezőgazdasági termelés és az agrárgazdaság egészére vonatkozó alapfogalmakat, tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket, a releváns agrárgazdasági szereplőket, funkciókat és folyamatokat.
– Ismeri és érti a lótenyésztéshez, versenyszervezéshez kapcsolódó műszerek, gépek, berendezések működését.
– Rendelkezik szakterületén az alapvető etikai szabályok, a nemzetközi és a magyar lovaskultúra hagyományainak ismeretével.
– Ismeri a lótenyésztés szervezeti kereteit, az agrárgazdaságot működtető intézményhálózatot, valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályi hátteret.
– Ismeri a jogi és közgazdasági szabályozórendszert, a rendelkezések alkalmazásának módszereit, technikáit és az ágazathoz tartozó szakigazgatási feladatokat.
– Ismeri a lovas ágazathoz szervesen kapcsolódó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezését, a tenyészállat-értékesítési módszereket, a lóállomány betegségmegelőzési feladatainak ellátását.
– Birtokában van a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására vonatkozó ismerteknek.
– Szakterületén alkalmas a gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzésére.
– Ismeri a lótenyésztés és lótartás területén a legújabb kutatási eredményeket.
– Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és az egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
b) képességei
– Képes az agrárgazdaság szereplőinek viselkedését, az agrárium intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét értelmezni, és munkája során felhasználni.
– Képes anyanyelvén szakterülete tudásanyagának összegző értékelésére, azok szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.
– Képes szakterületével kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére, és speciális szakkifejezéseinek aktív alkalmazására.
– Képes a lótenyésztéssel, lótartással, lovas oktatással foglalkozó egységekben felmerülő feladatok megértésére.
– Képes, az ágazatot érintő technológiai fejlesztések megértésére, befogadására, azok átültetésére a napi munkaszervezésben.
– Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
lovassport menedzser specializáción továbbá
– Képes a lovasversenyek és egyéb, a lóhoz köthető szakmai rendezvények szervezésre és lebonyolítására.
– Képes tenyésztő és nemesítő munka végzésére, a tenyészállatok és a kiképzett sport-, verseny- vagy más használatú lovak szakszerű kezelésére és azok értékesítésére.
lovasedző specializáción továbbá
– Képes a ló-lovas együttesek kiképzésére, lovassportedzések vezetésére, valamint lovak és lovasok versenyre való felkészítésére, azok versenyeztetésre.
c) attitűdje
– Kritikusan, de együttműködési szándékkal szemléli saját és mások tenyésztői, kiképzői, edzésvezetői munkáját és a környezetében zajló lótenyésztéssel, lótartással és lókiképzéssel kapcsolatos szakmai tevékenységet.
– Befogadó mások véleménye iránt, különösen a tenyésztési eljárásokkal és kiképzési módszerekkel kapcsolatban.
– Környezettudatos szemlélettel rendelkezik, igyekszik ennek megvalósítására az ágazathoz köthető tevékenység során.
– Fogékony a szakterülethez kapcsolódó eszközök, berendezések működéséhez szükséges ismeretek befogadására.
– Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét, különös tekintettel a nemzetközi edzői besorolásra.
– Betartja a szakirányú etikai elvárásokat és a szakirányú viselkedéskultúra elveit.
– Szakmai kérdésekhez konstruktívan áll hozzá, kezdeményező, fogékony az újdonságokra.
– Különös gondot fordít az egészség- és környezettudatos technológiák és hulladékkezelési módszerek alkalmazására.
e) autonómiája és felelőssége
– Felelősségtudatosan képes a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés során a minőségi, a minőségbiztosítási, és a munkavédelmi előírások megtartására, jogi és közgazdasági szabályozórendszerének alkalmazására.
– Felelősséggel vállalja a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, állatvédelemi és munkavédelmi előírásait, döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
– A lótenyésztés, lótartás, versenyszervezés területén a kollégáival egyeztetett szakmai álláspontot alakít ki, álláspontját megvédi a viták során.
– Képes az agrárium területén működő lótenyésztéssel, lótartással, lókiképzéssel foglalkozó vállalkozások, vállalatok irányítására, és ezek gazdálkodásának szakszerű működtetésére, figyelembe véve a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi előírásokat is.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– szakmai alapozó ismeretek 50–80 kredit:
– természettudományos, műszaki, természet- és környezetvédelmi, alapismeretek,
– általános jogi, igazgatási, kommunikációs és gazdálkodási alapismeretek,
– agrárágazati (növénytermesztési, állattenyésztési) alapismeretek,
– lótenyésztési, lóhasználati alapismeretek,
– ágazati, szervezeti alapismeretek;
– lótenyésztő, lovassport szervező szakmai ismeretek 70–100 kredit:
(Takarmánynövény-termesztés. Gyepgazdálkodás. A ló funkcionális anatómiája és mozgása. Speciális lóegészségügyi ismeretek. Lótenyésztés. Lovaglás. Takarmányozástan. Sport és versenyló-tenyésztés. Lovak takarmányozása. Lóbírálat és lókereskedelem. Lovak tartástechnológiája. Etológia. Szakági ismeretek. Környezetgazdálkodás. Számvitel és pénzgazdálkodás. Üzemgazdaságtan. Vezetés és szervezés. Marketing. Vállalkozási ismeretek. Mezőgazdasági géptan.)
8.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező, válaszható specializációk és azok szakterületi ismeretei
A válaszható ismeretek képzésen belüli kreditaránya – a szakdolgozat elkészítését is beleértve – legfeljebb 50 kredit.
Válaszható specializációk:
a) lovassport menedzser specializáció
létesítmények vezetéséhez, tenyésztésszervezéshez, versenyszervezéséhez szükséges ismertek;
b) lovasedző specializáció
középfokú edző szinthez szükséges készségek, kompetenciák elsajátítása, különös tekintettel a humán anatómiára, az edzésvezetés elméletére és módszertanára.
Mindkét specializáción továbbá szakmai idegen nyelvi, kommunikációs készségeket fejlesztő ismeretek oktatása történik.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen legalább hat hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint a képzés utolsó félévében a háromszor négy héten át tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. Az összefüggő szakmai gyakorlat a specializáció szerinti szakterületnek megfelelő gyakorlati terepen, azonos gyakorlati óraszámmal megvalósuló képzés.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés teljes idejű képzésként folyik.
1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in the Agriculture and Food Industry)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521
7. Az alapképzési szak képzési célja és szakmai kompetenciák
A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki, alkalmazott biológiai, gazdasági és humán ismereteik birtokában képesek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazott gépészeti, műszaki berendezések üzemeltetésére és fenntartására, gépészeti technológiák bevezetésére, a kutatás és műszaki fejlesztés átlagos bonyolultságú feladatainak megoldására, a termelés, gépüzemeltetés irányítási feladatainak végrehajtására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök
a) tudása
– Ismeri a mező- és élelmiszer-gazdasági tevékenység egészére vonatkozó alapfogalmakat, tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket.
– Ismeri az alkalmazási szakterületek (élelmiszer-alapanyag, élelmiszer-ipari nyersanyag, takarmány előállítás, továbbá élelmiszer-ipari feldolgozási műveletek és technológiák), valamint a releváns műszaki tárgykörök alapvető tényeit, irányait és határait. Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
– Ismeri a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ipari feldolgozás energia-, környezet- és egészségtudatos műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi, műszaki, alkalmazott-biológiai és élemiszer-biztosági elveket, összefüggéseket, eljárásokat és mindezeket a műszaki logika szabályai szerint értelmezni tudja.
– Ismeri és érti az élelmiszer-gazdaság szakterületein végbemenő folyamatok általános összefüggéseit, kölcsönhatásait, rendelkezik az ehhez szükséges legfontosabb elméleti és módszertani alapokkal, a kapcsolódó gyakorlati ismeretekkel.
– Ismeri a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ipari feldolgozási technológiák gépesítési feladatait.
– Ismeri a termelési folyamatok műszaki kiszolgálásához szükséges gépek és berendezések működését, a termeléshatékony géprendszerek kialakításának és összeállításának minden alapvető kritériumát.
– Birtokában van mindazon ismereteknek, amelyek segítségével energiatakarékos és környezetkímélő, ugyanakkor termeléshatékony géprendszer-üzemeltetés, szervizelés és műszaki fejlesztés valósítható meg.
– Ismeri az élelmiszergazdaság hatékony működtetéséhez szükséges általános műszaki kiszolgálási és gépforgalmazási ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását.
– Tisztában van az élethosszig tartó tanulás, az életpálya-tervezés fontosságával, szakmai előmenetelének lehetőségeivel.
– Ismeri az élelmiszer-gazdaság alapvető gazdasági, gazdálkodási, vállalkozási és jogi szabályait, azokat kreatív módon alkalmazni tudja.
– Birtokában van a szakterületének műveléséhez szükséges infokommunikációs ismereteknek.
b) képességei
– Képes az élelmiszer-gazdaság műszaki kiszolgálásához és fejlesztéséhez kapcsolódó műszaki ismeretrendszert alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– Feladatai végrehajtásakor képes az adott alkalmazási terület műszaki irányításához szükséges legfontosabb elméleteket, eljárásrendeket, valamint az azokkal összefüggő terminológiákat alkalmazni.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megoldására.
– Képes használni, megérteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakterületeinek jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– Képes az élelmiszer-gazdaságra jellemző termelési, termék-előállítási rendszerek és folyamatok műszaki modellezésére.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Képes mezőgazdasági termelési eljárások és élelmiszer-ipari termékfeldolgozó technológiák megvalósítását lehetővé tevő gépek és géprendszerek összeállítására, telepítésére, üzemeltetésére, szervizelésére.
– Képes a vidékfejlesztési, településmérnöki és településüzemeltetési eljárások műszaki feladatainak ellátására, beleértve a szakkommunikációs és a műszaki logisztikai folyamatok előkészítését, irányítását.
– Képes az élelmiszergazdasági folyamatok, illetve az azokat segítő műszaki kiszolgálási, logisztikai, biztosítási, pénzügyi tevékenységeket szolgáló számítógépes hálózatok működtetésére, egyszerű programok alkalmazására, bővítésére.
– Képes az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás műszaki vonatkozásaiban oktatási, szakhatósági, szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátására.
– Képes kis és közepes méretű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozások létrehozására és irányítására.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli az agrárműszaki tudományág társadalmi szerepét, annak alapvető viszonyát a világhoz.
– Munkájában és teljes kapcsolatrendszerében felelősséggel képviseli a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szakma értékrendjét, nyitott a szakmailag megalapozott kritikai észrevételekre.
– Nyitott és fogékony a korszerű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológiák megvalósítását és továbbfejlesztését szolgáló műszaki, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására és hiteles közvetítésére.
– Fogékony az élelmiszergazdasági tevékenységhez kapcsolódó gépek, berendezések működéséhez, üzemeltetéséhez, szervizeléséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges ismeretek befogadására. Felelősségtudata a K+F+I tevékenységhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát. Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Kritikusan fogadja el a munkahelye munka- és szervezeti kultúráját, etikai elveit, de törekszik arra, hogy a problémákat kollektív szakmai együttműködésben oldja meg.
– A mérnöki munka során előnyben részesíti az egyének és a társadalom egészségét javító, környezetbarát megoldásokat.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan tervezi és választja ki az élelmiszer-gazdaság adott szakterületi tevékenységéhez megfelelő gépeket, berendezéseket.
– Önállóan tervezi és irányítja a termelőtevékenységet biztosító gépek, berendezések energetikai, műszaki üzembiztossági, környezetvédelmi és szervizelési feladatait.
– Önállóan tartja a kapcsolatot a gép- és alkatrész-forgalmazókkal valamint a releváns szerviz hálózatokkal.
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. A következményekért felelősséget vállal.
– Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Öntevékenyen tárja fel az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Önállóan és felelősségteljesen tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– alkalmazott matematikai és természettudományos ismeretek (matematika, fizika, műszaki kémia, mechanika, informatika, ábrázolás és térinformatika, általános műszaki ismeretek) 30–45 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (mikro- és makroökonómia, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági jog és etika, minőségügyi ismeretek, infó-kommunikáció, humán és menedzsment ismeretek, EU agrárpolitika) 10–20 kredit;
– mezőgazdasági és élelmiszer-ipari diszciplínák (növénytani, állattani, talajtani ismeretek, élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok, higiénia és minőségbiztosítás, növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, élelmiszer-technológiai és élelmiszerlánc-biztonsági ismeretek) 10–20 kredit;
– általános gépészmérnöki diszciplínák (anyagismeret, hő- és áramlástan, gépelemek, elektro- és irányítástechnika, logisztika- és anyagmozgatás, gép- és épület-szerkezettan, gyártás- és javítástechnológiák) 22–36 kredit;
– energetikai és környezetipari diszciplínák (települési és környezetműszaki ismeretek, műszaki logisztika, a melioráció és mezőgazdasági vízgazdálkodás gépesítése, környezettechnika, energiagazdálkodás, élelmiszer-ipari gépek és berendezések, munkavédelem, üzemeltetési és üzemfenntartási ismeretek) 18–28 kredit;
– mezőgazdasági és élelmiszeripai gépesítés diszciplínái (erőgépek, munkagépek, géprendszerek, ágazati gépesítés, gépüzemeltetés, gépfenntartás, műszaki fejlesztés) 18–28 kredit;
– IT és precíziós technológiák műszaki ismeretei (műszaki informatika, képfeldolgozás és távérzékelés, felhasználói szoftverek, irányítás- és szabályozástechnika, méréstechnika) 10–20 kredit.
8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által ajánlott intézményspecifikus műszaki ismeret, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 20–30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat három részből álló, féléves időtartamú (tizenkettő-tizenöt hét) gyakorlat, amelynek részei
– a szakmai alapképzéshez kapcsolódó legalább egy hét időtartamú gyakorlati képzés, szakmai tanulmányút,
– a szakmai alapozó képzéshez kapcsolódó legalább négy hét gépi munkavégző gyakorlat,
– a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó legalább hat hét szakmai-vezetői gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki (Agricultural Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: mezőgazdasági mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–40 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621
7. Az alapképzési szak képzési célja és szakmai kompetenciák
A képzés célja mezőgazdasági mérnökök képzése, akik általános természettudományi ismeretekre alapozott mezőgazdasági, műszaki és gazdasági tudás birtokában vannak, Európai Uniós ismeretekkel, továbbá megfelelő szintű gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a termelés közvetlen irányításához, valamint egy adott gazdaságban alkalmazott technológiai folyamatok szükség szerinti módosításához, illetve új technológiák bevezetéséhez. Felismerik az élelmiszerláncban betölthető szerepköröket. Munkájuk során olyan megoldásokat keresnek és részesítenek előnyben, amelyek a társadalom és az egyének egészségét támogatják, illetve a környezet védelmét is szem előtt tartják. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mezőgazdasági mérnök
a) tudása
– Ismeri a mezőgazdasági termelést megalapozó természettudományi, műszaki, technológiai, élelmiszerlánc-biztonsági, gazdálkodási és gazdasági alapfogalmakat.
– Ismeri a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiákat és azok gyakorlati alkalmazását.
– Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
– Ismeri az agrárium Európai Uniós és magyar intézményrendszerének felépítését, jogi szabályozását.
– Birtokában van mindannak az ismeretnek, amely képessé teszi szabatos szakmai kommunikációra, mezőgazdasági termelésben való közvetlen részvételre, annak támogatására, továbbá K+F+I projektek gyakorlati megvalósításában való aktív – operatív – szereplésre.
b) képességei
– Képes családi gazdaságot alapítani és vezetni.
– Képes a mezőgazdasági termelés folyamatában fellépő rutinszerű problémák felismerésére és annak megszüntetésére.
– Képes az az élelmiszerlánc-biztonsági alapelveket betartani és betartatni élelmiszer előállítása során.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
– Ismeri a környezet és a mezőgazasági termelés egymásra hatását és képes munkájában komplex szemlélettel dönteni.
– Mezőgazdasági vállalkozások középvezetőjeként rendelkezik megfelelő kooperációs képességgel, melynek révén a szakmai utasításokat egyértelműen tudja értelmezni és közvetíteni a beosztottjai felé.
– Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.
– Képes az ágazatra vonatkozó előírások, jogszabályok értelmezésére, azokat betartja és betartatja.
– Megfelelő kommunikációs képességgel rendelkezik, amely alkalmassá teszi szakmai véleményének, álláspontjának megfogalmazására és – vita esetén – annak megvédésére.
c) attitűdje
– Szakmai kérdésekhez konstruktívan áll hozzá.
– Érzékeny a mezőgazdaság bármely szektorában felmerülő problémák, az újabb termelési irányzatok iránt és törekszik azok megoldására illetve bevezetésére.
– Felelős az élelmiszerlánc-biztonsági feltételek betartásáért.
– Szakmai döntéseiben fontos szerepet játszik a társadalom és az egyéni egészsége és a környezet védelme.
– A mezőgazdasági mérnök munkája során önállóan végzi szakmai feladatait.
– Önállóan tervezi meg életpályáját.
– Elfogadja a szakmai fejlődés fontosságát és az életpálya-tervezés fontosságát és tudatában van annak, hogy az élethosszig tartó tanulás a sikeres életpálya alapja.
– Ennek megfelelően folyamatosan képezi magát, tájékozódik a mezőgazdasági technológia területén zajló kutatásokról és azok eredményeiről.
– Érzékeny a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági vonatkozásai iránt, amely megnyilvánul álláspontjának megfogalmazásában és napi munkájában egyaránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes önálló gazdálkodásra a mezőgazdasági termelést kiszolgáló szolgáltatói, kereskedelmi szektorokban való önálló munkavégzésre vagy különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői és operatív irányítói feladatainak ellátására, a tanácsadásra.
– A feladatai ellátása során fellépő döntéseiért, saját és a rábízott munkaerő munkájáért felelősséget vállal.
– Szakmai ismeretei alapján képes K+F +I projektek munkatervének önálló összeállítására és vállalja a fejlesztési tevékenység közvetlen irányításának felelősségét.
– Érti és hitelesen képviseli a mezőgazdaság bármely szektorának fontosságát, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.
– Elkötelezett a mezőgazdasági termelés pozitív társadalmi megítélésének fenntartása, javítása iránt.
– Szakmai kommunikációjában felelősen képviseli szakmai meggyőződését.
– Véleményét önállóan, szakmailag megalapozottan és felelőssége tudatában fogalmazza meg.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1 A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek [az általános és specifikus mezőgazdasági ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges általános természettudományos (botanikai, zoológiai, kémiai, genetikai) ismeretek] 15–25 kredit;
– mérnöki alapismeretek [általános műszaki (informatikai, gépészeti) ismeretek] 4–10 kredit;
– mezőgazdasági és technológiai alapismeretek [az egyes mezőgazdasági ágazatok specifikus ismereteinek elsajátításához szüksége alapozó mezőgazdasági (talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai, élelmiszerlánc-biztonsági, vízgazdálkodási, agrometeorológiai) ismeretek] 15–30 kredit;
– gazdasági és humán alapismeretek (a hazai és nemzetközi agrárgazdaság intézményrendszere, a mezőgazdasági termelés jogi és gazdasági szabályozásának alapjai, társadalmi jelentősége) 5–12 kredit;
– mezőgazdasági mérnöki szakmai ismeretek (a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó technológiai, operatív, gazdasági, társadalmi ismeretek, a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés gyakorlati ismeretei) 75–100 kredit;
– komplex gyakorlati ismeretek (egy-egy mezőgazdasági üzem működésének, a hatékony és gazdaságos termelés megvalósítási gyakorlatának komplex megismerése) 30–36 kredit.
8.1.2. A sajátos kompetenciákat eredményező, az agrárium egy-egy szektorában történő elméleti, gyakorlati elmélyülést lehetővé tevő és a következő képzési szinten történő továbbtanulás lehetőségét megalapozó, választható ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül 25–40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert,
középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen három-öt hét gyakorlati képzésből, valamint egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból.
1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági szakoktató (Agricultural Instruction)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: mezőgazdasági szakoktató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Instructor
– választható specializációk:
– mezőgazdasági
– élelmiszer-ipari
– környezetvédelemi, vízgazdálkodási
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 5 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 146
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mezőgazdasági szakoktatók képzése, akik felkészültek a specializációnak megfelelő, az Országos Képzési Jegyzék szerinti környezetvédelem-vízgazdálkodás, mezőgazdaság, élelmiszeripar szakmacsoportjaiba tartozó adekvát szakképesítések iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseiben folyó szakmai gyakorlati tárgyak oktatására, az összefüggő szakmai gyakorlatok megtervezésére, szervezésére, vezetésére, lebonyolítására felkészültek a pedagógus kompetenciaelvárások teljesítésére.
A képzés része a szakmai gyakorlati tantárgyakhoz kapcsolódó tanműhelyi, szakképző intézményen belüli és kívüli összefüggő szakmai (vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi, tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítása, illetve a felsőoktatási szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mezőgazdasági szakoktató
a) tudása
– Átfogóan ismeri a szakképzés jogszabályi elvárásait, a szakképesítések rendszerét.
– Ismeri az agrár szakterületi szakmacsoportba tartozó szakképesítések rendszerét.
– Ismeri az agrár irányultságú szakképesítések szakmai gyakorlati tantárgyait, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó összefüggő szakmai gyakorlati követelményeket.
– Ismeri az egészségmegőrzéssel és az egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapvető elvárásokat, különösen a szakképzés adekvát szakterületén érvényesítendő élelmiszerlánc-biztonsággal, környezet-, munka-, baleset- és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelményeket.
– Rendelkezik a mezőgazdasági szakoktatói tevékenységhez szükséges természettudományos, gazdasági menedzsment ismeretekkel, a speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.
– Ismeri az új, korszerű technológiákat, azok alkalmazását. Nyomon követi és beépíti a tananyagba a szakterületre jellemző termelési és gazdálkodási eljárásokat, technológiai fejlődéseket.
– Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
– Új módszereket és eljárásokat alkalmaz az oktatásban, a specializációknak megfelelő területeken.
b) képességei
– Képes gyakorlati oktatói tevékenység folytatására.
– Képes szakképzést nyújtó középiskolában és felnőttképzésében az adott szakiránynak megfelelő gyakorlati tárgyak oktatására, a gyakorlatok vezetésére, a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására.
– Képes a szakterületi képzéssel kapcsolatba hozható tanügyi dokumentumok, jogszabályok és iskolai dokumentumok használatának oktatására.
– Gyakorlati foglalkozásokat és összefüggő szakmai gyakorlatokat tervez, szervez, vezet és irányít.
– Meghatározza a gyakorlati foglalkozások tantervhez igazodó céljait, követelményeit; a foglalkozásokhoz szükséges személyi, tárgyi, környezeti és pénzügyi feltételeket, továbbá biztosítja a tanulók egészségének, testi épségének védelmét.
– Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulás tervezésének oktatására, a végzettségének megfelelő korosztály, továbbá a felnőttképzés keretében.
– Képes a tanulók személyiségének életkorukkal összhangban lévő fejlesztésére a gyakorlati munkavégzések folyamatában.
– Képes a szakterületen alkalmazott technikai eszközök és technológiai folyamatok megismertetésére.
– Képes a gyakorlati képzés során a szakmai feladatok ellátásához szükséges kompetenciák fejlesztésére.
– Képes a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kezelésére.
– Képes a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, valamint az elméleti követelményekkel való összehangolására.
– Képes a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére.
– Képes a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására.
– Képes szakmai gyakorlati vizsgára történő felkészítésre, valamint szakmai bizottsági tagként gyakorlati vizsgáztatási feladatok ellátására.
– Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő pályaorientációs feladatok ellátására.
– Képes a környezet-, munka-, baleset- és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítésére a szakmai gyakorlati képzésben.
– Képes a szakterületére jellemző online és nyomtatott szakirodalom magyar és idegen nyelven történő megértésére és használatára.
– Képes saját önálló tanulásának megtervezésére és megszervezésére.
– Hatékonyan választja meg az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát, egységét támogató munkaformákat, alkalmazza őket a szakképzés folyamatában.
– A pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban képes szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra.
– Képes a termelési, szolgáltatási folyamatot alkotó munkafolyamatok meghatározására.
– Képes a munkafolyamatokban alkalmazható eszközök, szerszámok, gépek és berendezések megválasztására, működtetésére.
– Képes a szakmai szocializáció megalapozását segíteni.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés eredményeinek felhasználására.
– Képes szakmai és érdekvédelmi szervezetekben való közreműködésre.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósulásának egyik eszközévé váljon.
– Váratlan döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és az etikai normák teljes körű figyelembevételével meghozni döntését.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
– A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
– Fejleszti a szakmával kapcsolatos hivatástudat kiépítését.
– Ismeri a szakterületi, szakmai érvényesülési és szakmai mobilitási lehetőségeket, képes ezen ismeretek megosztására.
– Rendszeres kapcsolatot tart a gazdálkodó vagy szolgáltató szervezetekkel, üzemekkel.
– Képes az üzem és az iskola érdekeinek egyeztetésére, képviseletére.
– Részt vesz az iskola vagy a szakképző intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének kialakításában.
– Közreműködik a település, a kistérség és a régió fejlesztésében.
– Képes adott szakképesítés szerinti munkahelyek sajátos munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteinek közvetítésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– A szakoktató képzésben közös képzési tartalmak ismeretei (Nemzeti alaptanterv szakterületi és szakmacsoportos ismeretei. Pedagógiai és pszichológiai elméleti, gyakorlati ismeretek.) 30–40 kredit;
– A mezőgazdasági szakoktató képzés szakterületi ismeretei 120–130 kredit, melyből
– szakoktatói tevékenységhez szükséges alapozó (természettudományos gazdasági és gazdaságmenedzsment) ismeretek 30–40 kredit;
– a mezőgazdasági szakoktató – specializáció szerinti – adekvát (környezetvédelem és vízgazdálkodás, mezőgazdaság, élelmiszeripar) Országos Képzési Jegyzék szakmacsoportjába tartozó szakképesítések szakmai elméleti és gyakorlati tárgyainak oktatásához szükséges általános és speciális módszertani és gyakorlati ismeretei 80–90 kredit;
– a mezőgazdasági szakoktató képzés specializációihoz kapcsolódó választható ismeretek (pedagógiai és pszichológiai ismeretek, Országos Képzési Jegyzék szakmai gyakorlati ismeretek) 15–25 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, iskolai és munkahelyi összefüggő gyakorlat és portfolió készítése, amelynek kreditértéke 30 kredit.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés folyamán a hallgatók különböző tantárgyaikhoz (Nemzeti alaptanterv szakterületi és Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítés szakmacsoportos ismeretek, pedagógiai-pszichológiai gyakorlati ismeretek, a szakképesítés szakmai gyakorlati ismeretei) kötődően folyamatosan oldanak meg olyan projektfeladatokat, melyek feltétele a tantervben meghatározott iskolai gyakorlatokon való részvétel.
A képzés utolsó félévében kötelező összefüggő iskolai és munkahelyi gyakorlaton kell részt venni. Ennek során a hallgatók elsajátítják szakterületük gyakorlati képzésének sajátosságait és feladatait a szakképző intézményekben és gyakorlati képzőhelyeken. A gyakorlat folyamán mentoraik irányításával önálló oktatási és szakmai tevékenységet folytatnak.
1. Az alapképzési szak megnevezése: szőlész-borász mérnöki (Viticulture and Oenology Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: szőlész-borász mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer of Viticulture and Oenology
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szőlész-borász mérnökök képzése, akik megszerzett szőlőtermesztési-borászati és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó szőlészeti-borászati munka szervezésére és irányítására, a K+F+I tevékenységben történő részvételre a szőlészet és borászat területén. Alkalmasak önálló borászati gazdaságok létrehozására és azok üzemeltetésére, valamint borászati termékek forgalmazására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szőlész-borász mérnök
a) tudása
– Ismeri az agrárgazdaság egészére, a mezőgazdasági termelésre és az élelmiszerlánc-biztonságra vonatkozó alapfogalmakat, azok főbb jellegzetességeit és összefüggéseit, valamint a szőlészeti és borászati ágazat szereplőinek szerepét, azok funkcióit és az ágazathoz kötődő folyamatokat.
– Tisztában van a szőlészetet és borászatot megalapozó természettudományi (matematika, biometria, fizika, alkalmazott informatika, kémia, növénytan, növényélettan, genetika, általános mikrobiológia) és mérnöki alapismeretekkel, valamint a szakma műszaki és gazdaságtudományi alapjaival (közgazdaságtan, üzemtan).
– Birtokában van a szőlész-borász szakma általános szakmai ismeretköreivel az élelmiszer- és borászati kémia, az analitika, az egészségtan, az élelmiszerlánc-biztonság, a mikrobiológia, az élelmiszer-ipari alapműveletek (mérés és automatizálás, munkavédelem, hő- és anyagátadás), a géptan területén.
– Tisztában van a rovartan, a kórtan, az agrometeorológia, a talajtan, az agrár- és élelmiszer-ipari gazdaságtan szőlészeti és borászati vonatkozásaival.
– Birtokában van a szőlészet és borászat ágazatához kapcsolódó vezetési, szervezési és marketing ismereteknek, valamint a minőségbiztosítás vonatkozó szakterületeinek.
– Ismeri a szőlőtermesztés és borászat történetét.
– Jártas a szőlőtermesztés biológiai és ökológiai alapjaiban, a termőhelyismeretben, szőlőtermesztés-technológiai ismeretekben, (hagyományos, organikus, biodinamikus, integrált) művelési irányzatokban.
– Ismeri a szőlőtermesztés gépesítését, a borászati technológia (borkészítés, erjesztésirányítás, borkezelések, borstabilizálás), a minőségszabályozás, az organoleptikus értékelés és a kóstolástechnika fontosabb elemeit.
– Tisztában van a szőlő növényvédelmével, a szőlő-fajtaismerettel és -használattal, a szőlőnemesítés és a biotechnológia alapjaival, a szőlőszaporítás ismereteivel.
– Ismeri a szőlőtermesztés rendeleti szabályozását és eredetvédelmét.
– Tisztában van a szőlészet és borászat gyakorlatának elemeivel (műszerek, gépek, berendezések működési alapelveivel, a melléktermékek kezelésére vonatkozó ismeretekkel).
– Ismeri a szőlészet és borászat területének alapvető etikai szabályait.
– Ismeri a mezőgazdaság, ezen belül a szőlő- és bortermelés intézményhálózatát, az ágazat működésének jogszabályi hátterét és a kapcsolódó menedzsment-ismereteket (függetlenül a gazdálkodó egység méretétől).
– Ismeri az agrárpolitika valamint a vonatkozó szakpolitikák (támogatási, adózási stb.) alapvető elemeit és összefüggéseit.
– Birtokolja a szakterületi problémák azonosításához szükséges ismereteket és a releváns információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási módszereket.
– Tisztában van a K+F+I tevékenység szerepével és az agrárgazdaságban – különösen a szőlő és bor ágazatban – betöltött szerepével.
– Rendelkezik a tevékenységi területén alkalmazható olyan korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismeretekkel, amelyekkel képes erősíteni a munkaszervezetek egészséget támogató voltát.
– Ismeri a hatékony kommunikáció formáit, módszereit és eszközeit.
b) képességei
– Képes a szőlészet és borászat területén önálló szakmai álláspont kialakítására, annak megvédésére; szakmailag megalapozott vélemény megalkotására.
– Értelmezni tudja az agrárgazdasági szereplők viselkedésének, az agrárium intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét.
– Átlátja a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert.
– Képes szőlészeti és borászati eljárások megtervezésére, lebonyolítására, az erőforrások elosztására, részt tud venni a szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában és a következtetések levonásában (nemcsak operatív szinten).
– Képes a szőlészet és borászat területén működő vállalkozások, vállalatok, termelőüzemek ágazati, valamint kis-és középvállalkozások irányítására, és ezek gazdálkodásának szakszerű működtetésére, figyelembe véve a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi előírásokat is.
– Létre tud hozni és fenn tud tartani korszerű szőlőültetvényeket.
– Képes ültetvény-beruházási tervdokumentációk, termesztési és borászati technológiai tervek készítésére, a szakterületi fejlesztésre.
– Magas szinten képes végezni, irányítani és fejleszteni korszerű, gépesített termesztéstechnológiákat.
– Tudja alkalmazni az ismert szőlőtermesztés-technológiai irányzatokat.
– Felismeri a szőlő kórokozóit, kártevőit és az ültetvényben előforduló gyomnövényeket, növényvédelmi mérnökkel együttműködve képes az ellenük való hatékony és élelmiszerlánc-biztonságot nem veszélyeztető védekezési módszerek kidolgozására, alkalmazására.
– El tudja látni a megtermelt alapanyag feldolgozásával és a késztermék forgalmazásával kapcsolatos teendőket, a megtermelt szőlő minőségét megtartó borkészítést.
– Képes irányítani a szőlőfeldolgozás és borkészítés folyamatát.
– Képes bormarketing végzésére, annak segítésére.
– Tud borkezelést végezni.
– Alkalmazni képes a borharmónia létrehozására irányuló módszereket.
– Képes alkalmazni a korszerű borászati technológiákat, a minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés lépéseit.
– Korszerű, ökonómiai szemlélettel tudja értékelni a termesztési módszereket és a borkészítést.
– Szakmai irányítás mellett részt vesz kutatási projektben a projekt részfeladataiban, képes annak operatív szintű, közvetlen irányítására.
– Megérti a szakterülettel kapcsolatos idegen nyelvű információkat, a speciális szakkifejezéseket aktívan alkalmazza, az írásbeli és szóbeli kommunikáció eszközeivel együtt.
– Képes a szőlészeti és borászati szakterület tudásanyagának összegző értékelésére anyanyelvén valamint annak szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.
– Magas szinten képes alkalmazni a szőlészeti és borászati szakma szókincsét anyanyelvén és egy idegen nyelven.
c) attitűdje
– Együttműködő-készség és kapcsolatteremtő képesség jellemzi.
– Döntési és kezdeményező készséggel bír.
– Etikus szakmai felelősségtudat jellemzi.
– Birtokában van az önképzés iránti igénynek, nyitott a szakmai innovációk befogadására.
– A szőlész-borász szakma iránti problémaérzékenység jellemzi, törekvő azok megoldásában.
– Elkötelezett a minőség és az élelmiszerlánc-biztonság mellett.
– Elkötelezett a környezettudatos szőlészeti és borászati tevékenység iránt.
– Nyitott a szőlő-bor ágazat alapvető eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára.
– Elfogadja és képviseli a szőlész-borász szakma legfontosabb értékeit.
– Különös gondot fordít az egészség- és környezettudatos technológiák alkalmazására és hulladékkezelésre.
– A mérnöki munka során előnyben részesíti az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat.
d) autonómiája és felelőssége
– A termelés-szervezeti egységek szintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért, valamint felelősséggel vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.
– Önállóan tervezi meg saját szakmai fejlődési útját.
– Hatékony önképzésre törekszik, az ehhez szükséges forrásokat felkutatja a szőlészet és borászat területén.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános természettudományi (matematika, biometria és informatika, fizika, kémia, biológia, mérnöki (közgazdaságtan, üzemtan) alapozó diszciplínák 44–58 kredit;
– a szőlész-borász szakmát megalapozó szakmai tudományterületek (élelmiszer-kémia és analitika, mikrobiológia, élelmiszer-ipari alapműveletek, mérés és automatizálás; munkavédelem, hő- és anyagátadási borászati műveletek, szőlészeti és borászati gépek; agrometeorológia, talajtan, gazdaságtan; vezetési, szervezési és marketing ismeretek, minőségbiztosítás) 47–57 kredit;
– a szőlész-borász specifikus szakterületek (a szőlőtermesztés és borászat története, a szőlőtermesztés biológiai és ökológiai alapjai, termőhelyismeret, kapcsolódó jogi ismeretek, technológiai és géptani ismeretek, termesztéstechnológia, művelési irányzatok, a szőlő kórtana és növényvédelme; szőlőfajtaismeret és -használat, korszerű nemesítési ismeretek; borászati technológia, minőségszabályozás, organoleptikus értékelés) 39–65 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze. Egy legalább három alkalommal megszervezett, egyenként egy hét időtartamú, a szak kiemelt tárgyköreit (szőlészet, borászat) érintő, a szorgalmi időszakba beépített szakmai gyakorlat, amelyeknek hallgatói munkaigényét a megfelelő tantárgyak kreditértékébe kell beépíteni, továbbá egy fél évig (tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: tájrendező és kertépítő mérnöki (Landscape Management and Garden Construction Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: tájrendező-kertépítő mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape and Garden Engineer
– választható specializációk: kertépítő, tájrendező, településüzemeltető
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja tájrendező-kertépítő mérnökök képzése, akik ökológiai, műszaki, építészeti technológiai, gazdasági, környezetegészségügyi és vezetési ismereteik birtokában felkészültek a táj, a települések és a különböző létesítmények környezetének kertépítési, építési-kivitelezési, rendezési, fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A tájrendező-kertépítő mérnök
a) tudása
– Rendelkezik a tájrendező, a kertépítő és a településüzemeltető szakterület ismeretrendszerének és összefüggéseinek átfogó tudásával, ismeri a különböző elméleti megközelítéseket és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri a tájrendező és kertépítő tervező, kivitelező és fenntartó tevékenység egészére vonatkozó ökológiai összefüggéseket, alapfogalmakat, tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket.
– Ismeri és érti a szakterületéhez kapcsolódó műszaki alapokat (műszerek, gépek, berendezések, szoftverek működését).
– Ismeri a kertépítéshez, tájrendezéshez és településüzemeltetéshez szükséges tervezési alapokat, és megérti a tervek műszaki tartalmát.
– Ismeri a kert- és tájépítészetet, a településüzemeltetést, valamint a kapcsolódó szakterületeket működtető intézményhálózatot és jogszabályi hátteret.
– Rendelkezik a szakterületen alkalmazható menedzsment-ismeretekkel, a gazdálkodó egység méretétől (családi gazdaság, iparszerű gazdálkodás) függetlenül képes önálló vállalkozást vezetni.
– Ismeri a szakterület szakmai szókincsét, annak sajátosságait anyanyelvén és egy idegen nyelven.
– Ismeri a képzési terület általános ökológiai, építészeti, gazdasági és vezetési formáit, módszereit.
– Ismeri és alkalmazza az egészségbarát, környezetbarát és környezetkímélő technológiákat, ismeri és különös gondossággal alkalmazza a környezettudatos hulladékkezelés módszereit.
b) képességei
– Képes a rutin szakmai problémák azonosítására, azok elméleti és gyakorlati szintű feltárásához szükséges nyomtatott és elektronikus szakirodalmi források önálló feldolgozására, az analitikus és szintetikus gondolkodásra és az adekvát értékelésre.
– Képes szakmailag megalapozott véleményt alkotni az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságáról.
– Képes a táj- és kertépítészet, valamint a településüzemeltetés szakterületi szereplőinek viselkedését, intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét értelmezni és azt munkája során felhasználni.
– Kreatív, rendelkezik vizuális kifejezőkészséggel, gyakorlattal és kultúrával.
– Képes szakterületén átlátni a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert, és így képes megtervezni életpályáját.
– Képes eljárások megtervezésére, lebonyolítására, erőforrások elosztására, szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában való részvételre, következtetések levonására.
– Képes a szakterületre vonatkozó ismeretek és módszerek alapján részletes elemzésre, alapvető összefüggések feltárására, önálló következtetések levonására.
– Képes szakterületével kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére és speciális szakkifejezéseinek aktív alkalmazására.
– Képes az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközök hatékony alkalmazására.
– Képes tevékenységének környezet- és egészségtudatos módon való megszervezésére, végzésére, az egészséget támogató megoldások előnyben részesítésére.
c) attitűdje
– Hitelesen közvetíti a tájrendező, kertépítő és településüzemeltető szakma társadalmi szerepét, értékeit.
– Vállalja és hitelesen képviseli a kertépítészet, a tájrendezés és településüzemeltetés és a kapcsolódó tudományterületek társadalmi szerepét.
– Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát.
– Szakmai kérdésekhez konstruktívan, együttműködési szándékkal áll hozzá, kezdeményező, fogékony az újdonságokra.
– Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékek iránt.
– Környezettudatos szemlélettel rendelkezik.
– Érzékeny a szakterületével kapcsolatosan felmerülő ökológiai, környezeti és műszaki problémákra, törekszik azok elemzésére és megoldására.
– Nyitott az új szakmai eredmények hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
– Folyamatos önképzésre törekszik.
– Elfogadja és képviseli szakterületének legfontosabb értékeit.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakmai kérdések megválaszolását, a problémák megoldását önállóan vagy másokkal együttműködve, a felelősség egyéni vállalásával és a szakma etikai normáinak betartásával végzi.
– Szakterületén önálló szakmai álláspont alakít ki és azt meg is védi.
– Szakmai irányítás mellett kutatási projektben a projekt részfeladatainak operatív szinten történő, közvetlen irányítását végzi.
– Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
– A szervezeti egységek szintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek (matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia) 30–40 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (mikro- és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, társadalomtudományi ismeretek) 10–20 kredit;
– tájrendező-kertépítő mérnök szakmai ismeretek (mérnöki alapismeretek, táj-, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út- és közműépítés, kert- és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, településépítészet és -rendezés, település- és zöldfelület-gazdálkodás) 65–70 kredit;
– választás szerinti specializációk szakmai ismeretei 40–45 kredit.
8.1.2. A választható specializációk és azok szakterületi, diszciplináris ismeretei:
a) kertépítő specializáció (települési zöldfelületek, magánkertek és zöldfelületek kivitelezési, fenntartási munkáihoz kapcsolódó feladatok irányítása, elvégzése);
b) tájrendező specializáció (települési külterületek, természeti területek, nemzeti parkok és egyéb védett területek táj- és természetvédelmi menedzsmentjéhez, fenntartásához kapcsolódó feladatok elvégzése);
c) településüzemeltető specializáció (települési közterületek, városüzemeltetés munkáihoz kapcsolódó feladatok irányítása, elvégzése).
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó egybefüggő szakmai gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: természetvédelmi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 852
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja elhivatott, szakmai tudással és gyakorlati ismeretekkel egyaránt rendelkező és a problémák alapjainak feltárására és megoldására képes, holisztikus szemléletű természetvédelmi mérnökök képzése, akik képesek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak szervezésére és végrehajtására. A természeti értékek védelmének fontosságát megfelelő módon és alapossággal képesek képviselni az élet minden területén. A természeti értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel (erdő-, mező-, hal-, vad-, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak a természetvédelmi szemléletformálásra. Birtokában vannak a tevékenységi területükön alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében. Ismerik a természettel való kapcsolatnak az egyének és a társadalom egészségére gyakorolt hatásait. Felismerik a különböző ágazatok közötti együttműködési lehetőségeket a természeti környezet fenntartható használata és a természeti értékek megőrzése érdekében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A természetvédelmi mérnök
a) tudása
– Ismeri a klíma-, természetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási, környezetvédelmi alapfogalmakat, az ezekkel kapcsolatos főbb adatokat és összefüggéseket, a releváns szereplőket, funkciókat és folyamatokat.
– Ismeri és érti a természetvédelmi kezeléshez, nyilvántartáshoz és ismeretterjesztéshez használt műszerek, gépek, szoftverek működését.
– Ismeri a természet- és környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási intézményhálózatot, jogszabályi hátteret.
– Tájékozott a környezet- és természetvédelem aktuális kérdéseiben.
– Ismeri a természetvédelmi problémák megoldásához szükséges információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási módszereket.
– Alaposan ismeri a szakterület szakmai szókincsét.
– Rendelkezik a természetvédelem általános és egyéni feladatainak szervezéséhez és végrehajtásához szükséges elméleti tudással.
– Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
b) képességei
– Képes a menedzs a természetvédelem feladatainak összeegyeztetésére.
– Képes a természetvédelmi adattárak, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások adatainak, térképeinek használatára.
– Útmutatás alapján képes ökológiai szemléletű fajmegőrzési, élőhely-fejlesztési, tájrekonstrukciós feladatok elvégzésére.
– Képes a természetvédelem hatósági és igazgatási feladatainak, valamint a mező-, az erdő-, a hal-, a vad-, a vízgazdálkodási vállalkozások, nem-kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak ellátására, ökoturisztikai tevékenység végzésére.
– gazéletpályáját.
– Végrehajtóként képes részt venni a K+F+I tevékenységben.
– Képes szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozására.
– Képes szakterülete tudásanyagának összegző értékelésére, azok szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.
– Képes szakterületével kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére.
– Képes felismerni az IT nyújtotta lehetőségek használatának előnyeit és hátrányait, képes ezek tudatos és szakszerű használatára.
– Rendelkezik a természetvédelem általános és egyéni feladatainak szervezéséhez és végrehajtásához szükséges gyakorlati készséggel.
– Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli a természetvédelem társadalmi szerepét.
– Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát, folyamatos önképzésre törekszik.
– Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és nemzetközi értékek iránt (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Környezettudatos szemlélettel rendelkezik.
– Érzékeny a szakterületével kapcsolatosan felmerülő problémákra, törekszik azok megelőzésére, elemzésére és integrált szemléletű megoldására, azok valódi kiváltó okainak megismerését követően.
– Elfogadja a K+F+I tevékenységhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat.
– Nyitott a természetvédelmi szakma alapvető értékeinek, eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
– Törekszik arra, hogy a problémákat konstruktívan, kezdeményezően, lehetőleg a gazdálkodókkal, a lakossággal, a természetvédelmi és más szakmai szervezetekkel, a döntéshozókkal és a tudományos élet képviselőivel együttműködésben oldja meg.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal hazánk természeti örökségének megőrzéséért és védelméért, a fenntarthatóság szemléletének a mindennapokban történő megjelenítéséért, és a vidéki térségek felemelkedéséért, hazánk Alaptörvényének szellemiségével összhangban.
– Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, -etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
– Vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.
– Útmutatás mellett képes szakmai projektek részfeladatainak elvégzésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természet- és környezetvédelmi ismeretek 40–60 kredit;
– természettudományos ismeretek 40–60 kredit;
– mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodási ismeretek 30–50 kredit;
– műszaki, statisztikai és informatikai alapismeretek 5–15 kredit;
– gazdaságtudományi, jogi és igazgatási ismeretek 10–20 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat része a nappali képzésben az első hat képzési időszakhoz tartozó, legalább 160 óra gyakorlat, amiből legalább 80 óra komplex terepgyakorlat, továbbá az egy féléves, egybefüggő, tizenkettő-tizenöt hét időtartamú, több különböző gyakorlóhelyen is megszervezhető gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki (Wildlife Management Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: vadgazda mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Wildlife Management Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 623
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja vadgazda mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos, élelmiszerlánc szemléletük alapján képesek a vadvédelem, a vadgazdálkodás, a természeti erőforrás-kezelés és a természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására. A vadállománnyal, mint megújítható természeti értékkel tevékenységet folytató gazdálkodó vagy egyéb szervezetekkel (erdészeti, mezőgazdasági, halászati, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során a vadgazda mérnökök érvényesíteni tudják a vadvédelmi és természet- megőrzési elveket és előírásokat, a vadgazdálkodás érdekeit; alkalmasak a vadgazdálkodás speciális feladatainak ellátására, a természet-megőrzési szemléletű nevelésre és a vadászati turizmus szervezésére. Birtokában vannak a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A vadgazda mérnök
a) tudása
– Ismeri a vadbiológia és vadgazdálkodás területének főbb alapfogalmait, tényeit, az ágazati jellegzetességeket, összefüggéseket és a szakterület szaknyelvi szókincsét.
– Ismeri a vadgazdálkodás és a kapcsolódó agrárszakterületek, kiemelten a növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és természetvédelem gazdálkodási rendszerét, a kapcsolódó intézményhálózatot, funkciókat és folyamatokat.
– Ismeri, érti és alkalmazza a környezet és természet megóvásának alapelveit, azok vadgazdálkodással kapcsolatos előírásait.
– Ismeri és érti a vadgazdálkodásban és az azt megalapozó adatgyűjtések során alkalmazható eszközök, műszerek és gépek működését.
– Ismeri a vadgazdáskodás és vadászat állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályait, a kapcsolódó intézményhálózatot, funkciókat és folyamatokat.
– Rendelkezik a vadgazdálkodás és a vadászat alapvető etikai szabályainak ismeretével, ismeri a vadászok etikai szabályzatát.
– Ismeri a vad tartásának és hasznosításának lehetőségeit és módszereit, az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszerhigiéniai feltételeit, a vad, mint élelmiszer alapanyag tárolására, szállítására, feldolgozására vonatkozó szabályokat.
– Ismeri a szakterület továbbképzési lehetőségeit és szükségességét.
– Tisztában van a végzettség birtokában betölthető álláslehetőségekkel, ismeri a szakmai előlépések szintjeit és rendelkezik az ezek eléréséhez szükséges kommunikáció formáival, módszereivel és eszközeivel.
– Ismeri és érti a vadgazdálkodásban végbemenő folyamatok általános összefüggéseit, kölcsönhatásait, rendelkezik az ehhez szükséges legfontosabb elméleti és módszertani alapokkal, a kapcsolódó gyakorlati ismeretekkel.
– Tájékozott az agrárpolitikához és a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó (támogatási, adózási) szakpolitikák alapvető funkciói és összefüggései vonatkozásában. Rendelkezik a vadgazdálkodásban alkalmazható menedzsment-ismeretekkel a gazdálkodó egység méretétől és típusától függetlenül.
– Birtokában van a vadgazdálkodás szakterületén a problémák azonosításához szükséges ismereteknek és a releváns információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási módszereknek.
– Szakismerete birtokában átlátja és érti a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek szerepét, célját az agrárgazdaságban és a vadgazdálkodásban.
b) képességei
– Képes a vadgazdálkodás és a vadbiológia adatgyűjtések területén szakmai álláspontjának kialakítására, mások eltérő álláspontjának értékelésére és az esetleges ellentétes, vagy ellentmondó álláspontok megvitatására és annak megvédésére a viták során.
– Képes eljárások megtervezésére, lebonyolítására, erőforrások elosztására, szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában való részvételre, következtetések levonására.
– Képes a vadgazdálkodás területén működő vállalkozások, vadgazdálkodási egységek, termelőüzemek ágazati irányítására és ezek gazdálkodásának szakszerű működtetésére, figyelembe véve a környezetgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint élelmiszer-biztonsági előírásokat is.
– Képes a szakterületre vonatkozó ismeretek és módszerek alapján részletes elemzésre, alapvető összefüggések feltárására, önálló következtetések levonására.
– Képes az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközök hatékony alkalmazására.
– Képes felismerni az internettechnológia nyújtotta lehetőségek használatának előnyeit és hátrányait, ha szükséges, képes ezek tudatos és szakszerű használatára.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli a vadgazdálkodás és a vadbiológia ökológiai, gazdasági és társadalmi szerepét.
– Nemcsak ismeri, hanem elfogadó és értő módon képviseli szakterületének legfontosabb értékeit és eredményeit.
– Érti és alkalmazza a vadgazdálkodás és az agrárszakterület szakmai és az általános emberi kommunikáció szabályait.
– Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát, különös tekintettel a természeti erőforrások, köztük a vadállomány sikeres megőrzéséhez és hasznosításához szükséges ismeretek folyamatos megújulására.
– Szakmai kérdésekhez konstruktívan áll hozzá, kezdeményező, fogékony az újdonságokra.
– Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékek iránt (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Kritikusan fogadja el a munkahelye munka- és szervezeti kultúráját, etikai elveit. Környezettudatos szemlélettel rendelkezik, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodási ismereteit alkalmazza.
– Érzékeny a vadgazdálkodással kapcsolatosan felmerülő problémákra, törekszik azok elemzésére és megoldására. Együttműködési szándékkal közeledik a felmerülő szakmai problémák megoldásához.
– Fogékony a szakterülethez kapcsolódó eszközök, műszerek berendezések működéséhez szükséges ismeretek befogadására.
– Nyitott a vadbiológia és a kapcsolódó tudományterületek alapvető eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
– Képes a hatékony önképzésre, az ehhez szükséges források felkutatására.
– Képes az agrárium területén átlátni a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert, és így képes megtervezni életpályáját.
– Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
– A termelésszervezeti egységek szintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
– Felelősséggel vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.
– Szakmailag megalapozott, felelős és önálló véleményt alkot az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságáról.
– Felelősen képes anyanyelvén szakterülete tudásanyagának összegző értékelésére, azok szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is. A szakterületével kapcsolatos idegen nyelvű információkat megérti, a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó speciális szakkifejezéseket önállóan alkalmazza.
– Szakmai irányítás mellett képes kutatási projektben a projekt részfeladatainak operatív szinten történő, közvetlen irányítására.
– Felelősségtudata és önállósága a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi, mezőgazdasági, műszaki, természet- és környezetvédelmi, valamint társadalomtudományi alapozó ismeretek 50–80 kredit:
– természettudományos, műszaki, természet- és környezetvédelmi, valamint vízgazdálkodási alapismeretek,
– általános jogi, igazgatási, kommunikációs és gazdálkodási alapismeretek,
– agrárágazati (növénytermesztési, állattenyésztési és erdőgazdálkodási) alapismeretek,
– vadbiológiai, vadgazdálkodási és vadászati alapismeretek,
– élelmiszer-biztonsági ismeretek;
– vadgazda mérnöki szakmai ismeretek 70–100 kredit
(vadászatszervezés és vadászati etika, vadbiológia, ágazati jogi és igazgatás, vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás, élőhelykezelés és fejlesztés, állományhasznosítás, vadkárelhárítás és -becslés, vadgazdálkodás tervezés, vadegészségtan, kynológia, fegyver- és lőszerismeret, munkavédelem, trófeakezelés és -bírálat, zárttéri vadgazdálkodási ismeretek, vadhús, vad élelmiszer és állati származékok kereskedelme és forgalomba hozatala);
– válaszható speciális vadbiológiai és vadgazdálkodási ismeretek, amelynek kreditaránya legfeljebb 50 kredit, beleértve a szakdolgozat kreditértékét is.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódó, összesen három-öt hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint egy félévig (tizenhárom-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból.
1. Az alapképzési szak megnevezése: vidékfejlesztési agrármérnöki (Rural Development Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: vidékfejlesztési agrármérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Rural Development Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési, irányítási, adminisztratív és logisztikai, valamint termelési feladatok ellátására. Az elsajátított agrártudományi, ökonómiai, menedzsment, üzemtani, elemzési-tanácsadási, agrár-kereskedelmi, agrármarketing, környezetvédelmi, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A vidékfejlesztési agrármérnök
a) tudása
– Ismeri a mezőgazdasági termelés és az agrárgazdaság egészére vonatkozó vidékfejlesztési térbeli alapfogalmakat, tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket, a releváns agrárgazdasági szereplőket, funkciókat és folyamatokat hazai és nemzetközi szinten.
– Ismeri az élelmiszerlánc-biztonság alapvető összefüggéseit.
– Rendelkezik a vidékfejlesztés és mezőgazdaság szakterületén az alapvető jogi és etikai szabályok ismeretével.
– Ismeri az agrárgazdaságot és vidékfejlesztést működtető intézményhálózatot, valamint a hozzá kapcsolódó hazai és nemzetközi jogszabályi hátteret.
– Ismeri a vidékfejlesztésben és az agráriumban végbemenő folyamatok közgazdasági, pénzügyi összefüggéseit, kölcsönhatásait.
– Tájékozott az agrár- és vidékfejlesztési politika hazai és nemzetközi funkcióiban és összefüggéseiben.
– Ismeri a vidékfejlesztésben alkalmazható menedzsmentismereteket a gazdálkodó egység méretétől függetlenül.
– Ismeri a vidékfejlesztési és mezőgazdasági problémák azonosításához szükséges statisztikai módszereket, a releváns információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási metódusokat, marketing folyamatokat.
– Ismeri az agrárgazdaság tervezési, termelésprogramozási, kereskedelmi és logisztikai módszerei, ismeri az élelmiszerlánc folyamatait és szereplőit.
– Ismeri a vidékfejlesztés szakmai szókincsét, annak sajátosságait, a hatékony kommunikáció formáit, módszereit és eszközeit.
– Ismeri a vidékfejlesztési problémák megoldásához szükséges fenntartható agrárgazdálkodási termelési feladatok egészségszempontú meghatározó megoldásait.
– Ismeri a mezőgazdasági (növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti) ágazatok tereléséhez kapcsolódó természeti és műszaki összefüggéseket.
– Ismeri a vidéki társadalmi változásokat, azok összefüggéseit és a vidék-társadalom-
mezőgazdaság egymásra hatásának aspektusait.
– Ismeri a korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási irányokat, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
b) képességei
– Képes a vidékfejlesztés és az agrárium területén önálló szakmailag megalapozott álláspont kialakítására és annak átadására.
– Képes a vidékfejlesztés, az agrárium és a a környezetvédelem területén komplexen átlátni a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert.
– Képes vidékfejlesztési programok megtervezésére, lebonyolítására, erőforrások elosztására, szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában való részvételre, következtetések levonására, nemcsak operatív szinten.
– Ismeri, érti és alkalmazza a környezet és természet megóvásának alapelveit, azok vidékfejlesztéssel kapcsolatos előírásait.
– Képes a vidékfejlesztéssel kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére, és speciális szakkifejezéseinek aktív alkalmazására.
– Képes az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközök hatékony alkalmazására, felismeri az IT nyújtotta lehetőségek használatának előnyeit és hátrányait, ha szükséges, képes ezek tudatos és szakszerű használatára.
– Képes a vidékfejlesztéshez kapcsolatos agrármérnöki feladatok ellátására és az ehhez szükséges informatikai (adatbázis kezelés, programalkalmazás) ismeretek alkalmazására.
