Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatály: közlönyállapot (2016.VI.15.)
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2016. évi LXVI. törvény

az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)

„11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.”

(2) Az Szja tv. 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. E rendelkezés alkalmazásában

a) saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett;

b) őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;

c) vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.”

(3) Az Szja tv. 3. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)

„53. Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás, továbbá erdő művelési ágban nyilvántartott föld hasznosításának a tulajdonos által az erdőbirtokossági társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az erdőbirtokossági társulat részére történő átadása.”

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 60. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)

„60. Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.”

2. § Az Szja tv. 24. § (1) bekezdés i)-j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő új k) ponttal egészül ki:

(Nem önálló tevékenység)

„i) az országgyűlési képviselői tevékenység,

j) a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint

k) az állami projektértékelői jogviszony.”

3. § Az Szja tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eltartott)

„b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.”

4. § (1) Az Szja tv. 44/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre - az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy - figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is - más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeget is, amely korábban nem jogosított e § szerint adóról való rendelkezésre, valamint ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.”

(2) Az Szja tv. 44/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jogosult - feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)-c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik:

a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.”

(3) Az Szja tv. 44/C. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik, vagy az említett időpontig a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.

(7) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget - a 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Az adóhatóság által átutalt összeget a biztosító - kivéve, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt - a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:

a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén a kedvezményezettnek) kiutalja.

(7a) Minden, a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő esetben (ideértve azt is, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt) a biztosító - az adóhatóság által átutalt összeget - az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.

(8) Az (1) bekezdés alapján átutalt és a biztosítási szerződésen jóváírt teljes összeget (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) - figyelemmel a (9) bekezdésre is - a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását) vagy nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztőrészletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hathavi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből - ha van ilyen - levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.”

5. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.”

6. § Az Szja tv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.”

7. § Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

a) osztalék]

„ad) az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;”

8. § (1) Az Szja tv. 67/A. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít ki a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételéről, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordításról. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.

(3b) Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.

(3c) Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.

(3d) Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.”

(2) Az Szja tv. 67/A. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről, az ügyletek - üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint megállapított - összesített eredménye (nyereség, veszteség) összegéről és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről a (3b)-(3d) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó (adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

(5) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély

a) a (3a) bekezdés szerinti igazolás alapján, vagy

b) - ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, vagy ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg - az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.”

(3) Az Szja tv. 67/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az adóhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség, veszteség) együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.”

(4) Az Szja tv. 67/A. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés rendelkezései szerint.

(7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.”

9. § (1) Az Szja tv. 67/B. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve különösen a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is - az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam). A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

(2) Lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egyösszegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető, ide nem értve a tartós befektetési szerződésnek a (10) bekezdés b) pontja szerinti újrakötését. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.”

(2) Az Szja tv. 67/B. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Ha a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan a szerződéskötést, lekötési átutalás esetén e tényt - neve, adóazonosító jele, a befizetett pénzösszeg, az átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékének feltüntetésével - az első befizetést, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.

(9) A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha betéti kamatjövedelmet kell megállapítani, a lekötési hozam részeként figyelembe vett betéti kamatkövetelést figyelmen kívül kell hagyni,

b) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,

c) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.”

(3) Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá]

„b) az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

ba) befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is;

bb) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

bc) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét”

(kell figyelembe venni.)

10. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;

b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;

d) a 70. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a c) ponttól eltérően - ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben - az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.”

11. § Az Szja tv. 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak.”

12. § (1) Az Szja tv. 70. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.”

(2) Az Szja tv. 70. § (4)-(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a71. § (1) bekezdés b) szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzösszeg adóévi értékének az éves keretösszeget [71. § (6) bekezdés e) pont] meg nem haladó része és a 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint - az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.

(4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.”

13. § Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag vagy a munkáltató mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy

a) a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül,

b) a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a 70. § (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni,

c) az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor - az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor - pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe.”

14. § Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben

a) juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része;

b) a Széchenyi Pihenő Kártya

ba) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

bb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

bc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(4) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontban említett juttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, e meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell - a kifizetés hónapjára - az adókötelezettséget megállapítani. Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett (1) bekezdés a) pont szerinti juttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani azzal, hogy e meghaladó rész a 69. § (2) bekezdés szerinti közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható vagy az e (meghaladó) közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

(6) E § alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók;

e) éves keretösszeg

ea) évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

eb) a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ec) évi 100 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.”

15. § (1) Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)

„j) az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg.”

(2) Az Szja tv. 77/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) - az adóévet követő január 31-éig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását, vagy a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén juttatott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így juttatott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.”

16. § Az Szja tv. 77/C. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig, az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti program esetén a program elindítását követő hónap 20. napjáig megküldi az állami adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.”

17. § Az Szja tv. 78/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiállításához, érvényesítéséhez, cseréjéhez és módosításához az igazolványt kiállító Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Agrárkamara) a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott előírások szerint megadja és igazolja a 81/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint az e) pont ea) alpontja szerinti adatokat, és nyilatkozik arról, hogy

a) közös igazolvány esetén mi a családtagi minősége;

b) saját gazdasággal rendelkezik, a 81/A. § (2) bekezdés f) pont fa)-ff) alpontja szerinti adatok megadásával;

c) az erdei melléktermékek gyűjtése esetén rendelkezik a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól a gyűjtésre vonatkozóan beszerzett hozzájárulással;

d) folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, amennyiben más őstermelővel együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat, beleértve a (2) bekezdés szerinti közös őstermelői tevékenységet is, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak az b) és c) pont tekintetében.”

18. § (1) Az Szja tv. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„e) az őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával, visszavonásával és bevonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével, elektronikus ügyintézésével, valamint a nyilvántartás vezetésével összefüggő előírásokat;”

(2) Az Szja tv. 80. § a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„f) az őstermelői nyilvántartást vezető, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet,”

19. § Az Szja tv. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyeket a munkáltató - nem pénzben kapott juttatásként - adómentesen biztosíthat a munkavállaló számára.”

