A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés n) pontjában és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés q) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet alkalmazása során)
„2. beadvány: a bírósághoz elektronikus úton vagy papíralapon érkező irat, amely rendeltetésszerűen az elektronikus illetve a papíralapú ügyiratban kerül elhelyezésre;”
(2) A Büsz. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet alkalmazása során)
„7. érkeztetés: a bíróságra érkezett minden beadványon – az irat valamennyi példányán és mellékletén – a beadvány beérkezése keltének rögzítése, elektronikus eljárásban a beadvány rögzítése a lajstromprogramban a befogadás-visszaigazolásban feltüntetett időpontnak megfelelően;”
2. § A Büsz. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani. Erre az eljárásban résztvevők figyelmét a bíróságnak fel kell hívnia.”
3. § A Büsz. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha jogszabály a beadvány más módon (telefaxon, elektronikus úton vagy adathordozón) történő benyújtását is lehetővé teszi, az ügyfeleket ennek feltételeiről tájékoztatni kell.”
4. § (1) A Büsz. 75/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány, vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, az adathordozón – a Pp. 394/G. § (7) bekezdésében az adathordozó benyújtására meghatározott határidő figyelembevételével – benyújtott iratot iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.”
(2) A Büsz. 75/C. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A bíróság a kézbesítési rendszer útján megküldött beadványt – ha a bíróság munkaidején kívül érkezett – legkésőbb a következő munkanapon lajstromozza. Ha a beadvány előterjesztésére az OBH elnöke űrlapot rendszeresít, az űrlap kitöltési útmutatójában a figyelmet erre külön is fel kell hívni.”
(3) A Büsz. 75/C. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5b) A beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén az adathordozót a Pp. 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidőben nyújtották be.”
(4) A Büsz. 75/C. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5c) A kézbesítési rendszer által küldött elektronikus tértivevényt vagy a kézbesítési vélelem beálltáról az értesítést az iroda papír alapon kinyomtatja, és a tértivevényt a kézbesített irathoz csatolja, míg a kézbesítési vélelem beálltáról szóló értesítést a következő sorszámon iktatja a papír alapú aktában.”
(5) A Büsz. 75/C. §-a a következő (6a)–(6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a beadványt a Pp. 394/M. § (2) bekezdése alapján adathordozón nyújtják be, az adathordozó beérkezésének tényét az iroda rögzíti a lajstromba. Az adathordozón rögzített adatok informatikai szempontú biztonsági ellenőrzéséről, valamint az adatok biztonságos kezeléséről a bíróság folyamatosan gondoskodik.
(6b) A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda sérült adathordozó átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldeményben érkező adathordozó átvételéről az iroda hivatalos feljegyzést készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.
(6c) A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda megszövegezett elismervényen az érkeztetés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és – ha már rendelkezésre áll – rájegyzi a lajstromszámot is.
(6d) A Pp. 394/M. § (2) bekezdése szerint csatolt adathordozónak az eljárás többi résztvevője részére történő kézbesítés céljából csatolt példányait a bíróság az adathordozó informatikai szempontú biztonsági ellenőrzését követően kézbesíti, informatikai hiba esetén azt jelzi a benyújtónak.”
5. § A Büsz. 75/E. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fél részére papír alapon kézbesítendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról egy példányban papír alapú másolatot készít és – ha annak képe megegyezik az elektronikus irat képével – a másolat papír alapú példányának első oldalán záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat elektronikus iratról készített papír alapú másolat.” Az elektronikus iratról készített papír alapú másolat fél (felek) részére történő papír alapú kézbesítését a papír alapú másolat záradékkal ellátott példányának másolatával kell foganatosítani.
(3) Ha a fél részére elektronikus úton kézbesítendő irat papír alapú iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról elektronikus másolatot készít és – ha annak képe megegyezik a papír alapú irat képével – az azonos lajstromszámú elektronikus irat első oldalán fájlonként záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat papír alapú iratról készített elektronikus másolat.”
(4) A bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt szövegszerkesztő programmal, olyan módon készíti el, hogy annak képe – az eredeti iraton meglévő aláírás és bélyegzőlenyomat képe kivételével – megegyezzen az eredeti irattal, s azt – a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával való ellátása kivételével – a 38. § (1) bekezdése szerint szerkeszti meg. A kézbesítendő iraton az informatikai program a kiadmányozás folyamatában automatikusan elhelyezi a bíróság elektronikus bélyegzőjét (kiadmány). A bíróság a papír alapon kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt a 38. § alkalmazásával készíti el.”
6. § A Büsz. 75/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartást vállal, az ahhoz szükséges azonosító adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság küldi meg az OBH részére. Az OBH az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatot átadja a törvényszékek részére. Ha a szakértő a szakvéleményt adathordozón nyújtja be, azt a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni.”
7. § A Büsz. a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § (1) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadványhoz tartozó részleteket iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.
(2) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadvány lajstromozásának időpontjára – a beadvány valamennyi részletének feltöltése esetén – a beadványhoz tartozó utolsó részlet feltöltésének időpontja irányadó.”
8. § A Büsz.
a) 2. § 13. pontjában az „azon minősített elektronikus aláírást, az elektronikus aláíráson pedig időbélyegzőt” szövegrész helyébe az „a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet szerinti, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzőt (a továbbiakban: elektronikus bélyegző)” szöveg,
b) 15/A. §-ában a „minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzővel” szöveg, a „minősített elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzőt” szöveg,
c) 75/F. § (1) bekezdés d) pontjában a „dokumentumformátumokról” szövegrész helyébe a „fájlformátumokról, valamint a befogadható fájlméretről” szöveg,
d) 75/F. § (2) bekezdés a) pontjában a „szervezeti elektronikus aláírása” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzője” szöveg,
e) 75/H. § (3) bekezdésében a „fokozott biztonságú elektronikus aláírást és időbélyegzőt” szövegrészek helyébe az „elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt” szöveg
lép.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
10. § A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 13. § (1), (2) és (13) bekezdése, a 13. § (17) bekezdés a) pontja, a 14. § (1)–(5) és (7) bekezdése, valamint a 15. § 2017. január 1. napján lép hatályba.”
11. § (1) A bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendeletnek a Rendelet 13. § (13) bekezdésével megállapított 77. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„77. § E rendeletnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelettel módosított 5. §-át és 6. §-át 2017. január 1. napját követően elrendelt végrehajtási ügyek vonatkozásában kell alkalmazni.”
(2) A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendeletnek a Rendelet 14. § (5) bekezdésével megállapított 58. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) E rendeletnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelettel módosított 12. § (1) és (2) bekezdését, 13. §-át, 14. § (1) bekezdését, valamint 31. § (1) bekezdését a 2017. január 1. napját követően elrendelt végrehajtási ügyek vonatkozásában kell alkalmazni.”
(3) A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendeletnek a Rendelet 15. § (3) bekezdésével megállapított 55. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) E rendeletnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2017. január 1. napját követően elrendelt végrehajtási ügyek vonatkozásában kell alkalmazni.”