– Képes az emberi egészséget, az élelmiszerlánc-biztonságot támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
c) attitűdje
– Nyitott a vidékfejlesztés és a kapcsolódó tudományterületek társadalmi szerepének képviseletére.
– Vidékfejlesztési kérdésekben kezdeményező, fogékony az újdonságokra.
– Befogadó mások véleménye, a vidékfejlesztés ágazati, regionális, nemzeti és európai értékei iránt.
– Fogékony a környezettudatosság és az emberi egészség iránt, és érzékeny a vidékgazdasággal kapcsolatosan felmerülő problémákra.
– Együttműködési szándékkal közeledik a felmerülő vidékfejlesztési, minőségbiztosítási problémák megoldásához.
– Nyitott a tértudományok alapvető eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
– Nyitott a (családi) gazdaságok menedzsmentjére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősségtudata a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai, egészségszempontú normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
– Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
– A termelés-szervezeti egységek középszintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
– Felelősséggel vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.
– Vidékfejlesztésre vonatkozó ismeretek és módszerek alapján részletes önálló elemzést, alapvető összefüggések feltárását végzi, önálló következtetéseket von le.
– Szakmai irányítás mellett képes vidékfejlesztési kutatási projektben a projekt részfeladatainak operatív szinten történő, közvetlen irányítására.
– Önállóan képes a gazdálkodásirányítási folyamatok tervezésére, beszerzési, értékesítési folyamatok irányítására.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdaságtudományi alapismeretek (gazdaságtudományi, jogi és közigazgatási ismeretkörök a gazdasági folyamatok megértéséhez, elsajátításához) 25–35 kredit, amelyből
– gazdaságmatematikai, informatikai ismeretek 5–15 kredit,
– közgazdaságtani, statisztikai ismeretek 10–15 kredit,
– agrár- és gazdasági jogi ismeretek, közigazgatási alapismeretek 5–15 kredit;
– agrártechnológiai és agrár-természettudományi alapismeretek (az egyes mezőgazdasági ágazatok termelési folyamataihoz szükséges agrár-természettudományi és mezőgazdasági alapismeretek) 35–45 kredit, amelyből
– növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, élelmiszerlánc-biztonsági alapismeretek 15–25 kredit,
– mezőgazdasági műszaki alapismeretek 4–10 kredit,
– talajvédelmi, vízgazdálkodási, környezetgazdálkodási ismeretek 4–15 kredit,
– agrártermelés természettudományi alapismeretek 4–15 kredit;
– agrárgazdasági és vállalkozási alapismeretek (a gazdasági, agrárpolitikai, vállalkozástervezési folyamatok megértéséhez szükséges agrárgazdasági és vállalkozásfejlesztési ismeretek) 35–45 kredit, amelyből
– földhasználat, integrációs, agrár- és birtokpolitikai ismeretek 4–10 kredit,
– természeti erőforrások, fenntarható vidékfejlesztés, gazdaságtani ismeretek 4–10 kredit,
– pénzügy és számviteli, pályázati, támogatási ismeretek 5–15 kredit,
– mezőgazdasági üzemtani ismeretek 5–15 kredit,
– szaktanácsadási és agrárkereskedelmi ismeretek 5–10 kredit,
– marketing, logisztikai ismeretek 5–10 kredit;
– regionális és vidékfejlesztési alapismeretek (a vidéki tér gazdasági összefüggéseinek megértéséhez szükséges regionális és vidékfejlesztési ismeretkörök) 35–45 kredit, amelyből
– regionális gazdaságtani és vidékpolitikai ismeretek 5–15 kredit,
– regionális elemzési módszerek ismeretei 4–10 kredit,
– vidékfejlesztési ismeretek 4–15 kredit,
– területi és projekttervezési ismeretek 4–10 kredit,
– menedzsment és emberi erőforrás gazdálkodási ismeretek 5–10 kredit.
8.1.2. A vidékgazdaság működésének, annak gazdasági-, társadalmi összefüggéseinek elméleti és gyakorlati kérdéseihez kapcsolódó, választható speciális ismeretek 25–35 kredit, amelyből
– speciális térinformatikai ismeretek 5–8 kredit,
– vállalatirányítási és szervezési ismeretek 5–8 kredit,
– vidék- és civilbiztonsági ismeretek 5–8 kredit,
– környezetvédelmi és politikai ismeretek 5–8 kredit,
– közösségfejlesztési, szociológiai ismeretek 5–8 kredit,
– versenyképesség fejlesztési ismeretek 5–8 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább három hét gyakorlati képzésből, valamint egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból áll, amely külső gyakorlati helyen is megszervezhető.
1. Az alapképzési szak megnevezése: anglisztika (English and American Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: anglisztika alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in English and American Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik az angol nyelvet, az angol nyelvű kultúrákat. Ismereteikre építve a Közös Európai Referenciakeret felsőfokú C1 szintjén képesek angol nyelvű mindennapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. Elláthatnak hazai és nemzetközi szervezetekben, vállalatoknál, önkormányzatoknál, a kulturális menedzsment, az oktatás, valamint az újságírás és a PR területén középvezetői szintű feladatokat is. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az angol alapszakos bölcsész
a) tudása
– A szakot elvégző hallgató tájékozott az angol nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a magyar és európai identitás szakterületileg legfontosabb kulturális objektumait, szövegeit, kontextusait, valamint legalább egy, Európán kívüli angol nyelvű kultúra legfontosabb vonásait.
– Ismeri az angol nyelvű kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, szépirodalmi, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Átlátja az angol szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
– Tisztában van az anglisztika jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
– Ismeri a szak egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) angol nyelvű szakkifejezéseit.
– Összefüggéseiben értelmezi az anglisztika szakhoz általában kapcsolódó, munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos szabályokat, előírásokat.
– Ismeri az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, valamint a tanulóközösségek működésének kapcsolatát.
– Ismeri, megkülönbözteti és alkalmazza az infokommunikációs eszközöket, hálózatokat és funkciókat a szakterületén folyó tanuláshoz, feladatainak hatékony és korszerű megoldásához.
b) képességei
– Értelmezi az angol nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát, képes az angolt elhelyezni a világ nyelvei között. Képes azonosítani az angol nyelv főbb társadalmi és regionális változatait, és tisztában van az angol nyelv terjedését, terjesztését magyarázó legfontosabb elméletekkel.
– Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és kulturális jelenségeket európai kontextusban értelmez.
– Képes legalább egy, Európán kívüli angol nyelvű kultúra, eszmerendszer szempontjából az angol nyelvű kultúrák jelenségeit értelmezni.
– Több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél angolul, világos, részletes szövegeket alkot sokféle témában, különösen az angolszász kulturális témakörökkel kapcsolatosan.
– Műfajilag sokszínű angol nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmez.
– Kiválasztja és alkalmazza a szakmai problémának megfelelő angol nyelv- vagy irodalomtudományi, vagy kultúratudományi módszert.
– Világos, részletes szövegeket alkot sokféle témában, különösen az angolszász kulturális témakörökkel kapcsolatosan.
– Folyamatos és természetes módon olyan interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, amely egyik félnek sem megterhelő, valamint megérti az anglisztikához kapcsolódó szakmai szövegeket.
– Későbbi munkahelyén a szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatokat is elvégez, illetve később irányít.
– Irányítás mellett képes a tanuló szervezet működtetésében való támogató részvételre.
– Képes önállóan, önkritikára épülő tervet készíteni a pályafutásához szükséges tudások, képességek, attitűdök hiányainak a felszámolására, a szakma tanulásában elért eredményekre támaszkodva.
– Képes a projektalapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel, látja a közös sikerhez való egyéni hozzájárulásokat.
– Képes alkalmazói tudását az információs technológián alapuló írásbeli és szóbeli kommunikációban fejleszteni.
– Értő módon képes idegen nyelvű szakirodalom olvasására, és legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket, és alkalmazza azokat.
– Képes önállóan írásos elemzések elkészítésére, elvégzett feladatainak szakmai közönség előtti bemutatására szóban és írásban
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét. Más kultúrákat elfogad, törekszik azok megismerésére és megértésére.
– Igénye van az európai és Európán kívüli kultúrák megismerésére.
– Tudatosan képviseli az angol nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– Az angol nyelv-, irodalom- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik angol szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
– Szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre törekszik.
– Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére.
– Feladatokhoz kapcsolódóan folyamatosan fejleszti szövegértési és szövegprodukciós készségét.
– Érti és képviseli saját szakterülete, szaktudománya kritikai megközelítéseit.
– Átlátja szakterülete legfontosabb problémáit, a nézőpontok közötti különbségeket. Nyitott a problémák kutatáson alapuló megoldása iránt.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
– Érti az erőforrásokkal való jó gazdálkodást, látja ennek fontosságát.
– A nemzeti, illetve az Európán túli vonatkozásokhoz kötve elfogadja és képviseli, szakterülete legfontosabb kérdéseihez kapcsolja a történeti és jelenkori európai értékeket.
– Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
– Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
– Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan történetileg koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Hatékonyan együttműködik az anglisztika területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és angol szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek, plágiummentes ismeretközvetítést alkalmaz.
– Az anglisztika területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel az anglisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
– Nyitott az angol nyelvű kultúrák hátterének megismerésére.
– Döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, irodalomtudomány, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 8–12 kredit;
– angol nyelvfejlesztés 25–40 kredit;
– angol nyelvészet 15–40 kredit;
– angol nyelvű irodalmak 15–40 kredit;
– angol nyelvű kultúrák és társadalmak 15–40 kredit;
– választás szerinti szakma-specifikus ismeretek legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület művelésére alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
Az angol szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az angol nyelv további (amerikanisztika, anglisztika) szakterületi ismeretei vagy
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelő angol nyelvtudás szükséges. A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat lehet a képző intézmény által ajánlott specializációhoz kapcsolódó, a szak tantervében meghatározott tantervi egység.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés angol nyelven folyik.
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: germanisztika (Germanic Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– germanisztika, német alapszakos bölcsész
– germanisztika, német nemzetiségi alapszakos bölcsész
– germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész
– germanisztika, skandinavisztika alapszakos bölcsész
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Philologist in Germanic Studies, Specialized in German Studies
– Philologist in Germanic Studies, Specialized in German as Ethnic Minority Studies
– Philologist in Germanic Studies, Specialized in Netherlandistic Studies
– Philologist in Germanic Studies, Specialized in Scandinavian Studies
– válaszható szakirányok: német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan germanisztikai szakemberek képzése, akik a germanisztika területén, valamint általános bölcsész- és társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek, amely ismeretek révén képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. Magas szinten ismerik a szakiránynak megfelelően a német, a holland, a dán, a svéd vagy norvég nyelvet, a germán eredetű kultúrákat. Ismereteikre építve a Közös Európai Referenciakeret felsőfokú, C1 szintjén képesek a szakiránynak megfelelően német, holland, dán, svéd vagy norvég nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. A német nemzetiségi szakirányon végzettek behatóan ismerik a hazai németség nyelvét, történelmét, néprajzát, irodalmát, jog- és intézményrendszerét. Elláthatnak hazai és nemzetközi szervezetekben, vállalatoknál, önkormányzatoknál, a kulturális menedzsment, valamint az újságírás és a PR területén is középvezetői feladatokat. A nemzetiségi német szakirányon végzettek ismereteiket a hazai nemzetiségi szervezetek, önkormányzati és kulturális intézmények kötelékében hasznosíthatják. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A germanisztika, német alapszakos bölcsész
a) tudása
– Ismeri a szakiránynak megfelelő germán nyelv beszélt és írott változatának szabályait, ismeretekkel rendelkezik az elvégzett szakiránynak megfelelő nyelv variánsairól, regisztereiről.
– Tájékozott a választható szakirányoknak megfelelő nyelvek és kultúrák körében, ismeri azok történeti vonatkozásait, hasonlóságait és különbségeit.
– Ismeri a szakiránynak megfelelő nyelvű ország, illetve országok földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásainak rendszerét.
– Ismeri a szakiránynak megfelelő nyelvű kultúrák jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit.
– Ismeri a szakiránynak megfelelő nyelvű kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait.
– Átlátja a szakiránynak megfelelő nyelvű szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
– Tisztában van a germanisztika jellemző kutatási kérdéseivel, irányzataival, korszerű elemzési és értelmezési módszereivel.
– Ismeri a szak egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) szakiránynak megfelelő nyelvű szakkifejezéseit.
b) képességei
– A szinkron nyelvállapot fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzusszintű jellemzőinek és ezek összefüggéseinek ismeretében képes a szakiránynak megfelelő nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára. Több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél.
– Értelmezi a szakiránynak megfelelő nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát.
– Interkulturális kommunikatív kompetenciák birtokában képes a kultúrák közötti közvetítésre.
– Képes műfajilag sokszínű, a szakiránynak megfelelő nyelvű szövegek és kulturális jelenségek értelmezésére.
– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes alapvető kutatási technikák alkalmazására, szakmai kérdések megoldására a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány területén.
– Képes tudását, az egyéni és szervezeti erőforrásokkal tudatosan gazdálkodva, önállóan fejleszteni.
c) attitűdje
– Elkötelezetten vállalja szakképzettsége átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati normáinak hiteles közvetítését, nyitott az új jelenségek és eredmények befogadására.
– Elkötelezett a szakiránynak megfelelő nyelv és kultúra megismertetése iránt, törekszik megszerzett tudása kreatív felhasználására.
– Törekszik nyelvi tudásának és általános ismeretanyagának folyamatos fejlesztésére.
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Igénye van az európai, és az azon kívüli kultúrák sokszínűségének megismerésére.
– Elfogadja a magyar és az európai identitások vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
– Nyitott a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetősége irányába.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Hatékonyan együttműködik a germanisztika területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
– A germanisztika területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a germanisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
– Szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre törekszik.
7.1.2. Szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Német szakirányon továbbá a germanisztika, német alapszakos bölcsész
a) tudása
– Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait, ismeretekkel rendelkezik a német nyelv variánsairól, regisztereiről.
– Tájékozott a német nyelvű kultúrák területén, ismeri azok történeti vonatkozásait, hasonlóságait és különbségeit.
– Ismeri a német nyelvű országok földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásainak rendszerét.
– Ismeri a német nyelvű irodalmak, kultúrák jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit.
– Ismeri a német nyelvű irodalmak, kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait.
– Átlátja a német nyelvű szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
b) képességei
– Képes Magyarország és a német nyelvű országok társadalmi, gazdasági, környezeti adottságainak ismeretében a megszerzett tudás közvetítésére és alkalmazására hivatása gyakorlása során.
– Képes német nyelven hatékonyan kommunikálni az informatika legújabb eszközeivel is, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni.
7.1.2.2. Német nemzetiségi szakirányon továbbá a germanisztika, német nemzetiségi alapszakos bölcsész
a) tudása
– Ismeretekkel rendelkezik a magyarországi németek történetéről, jog- és intézményrendszeréről, tárgyi és szellemi kultúrájáról, nyelvéről és nyelvhasználatáról, valamint jelenkori irodalmáról.
– Ismeretekkel rendelkezik a magyarországi németek kutatástörténetéről és a folyamatban lévő kutatási projektekről, valamint a főbb empirikus adatgyűjtési módszerekről.
b) képességei
– Képes önálló empirikus adatgyűjtésre és feldolgozásra, az empirikus kutatás különböző módszereinek alkalmazására.
c) attitűdje
– Különös érzékenységgel rendelkezik a többi hazai kisebbség és az európai nemzetiségek nyelve, története, kultúrája iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Elkötelezett a hazai német kisebbség nyelvének, kultúrájának hagyományozása, ápolása és dokumentálása irányában.
7.1.2.3. Néderlandisztika szakirányon továbbá a germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész
a) tudása
– Ismeri a beszélt és írott holland nyelv szabályait, ismeretekkel rendelkezik a holland nyelv változatairól, regisztereiről.
– Tájékozott a holland nyelvű és a régi németalföldi irodalom és kultúra területén.
– Ismeri a célnyelvű ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásainak rendszerét.
– Alapfokú ismeretekkel rendelkezik a holland üzleti kommunikáció nyelvében és kultúrájában.
– Ismeri a holland kultúra írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait.
– Átlátja a holland szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
b) képességei
– Képes Magyarország és a holland nyelvterület társadalmi, gazdasági, környezeti adottságainak ismeretében a megszerzett tudás közvetítésére és alkalmazására hivatása gyakorlása során.
– Képes holland nyelven hatékonyan kommunikálni az informatika legújabb eszközeivel is, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni.
7.1.2.4. Skandinavisztika szakirányon továbbá a germanisztika, skandinavisztika alapszakos bölcsész
a) tudása
– Ismeri a beszélt és írott dán, norvég, vagy svéd nyelv szabályait, ismeretekkel rendelkezik a dán, norvég, svéd nyelv variánsairól, regisztereiről.
– Tájékozott a dán, norvég vagy svéd nyelvű és az óészaki nyelv, irodalom és kultúra területén.
– Ismeri a célnyelvű ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásainak rendszerét.
– Ismeretekkel rendelkezik az interskandináv kommunikációról.
– Ismeri a dán, norvég, vagy svéd kultúra írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait.
– Átlátja a dán, norvég vagy svéd szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
b) képességei
– Képes Magyarország és a skandináv országok társadalmi, gazdasági, környezeti adottságainak ismeretében a megszerzett tudás közvetítésére és alkalmazására hivatása gyakorlása során.
– Képes dán, norvég vagy svéd nyelven hatékonyan kommunikálni az informatika legújabb eszközeivel is, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, irodalomtudomány, germán nyelvek és kultúrák, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 10–16 kredit;
– germanisztikai szakmai ismeretek: 150–164 kredit, amelyből
– germanisztikai alapozó modul (nyelvgyakorlat: német, holland, svéd, norvég, illetve dán nyelvi ismeretek elmélyítése; kulturális ismeretek) 20–30 kredit,
– a választott szakirány szerinti speciális nyelvészeti, irodalmi, kultúrtörténeti ismeretek (nyelvi ismeretek, nyelvészeti ismeretek, irodalmi ismeretek, kultúra- és médiatudományi ismeretek) 80–90 kredit,
– választás szerinti szakmaspecifikus ismeretek legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és kreditaránya
a) német szakirány
– germanisztikai alapozó modul 20–30 kredit:
– nyelvi kompetenciák fejlesztése [nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése, szövegfajták];
– történelmi és jelenkori országismeret (a német nyelvű országok földrajza történelme, politikai, társadalmi, gazdasági ismeretei);
– irodalomtudományi alapismeretek (elemi műfajismeret, alapvető terminológia, irodalmi szövegelemzés);
– nyelvészeti alapismeretek (nyelvészeti terminológia, módszerek);
– a német szakirány speciális szakmai ismeretei 80–90 kredit:
– tartalomalapú nyelvi kompetenciafejlesztés (szókincsbővítés, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, kontrasztivitás);
– kommunikáció- és médiatudományi alapismeretek;
– kultúratudományi alapismeretek (a kultúratudomány főbb területei, interkulturális germanisztika; a kortárs német kultúra, kultúraközvetítés);
– irodalmi ismeretek (a német nyelvű irodalmak története: korszakok és korszakhatárok, fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés, módszerek);
– nyelvészeti ismeretek [szinkrón rendszernyelvészet (fonetika, fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika), szövegnyelvészet, fejlődési tendenciák, nyelvi változatok);
– kutatásmódszertan (a tudományos ismeretszerzés technikái, tudásbázisok használata, számítógépes bölcsészet, projektmunka és prezentációs technikák);
b) német nemzetiségi szakirány
– germanisztikai alapozó modul 20–30 kredit:
– nyelvi kompetenciák fejlesztése [nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése, szövegfajták];
– történelmi és jelenkori országismeret (a német nyelvű országok földrajza, történelme, politikai, társadalmi, gazdasági ismeretei);
– irodalomtudományi alapismeretek (elemi műfajismeret, alapvető terminológia, irodalmi szövegelemzés, módszerek);
– nyelvészeti alapismeretek: nyelvészeti terminológia, módszerek;
– nemzetiségi ismeretek;
– a német nemzetiségi szakirány speciális szakmai ismeretei 80–90 kredit:
– tartalomalapú nyelvi kompetenciafejlesztés (szókincsbővítés, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, kontrasztivitás);
– kommunikáció- és médiatudományi alapismeretek;
– kultúratudományi alapismeretek (a kultúratudomány főbb területei, interkulturális germanisztika; a kortárs német kultúra, kultúraközvetítés);
– irodalmi ismeretek (a német nyelvű irodalmak története: korszakok és korszakhatárok, fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés);
– nyelvészeti ismeretek (szinkrón rendszernyelvészet – fonetika, fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika, szövegnyelvészet, fejlődési tendenciák, nyelvi változatok);
– kutatásmódszertan (a tudományos ismeretszerzés technikái, tudásbázisok használata, számítógépes bölcsészet, projektmunka és prezentációs technikák);
– társadalomtudományi ismeretek (a magyarországi németek története, a magyarországi németek jog- és intézményrendszere);
– néprajzi ismeretek (a magyarországi németek tárgyi és szellemi kultúrája);
– nemzetiségi képzéshez kapcsolódó nyelvtudományi ismeretek (dialektológia, szociolingvisztika, kontaktusnyelvészet);
– nemzetiségi képzéshez kapcsolódó irodalomtudományi ismeretek (az 1945 utáni magyarországi német irodalom);
c) néderlandisztika szakirány
– germanisztikai alapozó modul 20–30 kredit:
– holland nyelvi kompetenciák fejlesztése [nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése, szövegfajták];
– történelmi és jelenkori országismeret (a holland nyelvű országok földrajza, történelme, politikai, társadalmi, gazdasági ismeretei);
– irodalomtudományi alapismeretek (elemi műfajismeret, alapvető terminológia, irodalmi szövegelemzés);
– nyelvészeti alapismeretek (nyelvészeti terminológia, módszerek);
– kultúrtörténet.
– a néderlandisztika szakirány speciális szakmai ismeretei 80–90 kredit:
– tartalomalapú nyelvi kompetenciafejlesztés (szókincsbővítés, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, kontrasztivitás, holland grammatika);
– kommunikáció- és médiatudományi alapismeretek;
– kultúratudományi alapismeretek (a kultúratudomány főbb területei, interkulturális germanisztika; a kortárs holland nyelvű kultúra, kultúraközvetítés);
– irodalmi ismeretek (a régi németalföldi irodalom és a modern holland és flamand irodalom, korszakok és korszakhatárok, fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés);
– nyelvészeti ismeretek [a mai holland nyelv rendszere (fonetika, fonológia, morfológia, lexikológia, szintaxis), szövegnyelvészet, variációs nyelvészet];
– kultúra- és médiatudományi ismeretek;
– kutatásmódszertan (a tudományos ismeretszerzés technikái, tudásbázisok használata, számítógépes bölcsészet, projektmunka és prezentációs technikák);
d) skandinavisztika szakirány
– germanisztikai alapozó modul: 20–30 kredit
– dán, norvég, svéd nyelvi kompetenciák fejlesztése [nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciák fejlesztése];
– történelmi és jelenkori országismeret (a skandináv nyelvű országok földrajza, történelme, politikai, társadalmi, gazdasági ismeretei);
– irodalomtudományi alapismeretek (elemi műfajismeret, alapvető terminológia, irodalmi szövegelemzés);
– nyelvészeti alapismeretek (nyelvészeti terminológia, módszerek);
– kultúrtörténet;
– a skandinavisztika szakirány speciális szakmai ismeretei: 80–90 kredit
– tartalomalapú nyelvi kompetenciafejlesztés (szókincsbővítés, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, kontrasztivitás, dán, norvég, svéd grammatika);
– kommunikáció- és médiatudományi alapismeretek;
– kultúratudományi alapismeretek (a kultúratudomány főbb területei, interkulturális germanisztika; a kortárs skandináv kultúra, kultúraközvetítés);
– irodalmi ismeretek (az óészaki irodalom és a modern skandináv irodalom, korszakok és korszakhatárok, fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés);
– nyelvészeti ismeretek [a dán, a norvég, a svéd nyelv rendszere (fonetika, fonológia, morfológia, lexikológia, szintaktika), szövegnyelvészet];
– kultúratudomány (Skandinávia kultúrtörténete);
– kutatásmódszertan (a tudományos ismeretszerzés technikái, tudásbázisok használata, számítógépes bölcsészet, projektmunka és prezentációs technikák).
8.1.3. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
A germanisztika szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az alapképzési szak szakirány szerinti további szakterületi ismeretei,
– az alapképzési szak másik szakiránya vagy
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez a választott szakirány célnyelvének felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő szintű ismerete szükséges. A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat lehet a képző intézmény által ajánlott specializációhoz kapcsolódó, a szak tantervében meghatározott tantervi egység.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés az adott szakirány nyelvén folyik.
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: keleti nyelvek és kultúrák (Oriental Languages and Cultures)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, altajisztika szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, arab szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, hebraisztika szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, indológia szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, iranisztika szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, kínai szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, koreai szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, mongol szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, tibeti szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, török szakirányon
– keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, újgörög szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Altaic Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Arabian Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Hebrew Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Indological Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Iranian Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Japanese Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Chinese Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Korean Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Mongolian Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Tibetan Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Turkish Studies)
– Philologist in Eastern Languages and Cultures (Modern Greek Studies)
választható szakirányok: altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 68 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező bölcsész szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén, betekintést nyerve az ókortudományba. Ismerik Ázsia és Észak-Afrika népeinek, országainak vagy (az újgörög szakirányon) az ókor utáni görögségnek a történetét, kultúráját. Áttekintésük van továbbá a szakiránynak megfelelő terület történetéről és művelődéstörténetéről. Ismerik az orientalisztikában és a szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjait és a főbb kutatási módszereket. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott közel- és távol-keleti, illetve újgörög kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a magyar, európai, valamint a közel- és távol-keleti identitás szakterületileg legfontosabb kulturális objektumait, szövegeit, kontextusait.
– A közel- és távol-keleti vagy az újgörög kultúrák legfontosabb vonásait, valamint választott szakirányának megfelelően egy keleti vagy az újgörög kultúra nyelvét, irodalmát, történelmét, vallástörténetét behatóan ismeri.
– Ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a közel- és távol-keleti népekkel, illetve az újgörögséggel kapcsolatos szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásairól, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusairól; a választott szakirányát érintő kulturális jelenségek, hagyományok értelmezéséhez szükséges módszereket ismeri.
– Általános orientalisztikai vagy neogrecisztikai ismeretekkel rendelkezik.
– Tisztában van a közel- és távol-keleti, illetve az újgörög kultúrák, különösképpen választott szakirányának jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
– Összefüggéseiben értelmezi a bölcsész szakterület munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos szabályait, előírásait.
– Ismeri a választott szakirányán elsődlegesen elsajátított közel- vagy távol-keleti írott és beszélt nyelvet (hebraisztika szakirány esetében a klasszikus hébert), illetve az újgörögöt, nyelvtudása a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjének felel meg.
– A választott szakirányán elsődlegesen elsajátított nyelven kívül még egy választott közel- vagy távol-keleti nyelv írott szövegeit szótár segítségével tudja értelmezni (kivéve az újgörög, mongol és tibeti szakirányon, ahol nincs kötelezően előírt második keleti nyelv).
b) képességei
– Képes értelmezni a közel- és távol-keleti, illetve az újgörög kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát.
– Képes átlátni a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és a kulturális jelenségeket európai kontextusban értelmezni.
– Képes a közel- és távol-keleti, illetve az újgörög kultúrák, eszmerendszerek szempontjából saját szakterületének jelenségeit értelmezni.
– Több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
– Képes műfajilag sokszínű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes a távol- és közel-keleti, illetve az újgörög kultúrák, kiemelten a választott szakirányának megfelelő kultúra, kultúrák történelmi és kulturális jelenségeinek értelmezésére, elemzésére.
– Képes választott szakiránya idegen nyelvű forrásszövegeinek önálló történeti-nyelvészeti-filológiai elemzésére.
– A közel- és távol-keleti, illetve az újgörög kultúrákról, kiemelten a választott szakirányának megfelelő kultúrákról szerzett ismereteit képes önállóan, összetett feladatok keretében is alkalmazni.
– Legalább egy idegen nyelven képes hatékonyan kommunikálni írásban és szóban, valamint megérti a tudományterületéhez kapcsolódó idegen nyelvű szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
– Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére.
– Igénye van a közel- és távol-keleti kultúrák, különösképpen a választott szakirányának megfelelő kultúra megismerésére.
– Igénye van arra, hogy a választott szakirányának megfelelően a közel- vagy távol-keleti, illetve az újgörög kultúrákkal kapcsolatos aktuális eseményekkel, történésekkel kapcsolatban tájékozott legyen.
– Tiszteli az Európán kívüli kultúrákat, vallásokat.
– Törekszik szakmai nyelvtudásának fejlesztésére.
– Nyitott különféle kultúrák, népek, vallások megismerésére.
– Hatékonyan együttműködik a szakirányának megfelelő hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
– Szakterületéről szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Nyitott a szakirányához kapcsolódó idegen nyelv kulturális hátterére.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Önállóan értékeli a szakirányához kapcsolódó kulturális jelenségeket.
– Felelősséggel végzi a szakirányához kapcsolódó fordítási feladatokat.
7.1.2.Szakirányon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Altajisztika szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott az altáji nyelvű népek kulturális jelenségei és történetük körében.
– Ismeri az altáji nyelvű népek kultúrájának legfontosabb vonásait.
– Tisztában van az altáji nyelvek jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
– Szakterületéhez szükséges módon, a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a mai törökországi török nyelvet.
– Ismeri az altajisztikai alap-szakterminológiát.
b) képességei
– Képes a török és mongol nyelvű népek kultúrája, eszmerendszere szempontjából saját szakterületének jelenségeit értelmezni.
– Legalább egy idegen nyelven képes hatékonyan kommunikálni írásban és szóban, valamint megérti a tudományterületéhez kapcsolódó török nyelvű szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli az altáji nyelvű népek nyelvi és kommunikációs normáit.
– Törekszik török szakmai nyelvtudásának fejlesztésére.
7.1.2.2. Arab szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott az arab nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri az arab országok, arab nyelvű kultúrák legfontosabb vonásait.
– Ismeri az arabisztika egyes területeinek (irodalom-, nyelv-, történelem-, vallás- és kultúratudomány) alapvető szakkifejezéseit.
– Ismeri a modern irodalmi arab írott és beszélt nyelvet a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén, valamint a klasszikus arab nyelvet.
– Ismer egy mai arab nyelvjárást.
– Ismeri az iszlám vallás történetét, mai alakulását.
b) képességei
– Képes közérthetően kommunikálni irodalmi arab nyelven, mind szóban, mind írásban.
– Képes műfajilag sokszínű arab nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő arab nyelv- vagy irodalomtudományi, vagy kultúratudományi módszert.
– A klasszikus és modern arab nyelvű forrásszövegek önálló történeti-nyelvészeti-filológiai elemzésére képes.
– Képes megérteni az arabisztika szakirányhoz kapcsolódó alapvető szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli az arab nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– Az arab nyelv-, irodalom-, történelem-, vallás- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik az arab kultúra hazai megismertetésére.
– Törekszik arab szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Törekszik arra, hogy objektíven értékelje a Közel-Kelet, elsősorban az arab nyelvterület történelmi és aktuális eseményeit, történéseit.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és arab szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
7.1.2.3. Hebraisztika szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott az ókori és későbbi zsidó kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri az ókori és modern izraeli kultúra legfontosabb vonásait.
– Ismeri a klasszikus héber nyelvet a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén, valamint a modern héber nyelvet.
b) képességei
– Képes klasszikus és modern héber nyelvű forrásszövegek önálló történeti-nyelvészeti-filológiai elemzésére.
– Képes megérteni a hebraisztika szakirányhoz kapcsolódó alapvető – elsősorban angol nyelvű – szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– A héber nyelv és irodalom, a zsidó kultúra gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik héber szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Nyitott a közel-keleti kultúrák, ezen belül az izraeli kultúra hátterére.
7.1.2.4. Indológia szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a szanszkrit és hindi nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a modern hindi írott és beszélt nyelvet a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelően, valamint a klasszikus szanszkrit nyelvi és lexikai sajátosságait.
b) képességei
– Képes értelmezni a szanszkrit és hindi nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát.
– Képes India nyelveit elhelyezni a világ nyelvei közt.
– Képes világos, részletes szövegeket alkotni hindi nyelven, különféle témákban.
– Képes megérteni az indológia szakirányhoz kapcsolódó alapvető – elsősorban angol nyelvű – szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Érdeklődik más indiai nyelvek iránt, törekszik legalább egy elsajátítására, kiindulva saját szakiránya megszerzett ismereteiből és kompetenciáiból.
– Igénye van a dél-ázsiai kultúrához kapcsolódó egyéb kultúrák megismerésére.
– Tudatosan képviseli a hindi nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– Hitelesen közvetíti az indiai kultúra nyelvészeti, irodalom-, kultúratudományi és történelmi gondolkodásmódját.
– Törekszik általános és szaknyelvi tudásának a fejlesztésére.
– Nyitott a szanszkrit és a hindi nyelv kulturális hátterére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal anyanyelvű és hindi szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Az indológia szakirányon szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
7.1.2.5. Iranisztika szakirányon, továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a perzsa nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a perzsa kultúra legfontosabb vonásait.
– Ismeri az iranisztika egyes területeinek (irodalom-, nyelv-, történelem-, vallás- és kultúratudomány) alapvető szakkifejezéseit.
– Ismeri a modern perzsa írott és beszélt nyelvet a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén, valamint a klasszikus perzsa nyelvi és lexikai sajátosságait.
– Elégséges nyelvismerettel rendelkezik arab nyelvű írott szövegek szótárral való lefordításához.
b) képességei
– Képes közérthetően kommunikálni perzsa nyelven mind szóban, mind írásban.
– Képes műfajilag sokszínű perzsa nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő perzsa nyelv-, irodalom- vagy kultúratudományi módszert.
– A klasszikus és modern perzsa nyelvű forrásszövegek önálló történeti-nyelvészeti-filológiai elemzésére képes.
– Képes megérteni az iranisztika szakirányhoz kapcsolódó alapvető – elsősorban angol nyelvű – szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli a perzsa nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– A perzsa nyelv-, irodalom-, történelem-, vallás- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik a perzsa kultúra hazai megismertetésére.
– Törekszik perzsa szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Törekszik arra, hogy objektíven értékelje a Közel-Kelet, elsősorban a perzsa nyelvterület történelmi és aktuális eseményeit, történéseit.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és perzsa szövegeiért, tudatában van azok felhasználási területeinek.
7.1.2.6. Japán szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a japán nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a szak egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) alapvető japán nyelvű szakkifejezéseit.
– Ismeri a modern japán írott és beszélt nyelvet a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén, illetve a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) N3-N2-es szintjén.
b) képességei
– Képes műfajilag sokszínű japán nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő japán nyelv-, irodalomtudományi vagy kultúratudományi módszert.
– Képes japán nyelven hatékonyan, változatosan társalogni, képes a szisztematikus érvelésre, amelynek során jól kiemeli a lényeges pontokat és megfelelő mennyiségű részlettel szolgál, valamint megérti a japán szakirányhoz kapcsolódó alapvető szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli a japán nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– A japán nyelv- és irodalom- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik japán szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal anyanyelvű és japán szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
7.1.2.7. Kínai szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a kínai nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a modern kínai írott és beszélt nyelvet a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén, illetve a Kínai Nyelvi Szintfelmérő Vizsga (Hanyu Shuiping Kaoshi, HSK) 4-es szintjén.
b) képességei
– Képes műfajilag sokszínű kínai nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő kínai nyelv-, irodalomtudományi vagy kultúratudományi módszert.
– Képes kínai nyelven hatékonyan, változatosan társalogni, képes a szisztematikus érvelésre, amelynek során jól kiemeli a lényeges pontokat és megfelelő mennyiségű részlettel szolgál, valamint megérti a kínai szakirányhoz kapcsolódó alapvető szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli a kínai nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– Törekszik kínai szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal anyanyelvű és kínai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Nyitott a távol-keleti kultúrák, ezen belül a kínai kultúra hátterére.
7.1.2.8. Koreai szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a koreai civilizáció kulturális jelenségeinek és azok történeti gyökereinek kérdéseiben.
– Ismeri a modern koreai írott és beszélt nyelvet legalább a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten, továbbá egy másik keleti nyelvet legalább alapfokú szinten ismer.
b) képességei
– Képes szakmai koreai szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő koreai kulturális vagy történelemkutatási módszert.
– Képes koreai nyelven hatékonyan, változatosan társalogni, képes a szisztematikus érvelésre, amely során jól kiemeli a lényeges pontokat és megfelelő mennyiségű részlettel szolgál, valamint megérti a koreai szakirányhoz kapcsolódó alapvető szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli a Koreai-félsziget nyelvi és kommunikációs normáit.
– A koreai nyelv és kultúra, a koreai civilizáció gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik koreai szaknyelvi tudásának fejlesztésére, koreai íráskészségének képzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal anyanyelvű és koreai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Nyitott a távol-keleti kultúrák, ezen belül a koreai kultúra hátterére.
7.1.2.9. Mongol szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Ismeri a mongol nyelvű népek és Belső-Ázsia hagyományos műveltségét és történetét.
– Ismeri a belső-ázsiai és mongol műveltég legfontosabb vonásait.
– Ismeri a mongolisztika egyes területeinek (irodalom-, nyelv-, történelem-, vallás- és művelődéstörténet) alapvető szakkifejezéseit.
– Ismeri a modern mongol írott és beszélt nyelvet legalább a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten, valamint a klasszikus mongol nyelvi és lexikai sajátosságait.
b) képességei
– Képes közérthetően kommunikálni halha mongol nyelven mind szóban, mind írásban.
– Képes értelmezni műfajilag sokszínű mongol nyelvű szövegeket és a bennük lévő kulturális jelenségeket.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő mongol nyelv-, irodalom- vagy kultúratudományi módszert.
– Képes a klasszikus és modern mongol nyelvű forrásszövegek önálló történeti-nyelvészeti-filológiai elemzésére.
– Képes megérteni a mongolisztika szakirányhoz kapcsolódó alapvető – elsősorban angol nyelvű – szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli a mongol népek nyelvterületeinek nyelvi és kommunikációs normáit.
– A mongol nyelv-, irodalom, történelem-, vallás- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik a mongol és belső-ázsiai műveltségek hazai megismertetésére.
– Törekszik mongol szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Törekszik arra, hogy objektíven értékelje a belső-ázsiai, elsősorban a mongol nyelvterület történelmi és aktuális eseményeit, történéseit.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és mongol szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
7.1.2.10. Tibeti szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a tibeti nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a tibeti kultúra és a tibeti buddhizmus legfontosabb vonásait.
– Ismeri a tibetológia egyes területeinek (irodalom-, nyelv-, történelem, vallás- és kultúratudomány) alapvető szakkifejezéseit.
– Ismeri a mai tibeti írott és beszélt nyelvet, legalább a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten, valamint a klasszikus tibeti írásbeliség nyelvi és lexikai sajátosságait.
b) képességei
– Képes közérthetően kommunikálni tibeti nyelven mind szóban, mind írásban.
– Képes műfajilag sokszínű tibeti nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő tibeti nyelv-, irodalom- vagy kultúratudományi módszert.
– A klasszikus és mai tibeti nyelvű forrásszövegek önálló történeti-nyelvészeti-filológiai elemzésére képes.
– Képes megérteni a tibetológia szakirányhoz kapcsolódó alapvető – elsősorban idegen nyelvű – szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli a tibeti nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– A tibeti nyelv-, irodalom, történelem, vallás- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik a tibeti kultúra hazai megismertetésére.
– Törekszik tibeti szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Törekszik arra, hogy objektíven értékelje a keleti, elsősorban a tibeti nyelvterület történelmi és aktuális eseményeit, történéseit.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és tibeti szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
7.1.2.11. Török szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a török nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a török (oszmán-török) kultúra legfontosabb vonásait.
– Ismeri a turkológia egyes területeinek (irodalom-, nyelv-, történelem-, vallás- és kultúratudomány) alapvető szakkifejezéseit.
– Ismeri a modern török írott és beszélt nyelvet legalább a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten, valamint szótár segítségével olvassa és megérti az oszmán-török szövegeket.
b) képességei
– Képes érthetően kommunikálni mai török nyelven mind szóban, mind írásban.
– Képes műfajilag sokszínű török nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő török nyelv- vagy irodalomtudományi, vagy kultúratudományi módszert.
– Klasszikus oszmán-török forrásszövegek önálló történeti-nyelvészeti-filológiai elemzésére képes.
– Képes megérteni a turkológia szakirányhoz kapcsolódó alapvető – elsősorban angol nyelvű – szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli a török nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– A török nyelv-, irodalom-, történelem-, vallás- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik a török kultúra hazai megismertetésére.
– Törekszik török szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Törekszik arra, hogy objektíven értékelje a Közel-Kelet, elsősorban a török nyelvterület történelmi és aktuális eseményeit, történéseit.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és török szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
7.1.2.12. Újgörög szakirányon továbbá a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott az újgörög nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a szak egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) alapvető újgörög nyelvű szakkifejezéseit.
– Ismeri az újgörög írott és beszélt nyelvet a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, illetve a Görög Állami Nyelvvizsga (Πιστοποίηση Ελληνομάθειας) Β2-Γ1 szintjén.
b) képességei
– Képes műfajilag sokszínű újgörög nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes kiválasztani és alkalmazni a szakmai problémának megfelelő újgörög nyelv-, irodalom-, vagy kultúratudományi módszert.
– Képes újgörög nyelven hatékonyan, változatosan társalogni, képes a szisztematikus érvelésre, amelynek során jól kiemeli a lényeges pontokat és megfelelő mennyiségű részlettel szolgál, valamint megérti az újgörög szakirányhoz kapcsolódó alapvető szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Tudatosan képviseli az újgörög nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– Az újgörög nyelv-, irodalom- és kultúratudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Törekszik újgörög szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal anyanyelvű és újgörög nyelvű szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Kritikusan értékeli saját tevékenységét, valamint céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek [elméleti nyelvészet, irodalomelmélet, esztétika, társadalmi ismeretek, történelemfilozófia, társadalomfilozófia, az ókori és keleti kultúra ismeretkörei (ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia, kultúrtörténet)] 25–30 (altajisztika szakirányon legfeljebb 10) kredit;
– orientalisztikai, ókortudományi szakmai ismeretei 135–145 kredit, amelyből:
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit
– a keleti nyelvek és kultúrák általános ismeretei (történelem, földrajz, vallás, irodalom, kultúrtörténet, írástörténet), filológia, újgörög szakirányon egyéb ókori és általános ismeretek;
– a választott nyelv és kultúra szakterületi ismeretei és az azon kívüli másik keleti vagy ókori nyelv alapismeretei;
– a választott szakirány szerinti speciális nyelvészeti, irodalmi, kultúrtörténeti ismeretek (nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, a szakirányhoz kapcsolódó specializációk) 60–70 (altajisztika szakirányon legfeljebb 90) kredit;
– választás szerinti specializációk ismeretei legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és kreditaránya
a) altajisztika szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés [törökországi török nyelv, egy második altáji nyelv (kazak, csuvas, burját)] 46 kredit,
– egyéb filológiai és gyakorlati ismeretek (bevezető kurzusok az altajisztikába, altáji nyelvű népek történetébe és vallásaiba, bevezetés a műhelymunkába, gyakorlati ismeretek) 43 kredit;
b) arab szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (klasszikus és modern arab, nyelvgyakorlat, újságnyelv) 44 kredit,
– egyéb történelmi, vallás- és kultúrtörténeti ismeretek, sémi kapcsolatok 24 kredit;
c) hebraisztika szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés [(klasszikus héber nyelv (grammatika, szövegolvasás), modern héber nyelv (grammatika, szövegolvasás, társalgás), egy másik bibliai, illetve zsidó nyelv (arámi, jiddis vagy judeo-arab)] 36–45 kredit,
– egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek [zsidó történelem, zsidó kultúra, vallás, irodalomtörténeti bevezetések (bibliai, rabbinikus)] 18–25 kredit,
– specializáció (egyéb bibliai nyelv vagy talmudi arámi; bibliai vagy judaisztikai tudománytörténet, jiddis kultúrtörténet, bibliai irodalom vagy középkori zsidó, héber nyelvű irodalom) 6–10 kredit;
d) indológia szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (szanszkrit nyelv, hindi nyelv) 60 kredit,
– egyéb kultúrtörténeti ismeretek [ind kultúrtörténet (óind és újind), óind és hindi irodalomtörténet] 8 kredit;
e) iranisztika szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés [klasszikus és modern perzsa részletes nyelvleírás, klasszikus perzsa szövegolvasás (forráselemzés), modern perzsa nyelvgyakorlat] 44 kredit,
– egyéb irodalomtörténeti és filológiai ismeretek (klasszikus és modern perzsa irodalomtörténet, verstan, paleográfia) 17 kredit,
– specializáció (bevezetés a nyelvtörténetbe és dialektológiába, perzsa művészettörténet, a modern Irán történetének kérdései, a modern Irán problémái) 7 kredit;
f) japán szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (mai japán nyelv, nyelvleírás) 40–45 kredit,
– egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek (japán gazdaság- és kultúrföldrajz, történelem, irodalom, kultúrtörténet, mai társadalom és kulturális élet) 25–30 kredit;
g) kínai szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (mai kínai nyelv, klasszikus kínai nyelv és filológia) 40–70 kredit,
– egyéb kultúrtörténeti ismeretek (történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség) 8–30 kredit;
h) koreai szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (koreai nyelv) 43 kredit,
– egyéb kultúrtörténeti ismeretek (történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség) 25 kredit;
i) mongol szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (ujgur-mongol írásos szövegek, mai mongol nyelv) 40 kredit,
– egyéb kultúrtörténeti ismeretek (történelem, hagyományos nomád műveltség, vallástörténet) 28 kredit;
j) tibeti szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (klasszikus tibeti nyelvtan és szövegolvasás, mai tibeti nyelv, beszéd- és olvasásgyakorlat, tibeti művelődéstörténet) 42 kredit,
– egyéb kultúrtörténeti ismeretek (bevezetés a tibeti műveltségbe, a tibeti filológia alapjai, forrásfeldolgozás, történeti stúdiumok) 26 kredit;
k) török szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit,
– nyelvi képzés (török nyelv, stílusgyakorlat, grammatika, szövegolvasás, oszmán-török nyelv) 51 kredit,
– egyéb kultúrtörténeti ismeretek (a török népek története, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság története, török-magyar kapcsolatok, általános turkológia, oszmán történelem, oszmán paleográfia) 17 kredit;
l) újgörög szakirány
– keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul 18–22 kredit
– nyelvi képzés (nyelvi és nyelvészeti képzés, újgörög szöveginterpretációk) 53 kredit,
– egyéb kultúrtörténeti ismeretek (bevezetés az újgörög tanulmányokba, áttekintés az újgörög irodalomról, a görög nyelv történeti áttekintése, az újkori görögség története, országismeret) 15 kredit.
8.1.3. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
A keleti nyelvek és kultúrák szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az alapképzési szak szakirány szerinti további szakterületi ismeretei vagy a választott nyelven és kultúrán kívüli másik kultúra vagy ókori nyelv ismeretei,
– az alapképzési szak másik szakiránya, vagy
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvek valamelyikéből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
Az adott szakirányon a záróvizsga letétele a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja, kivéve az indológia szakirányon a szanszkrit nyelvismeretet és hebraisztika szakirányon a modern héber nyelvismeretet, melyek az alapfokú (B1), komplex típusú nyelvvizsga-követelményeivel egyenértékűek.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat lehet a képző intézmény által ajánlott specializációhoz kapcsolódó, a szak tantervében meghatározott tantervi egység.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az oktatás nyelve magyar. A tanulmányok során a képzés egy része az adott szakirány nyelvén vagy angol nyelven folyik (altajisztika szakirányon török, kazak és burját nyelven, arab szakirányon arab nyelven, hebraisztika szakirányon modern héber nyelven, indológia szakirányon hindi nyelven és angol nyelven, iranisztika szakirányon perzsa nyelven, japán szakirányon japán nyelven, kínai szakirányon kínai nyelven, koreai szakirányon koreai nyelven, mongol szakirányon mongol (halha) nyelven, tibeti szakirányon tibeti nyelven, török szakirányon török nyelven, újgörög szakirányon újgörög nyelven).
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: közösségszervezés (Community Coordination)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– kulturális közösségszervező
– ifjúsági közösségszervező
– humánfejlesztő
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Cultural Community Coordinator
– Youth Community Coordinator
– Human Developer
választható szakirányok: kulturális közösségszervezés, ifjúsági közösségszervezés, humánfejlesztés
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
7. Az alapképzési szak képzési célja, az általános és szakmai kompetenciák
Az alapképzési szak célja kulturális, humán, közösségi alapú társadalom- és gazdaságszervező munkát végző szakemberek képzése, akik el tudják látni művelődési, egyházi, civil, vállalkozói és nonprofit szervezetek, állami vagy önkormányzati intézmények, integrált, többfunkciós szervezetek, intézmények működtetését, képesek helyi, közösségi szinten a művelődés, az ifjúság, a felnőttképzés társadalmi és gazdasági helyzetének fejlesztésével összefüggő állami feladatellátást megszervezni, meghatározott intézményszintek esetében azt irányítani.
A közösségszervező szakember a közösségi művelődés, az ifjúságsegítés és a humánfejlesztés területén, településeken, intézményekben, szervezetekben, közösségekben és a közösségi művelődés, az ifjúsági szolgáltatás, valamint a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, koordinátori munkaköröket, feladatokat lát el. Ebben a feladatkörében együttműködik a feladatát érintő intézményekkel, szervezetekkel, különösen a kultúra, a közoktatás-köznevelés, szociális ellátás, felnőttképzés, helyi gazdaságfejlesztés ágazataiban. Felkészült a tanulmányok mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A közösségszervező
a) tudása
– Ismeri a kultúra, a közművelődés, a felnőttoktatás-felnőttképzés, az ifjúságszervezés, az ifjúságpolitika, a közösségfejlesztés, a közösségszervezés területén működő állami, önkormányzati, egyházi, vállalkozói, civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének alapvető elveit, a szervezetek, intézmények jogi szabályozását.
– Ismeri a közösségszervezés módszereit, a társadalom- és gazdaságszervezés törvényszerűségeit, a kultúra mikro- és mezotereit, illetve azok közösségi használatát, a közösségi és közösségszervező tényezőket, a közösségszervezés elméleti és gyakorlati ismereteit, a közösségi fejlesztés módszereit, a közösségi szakmai beavatkozás, a közösségi fejlesztés szakmai profilját.
– Ismeri a társadalmi tervezés gyakorlatát, a közművelődési és ifjúsági fejlesztési és stratégiai célokat, az ifjúság társadalmi helyzetét, igényeit, szükségleteit.
– Ismeri a kultúraközvetítés főbb történeti és funkcionális változásait, az ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat, az egész életre kiterjedő formális, nem-formális és informális környezetben zajló tanulás sajátosságait, módszereit. Ismeri minden korosztály sajátosságait a fiataloktól a felnőtteken át az idős korosztályig.
– Ismeri a közművelődés, az ifjúsági és az ifjúsággal foglalkozó, valamint a felnőttképzési szervezetek, magyarországi, határon túli és uniós intézmények rendszerét, működési mechanizmusát, a szervezet fejlődésének társadalmi, gazdasági környezettel való összefüggéseit.
– Ismeri a közművelődési és az ifjúsági (ifjúságfejlesztési) szolgáltatási és intézményrendszerben zajló feladatok tervezési, szervezési és koordinációs, továbbá monitoring és értékelési mechanizmusait és lehetőségeit.
– Ismeri a szolgáltatási és intézményrendszeri működés jogi és szervezeti vonatkozásait, a gazdaság, a pénzügy, a menedzsment és a kulturális marketing, a támogatásszervezés alapvető kérdéseit.
– Ismeri a közművelődés és az ifjúsággal foglalkozó szervezetek megismerésének alapvető módszereit, a problémamegoldás több szempontú, rendszerszintű megközelítésének, a problémamegoldás értékelésének elveit és módszereit, a változó igényekhez igazodó kulturális, ifjúsági és közösségi tervezés és szervezés, továbbá a hatékony koordináció, a kommunikáció, a konfliktuskezelés alapvető technikáit.
– Ismeri a fiatalok és a felnőttek tanulási igényei feltárásának és motiválásának módszereit, a tananyagfejlesztés, tanulásszervezés, személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés és a felnőttoktatás módszereit, illetve a képzések iránti szükségletek felmérésének és működésük értékelésének, elemzésének módszereit.
– Ismeri az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikáció formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit. Ismeri a közösségszervezés, az ifjúságfejlesztés, a humánfejlesztés területén az infokommunikációs technológiák alkalmazásának az előnyeit, lehetőségeit és a lehetséges kockázatait (maga is „digitális írástudó”).
– Ismeri az állampolgári részvétel formáit és lehetőségeit, a közösség (település) megismerésének közösségi alapú feltáró módszereit.
– Ismeri az önkéntesség fogalmát és a hozzá kapcsolódó jogszabályi hátteret, valamint az önkéntes tevékenységek típusait, nemzetgazdasági jelentőségét hazai és nemzetközi viszonylatban, az önkéntes tevékenységében rejlő tanulási és fejlesztési lehetőségeket.
– Ismeri a pályaorientáció és karriertervezés alapjait, az álláskeresés hatékony és naprakész módszereit, az életvezetési, a mediálási és a karrier-tanácsadó irodák működését és tevékenységét.
– Ismeri a (település, közösség, speciális csoport, folyamat) történetiségében való feltárásának módját, a jövőtervezés, jövőalkotás módszerét.
– Ismeri az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, valamint a tanulóközösségek működésének kapcsolatát.
– Ismeri, megkülönbözteti és alkalmazza az infokommunikációs eszközöket, hálózatokat és funkciókat a szakterületén folyó tanuláshoz, feladatainak hatékony és korszerű megoldásához.
b) képességei
– Képes a kultúra, a kultúraközvetítés, a közművelődés, a felnőttoktatás-felnőttképzés, az ifjúságszervezés, az ifjúságpolitika, a közösségfejlesztés, a közösségszervezés területén működő állami, önkormányzati, egyházi, vállalkozói, civil és nonprofit szervezetek, intézmények működtetésére, gazdálkodásának és menedzsmentjének ellátására, kulturális, ifjúsági, humánfejlesztési célú pályázatok írására és projektek menedzselésére.
– Képes a közösségi művelődés, kultúraközvetítés, az ifjúságfejlesztés, ifjúságsegítés, humánfejlesztés területén településeken, intézményekben, civil szervezetekben, egyházakban, a köznevelés és a felnőttképzés különböző színterein tervezői, szervezői, fejlesztői, monitoring, ellenőrzési, koordinátori, animátori feladatok, illetve az ezekhez kapcsolódó munkakörök ellátására.
– Képes az élethosszig tartó (Life Long Learning) és az élet minden területére kiterjedő (Lifewide Learing), az összes korosztályt bevonó, formagazdag, atipikus tanulási módokban bővelkedő tanulás-művelődés megszervezésére, támogatására, a felnőtt és az idős korosztály körében alkalmazható módszerekkel egyaránt.
– Képes a közművelődési, az ifjúsági és a humánfejlesztéssel foglalkozó állami, önkormányzati, egyházi, vállalkozói, a civil és nonprofit szervezetek és intézmények funkcióinak a lokális és magasabb térszerkezetben megjelenő közösségi szükségletekhez történő alakítására.
– Képes az emberi viselkedés és különösen a kulturális fogyasztás és az értékpreferencia differenciált észlelésére és befolyásolására.
– Képes a hagyományos, közösségi kulturális értékek megőrzését, éltetését és megújítását szolgáló közösségi folyamatok tervezésére és megvalósítására, elemzésére és értékelésére.
– Képes a helyi közösség kapcsolati, információs és kommunikációs rendszerének tervezésére, szervezésére, továbbá a helyi szereplők társadalmi és közösségi részvételének, valamint a társadalmi és a közösségi partnerek együttműködésének elemzésére és értékelésére.
– Képes ifjúsági, képzési és közösségi projektek generálására, az ezekhez szükséges források felkutatására, pályázatírásra és projektek menedzselésére.
– Képes történetiségében feltárni és értelmezni a település, közösség, speciális csoport folyamatokat és alkalmazni a jövőtervezés, jövőalkotás módszereit.
– Képes idegen nyelven és az információ- és kommunikációtechnológia eszközeivel hatékonyan kapcsolatot teremteni, együttműködni, közösen dolgozni.
– Képes a tanuló szervezet működtetésében való támogató részvételre, irányítás mellett.
– Képes önállóan, önkritikára épülő tervet készíteni a pályafutásához szükséges tudások, képességek, attitűdök hiányainak a felszámolására, a szakma tanulásában elért eredményekre támaszkodva.
– Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel, látja a közös sikerhez való egyéni hozzájárulásokat.
– Képes az információs technológián alapuló írásbeli és szóbeli kommunikációban fejleszteni alkalmazói tudását.
– Értő módon képes idegen nyelvű szakirodalom olvasására, és legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket, és alkalmazza azokat.
– Képes önállóan írásos elemzések elkészítésére, elvégzett feladatainak szakmai közönség előtti bemutatására szóban és írásban.
c) attitűdje
– Munkavégzése során multidimenzionális gondolkodás jellemzi.
– Rendelkezik munkája során társadalmi érzékenységgel, a globális értékek lokális alkalmazásának képességeivel.