20. § Az Szja tv. 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/A. § (1) A mezőgazdasági őstermelők adatairól - a mezőgazdasági őstermelők tevékenységének átláthatóbbá tétele és az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása céljából - az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben - a (2) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles - hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: őstermelői nyilvántartás) vezet.

(2) Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza

a) a mezőgazdasági őstermelő

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) lakcímadatait és levelezési címét,

ac) adóazonosító jelét;

b) amennyiben a mezőgazdasági őstermelő rendelkezik vele,

ba) adószámát,

bb) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben tárolt ügyfél-azonosítóját,

bc) agrárkamarai nyilvántartási számát,

bd) családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát,

be) az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott azonosító számát;

c) a mezőgazdasági őstermelő (technikai) azonosító számát;

d) az őstermelői igazolvány számát, kiállításának idejét, hatályosságának kezdetét és végét, visszatartásának, visszavonásának okát, kezdetét és végét;

e) közös igazolvány esetén

ea) a családtag(ok) a) és b) pont szerinti adatait

eb) és családtagi minőségét;

f) a termelésére vonatkozó következő adatokat:

fa) az őstermelői tevékenység megnevezését és a tevékenység jellegére vonatkozó adatokat,

fb) a használt földterületek adatait,

fc) az állattartásra alkalmas épületekre vonatkozó épületenként megadott adatokat,

fd) a termeszteni kívánt és termesztett növénykultúrák, -fajok és azok feldolgozására vonatkozó adatokat, a vetésszerkezetet,

fe) az állati termék előállítására és értékesítésére vonatkozó adatokat,

ff) a vadon gyűjthető termékek körére vonatkozó adatokat,

fg) a 78/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilatkozatok meglétét.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat - az őstermelői nyilvántartás által előállított adatok kivételével - az Agrárkamara rögzíti az őstermelői nyilvántartásban.

(4) Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az Agrárkamara számára - az őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával, visszavonásával és bevonásával kapcsolatos feladatainak ellátása, valamint a bárki számára megismerhető nyilvános adatok közzététele érdekében - egyedi informatikai alkalmazással elektronikus hozzáférést biztosít az őstermelői nyilvántartáshoz.

(5) Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokat a mezőgazdasági őstermelői jogosultság megszűnését követő év első napjától számított 10. év végéig tárolja.

(6) Az őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolvány érvényessége kezdetének időpontját kell tekinteni.

(7) Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az abban szereplő adatok változásáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.

(8) Az őstermelői nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra és az agrárgazdasági adatbázist működtető szerv részére statisztikai és gazdaságelemzési célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.”

21. § Az Szja tv. 81/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/B. § (1) A széles körű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a termék nyomon követhetősége érdekében az őstermelői nyilvántartás alábbi adatai - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - bárki számára megismerhető, nyilvános adatok:

a) mezőgazdasági őstermelő neve,

b) mezőgazdasági őstermelő igazolványának száma,

c) az őstermelői igazolvány hatályossága és érvényessége,

d) az őstermelői igazolvány visszavonására, visszatartására vonatkozó adatok,

e) a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezése,

f) a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok megnevezése,

g) a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi, illetve állati eredetű termékek megnevezése,

h) a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek köre.

(2) Az Agrárkamara köteles az (1) bekezdés szerinti adatokat naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni, az őstermelői nyilvántartást vezető szerv által ebből a célból szolgáltatott adatai alapján. Az így közzétett adatok tájékoztató jellegűek, azok nem közhitelesek.”

22. § Az Szja tv. a következő 81/C. §-sal egészül ki:

„81/C. § A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát. A mezőgazdasági igazgatási szerv a nem jogszerű használat megállapításáról szóló határozatot az adóhatóságnak megküldi.”

23. § Az Szja tv. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést célozza:)

„b) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 10-i 2015/2060. tanácsi irányelv;”

24. § Az Szja tv. a következő 89. §-sal egészül ki:

„89. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja, 70. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja, 71. § (2) bekezdés a) pontja, b) pontja, 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. alpont b) pontja, 4.25. alpontja a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított, 60. § (3) és (4) bekezdése, 62. § (2) bekezdése, 67/A. § (1), (3a)-(3d), (4)-(5), (5a), (6) és (7) bekezdése, 77/A. § (2) bekezdése, 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpontja, 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja, II. fejezet 1. pont p) alpontja a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 68. § (1) bekezdése és 1. számú melléklet 7. pont 7.32. alpontja a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyletek adókötelezettségének megállapítására is alkalmazható.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja alkalmazásában a foglalkoztatás első hónapjának 2017. január 1-jét megelőzően megkezdődött foglalkoztatás esetén 2017. január hónapját kell tekinteni.

(5) A 2017. január 1-je előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébet-utalvány 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 3. § 87. pontban meghatározott termék- és szolgáltatáskörben váltható be.

(6) A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

(7) E törvények az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 13. számú melléklet 9. pontja a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződésekre alkalmazható.”

25. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet,

c) 11. számú melléklete a 3. melléklet,

d) 13. számú melléklete a 4. melléklet

szerint módosul.

26. § Az Szja tv.

1. 3. § 93. pontjában a „biztosítói teljesítést” szövegrész helyébe a „biztosító szolgáltatását” szöveg, az „a 10 ezer forintot” szövegrész helyébe az „az ötezer forintot” szöveg;

2. 3. § 97. pontjában a „módosulása miatt” szövegrész helyébe a „módosulása vagy a magánszemély rendelkezése alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt adó kedvezményezett magánszemély részére történő kiutalása miatt” szöveg;

3. 7. § (1c) bekezdésében a „9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve” szövegrész helyébe a „9. § (3a) és (3b) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve” szöveg;

4. 14. § (5) bekezdés e) pontjában a „biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítás miatt az adóhatóság által korábban kiutalt összeg növelt” szöveg;

5. 25. § (2) bekezdésében a „kilométerenként 9 forint” szövegrész helyébe a „kilométerenként 15 forint” szöveg;

6. 44/A. § (2) bekezdésében az „adóhatóságnál nyilvántartott” szövegrész helyébe az „adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott” szöveg, az „egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül” szövegrész helyébe az „egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül” szöveg;

7. 44/B. § (2) bekezdésében a „magánszemélynek az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott” szövegrész helyébe a „magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott” szöveg, az „egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetőleg az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül” szövegrész helyébe az „egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül” szöveg;

8. 46. § (5) bekezdésében a „családi kedvezményt, valamint” szövegrész helyébe a „családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint” szöveg;

9. 48. § (3) bekezdés c) pontjában az „adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést” szövegrész helyébe az „adószámát” szöveg;

10. 49/B. § (6) bekezdés d) pontjában az „évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében” szövegrész helyébe a „legfeljebb a (12) bekezdésben” szöveg;

11. 60. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének időpontjával,” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésének időpontjával, a használatbavétel tudomásulvételének időpontjával, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontjával” szöveg;

12. 60. § (4) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésének keltét” szövegrész helyébe a „határozat jogerőre emelkedésének keltét, a használatbavétel tudomásulvételének időpontját, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontját” szöveg;

13. 62. § (2) bekezdés e) pontjában az „illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig” szövegrész helyébe az „a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig” szöveg;

14. 62. § (4) bekezdésében az „az (1)-(2) bekezdés rendelkezései” szövegrész helyébe az „az (1)-(3) bekezdés” szöveg;

15. 65. § (3a) bekezdés b) pontjában az „értékét azzal” szövegrész helyébe az „értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot) azzal” szöveg;

16. 67/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „megszakítás” szövegrész helyébe a „megszakítása” szöveg;

17. 67/B. § (4) bekezdés záró szövegrészében a „lekötött pénzösszegnek” szövegrész helyébe a „lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek” szöveg, az „ezen rész” szövegrész helyébe az „a meghosszabbítással érintett rész” szöveg;

18. 67/B. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „lekötött pénzösszegnek” szövegrész helyébe a „lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek” szöveg;

19. 67/B. § (6) bekezdés a) pontjában az „a tartós lekötés napjáról” szövegrész helyébe az „az első befizetés napjáról (a szerződés újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napról)” szöveg;

20. 68. § (1) bekezdésében az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás)” szövegrész helyébe az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás, vagy a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege)” szöveg;

21. 70. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában a „kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató” szöveg;

22. 70. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak” szöveg;

23. 71. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak” szöveg;

24. 72. § (4) bekezdés f) pontjában az „a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott,” szövegrész helyébe az „az 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. pontjában meghatározott” szöveg, az „a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az 1. számú melléklet 9. pont 9.3 alpont 9.3.4. pontjában” szöveg;

25. 82. § (3) bekezdésében a „44/C. § (7) bekezdés” szövegrész helyébe a „44/C. § (10) bekezdés” szöveg;

26. 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjában az „a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató” szövegrész helyébe az „a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató” szöveg;

27. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontjában az „értékét, azzal” szövegrész helyébe az „értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot), azzal” szöveg;

28. 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpontjában a „juttatott étkezési, közlekedési és szállás költségtérítés” szövegrész helyébe a „biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés” szöveg;

29. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. alpont 9.5.1. alpontjának záró szövegrészében az „utolsó napja” szövegrész helyébe az „utolsó napja, vagy ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van, a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31.” szöveg;

30. 6. számú melléklet I. pontjában a „Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek” szövegrész helyébe az „Őstermelői tevékenységnek” szöveg, az „erdőgazdálkodás, mindezekre” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodás és saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység, mindezekre” szöveg;

31. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontjában az „a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében” szövegrész helyébe a „szabad vállalkozási zóna területén” szöveg

lép.

27. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.

1. 3. § 87. pontja,

2. 35. §(2) bekezdése,

3. 65. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja,

4. 70. § (4b) bekezdés,

5. 84/W. § (3) bekezdés,

6. 1. számú melléklet 1. pont 1.5 alpontja.

(2) Hatályát veszti az Szja tv.

1. 46. § (5) bekezdésében a „, továbbá az adóévi összesített igazoláson a 11/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a rendelkezésben előírt tájékoztatást is megadja” szövegrész;

2. 67/A. § (1) bekezdésében az „- ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is -” szövegrész, (7) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti” szövegrész;

3. 70. § (1a) bekezdés a) pont záró szövegrészében és b) pont záró szövegrészében a „(kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)” szövegrészek;

4. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában a „lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott” szövegrész, 9. pont 9.3. alpont 9.3.1. alpont d) és e) pontjában „lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott” szövegrészek.

2. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

28. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;”

(2) A Katv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel

a) az áthárított általános forgalmi adó,

b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),

c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,

e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,

f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;”

(3) A Katv. 2. § 13. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában)

„e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.”

(4) A Katv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb

a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként 50 ezer forint - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - a foglalkoztatás harmadik évében;

b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint,

azzal, hogy a kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik évében - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - 50 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető;”

(5) A Katv. 2. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.”

(6) A Katv. 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23. pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.”

29. § A Katv. 8. § (9) bekezdése a következő e) alponttal egészül ki:

[Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó]

„e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen”

(kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.)

30. § (1) A Katv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]

„a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;”

(2) A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]

„e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.”

31. § A Katv. 19. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt.”