– Rendelkezik munkájához hatékony kommunikációs, problémamegoldó készséggel.
– Emberi kapcsolataiban humánus és etikus viszonyulású.
– Rendelkezik ismeretei alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással.
– Rendelkezik egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal.
– Rendelkezik munkájában a minőség iránti elkötelezettséggel.
– Rendelkezik munkavégzése során a nemzetben gondolkodás képességével.
– Rendelkezik a folyamatos tanulás, képzés és önképzés iránti elkötelezettséggel.
– Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére.
– Feladatokhoz kapcsolódóan folyamatosan fejleszti szövegértési és szövegprodukciós készségét.
– Érti és képviseli saját szakterülete, szaktudománya kritikai megközelítéseit.
– Átlátja szakterülete legfontosabb problémáit, a nézőpontok közötti különbségeket. Nyitott a problémák kutatáson alapuló megoldása iránt.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
– Érti az erőforrásokkal való jó gazdálkodást, látja ennek fontosságát.
– A nemzeti, illetve az Európán túli vonatkozásokhoz kötve elfogadja és képviseli, szakterülete legfontosabb kérdéseihez kapcsolja a történeti és jelenkori európai értékeket.
– Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
– Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
– Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, s ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
d) autonómiája és felelőssége
– Rendelkezik a másokkal való szakmai és szakmaközi együttműködés képességével a szakma folyamatos fejlesztése érdekében.
– Rendelkezik a személyisége permanens fejlesztése, valamint szakmai önképzés fontosságának szemléletével.
– Rendelkezik a kezdeményezés és döntéshozatal képességeivel.
– Rendelkezik az egyéni és közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.
– Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Tudatosan képviseli a közösségszervezés módszereit, ismereteit, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Felelősséget vállal a rábízott csoportok, közösségek fejlesztési tevékenységei területén.
– Döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására.
7.1.2. Szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A kulturális közösségszervező szakirányon továbbá a kulturális közösségszervező
a) tudása
– Ismeri a társadalmi-gazdasági valóság kulturális folyamatait és megoldandó problémáit.
– Ismeri a közösségi fejlesztés alapelveit, irányultságát, legitimációját, különösen a közösség és a részvétel eszmeköreit.
– Ismeri a közösségi fejlesztés kialakulásának nemzetközi és hazai történetét és a közösségi fejlesztést meghatározó aktuális nemzetközi trendeket, az épített és szellemi kulturális örökség, a hungarikumok alapfogalmait.
– Ismeri a közösségi beavatkozás modelljeit, a közösségi fejlesztési folyamatot, a közösségi fejlesztés módszereit és technikáit, közötte a felnőttkori tanulás és képzés megjelenését.
– Ismeri a kulturális turizmus, a közösségi gazdaság alapjait, a kulturális alapú, helyi erőforrásokra alapozó gazdaságfejlesztés módszereit, a hagyományos közösségi kulturális értékek megőrzésének, éltetésének, megújításának módszereit, a nyílt és zárt közösségi tereket, mint közösségi, közösségszervező tényezőket és az azokkal összefüggő alapvető térelméleti kérdéseket.
– Ismeri a közösségi fejlesztést, mint szaktevékenységet benne a felnőttképzés jelentőségét, a közösségfejlesztő szerepeit és etikai dilemmáit.
– Ismeri a közösségi fejlesztés nemzetközi és hazai hálózatait, szervezeteit, fontosabb műhelyeit.
– Ismeri a művészeti és kreatív ipari területek jellegzetességeit, a kiscsoportok működési és működtetési mechanizmusait, animációs lehetőségét.
b) képességei
– Képes a helyi közösség kapcsolati, információs és kommunikációs rendszerének szervezésére, a helyi szereplők társadalmi és közösségi részvételének, valamint a társadalmi és közösségi partnerek együttműködésének biztosítására.
– Képes a helyi társadalom szervezett szereplői és a lakosság körében felismertetni az önsegítő és önszervező helyi cselekvés, a részvétel, az épített és szellemi kulturális örökség felhasználásának fontosságát és lehetőségeit, aktivizálni a helyi lakosságot az önsegítő, önszervező, önképző, helyi, közösségi cselekvésre.
– Képes szakmai segítséget nyújtani a kibontakozó helyi cselekvéshez (információk nyújtása, kapcsolatszervezés, képzés, közösségi tervezés, intézmények létrehozása és működtetése a helyi közösségben).
– Képes elősegíteni az önszerveződéssel kialakult közösségi csoportok együttműködését a nem kormányzati szektoron belül és a szektorok között.
– Képes szabadidős, önképző, önművelő, művészeti és egyéb közösségek animációjára, csoportok, közösségek felmérésére és a kapott eredmények mentén csoport-, illetve közösségi fejlesztésre.
7.1.2.2. Az ifjúsági közösségszervező szakirányon továbbá az ifjúsági közösségszervező
a) tudása
– Ismeri az ifjúsági korosztály fejlődésének egészségszempontú támogatása lehetőségeit, egészséges személyiségfejlődését segítő, illetve veszélyeztető körülmények körét, a megelőzés, a korai felismerés, a korrekció lehetőségeit és módszereit, elősegítve azt, hogy az ifjúság értéknek és a sikeres élet részének tekintse a családot és a gyermekvállalást, és aktívan készüljön a szülői szerepre.
– Ismeri az ifjúság hagyományos és szubkulturális közösségeinek, testületeinek, szervezeteinek, művelődési, kulturális és sportintézményeinek, az ifjúsági szolgáltatások rendszerének kialakulását, működését.
– Ismeri az ifjúsági munka területeit és módszereit, beleértve a szociális segítés ifjúsági korosztályra vonatkoztatható alapelveit és módszereit.
– Ismeri a személyes ifjúságsegítés fogalmát, helyszíneit, formáit, szakmai-etikai normáit.
– Ismeri a virtuális ifjúsági munka tereit, eszközrendszerét és sajátos viszonyait, hálózatait.
– Ismeri az érdekegyeztetési lehetőségeket, a párbeszéd lehetséges formáit és módszereit a helyi, a nemzeti (Kárpát-medencei és szórványbeli) és az európai ifjúsági munkában.
– Ismeri az ifjúsági munka és az ifjúságsegítő tevékenység hatékonyságát vizsgáló módszereket.
– Ismeri a magyarországi nemzetiségi csoportok (mindenekelőtt a közép-európai cigányság) helyzetét, a magyarságismeret gyakorlatban is alkalmazható alapvető tartalmait, a multi- és interkulturalitás főbb irányzatait, a rasszizmus értelmezéseit.
b) képességei
– Képes az ifjúsági munka módszereinek, eljárásainak alkalmazására.
– Képes az ifjúsági folyamatok, fejlesztő beavatkozások, programok és projektek tervezésére, menedzselésére, sikeres megvalósítására és értékelésére.
– Képes a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzésére.
– Képes a helyi ifjúsági szolgáltatási rendszerek létrehozására és működtetésére.
– Képes ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó szervezetek irányítására.
– Képes ifjúsági pályázatok előkészítésére és lebonyolítására.
– Képes a helyi ifjúsági munka szereplőinek (egyén, ifjúsági közösség, egyházi és civil, nemzetiségi szervezet, önkormányzat, intézmény) koordinálására.
– Képes hazai, nemzeti és nemzetközi szinten az önkéntességgel foglalkozó intézmények közötti eligazodásra, önkéntes projektek megvalósítására.
– Képes a nem-formális tanulási környezetben alkalmazott módszerek használatára, a nem-formális és informális tanulási környezet előmozdítására, létrehozására és megszervezésére az ifjúságban rejlő erőforrás hatékony fejlesztése érdekében.
– Képes a virtuális ifjúsági munka módszereinek alkalmazására (virtuális közösségek létrehozására és működtetésére).
– Képes az ifjúsági munka, különböző színterein animátori, tanácsadói munkakörök ellátására.
7.1.2.3. A humánfejlesztő szakirányon továbbá a humánfejlesztő
a) tudása
– Ismeri az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit történetiségében és napjainkra vonatkozóan a főbb változások tendenciáival együttesen.
– Ismeri a felnőttképzés jogi szabályozását, az oktatási és felnőttképzési programok engedélyeztetését, illetve akkreditációját.
– Ismeri a felnőttképzési piaci tendenciáit, munkaerő-piaci összefüggéseit, ennek főbb országos jellemzőit, valamint lokális vonatkozásait.
– Ismeri az emberi erőforrás természetét az ezzel kapcsolatos elméleteket és irányzatokat és ezek napjainkban megfigyelhető tendenciáit.
– Ismeri a hazai és uniós, nemzetközi felnőttoktatás és képzés történet meghatározó dokumentumait, személyiségeit, kezdeményezéseit.
– Ismeri a távoktatás, a blended learning és az e-learning eszköztárát és alkalmazási lehetőségeit.
– Ismeri a felnőtt tanulók, munkavállalók munkavállalással, teljesítményértékeléssel, innovációval és továbbképzéssel kapcsolatos attitűdjeinek befolyásolására szolgáló módszereket, motivációs technikákat.
– Ismeri a képzések tervezésével, szervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos eljárásokat.
– Ismeri a felnőttek tanulásának és tanításának módszertani alapjait.
b) képességei
– Képes a felnőttoktatás és -képzés különböző színterein animátori, tanácsadói munkakörök ellátására.
– Képes a tanulási és képzési programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és az eredmények értékelésére.
– Képes a felnőttképzési programok engedélyeztetésre, akkreditációra történő előkészítésére, valamint felnőttképzéssel foglalkozó szervezetekben szakmai feladatok ellátására.
– Képes az intézmények és települések felnőttképzési igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására.
– Képes a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok elvégzésére.
– Képes az oktatás, képzés világához kapcsolódó hazai és nemzetközi pályázati programok kidolgozására és menedzselésére.
– Képes elektronikusan támogatott képzéssel kapcsolatos felületek, tartalmak és dokumentumok kezelésére, adatok rögzítésére.
– Képes egyének, közösségek és település(rész)ek tanulási igényeinek feltérképezésére, az ehhez igazodó képzési kínálat meghatározására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, irodalomtudomány, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 11–23 kredit;
– művelődéselmélet és -történet, közművelődés 23–34 kredit;
– közösségi fejlesztés 17–29 kredit;
– kultúraközvetítés és ifjúsági kultúra 17–29 kredit;
– ifjúsági- és humánfejlesztés, felnőttképzés 17–29 kredit.
– a választott szakirány szerinti speciális ismeretek legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
a) kulturális közösségszervezés szakirány:
– közművelődés és kultúraközvetítés 22–28 kredit,
– közösségi fejlesztés 22–28 kredit;
b) ifjúsági közösségszervezés szakirány:
– ifjúsági munka 22–28 kredit,
– ifjúságsegítés és közösségi nevelés 22–28 kredit;
c) humánfejlesztés szakirány:
– felnőttképzés 22–28 kredit,
– humán fejlesztés 22–28 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a kiscsoportos tantervi gyakorlaton túl magában foglalja:
– a harmadik vagy negyedik félév során egy alkalommal kulturális intézményben vagy szervezetben teljesítendő kéthetes (80 óra), adott képzési időszakhoz kapcsolódó gyakorlatot, valamint
– a szakirányú szakképzettség szerinti, a választott szakiránynak megfelelő intézményben vagy szervezetben biztosított, legalább 160 óra, képzési időszakhoz kapcsolódó (a nyári szünet időtartamára is kiterjeszthető) gyakorlatot.
A szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. A gyakorlati helyszínek lehetnek: települési önkormányzatok, oktatási, közösségi művelődési intézmények, közösségi színterek, közművelődési intézmények, ifjúsági információs és tanácsadó irodák, ifjúsági vagy ifjúsággal foglalkozó szervezetek, ifjúsági szociális intézmények, felnőttképzési és humánfejlesztő szervezetek, egyházi, nonprofit és civil szervezetek, amelyekkel a szakmai gyakorlatra a felsőoktatási intézmény megállapodást kötött, és a szakmai gyakorló hely rendelkezik a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához szükséges felkészültségű gyakorlatvezetővel.
1. Az alapképzési szak megnevezése: magyar (Hungarian)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hungarian
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja magyar alapszakos bölcsész szakemberek képzése, akik a magyar nyelv és általában a nyelvhasználat, valamint a magyar és a világirodalom jelenségeiről, történetileg és szociológiailag változó formáiról, folyamatairól és alapvető kulturális összefüggéseiről megbízható ismeretekkel rendelkeznek. Cél továbbá a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető eljárások megismertetése. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A magyar alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a magyar nyelv és irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében.
– Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar nyelv és irodalom kommunikációs formáinak, szövegtípusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait.
– Ismeri a nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén.
– Tisztában van a nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel, egyes részterületeinek alapvető szakkifejezéseivel.
– Szakterületéhez szükséges szinten ismer legalább egy idegen nyelvet.
b) képességei
– Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
– Képes átlátni a magyar nyelvi és irodalmi hagyományok szerepét a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítésében, és elhelyezi e jelenségeket a szakterülete szempontjából releváns európai kontextusban.
– A nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
– Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni.
– A szakterületén fölmerülő problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét mérlegelve képes kiválasztani és alkalmazni a megfelelő nyelvtudományi vagy irodalomtudomány módszereket.
– Legalább egy idegen nyelven képes hatékonyan kommunikálni írásban és szóban, valamint megérti a nyelvtudományhoz és az irodalomtudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a nyelvi és irodalmi jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Képviseli a magyar és az európai identitás nyelvi, vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
– Tudatosan képviseli a megismert szaknyelvi és kommunikációs normákat, szakmájának gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Nyitott a magyar és más kulturális közösségek irányában.
– A nyelvtudomány és az irodalomtudomány választott területein képes és törekszik az önképzésre.
– Törekszik szakmai nyelvtudásának fejlesztésére.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan, történetileg és világnézetileg koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kontextusukból következő lehetséges szakmai értékeléseinek és etikai következményeinek.
– A magyar nyelv és irodalom területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 8–12 kredit;
– nyelvészeti alapismeretek 6–12 kredit;
– a magyar nyelv rendszere, leírása 15–26 kredit;
– a magyar nyelv használata, tagolódása, története, rokonsága 18–30 kredit;
– a magyar irodalom története 20–34 kredit;
– világirodalom, komparatisztika 11–19 kredit;
– irodalomelmélet és műértelmezés 8–15 kredit;
– választás szerinti specializációk ismeretei 40–60 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
A magyar szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a művelődéstudomány valamely területeinek
ismeretei vagy
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnography)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: néprajz alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnographer
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja néprajz alapszakos bölcsészek képzése, akik ismerik a néprajztudomány, az európai etnológia és a kulturális antropológia alapjait. Cél továbbá a saját és mások kultúráját megértő, a szűkebb és tágabb közösségek kulturális identitását alakítani képes, mások kultúrájával szemben toleráns szakemberek képzése, akik jártasak a kultúrakutatásban, a kulturális antropológiában, képesek a kultúra működési sajátszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni és értelmezni. A folklorisztika elméleti ismeretein túl rendelkeznek a néprajzi gyűjtési és muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, az archiválás módszereinek és a terepkutatás ismereteivel. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A néprajz alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a magyar és egyetemes kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a magyar és európai kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Tisztában van a néprajztudomány aktuális kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
– Ismeri a szak egyes területeinek (elsősorban magyar és összehasonlító néprajz; népcsoportok és regionális kultúrák; magyar és összehasonlító folklór) alapvető szakkifejezéseit.
– Összefüggéseiben értelmezi a néprajztudományhoz általában kapcsolódó, munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos szabályokat, előírásokat.
– Ismeri az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, valamint a tanulóközösségek működésének kapcsolatát.
– Ismeri, megkülönbözteti és alkalmazza az infokommunikációs eszközöket, hálózatokat és funkciókat a szakterületén folyó tanuláshoz, feladatainak hatékony és korszerű megoldásához.
b) képességei
– Értelmezi a magyar és európai kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát.
– Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és kulturális jelenségeket európai kontextusban értelmez.
– Képes a kulturális, illetve társadalmi kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
– Képes legalább egy Európán kívüli kultúra, eszmerendszer szempontjából a néprajztudomány jelenségeit értelmezni.
– Képes összefüggő néprajzi szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére.
– Több stílusregiszterben, a néprajztudomány szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél.
– Hatékonyan kommunikál írásban és szóban, valamint megérti a néprajztudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket.
– Képes megoldási javaslatokat adni a kulturális-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására.
– Adott munkahely szakmai elvárásainak megfelelően összetett feladatokat is elvégez vagy irányít.
– Átlátja a magyar szakmai szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
– Egy modern idegen nyelven képes eligazodni a szakirodalmakban, különös tekintettel a szakterminológiára.
– Képes a tanuló szervezet működtetésében való támogató részvételre, irányítás mellett.
– Képes önállóan, önkritikára épülő tervet készíteni a pályafutásához szükséges tudások, képességek, attitűdök hiányainak a felszámolására, a szakma tanulásában elért eredményekre támaszkodva.
– Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel, látja a közös sikerhez való egyéni hozzájárulásokat.
– Képes az információs technológián alapuló írásbeli és szóbeli kommunikációban fejleszteni alkalmazói tudását.
– Értő módon képes idegen nyelvű szakirodalom olvasására, és legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket, és alkalmazza azokat. Képes önállóan írásos elemzések elkészítésére, elvégzett feladatainak szakmai közönség előtti bemutatására szóban és írásban.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Képviseli a magyar és az európai identitásvallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűséget.
– Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére.
– Tudatosan képviseli a néprajztudomány és társterületei szaknyelvi és kommunikációs normáit.
– A néprajztudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik a néprajzi tudásának folyamatos fejlesztésére.
– Igényességet fejleszt ki az információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
– Törekszik az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerint átgondolni és bemutatatni.
– Szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre törekszik.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a néprajztudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Nyitott a magyar és más kultúrák hátterére.
– Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére.
– Feladatokhoz kapcsolódóan folyamatosan fejleszti szövegértési és szövegprodukciós készségét.
– Érti és képviseli saját szakterülete, szaktudománya kritikai megközelítéseit.
– Átlátja szakterülete legfontosabb problémáit, a nézőpontok közötti különbségeket. Nyitott a problémák kutatáson alapuló megoldása iránt.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
– Érti az erőforrásokkal való jó gazdálkodást, látja ennek fontosságát.
– A nemzeti, illetve az Európán túli vonatkozásokhoz kötve elfogadja és képviseli, szakterülete legfontosabb kérdéseihez kapcsolja a történeti és jelenkori európai értékeket.
– Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
– Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
– Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, s ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Hatékonyan együttműködik a néprajztudomány szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– A néprajz területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
– Döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, művelődéstörténet, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 16–22 kredit;
– a néprajzhoz kapcsolódó társadalom- és bölcsészettudományi alapozó ismeretek 20–30 kredit;
– néprajzi szakmai ismeretek (a magyar és összehasonlító néprajz nagy témakörei) 80–100 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret a néprajz területéről, amelynek kreditértéke 50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képző intézmény által ajánlott specializációhoz kapcsolódó, a szak tantervében meghatározott, a szakmúzeológiai ismeretek megszerzését követően két, egyenként 150 órás múzumi szakmai gyakorlat helytörténeti gyűjteményben, szakmúzeumban vagy országos (történeti) múzeumban.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: ókori nyelvek és kultúrák (Ancient Languages and Cultures)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– a szakképzettség:
– ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész asszíriológia szakirányon
– ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész egyiptológia szakirányon
– ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész klasszika-filológia szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Philologist in Ancient Languages and Cultures (Assyriology)
– Philologist in Ancient Languages and Cultures (Egyptology)
– Philologist in Ancient Languages and Cultures (Classical Philology)
– választható szakirányok: asszíriológia, egyiptológia, klasszika-filológia
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan gyakorlati ismeretekkel is rendelkező bölcsész szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az ókortudomány területén. Alapszinten ismerik az ókori Mediterráneum és a vele érintkező területek népeinek és országainak történetét, kultúráját, valamint a választott szakiránynak megfelelően az ókori Közel-Keletről, az ókori Egyiptomról és a klasszikus antikvitásról elmélyültebb tudásra tesznek szert. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– Birtokában van a szakirányát meghatározó kultúrák tanulmányozásához szükséges nyelvtudásnak és a kulturális jelenségek értelmezéséhez szükséges, irodalmi, történeti, vallástörténeti és művészettörténeti ismereteknek.
– Ismeri a szakma tudományos műveléséhez szükséges kézikönyveket, szakfolyóiratokat, szótárakat, és tisztában van ezek használatával.
– Ismeri a szakma tudományos művelésének alapvető szabályait, tisztában van a korszerű tudományos gondolkodás normáival, és ugyanakkor ismeri ezek történeti meghatározottságát is.
– Gyakorlatot szerzett a források nyelvi és kultúraszempontú értelmezésében.
– Képes az ókori kultúrák jelentőségét megértetni kortársaival.
b) képességei
– Az alapszakon végzett hallgató képes az ókori Mediterráneum kultúráinak átfogó értelmezésére és tudományos megismerésére.
– Az alapszakot végzett hallgató képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
– Képes a magyarul, illetve (az általa ismert) idegen nyelven szakirodalmi szövegek értelmezésére. Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
– Képes önállóan igényes szövegek megalkotására a szakirányának megfelelő ókori kultúra kérdéseiben.
– Képes az információk, érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására.
– Képes az alapképzési szakon megszerzett ismereteit hasznosítani más szakterületeken is.
c) attitűdje
– Meglátja az ókor kultúráiban a sajátjától eltérőt, és törekszik ennek megértésére, tisztában van azzal, hogy ez a megértés csak szisztematikus ismeretgyűjtés eredményeként jöhet létre.
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez az ókori civilizációk kulturális örökségének megőrzéséért és megismertetéséért.
– Felelősséget érez megszerzett ismereteinek gyarapításáért és megújításáért.
– Alkalmas a rokonszakmák szakembereivel való együttműködésre.
– Az ókortudomány területén szerzett tapasztalatait értelmezi és hasznosítja a mai társadalmi, kulturális jelenségek értékelésében is.
7.1.2. Szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Asszíriológia szakirányon továbbá az ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– A szakot elvégző hallgató tájékozott az asszíriológia általános ismeretanyagában, ismeri annak módszertanát, legfontosabb szakkifejezéseit és szakirodalmát.
– Tisztában van az asszíriológiát jellemző kutatási kérdésekkel, elemzési és értelmezési módszerekkel.
– Legalább középfokon ismeri a sumer és az akkád nyelvet, képes sumer és akkád nyelvű ékírásos szövegek olvasására, feldolgozására és értelmezésére.
– Ismeri a tudományos közlés formai és tartalmi követelményeit.
b) képességei
– Képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
– Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
– Képes az információk, érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására.
– Képes megoldási javaslatokat adni a kutatás során felmerülő problémák értelmezésére, hatékonyan alkalmazza a tanulmányai során elsajátított problémamegoldó technikákat.
– Képes felhasználni az asszíriológia rokon tudományterületeinek eredményeit.
– Képes idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Céltudatos magatartással törekszik értékek feltárására és megtartására.
– Hitelesen közvetíti a társadalom számára az ókortudományon belül az asszíriológia gondolkodásmódját és tudományos eredményeit.
– Tudatosan képviseli szakmájának nyelvi és kommunikációs normáit.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik az asszíriológia rokon tudományterületeivel való együttműködésre.
– Törekszik általános és szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
– Minőség- és felelősségtudattal rendelkezik, törekszik együttműködő, kommunikációs és problémamegoldó készségeinek fejlesztésére.
– Törekszik szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez Magyarország és a világ kulturális örökségének megőrzéséért.
– Hatékonyan együttműködik az asszíriológia területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel.
– Felelősséget vállal magyar és idegen nyelvű szövegeiért, tudatában van azok felhasználási területeinek.
– Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
7.1.2.2. Egyiptológia szakirányon továbbá az ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– A szakot elvégző hallgató tájékozott az egyiptológia általános ismeretanyagában, ismeri annak módszertanát, legfontosabb szakkifejezéseit és szakirodalmát.
– Tisztában van az egyiptológiát jellemző kutatási kérdésekkel, elemzési és értelmezési módszerekkel.
– Legalább középfokon ismeri az óegyiptomi és a kopt nyelvet, képes óegyiptomi hieroglif és kopt nyelvű szövegek olvasására, feldolgozására és értelmezésére.
– Ismeri a tudományos közlés formai és tartalmi követelményeit.
b) képességei
– Képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
– Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
– Képes az információk, érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására.
– Képes megoldási javaslatokat adni a kutatás során felmerülő problémák értelmezésére, hatékonyan alkalmazza a tanulmányai során elsajátított problémamegoldó technikákat.
– Képes felhasználni az egyiptológia rokon tudományterületeinek eredményeit.
– Képes idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Céltudatos magatartással törekszik értékek feltárására és megtartására.
– Hitelesen közvetíti a társadalom számára az ókortudományon belül az egyiptológia gondolkodásmódját és tudományos eredményeit.
– Tudatosan képviseli szakmájának nyelvi és kommunikációs normáit.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik az egyiptológia rokon tudományterületeivel való együttműködésre.
– Törekszik általános és szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
– Minőség- és felelősségtudattal rendelkezik, törekszik együttműködő, kommunikációs és problémamegoldó készségeinek fejlesztésére.
– Törekszik szakmai hivatástudatának kialakítására és önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez Magyarország és a világ kulturális örökségének megőrzéséért.
– Hatékonyan együttműködik az egyiptológia területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel.
– Felelősséget vállal magyar és idegen nyelvű szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
7.1.2.3. Klasszika-filológia szakirányon továbbá az ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész
a) tudása
– A klasszika-filológia szakirányon végzett hallgató mind latin, mind görög nyelven képes ókori szöveget olvasni és olvasmányát értelmezni. Rendelkezik az ehhez szükséges nyelvi ismeretekkel. Tisztában van a latin és a görög nyelvtan szabályaival, illetve rendelkezik olyan szókinccsel, amely a szövegolvasás előfeltételének tekinthető.
– A nyelvi ismereteken túl rendelkezik az ókori Görögország és Róma történelméről, vallás-, művészet- és irodalomtörténetéről annyi ismerettel, hogy olvasmányait tágabb kulturális keretben is értelmezni tudja.
– Ismeri szakmájának módszertanát, illetve annak történeti kialakulását, tisztában van igazság és módszer alapvető összefüggéseivel.
b) képességei
– Képes latin, illetve görög nyelvű szövegek olvasására és értelmezésére segédeszközök felhasználásával.
– Rendelkezik annyi olvasási gyakorlattal, amennyi a latin és görög nyelvű forrásszövegek olvasását lehetővé teszi.
– Képes az alapszakon szerzett tudásának további elmélyítésére és önálló tájékozódásra.
– Képes szakmája eredményeit nem szakemberek számára is érthető módon megfogalmazni írásban és szóban.
– Képes nehezebb szakszövegek értelmezésére, idegen nyelven is.
c) attitűdje
– A klasszika-filológia szakirányt végzett hallgató tisztában van az európai civilizáció mediterrán gyökereivel és a kulturális rendszer szüntelen átalakulásának következményeivel.
– Hitelesen közvetíti a társadalom számára a klasszika-filológia gondolkodásmódját és tudományos eredményeit. Küzd a leegyszerűsítő kultúra-magyarázatok ellen.
– Tisztában van a folyamatos önképzés és szakmai ismeretgyarapítás fontosságával.
– Tisztában van a klasszika-filológiai tudás nemzetközi jellegével, újabb ismeretek keresése során nem áll meg a magyar nyelv, a magyar tudományosság határainál.
d) autonómiája és felelőssége
– Tisztában van a tudományos, szellemi munka alapvető etikai szabályaival.
– Felelősséget vállal magyar és idegen nyelvű szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Megjeleníti szakmai környezete számára a görög és a római civilizációk kulturális, társadalmi jelentőségét.
– Környezetében képviseli a társadalmi és kulturális jelenségek sokoldalú, elemző és értelmező megközelítését.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek [filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, elméleti nyelvészet, irodalomelmélet, esztétika, az ókori kultúrák ismeretkörei (ókori nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia, civilizációtörténet)] 26–30 kredit;
– ókortudományi szakmai ismeretei 135–145 kredit, amelyből:
– ókori nyelvi szakmai alapozó modul [két ókori nyelv (görög, latin, egyiptomi, héber, szír, akkád, szanszkrit) ismeretei; az ókori Mediterráneum népei, területei közötti gazdasági és szellemi kapcsolatok] 16–20 kredit;
– a választott szakirány szerinti speciális nyelvészeti, irodalmi, kultúrtörténeti ismeretek (nyelvi ismeretek, történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, szakirányhoz kapcsolódó specializációk) 70–75 kredit;
– választás szerinti specializációk ismeretei legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és kreditaránya
a) asszíriológia szakirány:
– nyelvi képzés [akkád nyelv (szövegolvasás), sumer nyelv (nyelvtan, szövegolvasás), egyéb sémi és ékírásos nyelvek (arab, héber, arámi, ugariti, hettita, elámi, óperzsa vagy hurri)];
– egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek (az ókori Közel-Kelet történeti földrajza, régészete, története, kultúrtörténete);
b) egyiptológia szakirány:
– nyelvi képzés (egyiptomi nyelv, kopt nyelv),
– egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek (a Nílus-völgy története, kultúrtörténete);
c) klasszika-filológia szakirány:
– nyelvi képzés (görög és latin grammatika, auktorolvasás),
– egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek (régiségtan, mitológia, verstan-metrika, irodalomtörténet, színháztörténet, tudománytörténet, numizmatika, epigráfia, zenetörténet),
– specializáció [görög, latin specializáció (ógörög, bizánci görög, latin, középlatin, újkori latin, patrisztika)].
8.1.3. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
Az ókori nyelvek és kultúrák szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve
– az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az alapképzési szak szakirány szerinti további szakterületi ismeretei (a választott nyelven és kultúrán kívüli másik kultúra vagy ókori nyelv ismeretei),
– az alapképzési szak másik szakiránya, vagy
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz (a klasszika-filológia szakirányon továbbá spanyol) nyelvekből egy államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A záróvizsga letétele asszíriológia szakirányon az akkád és a sumer alapfokú (B1), komplex típusnak megfelelő, az egyiptológia szakirányon az óegyiptomi és a kopt nyelv alapfokú (B1), komplex típusnak megfelelő, a klasszika-filológia szakirányon a latin és az ógörög nyelv középfokú (B2), komplex típusnak megfelelő nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: pedagógia (Pedagogy)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: pedagógia alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Pedagogy
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik a társadalom, a kultúra, a tanulás és tanítás világát ismerik, átlátják, képesek oktatási-nevelési intézményekben, szakmai és civil szervezetekben, csoportok, egyének tanulását, fejlődését, fejlesztését segítő folyamatokhoz minőségi és felelős munkával hozzájárulni. Alkalmasak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatási és nevelési feladatok ellátásának segítésére; oktatási ügyekkel foglalkozó szervezetekben, intézményekben, alapszintű pedagógiai szakképzettséget igénylő feladatok ellátására. Elkötelezettek az élethosszig tartó tanulás mellett, feladataikat megfelelő autonómiával kezelik. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A pedagógia alapszakos bölcsész
a) tudása
– Alapvető ismeretei vannak a pedagógia területén, a pszichológia nevelésben, oktatásban, emberi kapcsolatokban való alkalmazásáról.
– Ismeri a személyiségfejlődés, a tanulás- és szociálpszichológia alapvető tényeit.
– Ismeri a szociológia, az antropológia alapfogalmait, tájékozott e diszciplínák és más, a neveléstudománnyal kapcsolatba kerülő tudományterület kapcsolódási lehetőségeiről.
– Érti a jelenkori társadalom, kultúra, és intézményei közötti alapvető összefüggéseket, a sokféleség és sokoldalúság szerepét.
– Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban; alapszinten ismeri a neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és egy idegen nyelven; érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a kommunikáció tereit, lehetőségeit.
– Érti a tanulóval, pedagógussal, szakmai vezetővel, illetve partnerekkel való kommunikáció alapelveit, a működés törvényszerűségeit.
– Érti a jelenkori magyar társadalom, iskolarendszer és tanulást szolgáló intézményrendszer kialakulását, alapvető összefüggéseit. Ismeri a különböző iskolai és iskolán kívüli nevelési és oktatási formációk, modellek lényegét.
– Ismeri a felnövekvő nemzedékek társadalmi beilleszkedését, szocializációját biztosító intézmények funkcióváltozásának főbb történelmi tényeit és folyamatát; érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet, a kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.
– Ismeri az oktatás-képzés, a tanulás fejlesztése, illetve a tanítással, neveléssel kapcsolatos innovációk főbb nemzetközi tendenciáit.
– Tájékozott a főbb pedagógiai paradigmákról, és ismeri gyakorlati megvalósulásának formáit.
– Ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait különböző életkorú és kulturális hátterű tanulók esetében.
– Ismeri a különböző tanulói csoportok heterogenitásának jellemzőit, tisztában van az eltérő társadalmi hátterű, eltérő tanulási utakon érkező gyermekek, fiatalok nevelésének, oktatásának különböző lehetőségeivel.
– Érti az együttműködés és társas kapcsolatok szerepét a társadalmi kohézió és közjó szolgálatában, azonosítja és értelmezi ebben a pedagógiai segítő szerepét.
– Ismeri a különböző nevelési, oktatási és ezeket támogató projekt- és kutatási folyamatok tervezésének és kivitelezésének lépéseit, módszereit, ismeri a főbb iskolai minősítési eljárásokat, rendszerméréseket. Érti az erőforrások szerepét. Ismeri a vonatkozó etikai normákat.
– Ismeri a köznevelés, a civil szféra szervezetei és az egyéb oktatási intézmények szabályozását, működési elveit munkavállalói szempontból. Tájékozott a szakmájához kapcsolódó kompetenciákról és az egyes munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.
b) képességei
– Képes a pedagógiai, pszichológiai jellegű, a nevelés, oktatás, kutatás, fejlesztés során vagy a szakmai társas együttműködésben keletkező problémák felismerésére.
– A pedagógia és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, követésében képes az adott feladatban releváns nézőpontok szerint választani, ezeket munkájában, feladataiban alkalmazni vagy erre javaslatot tenni.
– Anyanyelvén és idegen nyelven, valamint az informatika legújabb eszközeivel képes hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni.
– Megfelelően tudja használni írásban és szóban a neveléstudomány és a társtudományok szaknyelvét, alapfogalmait. Meghatározott keretek között érvelni tud, megérti mások véleménynyilvánításának relevanciáját.
– Rendelkezik együttműködési, alkotó és kommunikációs képességgel, az elvégzett tevékenységek értékelésének, önértékelésének képességével, fejlett a reflektív kompetenciája.
– Feladatainak elvégzésekor képes figyelembe venni a köznevelési, a civil intézmények, a nevelési rendszerek társadalmi kontextusát és az itt észlelt sajátosságoknak megfelelő, adekvát gyakorlatot alkalmazni, vagy a meglévőhöz alkalmazkodni.
– Képes a tapasztalatból származó bizonyítékokat és szükség esetén tudományos érveket felsorakoztatni az egyes iskolai és iskolán kívüli nevelési-oktatási hatások, modellek alkalmazási lehetőségei kapcsán.
– Képes források felkutatására és összegyűjtésére a nevelés-oktatás-képzés terén folyó kutatások, fejlesztések, innovációk nemzetközi trendeknek releváns szempontok figyelembevételével. Képes az intézmények belső dokumentumainak pedagógiai alapú elemzésére, részt vesz intézmények, csoportok, egyének fejlesztési tervének készítésében, képes közreműködni ilyen tervek megvalósításában.
– Képes a tanulókhoz és a környezethez is alkalmazkodó, adaptív pedagógiai megoldások azonosítására és alkalmazására; a tanítás és tanulás szereplőinek segítséget adni feladataik ellátásához, szakmai repertoárjából ki tudja választani az adott esetben releváns megoldást, s azt személyre szólóan megtervezni, az adott tanulócsoporthoz illeszkedően alkalmazni.
– Képes hatékonyan közreműködni a köznevelési és egyéb társadalmi intézményekben felmerülő pedagógiai jellegű asszisztensi feladatok ellátásában, tervezésében, szervezésében. El tud végezni tanulási-tanítási célokra, folyamatokra és eredményekre irányuló részelemzést. Együttműködés során képes az életkori, társadalmi különbségekre tekintettel lenni.
– Képes a különböző kutatási módszerek közötti lehetőségek feltárására, a kutatási folyamat főbb lépéseinek megtervezésére, néhány kutatási módszer, eszköz alkalmazására; alkalmas elemzésekhez szükséges egyszerű háttérmunkálatok elvégzésére. Képes projektekben asszisztensként közreműködni.
– Képes a köznevelési vagy más, tanulást szolgáló intézmények jogszerű működéséhez hozzájárulni, közreműködik a szervezet céljainak megvalósításában, s maga is alakítja azt. Feladataiban mérlegelni képes önállóságának szintjét, javaslattal tud élni.
c) attitűdje
– Elfogadja, hogy az elmélet és gyakorlat, a neveléstudomány és a társdiszciplínák kölcsönhatásban állnak.
– Nyitott a társadalmi változásokkal változó pedagógiai jelenségvilág iránt, képviseli, hogy a tanulásnak különböző helyei, terei, formái stb. vannak, a tudás, az emberi kompetencia fejlődésére ható szereplők kulturálisan sokszínűek, s társadalmi kölcsönhatásban állnak.
– Együttműködése bizalomalapú, nyitott az inklúzió és az adaptivitás szemléleteire.
– Nyitott a nemzetközi neveléstudományi trendek követésében, törekszik ehhez saját erőforrásainak önreflexív fejlesztésére.
– Tudatos a tanulás és tanítás támogatásában, a nevelési célok megvalósításában humánus, megértő, elfogadó, hiteles segítő.
– Képviseli az együttműködés fontosságát, a közjó szolgálatát.
– Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység jellemzi, és feladatait a gyermeki és emberi jogok tisztelete mellett végzi.
– Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.
– Képviseli a tudomány és a kutatás önállóságának fontosságát. Érdeklődik a különböző kutatási, fejlesztési, innovatív megoldások, az új trendek, módszerek, eszközök iránt. Elfogadja az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás fontosságát.
– Munkája során problémaérzékeny, megoldásai során a gyakorlat és az elmélet által felkínáltakat mérlegeli reflektív, elfogadja, hogy a hibázás a tanulás, továbblépés erőforrása lehet.
– Híve a tudásmegosztásnak, a folyamatos tanulásnak, képviseli, hogy egy tudásintenzív szervezet működése tagjainak felelőssége.
– Képviseli az egész életen át tartó tanulás és tudásmegosztás szükségességét. Elfogadja, hogy a jobb eredmények együttműködésben születnek.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómia és felelőssége
– A nevelési tevékenységgel együttműködő társ-szakterületeken végzendő feladatait – a kellő gyakorlat megszerzéséig – szakértői támogatás mellett végzi.
– Társadalmi kontextust érintő vizsgálatokat, támogató beavatkozásokat a célok és az érintettek érdekének felelős mérlegelésével önállóan is végez.
– Pedagógus, szakmai vezető megbízása alapján a rábízottakat és azok tevékenységét támogató feladatait önállóan, beszámolási és elszámolás kötelezettség mellett végzi. Kiskorúak segítésekor felelőssége korlátozott, mentorálása, támogatása szükséges.
– Kutatási és projektfeladataiért felelősséget vállal. Célhatékony az idő és energia felhasználásban. Saját, esetleg korlátozott önállósággal végzett feladatától függetlenül a kutatás, projekt egészéért érzi felelősségét.
– Döntéseit kompetenciáinak reális ismeretében, felelősségének tudatában hozza meg.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, pedagógia, pszichológia, a művelődés és a tudomány világa) 10–12 kredit;
– a nevelés és oktatás elméleti alapjai (szocializáció, a nevelés és az oktatás alapvető története, társadalmi dimenziói, főbb pedagógiai, pszichológiai elméletek) 15–25 kredit;
– a pedagógiai tevékenység szervezeti keretei, főbb területei és ezek működésének pedagógiai vonatkozásai (nevelési és oktatási rendszerek, hálózatok, intézmények, valamint a működésükhöz, a fejlesztéshez és innovációhoz kötődő pedagógiai tevékenységek; társadalmi, kulturális, történeti kontextus; egyéni szakmai tudás, kompetenciatartalmak) 30–45 kredit;
– a pedagógiai praxis művelésének, támogatásának és kutatásának módszerei, formái, eszközei (reflektív gyakorlat; a munka és a tanulás világa, tanulóközösségek; a rendszer-, a szervezeti és a személyes szintű támogatás célja, keretei, folyamata; módszerek, eszközök; projektek, pályázatok; empirikus és teoretikus kutatásmódszertan) 50 kredit;
– választás szerinti szakma-specifikus ismeretek legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
A pedagógia szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– specializációs pedagógiai modulok,
– más képzési terület alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat magában foglalja a köznevelés nevelő, valamint nevelő és oktató intézményeiben, a köznevelés pedagógiai szakszolgálati intézményeiben és a pedagógiai szakmai-szolgáltató, illetve szolgáltató intézményekben végzett szakmai gyakorlatot, valamint azon intézményekben (múzeumok, könyvtárak, gyűjtemények) végzett gyakorlatot, amelyekben a fejlesztő program közvetve kapcsolódik a pedagógiai munkához. A szakmai gyakorlaton a hallgató valós szituációban alkalmazza és kipróbálja megszerzett tudását, s azt probléma-orientált megközelítéssel továbbépíti. A szakmai gyakorlat időtartama a teljes képzés alatt 6–12 hét (240–480 óra).
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak lehetővé teszi más képzési terület alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kreditértékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: viselkedéselemző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Behavior Analyst
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat a műhelymunkákból készített portfolió, amelyhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 311
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja viselkedéselemző szakemberek képzése, akik a pszichológia tudomány elméleti alapismereteinek és alapvető módszereinek birtokában – szakmai vezetés mellett – alkalmasak a pszichológia alkalmazott ágaiban feladatok ellátására. A képzés során olyan készségeket és technikákat sajátítanak el, amelyek révén alapfokon képessé válnak az egyének, a csoportok és szervezetek megismerésére, illetve fejlesztésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A viselkedéselemző
a) tudása
– Ismeri a filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pszichológiába, a pszichológia főbb területei; a pszichológia biológiai alapjai) bevezető elméleteit.
– Ismeri a társadalomlélektan (szociális megismerés, attitűdszerveződés, kognitív stílus, egyéni és társadalmi nézetrendszerek, társas viselkedés, segítő és agresszív viselkedés, szociális szerep, társadalmi identitás) legfontosabb szakkifejezéseit és jelenségeit, az európai identitás alakulásának alapvető szövegeit, kontextusait.
– Ismeri a pszichológia jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Átlátja a szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
– Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a pszichológia fő jellemző kutatási kérdéseinek elemző és értelmezési területein.
– Tisztában van azzal, hogy a viselkedéselemző képességgel milyen munkavállalási lehetőségei vannak, és e munkakörökre milyen előírások és szabályok érvényesek.
– Szakterületéhez szükséges szinten ismer legalább egy idegen nyelvet, különös tekintettel a szakterminológiára.
– Tisztában van azzal, hogy a szakképzettséggel ellátható feladatkör a pszichológus-asszisztensi munkakörnek felel meg.
b) képességei
– Képes értelmezni a pszichológiai jelenségeket, és ismeri a pszichológia tudományának történelmi beágyazottságát.
– Képes az ok-okozati összefüggések meglátására, logikus gondolkodásra, összefoglaló elemzések elkészítésére.
– Képes az emberi viselkedés differenciált észlelésére és a helyzetek hatékony felismerésére.
– Képes szakember irányítása mellett egyszerűbb tesztek felvételére és kiértékelésére.
– Képes alkalmazni a modern prezentációs eszközöket és önálló prezentációt tartani a különböző szakspecifikus területeken.
– Képes értelmezni, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket szakmai kompetenciájával lefed, és ezt a hatáskört nem lépi át.
c) attitűdje
– Képes a kooperatív együttműködésre, csoportos feladatok megoldására.
– Érzékenységet és érdeklődést mutat a pszichológiai jelenségek és problémák meglátására.
– Rendelkezik hatékony kommunikációs és problémamegoldó készséggel.
– Emberi kapcsolataiban etikus és humánus viselkedés jellemzi.
– Rendelkezik ismeretei alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással.
– Rendelkezik egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Rendelkezik a másokkal való szakmai és szakmaközi együttműködés képességével.
– Rendelkezik a szakmai önképzés képességével, valamint a folyamatos személyiségfejlődés és fejlesztés igényével.
– Rendelkezik a kezdeményezés, az önálló és közösségi döntéshozatal képességeivel.
– Rendelkezik egyéni és közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.
– Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Tudatosan képviseli a közösségszervezés módszereit, ismereteit, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Felelősséget vállal a rábízott csoportok, közösségek fejlesztési tevékenységei területén.
– Tudatosan és felelősen képviseli, hogy végzettségével nem lépi át saját kompetenciájának határait, és ezen kívül eső feladatot nem vállal.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek [filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, valamint szakspecifikus elméleti alapozó tárgyak (bevezetés a pszichológiába, a pszichológia főbb területei, a pszichológia biológiai alapjai), szakterület gyakorlati készséget fejlesztő ismeretei (általános és pszichológiai statisztika)] 25–35 kredit;
– általános szakterületi ismeretek, alaptudományi tanulmányok (kísérleti és általános lélektan észlelési folyamatok, a figyelem kognitív és aktivációs vonatkozásai, a tanulás elméletei, az emlékezet kognitív modelljei, a képzelet, a gondolkodás törvényszerűségei, motiváció és emóció 80–85 kredit;
evolúciós pszichológia és fejlődéslélektan – evolúciós modellek, fejlődéslélektani modellek, kognitív és szenzomotoros fejlődés, beszédfejlődés, érzelmi és morális fejlődés, szociális megismerés és szociális kompetencia, szocializáció, kötődés, én-tudat fejlődése, identitás;
személyiséglélektan – személyiségelméletek, modellek, egyszerű diagnosztikai eszközök és alkalmazásuk; társadalomlélektan – szociális megismerés, attitűdszerveződés, kognitív stílus, egyéni és társadalmi nézetrendszerek, társas viselkedés, segítő és agresszív viselkedés, szociális szerep, társadalmi identitás);
– határtudományok és kutatásmódszertan (pszichofiziológia, neurológia, társadalmi és bölcsészettudományi tanulmányok; differenciált tudományági kutatásmódszertan) 50 kredit;
– a pszichológia alkalmazása és története (a pszichológia alkalmazott területeinek rendszere és módszertana – vezetéspszichológia, iskolapszichológia, a tanácsadás pszichológiája, egészségpszichológia, klinikai pszichológia, pszichoterápia; pszichológiatörténet; pszichológus etika és jogi ismeretek) 5–10 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: régészet (Archeology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: régészet alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Archaeology
– régészeti szakterületek: őskori régészet, antik régészet, római régészet, késő antik régészet, kora keresztény régészet, Barbaricum régészete, népvándorlás kori régészet, magyar őstörténet, bizánci régészet, egyházrégészet, középkori régészet, a középkori Közel-Kelet régészete, az ókori Elő-Ázsia régészete, az eurázsiai térség régészete, Ázsia régészete, archaeometria, roncsolásmentes régészet
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlathoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területeinek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja régészet alapszakos bölcsészek képzése, akik a régészet általános ismeretanyagából és választott két szakterületből jó felkészültséggel rendelkeznek, képesek az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére. Jártasak a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban. Alkalmasak szakmai irányítás alatt régészeti terepi és egyéb örökségvédelmi feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A régészet alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a régészet általános ismeretanyagában, ismeri annak módszertanát, legfontosabb szakkifejezéseit és szakirodalmát. Tájékozott a régészet különböző természettudományos módszereiben, és ismeri azok felhasználási lehetőségeit.
– Ismeri a régészeti felderítés és feltárás módszertanát.
– Ismeri a régészeti muzeológia módszereit és feladatkörét.
– Tájékozott legalább két régészeti szakterület speciális ismeretanyagában, ismeri annak legfontosabb problémaköreit, módszertanát, szakkifejezéseit és szakirodalmát. Történeti korok esetében ismeri az alapvető írásos forrásokat.
– Ismeri a tudományos közlés formai és tartalmi követelményeit.
– Általános tájékozottsággal rendelkezik néhány más tudományterület szakmai problémáiról.
b) képességei
– Képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
– Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
– Képes az információk, érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására.
– Képes mesterfokozatú régész irányításával régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és dokumentálására.
– Képes a feltárt és dokumentált régészeti források és lelőhelyek tudományos igényű feldolgozására és közlésére.
– Képes megoldási javaslatokat adni a régészeti kutatás során felmerülő problémák értelmezésére, hatékonyan alkalmazza a tanulmányai során elsajátított problémamegoldó technikákat.
– Képes felhasználni a régészet rokon tudományterületeinek eredményeit.
– Képes idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Céltudatos magatartással törekszik értékek feltárására és megtartására.
– Hitelesen közvetíti a társadalom számára a régészet gondolkodásmódját és tudományos eredményeit.
– Tudatosan képviseli szakmájának nyelvi és kommunikációs normáit.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik a régészet rokon tudományterületeivel való együttműködésre.
– Törekszik általános és szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
– Minőség- és felelősségtudattal rendelkezik, törekszik együttműködő, kommunikációs és problémamegoldó készségeinek fejlesztésére.
– Törekszik szakmai hivatástudatának kialakítására és önképzésre.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez Magyarország és a világ kulturális örökségének megőrzéséért.
– Hatékonyan együttműködik a régészet területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel.
– Felelősséget vállal magyar és idegen nyelvű szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a képzéshez kapcsolódó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretek 26–42 kredit:
– általános alapozó ismeretek (latin nyelv, filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, történelemtudomány) 16–32 kredit,
– más tudományterületek ismeretei 10 kredit;
– régészeti szakmai ismeretek: 100–150 kredit, amelyből
– szakmai alapozó és módszertani tárgyak (bevezetés a régészet különböző területeibe, régészetmódszertan, a régészet természettudományos módszerei, a régészettel rokon területek ismeretei) 30–60 kredit,
– tereptan és terepmunka (évenként legalább két hét ásatási gyakorlat) 6–12 kredit,
– muzeológia 4–8 kredit,
– egyes régészeti szakterületekhez kapcsolódó ismeretek (két választott szakterület) 60–70 kredit
A képző intézmény által ajánlott szakterület lehet: őskori régészet, antik régészet, római régészet, késő antik régészet, kora keresztény régészet, Barbaricum régészete, népvándorlás kori régészet, magyar őstörténet, bizánci régészet, egyházrégészet, középkori régészet, a középkori Közel-Kelet régészete, az ókori Elő-Ázsia régészete, az eurázsiai térség régészete, Ázsia régészete, archaeometria, roncsolásmentes régészet.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény által kijelölt területen tanévenként legalább két hét ásatási gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: romanisztika (Romance Philology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettségek
– romanisztika, francia alapszakos bölcsész
– romanisztika, olasz alapszakos bölcsész
– romanisztika, portugál alapszakos bölcsész
– romanisztika, román alapszakos bölcsész
– romanisztika, román nemzetiségi alapszakos bölcsész
– romanisztika, spanyol alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Philologist in Romanistics, Specialized in French Studies
– Philologist in Romanistics, Specialized in Italian Studies
– Philologist in Romanistics, Specialized in Portuguese Studies
– Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian Studies
– Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian as Ethnic Minority Studies
– Philologist in Romanistics, Specialized in Spanish Studies
– választható szakirányok: francia, olasz, portugál, román, román nemzetiségi, spanyol
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan bölcsész szakemberek képzése, akik ismereteikre építve a Közös Európai Referenciakeret felsőfokú (C1), komplex típusú, vagy azt meghaladó szintjén képesek újlatin (francia, olasz, portugál, román vagy spanyol) nyelvű, a munkavégzésükhöz kapcsolódó általános kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni, alkotni írásban és szóban. Rendelkeznek továbbá az újlatin nyelvek és kultúrák területén, valamint általános társadalomtudományi, humán műveltségi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek birtokában képesek a lehetséges munkavállalási területek (az adott újlatin nyelv és kultúra ismeretéhez kötődő feladatok ellátása hazai és nemzetközi szervezeteknél, vállalatoknál, önkormányzatoknál, a kulturális menedzsment, az oktatás, az újságírás, a PR területén) elvárásainak megfelelően szakmai, emberi, kulturális problémák kreatív kezelésére, feladatok megoldására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A romanisztika szakos bölcsész
a) tudása
– A szakot elvégző hallgató tájékozott az adott újlatin nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a magyar és európai identitás szakterületileg legfontosabb kulturális szövegeit, kontextusait, valamint, ha van, legalább egy, a saját szakirányához kapcsolódó Európán kívüli kultúra legfontosabb vonásait.
– Ismeri az adott újlatin nyelvű kultúra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Átlátja az adott újlatin nyelvhez tartozó szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
– Tisztában van az adott újlatin nyelv és kultúra jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
– Ismeri az adott újlatin nyelv egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) szakkifejezéseit.
– Összefüggéseiben értelmezi a romanisztika alapszak munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos szabályait, előírásait.
b) képességei
– Értelmezi az adott újlatin nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát, képes az adott újlatin nyelvet elhelyezni a világ nyelvei közt, valamint azonosítani az adott újlatin nyelv főbb regionális változatait.
– Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és ezeket a kulturális jelenségeket az európaiság kontextusában értelmezi.
– Képes legalább egy, a szakirányához kapcsolódó, Európán kívüli kultúra, eszmerendszer szempontjából az adott újlatin nyelvű kultúra jelenségeit értelmezni.
– Az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél az adott újlatin nyelven, világos, részletes szövegeket alkot különféle témában, különösen az adott újlatin nyelv kulturális témaköreivel kapcsolatosan.
– Műfajilag sokszínű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmez az adott újlatin nyelven.
– Az adott újlatin nyelvhez és kultúrához kapcsolódóan kiválasztja és alkalmazza a szakmai problémának megfelelő nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kultúratudományi módszert.
– Adott munkahely szakmai elvárásainak megfelelően összetett feladatokat is elvégez vagy irányít.
c) attitűdje
– Érdeklődik más újlatin nyelvek iránt, törekszik ezek elsajátítására, kiindulva saját szakiránya megszerzett ismereteiből és kompetenciáiból.
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Képviseli a magyar és az európai identitás vallási, társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
– Igénye van a szakirányához kapcsolódó Európán kívüli kultúrák megismerésére.
– Tudatosan képviseli az adott újlatin nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– Hitelesen közvetíti az adott újlatin nyelv nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi, történelmi gondolkodásmódját.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik általános és szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
– Törekszik szakmai hivatástudatának kialakítására és önképzésre.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Hatékonyan együttműködik az adott újlatin nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
– Felelősséget vállal magyar nyelvű és adott újlatin nyelvű szövegeiért, tudatában van azok lehetséges felhasználási területeinek.
– Az adott újlatin nyelv és kultúra területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében is.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel az adott újlatin nyelv és kultúra területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
– Nyitott az adott újlatin nyelv kulturális hátterére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, irodalomtudomány, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret): 8–12 kredit
– romanisztikai szakmai ismeretek: 150–170 kredit, amelyből:
– szakmai alapozó modul (bevezetés az adott újlatin nyelv tanulmányaiba: nyelvfejlesztés, leíró nyelvtan, országismeret, az irodalmi szöveg, a latin nyelv alapjai): 30–40 kredit,
– a választott szakirány szerinti újlatin nyelv speciális ismeretei (alapismeretek az adott újlatin nyelvhez kapcsolódóan: földrajzi, történelmi, kultúrtörténeti, művészettörténeti, zenetörténeti, színház- és filmtörténeti, folklorisztikai ismeretek; a stilisztika és verstan alapjai; az adott szakirány irodalomtörténetének vázlatos ismerete; nyelvfejlesztés; nyelvészet: fonetika, morfológia, szintaxis, lexikológia, lexikográfia; nyelvtörténeti alapok): 70–80 kredit
– választás szerinti szakma-specifikus ismeretek: legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
A romanisztika szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az alapképzési szak szakirány szerinti további szakterületi ismeretei,
– másik alapképzési szak szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozatú diploma megszerzéséhez az adott újlatin nyelven a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintű ismerete szükséges. A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat lehet a képző intézmény által ajánlott specializációhoz kapcsolódó, a szak tantervében meghatározott tantervi egység.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés az adott újlatin nyelven folyik.
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: romológia (Roma Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: romológus
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Romologist
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja romológus szakemberek képzése, akik képesek a cigány, roma közösségeket érintő kérdések hatékony közvetítésére minden olyan társadalmi szervezethez, amely e közösségekkel kommunikál, és egyúttal képesek a társadalmi szervezetek által megfogalmazott igényeket közvetíteni a lokális cigány közösségek felé. Cél továbbá olyan szakemberek képzése, akik a cigány közösségek kultúrájával és problémáival foglalkozó szakemberek (szociológus, szociálpolitikus, pedagógus, jogász, orvos) mellett közvetítői feladatokat látnak el. A szakot elvégzők középszinten elsajátítják a romani vagy a beás nyelvet, a cigány kultúrát. Ismereteikre építve a Közös Európai Referenciakeret középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén képesek romani vagy beás nyelvű hétköznapi, kulturális, társadalmi valamint nyelvtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. Behatóan ismerik a hazai cigányok nyelveit, történelmét, néprajzát, irodalmát, jog- és intézményrendszerét. Hazai és nemzetközi szervezetekben, vállalatoknál, önkormányzatoknál, a kulturális menedzsment, valamint az újságírás és a PR területén láthatnak el feladatokat. Ismereteiket a hazai nemzetiségi szervezetek, önkormányzati és kulturális intézmények kötelékében hasznosíthatják. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A romológus
a) tudása
– A szakot elvégző hallgató ismeri a beszélt és írott romani vagy beás nyelv szabályait, ismeretekkel rendelkezik az elvégzett szakiránynak megfelelő nyelv variánsairól, regisztereiről.