32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(7) bekezdésre figyelemmel:

a) a (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének

b) a személyi jellegű kifizetésekkel

növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.

(2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában

a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,

b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó

azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.

(3) Az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni:

a) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget,

b) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot),

c) a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét,

d) a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat,

e) az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét,

f) a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve ha

1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

(4) Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:

a) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget,

b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,

c) a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét,

d) a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés, e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)-(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegét.

(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.

(6) Ha a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított egyenleg bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - csökkentheti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.

(7) A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját - függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben -, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a (6) bekezdéstől eltérően nem csökkenti a következő évek pozitív adóalapját.”

33. § A Katv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.

(2) Az adóelőleg összege

a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és

b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével

együttes összegének a 16 százaléka.

(3) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.”

34. § (1) A Katv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.”

(2) A Katv. 28. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.

(4b) A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kisvállalati adóalanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya - a keletkezést követő 5 adóéven belül - elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. Amennyiben a (4a) bekezdés szerint meghatározott érték negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.”

(3) A Katv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.”

35. § A Katv. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított módosításairól 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.”

36. § A Katv. 32. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti csökkentő tétel összegét és arról, valamint annak levezetéséről 2017. december 31-ig tájékoztatást küld az érintett adózónak.

(7) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontját az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, melynek első napja 2017-ben van.

(8) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés b) pontját és 20. § (4) bekezdés b) pontját a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell.

(9) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét csökkenti a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kifizetett osztalékelőleg összege.

(10) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét növeli a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kapott osztalékelőleg összege.”

37. § A Katv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:

„32/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.”

38. § A Katv.

1. 5. § (1) bekezdés j) pontjában az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnál” szöveg,

2. 8. § (6) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(1)-(2), valamint a (4a) bekezdés” szöveg

lép.

3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

39. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 5/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5a. bejelentett immateriális jószág: a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja, előállítás napjának a használatbavétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjra jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő;”

(2) A Tao. törvény 4. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20. jogdíj:

a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,

b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint

c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;”

(3) A Tao. törvény 4. § 23/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei - egymáshoz viszonyítva - arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,

feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;”

(4) A Tao. törvény 4. § 23/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23b. kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;”

(5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 28c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„28c. önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;”

40. § A Tao. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti:)

„b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség;”

41. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„c) a jogdíjra jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) és (22)-(25) bekezdésben foglaltakra,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„e) a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy

ea) az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és

eb) a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az (1) bekezdés c) pontját, figyelemmel a (22)-(25) bekezdésben foglaltakra,”

(3) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„k) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege,

l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege,”

(4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő ly) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„ly) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,”

(5) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„s) a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (14), (22)-(25) bekezdésben foglaltakra,”

(6) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„sz) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett épület, építmény esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26) és (28) bekezdésben foglaltakra,”

(7) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„ty) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségének kétszerese a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett épület, építmény esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,”

(8) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„x) a felújítás költségére tekintettel a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító, a ty) pont szerinti jogosult kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,”

(9) A Tao. törvény 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat.”

(10) A Tao. törvény 7. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő öt adóévben jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összegnek a lekötés adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.”

(11) A Tao. törvény 7. §-a a következő (22)-(25) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág esetén az adózó legfeljebb

a) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt költséget, de ide nem értve a kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét), és

b) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt közvetlen költséget, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét)

arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti csökkentő tételként, azzal, hogy a közvetlen költséget az arány meghatározásakor szokásos piaci áron kell figyelembe venni a költség felmerülésének adóévében (időbeli elhatárolásától függetlenül).

(23) A (22) bekezdés a) pontja szerinti összeg bármely esetben 30 százalékkal növelhető, de legfeljebb a (22) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg mértékéig.

(24) Amennyiben a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be, akkor a (22) bekezdés szerinti arányszámot az adózó termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is megállapíthatja.

(25) Amennyiben az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti kedvezmény a (22) bekezdés szerint vehető igénybe, az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó dokumentációval támassza alá a (22) bekezdés szerinti arányszám meghatározását.”

(12) A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)-(28) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon tárgyi eszközre vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy a felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá a felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.

(27) Az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó az (1) bekezdés ty) pontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosultnál végzett felújítás adóévi elszámolt költsége kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó(k) által érvényesíthető összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

(28) Az (1) bekezdés sz) pontja szerint adóévenként, adózónként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. Az (1) bekezdés ty) és x) pontja szerint érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.”

42. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„c) az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdés s) pontja alkalmazására tekintettel az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon realizált jogdíjból származó, a 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„q) a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor,”

43. § A Tao. törvény 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.”

44. § (1) A Tao. törvény 16. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság - választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel - adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével feltéve, hogy a megszerzett részesedést az átruházó társaság vagy kapcsolt vállalkozása addig nem vezeti ki az állományból, amíg az átvevő társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját a (14) bekezdés szerint állapítja meg, kivéve, ha a részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be.”

(2) A Tao. törvény 16. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti a (12) bekezdésben előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg azon részével, amelyet az átvevő társaság a (14) bekezdést figyelembe véve az adóalapjában korábban nem érvényesített. Az átvevő társaság az átruházó társaság nemteljesítésére tekintettel a továbbiakban adóalapját a (14) bekezdés figyelembe vétele nélkül állapítja meg.”

45. § A Tao. törvény 17. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.”

46. § (1) A Tao. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét]

„a) csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és

ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során;”

(2) A Tao. törvény 18. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (7) bekezdéstől eltérően az (5) bekezdést nem kell alkalmazni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletre, ha a belföldi telephelye ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget.”

47. § A Tao. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat.”

48. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata, ha

a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;

b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.”

(2) A Tao. törvény 22/B. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

49. § (1) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A támogató az (1) bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről - szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével - ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2) bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:

„(3g) A támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult. Az erre vonatkozó szerződés a támogató (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére való jogosultságát és a támogató 24/B. § szerinti jóváírás igénybevételére való jogosultságát nem érinti.”

(3) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, kivéve annak indoklásával és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával.”

50. § (1) A Tao. törvény 24/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot - az (1) bekezdésben meghatározott korlátra is figyelemmel - a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)-(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak - a nyilatkozat tételével egyidejűleg - benyújtsa, illetve, hogy a (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adóhatósághoz beérkezzen.”

(2) A Tao. törvény 24/A. § (13) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha)

„a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)-(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adó- és vámhatóság kézhez kapja, illetve, hogy a (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen,”

(3) A Tao. törvény 24/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Ha az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adó- és vámhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor, illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor még nem vált esedékessé.”

(4) A Tao. törvény 24/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Az állami adó- és vámhatóság a (11)-(12) bekezdés szerinti átutalás megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)-(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Az állami adó- és vámhatóság a jelen bekezdés szerinti határidőben az átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító szervezetet. Az állami adó- és vámhatóság a részére a (21a) bekezdés szerint eljuttatott igazolás esetében az e bekezdés szerinti tájékoztatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az igazolást kiállító szervezet részére.”

(5) A Tao. törvény 24/A. §-a a következő (21a) bekezdéssel egészül ki:

„(21a) A (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást, valamint annak módosítását vagy visszavonását az igazolás kiállítója kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a részére e bekezdés szerint megküldött igazolást az (1) és (2) bekezdés szerint megtett rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja fel.”

(6) A Tao. törvény 24/A. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(25) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja. Az állami adó- és vámhatóság a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékát a sportpolitikáért felelős miniszter által közzétett fizetési számlára utalja át”

51. § A Tao. törvény 26. § (13) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

a) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,

b) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.”

52. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül - ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja a növekedési adóhitel adóévére vonatkozó adóbevallás benyújtását megelőzi, az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg - a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.”

(2) A Tao. törvény 26/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ugyanazon adóév tekintetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.”

(3) A Tao. törvény 26/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 19 százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával a (9)-(11) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóelőlegből, adóból érvényesíthető.”

53. § A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. A külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi (a továbbiakban: progresszív mentesítés). Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított társasági adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal számítja ki. Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.”

54. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (22)-(27) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő által a szanálási eljárás során átvett részesedések értékesítésének eredménye (nyeresége) a szanálás alá vont intézmény részére a szanálási tevékenység keretében nyújtott állami támogatás mértékéig csökkenti az adózás előtti eredményt.

(23) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő a (22) bekezdést a 2016. adóévi adókötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja.

(24) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított

a) 22/C. § (2a) és (3g) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben,

b) 22/C. § (11) bekezdését első alkalommal a 2016-2017-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok során megvalósult tárgyi eszköz beruházásokkal összefüggésben

kell alkalmazni.

(25) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 24/A. § (4) bekezdését, (13) bekezdés a) pontját, (14) bekezdését, (15) bekezdését és (21a) bekezdését első alkalommal a 2014-2015-ös támogatási időszakról kiállított igazolásokkal összefüggésben, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon túl esedékes átutalásokra kell alkalmazni.

(26) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdése ly) pontját, valamint 1. számú melléklet 14. pontját az adózó első alkalommal a 2016. adóévre alkalmazhatja.

(27) Az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően alkalmazza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt, e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 17. § (14) bekezdését a 2015. adóév vonatkozásában is figyelembe veszi.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (28)-(32) bekezdéssel egészül ki:

„(28) A 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 5a. és 20. pontját, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontját, (16), (22)-(25) bekezdését, 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kell alkalmazni, figyelemmel a (29)-(30) bekezdésben foglaltakra.

(29) Azon adózó, amely 2016. június 30-ig a 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján

a) csökkentette az adózás előtti eredményét a bevallás benyújtásáig hozott döntése alapján, vagy

b) 2016. január 1-je és 2016. június 30-a közötti időszakban jogosult lett volna az adózás előtti eredményét csökkenteni,

e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének 2016. június 30-án hatályos szövege szerint meghatározott kedvezményt utoljára a 2021. június 30-ig lezáruló adóévi adóalapból veheti igénybe, figyelemmel a (30) és (31) bekezdésben foglaltakra.

(30) A (29) bekezdés szerinti adózó a (29) bekezdés szerinti kedvezményt a 2016. június 30-ig szerzett, előállított, e törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószág vagy a 2016. június 30-ig bejelentett immateriális jószág vonatkozásában alkalmazhatja.

(31) E törvény 2016. június 30-ig hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető, ha az adózó 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan, e törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágot szerzett be, amely nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre a kapcsolt vállalkozást az átruházáskor.

(32) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kizárólag a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában kell alkalmazni.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (33)-(34) bekezdéssel egészül ki

„(33) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 7. § (12) bekezdését, 22/A. § (2) és (4) bekezdését első alkalommal a 2017. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(34) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontját első alkalommal a 2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”

55. § A Tao. törvény a következő 30/D. §-sal egészül ki:

„30/D. § E törvény 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja, valamint 7. § (26), (27) és (28) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és II. fejezete, valamint 53. cikke hatálya alá tartozó, kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatást tartalmaz.”

56. § A Tao. törvény a következő 30/E. §-sal egészül ki:

„30/E. § E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5. akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.”