– Tájékozott a cigány, roma kultúra körében, ismeri annak történeti vonatkozásait, hasonlóságait és különbségeit.
– Ismeri a hazai cigányok, romák területi elhelyezkedésének, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásainak rendszerét.
– Ismeri a cigány/roma kultúra jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit.
– Ismeri az romani vagy beás nyelvű kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait.
– Átlátja a romani vagy beás szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
– Tisztában van a romológia jellemző kutatási kérdéseivel, irányzataival, korszerű elemzési és értelmezési módszereivel.
– Ismeri a szak egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) szakkifejezéseit.
b) képességei
– A szakot elvégző hallgató a szinkron nyelvállapot fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőinek és ezek összefüggéseinek ismeretében képes a romani vagy beás nyelv gördülékeny, helyes, a mindenkori kontextusba illő használatára. Több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél.
– Képes értelmezni a romani vagy beás nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát.
– Interkulturális kommunikatív kompetenciák birtokában képes a kultúrák közötti közvetítésre.
– Képes műfajilag sokszínű romani vagy beás nyelvű szövegeket és kulturális jelenségeket értelmezni.
– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Kiválasztja és alkalmazza a szakmai problémának megfelelő módszert, képes összetett szakmai kérdések megoldására a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány területén.
– Képes alapvető kutatási technikák alkalmazására.
– A szakon végzettek a romológia területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek, amely ismeretek révén képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére.
– Képes tudását, az egyéni és szervezeti erőforrásokkal tudatosan gazdálkodva, önállóan fejleszteni.
c) attitűdje
– Elkötelezetten vállalja szakképzettsége átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati normáinak hiteles közvetítését, nyitott az új jelenségek és eredmények befogadására.
– Rendelkezik a romani vagy beás nyelv és a cigány, roma kultúra iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.
– Törekszik romani vagy beás nyelvi tudásának és általános ismereteinek folyamatos fejlesztésére.
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Igénye van az európai, és az azon kívüli kultúrák sokszínűségének megismerésére.
– Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
– Nyitott a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetősége irányába.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Hatékonyan együttműködik a romológia területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.
– A romológia területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a romológia területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
– Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek 23–37 kredit:
– általános alapozó ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, irodalomtudomány, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 8–12 kredit,
– szakmai alapozó ismeretek (bevezetés a nyelvtudományba, az irodalomtudományba; a cigány népismeretbe; a romológiába; az európai cigányság helyzetébe; szocializáció és kisebbségi identitás; területi-társadalmi ismeretek, különös tekintettel a cigány közösségekre) 15–25 kredit;
– romológiai szakmai ismeretek 80–90 kredit:
– nyelvtudomány [nyelvészeti ismeretek (bevezetés a szociolingvisztikába, kétnyelvűség, nyelvi tervezés és nyelvpolitika, szociolingvisztika – romani, beás –, nyelvtipológia); nyelvi ismeretek (beás lexika, beás grammatika, beás fordítási gyakorlat, romani lexika, romani grammatika, romani fordítási gyakorlat)];
– egyéb társadalomtudományi ismeretek (a cigányság története, a kisebbségek nevelésszociológiája, multikulturális társadalom, interkulturális nevelés, a kisebbségek jogi helyzete Európában és Magyarországon, szociológiai ismeretek a cigánykutatásban, foglalkoztatás és gazdaságpolitika, civil szféra);
– kultúra- és néprajzi ismeretek (cigány népismeret, mint tantárgy, néprajzi kutatások a cigányság körében, kulturális antropológia a cigánykutatásokban, a cigány közösségek zene és tánckultúrája, cigány, roma irodalom és képzőművészet, cigány kultúra, cigány társadalom romani vagy beás nyelven, kutatásmódszertan);
– választás szerinti specializációk ismeretei legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
A romológia szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az alapképzési szak szakirány szerinti további szakterületi ismeretei,
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek másik alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Romani vagy beás nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat lehet a képző intézmény által ajánlott specializációhoz kapcsolódó, a szak tantervében meghatározott tantervi egység.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az alapszak szakmai alapozó tárgyainak oktatása magyar nyelven folyik, a választott szakirány két célnyelve, a beás vagy a romani nyelv oktatása mellett.
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakja szakterületi ismereteinek specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: szabad bölcsészet (Liberal Arts)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist
– választható specializációk: elméleti nyelvészet, esztétika, etika, filozófia, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció, művészettörténet, vallástudomány
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére és azok hatásmechanizmusainak elemzésére. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges média elemzésére, a kultúrára gyakorolt hatásuk megfogalmazására. Jártasak az érvelés mesterségében, érvek konstruálásában és ellenőrzésében, írott szövegek és képi információk értelmezésében, kulturális, közéleti, művészeti, vallási és etikai jelenségek elemző feldolgozásában. A képzés célja továbbá, hogy szilárd elméleti, módszertani és műveltségi alapokat biztosítson az alapszak specializációira épülő mesterképzések és a kutatói pálya felé orientálódóknak. A végzettek felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szabad bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a nyugati eszmetörténet alapvető korszakaiban, azok általános jellemzőiben és adataiban.
– Ismer bölcseleti, művészeti alapszövegeket, alapműveket és alapproblémákat.
– Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
– Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
– Képes arra, hogy kreatív módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre.
– Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
– Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
– Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
– Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
– Képes az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás terén.
– Képes művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására, akár középvezetői szinten is.
c) attitűdje
– Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
– Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
– Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
– Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
– Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
– Közvetíti az elsajátított kulturális értékeket.
– Fejleszti nyelvtudását.
– Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
– Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
– Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
– Véleményét argumentumokra alapozza.
– Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
– Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
– Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
– Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
Az elméleti nyelvészet specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– Ismeri a nyelvleírás, a fonológia, a magyar fonológia, a szintaxis, a magyar szintaxis, a szemantika, a formális szemantika, a neurolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait, legfontosabb elméleti és módszertani kérdéseit.
– Tájékozott a matematikai és logikai alapismeretekben.
– Ismeri a terepmunka módszereit és jelentőségét.
A filozófia specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben.
– Ismeri a metafizika, tudományfilozófia és tudománytörténet, elmefilozófia, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, művészetfilozófia, analitikus filozófia, vallásfilozófia alapproblémáit.
Az esztétika specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– A hallgató tájékozott a klasszikus, a modern és a kortárs elméletekben, a vizuális kultúrában.
– Ismeri az ágazati esztétikákat.
– Ismer kanonikus műveket.
– Jártas a műelemzés módszertanában, ismeri annak jelentőségét és elméleteit.
b) képességei
– Képes művészeti kritikákat írni.
Az etika specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– A hallgató tájékozott az etikatörténet korszakaiban.
– Ismeri az ágazati etikákat.
– Átlátja az alkalmazott etikák, a filozófiai antropológia, az ökológiai etika, a politikaelmélet alapvető problémáit.
A filmelmélet és filmtörténet specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
– Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
– Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
A kommunikáció specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– A hallgató jártas alapvető jogi, etikai, gazdasági, igazgatási és uniós ismeretekben.
– Birtokában van alapvető informatikai ismereteknek.
– Ismeri a kommunikáció sajátos színtereit, a kommunikáció dinamikáját, a kommunikációs zavarokat.
– Átlátja a mediatizált kommunikációt.
– Rendelkezik alapvető médiaismeretekkel.
b) képessége
– Képes a kommunikáció szabályozására.
A művészettörténet specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– Ismeri az egyetemes (európai) és a magyar művészet nagy stíluskorszakait (az antikvitástól a középkori és újkori művészeten át a modern és kortárs művészetig).
– Jártas a kutatásmódszertani és értelmezéstani alapismeretekben, a kiállítás-értékelésben.
– Rendelkezik muzeológiai és műemlékvédelmi alapismeretekkel.
A vallástudomány specializáción továbbá a szabad bölcsész
a) tudása
– Ismeri a vallástörténet korszakait, az egyetemes és magyar egyház- és felekezettörténet nagy vonalait.
– Jártas a valláselmélet alapjaiban.
– Átlátja a világvallásokat, a vallási jelenségek rendszerét és alapvető teológiai problematikákat.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános szakterületi ismeretek 110–120 kredit, amelyből
– szabad bölcsészeti általános szakmai modul 40–50 kredit:
– a képzéshez kapcsolódó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretek filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret,
– logika, érveléstechnika, akadémiai írás, számítógépes ismeretek,
– átfogó eszmetörténet,
– bölcsészettudományok módszerei (módszertan), valamint a választandó specializációnak megfelelően: nyelvleírás, a nyelvtan mint modell, a nyelvi kompetencia és performancia különbségei, a nyelv elsajátításának és a nyelv változásának elméleti alapjai; esztétika és története, műelemzés, akadémiai írás; etikatörténet, ember és társadalom (kultúrtörténet, pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, kulturális antropológiai ismeretek, társadalomtörténet); ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, fenomenológia, hermeneutika; bevezetés a filmtörténetbe, a filmelméletek alapjai; bevezetés az építészettörténetbe és a műemlékvédelembe, múzeumismeret, ikonográfia, a művészettörténet forrásai és irodalma, a művészet társadalmi aspektusa; vallástörténet, vallásfilozófia, vallásszociológia, vallási néprajz;
– választható szakmai modulok 60–80 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– elméleti nyelvészet: a nyelvleírás fontosabb módszertani alapjai és területei: fonológia, magyar fonológia, morfológia, szintaxis, magyar szintaxis, szemantika, formális szemantika, a neurolingvisztika és pszicholingvisztika alapjai, a terepmunka módszertana, matematikai és logikai alapismeretek;
– esztétika: klasszikus elméletek, modern elméletek, kortárs elméletek, ágazati esztétikák, kanonikus mű, műelemzés;
– etika: etikatörténet, ágazati etikák, alkalmazott etikák, filozófiai antropológia, ökológia, politológia;
– filozófia: a filozófiatörténet nagy korszakai és művei, tudományfilozófia, tudatfilozófia, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, analitikus filozófia, metafizika, vallásfilozófia;
– filmelmélet és filmtörténet: filmtörténet, filmelméletek, filmelemzés, a filmi kompozíció, a filmi elbeszélés, társművészetek és a film, kommunikáció és médiaelmélet, írásgyakorlatok, gyakorlati ismeretek;
– kommunikáció: szabályozott társadalom (jogi, etikai, gazdasági, igazgatási és uniós ismeretek); kommunikációs tréning, beszéd- és írásművelés, informatikai ismeretek, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok, medializált kommunikáció, médiaismeretek, szabadon választható ismeretkörök;
– művészettörténet: az egyetemes és a magyar művészet nagy stíluskorszakai (antikvitás, középkori művészet, újkori művészet, legújabbkori művészet), módszertani és gyakorlati szaktárgyak, iparművészet-történet, emlékmeghatározás;
– vallástudomány: vallástörténet és valláselmélet, világvallások, vallási jelenségek rendszere, egyetemes és magyar egyház- és felekezettörténet;
– választás szerinti specializációk ismeretei legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret a következőkből, amelynek kreditértéke a képzésen belül legfeljebb 50 kredit:
– az elméleti nyelvészet
– az esztétika
– az etika
– a filozófia
– a filmelmélet és filmtörténet
– a kommunikáció
– a művészettörténet
– a vallástudomány.
A szabad bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az alapképzési szak specializációja szerinti további szakterületi ismeretek,
– az alapképzési szak másik specializációjának ismeretei, vagy
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakja szakterületi ismereteinek specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész
– szlavisztika, bolgár alapszakos bölcsész
– szlavisztika, cseh alapszakos bölcsész
– szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész
– szlavisztika, horvát alapszakos bölcsész
– szlavisztika, horvát nemzetiségi alapszakos bölcsész
– szlavisztika, szerb alapszakos bölcsész
– szlavisztika, szerb nemzetiségi alapszakos bölcsész
– szlavisztika, szlovák alapszakos bölcsész
– szlavisztika, szlovák nemzetiségi alapszakos bölcsész
– szlavisztika, szlovén alapszakos bölcsész
– szlavisztika, szlovén nemzetiségi alapszakos bölcsész
– szlavisztika, ukrán alapszakos bölcsész
– szlavisztika, ukrán nemzetiségi alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Slavonic Studies, Philologist in Russian Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Bulgarian Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Czech Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Polish Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Croatian Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Croatian as Ethnic Minority Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Serbian Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Serbian as Ethnic Minority Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Slovakian Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Slovakian as Ethnic Minority Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Slovenian Studies;
– Slavonic Studies, Philologist in Slovenian as Ethnic Minority Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian Studies
– Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian as Ethnic Minority Studies
– választható szakirányok: orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát, horvát nemzetiségi, szerb, szerb nemzetiségi, szlovák, szlovák nemzetiségi, szlovén, szlovén nemzetiségi, ukrán, ukrán nemzetiségi
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:180 kredit
– szakorientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit
– a szakdolgozat készítéséhez rendelhető kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismereteik birtokában a Közös Európai
Referenciakeret középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szintjén képesek valamely szláv (bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, nyelv- és irodalomtudományi szövegeket értelmezni, az adott nyelvi kompetencia keretei között közvetíteni, valamint alkotni írásban és szóban. Rendelkeznek továbbá a szláv nyelvek és kultúrák – beleértve a magyarországi szláv nyelvű nemzetiségek nyelveit és kultúráit – területén, valamint általános társadalomtudományi, humán műveltségi témakörökben olyan alapvető elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek birtokában képesek szakmájuk inter- és multidiszciplináris gyakorlati művelésére, emberi, kulturális problémák kreatív kezelésére és e területen konkrét feladatok önálló megoldására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szlavisztika, orosz/ bolgár/ cseh/ lengyel/ horvát/ horvát nemzetiségi/ szerb/ szerb nemzetiségi/ szlovák/ szlovák nemzetiségi/ szlovén/ szlovén nemzetiségi/ ukrán/ ukrán nemzetiségi alapszakos bölcsész
a) tudása
– A szakot elvégző hallgató általános ismeretekkel rendelkezik a szlávság kulturális és nyelvi sokszínűségéről, jól ismeri a szakirányának megfelelő szláv nyelvű közösség kulturális és nyelvi identitásának fejlődéstörténetét.
– Ismeri az alapvető összefüggéseket a szláv, a magyar és az európai identitás legfontosabb kulturális objektumai és szövegei között, szakirányának egynémely tudományos részproblémáját pedig Európán kívüli kulturális jelenségekkel is összefüggésbe tudja hozni.
– Ismeri a szakirányának megfelelő szláv nyelvű kultúra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Vannak ismeretei a szakirányának megfelelő szláv szövegek és kulturális jelenségek befogadásának fontosabb eljárásairól és az értelmezés szakmailag elfogadott fontosabb módozatairól.
– Tisztában van a szakirányának megfelelő szláv nyelv és kultúra néhány jellemző kutatási kérdésével, elemzési és értelmezési módszerével.
– Ismeri az adott szláv nyelv egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) szakkifejezéseit.
– Összefüggéseiben látja a szlavisztika alapszak adott szakirányának munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos dimenzióit és lehetőségeit.
b) képességei
– Kompetenciái keretei között és tudásszintjének megfelelően képes helyesen értelmezni az adott szláv nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát, képes továbbá az adott szláv nyelvet elhelyezni a világ nyelvei közt, valamint azonosítani az adott szláv nyelv főbb regionális változatait.
– Képes átlátni szakiránya legfontosabb nemzeti és nemzetiségi identitásképző diskurzusainak felépítését és működését, az európai kontextusban is felismerhető némely kulturális jelenséget pedig értelmezni.
– Képes az adott szláv nyelvű kultúra legalább egy fontos megnyilatkozásának helyes értelmezésére az Európán kívüli kultúra és eszmerendszer szempontjából.
– Nyelvi szintjének megfelelően egy adott műfaj szabályrendszerének tiszteletben tartásával képes közérthetően írni és beszélni az adott szláv nyelven, különösen pedig az adott szláv nyelv kulturális témaköreivel kapcsolatban az érvényes nyelvi normarendszer tiszteletben tartásával helyes szövegeket alkotni.
– Műfajilag eltérő szövegeket és kulturális jelenségeket képes nyelvi szintjének megfelelően értelmezni az adott szláv nyelven.
– Az adott szláv nyelvhez és kultúrához kapcsolódóan alapvetően képes kiválasztani és részben alkalmazni is a szakmai problémának megfelelő nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kultúratudományi módszert.
– Adott munkahely szakmai elvárásainak megfelelően képes összetett feladatokat is elvégezni.
c) attitűdje
– Átlátja, érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag determináltak és dinamikus pályát futnak be.
– Képviseli a magyar, a nemzetiségi és az európai identitás kulturális, vallási, és társadalmi sokszínűségét, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.
– Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére.
– Igyekszik tudatosan alkalmazni az adott szláv nyelvterület nyelvi és kommunikációs normáit.
– Tudatában van az adott szláv nyelv nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi gondolkodásmódja fontosságának.
– Szintjének megfelelően mérlegeli a problémák többoldalú módszertani megközelítésének lehetőségeit.
– Törekszik az adott szláv nyelven általános és szaknyelvi tudásának fejlesztésére.
– Törekszik szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és közössége épülését.
– Együttműködik az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.
– Felelősséget vállal az anyanyelvén és az adott szláv nyelven íródott szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– Az adott szláv nyelv és kultúra területén szerzett ismereteit az önművelésében és önismeretében is alkalmazza.
– Törekszik azoknak a módszereknek az érvényesítésére, amelyek az adott szláv nyelv és kultúra szempontjából relevánsak, de elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait is.
– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.
– Nyitott az adott szláv nyelv kulturális hátterére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, nyelvtudomány, irodalomtudomány, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret) 10–12 kredit;
– szlavisztikai szakmai ismeretek 158–160 kredit, amelyből
– a szláv nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul [bevezetés a szláv nyelvi tanulmányokba: szláv kultúrák (bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán), illetve szláv nyelvű országok történelméhez, földrajzához kapcsolódó alapismeretek; klasszikus és modern szláv irodalmak (a szláv népek irodalomtörténete, a legjelentősebb korszakok és alkotók); a magyar-szláv történelmi, nyelvi, irodalmi, kulturális kapcsolatok múltja és jelene)] 50–56 kredit;
– a választott szakirány szerinti speciális nyelvészeti, irodalmi, kultúrtörténeti ismeretek [a választott nyelvhez kapcsolódó földrajzi, történelmi és kultúratörténeti alapismeretek; a stilisztika alapjai; az adott szakirány irodalomtörténetének ismerete; nyelvfejlesztés; nyelvészet (fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, jelentéstan, nyelvtörténeti alapok)] 50–56 kredit;
– választás szerinti specializációk ismeretei legfeljebb 50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret.
A szlavisztika szakos bölcsész – a várható specializációkat is figyelembe véve – az alábbi területeken kaphat speciális ismeretet:
– az alapképzési szak szakirány szerinti további szakterületi ismeretei
– az alapképzési szak másik szakiránya vagy
– másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozatú diploma megszerzéséhez a választott szakirány célnyelvének a középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgának megfelelő szintű ismerete szükséges. A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.
8.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az alapszak szakmai alapozó tárgyainak oktatása magyar nyelven, a szakirány tárgyainak oktatása pedig magyarul vagy az adott szláv nyelven folyik.
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: történelem (History)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: történelem alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in History
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 225
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan történelem alapszakos bölcsészek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből, a rokon és segédtudományokból, valamint a történelem alapszakhoz tartozó specializációk területén szerzett ismeretekkel rendelkeznek és képesek történelmi, illetve általános társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére. A hallgatók képessé válnak a történelmi folyamatok értékelésére, tanulságok levonására és a közelmúlt történelmi folyamatainak, jelenségeinek és személyiségeinek önálló elemzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A történelem alapszakos bölcsész
a) tudása
– Tájékozott a magyar és egyetemes kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében.
– Ismeri a magyar és európai identitás szakterületileg legfontosabb kulturális objektumait, szövegeit, kontextusait, valamint legalább egy Európán kívüli kultúra legfontosabb vonásait.
– Ismeri a magyar és európai kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét.
– Átlátja a magyar szakmai szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
– Tisztában van a történettudomány aktuális kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
– Ismeri a szélesen értelmezett történettudomány alapvető szakkifejezéseit.
– Ismeri a latin nyelv alapjait.
– Egy modern idegen nyelven képes eligazodni a szakirodalmakban, különös tekintettel a szakterminológiára.
– Összefüggéseiben értelmezi a történettudományhoz általában kapcsolódó, munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos szabályokat, előírásokat.
b) képességei
– Értelmezi a magyar és európai kulturális és történeti jelenségeket és azok történeti beágyazottságát.
– Képes átlátni a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és kulturális és történeti jelenségeket európai kontextusban értelmezni.
– Képes a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
– Képes legalább egy Európán kívüli kultúra, eszmerendszer szempontjából a történettudomány jelenségeit értelmezni.
– Képes összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére.
– Képes az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően több stílusregiszterben, közérthetően, választékos stílusban írni és beszélni.
– Képes hatékonyan kommunikálni írásban és szóban, valamint megérti a történettudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket.
– Képes megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
– Igénye van az Európán kívüli társadalmak történelmének és kultúrájának megismerésére.
– Tudatosan képviseli a történettudomány és társterületei szaknyelvi és kommunikációs normáit.
– A történettudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.
– Igényességet fejleszt ki az információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
– Törekszik az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerint átgondolni és bemutatni.
– Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Kialakít olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Hatékonyan együttműködik a történettudomány szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi közösségekkel.
– Felelősséget vállal anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– A történelem területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a történettudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Nyitott a magyar és más kultúrák hátterére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai ismeretek jellemzői
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a képzéshez kapcsolódó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, szövegalkotási készségfejlesztő ismeretek, könyvtárismeret) 8–12 kredit;
– történelmi szakmai ismeretek: 110–120 kredit:
– történelmi szakmai alapozó modul (történettudomány, néprajz, régészet, levéltári ismeretek, művészettörténet, vallástörténet, művelődéstörténet, politikatudomány, vallástudomány, történeti földrajz historiográfia, latin nyelv) 20–30 kredit;
– magyar és egyetemes történelem szakterületi ismeretei, történeti segédtudományok (diplomatika, szfragisztika, heraldika, kronológia), őskori és ókori történelem, középkori magyar történelem, középkori egyetemes történelem, kora újkori magyar történelem, kora újkori egyetemes történelem, újkori magyar történelem, újkori egyetemes történelem, jelenkori magyar történelem, jelenkori egyetemes történelem, művelődéstörténet, gazdaságtörténet 80–90 kredit;
– választás szerinti specializációk ismeretei 30–50 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret két típusú lehet:
– a szakhoz tartozó differenciált, választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializáció, melynek szakterületi, diszciplináris sajátosságait az intézmények saját hatáskörben határozzák meg, vagy
– másik szaknak, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek másik alapképzési szakjának szakterületi ismeretei.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a szak tantervében meghatározott, a képző intézmény által ajánlott specializációhoz (levéltári, muzeológiai ismeretek) kapcsolódó tantervi egység.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A szakképzettség megszerzésének feltétele a képzés tantervében meghatározott latin nyelvi követelmények teljesítése.
A szak lehetővé teszi másik, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakja szakterületi ismereteinek 50 kredit értékű specializáció formájában történő felvételét.
1. Az alapképzési szak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: informatikus könyvtáros
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 322
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja informatikus könyvtáros szakemberek képzése, akik könyvtárosi ismeretekre és korszerű informatikai tudásra tesznek szert, melynek birtokában képesek a különböző típusú könyvtárak, valamint a tájékoztatási, információ feldolgozási és közvetítési feladatokat végző szervezetek gyakorlati szaktudást igénylő munkaköreinek betöltésére. Képesek tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységre, segítség nyújtására a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az informatikus könyvtáros
a) tudása
– Ismeri a könyvtári szakterülete működését meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági, politikai és technológiai folyamatok legfontosabb tényezőit.
– Tisztában van a könyvtár- és információtudomány alapfogalmaival és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeivel.
– Átfogóan ismeri a hazai és európai uniós könyvtári, információs és információgazdasági stratégiákat, jogi szabályozásokat, intézményrendszereket, programokat.
– Ismeri a hazai és külföldi dokumentumok és információk értékelésével, kiválasztásával, a gyűjteményszervezéssel, a formai és tartalmi feldolgozással, a keresőrendszerek használatával, működtetésével, fejlesztésével, valamint a könyvtári szolgáltatások nyújtásával és tervezésével kapcsolatos alapelveket.
– Áttekintéssel rendelkezik az informatikai és infokommunikációs eszközök, módszerek, technikák alkalmazásának, hasznosításának lehetőségeiről, a számítógépes információs és tájékoztató rendszerek alkalmazásával, működtetésével, fejlesztésével, továbbá az elektronikus dokumentumok létrehozásával kapcsolatos alapelvekről.
– Ismeri az információs műveltség és a digitális kompetencia fogalmi rendszerét, valamint birtokolja a fogalmi körbe tartozó ismeretek jelentős részét.
– Ismeri a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok könyvtári ellátásának alapvető módszereit és eszközeit.
– Ismeri az információ- és tudásszervezéssel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges kommunikációs, szervezési, marketing, kapcsolattartási és kapcsolatépítési, tervezési, projektvezetési, minőségirányítási, humánerőforrás fejlesztési alapfogalmakat, alapelveket.
– Alapos ismeretekkel és adekvát problémamegoldási technikákkal rendelkezik a könyvtári konfliktuskezelés területén.
– Ismeri a könyvtári szakterület és határterületei információs igényének kielégítését szolgáló legfontosabb szakirodalmi forrásokat, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereket.
b) képességei
– Képes a munkája során megismert vagy feltárt tények alapos és részletes elemzésére, az eredményekből kibontható összefüggések feltárására, reális értékítéleteket alkot és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat fogalmaz meg.
– Eligazodik a könyvtári terület összefüggései, a könyvtári terület működését meghatározó folyamatok, hazai és európai uniós könyvtári, információs és információgazdasági stratégiák, jogi szabályozások, intézményrendszerek, programok között.
– Mindennapi szakmai szóhasználatában beépült ismeretként jelennek meg a könyvtár- és információtudomány alapfogalmai és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemei, melyeket magabiztosan képes használni.
– Képes ismereteinek hatékony alkalmazására az egyes könyvtári munkaterületeken, a gyűjteményszervezés, az információ- és dokumentum feldolgozás, az információkeresés, az információ- és dokumentumszolgáltatás és egyéb könyvtári szolgáltatások területén.
– Képes a könyvtári területen alkalmazott informatikai és infokommunikációs eszközök használatának elsajátítására, a számítógépes információs rendszerek alkalmazására.
– Magas szinten képes a vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek megértésére, értelmezésére.
– Képes aktív szerepet vállalni a hagyományos és online közösségfejlesztésben, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélynövelésében, valamint az élethosszig tartó tanulás támogatásában.
– Képes arra, hogy eligazodjon a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára nyújtott szolgáltatások, a gyakorlat által felvetett konkrét problémák és a lehetséges megoldási modellek, jó gyakorlatok között.
– Képes a felhasználókkal, a partnerekkel (könyvkiadók, könyvtárak, könyvterjesztők, adatbázis-szolgáltatók, informatikai fejlesztők, egyéb közgyűjtemények, kulturális és oktatási intézmények), valamint a fenntartókkal való kapcsolattartáshoz szükséges szóbeli, írásbeli kommunikációra, és ezeknek a képességeknek a fejlesztésére.
– Képes az elsajátított problémamegoldó technikák hatékony és adekvát alkalmazására a könyvtári konfliktuskezelés területén, a használókkal és más partnerekkel való kommunikációban.
– Szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozza, rendszerezi és alkalmazza. Képes áttekinteni és kezelni az egyes tudományterületek hagyományos és elektronikus szakirodalmi forrásait, a szaktudományi adatbázisokat, magabiztosan használja a könyvtári adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
c) attitűdje
– Tudatos értékközvetítést vállal a humanizmus, a béke, a haza, a nemzet, a szabadság, a demokrácia, a szolidaritás, a kulturális pluralizmus, a nemzeti kultúra, és a környezetvédelem területén, harcol az értékek rombolásával (fajgyűlölet, militarizmus, kultúraellenesség, kulturális monopólium, egyéni és kollektív jogok megsértése, a természeti környezet tönkretétele) szemben.
– Együttműködési készséggel, empátiával fordul a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felé, és azonosul a könyvtárak szerepvállalásával a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklésében.
– Elkötelezett a lakosság legkülönbözőbb csoportjait érintő digitális kompetenciafejlesztés területén.
– Elfogadja a könyvtárakban általánossá váló minőségszemléletet, az ezzel járó feladatokat és kötelezettségeket.
– Minőségtudattal rendelkezik, és saját tevékenységét is kritikusan szemléli. Részese kíván lenni a könyvtári szolgáltatások jó minőségét garantáló minőségi láncolatnak.
– Törekszik az információs társadalomban eligazodni tudó kritikus gondolkodásmód kialakítására.
– Munkáját siker- és szolgáltatásorientáltság jellemzi annak érdekében, hogy a magas szintű szolgáltatások eredményeként erősödjön a könyvtárak társadalmi elismertsége és elfogadottsága.
– Nyitott a könyvtári innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus a könyvtári munkát érintő elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
– Elfogadja és alkalmazza a mindennapok könyvtári gyakorlatában igazolt megoldásokat, él a szakmai továbbképzés minden formális és informális lehetőségével.
– Támogatja és tiszteletben tartja a könyvtárhasználók nemzeti, európai, etnikai, vallási, illetve lokális azonosságtudatát, kulturális identitását, annak megőrzését.
– Munkája során követi a magyar könyvtárosság etikai kódexe közös szakmai normáit.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Szűkebb szakmai területén, személyes felelősségi körében önálló és kezdeményező szerepet vállal abban, hogy a társadalomban kialakult könyvtárkép egyre pozitívabbá váljon.
– Felelősen áll ki a könyvtári munkavégzést, a könyvtári rendszer működését, a könyvtárosok és a használók jogait szabályozó jogi normák következetes végrehajtása mellett.
– Következetesen képviseli a könyvtárhasználók érdekeit, önálló kezdeményezéseket tesz a használók jogainak érvényesítéséért.
– Felelősen vesz részt a könyvtári területen is egyre általánosabbá váló csoportmunkában. Erős érdekérvényesítésre képes a projektek sikeres végrehajtása érdekében.
– A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal, proaktivitással és felelősséggel szervezi munkáját, és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
– Önálló, konstruktív és erős érdekérvényesítő az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban, könyvtáros szakmai szervezetekben.
– Kiváló szervező- és kezdeményezőkészséggel rendelkezik, amelyet hatékonyan képes kamatoztatni a könyvtári közönségkapcsolatok és pályázati projektek területén.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalom- és bölcsészettudományok 15–25 kredit;
– könyvtártan és információszervezés 30–40 kredit;
– menedzsment ismeretek 5–20 kredit;
– informatika 15–25 kredit;
– kommunikációs ismeretek 5–20 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A válaszható specializációk kreditaránya további 35–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai törzsanyag részeként a szakmai gyakorlat könyvtárakban és információszolgáltató szervezetekben végzett gyakorlatokat foglal magában. Az összesen minimum 300 óra időtartamú szakmai gyakorlatok követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg, kreditértéke 15 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: kommunikáció- és médiatudomány (Communication and Media Science)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: kommunikátor
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke:10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 321
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A szak célja kommunikációs szakemberek képzése, akik ismerik a kommunikáció különböző színterein működő intézményeket, intézményrendszereket. Ismerik a társadalmi kommunikáció színtereit, az itt működő intézmények struktúráját, a kommunikáció és média fontosabb intézményeit, a kommunikáció és média működését. Megszerzett tudásuk, képességeik és attitűdjeik birtokában teljes mértékig alkalmasak a kommunikáció színterein lévő intézményekben kommunikációs munka végzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A kommunikátor
a) tudása
– Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
– Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
– Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
– Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
– Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit,
– Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
– Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
– Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
– Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
– Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
– Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
– A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
– Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
– A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.
c) attitűdje
– Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
– Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
– Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
– Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
– Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
– Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
– Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
– Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
– Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
– Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
– Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
– Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
– A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
– Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
– Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
– Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: A jelzett kompetenciák a szakmai szocializációra vonatkozó tudás és képességek elsajátítása révén, illetve a képzésbe épített elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása útján szerezhetők meg:
– kommunikációs és társadalomtudományi alapismeretek 40–55 kredit
[ember és társadalom, társadalmi kommunikáció, társadalomtudományi alapismeretek, szociálpszichológiai alapismeretek; alapozó gyakorlatok modul, kommunikációs szakmai kompetencia-fejlesztés (írásos és mediális gyakorlati kommunikációs ismeretek, kommunikációs kutatásmódszertani ismeretek)];
– kommunikációs elméleti és gyakorlati stúdiumok 101–116 kredit (kommunikációs színterek, a kommunikáció elméletei és modelljei, kommunikációs intézmények működése és intézmények kommunikatív működése, a kommunikáció mediális aspektusai, kultúra és kommunikáció, vizuális kommunikáció, szakmai gyakorlati ismeretek).
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A választható ismeretek kreditértéke a kommunikációs elméleti és gyakorlati stúdiumokon belül 40–44 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a kommunikáció különböző színterein lévő intézményekben eltöltött legalább 80 órás gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi tanulmányok (International Relations)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: nemzetközi kapcsolatok szakértő
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Relations Expert
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A nemzetközi tanulmányok alapképzés célja, hogy a nemzetközi kapcsolatok világában eligazodni képes, a nemzeti és a regionális érdekeket megfelelően képviselni tudó, a globális problémák iránt érzékeny, az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelésére alkalmas, más kultúrák megismerésére nyitott értelmiségieket képezzen, akik hazai vagy nemzetközi vállalati, illetve kormányzati és nem kormányzati szervezeteknél képesek nemzetközi kapcsolattartásra, a kreatív problémakezelésre és az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A nemzetközi kapcsolatok szakértő
a) tudása
– Tájékozott a magyar és egyetemes politikai, gazdasági, kulturális jelenségek általánosan elfogadott tendenciái, jellemzői, adatai körében.
– Összefüggéseiben értelmezi a szakterületéhez általában kapcsolódó, nemzetközi, európai és regionális, politikai, jogi, gazdasági és civilizációs ismereteket és eseményeket.
– Tisztában van a társadalomtudomány aktuális kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.
– Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.
– Ismeri a nemzetközi kapcsolattartás formáit, eszközeit és technikáit.
– Ismeri az Európai Unió intézményrendszerének működését, hatásköreit, szakpolitikáit.
b) képességei
– Képes történelmi, társadalmi, gazdasági, jogi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
– Legalább két idegen nyelven képes eligazodni a szakirodalmakban, különös tekintettel a szakterminológiára.
– Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
– Képes legalább egy Európán kívüli kultúra, eszmerendszer szempontjából a nemzetközi kapcsolatok jelenségeit értelmezni.
– Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel, látja a közös sikerhez való egyéni hozzájárulásokat.
– Képes önállóan írásos elemzések elkészítésére, elvégzett feladatainak szakmai közönség előtti bemutatására szóban és írásban.
– Képes és alkalmas a kis és közepes vállalkozásokban a nemzetközi együttműködésekben való megjelenés elősegítésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a multinacionális és nagyvállalati szektorban nemzetközi együttműködésekből származó feladatok ellátására.
– Képes az EU által támogatott projektek tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
– Képes a nemzetközi, európai és regionális együttműködésekben megjelenő feladatok ellátására a magánszférában, a nem kormányzati szerveknél, az önkormányzatoknál és a kormányzati szerveknél, valamint az állami intézményekben.
c) attitűdje
– Érti és elfogadja, hogy a gazdasági, politikai és kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
– Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
– Igénye van az európai nemzeti kultúrák befogadására és az Európán kívüli kultúrák megismerésére.
– Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
– Törekszik politológiai, jogi, társadalomtudományi, nemzetközi gazdasági, történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.
– Igényességet fejleszt ki az információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
– Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
– Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
– A szakterületén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
– Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
– Hatékonyan együttműködik a szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai és tudományos közösségekkel.
– A szakmai kérdések megválaszolása, a problémák megoldása önállóan vagy másokkal való kooperációban történik a felelősség egyéni vállalásával, és a szakma etikai normáinak betartásával.
– Önálló, konstruktív és erős érdekérvényesítő az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
– Adott munkahely szakmai elvárásainak megfelelően összetett feladatokat is elvégez.
– Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
– Feladatokhoz kapcsolódóan folyamatosan fejleszti szövegalkotási készségét.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános társadalomtudományi ismeretek és kompetenciák [közgazdaságtan, jogi alapismeretek, filozófia, politológia, szociológia, történelem (modern magyar és egyetemes történelem) informatika] 20–60 kredit;
– módszertani és készségfejlesztő ismeretek (statisztika, társadalomstatisztika, kvalitatív, kvantitatív módszertan, szaknyelvi gyakorlatok) 20–30 kredit;
– a nemzetközi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai ismeretek 50–100 kredit a szakdolgozat kreditértékével együtt az alábbiak szerint:
– nemzetközi kapcsolatok története [nemzetközi kapcsolatok története 1815–1989-ig, magyar külpolitika története, diplomáciatörténet, nemzetközi kapcsolatok az új világrendben (1989-től)] 5–40 kredit;
– nemzetközi politika elmélete és gyakorlata (a nemzetközi politikaelmélet főbb iskolái, elméletei, a diplomácia elmélete és gyakorlata) 5–40 kredit;
– nemzetközi jog (nemzetközi közjog, nemzetközi magánjog, nemzetközi szerződések, nemzetközi intézmények és szervezetek) 5–40 kredit;
– nemzetközi gazdaságtan (nemzetközi gazdaságtan, külgazdaságpolitika, nemzetközi pénzügyek, világgazdaságtan, nemzetközi vállalatok gazdaságtana) 5–40 kredit;
– regionális-civilizációs tanulmányok (civilizációtörténet, európai civilizáció története, regionális tanulmányok) 5–40 kredit;
– Európai Unió (az Európai Unió fejlődéstörténete, az EU intézményrendszere és döntéshozatala, az EU joga, az EU hatáskörei, szakpolitikái, Magyarország az Európai Unióban, európai uniós pályázatok készítése és projektek menedzsmentje) 5–40 kredit;
– a nemzetközi kapcsolatok gyakorlata (nemzetközi kapcsolattartás technikái, nemzetközi rendezvények, diplomáciai protokoll, tárgyalási technikák) 5–40 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A szakmaspecifikus ismeretek a képzés egészén belül 30–35 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy az államtudományi képzési terület megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsgája, a másik általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét egybefüggő szakmai gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: politikatudományok (Political Science)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: politológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja politológusok képzése, akik ismerik a társadalom politikai rendszerét és viszonyait, az alapvető politikai intézményeket és azok szellemi alapjait, a hatalom szervezetét és működését. Alkalmasak a politikával kapcsolatos szakértői tevékenységre, politikai elemzésre és kutatásra, szervezői és tanácsadói munkára. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A politológus
a) tudása
– Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik.
– Átfogóan ismeri a politika alapvető törvényszerűségeit, a társadalompolitikai rendszerét, a politikai intézményeket, szervezeteket és mozgalmakat.
– Ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat.
– Alaposan ismeri az adott ország kormányzati rendszerét, hatalmi berendezkedését, az országos és helyi politika fő ágenseit és működésüket.
– Tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával és a közpolitikai alternatívákkal.
– Tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről, érti és elemezni képes a politikai kommunikáció folyamatait.
– Rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat.
– Elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit.
– Ismeri a nemzetközi politika fő folyamatait, a főbb nemzetközi szervezeteket és a saját ország helyét a nemzetközi kapcsolatrendszerben.
– Ismeri az Európai Unió fő intézményeit és döntéshozatali folyamatait.
– Ismeri a politikai ismeretszerzés forrásait és az információfeldolgozás főbb módszereit.
b) képességei
– Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére.
– Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére, ennek alapján szakértői tevékenység folytatására.
– Rendelkezik olyan kommunikatív kompetenciával, melynek révén hozzájárulhat szervezési és igazgatási problémák megoldásához a közigazgatás és a politikai tevékenység különböző szervezetei szintjein.
– Képes tudása felhasználásával a humán erőforrások feltárására és mozgósítására is egyes problémák megoldásában.
– Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására, humánpolitikai feladatok elvégzésére.
– Képes politikai intézmények működésével kapcsolatos ismeretek birtokában szervező, döntés-előkészítő, kapcsolattartó, kapcsolatépítő munka végzésére.
– Képes szervező és menedzseri feladatok ellátására a központi, regionális, valamint nemzetközi szervezetekben.
– Képes a politikai igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában alapszintű problémák megoldására.
– Képes összehasonlító elemzések, szakértői anyagok készítésére szakterületén.
– Rendelkezik együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.
– A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
c) attitűdje
– A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon, és szakmai tudását felhasználva képes legyen közérdekű megoldásokat előmozdítani.
– Nyitott arra, hogy a politikáról szerzett ismereteit hitelesen közvetítse.
– Követi szakmája fejlődését, az új felismeréseket, tényeket és tudományos következtetéseket megosztja környezetével.
– Elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
– Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes önmaga továbbképzésére, a megoldásokhoz szükséges új ismeretek és tudás megszerzésére.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– A politikai tudás felelősséget is jelent: a politológus nehéz helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg szuverén döntését.
– Törekszik arra is, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szervezeti egységét és szakmai csoportját.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalomtudományi alapismeretek (szociológia, társadalomfilozófia, társadalomelmélet, közgazdaságtan, a kommunikációelmélet alapjai) 20–30 kredit;
– a politológia szakmai ismeretei (politikatudomány alapjai, egyetemes és magyar politikai gondolkodás története, XX. századi társadalom és politikatörténet, magyar politikai rendszer, jogi ismeretek, nemzetközi viszonyok elmélete, módszertani ismeretek) 110–160 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, négy hét egybefüggő szakmai gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: szociális munkás
– a szakképzettség angol megnevezése: Social Worker
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
– szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke:30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 762
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
Az alapképzési szak célja olyan szociális munkás szakemberek gyakorlat-orientált képzése, akik a szociális munkára vonatkozó globális alapelvek, tudományos és szakmai eredmények, etikai követelmények és alapvető módszerek birtokában képesek a szociális munka, mint hivatás művelésére, elsődlegesen a gyermekjóllét és a szociális szolgáltatások szélesen értelmezett területein. Elkötelezettek a társadalmi egyenlőtlenségek és a kirekesztés csökkentése, a jólét növelése és a demokratikus értékek iránt, felkészültek az ezek érdekében történő szakszerű és felelős gyakorlati szociális munka végzésére. A képzés megfelel a szociális képzésekre vonatkozó hazai és nemzetközi szakmai elvárásoknak, illeszkedik az európai térség hasonló szakképzettségeivel szemben támasztott követelményekhez. Az alapszakon végzettek felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szociális munkás
a) tudása
– Ismeri és érti a szakmai területhez kapcsolódó pszichológiai, jogi, pedagógiai, egészségügyi, szociológiai tudományok szociális munkához tartozó fogalomkészletét.
– Ismeri és érti a humán fejlődésre, a társadalmi rendszerre, tagozódásra, intézményekre és szervezetekre, a gazdasági fejlődésre vonatkozó főbb elméleteket.
– Ismeri és érti a társadalom működését, a társadalmi folyamatokat, a társadalmi és szociális problémák keletkezését, jelenlétét és a veszélyeztető tényezőket, valamint, hogy mindezek hogyan hatnak az egyes emberekre, családokra, csoportokra, szervezetekre és közösségekre.
– Ismeri és érti a társadalompolitika területeit, a szociálpolitika meghatározó irányait, elosztási mechanizmusait, valamint az egyéni, családi, közösségi élethelyzetekben, és a társadalmi és szociális problémák kezelésében alkalmazható szociálpolitikai alapelveket és technikákat.
– Ismeri és érti a társadalmi egyenlőtlenségeket, megismeri az egyenlőtlenségek és a kirekesztés csökkentése érdekében felhasználható szociálpolitikai eszközöket.
– Ismeri és értelmezi a kisebbségi és többségi társadalom kapcsolatának dinamikáját és ehhez kapcsolódóan a kisebbségi egyéni és közösségi jogokat.
– Ismeri és értelmezi az emberi szükségleteket, a társas viselkedés pszichológiai tényezőit, az emberek és a környezetük közötti interakciókat.
– Ismeri és érti a szociális munka szerepét, lényegét, funkcióit, komplexitását, multi, inter-diszciplináris jellegét.
– Ismeri és értelmezi a szociális munkához kapcsolódó jogi területek szabályozását, különös tekintettel az emberi és gyermeki jogokra, a szociális és gyermekvédelmi jogi szabályozásra.
– Érti és átlátja a társadalomtudományi kutatások alapjait, a szakterület kutatási területeit és módszereit.
– Érti és átlátja a szociális munka jogi, társadalmi és ökológiai kontextusát, a szociális munkára vonatkozó közvitákat és jellemző, elterjedt véleményeket, a szociális munka alapvető elméleteit, modelljeit és folyamatait.
– Ismeri a szociális munka beavatkozásra, együttműködések kialakítására, szociális problémák megelőzésére és kezelésére felhasználható módszereit, eljárásait.
– Ismeri a szociális szolgáltatási rendszert, a közszféra, valamint a magánszféra – ezen belül civil-, egyházi, piaci szféra – rendszereit, átlátja a szociális szervezetek működését és abban a szociális szakemberek szerepeinek, tevékenységének formáit.
– Ismeri más segítő szakmák kompetenciaköreit, felkészült a gyakorlat során felmerülő problémák szakmai illetékességének felismerésére, és más szakmák szakembereivel való szakszerű együttműködésre.
b) képességei
– Képes eligazodni a szociális terület mélyebb összefüggései, valamint a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi problémák és lehetséges megoldási módszerek, modellek között, és képes új szolgáltatások kialakításában közreműködni a megelőzés és a problémakezelés érdekében.
– Képes kritikus szemlélettel és reflektív módon megfogalmazni a társadalmi és szociális problémákat, a veszélyeztető tényezőket és a problémakezelés folyamatát.
– Képes megkülönböztetni a vélekedéseket, sztereotipiákat, előítéleteket a bizonyítékokkal alátámasztott társadalmi tényektől, leírásoktól, elemzésektől.
– Képes a bizalomépítésre, a nyílt, hiteles, hatékony kommunikációra.
– Képes szükségletfelmérésre, az egyén és környezete közötti folyamatoknak, kölcsönhatásoknak, problémáknak holisztikus elemzésére.
– Felismeri a szolgáltatásokat igénybe vevők autonómiáját tiszteletben tartó proaktív szemléletű, életminőséget szolgáló, javító, konstruktív problémakezelés, valamint a források és a kockázatok elemzésének szükségességét.
– Felkészült a szakmai csapatmunkára, a partneri együttműködésekre az érintettekkel, szakmai szervezetekkel, a társszakmák és a közigazgatás szakembereivel, önkéntesekkel.
– Képes áttekinteni a szociális munka szakterületeinek dokumentációit, a kapcsolódó szakmai feladatokat.
c) attitűdje
– Érzékeny és nyitott a társadalmi és szociális problémákra, elkötelezett és felelősséget vállal a szakma értékei és a társadalmi szolidaritás ügye mellett.
– Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
– Elkötelezett a szakmai etikai alapelvek gyakorlati alkalmazására, valamint a jogi és etikai keretek közötti felelős cselekvésre.
– Nyitott mások megismerésére, empátiával viszonyul az emberekhez, családokhoz, csoportokhoz és közösségekhez.
– Nyitott az új módszerekre, eljárásokra, szakmai eredményekre és innovációkra; elkötelezett a korszerű szociális munka tudományos és gyakorlati eredményeinek megismerésére és alkalmazására.
– Nyitott a szakmai továbbképzés formáira, önállóan és felelősen törekszik az önismeret, az önreflexió, a kommunikáció és a szakmai módszerek fejlesztésére.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját minden körülmények között felelősen, a szociális munka értékeit és alapelveit, a szakmai etikai kódex iránymutatásait figyelembe véve, elméleti és gyakorlati megalapozottsággal végzi és képviseli.
– Felelősséget vállal a szolgáltatásokat igénybe vevők életébe történő beavatkozásért.
– Felelősséget vállal a rábízott információkért, valamint a dokumentációban rögzített adatokért, titoktartási kötelezettségét megtartja.
– Autonóm módon képes felismerni szerepét és helyét a szociális munka közvetlen gyakorlatában, a különböző szinteken megvalósuló csapatmunkában. Kommunikációjáért hatáskörén belül mindenkor felelősséget vállal.
– Szakmai fejlődésének tudatos és felelős irányítója, képzésekben és továbbképzésekben, szupervízióban fejleszti önismeretét, önértékelését és szakmai tudását.
– Tevékenységét a kritikai gondolkodáson alapuló, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés, a saját tevékenységre vonatkozó reflexiók jellemzik.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Társadalomtudományok (szociológia, állam- és jogtudomány, közgazdaságtudomány, multidiszciplináris társadalom-tudományok) 150–180 kredit, amelyből
– a szociális munka elmélete és gyakorlata 70–90 kredit;
– szociológia tudományok 25–35 kredit;
– állam és jogtudományok 10–20 kredit;
– közgazdaságtudományok 3–10 kredit;
– társadalom-és szociálpolitika 20–30 kredit;
– bölcsészettudományok (pszichológia, neveléstudomány) 20–30 kredit;
– orvostudományok (egészségtudomány) 5–15 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szociális munka elmélete és gyakorlata területén szerezhető speciális ismeret, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül legfeljebb 15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény által szervezett vagy jóváhagyott képzési program alapján folyó gyakorlat. A szakmai gyakorlat része a kiscsoportos tantermi személyiség- és készségfejlesztés (legalább 90 tanórában), a kutatási gyakorlatok és a kapcsolódó szemináriumok, a rövid időtartamú és egybefüggő terepgyakorlatok, az összefüggő legalább egy féléves gyakorlat és a terepgyakorlatokhoz, illetve az összefüggő szakmai gyakorlathoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok. Az egybefüggő szakmai gyakorlat saját, közvetlen klienskörrel rendelkező, szociális tevékenységet folytató állami, önkormányzati, non-profit vagy egyházi szolgáltatásnál, intézményben szervezett, tereptanár (a gyakorlóhely felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkező munkatársa) irányításával valósul meg. A legalább egy féléven (tizenkettő-tizenöt héten) keresztül – heti 4 napon, heti 24 órában – folyó egybefüggő gyakorlat keretében a közvetlen klienskapcsolati munkára minimum 300 órát kell fordítani.
1. Az alapképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: szociálpedagógus
– a szakképzettség angol megnevezése: Social Pedagogue
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 761
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja szociálpedagógusok képzése, akik képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. Képességeik, készségeik és értékrendjük alapján hatékonyan működnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társadalmi integrációjának az elősegítésében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szociálpedagógus
a) tudása
– Ismeri a szociális segítségnyújtáshoz szükséges, elsősorban társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, szociális munkára vonatkozó, másrészt pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait.
– Ismeri a szociális segítségnyújtáshoz szükséges ismeretszerzés módjait és a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat.
– Ismeri a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket.
– Ismerettel rendelkezik a társadalomról, a szociálpedagógia felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről.
– Ismeri a szociális, a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a nevelési intézmények működését, azok jogi szabályozását.
– Ismeri a szociálpedagógia fogalomkészletét, történetét, elméleteit. Ismerettel rendelkezik a szociálpedagógia gyakorlatáról.
– Ismeri az elmélet és a gyakorlat összefüggését, szintetizálni tudja elméleti és gyakorlati ismereteit.
– Ismeri a szociálpedagógia színtereit, a szociálpedagógiában alkalmazott munkaformákat, módszereket.
– Módszertani tudással rendelkezik, átlátja a szociális szakma innovációjának lehetőségeit.
– Ismeri a szociálpedagógia szakmai, etikai normáit.
– Ismeri az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikáció formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának eljárásait, eszközeit.
b) képességei
– Képes a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére, azok rendszerszerű elemzésére, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények feltárására és értelmezésére.
– Képes a szociális segítségnyújtás módszereinek alkalmazására.
– Képes a szociális problémák, szükségletek, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására, elemzésére, kezelésére, megoldására.
– Képes a szociálpedagógia célcsoportjai szocializációjának, személyiségfejlődésének sajátosságait, törvényszerűségeit átfogóan elemezni.
– Képes az egyének, családok, csoportok, közösségek jog- és érdekérvényesítő képességének fejlesztésére.
– Képes a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, és szociális szolgáltatásokat nyújtó, valamint nevelési intézményekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére, az elsajátított társadalomismereti, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi ismeretek és alapelvek alkalmazására.
– Képes a különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családja, valamint pedagógusai számára szakszerű szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidő-pedagógia, szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel, továbbá ezeknek a folyamatoknak a tervezésére, kivitelezésére és elemzésére.
– Képes a szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek, technikák hatékony és innovatív alkalmazására.
– Képes a szociálpedagógusi munkában a szakmai etikai normák hatékony érvényesítésére.
– Hatékonyan alkalmazza az informatikai eszközöket kommunikációra, információk gyűjtésére és közzétételére, társadalomtudományi adatbázisok használatára.
c) attitűdje
– Rendelkezik a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségével, azt hitelesen képviseli környezetében.
– Rendelkezik a társadalmi problémák iránti érzékenységgel, elkötelezett az európai értékek lokális alkalmazására, szemléletét áthatja az elesettek és kiszolgáltatottak melletti szolidaritás, az előítéletek elleni küzdelem.
– Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra.
– Munkáját kapcsolatteremtés- és fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs készség jellemzi.
– Emberi kapcsolataiban humánus és etikus magatartású, szakmai feladatainak ellátása során a szociális munka etikai kódexét betartja.
– Ismereteit empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással alkalmazza.
– Egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel rendelkezik, önmagát kritikusan szemléli.
– Projektalapú és együttműködésre épülő munkavégzés mellett elkötelezett, és értékeli a közös munkához való egyéni hozzájárulást.
– Nyitott a szakmai továbbképzésekre, módszertani innovációkban szívesen részt vállal.
– Törekszik a folyamatos szakmai önképzés megvalósítására, a szakmai továbbképzéseken való részvételre.
– A szociálpedagógiai munkáját elkötelezetten, szakmai igényességgel és minőségtudattal végzi.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakmai és szakmaközi együttműködés során felelősségteljesen jár el.
– Önálló, konstruktív és erős érdekérvényesítő az intézményen belüli és kívüli szakmai együttműködések során.
– Képviseli a szociálpedagógia módszereit, ismereteit. Adekvát esetben felelősségteljesen képviseli szakmai szervezeti egységét.
– Felelősséget vállal az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel végzett szociálpedagógiai tevékenységért.
– Felelősen áll ki a szociálpedagógia jogi, etikai és szakmai normáinak betartása és védelme érdekében.
– Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szervezeti egységét és szakmai csoportját.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Társadalomtudományok és bölcsészettudományok (szociológia, jogtudomány, neveléstudomány, pszichológia, multidiszciplináris társadalomtudományok) 135–185 kredit, amelyből
– szociálpedagógia, szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái és módszerei 50–55 kredit;
– társadalomismeret 20–30 kredit;
– társadalom és szociálpolitika 9–18 kredit;
– pszichológia 20–30 kredit;
– pedagógia 20–30 kredit;
– jog és jogi igazgatás 9–18 kredit;
– egészségügyi és egészségtudományi ismeretek 6–10 kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A választható ismeretek kreditaránya további 30–40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részét képezik a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok.
Az intenzív terepgyakorlat legalább egy féléven át (tizenkettő-tizenöt hét) végzett folyamatos gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit.
1. Az alapképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: szociológia alapszakos szakelőadó
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szociológia alapszakos szakelőadók képzése, akik a megszerzett szociológiai alapismereteik birtokában segíthetik a tudásalapú információs társadalom megvalósulását, az életminőség javulását, az esélyegyenlőség feltételeinek javítását, a társadalmi demokrácia kiteljesítését, valamint a szociális integráció erősítését. Megszerzett elméleti alapismereteik birtokában képesek felismerni a fontosabb társadalmi problémákat, azok alapvető strukturális összefüggéseit, továbbá birtokában vannak azoknak a gyakorlati és módszertani alapismereteknek, amelyek mindezek feltárására, elemzésére és megértésére szolgálnak. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A szociológia alapszakos szakelőadó
a) tudása
– Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével,
a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.
– Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik.
– Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.
– Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
– Birtokában van a társadalom strukturális, gazdasági és politikai folyamataival kapcsolatos legfontosabb ismereteknek, ismeri és érti a társadalmi problémákat előidéző társadalomszerkezeti és kulturális okok működését.
– A gyakorlati elemzés szintjén átlátja a szociológiai kutatás folyamatát.
– Ismeri a társadalomkutatás módszertanának alapelveit, a legfontosabb kutatási módszereket és az alapvető adatelemzési eljárásokat.
– Ismeri a kutatáshoz szükséges legfontosabb társadalomtudományi adatbázisokat, és elektronikus forrásokat.
– Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat.
– Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
– Megfelelő szintű nyelvismerettel rendelkezik ahhoz, hogy legalább egy idegen nyelven kommunikáljon, szakmai anyagokat olvasson és megértsen.
b) képességei
– A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
– Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat.
– Kezeli és használja a társadalomtudományi adatbázisokat, a hagyományos és az elektronikus szakirodalmi forrásokat.
– Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában.
– Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi
integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában.
c) attitűdje
– Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
– Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
– Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
– Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
– Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban.
– Nyitott a kritikus önértékelésre és a szakmai továbbképzés különböző formáira.
– Munkáját kapcsolatteremtés és -fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs készség jellemzi.
– Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.
– Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
– A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját.
– Önálló és konstruktív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
– Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.
– Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
– Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.
– Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– szociológiatörténet és -elmélet alapjai, társadalomtörténet 18–54 kredit;
– szakszociológiák 18–54 kredit;
– kapcsolódó társadalomtudományi diszciplínák alapjai 18–54 kredit;
– kutatásmódszertan alapjai (kvalitatív és kvantitatív módszerek, statisztika és számítógépes adatelemzés, terepkutatás) 36–90-kredit.
8.1.2. A képző intézmény által ajánlható specializációhoz tartozó tantárgyakhoz rendelhető kreditérték legfeljebb 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: gazdaságinformatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek az információs társadalom feltétel- és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok, a folyamatokban rejlő problémák megértésére és megoldására; az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselésére; az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának növelésére, az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, a problémák feltárására, a problématér definiálására, alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A gazdaságinformatikus
a) tudása
– Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
– Ismeri és érti az analízis, valószínűségszámítás, lineáris algebra, operációkutatás, statisztika, illetve a számítástudomány alapvető fogalmait és összefüggéseit, valamint az alkalmazási területekhez kapcsolódó rutinszerű problémák formális modelljeit.
– Ismeri és érti az alapvető mikro- és makroökonómiai fogalmakat és összefüggéseket, értelmezni tudja a nemzetgazdasági teljesítményt mérő mutatók adatait, és a köztük lévő összefüggéseket.
– Ismeri és érti a vállalat tevékenységi rendszerét, az értéklánc, az ellátási lánc alapvető fogalmait, a folyamatszemléletű vállalati működés alapelveit, a vállalati stratégia fogalmát és összetevőit.
– Ismeri és érti a vállalat funkcionális tagozódását, valamint az értékteremtő folyamatokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat és eljárásokat.
– Rendelkezik az információrendszerekkel kapcsolatos alapvető ismeretekkel, érti az architektúra szervezési elveket, és összefüggéseiben képes értelmezni a számítástechnikai és információ architektúra összetevőit.
– Ismeri a számítástechnikai infrastruktúra elvi komponenseit, a hardver komponensek elvi felépítését, a kommunikációt és a rendszerszoftvereket, az adatmenedzsment területeit, beleértve az adatbázisok, adatfeldolgozás, reprezentáció és vizualizáció alapvető fogalmait is.
– Ismeri az információ architektúra különböző rétegeinek (tranzakció-feldolgozás, operatív működés támogatása, döntéstámogatás, csoportmunka, munkafolyamat) alapvető jellemzőit és a közöttük levő összefüggéseket.
– Ismeri a programozással összefüggésben az alapvető programozási struktúrákat, a szoftverfejlesztés módszertanát és a fontosabb programozási környezeteket.
– Általános ismeretekkel rendelkezik az információs társadalom szabályozási kérdéseiről, problémáiról.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik az információmenedzsment valamennyi területéről, beleértve az informatikai stratégia, folyamatmenedzsment, rendszerfejlesztés, tudásmenedzsment, IT szolgáltatásmenedzsment, projektmenedzsment, kockázatmenedzsment, teljesítménymenedzsment, az informatikai vagyonnal való gazdálkodás, informatikai biztonság és az IT audit fogalmi rendszerét és összefüggéseit.
b) képességei
– Az elsajátított informatikai eljárások és módszerek segítségével képes valós üzleti, szervezeti körülmények között az alkalmazások működési feltételeinek feltárására, előnyök, veszélyek, kockázatok mérlegelésére és kommunikációjára.
– Képes üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások követelmény-specifikációjának elkészítésére, elvégzésére, egyszerűbb programozási feladatok végrehajtására.
– Képes az üzleti és informatikai szakemberekkel együttműködve, a leghatékonyabb IT-megoldások felhasználásával gazdasági problémák megoldási változatainak elkészítésére, informatikai támogatás, fejlesztés kezdeményezésére, végrehajtására.
– Képes adatbázisok menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására, egyszerű adatmigrációs feladatok megoldására.
– Képes a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT-alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a végrehajtásban az együttműködésére.
– Képes rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés, illetve számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára.
– Rendelkezik a gazdaságinformatikára sajátosan jellemző problémák feltárásához, kutatásához, valamint a megoldásukhoz, kezelésükhöz szükséges erőforrások felkutatásának és összegyűjtésének képességével.
– Menedzseli a szervezet informatikai részlegét, szolgáltatási folyamatokat üzemeltet.
– Feltárja és azonosítja a működési és működtetési kockázatokat.
– Kisebb fejlesztési projekteket tervez és irányít.
– Együttműködik az informatikai audit kapcsán felmerülő feladatok ellátásában.
– Képes gazdasági alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására.
– Képes a gazdasági környezetben felmerülő informatikai konfliktushelyzetek feloldására.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli az informatikai és alkalmazási szakterülete (vállalat, közigazgatási vagy közszolgálati szervezet) szakmai alapelveit.
– Nyitott az informatikával és alkalmazási területével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és befogadására.
– Fontosnak tartja az informatikai szakmai eredmények közvetítését szakmai és az alkalmazási területe egyéb képviselői számára.
– Elfogadja és alkalmazkodik a környezete munka- és szervezeti kultúrájához, betartja a szakma etikai elveit.
– Reflektív módon tekint saját szakmai kompetenciáira és tevékenységére.
– Törekszik a folyamatos szakmai képzésre és általános önképzésre.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését és megvalósítását.
– Felemeli szavát az általánosan elfogadott emberi joggal szemben álló, hátrányos megkülönböztetésre alkalmas, a társadalmi és környezeti normákkal ellenkező technológiák, eljárások, módszerek és fejlesztések szervezeten belüli megjelenése, vagy kidolgozásuk előkészítése ellen.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelős önálló és csoportban végzett szakmai tevékenységéért.
– Vezetői tevékenységében felelősséget vállal az irányítása alá tartozók szakmai munkájáért.
– Feladatvégzéskor szakmai szempontok érvényesítése mellett önálló véleménye van az informatikai rendszerek gazdasági, társadalmi, és biztonsági hatásaival, vonzataival kapcsolatosan.
– Feladatait szakmai szempontok érvényesítése mellett az informatikai rendszerek működésének környezettel és fenntarthatósággal kapcsolatos hatásairól és vonzatairól alkotott önálló véleménye mindenkori figyelembevételével végzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (analízis, valószínűségszámítás, lineáris algebra, statisztika, operációkutatás, számítástudomány) 20–40 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, vezetés és szervezés, jog, számvitel, kontrolling) 30–40 kredit;
– gazdaságinformatikai szakmai ismeretek (vállalati architektúra, szoftvertechnológia, adatbázisok, programozás, rendszerfejlesztés, informatikai biztonság, információmenedzsment, infrastruktúra-menedzsment, üzleti intelligencia, minőség, audit) 65–110 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az informatikai szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció kreditértéke további legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projekt-struktúrájú gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: mérnökinformatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer
3. Képzési terület: informatika
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mérnökinformatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, valamint azok telepítési és üzemeltetési feladatainak megoldására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mérnökinformatikus
a) tudása
– Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
– Ismeri az informatikai szakterületének műveléséhez szükséges természettudományi elveket és módszereket (matematika, fizika, egyéb természettudományok).
– Ismeri az informatikai rendszerek hardver és szoftver elemeinek működését, megvalósításuk technológiáját, működtetéséből származó feladatok megoldásának mikéntjét, valamint informatikai és egyéb műszaki rendszerek összekapcsolásának lehetőségeit.
– Birtokában van a mért jelek feldolgozásával, rendszerek és hálózatok modellezésével, szimulációjával és szabályozásával kapcsolatos alapismereteknek és mérnöki szemléletnek.
– Ismeri a főbb programozási paradigmákat, programnyelveket, fejlesztési eszközöket. Tudása kiterjed az információs rendszerek modellezésére, adatbázis alapú rendszerek kialakítására, számítógépes hálózatok felépítésére, működésére és implementációjára, felhasználói interfészek és grafikus alkalmazások megvalósítására, intelligens rendszerek jellemzőire, a mobil alkalmazásfejlesztés sajátosságaira, a korszerű, általános célú operációs rendszerek menedzselésére, és az IT biztonság szempontjaira.
– Ismeri a fontos szoftverfejlesztési módszertanokat, informatikai tervek és dokumentációk jelölésrendszerét.
– Alapvető adatbiztonsági ismeretekkel bír.
– Ismeri az informatika és a mérnöki szakma szókincsét és kifejezési sajátosságait magyar és angol nyelven, legalább alapszinten.
b) képességei
– Felhasználja az informatikai szakterületének műveléséhez szükséges természettudományi elveket és módszereket (matematika, fizika, egyéb természettudományok) az informatikai rendszerek kialakítását célzó mérnöki munkájában.
– Tanulmányai során szerzett ismeretanyagát felhasználva képes számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére és konfigurálására, hálózati hibák elhárítására, hálózatok üzemeltetésére és továbbfejlesztésére.
– Képes alkalmazást fejleszteni, kliens-szerver és WEB, mobil rendszereket programozni, multiplatform rendszereket kialakítani.
– Képes vállalati információs rendszereket fejlesztésére és korábbi fejlesztések implementációjára.
– Tanulmányai során szerzett ismeretanyagát felhasználva képes beágyazott rendszereket specifikálni és megvalósítani.
– Képes a megszerzett alapismeretekre építve egy-egy műszaki informatikai területen mélyebb ismeretek önálló megszerzésére, a szakirodalom feldolgozására, majd a területhez kapcsolódó informatikai problémák megoldására.
– Képes szakterületén elemzési, specifikációs, tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátására, alkalmazza a fejlesztési módszertanokat, hibakeresési, tesztelési és minőségbiztosítási eljárásokat.
– Együttműködik informatikusokkal és villamosmérnökökkel a csoportmunka során, és más szakterületek képviselőivel is az adott probléma követelményelemzésének és megoldásának kimunkálása során.
– Magyar és angol nyelven kommunikál szakmai kérdésekről és alkotó módon használja az informatika formális nyelvezetét.
– Folyamatosan képezi magát és lépést tart az informatikai szakma fejlődésével.
c) attitűdje
– Hitelesen képviseli a mérnöki és informatikai szakterületek szakmai alapelveit.
– A saját munkaterületén túl a teljes műszaki rendszer átlátására törekszik.
– Nyitott az új módszerek, programozási nyelvek, eljárások megismerésére és azok készség szintű elsajátítására.
– Nyitott az informatikai eszközöket alkalmazó más szakterületek megismerésére és azokon informatikai megoldások kidolgozására az adott terület szakembereivel együttműködve.
– Komplex megközelítést kívánó döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Érti és magáénak érzi a szakma etikai elveit és jogi vonatkozásait.
– Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
– Szem előtt tartja és ügyel a munkatársai és megrendelői adatainak, információinak biztonságára.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez az önálló és csoportban végzett informatikai rendszerelemzői, -fejlesztői és -üzemeltetési tevékenységéért.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– A szakismeretek birtokában biztonságtudatos hozzáállású, szem előtt tartja a potenciális veszélyeket és támadási lehetőségeket, és felkészül azok kivédésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek [matematika (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, diszkrét matematika), számításelmélet és algoritmuselmélet, fizika, egyéb természettudományos ismeretek)] 40–45 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek) 15–25 kredit;
– szakmai törzsanyag és differenciált ismeretek [rendszertechnika (digitális rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok, mérés és szabályozástechnika, elektronika), szoftvertechnológia (programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés), informatikai rendszerek (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, felhasználói interfészek és számítógépes grafika, WEB és mobilprogramozás, informatikai rendszerek felépítése, modellezése, analízise, megvalósítása, biztonsága)] 100–150 kredit.
8.1.2. A képzésben a képző intézmény által ajánlott, az informatikai szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább nyolc hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: programtervező informatikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist
3. Képzési terület: informatika
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 481
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja programtervező informatikusok képzése, akik képesek szoftverorientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozási, bevezetési, működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási tevékenységét önállóan és csoportmunkában ellátni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A programtervező informatikus
a) tudása
– Ismeri az informatikai szakterület tudásanyagát megalapozó általános és specifikus matematikai, számítástudományi elveket, tényeket, szabályokat, összefüggéseket, és eljárásokat. Az érintett területek: analízis (kalkulus), numerikus analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra, operációkutatás, valószínűségszámítás és statisztika, logikai alapok, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai.
– Ismeri és érti az informatikai szakterület legfontosabb általános elméleteit, összefüggéseit, tényanyagát és az ezekhez szükséges felépítő fogalomrendszert, különösen az alábbi területeken: a programozás módszertani alapjai, programozási nyelvek, fordítóprogramok, alkalmazások fejlesztése, programozási környezet; számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes hálózatok, osztott rendszerek, az adatbázisok elméleti alapjai.
– Ismeri az informatikai szakterület tervezési, fejlesztési, működtetési és irányítási folyamatainak alapvető feladatmegoldási elveit, módszereit és eljárásait, különösen – választott specializációjának megfelelően – a következő területeken: programozási technológia, adatbázisok felépítése és menedzselése, vállalati információs rendszerek felépítése és menedzselése, internet eszközök és szolgáltatások fejlesztése, térinformatikai rendszerek fejlesztése, osztott rendszerek felépítése, menedzselése, információbiztonság, logika informatikai alkalmazásai.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a rendszertervezés alapjai és a projektmenedzsment módszertanok területén.
– Rendelkezik az informatikai szakterület megfelelő szakspecifikus eszközeinek ismeretével az eszközök kiválasztásához és a feladatok elvégzéséhez, különösen – specializációjának megfelelően – az alábbi területeken: számítógépes grafika, szakértői rendszerek, multimédia alkalmazások, numerikus számítási rendszerek, térinformatika, információbiztonság, adatbázis kezelő rendszerek.
– Az angol nyelvtudása eléri a képzéshez, az angol nyelvű szakirodalom megismeréséhez, a szakszöveg megértéshez, feldolgozásához, és a szakképzettséggel ellátható szakmai feladatokhoz elvégzéséhez szükséges, valamint a folyamatos szakmai önképzéshez szükséges szintet.
– Ismeri a szakszerű és hatékony szakmai kommunikáció speciális informatikai eszközeit és módszereit.
– Ismeri és érti az informatikai szakterület legfontosabb etikai és jogi, közgazdasági vonatkozásait, társadalmi hatásait.
b) képességei
– Képes az általános és specifikus matematikai, számítástudományi elveket, tényeket, szabályokat, összefüggéseket alkalmazni informatikai szakterületen.
– Képes az informatika formális modelljeinek alkalmazására.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni algoritmusok tervezésére, elemzésére és implementálására a legfontosabb programozási paradigmák figyelembe vételével.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni meglévő rendszertervek értelmezése és szoftverfejlesztési módszertanok és technológiák alkalmazása során, különös tekintettel a projekt munkában történő szoftverfejlesztésre, dokumentálásra, tesztelésre, kódminőség ellenőrzésre, validálásra.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni mesterséges intelligencia technikák, eszközök használata során.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni osztott rendszerek használata során.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni WEB-es alkalmazások fejlesztésére.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni numerikus számítási rendszerek modellezése és megvalósítása során.
– Képes az informatikai szakterület tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és irányítási rutinfeladatainak ellátására szoftver rendszerek, adatbázis kezelő rendszerek, vállalati információs rendszerek, döntéstámogató rendszerek, szakértői rendszerek esetében.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni térinformatikai rendszerek használata során.
– Képes az informatikai szakterület tudásanyagát alkalmazni információbiztonsági és kriptográfiai problémák esetében.
– Képes az informatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos jogi szabályozás alkalmazására, a jogi adatbázisok készség szintű használatára.
– Anyanyelvén képes szakmai szakterületi kommunikációra és kooperációra. Legalább angol nyelven képes alapszintű szakmai kommunikációra és együttműködésre.
– Képes csapatban történő munkavégzés során együttműködni informatikai és más szakterületek szakembereivel.
– Képes saját álláspontja kialakítására és annak vitákban való megvédésére az általános társadalmi, gazdasági és speciális informatikai kérdésekben.
– Képes a szakmai információforrások használatára, a megoldandó problémához szükséges ismeretanyag megkeresésére. Meglévő ismereteire alapozva hatékonyan sajátít el új technológiákat és paradigmákat.
– Képes informatikai tudását az elsajátított matematikai, számítástudományi elvek, tények, szabályok, eljárások alapján folyamatosan fejleszteni.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli informatikai szakterülete szakmai alapelveit.
– Nyitott a képesítésével, szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődés és innováció megismerésére és befogadására.
– Fontosnak tartja az informatikai szakmai eredmények közvetítését szakmai és nem szakmai körök számára.
– Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás, a társadalmi felelősségvállalás közvetítését és megvalósítását.
– Elfogadja az informatikai szakma munka- és szervezeti kultúra szabályait, etikai elveit.
– Reflektív módon tekint saját szakmai kompetenciáira és tevékenységére.
– Törekszik a folyamatos szakmai képzésre és általános önképzésre.
– Törekszik más szakterületek szakembereivel való együttműködésre.
– Munkája során figyelembe veszi az informatikai szakterület jogi előírásait.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal szakmai tevékenységéért.
– Szakmai konfliktusok esetén konstruktív hozzáállást tanúsít.
– Törekszik a hatékony és minőségi munkavégzésre.
– Felelősséggel vállalja részfeladatok megoldását komplex szoftverfejlesztési feladatok megoldásában.
– Felelősséggel dönt saját tudásának fejlesztéséről és karrierjének építéséről.
– Munkáját az információbiztonsági szempontok tiszteletben tartásával végzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– matematikai és számítástudományi ismeretek: 60–75 kredit;
– informatikai ismeretek, a szakdolgozat elkészítésének kreditértékével együtt: 80–130 kredit.
8.1.2. Differenciált, választható, sajátos kompetenciákat eredményező szakmai ismeretek aránya a képzés egészén belül 36–60 kredit. Különösen javasolt specializációk és azok szakterületei:
– modellező informatikus (matematikai és alkalmazott matematikai ismeretek 24–52 kredit, informatikai alkalmazói ismeretek 8–12 kredit);
– szoftverfejlesztő informatikus (informatikai ismeretek 36–60 kredit);
– szoftveralkalmazó informatikus (informatikai alkalmazói ismeretek 36–60 kredit);
– térinformatikus (földrajzi és térképészeti alapismeretek 10–12 kredit, térinformatikai szakmai ismeretek 26–50 kredit);
– adatmodellezés és információbiztonság (matematikai és számítástudományi alapismeretek 10–12 kredit, informatikai ismeretek 26–50 kredit);
– komputer grafika és képfeldolgozás (matematikai és számítástudományi ismeretek 10–12 kredit, informatikai ismeretek 26–50 kredit);
– adatbázis rendszerek üzemeltetése, fejlesztése (informatikai ismeretek 3–60 kredit).
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény gyakorlóhelyén teljesítendő legalább nyolc hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: igazságügyi igazgatási (Judicial Administration)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: igazságügyi szervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Judicial Administration Manager
3. Képzési terület: jogi
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 380
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja igazságügyi szervezők képzése, akik jogi, különösen eljárásjogi alapismereteik, a jogi informatika gyakorlati és az igazságügy szervezetére és ügyvitelére vonatkozó ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1.Az igazságügyi szervező
a) tudása
– Ismeri a szakmájához szükséges társadalomtudományi alapismereteket.
– Ismeri a társadalomtudományok főbb elméleteit és irányzatait, különösen azokat, melyek kapcsolódnak az igazságügyi igazgatáshoz.
– Ismeri a szakma folytatásához nélkülözhetetlen jogi alapismereteket, az alapvető jogintézmények működését.
– Ismeri a jogszociológia főbb elméleteit és megállapításait az igazságügyi igazgatás vonatkozásában.
– Ismeri az igazgatástörténet főbb korszakait és azok sajátosságait, intézményeit, különös tekintettel a magyar közigazgatás és igazságszolgáltatás történetére és intézményeire.
– Ismeri a közigazgatás és az igazságszolgáltatás statisztikai és informatikai vonatkozásait.
– Ismeri a magyar bíróság szervezet- és igazgatási rendszerét.
– Ismeri a szakmájához kapcsolódó terület alapvető pénzügyi és közgazdasági helyzetét és szabályozását.
– Ismeri a közszolgálati és munkajog alapjait.
– Ismeri a polgári peres és nemperes eljárás, a büntetőeljárás és a bírósági ügyiratkezelés alapjait.
– Ismeri a közigazgatási eljárást.
– Ismeri a főbb jogágak alapvető szabályait és működését.
– Rendelkezik iratkezelési, szerkesztési alapismeretekkel, a jogi, jogászi írás alapelemeivel. Ismeri a jogi dokumentumok szerkesztésének szabályait és technikáit.
– Ismeri a szervezet, a szervezeti kultúra, szervezeti munka alapjellemzőit.
b) képességei
– Képes az alapozó társadalomtudományi ismertetek releváns alkalmazására, társadalmi problémák megértésére. Érzékeny a szakmai és társadalmi problémákra.
– Képes a jogi, igazgatási és igazságügyi alapozó ismeretek alkalmazására munkája során.
– Képes a munkájában felismerni az adekvát jogi területek adaptálható ismeretanyagát, és tudja alkalmazni azokat a felmerülő kérdések kapcsán. Ismeretei alapján képes a joggal, társadalmi jelenségekkel kapcsolatos viták, ellentmondások, dilemmák értelmezésére és vélemény kialakítására.
– Képes az államigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges jogalkalmazási technikák alkalmazására.
– Képes az igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában problémák megoldására.
– Képes az ügyvédi, jogtanácsosi munka szakszerű segítésére.
– Képes az igazságügyi szervezői-vezetői feladatok ellátására.
– Képes a jogi dokumentumok előkészítésével, jogi tanácsadással kapcsolatos adminisztratív munka elvégzésére.
– Kommunikációs kompetenciái segítségével képes a közvetítésre a különböző álláspontok között.
– Képes idegen nyelvű szakmai szöveg értelmezésére, feldolgozására képes idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeit is alkalmazó kommunikációra.
c) attitűdje
– Nyitott a különböző álláspontokra, a konfliktusban álló felek közötti közvetítésre.
– Tiszteli és elfogadja az eltérő véleményeket.
– Nyitott a problémák megoldására, új területek befogadására.
– Elkötelezett a szakmai együttműködésre az ügyfelekkel és más szereplőkkel.
– Tiszteli az ügyfelek személyiségi jogait.
– Elkötelezett a nyílt és egyenrangú kommunikáció mellett.
– Nyitott a szakmai továbbképzésen való részvételre és kész folyamatos, önálló tanulásra, új ismeretek megszerzésére.
– Elkötelezett a minőségi feladatvégzés, az igényes és minőségi munka mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai kompetenciája határai között önállóan közreműködik az igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában.
– Pontosan végzi munkáját, törekszik a formai világosságra az írott és verbális feladatteljesítés során.
– Munkájában figyelembe veszi az ügyfelek szempontjait, törekszik azok érvényesítésének és alátámasztására a jogszabályi keretek között.
– Tevékenysége közben betartja a titoktartási szabályokat.
– Felelősséget vállal a köz érdekében végzett munkáért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalomtudományi (társadalomelméleti, szociológiai, jogi és jogszociológiai, igazgatástörténeti, kommunikációs), továbbá statisztikai és informatikai alapismeretek 40–60 kredit;
– igazságügyi szakmai ismeretek (igazgatástörténet, szakigazgatási, pénzügyi, közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi; igazságügyi, eljárásjogi ismeretek, ágazati tudományok főbb területeit felölelő ismeretek és szakmai ismeretek az ügyvédi, közigazgatási, bírói, ügyészi munkával kapcsolatban) 95–125 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, legalább 40 óra időtartamú gyakorlat az ügyvédi, közigazgatási, bírói, ügyészi feladatok ellátásához kapcsolódó szervezeteknél, intézményekben.
1. Az alapképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations and Social Insurance Administration)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Employment Relations and Social Insurance Expert
– választható specializációk: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítás
3. Képzési terület: jogi
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja munkajoggal, munkaügyi kapcsolatokkal (tág értelemben vett munkaerő-piaci ismeretekkel) és szociális joggal, társadalombiztosítással (tág értelemben szociális ellátásokkal) összefüggő feladatokat elvégző munkaügyi és társadalombiztosítási szakemberek képzése, akik képesek munkaügyi és munkaerő-piaci kapcsolatok alakításában, munkajogi és társadalombiztosítási, szociális ügyek intézésében közreműködni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a) tudása
– Ismeri az egyéni és kollektív munkajogi és szociális igazgatási ügyek viteléhez szükséges történeti, elméleti és gyakorlati alapokat.
– Érti a munkaerőpiac és a szociális igazgatás alanyait érintő fontosabb folyamatokat, összefüggéseket.
– Rendelkezik a hatékony munkaerő-gazdálkodáshoz szükséges tudással.
– Rendelkezik a munkaügy és a szociális igazgatás területén tanácsadói közreműködéshez szükséges ismeretekkel.
– Ismeri a munkajogra, szociális jogra, valamint a munkaügyre és szociális igazgatásra vonatkozó hazai és a főbb európai uniós jogi szabályokat, valamint a szakjogi terminológiát.
– Érti a munkaszervezet működését, szervezeti kultúráját, az emberi erőforrás gazdálkodás és a szervezeti munka alapvető összefüggéseit.
– Ismeri a munkaügy és a szociális igazgatás általános, valamint szakmai etikai normáit.
– Ismeri a munkaerőpiac működésével, valamint a szociális igazgatással kapcsolatos főbb ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereket.
b) képességei
– Képes a munkaügyi kapcsolatok és szociális igazgatás területén szükséges tudás alkalmazására, amennyiben az egyszerű, begyakorolt rutinok, műveletek használatát igényli.
– Képes a munkája során megismert vagy feltárt tények elemzésére, az eredményekből levonható alapvető összefüggések feltárására és problémák megoldására.
– Képes a munkaügyet és a szociális ellátásokat érintő fontosabb társadalmi problémák megértésére, új jelenségek felismerésére, kognitív gondolkodásra.
– Képes a munkaügyi és szociális igazgatási kérdésekre vonatkozó fontosabb jogszabályok alapvető értelmezésére és alkalmazására a jogállami értékek keretei között.
– Felhasználói szinten alkalmazza a munkájához kapcsolódó számítástechnikai eszközöket és szoftvereket.
– Képes a munkaügy és a szociális igazgatás szakterületére vonatkozó elektronikus és könyvtári források összegyűjtésére és útmutatás melletti feldolgozására.
– Képes (útmutatással) a munkavédelem, munkaerő-piaci politikák, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervei közötti rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítására és a végrehajtás ellenőrzésére.
c) attitűdje
– Törekszik a munkaüggyel és szociális igazgatással kapcsolatos feladatok gyors megértésére, motivált azok sikeres végrehajtásában.
– Kész a munkaerő-piaci viszonyokat is érintő társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség melletti elköteleződésre.
– Kész a munkaügyi kapcsolatok és szociális igazgatás társadalmi helyének és szerepének a megismerésére és hiteles képviseletére.
– Nyitott a munkaügyi kapcsolatok és szociális igazgatás gondolkodásmódjának és gyakorlati működésének hiteles közvetítésére, átadására.
– Nyitott a szakmai továbbképzésben való részvételre, kész folytonos önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére.
– Tiszteletben tartja a munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítás rendszerében a mérvadó erkölcsi és közösségi értékeket, valamint az alapvető emberi jogokat és kötelességeket.
– Nyitott a munkaerőpiac működéséhez és a szociális igazgatáshoz kapcsolódó, széles körű szakmai műveltség megszerzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– A begyakorolt feladatokat önállóan végzi, míg az újszerű vagy összetettebb feladatokat rendszerint vezetői irányítás mellett látja el.
– Felelősségtudattal rendelkezik és reflektál saját tevékenységének eredményeire.
– Vezetői irányítással alkalmas konstruktív és határozott érdekérvényesítő szerep betöltésére a munkaszervezeten belüli és kívüli együttműködési formákban.
– Munkáját a szakterületre vonatkozó jogi, etikai, szakmai normák és tradíciók betartása mellett végzi.
– Irányítás mellett értékeli saját munkáját.
– A tevékenységét meghatározó szakmai nézeteket felelősséggel képviseli.
– Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– A munkaügy és a szociális igazgatás területén jelentkező szakmai feladatokat egyéni és csoportmunkában egyaránt végez.
– Önálló kapcsolatteremtő és kommunikációs képességgel rendelkezik.
7.1.2. A munkaügyi kapcsolatok specializáción továbbá a munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a) tudása
– Rendelkezik a rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakításához szükséges tudással (beleértve az előkészítés, tervezés és a megvalósítás folyamatát).
– Rendelkezik az egyéni és kollektív érdekegyeztetési folyamatok koordinálásához szükséges tudással.
– Rendelkezik a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges ismeretekkel.
– Felismeri az egyéni és kollektív munkaügyi konfliktusok és viták közötti különbséget és a megoldásukhoz szükséges eszközöket, módszereket és eljárásokat.
b) képességei
– Képes a közreműködésre a mikro- és makroszintű munkáltatói érdekegyeztetési fórumok kialakításánál, eljárási szabályainak kidolgozásánál.
– Irányítással képes kollektív tárgyalás lebonyolításának megszervezésére.
– Képes a munkahelyi participációs rendszerek működésének a megszervezésére.
– Irányítással fejleszti és szervezi a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek tevékenységét.
– Képes szakmai idegen nyelven kommunikálni.
7.1.3. A társadalombiztosítás specializáción továbbá a munkaügyi és társadalombiztosítási szakember
a) tudása
– Ismeri a társadalombiztosítási, illetve magánbiztosítási ellátások, valamint egyéb szociális ellátások igényléséhez, megállapításához, folyósításához és finanszírozásához szükséges elméleti és gyakorlati alapokat, ezen belül különösen a nyugdíjbiztosítási ellátások, az egészségbiztosítási ellátások, a munkanélküli ellátások, a családtámogatási ellátások, a magánbiztosítási ellátások, valamint az egyéb szociális ellátások igénylésére, megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat.
– Ismeri az egészségügyi szolgáltatók működtetésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatokat.
b) képességei
– Képes a központi és helyi társadalombiztosítási-, illetve adóigazgatási szerveknél, önkormányzatoknál valamint magánbiztosítóknál, illetve a versenyszférában ügyintézési, igazgatási feladatok ellátására.
– Képes költségvetési szervek, magánbiztosítási pénztárak és a versenyszféra munkáltatóinak gazdálkodási-pénzügyi feladatainak végrehajtására.
– Képes társadalombiztosítási, magánbiztosítási és munkahelyi szociális ellátórendszerek működésének az ellenőrzésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– a képzéshez kapcsolódó társadalomtudományi alapismeretek (szociológia, politológia, társadalomtörténet, jogtudomány, gazdaságtudomány és HR-alapismeretek, IT-alapismeretek szakspecifikus ismeretanyaga) 20–30 kredit;
– szakspecifikus anyagi és eljárási jogi, általános anyagi és eljárásjogi igazgatási ismeretek; szakspecifikus jogtudományi kiegészítő és segédtudományok ismeretek, pénzügyi, gazdaságtani és munkaerő-piaci ismeretek, vita- és konfliktusrendezési technikák 80–120 kredit.
8.1.2. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó specializációk választhatók.
A választható specializációk:
– munkaügyi kapcsolatok,
– társadalombiztosítás.
A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül 27–55 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, legalább három hét időtartamú szakmai gyakorlat a munkajog, a munkaügyi kapcsolatok, a társadalombiztosítás, a szociális ellátás intézményeiben, szervezeteiben.
1. Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott közgazdaságtan (Applied Economics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Applied Economics
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 314
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan közgazdász szakemberek képzése, akik stabil közgazdasági fogalomrendszerrel, valamint megfelelő módszertani háttérrel rendelkezzenek, az elsajátított ismeretek és a megszerzett képességek felhasználásával releváns gazdasági kérdéseket tudnak azonosítani, képesek az azonosított probléma megoldására, valamint gazdasági események és gazdaságpolitikai beavatkozások hatásának alapszintű elemzésére. Tudásuk és képességük alapján részt vehetnek alapszintű elemzési, döntés-előkészítési feladatok elvégzésében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon a közgazdász
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
– Ismeri azokat az eszközöket, amelyek segítségével a releváns gazdasági kérdések beazonosíthatók.
– Ismeri és értő módon használja a közgazdaságtani elemzések fogalomrendszerét.
– Ismeri azokat a modellépítési, információ-gyűjtési, információ-feldolgozási, valamint elemzési módszereket, amelyek segítségével a releváns gazdasági kérdések megválaszolhatók.
– Elsajátította a gazdasági szereplők döntéseit befolyásoló tényezőkre vonatkozó tudnivalókat, illetve azokat az összefüggéseket, amelyek révén a döntésekből és a piaci folyamatokból kialakul a gazdasági esemény.
– Ismeri azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül a piaci, és gazdaságpolitikai intézményrendszer képes befolyásolni a gazdasági eseményeket.
– Ismeri a gazdaságpolitikai beavatkozások transzmissziós mechanizmusát.
– Elsajátította és értő módon használja a szakmai eredmények közlésének tartalmi és formai követelményeit.
b) képességei
– A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat tesz, döntéseket hoz ismert, és részben ismeretlen – hazai, illetve nemzetközi – környezetben is.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Képes releváns gazdasági kérdések helyes beazonosítására, azok elemzésen és előrejelzésen alapuló, szakmailag elfogadható szintű megválaszolására.
– A releváns gazdasági probléma megoldásához képes megválasztani az adekvát fogalmi és módszertani elemeket.
– Átlátja a gazdasági összefüggéseket, képes a gazdasági folyamatok alakulása mögött meghúzódó tényezők azonosítására, valamint a gazdasági események és a gazdaságpolitikai beavatkozások várható hatásainak felmérésére.
– Képes arra, hogy eredményeit az elvárt szakmai színvonalon, érthetően és világosan prezentálja.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.
– Betartja a tudományos élet és munkavégzés szakmai, etikai normáit.
– Fogékony új ismeretek befogadására.
– Elkötelezett ismeretei, szaktudása élethosszig tartó fejlesztése mellett.
– Önálló munka esetén betartja a szakmai tevékenységre jellemező etikai normákat, csoportmunka esetén nyitott és konstruktív.
– A megszerzett matematikai ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb s átfogóbb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. Önállóan szervezi meg a gazdasági folyamatok elemzését, az adatok gyűjtését, rendszerezését, értékelését. Az elemzésekért, következtetéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal döntéseiért, tevékenységéért és magatartásáért.
– Felelősséget vállal az oktatási intézmény által megfogalmazott normák, etikai irányelvek, illetve a szakmai normák betartása területén.
– Felelősséget vállal saját szakmai fejlődéséért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A képzés a stabil közgazdasági fogalomrendszer és az alapszintű gazdasági kérdések megoldásához szükséges módszertani eszköztár kiépítését biztosítja, valamint a problémák felfedéséhez, megoldásához, és az eredmények prezentálásához fűződő képességeket fejleszti, valamint a hallgató attitűdjét, felelősségét és autonómiáját erősíti.
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdasági és módszertani ismeretek [matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel gazdaságelméleti, gazdaságstatisztikai, pénzügyi, elmélettörténeti, gazdaság modellezési, játékelméleti, gazdaságpolitikai, ágazati és funkcionális gazdaságtani, közösségi gazdaságtani, világ- és Európa-gazdaságtani, környezet gazdaságtani, közpolitikai, regionális gazdaságtani ismeretek, továbbá differenciált szakmai ismeretek] 155–165 kredit;
– társadalomtudományi alapismeretek (Európai Uniós ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, politológia, szociálpszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet) 15–25 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
1. Az alapképzési szak megnevezése: emberi erőforrások (Human Resources)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Human Resource Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a gazdaságtudományokban jártas, módszertanilag felkészült, megfelelő szakmai és általános műveltséggel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik társadalomtudományi, közgazdasági, üzleti és menedzsment ismereteikre támaszkodva képesek az emberierőforrás-gazdálkodás funkcionális területeinek ellátására, a munkaerő piacok elemzésére, az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására. Képesek az érintett területeken tervezési, szervezési, elemzési, döntés-előkészítési és szolgáltatási feladatok megoldására, kisebb gazdálkodó szervezetek emberierőforrás-gazdálkodásának irányítására, illetve nagyobb szervezetek esetében egy-egy részterület önálló ellátására, irányítására, valamint projektekben való hatékony közreműködésre. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Emberi erőforrások alapképzési szakon a közgazdász
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek. Ismeri a projektben, teamben, munkaszervezetben való együttműködés, a projekt vezetés szabályait és etikai normáit.
– Ismeri az erőforrásokkal, ezen belül az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás fogalmait, összefüggéseit, korszerű eljárásait, tervezési, elemzési és értékelési módszereit.
– Ismeri az emberierőforrás-gazdálkodás szervezeti és információs rendszerét, azok működését, döntés-előkészítésben játszott szerepét, és kapcsolódását a többi funkcionális területhez.
– Ismeri a kompetenciák fejlesztésének az egyéni és szervezeti képességekre gyakorolt hatását, az emberi tőkebefektetések és hozamok vizsgálatát.
– Ismeri és érti a gazdaságpolitika és az emberierőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódó szakpolitikák alapvető céljait, funkcióit és összefüggéseit.
– Ismeri a munkaerő-piaci, érdekegyeztetési és emberierőforrás-fejlesztési folyamatok elemzését és koordinálását, az ezzel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatok megoldását a gazdaság minden területén.
– Ismeri az emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat, azok változásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
b) képességei
– Gazdasági tevékenységet, projektet tervez, szervez, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet, irányít és ellenőriz. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen – hazai, illetve nemzetközi – környezetben is.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Képes az emberierőforrás-gazdálkodás legújabb szakmai ismereteit önállóan megérteni és munkája során alkalmazni.
– Képes a gazdaság különböző területein működő szervezetekben, illetve vállalkozásokban az emberi erőforrások alkalmazásával és fejlesztésével kapcsolatos tervezési, szervezési, irányítási és ellenőrizési feladatok ellátására.
– Képes arra, hogy szakmailag adekvát módon szóban és írásban anyanyelven és idegen nyelven kommunikáljon, prezentáljon.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Nyitott és befogadó az emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos új ismeretek és változások iránt.
– Döntéseinél – a jogszabályi előírások betartásán túl – figyelembe veszi ez etikai normákat, empatikusan jár el, és szem előtt tarja a társadalmi felelősségvállalás szempontjait.
– Elkötelezett multikulturális környezetben történő megbízható, minőségi munkavégzés iránt.
– Törekszik a szakmai és személyes kompetenciáinak fejlődését szolgáló önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. Önállóan szervezi meg a gazdasági folyamatok elemzését, az adatok gyűjtését, rendszerezését, értékelését. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
– Önállóan vezet, szervez, irányít gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet, munkacsoportot, illetve vállalkozást, kisebb gazdálkodó szervezetet, felelősséget vállalva a szervezetért és a munkatársakért.
– Szakmai feladatai megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a megfelelő módszereket.
– Kapcsolatát szakterületének képzett szakembereivel és a többi szervezeti egység vezetőivel, tagjaival az együttműködés és felelősség jellemzi.
– Önállóan azonosítja képzési, fejlődési igényeit, szervezi szakmai és általános fejlődését.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek) 80–90 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (filozófia, szociológia, pszichológia, politológia, jog, gazdaságtörténet, demográfia, gazdaságpolitika, európai uniós ismeretek, egyéb szakmai és társadalomtudományi ismeretek) 10–20 kredit;
– emberierőforrás-gazdálkodás szakmai ismeretei (munkaerő-piaci ismeretek, szervezet- és munkaszociológia, munkahelyi és munkaerő-piaci képzés, munkaügyi kapcsolatok rendszere, munkajog, kompetencia- és ösztönzésmenedzsment, üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika, személyügyi tevékenység, személyügyi informatika, személyügyi kontrolling, szervezeti magatartás, szociálpszichológia, szervezeti kommunikáció, területfejlesztés, oktatáspolitika, emberierőforrás-gazdálkodási esettanulmányok, munkavédelem és ergonómia, regionális munkaerő-gazdálkodás, projektvezetés, továbbá választható specializációk) 70–90 kredit.
8.1.2. Az emberierőforrás-gazdálkodás szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret kredit aránya a képzés egészén belül legfeljebb 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat tizenkettő hét időtartamú (nappali tagozaton 400 óra, részidős képzésben 200 óra) összefüggő gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdálkodási és menedzsment (Business Administration and Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Administration and Management
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit,
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és a specializációk keretében megszerzett tudásuk birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek és intézmények működési folyamatainak és gazdasági kapcsolatainak megismerésére, tervezésére, elemzésére. A gyakorlati tudás és tapasztalat megszerzését követően pedig képesek a gazdálkodói, vállalkozói tevékenységek és folyamatok irányítására, szervezésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon a közgazdász
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
– Ismeri a projektben, teamben, munkaszervezetben való együttműködés, a projekt vezetés szabályait és etikai normáit.
– Tisztában van a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk kialakítására és változtatására vonatkozó alapelvekkel és módszerekkel.
– Ismeri és érti a gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és működtetésének alapelveit és módszereit, a gazdálkodási folyamatok elemzésének módszertanát, a döntés-előkészítés, döntéstámogatás módszertani alapjait.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó más (műszaki, jogi, környezetvédelmi, minőségbiztosítási stb.) szakterületek alapjait.
– Rendelkezik alapvető vezetési és szervezési, valamint projekt, illetve kis- és közepes vállalkozások indításának előkészítésére, indítására és vezetésére vonatkozó ismeretekkel.
– Tisztában van a szervezetek működését, a gazdálkodási folyamatokat támogató informatikai és irodatechnikai eszközök használatával.
– Elsajátította a szakszerű és hatékony kommunikáció írásbeli és szóbeli formáit, az adatok bemutatásának táblázatos és grafikus módjait.
– Birtokában van a gazdaságtudomány alapvető szakmai szókincsének anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
b) képességei
– Gazdasági tevékenységet, projektet tervez, szervez, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet, irányít és ellenőriz.
– A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen – hazai, illetve nemzetközi – környezetben is.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Képes a gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex következményeinek meghatározására.
– Alkalmazni tudja a gazdasági problémák megoldásának technikáit, a probléma megoldási módszereket, ezek alkalmazási feltételeire és korlátaira tekintettel.
– Képes együttműködni más szakterületek képviselőivel.
– Projektben, csoportos feladatmegoldásban vesz részt, a gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően azokban vezetőként a tevékenységet vezeti, szervezi, értékeli, ellenőrzi.
– Képes a gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően kis- és közepes vállalkozást, illetve gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet vezetni.
– A fogalmi és elméleti szempontból szakszerűen megfogalmazott szakmai javaslatot, álláspontot szóban és írásban, magyar és idegen nyelven, a szakmai kommunikáció szabályai szerint prezentálja.
– Középszinten szakmai idegen nyelv használatára képes.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Nyitott az adott munkakör, munkaszervezet, vállalkozás tágabb gazdasági, társadalmi környezetének változásai iránt, törekszik a változások követésére és megértésére.
– Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékek iránt (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
– Elfogadja és elismeri az életpálya-tervezés fontosságát.
– Törekszik az életen át tartó tanulásra a munka világában és azon kívül is.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat.
– Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
– Önállóan vezet, szervez, irányít gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet, munkacsoportot, illetve vállalkozást, kisebb gazdálkodó szervezetet, felelősséget vállalva a szervezetért és a munkatársakért.
– Gazdálkodó szervezetben, gazdasági munkakörben képesítése szerinti gazdasági tevékenységet szervez, irányít és ellenőriz.
– Felelősséget vállal a munkával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normák és szabályok betartása terén.
– Projektek, csoportmunkák, szervezeti egységek tagjaként a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi.
– Előadásokat tart, vitavezetést önállóan végez. Önállóan és felelősséggel vesz részt a gazdálkodó szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek) 80–90 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia) 10–20 kredit;
– gazdálkodási és menedzsment szakmai ismeretek (vállalati pénzügyek, számvitelelemzés, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing menedzsment, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, kontrolling, üzleti etika, stratégiai tervezés, termelésmenedzsment, folyamat- és minőségmenedzsment, humánerőforrás-menedzsment, team-menedzsment, közmenedzsment, szervezésmódszertan, információgazdálkodás, továbbá választható specializációk) 70–90 kredit.
8.1.2. A gazdálkodási és menedzsment ismeretekkel rendelkező közgazdász szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret kredit aránya a képzés egészén belül legfeljebb 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat tizenkettő hét időtartamú (nappali tagozaton 400 óra, részidős képzésben 200 óra) összefüggő gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: kereskedelem és marketing (Commerce and Marketing)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Commerce and Marketing
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit,
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 341
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel, gazdasági és üzleti ismeretekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Kereskedelem és marketing alapképzési szakon a közgazdász
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
– Ismeri a projektben, teamben, munkaszervezetben való együttműködés, a projekt vezetés szabályait és etikai normáit.
– Átfogóan ismeri a kereskedelem és marketing szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait, gazdasági, szakterületi szervezetek struktúráját, működését és kapcsolat-rendszerét, a szereplők viselkedését, az azt meghatározó külső és belső környezeti, viselkedési, döntési információs és motivációs tényezőket.
– Ismeri a kereskedelem és marketing szakterülethez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
– Ismeri a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét és módszertanát az üzleti és nonprofit szférában. Ismeri a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet más folyamataival, funkcióival.
– Ismeri a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a fogyasztóvédelem területét.
– Ismeri az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit. Ismeri a kereskedelmi vállalatok működését és szervezetét, a kereskedelmi tevékenység főbb munkafolyamatait és technikáit. Ismeri a logisztikai folyamatokat.
– Ismeri az e-üzlet módszereit és hátterét.
– Birtokában van a gazdaságtudomány alapvető szakmai szókincsének anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
b) képességei
– Gazdasági tevékenységet, projektet tervez, szervez, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet, irányít és ellenőriz. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen – hazai, illetve nemzetközi – környezetben is.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Elvégzi a kereskedelem és marketing szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisét, az összefüggéseket szintetizálja, és adekvát értékelő tevékenységet folytat.
– Képes a marketing és értékesítés rövid és középtávú döntési folyamataiban való eligazodásra, a gyors piaci változások felismerésére, azokhoz való alkalmazkodásra.
– Képes marketing és kereskedelmi döntéseket előkészítő marketingkutatási feladatok előkészítésére, a kutatási terv megfogalmazására, és a kutatás lebonyolítására, az alapvető összefüggések elemzésére.
– Képes a vállalati kereskedelmi és marketing adatbázisok kezelésére, a szekunder marketingkutatási információk és adatok elemzésére, a szükséges specifikus szoftverek használatára.
– Képes hatékony munkára gazdasági, marketing és kereskedelmi projektekben, gazdálkodó szervezetekben,
– Képes marketing és kereskedelmi szervezeti egységek, vállalkozások vezetésére.
– Megérti és használja a kereskedelem és marketing szakterület jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
– Képes a fogalmi és elméleti szempontból szakszerűen megfogalmazott szakmai javaslatot, álláspontot szóban és írásban, magyar és idegen nyelven, a szakmai kommunikáció szabályai szerint prezentálni.
– Képes felismerni a gazdasági, marketing és kereskedelmi problémákat, megoldásukat megtervezi, megvalósítja.
– Képes más tudásterületekkel és társadalmi-gazdasági alrendszerekkel való együttműködésre.
– Írásban, szóban és modern infókommunikációs eszközökkel, idegen nyelven is képes kommunikálni.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására.
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével meghozni döntését.
– Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékek iránt (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat.
– Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
– Önállóan vezet, szervez, irányít gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet, munkacsoportot, illetve vállalkozást, kisebb gazdálkodó szervezetet, felelősséget vállalva a szervezetért és a munkatársakért.
– Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális kereskedelem és marketing szakmai kérdések végiggondolását, és rendelkezésére álló források alapján történő kidolgozását.
– Felelősséggel részt vállal kereskedelmi és marketing szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
– Felelősséget vállal a munkával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normák és szabályok betartása terén.
– Előadásokat tart, vitavezetést önállóan végez. Önállóan és felelősséggel vesz részt a gazdálkodó szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök) 80–90 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, politológia, filozófia) 10–20 kredit;
– kereskedelmi és marketing szakmai ismeretek (vállalatirányítás, a kereskedelem gazdaságtana, marketing menedzsment, szervezeti magatartás, vállalati pénzügyek, marketingkutatás, külkereskedelmi technikák, marketingkommunikáció, logisztika, média gazdaságtana, továbbá választható specializációk) 70–90 kredit.
8.1.2. A kereskedelmi és marketing üzleti szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret kredit aránya a képzés egészén belül legfeljebb 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat tizenkettő hét időtartamú (nappali tagozaton 400 óra, részidős képzésben 200 óra) összefüggő gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdálkodás (International Business Economics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Business
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit,
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség területek egységes osztályozási rendszeree szerinti tanulmányi területi besorolása: 313
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja idegen nyelven is magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és a specializációk keretében megszerzett tudásuk birtokában képesek a nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon a közgazdász
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
– Ismeri a projektben, teamben, munkaszervezetben való együttműködés, a projekt vezetés szabályait és etikai normáit.
– Ismeri és érti a nemzetközi szállítmányozás, a nemzetközi pénzügyi folyamatok beazonosítására alkalmas szakértői tudás alapjait, a szakterület szerint releváns információgyűjtési, elemzési és probléma megoldási módszereket, ezek alkalmazási feltételeit és korlátait.
– Ismeri az nemzetközi vállalkozásokhoz kapcsolódó más (jogi, területfejlesztési, oktatási) szakterületek alapjait.
– Ismeri és érti a gazdaságpolitika, a külkereskedelmi folyamatok, a külgazdasági politika alapvető funkcióit, determinációit és céljait. A hatékony munkavégzéshez szükséges ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió működésével kapcsolatban.
– Tisztában van a szervezetek működését, a gazdálkodási folyamatokat támogató informatikai és irodatechnikai eszközökkel.
– Elsajátította a szakszerű és hatékony kommunikáció írásbeli és szóbeli formáit, az adatok bemutatásának táblázatos és grafikus módjait.
– Birtokában van a gazdaságtudomány alapvető szakmai szókincsének anyanyelvén és legalább két idegen nyelven.
b) képességei
– Gazdasági tevékenységet, projektet tervez, szervez, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet, irányít és ellenőriz.
– A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen – hazai, illetve nemzetközi – környezetben is.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Képes a szállítmányozási és külkereskedelmi folyamatok komplex következményeinek meghatározására.
– Gazdálkodó szervezetben, gazdasági munkakörben a szállítmányozáshoz, külkereskedelmi folyamatokhoz gazdasági tevékenységet tervez, szervez.
– A fogalmi és elméleti szempontból szakszerűen megfogalmazott szakmai javaslatot, álláspontot szóban és írásban, magyar és idegen nyelven, a szakmai kommunikáció szabályai szerint prezentálja. Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
– Projektben, csoportos feladatmegoldásban vesz részt, a gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően azokban vezetőként a tevékenységet vezeti, szervezi, értékeli, ellenőrzi. Képes együttműködni más szakterületek képviselőivel (mérnökökkel, külkereskedőkkel).
– Tisztában van a nemzetközi, multikulturális környezetben végzett munkavégzés sajátosságaival.
– Képes a gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően kis és közepes vállalkozást, illetve gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet vezetni.
– Képes középszintű szakmai idegennyelvtudása használatára.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására.
– Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak tudásához, munkájához és magatartásához. Kész a hibák kijavítására, munkatársait is segíti ebben.
– Nyitott az adott munkakör, munkaszervezet, vállalkozás tágabb gazdasági, társadalmi környezetének változásai iránt, törekszik a változások követésére és megértésére.
– Törekszik mások véleményét, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékeket (ide értve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is) a döntések során felelősen figyelembe venni.
– Törekszik az életen át tartó tanulásra a munka világában és azon kívül is.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat.
– Önállóan szervezi meg a gazdasági folyamatok elemzését, az adatok gyűjtését, rendszerezését, értékelését.
– Az elemzéseiért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
– Felelősséget vállal a munkával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normák és szabályok betartása terén.
– Önállóan kíséri figyelemmel a társadalmi-gazdasági-jogi környezet szakterületét érintő változásait.
– A kapcsolódó szakpolitikák követését és alkalmazását részben önállóan végzi.
– Előadásokat tart, vitavezetést önállóan végez.
– Önállóan és felelősséggel vesz részt a gazdálkodó szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek) 80–90 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet) 10–20 kredit;
– nemzetközi gazdálkodási szakmai ismeretek (nemzetközi kereskedelemi és gazdasági intézmények, világgazdasági folyamatok és régiók, külgazdasági politika, elemzés és piacfejlesztés, nemzetközi pénzügyek, nemzetközi ügyletek, nemzetközi marketing, interkulturális menedzsment, az Európai Unió közösségi politikái, nemzetközi tárgyalási technikák, nemzetközi etikett, protokoll, továbbá választható specializációk) 70–90 kredit.
8.1.2. A nemzetközi gazdálkodási szakterület szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret kredit aránya a képzés egészén belül legfeljebb 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, amelyek közül az egyik nyelvvizsga államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat tizenkettő hét időtartamú (nappali tagozaton 400 óra, részidős képzésben 200 óra) összefüggő gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: pénzügy és számvitel (Finance and Accounting)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance and Accounting
3. Képzési terület: gazdaságtudomány
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit,
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 343
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzési célja pénzügyi és számviteli szakemberek képzése, akik korszerű, nemzetközi követelményeknek megfelelő közgazdasági műveltséggel, pénzügyi és számviteli alkalmazásokhoz elméleti ténybeli és módszertani ismeretekkel rendelkeznek, képesek az adatok valósághű előállítására, hasznosítására, a tudástőke, mint szervezeti vagyon gyarapítására, a pénzügyi és számviteli rendszerek átlátására, működtetésére, fejlesztésére, stratégiai döntések meghozatalára, korszerű tervezési, gazdálkodási, elszámolási, kontrolling eljárások és módszerek alkalmazására, az intézményi feltételek formálására, nemzetközi, országos és regionális vállalkozások információs rendszerének áttekintésére, működtetésére, fejlesztési céljainak megvalósítását szolgáló helyzetfelmérésre és javaslattételre, az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Pénzügy és számvitel alapképzési szakon a közgazdász
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek. Ismeri a projektben, teamben, munkaszervezetben való együttműködés, a projektvezetés szabályait és etikai normáit.
– Ismeri a pénzügy és a számvitel alapfogalmait, a pénzügyi termékeket és piacokat, a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folyamatokat.
– Ismeri a pénzügyi és számviteli összefüggéseket, áttekintése van a legfontosabb elméleti megközelítésekről, elsajátította a pénzügyi és a számviteli gondolkodás alapjait.
– Érti a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvényszerűségeit.
– Ismeri a vállalati gazdálkodás finanszírozási, számviteli-adózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás formáit.
– Elsajátította a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elméleti alapjait és gyakorlatát, az értékelés technikáit.
– Ismeri a hazai és nemzetközi adózási, számviteli szabályokat, a vállalkozások működésének (alapítás, működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli, pénzügyi megjelenítését.
– Ismeri a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénzintézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folyamatot, az értékpapír-piac működésének fontosabb elemeit.
– Ismeri az államháztartás feladatait és felépítését, a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerűségeit, a költségvetési finanszírozás alapelveit és lehetséges technikáit, valamint a magyar ellenőrzési és felügyeleti rendszert.
b) képességei
– Gazdasági tevékenységet, projektet tervez, szervez, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet, irányít és ellenőriz. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket tár fel, rendszerez és elemez, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket fogalmaz meg, döntés-előkészítő javaslatokat készít, döntéseket hoz rutin- és részben ismeretlen – hazai, illetve nemzetközi – környezetben is.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Képes a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási döntések előkészítésére, a hitelkérelmek, pénzügyi tervek, pályázatok készítésére, értékelésére.
– Képes a pénzügyi és a számviteli nyilvántartási rendszerek használatára.
– Számviteli beszámolókat, pénzügyi kimutatások készít és elemez.
– Meg tudja határozni az adó-, illeték-, vám-, jövedék- és társadalombiztosítási kötelezettségeket, valamint el tudja készíteni az ezekhez kapcsolódó bevallásokat.
– Számviteli politika, számviteli szabályzatok készítésére képes.
– Gazdasági mutatók kiszámítására és azokból következtetések levonására képes.
– Képes idegen nyelven kommunikálni.
– Képes önálló szakirodalmi feldolgozásra.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Nyitott a pénzügyeket és számvitelt érintő jelenségek, problémák iránt, elkötelezettek a megoldásukat illetően.
– Folyamatosan törekszik az önképzésre, tudása, ismeretei aktualizálására.
– Érdeklődik az innovációk iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. Önállóan szervezi meg a gazdasági folyamatok elemzését, az adatok gyűjtését, rendszerezését, értékelését. Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
– Önállóan vezet, szervez, irányít gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet, munkacsoportot, illetve vállalkozást, kisebb gazdálkodó szervezetet, felelősséget vállalva a szervezetért és a munkatársakért.
– Alkalmas önálló munkavégzésre (módszertan, technika kiválasztása; a munka szervezése, tervezése, irányítása; az adatok gyűjtése, rendszerezése, elemzése, értékelése; általános és szakmai fejlődése).
– Felelősséget vállal a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartásáért, tevékenysége következményeiért, javaslataiért, döntéseiért.