57. § A Tao. törvény 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

58. § A Tao. törvény

1. 1. § (2) bekezdésében az „annak célja csak adóelőny” szövegrész helyébe az „annak fő célja adóelőny” szöveg,

2. 8. § (1) bekezdés n) pontjában a „következtében elszámolt veszteség” szövegrész helyébe a „következtében elszámolt, a 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség” szöveg;

3. 22/B. § (2b) bekezdésében a „Támogatásokat Vizsgáló Iroda közreműködésével” szövegrész helyébe az „az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban” szöveg,

4. 1. számú melléklet 7. pontjában a „minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után” szövegrész helyébe a „minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz, továbbá bérbe adott (ideértve a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott) szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény után” szöveg,

5. 1. számú melléklet 14. pontjában a „leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében” szövegrész helyébe a „szabad vállalkozási zóna területén” szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 7. § (12) bekezdésében az „, és nem lehet több 30 millió forintnál” szövegrész;

2. 22/A. § (4) bekezdésében az „Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.” szövegrész;

3. 31. § (1) bekezdés f) pontja;

4. 3. számú melléklet A) rész 2. pontja.

4. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

60. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés, továbbá a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege.”

61. § Hatályát veszti az Eva. tv. 6. § (9) bekezdése.

62. § Az Eva. tv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti, ha az a támogatás folyósításakor az egyszerűsített vállalkozó adó alapját képezte.”

II. FEJEZET

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

63. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha

egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy]

„bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év

[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];”

64. § Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentes az adó alól

a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek]

„jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;”

65. § Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek]

„cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,”

66. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 7/B. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7/B. internet-hozzáférési szolgáltatás: csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlament és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatás;”

67. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 13/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13/A. összes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület;”

68. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.”

69. § Az Áfa tv. a következő 303. §-sal egészül ki:

„303. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód6 törvény) megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatérítést azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2014. január 1. napjára esik vagy azt követi. E törvénynek a Mód6 törvénnyel megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok a 2014. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeiket e törvény 251/C. § (1) bekezdésétől eltérően 2016. szeptember 30. napjáig nyújthatják be az állami adóhatósághoz.”

70. § Az Áfa tv. a következő 304. §-sal egészül ki:

„304. § (1) A 3. számú melléklet I. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 52-54. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(2) A 3/A. számú melléklet I. részének Mód6 törvénnyel módosított 1. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

71. § Az Áfa tv. a következő 305. §-sal egészül ki:

„305. § (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 3. pontját

a) az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(2) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 4. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

72. § Az Áfa tv. a következő 306. §-sal egészül ki:

„306. § (1) A 6. számú melléklet Mód6 törvénnyel megállapított 30. és 31. pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(2) A 6. számú melléklet Mód6 törvénnyel megállapított 30. és 31. pontjában meghatározott termékek értékesítése esetén a 142. § (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazandó, ha a teljesítés időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2017. január 1-jét megelőzően kellene megállapítani.

(3) Ha a 6. számú melléklet Mód6 törvénnyel megállapított 30. és 31. pontjában meghatározott termékek értékesítéséhez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének, megszerzésének időpontja 2017. január 1-jét megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére, megszerzésére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”

73. § Az Áfa tv. a következő 307. §-sal egészül ki:

„307. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2016. évben, de 2017. évi teljesítési időponttal kiállított, 1 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a Mód6 törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot.”

74. § (1) Az Áfa tv. a következő 308. §-sal egészül ki:

„308. § A 3. számú melléklet II. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 3. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

(2) Az Áfa tv. a következő 309. §-sal egészül ki:

„309. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének a Mód6 törvénnyel megállapított 3. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter által közzétett egyedi határozat kihirdetését követő 30. nap.”

75. § Az Áfa tv.

a) 3. számú melléklet I. része a 6. melléklet szerint,

b) 3. számú melléklet II. része a 7. melléklet szerint,

c) 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontja a 8. melléklet szerint,

d) 3/A. számú melléklet II. része a 9. melléklet szerint,

e) 6. számú melléklete a 10. melléklet szerint,

f) 8/A. számú melléklete a 11. melléklet szerint

módosul.

76. § Az Áfa tv.

1. 142. § (1) bekezdés b) pontjában az „építési hatóságiengedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött” szövegrész helyébe az „építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött” szöveg,

2. 169. § d) pont dc) alpontjában az „az 1 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „a 100 000 forintot” szöveg,

lép.

77. § Hatályát veszti

a) az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontja;

b) az Áfa tv. 8/A. számú melléklet 3. pontja.

6. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

78. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény vagy e törvény végrehajtási rendelete szerinti engedélyezési eljárásban nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71/A. § (2) bekezdés c) pontja.”

79. § (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre

aa) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 120 000 Ft/ezer liter,

ab) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 125 000 Ft/ezer liter,

b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra

ba) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 124 200 Ft/ezer liter,

bb) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 129 200 Ft/ezer liter,

c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra

ca) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 Ft/ezer liter,

cb) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 Ft/ezer liter,

d) a 2710 1941 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra

da) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 Ft/ezer liter,

db) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 Ft/ezer liter,”

(2) A Jöt. 52. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti, január 1-jétől, április 1-jétől, július 1-jétől, illetve október 1-jétől érvényes adómértékek megállapítása a Platts Crude Oil Marketwire - tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszakra vonatkozó - Brent (Dated) napi jegyzései Mid értékeinek és a tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszak egyes napjaitól számított mindenkori harmadik havi szállítású Brent napi jegyzések Mid értékeinek számtani átlaga alapján történik. Az így meghatározott átlagos árat az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig közzéteszi.”

80. § A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után az 52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 7 Ft, az 52. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 17 Ft visszaigényelhető.”

81. § A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 400 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 060 forint ezer darabonként,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 15 100 forint kilogrammonként,

d) az egyéb fogyasztási dohányra 15 100 forint kilogrammonként.”

82. § A Jöt. 129. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)

„a) a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, de évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj jövedéki adója

aa) az 52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 82 százalékának,

ab) az 52. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 83,5 százalékának

a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő részére történő visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,”

83. § Hatályát veszti a Jöt. 48/A. § (1) bekezdésében a „71. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint” szövegrész.

III. FEJEZET

A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

7. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

84. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.”

85. § A Htv. 7. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

„g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.”

86. § A Htv. 13. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

„c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag

ca) a radioaktív hulladék elhelyezésére,

cb) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására

használt építmény,”

87. § A Htv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

„b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,”

88. § A Htv. 31. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:)

„f) a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.”

89. § A Htv. V. Fejezete a következő 42/D. §-sal egészül ki:

„42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, az általános nyomtatványkitöltő program használatával is teljesítheti.

(2) Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, (1) bekezdés szerinti adóbevallást - az adóbevallás-benyújtásra kötelezett azonosítását követően, tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása mellett - az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul, elektronikus úton megküldi.

(3) Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.”

90. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/B. §-sal egészül ki:

„51/B. § (1) Az önkormányzatnak az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel beiktatott 7. § g) pontot első alkalommal a 2017. január 1-jén hatályban lévő adórendeleti szabályokra kell alkalmaznia.

(2) Ha az iparűzési adó alanya a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (29)-(30) bekezdései alapján csökkenti az adózás előtti eredményt, akkor a nettó árbevétel megállapítása során - utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben - a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekintheti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket.

(3) A (2) bekezdés alkalmazható akkor is, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (29)-(30) bekezdései csak azért nem alkalmazhatóak, mert az adóalany adózás előtti eredménye nulla vagy negatív.

(4) Ha az iparűzési adó alanyának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jogdíjból származó árbevétele a szerzői jogi törvény által védett szerzői műhöz és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítményhez fűződő vagyoni jogok átruházásáról szóló, hatósági nyilvántartásba vétel alapját képező, a nyilvántartást vezető hatóság részére benyújtott, 2015. július 1. és 2016. június 30. között hatályossá váló szerződés alapján keletkezik, akkor az a nettó árbevétel megállapítása során - utoljára a 2017. december 31-éig lezáruló adóévben - jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekinthető.”

91. § (1) A Htv. 52. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„15. mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek: az az ingatlan,

a) amely az ingatlan-nyilvántartásban, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú, művelés alól kivett területként szerepel, és

b) amelynek a teljes területét - a közüzemi szolgáltató által létesített, nem kizárólag a földterület közüzemi ellátását szolgáló vagy a növénytermesztést szolgáló műtárgy (pl. fúrt/ásott kút, üvegház, fóliasátor, szőlőkordon) által lefedett terület kivételével - az adóalany a naptári év egészében szántó, szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágnak megfelelően műveli, és

c) amelyre nézve a b) pont szerinti feltétel teljesülését a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóalany naptári év június 9. és szeptember 30. között benyújtott kérelmére indult eljárás keretében megtartott helyszíni szemle alapján kiadott okirattal igazolja, és

d) amellyel határos területen létesített ivóvízvezetékre, szennyvízcsatorna-vezetékre és villamosenergia-vezetékre való csatlakozásra nincs lehetőség, vagy amelynek az adóalany - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti - jogszerű földhasználója és azt a tárgyévben az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdése alapján, a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikke szerint benyújtott támogatási kérelmében kérelmezett, vagy nem kérelmezett mezőgazdasági területként jelöli meg;”

(2) A Htv. 52. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„25. alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkentő összeg, azzal, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapítása során a felmerült költséget csak egyszer lehet figyelembe venni;”

(3) A Htv. 52. §-a a következő 51. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„51. jogdíj:

a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből, valamint

b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből

származó ellenérték (bevétel);”

92. § A Htv.

1. 6. § a) pontjában az „az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét” szövegrész helyébe az „a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét” szöveg,

2. 14. § (1) bekezdésében a „tudomásulvételét” szövegrész helyébe a „tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását” szöveg,

3. 39/B. § (9) bekezdésben a „, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy” szövegrész helyébe az „és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy” szöveg,

4. 39/D. § (1) bekezdésében az „A 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap” szövegrész helyébe az „Az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóalap” szöveg,

5. 39/D. § (3) bekezdésében a „2009. január 1. napján” szövegrész helyébe a „2015. január 1-jén” szöveg,

6. 42/C. § (4) bekezdésében a „nyomtatványt” szövegrész helyébe a „nyomtatványt az önkormányzati adóhatósághoz” szöveg,

7. 52. § 7. pontjában a „szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni” szövegrész helyébe a „szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, feltéve, ha az ingatlanügyi hatóság tulajdonosként bejegyezte” szöveg,

8. 52. § 16. pont g) alpontjában a „víztározó” szövegrész helyébe a „víztározó, bányató” szöveg,

9. 52. § 39. pontjában az „i) alpontja” szövegrész helyébe a „g) alpontja” szöveg

lép.

93. § (1) Hatályát veszti a Htv.

1. 4. §-a,

2. 5. §-a,

(2) Hatályát veszti a Htv.

1. 6. § c) pontjában az „a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan” szövegrész,

2. 7. § a) pontjában a „(4. §)” és az „(5. §)” szövegrész,

3. 40/C. § (3) bekezdés c) pontjában az „energiaadó,” és az „az energiaadó,” szövegrész,

4. 52. § 22. pont a) alpontjában a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti” szövegrész,

5. 52. § 22. pont a) alpontjában az „energiaadó,” szövegrészek.

8. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

94. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.”

95. § A Gjt. 5. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól)

„f) a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,”

96. § (1) A Gjt. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti adótétel első alkalommal való átutalása előtt az adózó vagy képviselője legalább 10 nappal megelőzően köteles az állami adó- és vámhatóságnál az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelentkezni.”

(2) A Gjt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adót az adózó vagy pénzügyi képviselője - a tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően - átutalással fizeti meg. Az átutalás közleményrovatában - a következő sorrendben - rögzíteni kell az adózó adószámát, a fuvarozási engedély sorszámát az országkóddal együtt, a tehergépjármű rendszámát, valamint loco fuvarozás esetében az „L”, míg tranzit vagy 3. országos fuvarozás esetében a „T” betűjelet.