– Munkáját a minőségi munkavégzés jellemzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek) 80–90 kredit;
– társadalomtudományi ismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia) 10–20 kredit;
– pénzügyi és számviteli szakmai ismeretek (pénzügyek, jog, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi számvitel, vezetői számvitel alapjai, elemzés-ellenőrzés módszertana, üzleti tervezés, a pénzügyi és számviteli informatika, sajátos számviteli esetek, elszámolására vonatkozó ismeretek továbbá választható specializációk) 70–90 kredit.
8.1.2. A pénzügyi és számviteli szakterület szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret kredit aránya a képzés egészén belül legfeljebb 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat tizenkettő hét időtartamú (nappali tagozaton 400 óra, részidős képzésben 200 óra) összefüggő gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: turizmus-vendéglátás (Tourism and Catering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése (Economist in Tourism and Catering)
3. Képzési terület: gazdaságtudomány
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit,
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 812
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a turizmus és vendéglátás feladatait ellátói idegen nyelveket beszélő gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdaságtudományi, társadalomelméleti, alkalmazott módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek elvégezni a turizmus és a vendéglátás területén felmerülő feladatokat, irányítani és szervezni tudják a kapcsolódó munkafolyamatokat, feltárják és elemzik a keresletet befolyásoló tényezőket, vonzó és élményszerű kínálatot alakítanak ki, megszervezik és elvégzik a kapcsolódó szolgáltató tevékenységeket. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Turizmus-vendéglátás alapképzési szakon a közgazdász
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével, a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
– Ismeri a projektben, csapatban, munkaszervezetben való együttműködés, a projekt vezetés szabályait és etikai normáit.
– Ismeri a turisztikai ágazat működésének elveit és annak kapcsolódó ágazatait, ismeri a turizmus hazai és nemzetközi piacát, a piac szereplőit, jellemzőit, sajátosságait és kapcsolódásaikat.
– Ismeri a különböző típusú turisztikai vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szabadidős létesítmények) típusait, valamint azok működtetésére és piaci tevékenységeinek irányítására vonatkozó elveket és menedzsment módszereket.
– Ismeri a turizmus alágazatainak és tevékenységeinek (például szállás- és vendéglátóhelyek, utazásszervezés és közvetítés, térség-menedzsment szervezetei, egyéb szolgáltatók stb.) működését, értékelését, döntési kritériumait, szakmai részterületeit és ágazati kapcsolódási pontjait.
– Ismeri a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó más szak- és tudományterületek alapvető tényeit és összefüggéseit (földrajz, művelődéstörténet, környezetvédelem, jog, egészségtudomány, gasztronómia, élelmezéstudomány).
– Képes legalább két idegen nyelven kommunikálni.
– Képes önálló szakirodalmi feldolgozásra.
b) képességei
– Képes gazdasági tevékenységet, projektet tervezni, szervezni, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet irányítani és ellenőrizni.
– A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával tényeket és alapvető összefüggéseket képes feltárni, rendszerezni és elemezni, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket megfogalmazni, döntés-előkészítő javaslatokat készíteni, döntéseket hozni rutin- és részben ismeretlen környezetben is.
– Képes következtetései, valamint az őket megalapozó tudás és érvelés világos és egyértelmű kommunikálására, szakmai és laikus közönség felé egyaránt.
– Képes a turisztikai vállalkozások piaci tevékenységének szervezésére és irányítására.
– Képes a szakterülethez tartozó informatikai ismeretek alkalmazására.
– Képes kidolgozott szakmai javaslatok, vezetői beszámolók, marketingajánlatok (például programfüzetek, étlapok) készítésére.
– Képes a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák felismerésére és hatékony kezelésére.
– Alkotó, kreatív önállósággal épít ki és kezdeményez új gyakorlati megoldásokat.
– Képes a turisztikai és vendéglátó vállalkozások tevékenységének részleges vagy teljes körű tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.
– Képes a turizmus és a vendéglátás különféle területein jelentkező gazdasági problémák kezelésére és megoldására.
– Képes szakszerű és hatékony kommunikációra írásban és szóban is.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Nyitott a gazdaságtudományok átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére.
– Környezetérzékeny, gyakorlatorientált szemléletmódú.
– A vendégelégedettséget előtérbe helyező minőségi szemléletmódot követ és közvetít a munkatársak felé is.
– Nyitott a turizmust és vendéglátást, illetve az adott gazdálkodó szervezetet érintő változások megismerésére, ezek hatásainak megértésére, az új szakmai ismeretek és módszertanok alkalmazására.
– Törekszik a szakmai eredmények, javaslatok megosztására a turizmus és vendéglátás fejlesztése iránt érdeklődők körében.
– Az életpálya-tervezés fontosságát elismeri, az életen át tartó tanulásra törekszik.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. Önállóan szervezi meg a gazdasági folyamatok elemzését, az adatok gyűjtését, rendszerezését, értékelését.
– Az elemzéseiért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
– Önállóan vezet, szervez, irányít gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet, munkacsoportot, illetve vállalkozást, kisebb gazdálkodó szervezetet, felelősséget vállalva a szervezetért és a munkatársakért.
– Tudatosan vállalja és közvetíti szakmája etikai normáit.
– Kész a turizmus társadalmi, gazdasági, technológiai és jogi környezetében bekövetkező változások önálló megfigyelésére, a vonatkozó szakpolitikák követésére, a következtetések felelősségteljes levonására.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. A szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek (matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök) 80–90 kredit;
– társadalomtudományi alapismeretek (európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia) 10–20 kredit;
– turizmus és vendéglátás szakmai ismeretei (turizmus rendszere, vendéglátás, szállásadás, utazásszervezés, turisztikai erőforrások, a turizmus közigazgatási, szakigazgatási, önkormányzati vonatkozásai, turizmus marketing, turisztikai termékek, turisztikai vállalkozások, vendéglátás szervezés, vezetés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, továbbá választható specializációk) 70–90 kredit.
8.1.2. A turizmus és vendéglátás szakmai igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret kredit aránya a képzés egészén belül legfeljebb 30 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, amelyek közül az egyik nyelvvizsga államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat tizenkettő hét időtartamú (nappali tagozaton 400 óra, részidős képzésben 200 óra) összefüggő gyakorlat. A szakmai gyakorlat turizmus, illetve vendéglátás tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény tanéttermében vagy tanszállodájában végezhető.
1. Az alapképzési szak megnevezése: üzleti szakoktató (Vocational Instruction in Business)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: üzleti szakoktató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vocational Instructor in Business
– választható specializációk:
– kereskedelem
– vendéglátás
– ügyviteli
3. Képzési terület: gazdaságtudományok
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit, amelyből a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit,
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 146
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja üzleti szakoktatók képzése, akik felkészültek a specializációnak megfelelő, az Országos Képzési Jegyzék szerinti vendéglátás-turisztika szakmacsoportba tartozó iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai gyakorlatok oktatására, az összefüggő szakmai gyakorlatok megszervezésére, levezetésére, lebonyolítására, a pedagógusok kompetencia-elvárásainak teljesítésére és a tanulmányaik szakmai tanári mesterképzésben való folytatására.
A képzés része a szakmai gyakorlatok tantárgyakhoz kapcsolódó tanüzemi, tanbolti, a képző intézményen belüli és kívüli (vállalati munkahelyen folytatott) összefüggő szakmai gyakorlatok lebonyolítására, továbbá a felsőoktatási szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a köznevelési gyakorlatok képzési feladataira történő felkészítés.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az üzleti szakoktató
a) tudása
– Rendelkezik a gazdaságtudomány alapvető, átfogó fogalmainak, elméleteinek, tényeinek, nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseinek ismeretével a releváns gazdasági szereplőkre, funkciókra és folyamatokra vonatkozóan.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információ-gyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
– Ismeri a projektben, csapatban, munkaszervezetben való együttműködés, a projekt vezetés szabályait és etikai normáit.
– Szakmai területén ismeri, érti és rendelkezik az oktatói tevékenységéhez szükséges elméleti és módszertani alapokkal, gyakorlati tudással.
– Átfogóan ismeri a szakképzés jogszabályban meghatározott követelményeit, a szakképesítések rendszerét.
– Ismeri a gazdasági szakterületen belül és szakmacsoportjába tartozó szakképesítések rendszereit.
– Ismeri az üzleti irányultságú szakképesítések szakmai gyakorlati tantárgyait, az ezekhez, különösen a specializációjához kapcsolódó, ezzel összefüggő szakmai gyakorlati követelményeket.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó más (műszaki, környezetvédelmi, minőségbiztosítási) szakterületek alapjait.
b) képességei
– Képes gazdasági tevékenységet, projektet tervezni, szervezni, kisebb vállalkozást, gazdálkodó szervezetet irányítani és ellenőrizni. A tanult elméletek és módszerek alkalmazásával képes tényeket és alapvető összefüggéseket feltárni, rendszerezni és elemezni, önálló következtetéseket, kritikai észrevételeket megfogalmazni, döntés-előkészítő javaslatokat készíteni, döntéseket hozni rutin- és részben ismeretlen környezetben is.
– Képes az iskolai és munkahelyi gyakorlatokhoz közvetlenül kapcsolódó, azokat megelőző elméleti oktatási feladatok ellátására.
– Kiépít és fenntart szakmai kapcsolatokat az elméleti oktatás képviselőivel, együttműködik a szakmai gyakorlati helyek képviselőivel, intézményeinek munkatársaival.
– Képes a jogszabályi és szakmai környezetnek megfelelően szakterületén, ezen belül a választott szakirányának megfelelő gyakorlati képzési programok önálló összeállítására, valamint a szakmai elméleti követelményekkel való összehangolására.
– Képes a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére, értékelésére, vizsgák megszervezésére és lefolytatására.
– Képes a szakmai gyakorlati foglalkozásokon belül és ezeken kívül is nevelőmunkára, pályaorientációs feladatok ellátására.
– Képes szakterülete online és nyomtatott magyar és legalább egy idegen nyelvű szakirodalmának megértésére és használatára. Folyamatos önképzésre törekszik.
c) attitűdje
– A minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, projektben, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Követi és értelmezi a világgazdasági, nemzetközi üzleti folyamatokat, a gazdaságpolitika és a szakterület szerint releváns, kapcsolódó szakpolitikák, jogszabályok változásait, azok hatásait, ezeket figyelembe veszi elemzései, javaslatai, döntései során.
– Fogékony az új információk befogadására, az új szakmai ismeretekre és módszertanokra, nyitott az új, önálló és együttműködést igénylő feladatok, felelősségek vállalására. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, ebben munkatársaival való együttműködésre.
– Vállalja és hitelesen képviseli szakterülete és a pedagógus szakma társadalmi szerepét, viszonyát a gazdasághoz, társadalomhoz. Nyitott szakterülete gazdasági, társadalmi környezetének változásai iránt.
– Befogadó mások véleménye, továbbá a szakterülete, valamint a regionális, nemzeti és európai értékek iránt.
– Kritikusan viszonyul önmaga, munkatársai és tanítványai munkájához, magatartásához. Kész hibáinak kijavítására, munkatársait, tanítványait segíti ebben.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános szakmai felügyelet mellett, önállóan végzi és szervezi a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat. Önállóan szervezi meg a gazdasági folyamatok elemzését, az adatok gyűjtését, rendszerezését, értékelését.
– Az elemzésekért, következtetéseiért és döntéseiért felelősséget vállal.
– Önállóan vezet, szervez, irányít gazdálkodó szervezetben szervezeti egységet, munkacsoportot, illetve vállalkozást, kisebb gazdálkodó szervezetet, felelősséget vállalva a szervezetért és a munkatársakért.
– A szakma és ezen belül az adott specializáció alapvető működési feltételeinek és követelményeinek szem előtt tartásával önállóan gondolja végig és dolgozza ki a gyakorlati oktatásának a részét képező szakmai tartalom és módszerek komplex rendszerét.
– Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel összefüggő álláspontok, döntések kialakításában.
– Felelősséggel szerepet vállal az iskolai elméleti és gyakorlati szakképzés és a tanulók munkahelyi, vállalati foglalkoztatása koordinációjában.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– pedagógiai és társadalomtudományi közös modul [a pedagógiai és pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek (neveléslélektan, személyiségfejlesztés, neveléstan, didaktika, oktatásszervezés, kommunikáció, felzárkóztatás, felnőttképzés), Nemzeti alaptanterv szakterületi és az Országos Képzési Jegyzék szakmacsoportos ismeretei] 30–40 kredit;
– üzleti szakoktatói szakmai ismeretek 120–130 kredit,
– üzleti szakoktató szakképzés közös szakterületi ismeretei 45–55 kredit;
– gazdaságtani ismeretek (gazdaságtani alapismeretek, gazdasági matematika, számítástechnika, didaktika, közgazdaságtan, környezetgazdálkodás, gazdaságpolitika) 20–30 kredit;
– üzleti ismeretek (vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, pénzügyi ismeretek, üzleti szakmai lélektan, fogyasztóvédelem, számvitel, vállalkozások pénzügyi alapjai, szakmai idegen nyelv) 25–30 kredit;
– specializációk szakmai ismeretei 30–40 kredit.
8.1.2. A választható specializációk az üzleti képzés – Országos Képzési Jegyzék szakmacsoportja szerinti – speciális ismeretei, amelyek tartalmukban és követelményeikben igazodnak az iskolai és vállalati szakképzés sajátos elvárásaihoz. Az adott specializáció az üzleti szakoktatói szakmai ismeretek képzési elem része, amelynek kreditaránya 44–45 kredit:
– kereskedelmi specializáció elméleti és gyakorlati ismeretei (bevezetés a kereskedelmi vállalkozások gazdaságtanába, általános és szakáruismeret, minőségbiztosítás, kereskedelmi informatika, logisztika és marketing, szakmai gyakorlatok oktatásának módszertana);
– vendéglátó specializáció elméleti és gyakorlati ismeretei (ételkészítési és értékesítési ismeretek, higiéné, táplálkozástan, műszaki ismeretek, vendéglátás szervezése és gazdálkodása, vendéglátási informatika, különleges ételek és italok, szakmai gyakorlatok oktatásának módszertana);
– ügyviteli specializáció elméleti és gyakorlati ismeretei (szolgáltató vállalkozások gazdálkodásának ismerete, jogi és gazdasági szabályozás ismerete, minőségbiztosítás, adatbeviteli, dokumentumokat készítési, kezelési, tárolási munkafolyamatok ismerete, ügyviteli programcsomagok használatának ismerete);
– a szabadon választható tantárgyak ismeretei (választható pedagógiai és pszichológiai ismeretek, OKJ szakmai gyakorlat ismerete 10–20 kredit).
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részeként – a képzéssel párhuzamosan – szakiskolában, tanműhelyben vagy munkahelyen folyik a gyakorlati oktatás, amelyet a képzés tanterve határoz meg. A képzés utolsó félévében szervezett iskolai vagy munkahelyi oktatási gyakorlat a szakmai és az üzleti szakoktatói kompetenciák fejlesztését biztosítja. A hallgatók a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalataikat portfólióban rögzítik. A szakmai gyakorlat kreditértéke a képzés egészén belül 30 kredit.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés folyamán a hallgatók különböző tantárgyaikhoz (a Nemzeti alaptanterv szakterületi és az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítés szakmacsoportos ismeretek, a szakképesítés szakmai gyakorlati ismeretei, pedagógiai-pszichológiai gyakorlati ismeretek) kötődően folyamatosan oldanak meg olyan projekt feladatokat, amelyek feltétele a tantervben meghatározott iskolai és munkahelyi oktatási gyakorlatokon való részvétel.
A képzés utolsó félévében szervezett iskolai és munkahelyi oktatási gyakorlat mentorok irányításával végzett önálló oktatási tevékenység.
1. Az alapképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: anyagmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja anyagmérnökök képzése, akik ismerik a szerkezeti anyagok alapvető típusait (fémek, kerámiák, polimerek és kompozitok), alkalmasak az ilyen anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag-előállítás technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az anyagmérnök
a) tudása
– Ismeri az anyagi rendszerekben zajló alapvető fizikai-kémiai folyamatokat, azok (alapszintű) matematikai leírását, különös tekintettel a termodinamika és kinetika törvényszerűségeire.
– Széles körűen ismeri a szilárd anyagok atomi, mikro- és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket és az alapvető eszközök működési elvét, illetve a szerkezetek kialakulását előidéző folyamatokat.
– Részletesen ismeri az anyaggyártás gépeinek és berendezéseinek működési alapelveit.
– Ismeri a fémek és ötvözeteik előállításának és alakadásának (képlékeny alakítás és öntészet) alapvető technológiáit.
– Ismeri a hőkezelés, a felületkezelés alapvető technológiáit.
– Ismeri a kerámiák (beleértve az üveget és kötőanyagokat) és kompozitanyagok gyártásának alapvető technológiáit.
– Ismeri a polimerek előállításának és feldolgozásának alapvető technológiáit.
– Rendszerszerű ismeretekkel rendelkezik a szakterületéhez tartozó technológiák energetikai jellemzőit, energiahatékonysági elvárásait, a szükséges energia biztosításának lehetőségeit illetően.
– Alapvetően ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Vázlatosan ismeri a szakterülethez szervesen kapcsolódó környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri az anyagmérnöki szakterület speciális tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
b) képességei
– Képes alkalmazni a termék- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveit és módszereit.
– Képes értelmezni és jellemezni a gépészeti rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Alkalmazza a gyártó rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Irányítja és ellenőrizi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Megérti és képes alkalmazni a szakterületére jellemző környezetvédelmi, munka- és balesetvédelmi, biztonságtechnikai követelményeket, valamint képes a folyamatokat az elvárásoknak megfelelően módosítani.
– Képes megfelelni a szakterületére vonatkozó jogszabályoknak és közgazdasági elvárásoknak.
– Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
– A várható specializációkat is figyelembe véve képes az anyagtechnológiák során a munkafázisok minőségi ellenőrzésére és részfeladatok minőségirányítására, különböző termékek tulajdonságainak meghatározására.
– Képes az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés felmérésére és annak csökkentésére.
– Képes az anyaggyártással kapcsolatos energiafelhasználás felmérésére és annak racionalizálására.
– Képes munkavédelmi feladatok megoldására.
– Képes az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése az anyagmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
– Kreatív megközelítéssel törekszik az alkalmazott technológiák és eljárások folyamatos fejlesztésére.
– Törekszik a környezettudatos technológiák alkalmazására, az épített és természeti környezet megóvására.
– Törekszik az energia és anyagtakarékos folyamatok, illetve technológiák alkalmazására.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Meghatározza a különböző termékek tulajdonságait, ellenőrzi a technológiára jellemző munkafázisok minőségét és elvégzi a részfeladatok minőségirányítását.
– Felméri gyártással kapcsolatos környezeti terhelést és törekszik annak csökkentésére.
– Felméri és racionalizálja az anyaggyártással kapcsolatos energiafelhasználást.
– Ellátja a munkavédelmi feladatokat.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Figyel az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
– Segíti munkatársait szakmai fejlődésükben és előmenetelükben.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (legalább12 kredit), fizika, kémia] 35–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, környezettudatosság és energiagazdálkodás, jogi ismeretek, humán ismeretek, biztonságtechnika) 14–30 kredit;
– anyagmérnöki szakmai ismeretek [műszaki (gépészeti, energetikai és informatikai), kémiai és fizikai, anyagtudományi, szakmai alapozó (fém-kerámia-polimer-kompozit)] 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az anyagmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: biomérnöki (Biochemical Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: biomérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biochemical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak a széles körűen értelmezett biotechnológiai rendszerek, és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, valamint legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére. A képzés lezárultával a biomérnök részt vehet technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, részfeladatokat láthat el kutatásokban, a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A biomérnök
a) tudása
– Ismeri a biológiai rendszerek felépítését, működését és ezek szabályozási lehetőségeit.
– Ismeri a kémiai, biokémiai és mikrobiológiai folyamatok alapvető törvényszerűségeit és az ezekre épülő vizsgálati módszereket.
– Ismeri a modern molekuláris biológiai elveket, technikákat és azok összefüggéseit.
– Ismeri az általános és bioipari művelettan elveit, összefüggéseit, eljárásait.
– Ismeri a széles körűen értelmezett biotechnológiai műveleteket, berendezéseit és ezek irányítását.
– Ismeri a biológiai, biotechnológiai ipar fő termékeit, a gyártási technológiákat és a tervezési alapelveket.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek alapvető elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem és a biológiai biztonság, vonatkozó előírásait.
– Ismeri a szakterülethez szervesen kapcsolódó minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági és menedzsment szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a biomérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri a környezetvédelem és környezetvédelmi technológiák alapelveit, összefüggéseit és a környezetvédelmi szabályozás főbb elveit.
b) képességei
– Képes biológiai, biotechnológiai és mikrobiológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására.
– Képes biotechnológiai jellegű laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új vizsgálati módszerek, metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására.
– A laboratóriumi gyakorlati tevékenységhez megfelelő manualitással rendelkezik.
– Alkalmazni tudja a szakterülethez kapcsolódó számítási, biometriai és modellezési módszereket, képes számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására.
– Képes a szakmai adatbázisok és szakirodalom felhasználására és feldolgozására.
– Képes önállóan végrehajtani laboratóriumi vagy technológiai részfolyamatokat. Képes felismerni a felmerülő problémákat és döntéseket hozni megoldásukra.
– Képes irányítani és ellenőrizni a széles körűen értelmezett biotechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, biológiai és rokon tudományok kutatásában.
– Képes bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott specializációnak megfelelő szakterületen.
– Képes biotechnológiai, bioipari munkavédelmi feladatok megoldására.
– Képes legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.
– Képes együttműködni és megfelelően kommunikálni más szakterület szakembereivel (más irányultságú mérnök, jogász, informatikus, menedzser stb.)
– Képes korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése és továbbképzése a biomérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Nyitott a biotechnológiai, bioipari területeken zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Érdeklődik a bioipari, biotechnológiai szakterülettel összefüggő új ismeretek, módszerek és eszközök iránt.
– Betartja a biotechnológiai területre speciálisan fontos munkavégzés biológiai biztonsággal kapcsolatos szabályait, valamint munkajogi szabályait.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
– Igényli és munkatársaitól elvárja a minőségi munkát.
– Érzékeny a mikro- és makrokörnyezet szempontjaira.
d) autonómiája és felelőssége
– Döntéseiért és beosztottjaiért felelősséget vállal, felelősséggel irányít és önirányít.
– Jellemzője a kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és döntéshozatal.
– Képes a személyes motiváció és a csoportmunka összeegyeztetésére.
– Autonóm módon képes a biotechnológiai területen átfogó szakmai kérdések értelmezésére.
– Törekszik a jogkövető magatartásra és az etikai, bioetikai szabályok betartására.
– Igényli és támogatja az eredményesség és biztonságosság folyamatos ellenőrzését.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), fizika, kémia, biológia, biokémia, mikrobiológia] 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog) 16–30 kredit;
– biomérnöki szakmai ismeretek (biológiai rendszerek működése, fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány, mérés- és irányítástechnika, géptan és művelettan, technológia) 70–103 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a biomérnöki szakma igényeinek megfelelően, a biotechnológia, az egészségvédelem, az élelemiszer-technológia, a speciális analitikai módszerek, a környezetvédelem szakterületein szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül 40–60 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat legalább összesen hat hét időtartamú gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: biztonságtechnikai mérnöki (Safety Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: biztonságtechnikai mérnöki
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Safety Technology Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a biztonságtechnikai rendszerek eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására. Képesek a műszaki támogatás mérnöki feladatainak ellátására, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, a polgári vagy nemzetbiztonsági területeken jelentkező komplex biztonságtechnikai (rendészeti, személy- és vagyonvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi) feladatok megoldására, szervezésére és irányítására, rendszerszemléletű kezelésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A biztonságtechnikai mérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő fogalomrendszert, a legfontosabb összefüggéseket és elméleteket.
– Átfogóan ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Átfogóan ismeri az alapvető közgazdasági, vállalkozási és jogi szabályokat, eszközöket.
– Behatóan ismeri a biztonságtechnikai szakterületen alkalmazott eszközöket, berendezéseket és rendszereket, azok alkalmazásának módszereit, feltételeit.
– Alapvetően ismeri a rendszertervezési elveket és módszereket, az alkalmazási eljárásokat és működési folyamatokat.
– Átfogóan ismeri az alkalmazott biztonságtechnikai berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Alkalmazói szinten ismeri a biztonságtechnikában használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Átfogóan ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Átfogóan ismeri a biztonságtechnikai szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri az érvényben levő információvédelmi, a kockázatelemzési és értékelési szabványokat, módszereket és eljárásokat.
– Behatóan ismeri a biztonságtechnikai szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
b) képességei
– Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– Képes az adott műszaki szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazni az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.
– Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
– Képes megérteni és használni szakterületének jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
– Képes műszaki rendszerek és folyamatok modellezésére.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alkalmazni tudja a biztonságtechnikai termék- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, tervezési és modellezési elveit és módszereit.
– Értelmezni, jellemezni és modellezni tudja a biztonságtechnikai rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Alkalmazza a biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a biztonságtechnikai berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Irányítja és ellenőrizi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes a biztonságtechnika területén előforduló meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására, javítástechnológiai feladatok megoldására.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Törekszik arra, hogy önképzése a biztonságtechnikai szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Nyitott az informatikai eszközök használatára, törekszik a szakterülethez tartozó szoftverek megismerésére és alkalmazására.
– Nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Munkája során a vonatkozó biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Figyel beosztottai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így is segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a biztonságtechnikai berendezések és rendszerek üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Felelősséget vállal műszaki elemzéseiért, azok alapján megfogalmazott javaslatai és megszülető döntései következményeiért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, informatika és számítástechnika] 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettudatosság és energiagazdálkodás, államigazgatási-szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek) 14–30 kredit;
– biztonságtechnikai szakmai ismeretek (minőségbiztosítás, környezetvédelem, munkavédelem, információvédelem, információbiztonság, műszaki kommunikáció, mérnöki alapismeretek és mérések, továbbá az alábbi modulok valamelyike: biztonságtechnikai tervező, biztonságtechnikai szervező információbiztonsági, tűzvédelmi, munkavédelmi) 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve
– a biztonságtechnikai rendszerek tervezése és szervezése,
– az őrzés-védelmi, személy- és vagyonvédelmi rendszerek,
– a tűzvédelmi rendszerek,
– a biometrikus azonosító, beléptető, vizuális megfigyelő és azonosító rendszerek,
– a korszerű biometrikus azonosító berendezések, technológiák, a komplex védelmi rendszerek elektronikus alrendszerei (behatolásjelző, beléptető, videofelügyeleti, tűzjelző), integrált rendszerek,
– a biztonságtechnikai, élet- és vagyonvédelmi rendszerekben a szereléstechnológia kidolgozása, a biztonságtechnikai berendezések kiszolgálásának szervezése,
– az információbiztonság,
– a környezetbarát technológiák alkalmazása, az ipari környezet kialakítása, a környezetvédelmi technikai eszközök tervezése,
– a munkavédelem
szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett, egybefüggő gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki (Energy Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: energetikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energy Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 522
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja energetikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a nemzetgazdaság, ezen belül a települések, az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények és a lakosság biztonságos, fenntartható és gazdaságos, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő energiaellátását megvalósítani és üzemeltetni, továbbá képesek az energetikai-technológiai megoldások egészségre és biztonságra való hatásmechanizmusainak azonosítására, azok egészséges és biztonságos működtetésére. Alapvető műszaki és kapcsolódó gazdasági ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek az energetikai rendszerek és technológiák tervezése, vizsgálata és üzemeltetése terén. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az energetikai mérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő fogalomrendszert, a legfontosabb összefüggéseket és elméleteket.
– Átfogóan ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Átfogóan ismeri az alapvető közgazdasági, vállalkozási és jogi szabályokat, eszközöket.
– Átfogóan ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri az energetikai területen alkalmazott fontosabb szerkezeti anyagokat és alkalmazásuk feltételeit.
– Átfogóan ismeri az energetikai rendszerek és folyamatok, valamint az energiaátalakító gépek és technológiák alapvető működési elveit és módszereit.
– Ismeri az energetikai területhez kötődő hőerőgépek és összetett energiaátalakító rendszerek működési elveit, lényeges szerkezeti egységeit.
– Ismeri az energetikai szakterületen használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri az energetikai szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, ezen ismeretek – energetikai mérnöki szakmához tartozó – alkalmazási követelményeit.
– Ismeri az energetikai szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
b) képességei
– Képes az energetikai és az általános műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– Képes az energetikai szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazni az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.
– Képes önálló tanulás és ismeretszerzés megtervezésére, megszervezésére és elvégzésére.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
– Képes megérteni és használni szakterületének jellemző on-line és nyomtatott szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
– Képes az energetikai műszaki-technológiai rendszerek és folyamatok alapvető modelljeinek megalkotására.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Alkalmazni tudja a gépészeti termék-, folyamat- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveit és módszereit.
– Alkalmazza az energetikai rendszerek és technológiák alapvető számítási, méretezési és modellezési elveit és módszereit.
– Képes értelmezni és jellemezni az energiaátalakító és -ellátó rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Alkalmazza az energetikai rendszerek és folyamatok üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, az energetikai technológiai rendszerek, berendezések és folyamatok beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Irányítja és ellenőrzi az energiaátalakítási és -ellátási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes az egyszerűbb meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Alkalmazza a rendszertechnikai és folyamatszabályozási ismereteket az energetikai technológiai folyamatok területén.
– Egyes gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony az energia-, egészség- és környezettudatos tervezési és üzemeltetési elvek és módszerek alkalmazására.
– Törekszik arra, hogy önképzése az energetikai szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Feladatainak megoldását, vezetési döntéseit az irányító és irányított munkatársak véleményének megismerésével végzi, illetve hozza meg.
– Munkája során érvényesíti a hatékonyság, a fenntarthatóság, valamint a környezet- és egészségtudatosság követelményeit.
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Nyitott az informatikai eszközök használatára, törekszik az energetikai szakterülethez tartozó tervező és döntéstámogató szakértői rendszerek megismerésére és alkalmazására.
– Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Munkája során a vonatkozó biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére, az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival így is segítve fejlődésüket.
– Törekszik az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk értelmezésére, hasznosítására, a korszerű vezetői ismeretek és készségek alkalmazására az egészséget és hatékonyságot támogató munkahelyi környezet kialakítása érdekében.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen műszaki, valamint gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli az energetikai rendszerek üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Felelősséget vállal műszaki elemzései, azok alapján megfogalmazott javaslatai és megszülető döntései következményeiért.
– A rendszerelvű megközelítés alkalmazásával hozzájárul az energiahordozók és -források gazdaságos és fenntartható felhasználásához.
– Nyitott a szervezeti és egyéni egészségfejlesztés munkahelyi módszerei iránt.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (min. 12 kredit), műszaki fizika, mechanika, villamos alapismeretek, hőtan, áramlástan, kémia] 35–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdasági és projektmenedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, energiagazdálkodás, államigazgatási és szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek) 14–30 kredit;
– energetikai mérnöki szakmai ismeretek (információtechnológiai ismeretek, elektrotechnikai alapismeretek, szerkezet- és üzemtani ismeretek, energetikai alap- és szakismeretek) 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve
– az atomenergia felelős, biztonságos és fenntartható használata,
– az energiafelhasználó rendszerek és folyamatok energia- és környezettudatos üzemeltetése,
– az energiaátalakító és -ellátó rendszerek és folyamatok alapvető tervezési elvei, üzemeltetési módszerei, gépészeti kérdései, a berendezések karbantartása,
– az épületenergetikai rendszerek kialakítása és fenntartható üzemeltetése,
– a vegyipari és az élelmiszer-ipari energotechnológiai rendszerek és folyamatok alapvető tervezési elvei és üzemeltetési módszerei,
szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architectural Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor. rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: építészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomaterv készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítéshez kapcsolódó – a vonatkozó rendeletek szerint e szakképzettség birtokában közvetlenül végezhető – tevékenységek (szerkesztői, rajzolói, műszaki előkészítői, építéskivitelezési, épületfenntartási, építőanyag vagy épületelem gyártási és forgalmazási, hatósági, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az építészmérnök
a) tudása
– Rálátása van az építészethez kapcsolódó humán tudományokra, az építészetre ható társadalmi folyamatokra.
– Ismeri az építészet történet fontosabb korszakait, alkotásait, a kortárs építészet és társművészetek megjelenési formáit, rálátása van a települések fejlődésének történetére.
– Érti az ember, az épített és a természeti környezet közötti alapvető kapcsolatokat és kölcsönhatásokat, ismeri az épületek tervezésének alapelveit, lépéseit.
– Ismeri a jellemző épületfajták fontosabb funkcionális, társadalmi és jogszabályi követelményeit.
– Ismeri az épületek alapvető konstruálási és méretezési elveit, jellemző megoldásait, az építés anyagainak tulajdonságait, különös tekintettel az épületfizikai, tűzvédelmi és egyéb szabványokban rögzített műszaki követelményekre.
– Ismeri az energiahatékony és környezettudatos építés korszerű elveit, megoldásait.
– Megfelelő ismerettel rendelkezik az építést szolgáló egyéb mérnöki szakismeretek területén.
– Ismeri az építészeti ábrázolás és a műszaki dokumentációk fajtáit, a korszerű számítógépes tervkészítést és dokumentálást.
– Ismeri az épületmegvalósítás és ingatlanfejlesztés, valamint létesítménygazdálkodás folyamataihoz szükséges alapvető műszaki, gazdasági és jogi elvárásokat, technológiákat és eljárásokat, az épületállomány felmérésének, dokumentálásának, karbantartásának és rekonstrukciójának fontosabb elveit és módszereit.
– Átlátja az építészmérnök szakma társadalmi kötelezettségeit, annak szociológiai, műszaki, gazdasági, jogi és etikai tényezőit.
– Ismeri az építészeti tervezés alapelveit és az építési tevékenység minőségbiztosítási módszereit, rálátása van a minősítési rendszerekre.
b) képességei
– Képes értelmezni és jellemezni az építészeti tervek és alkotások funkcionális rendszereit, szerkezeti egységeit, elemeinek felépítését, működését, és ezek egymással való kapcsolatát.
– Képes az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatokban való közreműködésre, a tervezési és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal való együttműködésre.
– Képes szakirányú tevékenysége során a széles körben használatos épületszerkezetek, termékek, technológiák megismerésére és azok megfelelő alkalmazására.
– Képes a magasépítési tartószerkezetek és épületszerkezeti, valamint épületgépészeti megoldások működésének megértésére és alkalmazására, ezek kivitelezésében való közreműködésére.
– Képes az épületmegvalósítási, épületfenntartási folyamatok megszervezésére, előkészítésére, irányítására, követésére és ellenőrzésére.
– Képes a települések szabályozási tervek és az építésügyi szabályzások értelmezésére, alkalmazására.
– Képes az épületfizikai és környezeti hatások, problémák kezelésére, a szakterületére vonatkozó előírások és szabványok betartására.
– Képes építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkalmazására, építészeti rajz, valós és virtuális modellezés, prezentáció készítésére.
– Képes az alapvető építészeti informatikai eszközök és szoftverek használatára, költségvetések és organizációs tervek elkészítésére.
c) attitűdje
– Törekszik az esztétikai szempontokat és műszaki követelményeket egyaránt kielégítő, magas minőségű, harmonikus építészeti produktumok megvalósítására.
– Munkája során törekszik a rendszerszemléletű, folyamatorientált, komplex megközelítésre, a problémák felismerésére, és azok kreatív megoldására.
– Törekszik az ökológiai szempontok megismertetésére és érvényesítésére, jövőtudatos, fenntartható, energiahatékony épületek létrehozására.
– Nyitott az új információk befogadására, törekszik szakmai és általános műveltségének folyamatos fejlesztésére.
– Kezdeményező, törekszik az építészeti tevékenységhez kapcsolódó feladatok megosztására, munkacsoportok létrehozására, tiszteletben tartva a munkatársak és bevont szakemberek tudását.
– Törekszik az építész szakma közösségi szolgálatba állítására, érzékeny az emberi problémákra, nyitott a környezeti és társadalmi kihívásokra, mindeközben tiszteli a hagyományokat, felismeri és védi az épített és természeti környezet értékeit.
– A munkája során előforduló minden helyzetben törekszik a jogszabályok és etikai normák betartására, követi a munkahelyi egészségi és biztonsági, a műszaki, a jogi és gazdasági szabályozás előírásait.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai problémák során önállóan és felelőssége tudatában lép fel.
– Felelősséggel irányít szakmai gyakorlatának megfelelő méretű munkacsoportot, ugyanakkor képes irányítás mellett dolgozni egy adott csoport tagjaként.
– Döntéseit körültekintően, szükség esetén a megfelelő szakterületek képviselőivel konzultálva hozza meg és azokért felelősséget vállal.
– Munkáját személyes anyagi és erkölcsi felelősségének, és az épített környezet társadalmi hatásának tudatában végzi.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. A szakmai ismeretek jellemzői
8.1.1 A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– kreatív készségfejlesztési, művészeti és műveltségi, humán és társadalomtudományi, valamint természettudományos, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek és segédtudományok 32–63 kredit;
– építészmérnöki szakmai ismeretek (épülettervezés, építészettörténet, várostörténet, településtervezés, tartószerkezetek, épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, építéskivitelezés-szervezés, épületfizika és energetika, építészeti ábrázolás, építészeti informatika) 116–147 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az építészmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legfeljebb 42 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az oklevél kiadásához egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, az intézmény által elfogadott szakmai gyakorlóhelyen (tervezési vagy kivitelezési-beruházási környezetben) teljesített gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki (Civil Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: építőmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civil Engineering
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építményekkel kapcsolatos építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az építőmérnök
a) tudása
– Ismeri az építőmérnöki szakterületen leggyakrabban alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok tulajdonságait és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri az építőmérnöki gyakorlatban alkalmazott alapvető tervezési elveket és módszereket.
– Ismeri az alapvető építéstechnológiai eljárásokat, az alkalmazott munka- és erőgépek működési elveit.
– Ismeri a talajmechanikai, alapozási elveket, módszereket.
– Ismeri az építőmérnöki gyakorlatban leggyakrabban használatos mérési és alapvető földmérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a híd-műtárgy építési-fenntartási szakmai elméleti gyakorlati módszereket.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó informatikai és infokommunikációs módszereket, eljárásokat.
– Ismeri az építőmérnöki szakterülethez kapcsolódó fontosabb szabványokat.
– Ismeri az építőmérnöki szakterületen fontosabb munka- és tűzvédelmi követelményeket, a környezetvédelmi előírásokat.
– Ismeri az építési munkákhoz szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, minőségbiztosítási, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait és alapvető követelményeit.
– Ismeri az építőmérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
b) képességei
– Képes megérteni a mérnöki létesítmények viselkedését és a mérnöki munkát befolyásoló jelenségeket.
– Képes alkalmazni az építőmérnöki tervezés modelljeit és számítási módszereit.
– Képes alkalmazni az építmények építéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat.
– Képes műszaki módon (pl. rajzban) kommunikálni.
– Képes az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenység, építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére, valamint építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására.
– Képes településüzemeltetési feladatok és a településmérnöki tevékenységek körébe tartozó építőmérnöki részfeladatok ellátására.
– Szűkebb szakterületén belül képes egyszerűbb tervezési és fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési és fejlesztési feladatokban – irányítás melletti – érdemi mérnöki közreműködésre.
– Képes a szakirodalom feldolgozására és felhasználására.
c) attitűdje
– Feladatait igyekszik legjobb tudása szerint, magas színvonalon elvégezni.
– Nyitott arra, hogy feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel egyeztetve végezze el.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Nyitott az építőmérnöki területen és elsősorban is szűkebb szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére.
– Törekszik a folyamatos önképzésre.
– Munkája során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a mérnöketika alapelveire. Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan hoz szakmai döntéseket egyszerűbb tervezési, építési, fenntartási-üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokban az építőmérnöki szakterületen.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli az eszközök, berendezések üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), fizika, mechanika, kémia] 40–60 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, államigazgatási és jogi ismeretek) 15–25 kredit;
– általános építőmérnöki ismeretek (anyagismeretek, építőmérnöki ábrázolás, geodézia, geoinformatika, geotechnika, magasépítési, mélyépítési, közlekedési és vízi létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek) 80–120 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az építőmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül 55–85 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: faipari mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 543
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja faipari mérnökök képzése, akik a faanyag-feldolgozás területén alkalmasak az elsődleges famegmunkálások (fűrészipar, lemezgyártás), és a tovább-feldolgozás (bútor-, ajtó- és ablakgyártás), valamint a faépítészet (faszerkezetek illetve faszerkezeti elemek gyártása és építése), épületelemek gyártása területén a termékkonstrukció, a gyártás- és építéstechnológia alkalmazására, a termelés, gyártás, építés és karbantartás szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására, a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A faipari mérnök
a) tudása
– Széles körűen ismeri a faipari szakterületen alkalmazott alapanyagokat, szerkezeti anyagokat, azok előállításának technológiáit, alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri a faanyagok mikro- és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket és az alapvető eszközök működési elvét.
– Ismeri a faipari szakterület, a faépítészet, valamint a logisztikai terület vezetési, irányítási és szervezési feladatait.
– Ismeri az alapvető tervezési elveket és módszereket, a gépgyártás technológiai alapjait, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat.
– Ismeri a faiparban alkalmazott munka- és erőgépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit és felhasználási módját.
– Ismeri a faipari gépek, faipari anyagmozgató berendezédek, faipari por-forgács elszívó és pneumatikus transzport rendszerek üzemeltetését.
– Ismeri a faipari szakterületen és a faépítészetben használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a faanyagok modifikálási és faanyagvédelmi eljárásait és azok felhasználási területeit.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a faipari szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai (specializáció specifikus), menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, marketing és pénzügyi szakterületek faipari specialitásait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a faipari mérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
b) képességei
– Képes a faipari mérnöki szakterület teljes területén művezetői tevékenység végzésére.
– Önállóan és magabiztosan alkalmazza a faipari termék- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveit és módszereit.
– Képes a tervezési, számítási és modellezési feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására.
– Önállóan old meg feladatokat a nem engedélyköteles faszerkezetek kivitelezése, állagmegóvása és felújítása terén.
– Szakmai irányítás mellett old meg feladatokat engedély köteles faszerkezetek kivitelezése, állagmegóvása és felújítása terén.
– Képes egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására.
– Képes értelmezni és jellemezni a faipari rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Alkalmazza a faipari rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, gépészeti berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Önállóan képes faipari ragasztási és felületkezelési folyamatok irányítási feladatainak ellátására.
– Jártasság szintjén képes különböző faanyagvédelmi technológiák, eljárások feladatainak, műveleteinek alkalmazására.
– Szakmai ismeretek birtokában képes az alkalmazási területnek megfelelő ragasztó, felületkezelő anyagok és faanyagvédő szerek megválasztására, a műszaki szempontok mellett szem előtt tartva a környezetvédelmi és ökológiai szempontokat és előírásokat.
– Képes irányítani és felügyelni a különböző faalapú termékek gyártási technológiáit és folyamatait.
– Irányítja és ellenőrizi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Önállóan képes a faiparban alkalmazott gépek és berendezések meghibásodásának diagnosztizálására és a megfelelő elhárítási műveletek kiválasztására.
– Képes a faipari és faalapú termékek gyártásával kapcsolatos környezeti terhelések felmérésére és annak csökkentésére.
– Képes faipari technológiák egészséggel és biztonsággal kapcsolatos kockázatainak felismerésére, kézbentartására, kezelésére, minimalizálására.
– Képes az üzemeltetés, karbantartás egészséghatásainak ismerete alapján a káros hatások kivédésére, az egészségvédelem megvalósítására,
– Képes a gyártási technológiákkal és folyamatokkal kapcsolatos energiafelhasználás felmérésére és annak racionalizálására.
– Képes termékfejlesztési, innovációs projektek kidolgozásában, menedzselésében való részvételre.
– Képes műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú részfeladatainak nagy biztonsággal történő ellátására.
– Átlátja és képes javaslatokat tenni a vállalkozás gazdasági folyamatait illetően (ide értve a termékfejlesztés, piacra vezetés, innováció-, marketing és projektmenedzsment területeket, piackutatások eredményeinek értelmezését és a termékfejlesztésben történő felhasználását).
– Kreatív problémamegoldó technikák alkalmazására képes.
– Képes munkavédelmi feladatokat megszervezésére.
– Képes megérteni és használni szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
– Képes a faipari szakterületeknek megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikálni anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése a faipari mérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy a faipari szakterület feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– A megszerzett szakmai ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Munkája során az SHE, illetve a QA/QC (biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési) követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Törekszik arra, hogy önképzése a faipari szakterületen belül és kiemelten a munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb szakterületeken folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséggel irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Felelős szakmai vezetőként ügyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, közösen értékelik a hibákat, hogy elősegítse munkatársai és beosztottai szakmai fejlődét.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, mechanika, mérnöki fizika-kémia, általános műszaki ismeretek, ábrázoló geometria) 35–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (gazdálkodási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettudatosság és energiagazdálkodás, államigazgatási-szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek) 14–30 kredit;
– faipari mérnöki szakmai ismeretek (információtechnológiai, informatikai, anyagismereti, gépészeti, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, üzemeltetési és karbantartási, hő- és áramlástani, gyártástechnológiai, logisztikai, faanatómiai, faipari alapszerkezetek, fűrészipari technológia, faipari lemez- és lapgyártási, faipari gépek, bútor-, ajtó-, ablakgyártási, faanyagvédelmi ismeretek) 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve
– a faipari technológiák (faipari termelő berendezések üzemeltetése, üzemfenntartása, épületasztalos ipari, bútoripari gyártás-előkészítés),
– a faépítészeti technológiák (faszerkezetek, a faépületek, faházak szerkezeti rendszereinek gyártás-előkészítése, épületek üzemeltetése, a szerkezetépítési folyamatokban és a kivitelezési munkák irányítása, épületek üzemeltetési, karbantartási feladatainak ellátása),
– a logisztikai és folyamatszabályozás (a termelésben az alapanyag használat logisztikai feladatainak, késztermék logisztikai feladatainak, tárolási, raktározási feladatok megoldása, irányítása, gyártósorok üzemeltetésének optimalizációja, hibafeltárás és hibakiküszöbölés)
szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
A faipari mérnök – a várható specializációkat is figyelemebe véve – az alábbi szakterületekről kapnak speciális ismereteket:
– faipari technológiák területén
– faipari termelő berendezések üzemeltetése, üzemfenntartása,
– épületasztalos-ipari, bútoripari gyártás-előkészítés,
– elsődleges és másodlagos faipari gyártás technológiák,
– faipari termékszerkezetek,
– faépítészeti technológiák területén
– faszerkezetek, a faépületek, faházak szerkezeti rendszereinek gyártás-előkészítése,
– épületek üzemeltetése, a szerkezetépítési folyamatokban és a kivitelezési munkák irányítása,
– épületek üzemeltetési, karbantartási feladatainak ellátása,
– logisztikai és folyamatszabályozási területen
– a termelésben az alapanyaghasználat logisztikai feladatainak megoldása, irányítása,
– késztermék logisztikai feladatainak megoldása, irányítása,
– tárolási, raktározási feladatok megoldása, irányítása,
– gyártósorok üzemeltetésének optimalizációja, hibafeltárás és a hibakiküszöbölés.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: gépészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A gépészmérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő fogalomrendszert, a legfontosabb összefüggéseket és elméleteket.
– Átfogóan ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Átfogóan ismeri az alapvető közgazdasági, vállalkozási és jogi szabályokat, eszközöket.
– Behatóan ismeri a gépészeti szakterületen alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok előállításának módszereit, alkalmazásuk feltételeit.
– Alapvetően ismeri a géptervezési elveket és módszereket, gépgyártástechnológiai, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat.
– Átfogóan ismeri az alkalmazott munka- és erőgépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Alkalmazói szinten ismeri a gépészetben használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Alkalmazói szinten ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, valamint munkaegészségügyi területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Átfogóan ismeri a gépészeti szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Behatóan ismeri a gépészmérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeretekkel rendelkezik a vállalati gazdaságtan, valamint műszaki alapokon nyugvó költség-haszon elvű elemzés módszereiről és eszközeiről.
– Értelmezni, jellemezni és modellezni tudja a gépészeti rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Alkalmazni tudja a gépészeti termék-, folyamat- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveit és módszereit.
b) képességei
– Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– Képes az adott műszaki szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazni az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.
– Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
– Képes megérteni és használni szakterületének jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
– Képes műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeinek megalkotására.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Képes alkalmazni a gépészeti rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, gépészeti berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Képes irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes a gépészeti meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására, javítástechnológiai feladatok megoldására
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Törekszik arra, hogy önképzése a gépészmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
– Nyitott az informatikai eszközök használatára, törekszik a gépészeti szakterülethez tartozó szoftverek megismerésére és alkalmazására, legalább egy ilyen programot készségszinten ismer és kezel.
– Nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással, egészségtudatossággal kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Munkája során a vonatkozó biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen műszaki, valamint gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére, az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így is segítve fejlődésüket.
– Felelősséget vállal műszaki elemzései, azok alapján megfogalmazott javaslatai és megszülető döntései következményeiért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, műszaki kémia, általános műszaki ismeretek] 35–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (gazdálkodási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettudatosság és energiagazdálkodás, államigazgatási-szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek) 14–30 kredit;
– gépészmérnöki szakmai ismeretek (információtechnológiai, anyagtudományi, gépészeti tervezési és modellezési, gyártástechnológiai, hő- és áramlástani, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, biztonságtechnikai, üzemeltetési és karbantartási ismeretek) 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve:
– a gépelemek, gépek, gépészeti készülékek, épületgépészeti berendezések és szerkezetek, hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok modellezése, konstrukciós tervezése, szerkesztése,
– a gép- és fém-, illetve polimer és kompozit szerkezetek és ezek elemeinek gyártástervezése és irányítása, szereléstechnológia kidolgozása,
– a gépek és gépészeti rendszerek diagnosztikai vizsgálata, karbantartási, megbízhatósági feladatok kidolgozása,
– az építésgépesítési technológiák, gépészeti technológiai folyamatok, mechatronikai rendszerek működtetése, irányítása, alkalmazása,
– a gépi berendezések kiszolgálásának szervezése,
– a környezetbarát technológiák alkalmazása, ipari környezet kialakítása, környezetvédelmi technikai eszközök tervezése, gyártása,
– a szakmához tartozó informatikai eszközök és szoftverek használata,
– a munkavédelmi feladatok megoldása
szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: hivatásos repülőgép-vezetői (Professional Pilot)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: hivatásos pilóta
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Professional Pilot
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 841
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan hivatásos repülőgép-vezetők képzése, akik ismerik a légiközlekedést, alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél a hivatásos repülőgép-vezetői tevékenység ellátására, a légiüzemeltetéssel (air operation), a földi kiszolgálással (ground handling) és a szállítási feladatok szervezésével, megoldásával kapcsolatos, valamint a vonatkozó minőségbiztosítási teendők végzésére. Elsajátították az (Airline Transport Pilot, Aircraft) ATP(A) integrált képzés követelményeit. Felkészültek a tanulmányok mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A hivatásos repülőgép-vezető
a) tudása
– Ismeri és készség szinten használja a repülőgép-vezető képzés feltételeiről szóló 1178/2011(2011.11.03.) EU rendelet szerinti speciális angol nyelvet.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
– Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Ismeri a légi járművekkel és vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos tűz- és baleseti veszélyeket és azok megelőzésének, elhárításának lehetőségeit.
– Ismeri a repülés nemzetközi és hazai szervezeteit, az általuk kiadott előírásokat (ICAO Annex-ek, az Európai Unió rendeletei, EASA előírások, nemzeti előírások).
– Ismeri a repülésbiztonságot befolyásoló tényezőket, a Repülésbiztonsági Rendszer (Safety Management System, SMS) alapjait.
– Ismeri a számítástechnika alapjait (szövegszerkesztést, táblázatkezelést, adatbázis-kezelést) felhasználói szinten.
– Ismeri és alkalmazni tudja a navigációs és teljesítményszámításhoz szükséges elméleti alapokat.
– Ismeri a meteorológia alapfogalmait, jelenségeit, ezek repülésre gyakorolt hatását és a repülésre veszélyes légköri folyamatokat.
– Ismeri a repülési szabályokat és eljárásokat, az eljárások kidolgozásának alapjait.
– Ismeri és alkalmazni tudja a látás utáni és műszeres navigációs eljárásokat.
– Ismeri és alkalmazni tudja a rádióforgalmazás szabályait.
b) képességei
– Személyes kompetenciái (felelősségtudat, precizitás, állóképesség, stressztűrő képesség, térérzékelő képesség, mozgáskoordináció, kézügyesség, pszichomotoros funkciók, beszédkészség, figyelemmegosztás, határozottság) képessé teszik polgári célú légiközlekedésben részt vevő repülőgép irányítására.
– Társas kompetenciái (kapcsolatteremtő készség, irányítási készség, konfliktusmegoldó készség, csapatmunka és együttműködés) képessé teszik polgári célú légiközlekedésben részt vevő repülőgép irányítására.
– Módszerekkel kapcsolatos kompetenciái [analitikus gondolkodás, önkontroll (önellenőrző képesség), problémamegoldás, hibaelhárítás, helyzetfelismerés, rendszerekben való gondolkodás, lényegfelismerés (lényeglátás), döntésképesség, szervezőkészség] képessé teszik polgári célú légiközlekedésben részt vevő repülőgép irányítására.
– Képes további képzés nélkül sikeresen teljesíteni az ATP(A) integrált képzés elméleti és gyakorlati hatósági vizsgáit.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
– Képes az angol nyelvű szakirodalmat, dokumentációt készség szinten használni.
– Képes repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki feladatok ellátására.
– Képes többpilótás repülőgépen a típusképzés után elsőtiszti feladatok ellátására,
– Képes a Műszeres jogosítású kereskedelmi pilóta (Commercial Pilot Licence/Instrument Rating, CPL/IR) jogosításnak megfelelő repülések – repülési szabályok és hatósági előírások szerinti – végrehajtására.
– Képes a repülés megtervezésére, a szükséges navigációs és teljesítményszámítás elvégzésére.
– Képes a repülési terv elkészítésére, leadására.
– Képes a repülőgép sárkány berendezéseinek és rendszereinek, a repülőgép hajtóművének és rendszereinek, a fedélzeti műszerek és műszerrendszerek a Légiüzemeltetési Utasításban leírtak szerinti üzemeltetésére, az esetlegesen bekövetkező meghibásodás felismerésére és szakszerű kezelésére.
– Képes a fedélzeti rádió- és rádiónavigációs berendezések beállítására, használatára.
– Képes földrajzi ismeretei, térképhasználati jártassága, vizuális tereptárgy-felismerő képessége és gyakorlata alapján a Látás utáni Meteorológiai Körülmények (Visual Meteorological Condition, VMC) esetén – egyéni korlátozásait figyelembe véve – látás után navigálni.
– Képes Műszeres Meteorológiai Körülmények (Instrument Meteorological Condition, IMC) esetén – egyéni korlátozásait figyelembe véve – rádiónavigációs ismereteit és gyakorlatát felhasználva, a fedélzeti műszerek alapján navigálni.
– Képes az angol nyelvű rádióforgalmazásra.
– Képes a meteorológiai helyzet elemzésére, értékelésére, a szükséges intézkedés meghozatalára.
– Képes a meteorológiai táviratok és jelentések értelmezésére és figyelembevételére a repülések megtervezésekor és végrehajtásakor.
– Képes a repülésbiztonsági szabályok betartására.
– Képes továbbképzés, megfelelő gyakorlat megszerzése után szakági vezetői pozíciók betöltésére (légiüzemeltetésért, földi kiszolgálásért, repülésbiztonságért, megfelelősségért felelős vezető).
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése a hivatásos repülőgép-vezető szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
8. Az elsajátítandó általános kompetenciák
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), mechanika, fizika, hő- és áramlástan, műszaki kémia, elektrotechnika] 40–46 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (munkavédelem, kommunikáció, minőségbiztosítás, közgazdaságtan, uniós ismeretek, gazdaságtan, gazdasági jog, menedzsment) 14–26 kredit;
– hivatásos repülőgép-vezetői szakmai ismeretek (informatika, műszaki ábrázolás, anyagismeret és gyártástechnológia, gépelemek, elektronika és digitális technika alapjai, repüléselmélet, légijog, emberi teljesítőképesség és korlátai, repülőgép műszerek és elektromos berendezések, repülőgép sárkányszerkezet és rendszerek, repülőgép hajtóművek) 70–95 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a repülésmeteorológia, a repülési navigáció, a repülési gyakorlat, a tömeg és súlypontszámítás, a teljesítmény ismeretek, a repüléstervezés és-ellenőrzés, a légijárművek üzemeltetési eljárásai, a Látás utáni Repülés Szabályai (Visual Flight Rules, VFR) és a Műszeres Repülés Szabályai (Instrument Flight Rules, IFR), a rádióforgalmazás, a repülőszemélyzeti együttműködés szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül a szakdolgozattal együtt legfeljebb 50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből az államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél és a repülőgép-vezető képzés feltételeiről szóló 1178/2011(2011.11.03.) EU rendelet szerinti speciális angol szaknyelv ismerete szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a repülési gyakorlat, amely a szorgalmi időszakban napi repülések, továbbá a nyári nyolc hetes repülési gyakorlatok formájában valósul meg. A szakmai gyakorlat kreditértéke 10 kredit. A szakmai gyakorlat az intézménnyel szerződésben álló és a kijelölt közlekedési hatóság által jóváhagyott és felügyelt külső szakmai gyakorló helyen, erre alkalmas szervezetnél (Approved Training Organization, ATO) teljesíthető.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az alapképzésre való felvétel feltétele:
– angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
– a 1178/2011 (2011.11.03.) EU rendelet a MED alfejezet szerinti 1. osztályú orvosi minősítés (egészségügyi alkalmassági vizsgálat).
A hivatásos repülőgép-vezetői oklevél önmagában nem jogosít hivatásos repülőgépvezető tevékenység ellátására. Az alapfokozatú végzettséget igazoló oklevél kiadásának feltétele a repülőgép-vezető tevékenységre jogosító szakszolgálati engedély megszerzése. Repülőgép-vezető tevékenységre való jogosultság, szakszolgálati engedély a Nemzeti Közlekedés Hatóság Légügyi Hivatala akkreditált vizsgarendszerében eredményes elméleti és gyakorlati vizsga letételével szerezhető.
Az alapfokozatú végzettséget igazoló oklevél kiadásának feltétele a repülőgép-vezető tevékenységre jogosító szakszolgálati engedély megszerzése.
1. Az alapképzési szak megnevezése: ipari termék- és formatervező mérnöki (Industrial Design Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: ipari termék- és formatervező mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja ipari termék- és formatervező mérnökök képzése, akik alkalmasak ipari termékek tervezésére, gyártására és forgalmazására, elsősorban kis- és középvállalkozások keretein belül. A képzést elvégző ipari termék- és formatervező mérnökök olyan kreatívan gondolkodó műszaki szakemberek, aki elsősorban a tartós fogyasztói termékek és használati tárgyak tervezése, gyártása és forgalmazása területén tevékenykednek. Képesek műszaki, esztétikai, humán, valamint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló, alkotó munkára, továbbá ismerik a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erőforrásokat, képesek a termék életpálya ciklusait menedzselni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az ipari termék- és formatervező mérnök
a) tudása
– Ismeri a terméktervezői szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természettudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri az alapvető tervezési elveket és módszereket, a fontosabb gyártástechnológiai eljárásokat és működési folyamatokat.
– Ismeri a terméktervezői szakterületen alkalmazott legfontosabb alapanyagokat, azok előállítását és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri az alapvető konstrukciós kialakításokat és azok méretezésének alapjait.
– Ismeri az ipari termékek tervezéséhez szükséges alapvető ergonómiai és pszichológiai módszereket, szabályokat, és szabványokat.
– Ismeri a termékek formaadásának, a tartalom és a forma összhang megtalálásának alapvető szabályait és technológiai korlátait.
– Ismeri a természeti és a műszaki rendszerek közötti fontosabb analógiákat, és azok alkalmazásának lehetőségeit a tervezésben.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, valamint munka-egészségügyi területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a terméktervezői szakterülethez szervesen kapcsolódó marketing, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a terméktervezői szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri szakterületének legfontosabb gyakorlati munkafogásait.
– Ismeri az ipari formatervezés történeti korszakait, annak kiemelkedő tervezőit és jellemző tárgyait.
– Ismeri a szellemi tulajdon kezelésének alapvető szabályait.
– Ismeri a csoportmunka etikáját és módszereit.
b) képességei
– Képes egyszerűbb termékek formai és konstrukciós tervezésére a gyártástechnológiai korlátok, az elvárt költségek, a környezetre gyakorolt hatások figyelembevételével.
– Képes a termékkoncepciók, vázlatok rajzi prezentálására hagyományos kézi technikákkal.
– Képes háromdimenziós számítógépes tervezőrendszerek alkalmazásával a termékkoncepciók, illetve termékek virtuális modellezésére és műszaki dokumentációjuk elkészítésére.
– Képes hagyományos, illetve háromdimenziós termékmodellen alapuló közvetlen digitális gyártástechnológiákkal valós modellek, prototípusok elkészítésére, vizsgálatára és tesztelésére.
– Képes gyakorlati problémák tapasztalati úton való megoldásán keresztül új ismeretek elsajátítására.
– Képes a természetben kifejlődött megoldások műszaki gyakorlatba való átültetésére.
– Tudja alkalmazni az ipari terméktervezéshez kapcsolódó szakirodalom számítási, modellezési elveit és módszereit.
– Képes értelmezni és jellemezni az egyszerűbb műszaki rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Képes meghibásodások okainak feltárására, azok elhárítására irányuló intézkedések kiválasztására.
– Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és legalább egy idegen nyelven.
– Magyarul és legalább egy idegen nyelven ismeri és alkalmazza szakmaterületének nyelvezetét, speciális kifejezéseit.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
– Képes csoportmunkában részt venni, illetve azt irányítani.
– Képes projektek kezdeményezésére, összeállítására és kivitelezésére team munkában, elsősorban multidiszciplináris környezetben.
– Képes az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és az ipari környezet aspektusait figyelembe venni.
– Képes a tervezett termékkel kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesztelni, műszaki és szabványos vizsgálati módszerekkel alátámasztani.
– Képes a tervezési projekteket a tervezési módszerek alkalmazásával elemezni és az alkalmazott munkameneteket módszertanilag megindokolni.
– Képes egyszerűbb munkavédelmi feladatokat megoldani.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése az ipari termék- és formatervező mérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Igénye van arra, hogy megismerje szakterületének legújabb fejlesztési irányait, megoldásait, innovációit.
– Piac-, környezet- és vevőorientált.
– Elkötelezett a terméktervezéshez, fejlesztéshez tartozó minőségi követelmények betartására és betartatására.
– Nyitott saját tudásának a munkatársai felé való átadására.
– Munkája során jogkövető magatartásra és a mérnöki etikai szabályok figyelembevételére törekszik.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– A problémamegoldás során ügyel az egyenlő esélyű hozzáférés elvének biztosítására.
– Munkája során a vonatkozó biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
d) autonómija és felelőssége
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Felkészült az innovációs és terméktervezési folyamatok koordinálására.
– A workshopokon, meetingeken felmerülő ötleteket közös eredményként értékeli és használja fel.
– Felkészült a terméktervező szakterületen való munkavállalásra vagy vállalkozás alapítására.
– A minőség- és környezetirányítási rendszerek elvárásai szerint tevékenykedik.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 35–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 14–30 kredit;
– szakmai ismeretek 70–105 kredit, ezen belül
– műszaki tervezési ismeretek 50–65 kredit,
– formatervezési ismeretek 15–25 kredit,
– menedzsment-ergonómiai ismeretek 10–20 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a terméktervezéshez, az ipari tervezői feladatokhoz szükséges készségek kialakításához, továbbfejlesztéséhez integrált tevezési projektfeladatokban szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül 25–45 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett, gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
Az ipari termék- és formatervező mérnökképzés sajátossága a képzés teljes időtartama alatt folyó, egyéni és csoportos munkán nyugvó, terméktervező stúdióban, modell vagy prototípusgyártó műhelyben és gyakorlati, iparvállalati terepen végzett, projekt jellegű integrált terméktervezési gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: járműmérnöki (Vehicle Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: járműmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 525
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja járműmérnökök képzése, akik képesek a közlekedési, szállítási és logisztikai folyamatok sajátosságait figyelembe véve a közúti (személy- és haszongépjárművek), vasúti, vízi- és légijárművek, illetve járműrendszerek és mobil gépek, valamint építő- és anyagmozgató gépek tervezésével, gyártásával, rendszerszemléletű üzemeltetésével, javításukkal kapcsolatos mérnöki alapfeladatok megoldására. E feladataikat a biztonság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás szempontjait figyelembe véve képesek ellátni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A járműmérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a járművek és mobil gépek szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a járművek és mobil gépek szakterület fogalomrendszerét, problémamegoldási módszereit.
– Birtokában van a járművek és mobil gépek gyártásával, üzemeltetésével kapcsolatos alapvető közgazdasági, vállalkozási és jogi szabályoknak, eszközöknek.
– Ismeri a járműgépészeti szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, és közlekedési szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a járművekkel és mobil gépekkel megvalósítandó logisztikai és közlekedési folyamatok szükségleteit, elvárásait és feltételrendszereit.
– Ismeri a járművek és mobil gépek működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Ismeri a járműtechnikában használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a járműtechnikában használatos alapvető tervezési elveket, módszereket, előírásokat és szabványokat, a gyártástechnológiai, az irányítástechnikai eljárásokat és a működési folyamatokat.
– Ismeri a járműmérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit.
– Ismeri a szervezési, irányítási és kommunikációs technikákat.
– Ismeri a járművekhez és mobil gépekhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, minőségbiztosítási területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
b) képességei
– Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplinák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– Képes a járművek és mobil gépek szakterület legfontosabb elméleteit, eljárásrendjét és az azokkal összefüggő terminológiát a feladatok végrehajtásakor alkalmazni.
– Alkalmazni tudja a járművek és mobil gépek, valamint rendszereik üzemeltetéséhez és alapszintű tervezéséhez kapcsolódó számítási, modellezési elveket, módszereket, és műszaki előírásokat.
– Képes értelmezni és jellemezni a járművek és mobil gépek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Képes alkalmazni a járműrendszerek, illetve mobil géprendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, gépészeti berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Képes irányítani, ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási és üzemeltetési folyamatokat a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
– Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
– Képes megérteni és használni a járművek és mobil gépek szakterület jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– Képes a megszerzett informatikai ismereteket a járművek és mobil gépek szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
– Képes műszaki rendszerek és folyamatok modellezésére.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Nyitott a járművek és mobil gépek szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy hogy önképzése a járműmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Munkájában elkötelezett az egészség- és környezetvédelem szempontjainak széles körű érvényesítésére.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önálló, szakmailag megalapozott döntéseket hoz.
– Szakmai feladatainak elvégzése során felelősségteljesen együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Tudatában van munkájának és döntéseinek jogi, gazdasági, biztonsági, társadalmi, egészségvédelmi és környezeti következményeinek.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 14–30 kredit;
– járműmérnöki szakmai ismeretek 70–105 kredit, amelyből
– járművek és mobil gépek felépítése, berendezései és működésük 10–25 kredit,
– járművek és hajtáselemek tervezése, gyártása, javítása, fenntartása 25–40 kredit,
– informatika, járműirányítás 10–25 kredit,
– járművek és mobil gépek specifikus mérnöki szakterületei 25–50 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a járműmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: könnyűipari mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 542
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja könnyűipari mérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag-előállítás technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint az ezen technológiákkal előállított anyagok és eszközök tervezésére, továbbfejlesztésére, minőségének biztosítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A könnyűipari mérnök
a) tudása
– Ismeri a könnyűipari mérnöki munkához szükséges általános és specifikus matematikai, természettudományos és műszaki elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a könnyűiparban (ruha-, textil-, és bőripar) alkalmazott szerkezeti anyagok tulajdonságait, azok előállításának és feldolgozásának technológiáit és alkalmazhatóságuk feltételeit.
– Ismeri a nyomda-, csomagoló-, papír- és papírfeldolgozó-ipar termékeinek előállítási technológiáit.
– Ismeri az alapvető tervezési elveket és módszereket, gyártástechnológiai, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat.
– Ismeri az alkalmazott gépek, berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Ismeri az anyag- és termékvizsgálati mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a (biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, SHE), illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési, QA/QC) követelményrendszereket.
– Ismeri a könnyűiparhoz szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a könnyűipari szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
b) képességei
– Képes a szakterületéhez tartozó termékek vagy azok alkatrészeinek tervezésére a gyártástechnológiai korlátok és az elvárt költségek figyelembevételével.
– Képes a matematikai eredmények, érvelések és az azokból származó következtetések világos bemutatására.
– Képes a magyar és idegen nyelvű (angol) szakmai kommunikációra.
– Képes tervezési- és gyártási dokumentációk értelmezésére, összeállítására.
– Képes anyagok, eszközök, folyamatok vizsgálatára és tesztelésére.
– Képes gyakorlati problémák tapasztalati úton való megoldásán keresztül új ismeretek elsajátítására.
– Alkalmazni tudja az ipari terméktervezéshez kapcsolódó szakmai számítási, modellezési elveket és módszereket.
– Képes értelmezni és jellemezni az egyszerűbb műszaki rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kiválasztását és kapcsolatát.
– Képes meghibásodások diagnosztizálására, azok elhárítására irányuló intézkedések kiválasztására.
– Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
– Képes csoportmunkában részt venni, illetve azt irányítani.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése a könnyűipari szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– Munkája során a (biztonsági egészségvédelmi, környezetvédelmi, SHE), illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési, QA/QC) követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Munkája során jogkövető magatartásra és a mérnöki etikai szabályok figyelembevételére törekszik.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 14–30 kredit;
– könnyűipari mérnöki szakmai ismeretek 70–103 kredit, amelyből
– informatikai, alkalmazott számítástechnikai és tervezési ismeretek 21–30 kredit,
– könnyűipari anyagok, folyamatok, műveletek és technológiák 35–53 kredit,
– termelés-, környezet- és minőségmenedzsment 14–20 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a könnyűipari szakma igényeinek megfelelően a nyomda-, csomagoló-, papír- és papírfeldolgozó-ipar, a ruha-, textil-, és bőripar, valamint a minőségbiztosítás-rendszerfejlesztés szakterületein szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legfeljebb 50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: környezetmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 851
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja környezetmérnökök képzése, akik korszerű, alkalmazott természettudományos, ökológiai, műszaki, gazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkeznek. Képesek azonosítani a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket, illetve szakmai tapasztalat birtokában képesek gazdaságosan és hatékonyan irányítani a megelőző, valamint a kárelhárítási tevékenységet. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a környezeti ártalmak és károk megelőzésében, csökkentésében illetve megszüntetésében, a természeti erőforrások ésszerű felhasználására való törekvésben, hulladékszegény és energiahatékony technológiák működtetésében részt vállalni. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A környezetmérnök
a) tudása
– Ismeri a környezetvédelmi szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet‐ és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket.
– Korszerű informatikai ismeretek birtokában használni tud szakmai adatbázisokat és specializációtól függően egyes tervező, modellező, szimulációs szoftvereket.
– Ismeri a környezetvédelmi szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Átfogóan ismeri a környezeti elemek és rendszerek alapvető jellemzőit, összefüggéseit és az azokra ható környezetkárosító anyagokat.
– Ismeri a közgazdaság- és környezet-gazdaságtan, projekt- és környezetmenedzsment fogalmát, eszközeit a környezetvédelem területén.
– Ismeri a főbb környezetvédelmi célú technológiákat, a technológiához kapcsolható berendezéseket, műtárgyakat és azok működését, üzemeltetését.
– Ismeri a környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára alkalmas főbb módszereket, ezek jellemző mérőberendezéseit és azok korlátait, valamint a mért adatok értékelésének módszereit.
– Ismeri az energiagazdálkodás alapjait, az energiatermelés lehetőségeit, annak előnyeit és hátrányait, a fenntartható fejlődés fogalmát és megvalósítási lehetőségeit.
– Ismeri a környezeti hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására vonatkozó módszertant és jogi szabályozást.
– Ismeri a környezetvédelem területéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai és kárelhárítási előírásokat és módszereket.
b) képességei
– Képes a környezeti elemek és rendszerek korszerű mérőeszközökkel történő mennyiségi és minőségi jellemzőinek alapfokú vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére.
– Képes víz-, talaj-, levegő-, sugár- és zajvédelmi, valamint hulladékkezelési és -feldolgozási feladatok javaslat szintű megoldására, döntés előkészítésben való részvételre, hatósági ellenőrzésre és e technológiák üzemeltetésében részt venni.
– Képes környezeti hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállításában történő részvételre.
– Képes környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre.
– Képes a gyakorlatban is alkalmazni a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek előírásait, követelményeit.
– Képes arra, hogy szakmailag szóban és írásban anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven kommunikáljon és szakmai tudását igény szerint folyamatosan fejlessze.
– Képes a számára kijelölt feladatkör megismerése után a környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására, hatósági feladatok elvégzésére.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
– Képes környezetvédelmi megbízotti feladatok ellátására.
– Ismeretei alapján képes projektek, pályázatok megvalósításában illetve ellenőrzésében részt venni.
– Szakmai gyakorlatot követően képes vezetői feladatokat ellátni.
– A termelő és egyéb technológiák fejlesztése és alkalmazása során képes az adott technológiát fejlesztő és alkalmazó mérnökökkel az együttműködésre a technológia környezetvédelmi szempontú fejlesztése érdekében.
– Multidiszciplináris ismeretei révén alkalmas a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képes alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez.
– Képes a technológia megismerése után feltárni az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Képes részt venni környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés‐előkészítési munkában.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli a környezetvédelem társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Együttműködik a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, de vitaképes az optimális megoldások kidolgozása érdekében.
– Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de más területen tevékenykedő szakemberekkel való szakmai együttműködésre.
– Törekszik arra, hogy önképzéssel a tudását folyamatosan fejlessze és világról szerzett tudását frissen tartsa.
– Szervezett továbbképzésen való részvétellel a környezetvédelem területén tudását folyamatosan továbbfejleszti.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjenek meg.
– Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal a társadalommal szemben a környezetvédelmi téren hozott döntéseiért.
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi környezetvédelmi feladatait, irányítja a környezetvédelmi szakmai munkát.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
– Figyelemmel kíséri, és szakmai munkája során érvényesíti a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika legalább 12 kredit, kémia legalább 12 kredit, biológia és ökológia legalább 6 kredit, fizika legalább 6 kredit) 40–60 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 10–30 kredit;
– műszaki mérnöki ismeretek 20–50 kredit;
– környezeti elemek védelme 30–70 kredit;
– környezetelemzés, környezetinformatika 10–30 kredit;
– környezetmenedzsment 10–30 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve
– a projektmenedzsment, vállalati gazdaságtan, a döntés‐előkészítés eszközei,
– az alternatív környezetbarát technológiák,
– a környezetgazdálkodás, környezet‐gazdaságtan, környezetmenedzsment,
– a természetvédelmi feladatok megoldása,
– a környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés‐előkészítési munkában való részvétel,
– a közigazgatási, önkormányzati környezetvédelmi (település-környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői tevékenység,
– a környezetvédelem szakterületéhez kapcsolódó minőségbiztosítás, informatika, jog, közgazdaságtan
szakterületein szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlható specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közlekedésmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Transportation Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 525
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja közlekedésmérnökök képzése, akik alkalmasak közlekedési, személy- és áruszállítási folyamatok alapszintű tervezésére, előkészítésére, működtetésére és irányítására, a kapcsolódó igazgatási és hatósági alapfeladatok ellátására, valamint e folyamatok eszközeinek megválasztásával, üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos alapfeladatok ellátására, beleértve az infrastruktúra, valamint az irányítási és informatikai rendszer elemeit is. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A közlekedésmérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a közlekedési, személy- és áruszállítási folyamatokat, azok lebonyolításának módjait, technikai lehetőségeit.
– Ismeri az alapvető közlekedési, személy- és áruszállítási igények felmérésének módszereit és megvalósítási lehetőségeit, gyakorlatát.
– Ismeri a közlekedési, személy- és áruszállítási folyamatok megvalósítására alkalmas járművek és géprendszerek működési elveit, szerkezeti jellemzőit.
– Ismeri a közlekedési, személy- és áruszállítási folyamatokat kiszolgáló járművek és mobil gépek üzemeltetési, fenntartási rendszereit.
– Ismeri a közlekedésben használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a közlekedés szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a közlekedés és szállítás szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a közlekedési szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit.
– Ismeri a szervezési, irányítási és kommunikációs technikákat.
b) képességei
– Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– Képes alkalmazni a közlekedési, szállítási folyamatokkal kapcsolatosan megismert számítási, modellezési elveket és módszereket.
– Képes értelmezni és jellemezni a közlekedési, szállítási folyamatok elemeit, azok kapcsolatát, szerepét és jelentőségét a teljes folyamatban.
– Képes a közlekedési, személy- és áruszállítási igények felismerésére, az összefüggések meghatározására.
– Képes a közlekedési, személy- és áruszállítási folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai megvalósítására, irányítására és ellenőrzésére.
– Képes a közlekedési, személy- és áruszállítási rendszer funkciójának megfelelő folyamat alapszintű megtervezésére, a technikai elemek megválasztására, a rendszer működésének menedzselésére.
– Képes a folyamatot kiszolgáló járművek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek működtetésére, a környezeti, gazdasági és minőségbiztosítási szempontok figyelembevételére.
– Képes a közlekedési, szállítási folyamatban fellépő hibák feltárására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
– Képes megérteni és használni a közlekedés szakterület jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– A megszerzett informatikai ismereteket képes a közlekedés és szállítás szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
– Figyelemmel kíséri a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Nyitott a közlekedés szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy hogy önképzése a közlekedési szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Munkájában elkötelezett az egészség- és környezetvédelem szempontjainak széles körű érvényesítésére.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önálló, szakmailag megalapozott döntéseket hoz.
– Szakmai feladatainak elvégzése során felelősségteljesen együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Tudatában van munkájának és döntéseinek jogi, gazdasági, biztonsági, társadalmi, egészségvédelmi és környezeti következményeinek.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a folyamatok, járművek üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 14–30 kredit;
– közlekedés mérnöki szakmai ismeretek 70–105 kredit, amelyből
– járművek felépítése, elemei és működése 10–25 kredit,
– közlekedési ismeretek, technológiák, infrastruktúra, gazdaságtan 25–40 kredit,
– informatika, járműirányítás 10–25 kredit,
– a közlekedés, az áru és személyszállítás specifikus mérnöki szakterületei 25–50 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a közlekedésmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret.
A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki (Logistics Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: logisztikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 525
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja logisztikai mérnökök képzése, akik a szakterülethez kapcsolódó természettudományos, specifikus műszaki, gazdasági, menedzsment, informatikai, ipari és közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási, beszerzési, áruelosztási, hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek alapszintű elemzésére, szervezésére és irányítására. Alkalmasak a logisztikai rendszerek elemeit képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések gyártásában, minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésük irányítására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A logisztikai mérnök
a) tudása
– Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a logisztikai folyamatokat, azok lebonyolításának módjait, technikai lehetőségeit.
– Ismeri az alapvető logisztikai igények felmérésének módszereit és megvalósítási lehetőségeit, gyakorlatát.
– Ismeri a logisztikai folyamatok megvalósítására alkalmas járművek és géprendszerek működési elveit, szerkezeti jellemzőit.
– Ismeri a logisztikai folyamatokat megvalósító járművek és mobil gépek üzemeltetési, fenntartási rendszereit.
– Ismeri a logisztikában használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a logisztika szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a közlekedés és szállítás szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a logisztikai szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit.
– Ismeri a szervezési, irányítási és kommunikációs technikákat.
b) képességei
– Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– Képes alkalmazni a logisztikai folyamatokkal kapcsolatosan megismert számítási, modellezési elveket és módszereket.
– Képes értelmezni és jellemezni a logisztikai folyamatok elemeit, azok kapcsolatát, szerepét és jelentőségét a teljes folyamatban.
– Képes felismerni az ipari termelési és gazdasági rendszerekben a közlekedési, szállítási, anyagmozgatási folyamatot, a logisztikai rendszer megvalósításához szükséges eszközigényeket.
– Képes a logisztikai rendszerek üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására.
– Képes a logisztikai rendszerek egyes részleteinek tervezésével, gyártásával és javításával, illetve ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki alapfeladatok elvégzésére.
– Képes integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika, és informatika szakterületeiről.
– Képes a logisztikai rendszerek részfolyamatainak, és azok fizikai realizálását végző részegységek (anyagmozgatógépek, szenzorok, aktuátorok, irányítórendszerek, adatbázis-rendszerek stb.) összekapcsolására.
– Képes irányítani és ellenőrizni a logisztikai folyamatokat a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes a logisztikai folyamatban fellépő hibák feltárására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
– Képes megérteni és használni a logisztika szakterület jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– Képes a megszerzett informatikai ismereteket a közlekedés és szállítás szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is képes a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével meghozni döntéseit.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
– Figyelemmel kíséri a logisztikával kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Nyitott a logisztika szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy hogy önképzése a logisztika szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen.
– Munkájában elkötelezett az egészség- és környezetvédelem szempontjainak széles körű érvényesítésére.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önálló, szakmailag megalapozott döntéseket hoz.
– Szakmai feladatainak elvégzése során felelősségteljesen együttműködik más (elsődlegesen gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Tudatában van munkájának és döntéseinek jogi, gazdasági, biztonsági, társadalmi, egészségvédelmi és környezeti következményeivel.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a folyamatok, járművek üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 14–30 kredit;
– logisztikai mérnöki szakmai ismeretek 70–105 kredit, amelyből
– járművek, logisztikai gépek felépítése, elemei és működése 10–25 kredit,
– logisztikai ismeretek, technológiák, hálózatok, folyamatok 25–40 kredit,
– informatika, irányítástechnika 10–25 kredit,
– a műszaki logisztika specifikus mérnöki szakterületei 25–50 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a logisztikai mérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronical Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: mechatronikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a gépészetet az elektronikával, elektrotechnikával és számítógépes irányítással szinergikusan integrálni, képesek mechatronikai berendezések és folyamatok, továbbá intelligens gépek rutinszerű tervezési feladataira, üzemeltetésére és fenntartására, mechatronikai technológiák bevezetésére, alkalmazására, folyamat- és termelésirányítás energiahatékony és környezettudatos megszervezésére, a műszaki fejlesztés és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a nemzetközi munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A mechatronikai mérnök
a) tudása
– Ismeri a mechatronika szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását, jellemzőit és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri a mechatronikai, elektromechanikai, informatikai, mozgásszabályozási rendszereket, szenzorokat és aktuátorokat, valamint azok szerkezeti egységeit, alapvető működésüket mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.
– Ismeri az alapvető mechatronikai tervezési elveket, módszereket ezen belül a gépészeti és finommechanikai konstrukciók, valamint az analóg és digitális áramkörök tervezésének alapjait.
– Ismeri az alapvető gépészeti, villamos- és irányítástechnikai rendszerekkel kapcsolatos számítási, modellezési, szimulációs módszereket.
– Ismeri a számítógépes irányítás, mérésadatgyűjtés, beágyazott rendszerek, optikai érzékelés, képfeldolgozás eszközeit, részegységeit, alapvető tervezési és programozási módszereit.
– Ismeri a gépészetben és az elektronikában használatos alapvető mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a hazai és nemzetközi szabványokat, előírásokat.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó (biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, SHE), valamint a minőségbiztosítási és ellenőrzési (QA/QC) követelményrendszereket.
– Ismeri a szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, munkaegészségügyi, információtechnológiai, jogi, gazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeretekkel rendelkezik a vállalati gazdaságtan, valamint műszaki alapokon nyugvó költség-haszon elvű elemzés módszereiről és eszközeiről.
b) képességei
– Alkalmazni tudja mechatronikai, elektromechanikai, mozgásszabályozási termékek és technológiák tervezéséhez kapcsolódó alapvető számítási, modellezési elveit, módszereit, mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.
– Képes értelmezni és jellemezni a mechatronikai rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.
– Alkalmazza a mechatronikai rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, az intelligens gépek, mechatronikai berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit gépészeti, elektrotechnikai, irányítástechnikai megközelítésből egyaránt, és átlátja azok gazdaságossági összefüggéseit.
– Irányítja és ellenőrzi a szaktechnológiai gyártási folyamatokat a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes meghibásodások diagnosztizálására, a megfelelő hibaelhárítási eljárás kiválasztására mind gépészeti, mind elektrotechnikai, mind irányítástechnikai megközelítésből.
– Képes az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására, és rendszerszintű gondolkodásra, a különböző területek szakértőivel szakmailag tárgyalni, gondolatait szakmailag szabatosan előadni, mind írásban, mind szóban.
– Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven, e tudás birtokában folyamatosan megújul.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
– Képes csoportban dolgozni, valamint csoportbeli státuszát elfogadni, azzal azonosulni.
c) attitűdje
– Törekszik a gépészeti, az informatikai, a villamosmérnöki és az élettudományi szakterületek közötti összekötő, integráló szerep betöltésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése a mechatronikai, ezen belül kiemelten az alkalmazott gépészeti, villamos és informatikai részterületeken és munkavégzéséhez kapcsolódó egyéb szakterületeken folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Nyitott és fogékony az új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására, különösen az ökológiai gazdálkodással, egészségtudatossággal kapcsolatos területeken.
– Törekszik a szakterületén alkalmazott legjobb gyakorlatok, új szakmai ismeretek, módszerek megismerésére.
– Munkáját az etikai normák figyelembevételével végzi.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– Tervezési, üzemeltetési, ellenőrzési feladatai megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Felelősséget vállal a terv- és egyéb dokumentációiban közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, valamint irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Bekapcsolódik a munkájához kapcsolódó kutatási és fejlesztési projektekbe. A projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Vezető beosztásban tevékenykedve értékeli beosztottjai munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát, figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek 14–30 kredit;
– mechatronikai mérnöki szakmai ismeretek 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a mechatronikai mérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: molekuláris bionika mérnöki (Molecular Bionics Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: molekuláris bionikus mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Molecular Bionics Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja molekuláris bionikus mérnökök képzése, akik szelektív biológiai, molekuláris fizikai-kémiai, elektronikai és számítástechnikai, valamint orvosi alapismereteket és kísérleti metodikákat elsajátítva, ezeket a gyakorlati és elméleti munkában integrálni képesek. Ismereteiket alkalmazni tudják a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai, továbbá orvosi- és bioelektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén és más kapcsolódó területeken (környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszer-technológiák). Képesek lesznek nagy értékű berendezések készségszintű működtetésére az egészségügyi és ipari alkalmazásokban egészségvédelmi és biztonsági alapelveket figyelembe véve. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A molekuláris bionikus mérnök
a) tudása
– Ismeri a bionikai szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, modern mérnöki fizikai, molekuláris és sejtbiológiai, genetikai, elektronikai és informatikai valamint kvantitatív idegtudományi alapelveket.
– Összefüggő ismeretekkel rendelkezik a molekuláris világ fizikai, kémiai, elektromos, mágneses és optikai alapjelenségei terén.
– Gyakorlati szinten ismeri az elektronikai valamint molekuláris biológiai laboratóriumi alapméréseket és metodikákat, beleértve a számítástechnikai szakismereteket is.
– Ismeri és érti a bionikai szakterületen a tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési és problémamegoldó módszereket, valamint azok etikai korlátait.
– Ismeri szakterületének ellenőrzési, minősítési feladatait és kutatás-fejlesztési területeken a kísérleti munka részfeladatait is.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó más szakterületek (elsődlegesen közgazdasági, jogi, etikai) alapjait, azok vonatkozó szabályait.
b) képességei
– Képes a bionikai szakterületen a rutinfeladatok megoldásában az elsajátított ismeretek alkalmazására elsősorban a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai. orvosi és bio-elektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén.
– Képes a rutinfeladatok megoldásában az elsajátított ismeretek alkalmazására a környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszer-technológiák területén is.
– Képes az egészségügyi és ipari alkalmazásokban egyre jelentősebb szerepet kapó nagy értékű műszerkomplexumok használatára és egészséget nem veszélyeztető, biztonságos működtetésére.
– Képes az elsajátított ismeretei alapján a jövőt formáló iparágakban (pl. a bio-protézis, az orvosi biotechnológiák, a biológiai képalkotó berendezések és a diagnosztikai berendezések fejlesztésében) és szolgáltatásokban való részvételre.
– Képes a bionikai szakterületen a felmerülő problémák megoldási módját azonosítani és annak megoldhatóságát megítélni a rendelkezésre álló eszközök segítségével.
– Képes a feladat- és problémamegoldásai során a kapcsolódó szakterületek (elsődlegesen idegtudományi, orvostudományi, műszaki, informatikai) képviselőivel való hatékony együttműködésre.
c) attitűdje
– Nyitott és érdeklődő a bionikai kutatási eredmények, fejlesztések és innováció iránt.
– Nyitott és érdeklődő a bionikai ipar és szolgáltatások által létrehozott új eszközök és berendezések iránt.
– Törekszik arra, hogy önképzése és továbbképzése a bionikai szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatai megoldása, vezetési döntései a rokon szakmák szakembereinek bevonásával és az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Elkötelezett a munkavégzése során a minőségi követelmények betartása és betartattatása iránt.
– Munkavégzése során figyel a minőségi, biztonsági és egészségbiztonsági követelmények betartására és betartatására.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai ismereteit önállóan és szervezett formában is tudja bővíteni, érdeklődésének megfelelően.
– Szakmai kérdéseket önállóan képes értelmezni és megválaszolni.
– Tisztában van munkájának eredményével és annak következményeivel, és azt vállalja is.
– Közreműködik a bionikai területen szakemberekkel kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– A bionikai területen képesítésének megfelelően, önirányító és irányító.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
– A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományos alapismeretek (matematikai, kémiai, biológiai és fiziko-kémiai alapismeretek) 40–60 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani, vállalat-gazdaságtani és menedzsment, tudománytörténeti és jogi, iparjogvédelmi, filozófiai, etikai és egyéb humán ismeretek) 15–25 kredit;
– modern fizikai és elektronikai ismeretek 12–33 kredit;
– számítástechnikai ismeretek 10–20 kredit;
– molekuláris biológiai, genetikai és biofizikai ismeretek 10–24 kredit;
– bioinformatikai ismeretek 4–10 kredit;
– idegtudományi ismeretek 10–25 kredit;
– további szakspecifikus szakmai ismeretek legfeljebb 15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szűkebb szakterület gyakorlati vonatkozásainak megismerésére önálló laboratórium tantervi egységek keretein belül kerül sor.
1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki földtudományi (Earth Science Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: földtudományi mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Science Engineer
– választható specializációk: földtudomány, bánya- és geotechnika, olaj és gáz, nyersanyag-előkészítés
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 544
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik felkészültek egyszerűbb szakmai feladatok önálló megoldására és tervezési elvek alkalmazására a földtani közeg állapotvizsgálatánál, a természeti erőforrások – nyersanyagok, energiahordozók és a víz – készleteinek kutatásánál és feltárásánál, a készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésénél és előkészítésénél. Képesek e műszaki-gazdasági folyamatokhoz szükséges sajátos építmények és műtárgyak építésének, fenntartásának, üzemeltetésének irányításában való közreműködésre, illetve e tevékenységekhez kapcsolódó vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására. Képesek komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre. Ismereteik alapján megfelelő szakmai gyakorlatot szerezve lehetőséget kaphatnak a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építmények esetében építési műszaki ellenőri feladatok ellátására, hites bányamérői tevékenység folyatására, illetve az előírt továbbképzést követően robbantómesteri, illetve robbantásvezetői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A földtudományi mérnök
a) tudása
– Áttekintően ismeri a nyersanyag-kitermelő ágazat felépítését, az ásványi nyersanyagok és felszín alatti vízkészlet megkutatására, kitermelésére és előkészítésére alkalmazott munkafolyamatokat, ezek sorrendiségét, a szakterületet érintő alapvető tervezési elveket és módszereket.
– Ismeri a földtani közeget felépítő egységeket, ezeket rendszerbe tudja foglalni.
– Ismeri a főbb földtani és nyersanyagképződési folyamatokat, átlátja ezek ok-okozati sorrendiségét.
– Ismeri a térinformatikai adatkezelés módszereit és a geoinformatikai rendszerek alapjait.
– Ismeri a nyersanyagkutatás, -kitermelés és -feldolgozás során alkalmazott technológiákat és azok technikai eszközeit, az eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Ismeri a földtani közeg vizsgálatához alkalmazott mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri szakterületén az üzemi mérési és szabályozó módszereket.
– Ismeri a terepi, bányaüzemi munkához kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a műszaki földtudományi szakterülethez szervesen kapcsolódó menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, szociológiai szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
földtudomány specializáción továbbá
– Alapos ismeretekkel rendelkezik a földtani közeg alkotóinak kialakulásáról, átalakulásáról, a földtani folyamatok időbeli lefolyásáról, és ezen ismereteket alkalmazni tudja a természetes anyagok állapotának értelmezésénél, mérnöki létesítmények földtani szerkezetekben kialakított tervezése, kivitelezése során.
– Ismeri a térbeli földtani objektumok méretének, alakjának, anyagi összetételének és szerkezeti állapotának közvetlen, vagy közvetett megismeréséhez alkalmazott ásvány-kőzettani, földtani, geofizikai, mintavételi, elemzési, matematikai módszereket.
bánya- és geotechnika specializáción továbbá
– Ismeri a bányászat alapvető földtani, technológiai, gépészeti, biztonsági, robbantástechnikai, környezetvédelmi, jogi és gazdasági kérdéseit, és azok alkalmazásában gyakorlatot szerez.
– Ismeri a külfejtéses bányaüzemekben és a hozzájuk kapcsolódó ásványelőkészítő művekben működő komplex rendszereket, azok irányításának módját.
b) képességei
– Képes a műszaki földtudományi szakterület legfontosabb műszaki elméleteit, módszertani ismereteit az adott specializációhoz tartozó szakmai feladatok végrehajtásakor alkalmazni.
– Képes rendszerbe foglalva értelmezni a földtudományi szakterülethez kapcsolódóan megszerzett természettudományi elveket, összefüggéseket, ismeretanyagot.
– Képes a műszaki földtudományi szakterület adott specializációjának alapvető tervezési elveit, eljárásait rutinszerűen alkalmazni.
– Képes rutinszerű térinformatikai feladatok megoldására, geoinformatikai adatok rendszerbe illesztésére és kezelésére.
– Képes a műszaki földtudományi szakterület adott specializációjához köthető rutinfeladatok megoldási módját felismerni, valamint megtervezni a probléma megoldhatóságát a rendelkezésre álló eszközökkel.
– Képes a műszaki földtudományi szakterület adott specializációjához köthető egyszerű méréseket önállóan elvégezni.
– Képes a szakterületéhez kapcsolódóan műszaki folyamatokat szervezni és működtetni.
– Irányítás mellett képes érdemi mérnöki közreműködésre összetett tervezési munkákban, a műszaki földtudományi feladatok megoldásában.
– Képes a munkavédelmi és biztonságtechnikai feladatok megoldására.
– Képes feladatvégzése során a kapcsolódó szakterületekkel együttműködni.
– Képes szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikálni anyanyelvén, és az adott szakterület egy élő idegen nyelvén.
– Képes a duális képzés során a gyakorlati képzőhelyen csoportban történő munkavégzésre, felelősségvállalásra, rutinszerű adatgyűjtési és üzemeltetési feladatok önálló elvégzésére.
földtudomány specializáción továbbá
– Képes olyan földtani modell megalkotására, mennyiségi és minőségi becslésre, amely gazdasági döntés, mérnöki tervezés, építés alapja lehet.
– Képes geológiai eredetű természetes anyagok (ásványok, kőzetek, fluidumok) felderítésére, megkutatására, ezek fizikai és kémiai állapotjellemzőinek mérésére.
bánya- és geotechnika specializáción továbbá
– Megszerzett tudása alkalmassá teszi a külfejtéses bányaüzemekben és a hozzájuk kapcsolódó ásvány-előkészítő művekben az üzemeltetés valamennyi gyakorlati feladatának ellátására és egyszerűbb tervezési feladatok megoldására.
nyersanyag-előkészítés specializáción továbbá
– Képes a nyersanyag- és alapanyag-feldolgozás eljárástechnikai feladatainak ellátására.
– Képes a nyersanyag-feldolgozás eljárásainak, gépeinek és berendezéseinek a feldolgozás céljával összhangban lévő kiválasztására, rendszerbe illesztésére és üzemeltetésére, a kapcsolódó környezetvédelmi eljárásokat és berendezéseket is beleértve.
– Képes a nyersanyag-előkészítésben alkalmazott alapvető mérési és adatgyűjtési folyamatok elvégzésére, az eredmények értékelésére, az alapján önálló döntések meghozatalára.
az olaj- és gáz specializáción továbbá
– Képes kőolaj- és földgázipari rendszerek egyszerűbb tervezési és üzemeltetési feladatainak ellátására.
– Képes a kőolaj- és földgáziparban alkalmazott alapvető mérési és adatgyűjtési folyamatok elvégzésére, az eredmények értékelésére, ez alapján önálló döntések meghozatalára.
c) attitűdje
– Törekszik a műszaki földtudományi szakterületen alkalmazott legjobb gyakorlatok, új szakmai ismeretek, módszerek megismerésére.
– Törekszik kreatív megoldások megtalálására feladatának megoldása során.
– Motivált a gyakran változó munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
– Betartja és betartatja a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai követelményeket, felismeri a kockázatokat és a havária helyzeteket.
– Betartja a munkavégzés és munkavállalás jogi szabályrendszerét, törekszik annak időszerű ismeretére.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, döntései a munkatársak véleményének megismerésével, együttműködésben történjen meg.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével meghozni döntését.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával végzi.
– Önálló véleménnyel rendelkezik a földtudományi szakterület adott specializációját érintő szakmai kérdésekről.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– Képesítésének megfelelően képes az önálló munkavégzésre, és beosztottak irányítására.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Képes a különböző társadalmi csoportok tagjaival együttműködést kialakítani.
– Az ágazati biztonsági szabályok ismeretében hozza meg döntéseit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek (matematika, mérnöki fizika, kémia, informatika, mérnöki ábrázolás) 30–40 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, szociológia, szakterületi jog és gazdálkodástan, európai uniós ismeretek): 16–25 kredit;
– földtudományi alapozó ismeretek (ásvány- és kőzettan, geológia, geofizika, geodézia és térinformatika) 20–25 kredit;
– mérnöki alapozó ismeretek (mechanika, áramlástan, anyagismeret, építőanyagok, gépészeti alapok, elektrotechnika) 25–30 kredit;
– műszaki földtudományi ismeretek (nyersanyagkutatás, geoinformatika, geomechanika, geotechnika, környezetvédelem) 15–20 kredit.
8.1.2. A műszaki földtudományi alapképzési szakon választható specializációk és azokhoz tartozó tartozó speciális ismeretkörök:
– földtudomány: kőzettan-geokémia 6–8 kredit, földtan-teleptan 8–10 kredit, geofizikai kutatómódszerek 14–16 kredit, hidrogeológia 12–15 kredit, mérnökgeológia 5–8 kredit;
– bánya- és geotechnika: bányaművelési és -gazdálkodási módszerek 18–22 kredit, bányászati kiegészítő műveletek és eljárások 16–18 kredit, termelő- és szállítógépek 5–7 kredit, geotechnikai módszerek 4–8 kredit, ásványelőkészítés 6–8 kredit;
– nyersanyag-előkészítés: nyersanyag-előkészítéshez és környezetvédelemhez kapcsolódó eljárások és technológiák 20–28 kredit, eljárástechnikai berendezések 4–7 kredit, hulladékgazdálkodás 8–12 kredit, bányászati ismeretek 5–8 kredit, mintavételezés 3–6 kredit;
– olaj és gáz: a szénhidrogén-termelés alapjai 6 kredit, a mélyfúrás alapjai 6 kredit, a rezervoármechanika alapjai 6 kredit, a szénhidrogén-szállítás alapjai 6 kredit, a földgáztárolás alapjai 6 kredit, a földgázelosztás és -felhasználás alapjai 12 kredit, speciális fluidum mechanika 9 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser (Technical Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: műszaki menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Technical Manager
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70) százalék
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja műszaki menedzserek képzése, akik megfelelő természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodás- és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a különböző jellegű termelő és szolgáltató vállalkozások anyagi, műszaki, informatikai, pénzügyi és humán folyamatainak menedzseléséhez, képesek e folyamatokhoz kapcsolódó projektekben hatékonyan közreműködni, képesek továbbá a szervezetek működésének menedzselésére, ide értve a fejlesztési folyamatok megalapozását, megvalósítását is. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A műszaki menedzser
a) tudása
– Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodás- és szervezéstudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a szűkebb műszaki szakterület termelőeszközeit és azok üzemeltetésének feltételeit, szabályait.
– Ismeri a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, összefüggéseit, határait, korlátait.
– Ismeri és érti a szakterület műszaki folyamatainak szervezési és üzemeltetési eljárásait.
– Ismeri a termelő és szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit, azok egészségre és biztonságra való hatásmechanizmusát.
– Ismeri a műszaki szakterülethez kapcsolódó gazdálkodás- és szervezéstudományi szakterületek (menedzsment, termelésmenedzsment, minőségmenedzsment, projektmenedzsment, innováció-menedzsment, környezetmenedzsment, termékmenedzsment, logisztikai menedzsment, stratégiai menedzsment, vállalkozásmenedzsment, információmenedzsment, marketing, közgazdaságtan, jog) alapjait, követelményeit, összefüggéseit.
– Ismeri a beruházások, továbbá fejlesztési projektek tervezésének, gazdaságossági vizsgálatainak, műszaki kivitelezésének főbb eljárásait, módszereit.
– Ismeri a környezeti hatásvizsgálatok végzésére és a hatástanulmányok összeállítására vonatkozó módszertant és a jogi szabályozás alapjait.
– Ismeri a műszaki menedzsment szakterületeinek tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Ismeri a szűkebb műszaki szakterület technológiáit.
b) képességei
– A műszaki szakterületen felmerülő rutinfeladatok megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodás- és szervezéstudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Képes műszaki-gazdasági dokumentációk megértésére, feldolgozására.
– Képes műszaki, technológiai, beruházási, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási, informatikai folyamatok irányítására, szervezésére, ellenőrzésére és fejlesztésük összehangolására.
– Képes üzleti tervek készítésére, döntéselőkészítési feladatok elvégzésére, innovációs stratégiák kidolgozására és megvalósítására.
– Képes munkahelyi csoportok vezetésére, az emberi erőforrás menedzselési feladatainak ellátására.
– Képes az információk menedzselésére.
– Képes a termelésmenedzsment operatív feladatainak ellátására.
– Képes a versenytársak, a termékek, a piaci lehetőségek elemzésére és a termékek, műszaki tartalmú szolgáltatások értékesítése.
– Képes az érintett szakterületen előállított termékek és szolgáltatások értékesítésében való aktív közreműködésre.
– Képes vállalati, intézményi menedzsment alrendszerek működtetésére.
– Képes a folyamat- és működésfejlesztéssel foglalkozó teamek munkájában való részvételre, és e csoportok munkájának koordinálására.
– Rendelkezik együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel.
– Rendelkezik felelősségtudattal, minőségtudattal, értékelési és önértékelési, analizáló és szintetizáló képességgel.
– Képes a beruházási igények felmérésére, menedzselésére, valamint a beruházásokkal kapcsolatos műszaki és gazdaságossági vizsgálatok végrehajtására.
– Képes a szakterületét támogató szoftverek és informatikai rendszerek felhasználói szintű kezelésére, alkalmazására.
– Képes a gyakorlatban is alkalmazni a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek előírásait, követelményeit.
– Képes az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk értelmezésére, hasznosítására, az egészségfejlesztési ismeretek alkalmazására, az egészséget és a hatékonyságot támogató munkahelyi környezet kialakítására.
– Képes arra, hogy szakmailag adekvát módon szóban és írásban anyanyelven és egy idegen nyelven kommunikáljon, prezentáljon.
– Képes a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozására és felhasználására.
c) attitűdje
– Nyitott a műszaki szakterületet megalapozó általános és specifikus ismeretekre.
– Betartja a munkavégzés és munkavállalás jogi, erkölcsi és szakmai szabályrendszerét.
– Törekszik arra, hogy döntéseit a jogszabályok és az etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg.
– Törekszik arra, hogy döntéseit az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőség szerint velük együttműködésben hozza meg.
– Törekszik arra, hogy folyamatos önképzéssel és továbbképzéssel szakmai fejlődését elősegítse.
– Átfogó rendszerszemlélettel rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
– Irányítás mellett közreműködik a műszaki szakterület szakembereivel egy-egy konkrét projekt megvalósításában.
– Önállóan képes a termelő és szolgáltató vállalkozások műszaki-gazdasági jellegű, valamint humán folyamataival kapcsolatos menedzselési feladatok ellátására.
– Önállóan képes a szervezetek működésének menedzselésére.
– A szakterületéhez tartozó elemzői feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldó módszereket.
– Saját munkájának eredményeit reálisan értékeli.
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan képes a munkavégzésre, a szakmai kérdések végiggondolására.
– Felelősséget vállal szakmai döntéseiért.
– Felelősséget vállal az általa irányított és az általa elvégzett munkafolyamatokért.
– A szakterületét megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
– Felelősséget érez a fenntartható fejlődésért.
– Felelősséget érez munkahelyéért és beosztott munkatársaiért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (minimum 12 kredit), fizika, biológia, kémia, mechanika és más természettudományok] 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (mikroökonómia, makroökonómia, gazdaságstatisztika, számvitel, vállalkozás-gazdaságtan, minőségmenedzsment, ergonómia, humán ismeretek) 14–30 kredit;
– műszaki menedzseri szakmai ismeretek (műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazások, anyag, gyártási és technológiai ismeretek, mérés- és irányítástechnikai alapok, menedzsment, pénzügyek, jogi ismeretek, egészségfejlesztési ismeretek, differenciált szakmai ismeretek) 70–105 kredit.
A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök közül a műszaki ismeretek aránya legalább 50%.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a műszaki menedzsment szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki szakoktató (Vocational Technical Instruction)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: műszaki szakoktató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vocational Technical Instructor
– választható specializációk:
gépészet, elektrotechnika-elektronika, informatika, vegyipar, építészet, könnyű- és nyomdaipar, faipar, nyomdaipar, közlekedés, környezetvédelem-vízgazdálkodás, közszolgálat, biztonságtechnika.
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szakorientációja: gyakorlatorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték:15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 146
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja műszaki szakoktatók képzése, akik a specializációjukhoz tartozó Országos Képzési Jegyzék szerinti műszaki szakmacsoportok területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben elsősorban a gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai (üzemi, duális, tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására, gyakorlati foglalkozások vezetésére, figyelembe véve az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés szakterületre vonatkozó elméleti és gyakorlati alapjait. A képzés része továbbá a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés, az át- és továbbképzésképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. A műszaki szakoktató alapképzési szakon végzettek felkészültek a pedagógus kompetenciaelvárások teljesítésére.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A műszaki szakoktató
a) tudása
– Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás – beleértve a felnőttképzést is – legfontosabb pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
– Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
– Rendelkezik a vállalati rövidciklusú képzések tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.
– Átfogóan ismeri a szakképzés jogszabályi elvárásait és rendszerét.
– Ismeri a műszaki szakterület szakmacsoportjaiba tartozó szakmák körét.
– Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel, továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.
– Ismeri a műszaki szakoktatói szakon a szakmai specializációja szerint adekvát szakképesítések szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyait, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó összefüggő szakmai gyakorlati követelményeket.
– Ismeri az egészségmegőrzéssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapvető elvárásokat, különösen a szakképzés adekvát szakterületén érvényesítendő környezet-, munka-, baleset- és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelményeket.
– Ismeri a munkavállalókat érő terhelések szabályozási lehetőségeit, a megterhelések és igénybevételek dinamikus egyensúlyának megvalósításának feladatait.
– Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal, gyakorlati ismeretekkel.
– Ismeri a duális képzés legfontosabb alapfogalmait, jellemzőit, tipikus megvalósítási formáit.
– Átfogóan ismeri a műszaki szakoktató szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a műszaki szakoktató szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából.
– Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
– Ismeri azokat az alapvető közgazdasági, vállalkozási és jogi szabályokat, eszközöket, melyek a műszaki szakoktató szak műveléséhez elengedhetetlenül fontosak.
– Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
– Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
– Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
– Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
– Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
– Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.
– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet, valamint a különleges bánásmód igény fogalmát, ismérveit.
b) képességei
– Képes a tanulók szakmai készségének és jártasságának fejlesztésére.
– Képes a szakmai specializációnak megfelelő munkafogások, munkacselekvések, munkatevékenységek elsajátításának és begyakoroltatásának irányítására.
– Képes gyakorlati képzési programok összeállítására, valamint az elméleti követelményekkel való összehangolására.
– Képes a gyakorlati vizsgák megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére, értékelésére a minőségbiztosítási elvek figyelembevétele révén.
– Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra.
– Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
– Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium) esetében.
– Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára.
– Képes a szakmai gyakorlat (iskolai, vállalati) speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő pályaorientációs feladatok ellátására.
– Képes a szakképzés keretében a felnőttképzés és a duális képzés megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére, képes megtervezni és vezetni a vállalati rövidciklusú képzéseket.
– Képes közreműködni a vállalati gyakorlati képzési helyek kialakításában.
– Képes a környezet-, a munka-, a baleset- és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítésére a szakmai gyakorlati képzésben.
– Képes az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk értelmezésére, hasznosítására, a korszerű vezetői ismeretek, készségek, egészségfejlesztési ismeretek alkalmazására az egészséget és hatékonyságot támogató munkahelyi környezet kialakítása érdekében.
– Képes saját önálló tanulásának, továbbképzésének megtervezésére és megszervezésére.
– Képes a szakterületére jellemző online és nyomtatott szakirodalom magyar és részben idegen nyelven történő megértésére és használatára.
– A szakképzés nézőpontjából képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
– A szakképzés nézőpontjából képes az adott műszaki szakterület legfontosabb elméleteit, eljárásrendjét és az azokkal összefüggő terminológiát feladatok végrehajtásakor alkalmazni.
– Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
– Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait.
– A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
– Képes egyszerűbb, a szakképzés nézőpontjából fontos műszaki rendszerek és folyamatok modellezésére, különös tekintettel az iskolai és a vállalati gyakorlatok eltérő szempontjaira.
– Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye (iskolai tanműhely, vállalati gyakorlóhely) erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
– Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően egy idegen nyelven szakmailag adekvát módon kommunikáljon.
– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
– Képes a személyiségfejlesztési lehetőségek kihasználására, a tanulók önálló ismeretszerzésének támogatására.
– Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.
– Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók pályaorientációját, elhelyezkedési esélyeit.
– Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében egyaránt.
– Képes a megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
– Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
– Képes felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni.
– Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére.
– Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását.
– Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
– Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra.
– A tananyag feldolgozása során tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel.
– Képes a szaktárgyainak tanításával, tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.
c) attitűdje
– Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik eszközévé váljon.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
– Nyitott és kezdeményező az adott vállalat képzési, továbbképzési, betanítási feladatainak tervezése és lebonyolítása iránt.
– Vállalja szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott a műszaki szakterületen zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógusi céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Tiszteli a tanulók személyiségét.
– Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.
– Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.
– Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
– Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
– Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra, magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.
– Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt.
– Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
– A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
– Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek kapcsolatait.
– Hitelesen képviseli a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
– Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
– Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
– Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.
– Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek: 30–40 kredit
a műszaki szakoktatói tevékenységhez szükséges matematikai, továbbá a specializációhoz tartozó természettudományos, általános műszaki ismeretek, melyeket tartalmukban és követelményeikben igazítani kell a szakképzés sajátos elvárásaihoz;
– gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit
a műszaki szakoktatói tevékenységhez szükséges közgazdaságtani, üzemszervezési, vállalkozási, környezetvédelmi, minőségbiztosítási ismeretek, továbbá a humán ismeretek közül az alkalmazott kommunikáció és a szociológia, melyeket tartalmukban és követelményeikben igazítani kell a szakképzés sajátos elvárásaihoz;
– műszaki szakoktatói ismeretek: 77–115 kredit, amelyből
– a szakmai specializációnak megfelelő műszaki ismeretek 30–45 kredit
a műszaki szakoktató szak specializációja szerinti szakmacsoportnak megfelelő alapképzési szak műszaki ismeretei, melyek tartalmukban és követelményeikben igazodnak az iskolai és vállalati szakképzés sajátos elvárásaihoz;
– pedagógiai és pszichológiai ismeretek, pedagógiai gyakorlatok 35–50 kredit;
– a szakmai specializációnak megfelelő szakmódszertanok, gyakorlatok (figyelembe véve az iskolai és a vállalati gyakorlati szakképzés eltérő sajátosságait) 12–20 kredit.
8.1.2. A választható specializáció a műszaki képzési terület alapképzési szakjai szakterületeire épülő – az Országos Képzési Jegyzék szakmacsoportja szerinti – speciális ismeret, amely tartalmában és követelményeikben igazodik az iskolai és vállalati szakképzés sajátos elvárásaihoz. A specializáció a képzés egészén belül 35–45 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen (iskolai, vállalati) szervezett gyakorlat. A gyakorlat a szakmai és a műszaki szakoktatói kompetenciák fejlesztését is biztosítja. A hallgatók a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalataikat portfólióban rögzítik, a gyakorlathoz kísérő szeminárium kapcsolódik. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A műszaki szakoktató szak a fejlesztendő kompetencia területei részben lefedik a szak specializációja szerinti szakmacsoportnak, szakmacsoportoknak megfelelő alapképzési szak kompetenciáit. Szakmai jellemzőiben sajátosan, ugyanakkor hangsúlyosan jelenik meg a gyakorlati (iskolai, vállalati) szakképzésre való felkészítés, mindez megnyilvánul a természettudományos ismereteknek, a gazdasági és humán ismereteknek, a szakoktatói szakmai ismereteknek a műszaki alapképzési szakoktól eltérő tartalmában és követelményeiben. A műszaki szakoktató szak valamely specializációjának tartalma és követelménye részben megegyezik a szak egy specializációja szerinti szakmacsoportnak megfelelő alapképzési szak, szakok képzési tartalmával, követelményeivel.
1. Az alapképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: vegyészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60) százalék
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 524
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja vegyészmérnökök képzése, akik alkalmasak vegyipari folyamatok, berendezések üzemeltetésére és fenntartására, vegyipari technológiák bevezetésére, alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a technológiai rendszerek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működtetésére, az emberi egészségre kifejthető hatásainak felismerésére, a szükséges prevenciós tevékenység eszköztárának alkalmazására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A vegyészmérnök
a) tudása
– Ismeri a vegyipar és a kapcsolódó iparágak területén alkalmazott folyamatok matematikai és természettudományos (kémiai és fizikai) hátterét.
– Ismeri a vegyiparban leggyakrabban használt anyagokat, előállításuk alapjait és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri a kémiai és vegyipari folyamatokra vonatkozó alapvető elveket, tervezési és irányítástechnológiai eljárásokat.
– Ismeri a vegyiparban és a kémiai technológiákban és a kapcsolódó laboratóriumokban használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeiket, tervezésük alapjait.
– Ismeri a vegyiparban és általában a kémiai folyamatokban használatos mérési és elemzési módszereket, eszközöket és mérőberendezéseiket, és azok alkalmazhatósági körülményeit.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó biztonsági, egészségvédelmi és környezetvédelmi követelményeket.
– Ismeri a vegyiparhoz, illetve a kémiai technológiákhoz szervesen kapcsolódó gazdasági, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási (QC/QA), információtechnológiai, szellemi tulajdon védelmi és egyéb jogi szabályok és eljárások alapjait.
– Ismeri a vegyészmérnöki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait.
b) képességei
– Képes alkalmazni a kémiai folyamatokhoz és kémiai technológiákhoz kapcsolódó elemzés és tervezés számítási, modellezési elveit és módszereit.
– Képes értelmezni és jellemezni a vegyipari és kémiai technológiai rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Képes alkalmazni a vegyipari és kémiai technológiai rendszerek egészséget nem veszélyeztető üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki és biztonsági előírásokat, a folyamatok és berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Képes irányítani és ellenőrizni a vegyipari gyártási és egyéb technológiai folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás szempontjait figyelembe véve.
– Képes a meghibásodások, technológiai problémák diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Képes megérteni és használni szakterületének jellemző online és nyomtatott műszaki dokumentációit, szakirodalmát magyar, és legalább egy idegen nyelven.
– Képes a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, új módszerek elsajátítására és bevezetésére, az emberi egészséggel kapcsolatos hatásmechanizmusuk felismerésére.
– Képes laboratóriumi, félüzemi és üzemi szintű mérések elvégzésére, értékelésre és a fejlesztés részfeladatainak elvégzésére.
– Képes alapszintű vegyészmérnöki vezetői feladatok ellátására.
– Képes az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk értelmezésére, hasznosítására, a korszerű vezetői ismeretek és készségek alkalmazására az egészséget és hatékonyságot támogató munkahelyi környezet kialakítása érdekében.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése a vegyészmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Nyitott és fogékony a környezettudatos technológiákkal, gazdálkodással kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– Munkájának végzésében, az új technológiai folyamatok, eljárások bevezetésében mindig szem előtt tartja a fenntarthatóság szempontjait.
– Törekszik a szakterületén alkalmazott legjobb gyakorlatok, újabb szakmai ismeretek, módszerek megismerésére és alkalmazására.
– Munkája végzésében mindig érvényesíti a minőségi szemléletet és alkalmazza egyúttal a korszerű minőségügyi eljárásokat.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjenek meg.
– A technológiai és laboratóriumi feladatok végzése és megtervezése során érvényesíti a biztonság, az egészség- és környezetvédelem követelményeit és szempontjait.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján önállóan, a minőség, a biztonság követelményeit betartva végzi szakmai munkáját.
– Szükség, lehetőség esetén új szakmai megoldások kidolgozását, bevezetését kezdeményezi.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a technológiai berendezések és mérőműszerek üzemeltetését.
– Rendszeresen értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát, az értékelés eredményei alapján adja ki a további feladatokat.
– Figyelemmel kíséri és értékeli beosztottjai szakmai fejlődését, ösztönzi és segíti ilyen irányú törekvéseiket.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
– Hatáskörének megfelelően dönt, illetve tesz javaslatot munkatársai minősítésére, elismerésére, illetve előléptetésére.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), kémia (legalább 15 kredit), fizika, biokémia)] 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, államigazgatási-szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek) 14–30 kredit;
– vegyészmérnöki szakmai ismeretek (általános műszaki és információtechnológiai ismeretek, fizikai kémia, analitikai kémia, anyagtudomány, kémiai és vegyipari méréstechnika, vegyipari géptan és művelettan, technológia, folyamatirányítási és szabályozástechnikai ismeretek, kémiai technológiai műveletek és folyamatok tervezése) 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a vegyészmérnöki szakma igényeinek megfelelően az analitikai, a vegyipari ágazati, valamint folyamatirányítási és szabályozástechnikai szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül 40–60 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: villamosmérnöki (Electrical Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: villamosmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott: 40–60 százalék
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakkpzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 523
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek megfelelően az alapfokozatú villamosmérnök szakképzettség birtokában közreműködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minősítési, ellenőrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket igénylő üzemeltetői, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak el. A képzésben résztvevők a szakon belül egy szűkebb szakmai területen (specializációban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A villamosmérnök
a) tudása
– Ismeri a villamosmérnöki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
– Ismeri a villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és ezek terminológiáját.
– Ismeri a villamosmérnöki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait, korlátait.
– Ismeri a villamosmérnöki szakterületen használt tervezési elveket.
– Ismeri a villamos szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri az elektronika, az infokommunikáció, az irányítástechnika, az elektronikai technológia és a villamos energetika alapvető tervezési elveit, módszereit és eljárásait.
– Ismeri a villamos szakterületen használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Ismeri a villamos szakterületen használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a villamos szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a villamosmérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
b) képességei
– Képes elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteire is alapozva analóg és digitális áramkörök rutinszerű tervezésére és kivitelezésére.
– Képes elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására.
– Képes alapvető hardver és szoftver ismereteit felhasználva számítógépek kezelésére és programozására.
– Képes a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására.
– Képes főbb villamosipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatok megoldására.
– Képes irányítástechnikai eszközök alkalmazására.
– Képes a villamosenergia-ellátás, -tárolás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó feladatok megoldására.
– Képes alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó feladatok megoldására.
– Képes alkalmazás szintű ismeretei felhasználásával a kiválasztott specializációban mérnöki feladatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás).
– Képes munkavédelmi feladatok megoldására.
– Alkalmazni tudja a villamos gyártmányokhoz és gyártmányfejlesztésekhez kapcsolódó számítási, modellezési elveket és módszereket.
– Képes értelmezni és jellemezni a villamos rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Képes alkalmazni a villamos rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a villamos berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
– Képes irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Képes az IKT eszközök használatára.
– Képes alkalmazni a szakterület tanulási, ismeretszerzési és adatgyűjtési módszereit.
– Képes a szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmának feldolgozására magyar és idegen nyelven, és annak mérnöki feladatokra való felhasználására.
– Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással rendelkezik.
c) attitűdje
– A megszerzett villamosmérnöki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Nyitott és fogékony a szakterületével kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– Betartja a munkavégzés és munkavállalás jogi szabályrendszerét.
– Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására.
– Betartja és betartatja a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai követelményeket, törekszik arra, hogy önképzése a villamosmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben valósuljon meg.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival.
– Törekszik a jogkövető magatartásra és az etikai szabályok figyelembevételére.
– Elkötelezett az egészség- és biztonságkultúra, az egészségfejlesztés iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan képes szakterületén átfogó, megalapozó szakmai kérdések értelmezésére.
– Villamosmérnöki feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
– Irányítás mellett közreműködik a műszaki szakterület szakembereivel adott projekt megvalósításában.
– Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, az általa, valamint irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– A műszaki szakterületen képesítésének megfelelően önirányító és irányító.
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természettudományi ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), fizika, informatika, villamosipari anyagismeret] 40–50 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek) 14–30 kredit;
– villamosmérnöki szakmai ismeretek [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek] 70–105 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a villamosmérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.
1. Az alapképzési szak megnevezése: vízügyi üzemeltetési mérnöki (Water Operation Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: vízügyi üzemeltetési mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Water Operation Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakkpzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 582
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja vízügyi üzemeltetési mérnök képzése, akik képesek a területi, a települési vízgazdálkodási létesítmények mérnöki-üzembehelyezési, üzemeltetési feladatainak ellátására, üzemeltetői jogosultság birtokában a megfelelő mérnöki szakterületen vízügyi létesítmények beüzemelési és üzemeltetési feladatainak végzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A vízügyi üzemeltetési mérnök
a) tudása
– Ismeri a matematika és a szakterülethez tartozó más természettudományok, valamint a releváns műszaki tudományok alapösszefüggéseit, amelyek lehetővé teszik a probléma vagy helyzet minél pontosabb azonosítását, és a saját vagy más szakterület képviselőivel való kommunikációt.
– Rendelkezik alapvető közgazdasági és vállalatgazdasági ismeretekkel.
– Ismeri a projektmenedzsment alapvető fogalmait, valamint szó- és eszköztárát.
– Érti a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminőség-védelem, és a vízmű-üzemeltetés területén megszerzett ismeretei közötti alapvető összefüggéseket.
– Ismeri a szakterületen alkalmazott szerkezeti anyagokat és alkalmazásuk feltételeit.
– Ismeri a legalapvetőbb tervezési elveket és módszereket, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat.
– Ismeri az alkalmazott munka- és erőgépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
– Ismeri az üzemeltetésben használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
– Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
– Ismeri a szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
– Ismeri a szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
– Alapszintű ismeretekkel rendelkezik a számítógépes folyamatszimulációkban.
– Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás előírásait.
– A műszaki megoldási lehetőségeket a költség-, idő-, és energiahatékonyság szempontjából különválasztani és értékelni tudja. Ismeri a települési, illetve területi vízgazdálkodás alapfogalmait, alaptörvényeit, főbb összefüggéseit.
– Ismeri a vízi létesítmények felépítésével, működtetésével kapcsolatos alapismereteket.
– Ismeri a vízgazdálkodási létesítmények költséghatékony működtetéséhez szükséges gazdasági alapfogalmakat, alapösszefüggéseket.
– Ismeri a vízi létesítményekkel összefüggő vagyongazdálkodási feladatokat.
– Ismeri a vízi infrastruktúráknál leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, a megelőzés és elhárítás módjait.
– Ismeri a hazai vízgazdálkodás szervezeti felépítését, irányító szerveit.
– Ismeri a vízjogi alapfogalmakat, a hazai vízgazdálkodás jogi vetületeit.
– Ismeri a minőségbiztosítási rendszerek felépítését, azok működtetésével kapcsolatos feladatokat.
b) képességei
– Képes értelmezni és jellemezni a vízi létesítmények szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
– Képes alkalmazni a vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, és ezek gazdaságossági összefüggéseit.
– Képes irányítani és ellenőrizni a vízi létesítmények működtetését, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
– Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.
– Megérti és használja szakterületének jellemző on-line és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven.
– Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák feldolgozására, értelmezésre.
– Képes a vízbeszerzési eljárások és a korszerű vízkezelési eljárások működtetésére.
– Felkészült a komplex vízkészlethasználati, vízvédelmi és vízbázisvédelmi feladatok megoldására.
– Felkészült a vonatkozó hazai és európai szakmai, környezetvédelmi és természetvédelmi jogi szabályozás hatékony alkalmazására.
– Képes az Európai Uniós Víz Keretirányelvének megfelelő ökológiai szemlélet érvényesítésére.
– Szakmai koordináció mellett képes kutatási-fejlesztési és szakértői feladatokban való részvételre a vízgazdálkodási szakterületen.
– Képes irányítás mellett vízipari cégek fejlesztési munkálataiban való hatékony részvételre.
– Képes termék- vagy folyamatinnovációs tevékenységet segíteni.
– Képes a beosztott munkatársak szakmai irányítására.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
– Nyitott és fogékony az új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
– A megszerzett vízgazdálkodási ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
– Törekszik a módszeres munkavégzésre, analitikus gondolkodásra. Nyitott és érzékeny a vízi környezettel kapcsolatban felmerülő problémákra és a fenntarthatósági kérdésekre.
– Megfelelő motivációval rendelkezik az eltérő munka-, földrajzi és kulturális körülmények közötti tevékenységek végzésére.
– Hivatástudata, szakmai szolidaritása elmélyült.
– Tiszteletben tartja és tevékenységében követi a munka- és szakmai kultúra elveit és írott szabályait, és képes ezek betartására is, kisebb munkacsoportok irányítása során.
– Munkája során a biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.
– Munkája során jellemzi az intuíció, módszeresség és tanulási készség, a fegyelem, a megbízhatóság és a precizitás.
– A munkahelyén belüli és kívüli jó kommunikációra törekszik.
– A konfliktusok kezelésében törekvő.
– Nyitottság és tolerancia jellemzi más tudományos területekkel, elképzelésekkel, kultúrákkal, értékekkel, nemekkel, etnikumokkal, világnézetekkel és szokásokkal kapcsolatban.
– Tisztában van a fogyatékosságügyi, hozzáférhetőségi és rehabilitációs ismeretekkel.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján önállóan irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
– A mérnöki munka és a meghozott döntések lehetséges kihatásait felméri és figyelembe veszi annak társadalmi, biztonsági, ökonómiai, ökológiai, biztonsági, jogi szempontjait.
– Munkája során betartja a mérnök-etikai szabályokat.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül):
– természettudományi ismeretek (fizika, kémia, matematika, mechanika, mérnökgeológia, hidrobiológia, vízkémia, mikrobiológia, alkalmazott ökológia) 34–43 kredit;
– gazdasági és humán ismeretek [kommunikáció és konfliktuskezelés, közgazdasági ismeretek, víz- és környezetjog, menedzsment- és vállalkozás gazdaságtan, projektmenedzsment (szervezési ismeretek), minőségügyi ismeretek, pénzügyi ismeretek, logisztika, európai uniós ismeretek, számviteli ismeretek, esélyegyenlőségi ismeretek] 12–26 kredit;
– vízügyi üzemeltetési mérnöki szakmai ismeretek (informatika, műszaki ábrázolás, építési szerkezetek, hidraulika, hidrológia, geotechnika, vízgépek, a vízi létesítmények rekonstrukciója, talajtan, és mezőgazdaságtan, hidrogeológia, hidroinformatika és adatbáziskezelés, energiagazdálkodás, ivóvíztisztítás, szennyvíztisztítás, Magyarország vízgazdálkodása, adatértékelési módszerek, honvédelmi és katasztrófavédelmi ismeretek, biztonságtechnika, tűzvédelem, egészség- és munkavédelem, korrózióvédelem) 60–90 kredit.
8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a vízügyi üzemeltetés szakma igényeinek megfelelően, a vízgazdálkodási innováció, a környezeti analitika, méréstechnika és monitoring, a biotechnológia, a hulladékgazdálkodás, a természetvédelem, a vízminőség- és talajvédelem, a környezeti kárelhárítás, a projekttervezés szakterületein szerezhető speciális ismeret. A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legfeljebb 40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett egybefüggő gyakorlat.
1. Az alapképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás (Nursing and Patient Care)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség:
– ápoló
– dietetikus
– gyógytornász-fizioterapeuta
– mentőtiszt
– szülésznő
– hang-, beszéd- és nyelésterapeuta
– ergoterapeuta
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Nurse
– Dietitian
– Physiotherapist
– Ambulance Officer (Paramedic)
– Midwife
– Voice, speech an swallowing therapist
– Occupational Therapist
– választható szakirányok: ápoló, dietetikus, ergoterápia, gyógytornász, hang-, beszéd- és nyelésterapeuta, mentőtiszt, szülésznő
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 723
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja ápoló és betegellátó szakemberek képzése, akik az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelméről és az egészség helyreállításáról, valamint az egészségügyi és szociális ellátásról szerzett ismereteik alapján képesek az egészségügyi és szociális ellátás szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. Képességeiket azon országban, intézményben alkalmazhatják a gyakorlatban is, ahol az alkalmazandó jogszabályok, irányelvek, protokollok ezt lehetővé teszik. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. Az ápoló és betegellátó szakemberek
a) tudása
– Részletesen ismeri a szervezet felépítését, törvényszerűségeit, a különböző alkotóelemek funkcióját, a biokémiai szabályozási, valamint az anyagcsere folyamatokat.
– Részletekbe menően ismeri a szervrendszereket felépítő struktúrákat, a szervrendszerek mikroszkópos és makroszkópos felépítését, a képletek felszíni struktúráit, a szervezet élettani és kóros működését, ismeri azok szabályozását, és a szervezetben lejátszódó kóros folyamatok kóroktanát.
– Ismeri a gyakoribb betegségek jellegzetes makro- és mikroszkópos, strukturális elváltozásait.
– Ismeri a főbb diagnosztikai módszerek, működési elvét.
– Ismeri a terápiás környezet sajátosságait, a különböző ágytípusok, ágyhelyzetek, testhelyzetek, kényelmi eszközök, mobilizációs eszközök és eljárások hatásait, indikációs körét és a kivitelezés menetét.
– Ismeri a fájdalomcsillapítás anatómiai és élettani alapjait, valamint a különböző fájdalomcsillapítási módokat.
– Ismeri a fiziológiás szükségletek kielégítésének alapjait.
– Ismeri az egészségügyi dokumentáció tipusait, módszertanát.
– Részletesen ismeri a közegészségtan-járványtan tárgyát, feladatait, felosztását, módszereit, a munka-egészségtan alapfogalmait, a megelőzés lehetőségeit, a környezet hatását az emberre.
– Részletesen ismeri a mikrobiológia tárgyát, feladatait, felosztását, a mikrobák felosztását, és mindazon jellemzőit, amelyek lényegesek a fertőzések kialakulásában.
– Ismeri a mikroorganizmusok, mint kórokok kimutatásának és elpusztításának lehetőségeit, a mintavétel szabályait, a mintavétel módját.
– Ismeri az asepsis-antisepsis, nosocomialis surveillance fogalmait, a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és menetét.
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel az artériás vérnyomás meghatározását), ismeri a higiénés szükségletek kielégítésének elemeit (beleértve az alkalmazandó eszközöket, eljárásokat és indikációs kört).
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta-típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel az artériás vérnyomás meghatározását), ismeri a higiénés szükségletek kielégítésének elemeit (beleértve az alkalmazandó eszközöket, eljárásokat és indikációs kört).
– Részletesen ismeri a kommunikáció alapelemeit, formáit, irányait, csatornáit, az életkornak megfelelő kommunikációs stratégiákat, a problémafeltáró és problémamegoldó, valamint ösztönző kommunikáció jellegzetességeit.
– Ismeri a személyiség fogalmát, a személyiség tipológiákat, az érett személyiség jellemzőit, az önismeret és önértékelés aspektusait, az egészségpszichológia alapjait, a különböző életszakaszok fejlődés lélektani alapjait, a konfliktusok fajtáit, okait.
– Átfogóan ismeri a pszichológia vizsgálati területeit, módszereit, a pszichológia legfontosabb irányzatait, tudományterületeit, illetve ezek alapproblémáit.
– Részletesen ismeri a terapeuta munka alapelveit, jellemzőit, intervenciós szintjeit, az ápolási és betegvezetési folyamat összefüggéseit, a betegvezetés elméleti alapjait, formáit, a paramedikális tanácsadás szintjeit, készségeit és stratégiáit, személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésének lehetőségeit.
– Ismeri az etikai alapfogalmakat, az etikus betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló etikai problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit.
– Ismeri a jogi alapfogalmakat, a jogszerű betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló főbb jogi problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit, valamint a kliensek és az ellátást végzők jogait és kötelezettségeit.
– Széleskörűen ismeri a jogi alapfogalmakat, a jogszerű betegellátás jellemzőit, hazai viszonylatban az egészségügyi rendszerben előforduló főbb jogi problémákat és azok lehetséges megoldási lehetőségeit, alternatíváit, valamint a kliensek és az ellátást végzők jogait és kötelezettségeit.
– Részletesen ismeri a demográfiai alapmutatókat, a népesség egészségi állapotát jellemző epidemiológiai mutatószámokat, a főbb népbetegségek gyakoriságát, rizikófaktorait, a népegészségügyi törekvéseket, tevékenységi köröket, a szociológiai, egészségszociológiai és kulturális elméleteket és szemléletmódot, ismeri az egészségmegőrzés és – fejlesztés szociológiai, egészségszociológiai megközelítését.
– Ismeri a szociális ellátás különböző formáit és a szociális gondoskodás aktuálpolitikai irányait.
– Ismeri az addikciók pszichés és fizikális alapjait, a leggyakoribb típusait, az önsegítő programok és csoportok jelentőségét és egyéb kezelési lehetőségeket, a deviáns viselkedési formákat, és azok lehetséges integrációs, kezelési megoldásait.
– Átfogóan ismeri az egészség és az egészségfejlesztés fogalmait, módszereit, holisztikus szemléletét, az egészségfejlesztő tevékenységeket, az egészségfejlesztés modelljeit, valamint az egészség-tanácsadás lényegét.
– Ismeri a gyógyszertan alapfogalmait, a leggyakoribb megbetegedések kapcsán a gyógyszeres terápia hatásmechanizmusait, szövődményeket, mellékhatásokat, a különböző gyógyszerformák alkalmazását, ennek eszközrendszerét.
– Ismeri a pedagógia fogalmait, jellegzetességeit.
– Szakterületének megfelelően ismeri az akut és krónikus megbetegedések ellátásával kapcsolatos betegedukációs feladatokat, és a hatékony betegoktatás felépítésének jellegzetességeit.
– Átfogóan ismeri a bizonyítékokon alapuló ápolás, orvoslás szemléletét, a kutatás, irodalomkutatás folyamatát, az adatgyűjtési módszereket, az adatbázis készítésének menetét, a statisztikai programokat, az egyváltozós statisztikai eljárásokat, az eredmények értelmezésének, értékelésének menetét, kritikus gondolkodással bír.
– Ismeri a legfontosabb életmentési feladatokat, a leggyakrabban előforduló egészségkárosodások esetén szükséges teendőket a mindenkor hatályos ajánlásoknak megfelelően, az alapszintű életmentő beavatkozásokat (BLS) és eszközöket.
– Ismeri a menedzsment alapvető fogalmait és feladatait, az ellátórendszer szereplőit és azok tevékenységi körét, hatáskörét.
– Átfogóan ismeri az egészségügyi informatika alapfogalmait, az operációs rendszereket, a szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat, az egészségügyi informatikai alapadatok feldolgozásának módszereit, a kapott eredmények prezentálását, továbbá az adatbázisokat, kódrendszereket.
– Részletesen ismeri a saját szakterületén alkalmazott egészségügyi dokumentáció vezetésének, kezelésének előírásait, valamint az adatszolgáltatással összefüggő szabályokat.
– Ismeri a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, tűzvédelmi előírásokat, a mindenkori hatályos jogszabályi előírásokat, és az uniós szabályokat, ismeri a munkavállaló egészségét, és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és a munkaeszközök biztonságos használatát.
– Ismeri az egészségtudományi szakterület szakmai szókincsét anyanyelvén, valamint latin nyelven (orvosi latin).
b) képességei
– Képes az egészséget károsító tényezőket felismerni, az élettani és kóros működések egymástól való elkülönítésére, kompetencia szintjének megfelelő lépéseket vagy javaslatot tenni a megoldásra.
– Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.
– Képes gyakorlati munkája során alkalmazni ismereteit a jellegzetes patológiai eltérések, elváltozások kapcsán.
– Képes megérteni a betegellátás során a gyógyszertan, a klinikum, a diagnosztika és a terápia összefüggéseit, és mindezek ismeretében képes szakterületének megfelelően szakdolgozói feladatainak ellátására.
– Képes a gyakorlati tevékenységébe megfelelően integrálni a biofizikai- és egészségügyi műszaki ismereteket, valamint képes alkalmazni ezeket a diagnosztikus vizsgálati eljárások és terápiás eszközök használata során.
– Képes az asepsis-antisepsis szabályai és a nosocomialis surveillance kritériumai, valamint a hulladék elkülönített gyűjtésének szabályai szerint a munkafolyamatokat ellátni, valamint képes a higiénés szükségletek kielégítésével kapcsolatos (az intézményben alkalmazandó eszközök, eljárások) feladatok ellátására.
– Képes a megfelelő ágytípus, ágyhelyzet, testhelyzet, kényelmi eszközök, betegmozgatási és mobilizációs eszközök, eljárások megválasztására és alkalmazására.
– Képes a vitális paraméterek megfigyelését (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, non-invazív méréssel a vérnyomás meghatározását) önállóan kivitelezni, a kapott eredményeket értékelni.
– Képes a fizikális lázcsillapítás kivitelezésére.
– Képes a fájdalom felmérésére és a fizikális fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazására.
– Képes adekvát, a partnerhez igazított szakmai kommunikáció folytatására, szóban és írásban is, hatékonyan kommunikál a pácienssel, családdal, közösséggel, az interperszonális készségek révén képes a bizalom kialakítására a pácienssel, családdal, közösséggel.
– Képes a hivatása gyakorlása során a szükséges pszichológiai alap alkalmazására, pszicho-szomatikus szemlélet követésére, képes a beteg és az egészségügyi szakember interperszonális kapcsolatában felmerülő problémák adekvát kezelésére, a beteg ember speciális pszichés jellemzőinek felismerésére és alapvető kezelésére.
– Képes átlátni az egészségügyet meghatározó jogforrások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait, valamint megfelelően alkalmazza a releváns jogi szakkifejezéseket, kompetenciahatárainak megfelelően tájékoztatást nyújt a klienseknek a betegjogokról és azok érvényre juttatásának lehetőségeiről.
– Egyéni és közösségi szinten képes felmérni a lakosság egészségi állapotát, prioritásokat meghatározni, és képessé válik hatékony beavatkozás megtervezésére, végrehajtására.
– Szakterületének megfelelően képes aktívan közreműködni a népegészségügyi kérdések megoldásában, szűrővizsgálatok szervezésében és kivitelezésében, egészségfejlesztő anyagok készítésében és alkalmazásában.
– Képes egyéni egészségtervet készíteni, egészség-tanácsadást végezni, és a közösség egészségi állapotának javítása érdekében eredményesen együttműködni a team tagokkal.
– Képes felismerni és megfelelően integrálni az ellátórendszerben az addikcióval küzdő beteget, valamint képes az addiktív viselkedés kialakulásában szerepet játszó rizikó és protektív faktorok elkülönítésére és felismerésére, felismeri a deviáns magatartást és a pácienst a megfelelő ellátórendszerbe irányítja.
– Képes az alkalmazott gyógyszercsoportok indikációjával, hatásmechanizmusával, mellékhatásaival kapcsolatos kliensoktatási és non-invazív alkalmazási feladatok ellátására.
– Képes megválasztani, és alkalmazni a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai ismereteket, módszereket és képes egyéni és csoportos kliens, betegoktatási feladatok ellátására a kliens életkorának, társadalmi státuszának, értelmi és érzelmi képességének, betegségének megfelelően.
– Képes közreműködni bizonyítékokon alapuló, kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretekre alapozott, releváns hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodó, szakterületének megfelelő vizsgálatok elvégzésében és azok prezentálásában.
– Képes alkalmazni azokat az eszköz nélküli és esetenként eszközös beavatkozásokat, melyek a hirtelen bekövetkezett egészségkárosodás esetén a beteg, sérült életét megmenthetik.
– Képes költségérzékeny döntések meghozatalára és a humánerőforrás optimális felhasználására a tevékenységei során.
– Képes középvezetőként hatékonyan közreműködni szervezői feladatok ellátásában.
– Képes a munkáját a bizonyítékokon alapuló ellátás alapelveinek és gyakorlati szempontjainak figyelembe vételével a minőségügyi rendszer előírásai alapján végezni, a minőség javítása érdekében a különböző módszereket, eszközöket összehangoltan alkalmazni.
– Képes mikrobiológiai ismeretei birtokában a fertőző betegségek és járványok felismerésére, azok megelőzésében való közreműködésre. Képes a munkavégzése során betartani és betartatni a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.
– Jól használja a munkájához szükséges szakmai (orvosi latin) nyelvet.
c) attitűdje
– Elkötelezett az emberi élet védelme iránt.
– Munkája során tiszteletben tartja az emberi méltóságot, valamint az alapvető emberi és betegjogokat.
– Munkája során betartja az egészségügyi dolgozókra vonatkozó kötelezettségeket, és felismeri felelősségének határait.
– Döntéseit a szakterület jogi és etikai szabályainak figyelembe vételével hozza.
– Empatikus módon viszonyul a kliensekhez.
– Szociokulturális érzékenységgel és társadalmi felelősségvállalással rendelkezik.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett.
– Fogékony az elméleti tudományok mélyebb megismerésére, a szakterületével kapcsolatos új tudás befogadására, elkötelezett azok gyakorlati alkalmazására, törekszik az önképzésre.
– Holisztikus, reflektív szemlélettel rendelkezik.
– Törekszik és fontosnak tartja az ismeretek szakszerű átadását.
– Kritikusan, de elfogulatlanul viszonyul saját és mások szakmai tevékenységéhez, nyitott mások véleményének meghallgatására, figyelembevételére.
– Értékelni tud lehetőségeket, mérlegelni tud kockázatokat, alternatívákat és következményeket, képes kompromisszumos megoldásokra.
– Azonosul az erőforrások költségtudatos felhasználásával, nyitott az ellátás minőségének javítását célzó változtatásokra.
– Elkötelezett a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásában és betartatásában.
– Nyitott a kapcsolatteremtésre, az együttműködésre, a kommunikációra.
– Munkájának eredményeit szakmai és nem szakmai körök számára hatékonyan tudja kommunikálni.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai fejlődésének tudatos és felelős irányítója, hivatását felelősen, tudományos és gyakorlati megalapozottsággal képviseli.
– Munkáját a szakma etikai normáinak betartásával önállóan vagy team-munkában végzi.
– Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért, valamint a munkája során dokumentált adatokért.
– Kezdeményez, önállóan döntést hoz.
– Partneri szinten együttműködik az egészségügyi és szociális ellátórendszer tagjaival.
– Minőségi ellátást végez a szakmai irányelveknek megfelelően.
– Felelősséggel használja intézményeinek erőforrásait.
– Felelősségének tudatában fejleszti a vele kapcsolatba kerülők személyiségét, egészségtudatos magatartását.
– Felelősséggel végez egészség-megőrző, egészségfejlesztő feladatokat.
– Felelősen cselekszik sürgős szükség esetén.
– Munkáját a munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeket, valamint a mindenkori hatályos törvényi előírásokat betartva önállóan végzi.
– Felelősségének tudatában fejleszti saját tudását és felelősséget vállal a jövő szakdolgozóinak gyakorlati és elméleti tudásának fejlesztésében.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Az ápoló szakirányon továbbá az ápoló
a) tudása
– Széleskörűen ismeri a fizikális állapotfelmérés fogalmát, a betegségek kórismézésében használatos fizikális, laboratóriumi és modern képalkotó vizsgálatok alapelemeit, alkalmazási lehetőségeit, indikációit, kivitelezési technikáit, az egyes vizsgálatok korlátait, a vizsgálatok során nyert paraméterek helyes értékelését, az eltérések értelmezését, valamint a különböző állapotfelmérő standard skálákat és ezen skálák alkalmazásának menetét.
– Ismeri a vitális paraméterek mérésének indikációs körét, a beavatkozások és a kapott eredmények értékelésének menetét (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta–típusok, oxigénszaturáció, vénás és artériás/kapilláris mintavétellel vérgáz paraméterek, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, kapilláris újratelítődési idő, non-invazív méréssel, valamint invazív mérés esetén az artériás és centrális vénás kanülön keresztül a vénás vérnyomás meghatározását).
– Ismeri a betegmegfigyelő monitorok alkalmazásának menetét, a lázcsillapítási eljárások, az Allen teszt, a carotis massage, a Valsalva manőver és a végtagok Doppler áramlás vizsgálatának indikációs körét és a kivitelezés menetét, a vénás vérvétel, a vércukorszint mérés, valamint OGTT vizsgálat indikációs körét, eszközrendszerét és a kivitelezés menetét.
– Részletesen ismeri a megbetegedések okát, tüneteit, diagnosztikáját, terápiáját, szakápolástanát, transzkultúrális aspektusait, valamint az ezekkel kapcsolatos betegoktatási feladatokat az ellátás minden szintjén.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik az ápolási folyamat hazai és nemzetközi elemeiről, standardjairól.
– Széleskörűen ismeri a gyógyszeres terápia indikációját, a hatásmechanizmusokat, szövődményeket, mellékhatásokat és interakciókat, a különböző gyógyszerformák alkalmazását, ennek eszközrendszerét, a gyógyszerek dozírozását, és a gyógyszereléssel kapcsolatos ápolói feladatokat.
– Átfogóan ismeri a menedzsment és ápolásvezetés szerepét, a team munka szervezésének alapelemeit, valamint ismeri a kliensek és hozzátartozóik egyéni és csoportos oktatására vonatkozó alapelveket.
– Ismeri az EKG vizsgálat indikációs körét, típusait, a kivitelezésük menetét, a főbb ritmuszavarok EKG jeleit, a sürgős ritmuszavarok gyógyszeres, elektromos terápiájának kivitelezését (cardioversio, defibrilláció, külső pacemaker), a klinikai és biológiai halál jeleit, a BLS és ALS folyamatát, valamint a kardiológiai kórképekkel kapcsolatos szakápolói feladatokat.
– Ismeri az oxigénterápia indikációit, kontraindikációit és veszélyeit, az oxigénterápia és az inhalációs terápia eszközrendszerét.
– Ismeri az eszköz nélküli és az eszközös légútbiztosítási eljárások indikációs körét, kivitelezésük folyamatát és szakápolói teendőit.
– Ismeri a mesterséges lélegeztetési formákat és módokat, a lélegeztetett beteg ellátásához kapcsolódó szakápolói feladatokat, a légút átjárhatóságát fenntartó beavatkozásokat és azok kivitelezésének menetét (légúti váladékleszívás, mellkasi fizioterápia), valamint a légúti mintavétel indikációs körét és kivitelezésének menetét.
– Ismeri a gyógyszerekkel kapcsolatos előkészítési és adagolási feladatokat, a gyógyszerelés és a gyógyszerfelszívás eszközrendszerét.
– Ismeri az intracutan, subcutan, intramuscularis,intravénás injekciózás célját, a beadás lehetséges helyeit, a beadás szögét, a szükséges eszközrendszert és a beadás menetét, az infúziós terápia indikációit, céljait, eszközrendszerét (infúziós pumpák, másodlagos, túlnyomásos infúziós terápia) és azok alkalmazását, a cseppszám kiszámításának menetét, az infúziós oldatok típusait, a kanülön keresztül történő gyógyszerelés és vérvétel folyamatát, valamint az EDA kanül alkalmazásának menetét.
– Ismeri a hypodermoclysis, a perifériás vénabiztosítás (short, midline), és az intraosszeális kanül indikációit, jellegzetes punkciós helyeit és eszközrendszereit, valamint a kanülök behelyezésének és alkalmazásának menetét.
– Ismeri az egyéb centrális vénás kanülök behelyezésének menetét, valamint a kanülgondozási feladatokat.
– Ismeri a fő vércsoportrendszereket, a kompatibilitási vizsgálatok kivitelezésének menetét, a fő vérkészítményeket, a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési, betegmegfigyelési feladatokat, továbbá a transzfúziós terápia lehetséges szövődményeit és az ezzel kapcsolatos ápolói teendőket.
– Ismeri a preoperatív, posztoperatív és intraoperatív vérmentési technikák eszközrendszerét és folyamatát, valamint a speciális ápolói feladatokat az eljárás során.
– Ismeri a malnutríció tüneteit, a mesterséges táplálás indikációs körét, a mesterséges enterális (gyomorba és vékonybélbe) és parenterális táplálási formákat, módokat, eszközrendszereket, a tápszertípusokat, ismeri továbbá a nasogastricus Sengstaken-Blakemore, Linton szonda, és bizonyos postpylorikus szondák alkalmazásának menetét, és a szondák ápolásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gyomoröblítés és gyomormosás indikációs körét, eszközrendszerét és kivitelezésük menetét.
– Ismeri a vizeletgyűjtés, a mintavétel, a vizsgálat formáit, indikációit, eszközrendszerét és a kivitelezés menetét, ismeri a hólyag teltségi állapot vizsgálatának menetét, a vizeletinkontinencia formáit, a kapcsolódó diagnosztikus vizsgálatok indikációit és kivitelezésük menetét, prevenciós stratégiáit, az egészségfejlesztési feladatokat, kezelési módjait és az alkalmazható segédeszközöket.
– Ismeri a férfi és női kliens katéterezésének indikációit, a beavatkozás menetét és a katéter gondozási feladatokat, az urostoma és a suprapubicus katéter ápolási teendőit, valamint a betegoktatási feladatokat az önkatéterezés és hólyagtréning kapcsán.
– Ismeri a széklet mintavételi és a székletvér vizsgálatok formáit, indikációs körét, azok eszközrendszerét és kivitelezését, a székletinkontinencia, diarrhoea, obstipatio tüneteit, terápiás és ápolási lehetőségeit (anális eszközök, skybalum eltávolítás, beöntések, bőrápolási teendők, gyógyszeres terápia), és ezek alkalmazásának menetét.
– Ismeri az enterostomák típusait, indikációs körét, a stoma lehetséges helyének kimérését, meglévő stomák ápolási teendőit (Koch reservoir kezelés, stoma irrigálás, beöntés, fistula-drain kezelés), és az alkalmazható segédeszközöket.
– Ismeri az elsődleges vérzéscsillapítási eljárásokat és az elsődleges sebellátás menetét, a sebtisztítás, a debridement különböző formáit és a sebkimetszés folyamatát, eszközrendszerét, a varratok, kapcsok, és egyéb szövetegyesítő eljárások alkalmazásának és eltávolításának indikációit és kivitelezését, a kompressziós kezelés, a VAC terápia és a Bioptron lámpa indikációs körét és azok alkalmazásának lehetőségeit.
– Ismeri a nehezen gyógyuló sebek, decubitus és műtéti sebek típusait, valamint azok komplex ellátásának folyamatát, az alkalmazható kötszertípusokat, ismeri a sebváladék mintavétel indikációit és menetét, a draincsövek alkalmazásának, drainpalack cseréjének indikációit és menetét, valamint az ezzel kapcsolatos bőrápolási feladatokat.
– Ismeri az égett beteg bőrápolásával kapcsolatos ápolási teendőket, speciális ágyakat, fürdetési módszereket és a bőrátültetés utáni ápolási teendőket.
– Ismeri a különböző punkciók eszközrendszerét és asszisztenciájának menetét, a hascsapolás és a sürgősségi detenzionálás indikációs körét és a kivitelezés menetét, a különböző punkciók utáni szakápolói feladatokat, a különböző típusú szívóberendezések működésének lényegét és azok alkalmazását.
– Ismeri a népegészségügyi szolgáltatások, kiemelten a szűrővizsgálatok rendszerét és tudományos alapjait, meghatározott megbetegedések (így egyes daganatos megbetegedések) szűrővizsgálatainak indikációs körét (például méhnyakrákszűrés, emlők vizsgálata, prostata vizsgálata – RDV, egyes laboratóriumi vizsgálatok), kivitelezésük menetét és a kapott vizsgálati eredmények értékelésének a menetét.
– Ismeri az egyes megbetegedések kapcsán a vizsgálati, diagnosztikus étrendeket és a gyógyszer-táplálék interakciókat, valamint a betegélelmezési rendszereket.
– Ismeri szakterületének szakmai irányelveit és protokolljait, jogszabályait, nemzetközi standardjait, alapvető paradigmáit és koncepcióit.
– Ismeri szakterületének dokumentációit, azok előállításának, kezelésének szabályait, adatszolgáltatási kötelezettségeinek formáit és módját.
– Ismeri a szakterületével összefüggő információs és kommunikációs rendszereket.
b) képességei
– Képes az asepsis-antisepsis szabályai és a nozokómiális surveillance kritériumai, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés szabályai szerint a munkafolyamatokat ellátni és elláttatni.
– Képes mikrobiológiai ismeretei birtokában kórokozótól függően mintavétel alkalmazására.
– Képes komplex fizikális betegvizsgálat, anamnézisfelvétel, betegvizsgálati algoritmusok kivitelezésére, tudatállapot felmérő skálák alkalmazására, egyes laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok eredményeinek értékelésére, állapot- és paraméterváltozás észlelésére és megfelelő cselekvésre.
– Képes a vitális paraméterek megfigyelését (beleértve a köpeny és magtemperatúra, láztípusok, légzésszám-minta-típusok, oxigénszaturáció, vénás és artériás, kapilláris mintavétellel vérgáz paraméterek, pulzusszám és qualitások, pulzusdeficit, kapilláris újratelítődési idő, non-invazív méréssel, valamint invazív mérés esetén, az artériás és centrális vénás kanülön keresztül a vérnyomás meghatározását) protokollok szerint önállóan elrendelni és kivitelezni, a kapott eredményeket értékelni, az egészségest a kórostól, valamint az azonnali beavatkozást igénylő állapotot felismerni.
– Képes a betegmegfigyelő monitorok alkalmazására, a fizikális és gyógyszeres lázcsillapítás, az Allen-teszt, a carotis massage, a Valsalva manőver és a végtagok Doppler áramlás vizsgálatának elrendelésére és kivitelezésére, a vénás vérvétel eszközeinek önálló megválasztására, a beavatkozás kivitelezésére és a kapott eredmények értékelésére, vércukorszint mérés elrendelésére, a szükséges mintavétel kivitelezésére, a mérő eszköz használatára, valamint az OGTT vizsgálat kivitelezésére.
– Képes a megbetegedések okainak, tüneteinek, diagnosztikájának, terápiájának komplex megértésére, az azokkal kapcsolatos kliensoktatási és szakápolási feladatok önálló elvégzésére az ellátás minden szintjén.
– Képes önállóan komplex hazai és nemzetközi standardoknak megfelelő ápolási terv és folyamat összeállítására, az ápolók e munkájának irányítására.
– Képes az alkalmazott gyógyszercsoportok indikációjával, hatásmechanizmusával, interakcióival, mellékhatásaival kapcsolatos munkaszervezési, tárolási, kliensoktatási és alkalmazási feladatok ellátására, képes protokollok alapján gyógyszer- és dózisrendelésre.
– Képes komplex vezetői feladatok ellátására, paramedicinális ellátó team munkájának szervezeti egység szintű, valamint az adott kliens egyéni ellátása során történő koordinálására, betegoktatási programok és tájékoztatók kidolgozására.
– Képes a higiénés szükségletek kielégítésével kapcsolatos önálló koordinatív (az intézményben alkalmazandó eszközök, eljárások, folyamatszervezés, az adott kliens esetében a kivitelezés elrendelésére) és közvetlen feladatok ellátására, a megfelelő ágytípus, ágyhelyzet, testhelyzet, kényelmi eszközök, betegmozgatási és mobilizációs eszközök, eljárások megválasztására és alkalmazására, valamint a folyamat koordinálására.
– Képes a klinikai és biológiai halál felismerésére, EKG vizsgálat önálló elrendelésére és kivitelezésére, a főbb ritmuszavarok felismerésére, továbbá az életet veszélyeztető ritmuszavarok megszüntetésére elektroterápiával (automata külső defibrillátor alkalmazása, életet veszélyeztető állapotban defibrilláció).
– Képes önállóan eszköz nélküli és eszközös alapszintű újraélesztés kivitelezésére (BLS), az ALS kivitelezésében történő közreműködésre, valamint képes alkalmazni a kiterjesztett újraélesztés eszközeit és gyógyszereit.
– Képes az alkalmazandó FiO² elrendelésére, az alacsony- és magas áramlású oxigénbeviteli rendszer, valamint inhalációs eszköz megválasztására és alkalmazására.
– Képes a légúti átjárhatóság biztosítására és fenntartására műfogásokkal és eszközökkel, a légzés asszisztált támogatására vagy kontrollált pótlására, a gépi lélegeztetési mód megválasztására, a lélegezetett beteg megfigyelésére, ellátására, a lélegeztetésről történő leszoktatásra, a légúti váladékleszívás, a mellkasi fizioterápia, emellett a légúti mintavétel elrendelésére és kivitelezésére.
– Képes az előkészítési, gyógyszerfelszívási, gyógyszer adagolási feladatok ellátására, az intracutan, subcutan, intramuscularis, intravénás injekciók beadási helyének, szögének;, a szükséges eszközrendszernek a megválasztására, valamint az injekció beadására.
– Képes az infúziós terápiával, a vénabiztosítással kapcsolatos felmérési feladatok ellátására, a kapott adatok értékelésével dönteni a hypodermoclysis, a perifériás vénabiztosítás (short, midline) szükségességéről, a punkció helyéről és eszközeiről.
– Képes kanül behelyezésére, használatára, ápolására és eltávolítására, intraosszeális kanül behelyezésére, használatára, ápolására és eltávolítására, centrális vénás kanül esetén képes asszisztálni a beavatkozáshoz, képes használni, ápolni és eltávolítani.
– Képes az infúziós terápia előkészítésére és kivitelezésére, a cseppszám kiszámítására, beállítására, infúziós pumpák használatára, másodlagos, túlnyomásos infúziós terápia, kanülön keresztül történő gyógyszerelés és vérvétel kivitelezésére, EDA kanül alkalmazására, dehidráció esetén önállóan folyadékpótlás megkezdésére fiziológiás összetételű oldattal intravénás úton.
– Képes a transzfúziós terápiával kapcsolatos előkészítési és kivitelezési feladatok (vércsoport-meghatározás, biológiai próba, vérkészítmény beadása, betegmegfigyelés, szövődményekkel kapcsolatos sürgős beavatkozások, dokumentációs feladatok) ellátására, valamint a preoperatív-, postoperatív- és intraoperatív vérmentési technikák alkalmazására.
– Képes a kliens állapotával összhangban a táplálkozási szükséglet kielégítésével kapcsolatos ápolási feladatok megszervezésére és kivitelezésére, felismeri a malnutríciót és önállóan dönt a mesterséges táplálás elrendeléséről, a szonda típusáról, a táplálás formájáról, módjáról és a beadandó tápszerről, tápoldatról.
– Képes nasogastricus és meghatározott körű postpyloricus szondák levezetésének és eltávolításának, valamint gyomoröblítés és gyomormosás elrendelésére és kivitelezésére, a szondák, kanülök ápolására, valamint a kanülön keresztüli gyógyszerbeadásra.
– Képes a vizeletürítés szükségletével kapcsolatos ápolói feladatok ellátására és irányítására.
– Képes alkalmazni a vizeletgyűjtési- mintavételi- vizsgálati eljárásokat, képes a hólyag teltségi állapotának vizsgálatára, a diagnózis megállapításához tartozó diagnosztikus vizsgálatok indikálására és kivitelezésére, a vizeletinkontinenciával kapcsolatos prevenciós stratégiák kialakítására és alkalmazására, egészségfejlesztési feladatok elvégzésére.
– Képes elrendelni a vizeletinkontinencia kezelésének eszközeit, indokolt esetben a férfi és női kliens katéterezését, képes a beavatkozások kivitelezésére, a katéter gondozására, a leszoktatási és eltávolítási feladatok elrendelésére és kivitelezésére, önkatéterezés és hólyagtréning oktatására, az urostoma és a suprapubikus katéter ápolására, önállóan felírja az inkontinencia segédeszközeit.
– Képes a székletürítés szükségletével kapcsolatos ápolói feladatok ellátására és irányítására.
– Képes a széklet mintavétel, a székletvérvizsgálat elrendelésére, székletinkontinencia, diarhoea, obstipatio esetén önállóan dönt a szükséges terápiáról (anális eszközök, skybalum eltávolítás, beöntések formái, gyógyszeres), továbbá képes a megfelelő beavatkozások kivitelezésére, bőrápolási teendők ellátására.
– Képes önállóan az enterostomák helyének meghatározására, a stoma állapotának felmérésére, a meglévő stomák ápolására, Koch rezervoir kezelés kivitelezésére, stoma irrigálására, beöntés, fistula-drain kezelés kivitelezésére és a segédeszközök felírására.
– Képes kivitelezni az elsődleges vérzéscsillapítási eljárásokat és az elsődleges sebellátást.
– Képes a sebtisztítás, a debridement különböző formái, és protokollok alapján varratok, kapcsok behelyezésére és eltávolítására, és egyéb szövetegyesítő eljárások alkalmazására, kompressziós kezelés, VAC terápia, Bioptron lámpa alkalmazására.
– Képes a nehezen gyógyuló sebek, dekubitus és műtéti sebek komplex ellátására, sebváladék mintavételre, a kötszerek megválasztására és felírására, draincsövek behelyezésére és eltávolítására, a bőrápolásra, a drainpalack cseréjére.
– Képes az égési sérülés mértékének megfelelő betegágy megválasztására, a súlyosan égett beteg terápiás fürdetésére és a sebkezelés elvégzésére.
– Képes asszisztálni punkciók esetén, valamint orvosi rendelésre önállóan kivitelezni a hascsapolást, akut helyzetekben a sürgősségi detenzionálást, képes a punkciók utáni szakápolási feladatok ellátására, a különböző szívóberendezések alkalmazására.
– Képes a szűrővizsgálatok rendszerének átlátására, értelmezésére, egyének és közösségek szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatására, meghatározott megbetegedések (például.: egyes daganatos megbetegedések) szűrővizsgálatainak kivitelezésére (például.: méhnyakrákszűrés, emlők vizsgálata, prosztata vizsgálata – RDV), illetve egyes laboratóriumi vizsgálatok protokoll alapján történő indikálására.
– Képes a páciens számára alapvető étrendi javaslatok megfogalmazására és képes átlátni a betegélelmezés folyamatát.
– Képes a napi ápolói vizitek vezetésére, a helyi infekciókontroll szabályainak alkalmazására, a beteg és a személyzet biztonságának elősegítésére, a kritikus, nem várt események, szövődmények felismerésére, minimalizálására, esetmegbeszélések szervezésére, útmutatók, protokollok, ápolási csomagok kialakítására és alkalmazására, a súlyossági, állapotjellemző pontrendszerek alkalmazására.
– Képes az ügyfélmenedzsmentre, az egészségterv egyénre szabására, a betegút-menedzsmentre, szervez, támogat, ellenőriz.
– Képes a panaszkezelésre, az egészségszervezési szakmai irányelvek, tevékenységelemek és szolgáltatási folyamat menedzselésére, adatok kezelésére, jelentések értelmezésére, megosztására, az egyén elégedettségének nyomon követésére, fejlesztésére, a kapcsolattartásra az egyénnel, az orvos szakmai és segítő teamekkel.
– Képes az egészséges életmód megalapozására, az egészségfejlesztésre, az egészség-tanácsadással kapcsolatos tevékenységek kidolgozására, megvalósítására az egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, civil szervezetekben az egészségfejlesztés feltételeinek kialakítására, egészségfejlesztő projektek kidolgozására; egészségfejlesztő, életmódprogramok gyakorlati megvalósítására, a munkavégzés koordinálására, valamint a szakterületével kapcsolatos ismeretek és képességek oktatására.
– Képes szakmai tudásának hatékony alkalmazására, szakmai irányelvek, protokollok, jogszabályok betartására, valamint a tudományosan megalapozott, szakmájában általánosan elfogadott paradigmák közvetítésére és átadására.
– Képes a szakterületén elvárt dokumentáció pontos vezetésére, megfelelő minőségű adatok szolgáltatására, a szakterületén alkalmazott informatikai programok használatára.
c) attitűdje
– Munkáját az emberi élet védelmét, a beteg jól létét középpontba állítva korrekt szakmai magatartás jellemzi.
– Nyitott a szakterületének új eredményei, kutatásai, fejlesztései iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására.
– Munkája során figyelembe veszi a kliens biológiai állapotát (testi, szervezeti egészségét), a lelki (szellemi, érzelmi, törekvéses) tulajdonságait és a társadalmi együttélésből adódó szociokulturális státuszát (anyagi-gazdasági helyzetét, családi harmóniáját, társadalmi beilleszkedési zavarait), és ezek együttes hatásrendszerében ítéli meg tennivalóit.
– Elkötelezett a magas szintű ellátás megvalósításában.
– Törekszik az önképzésre.
– Szakmai kihívásokra relevánsan reagál.
– Korrekt szakmai kapcsolatokra törekszik és etikusan viszonyul mások szakmai eredményeihez.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját hivatásszerűen, felelősen, a szakmája etika normáinak betartásával, a mindenkori hatályos jogszabályielőírásokat betartva önállóan vagy team-tagjaként végzi.
– Felelősséget vállal saját és az általa vezetett team tevékenységéért, tudatában van azok lehetséges következményeinek, önállóan dönt.
– Minőségi ellátást végez a szakmai irányelveknek megfelelően.
– Szakmai fejlődésének tudatos és felelős irányítója.
– Önállóan alkalmazza szakterületén a különböző jogszabályokban rögzített eljárásokat, módszereket hatás- és feladatkörében folyamatos önellenőrzés mellett.
7.1.2.2. Dietetikus szakirányon továbbá a dietetikus
a) tudása
– Ismeri az egészséges táplálkozás követelményeit, a helytelen táplálkozás egészségkárosító hatásait, a megelőzés módjait és lehetőségeit.
– Ismeri a különböző korosztályok, állapotok (például. várandósok, szoptató anyák) táplálkozási sajátosságait és szükségleteit.
– Tudja a gyakoribb betegségek és betegségtípusok etológiai tényezőit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait és a dietoterápia lehetőségeit.
– Ismeri az élelmezési üzemre vonatkozó általános követelményeket, a korszerű ételkészítési technológiákat és a diétás konyhatechnológia eljárásait, alkalmazási lehetőségeit.
– Ismeri az ételek tápanyag-összetételét, az ételkészítés során abban végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészséges és a beteg ember táplálkozásában.
– Különbséget tud tenni az egyes diéták között az energiatartalom, az összetétel és az ételkészítés alapján.
– Ismeri az étlaptervezés alapvető szabályait.
– Ismeri a dietoterápiás eljárás (Nutrition Care Process), a táplálásterápia részeit.
– Felismeri a tápláltsági állapotban bekövetkező változást.
– Ismeri a különböző táplálási formákat és lehetőségeket, valamint ismeri az aktuális szakmai ajánlásokat.
– Ismeri az élelmezés területén adódó nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint az élelmezés higiéné előírásait.
– Ismeri a dietetika szakmai szókincsét, fogalomtárát.
– Ismeri a táplálkozási tanácsadás során alkalmazandó kommunikációs technikákat és a táplálkozás változtatását elérő módszereket, az egyéni és csoportos szaktanácsadás területén egyaránt.
– Tisztában van az aktuális szakmai és etikai irányelvekkel.
– Ismeri a különböző üzemeltetők (önkormányzat, vállalkozási formák) által működtetett élelmezési üzemek menedzsment feladatait.
– Ismeri a releváns étrendtervező- és élelmezési programokat.
– Ismeri szerepét és kapcsolódását az egyéb szakmákhoz az egészségügyi és szociális ellátáson belül.
– Ismeri a dietetikusi feladatokat a klinikum, a prevenció és az adminisztráció területén valamint a vezetői dietetikus munkakörben, továbbá az élelmezésvezetői munkakörben is.
– Ismeri a speciális dietetikai területeket (sport, wellness).
– Ismeri és megérti a dietetikai dokumentáció jelentőségét a hatályos jogszabály értelmében.
b) képességei
– Képes táplálkozási és élelmezési szakemberként a dietoterápia önálló művelésére.
– Megszervezi az élelmezési üzem munkafolyamatait és irányítja az élelmezési szolgálatot.
– Alkalmas élelmezési minőségbiztosítási rendszerek folyamatos működtetésére, a vendéglátás területén is képes az élelmezési üzem vezetésére.
– Kialakítja a kulturált étkeztetés feltételeit és körülményeit.
– Megszervezi és megvalósítja a diétás étkeztetést.
– Képes egészségesek és betegek körében az egyéni és csoportos dietetikai szaktanácsadásra.
– Képes az alapellátásban és a praxisközösségekben a gyógyító team tagjaként szaktudásának megfelelő feladatot ellátni.
– Képes a tápláltsági állapot felmérésére és meghatározására.
– Képes a megfelelő szakmai információkat (orvosi, biokémia, táplálkozási, antropometriai, élelmiszer-fogyasztási, szociális, kulturális, pénzügyi) összegyűjteni, rendszerezni és elemezni, valamint ezek birtokában a dietoterápia megtervezésére és megvalósítására, egyéni táplálási terv kialakítására.
– Képes prioritásokat felállítani a megvalósítható dietetikai célok kitűzése érdekében.
– Képes a dietoterápia adekvát módosítására.
– Javaslatot tud tenni a megfelelő táplálási formára.
– Képes megfelelő étrendet tervezni korcsoportnak és egészségi állapotnak megfelelően, akár speciális étlaptervező programok felhasználásával.
– Javaslatot tud tenni élelmiszeripari cégek felé tápanyagtartalomra, összetételre.
– Használja a dietetika szakmai szókincsét, fogalomtárát.
– Alkalmazza a megfelelő kommunikációs technikákat a táplálkozási tanácsadás során, egyéni és csoportos formában egyaránt.
– Képes motiválni az egyént a táplálkozásában bekövetkező változásra.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldására szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.
– Részt tud venni az egészségügyi, illetve szociális ellátásban a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban a dietetikával összefüggésben.
– Képes az alapellátásban és a praxisközösségekben a gyógyító team tagjaként szaktudásának megfelelő feladatot ellátni.
– Képes használni és megérteni a dietetikai szakterület jellemző hazai és nemzetközi irodalmát.
– A dietetikai dokumentációt vezeti és fejleszti, a hatályos jogszabályok figyelembevételével.
– Saját szakterületén felismeri az összefüggéseket, értékeli az eredményeket, tapasztalatokat.