(4) Az adófizetés tényét az adózó (gépjárművezető) az átutalás megtörténtét bizonyító irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles megőrizni.

(5) Az adót az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára kell megfizetni.”

97. § A Gjt. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóhiányt és az adóbírságot az adózó átutalással vagy készpénzzel fizeti meg. A készpénz átvételéről az állami adó- és vámhatóság készpénzátvételi elismervényt ad, amely az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál.”

98. § A Gjt. 17/D. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)

„f) amelyet az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti alapellátási tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,”

99. § A Gjt. 18. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,”

100. § A Gjt.

1. 17. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó-és vámhatóság” szöveg,

2. 17. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrészek helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

3. 17. § (4) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe az „adóbírság” szöveg, az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg

lép.

101. § (1) Hatályát veszti a Gjt. 18. § 30. pontja.

(2) Hatályát veszti a Gjt.

1. 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a 6. § (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap esetén” szövegrész,

2. 17/A. § (2) bekezdésben az „és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el” szövegrész,

3. 17/B. § (2) bekezdésben a „vagy tartós bérletbe” és „, tartós bérletbe vevő” szövegrész,

4. 17/C. § (1) bekezdésben a „, tartós bérletbe” és a „, tartós bérletbe vételt” szövegrész,

5. 17/C. § (2) bekezdésben a „, tartós bérletbe” és a „, tartós bérletbe vevője” szövegrész,

6. 17/C. § (2) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevő” és a „, tartós bérbe vevő” szövegrész,

7. 17/C. § (3) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevő” szövegrész,

8. 17/C. § (3) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevőt” szövegrészek,

9. 17/C. § (5) bekezdésben az „, illetve amelyben a nem magánszemély tartós bérletbe vevő a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja” szövegrész,

10. 17/C. § (5) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevő” szövegrészek.

9. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének elmaradásáról

102. § Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény

1. 54. §-a,

2. 59. §-a és

3. 62. § 1. pontja.

IV. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

10. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

103. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2009. december 31-ét követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az adóévet megelőző második adóévi beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti.”

(2) A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó alapja)

„1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg;”

(3) A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó alapja)

„3. egyéb pénzügyi szervezetnél:

a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított

aa) kamateredmény, valamint

ab) díj- és jutalékeredmény összevont összege;

b) befektetési vállalkozásnál a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel;

c) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel;

d) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel.”

(4) A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó mértéke)

„a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,21 százalék 2017-ben és 2018-ban;”

(5) A Különadó tv. 4/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A jogutód a jogutódlással megszűnő adózóra tekintettel a különadó fizetési kötelezettséget a jogutódlást követő adóévben a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések (adóalap, adókulcs) szerint, a jogutódlással történő megszűnés adóévére vonatkozóan megállapított összegben állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”

(6) A Különadó tv. 4/A. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) A hitelintézet a (8) bekezdést a (11) bekezdésben foglaltakra figyelemmel alkalmazza.”

(7) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az a hitelintézet, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi lízing tevékenységet végez, az e § szerinti adókötelezettségét ezen tevékenysége vonatkozásában a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján állapítja meg. Az a hitelintézet, amely a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi lízing tevékenységet jogutódlásra tekintettel végzi, e bekezdés szerinti adókötelezettségét a (8) bekezdésre figyelemmel állapítja meg.

(13) Az a hitelintézet, amely a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi lízing tevékenység adókötelezettsége vonatkozásában a (12) bekezdés szerint állapítja meg adókötelezettségét, a (4) bekezdés 1. pontja szerinti adókötelezettsége megállapításánál a pénzügyi lízing tevékenységet nem veszi figyelembe.”

104. § A Különadó tv. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4/A. § (3) és (8a) bekezdését a 2016. adóévi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazni kell. E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 4/A. § (8a) bekezdését a hitelintézet 2016. adóévi adókötelezettség teljesítésekor úgy alkalmazza, hogy a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő hitelintézet jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések szerint megállapított - különadó fizetési kötelezettségét az adóév 2016. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - 2016. szeptember 10-éig és 2016. december 10-éig - megfizeti.

(2) A 4/A. § (11) bekezdése szerinti adókötelezettséget első alkalommal a 2016. adóév vonatkozásában kell teljesíteni, azzal, hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatás vonatkozásában az adókötelezettség az állampapírra nem terjed ki, melynek alapján az ezekhez kapcsolódó prémiumok, díjak és jutalékok, valamint az állampapírok kereskedéséből származó realizált, és az azok állományához kapcsolódóan elszámolt átértékelési nyereség és kamatbevétel mentes a különadó alól.

(3) A 4/A. § (12) bekezdése szerinti adókötelezettséget első alkalommal a 2016. adóév vonatkozásában kell teljesíteni. A hitelintézet a 4/A. § (12) bekezdése szerinti adókötelezettséget a 2016. adóév vonatkozásában 2016. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - 2016. szeptember 10-éig és 2016. december 10-éig - megfizeti. Ehhez kapcsolódóan a hitelintézet 4/A. § (13) bekezdése figyelembevételével a 2016. adóévre vonatkozóan már benyújtott adóbevallását 2016. szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrzi.”

105. § (1) Hatályát veszti a Különadó tv.

1. 4. §-a,

2. 4/A. § (8a) bekezdése,

3. 4/A. § (11) bekezdése,

4. 5. § (3) bekezdése,

5. 5. § (4) bekezdése,

6. 6. § (3) bekezdése,

7. 6. § (4) bekezdése,

8. 7. § 1. pontja,

9. 7. § 2. pontja, és

10. 9. §-a.

(2) Hatályát veszti a Különadó tv.

1. 1. § (1) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a” szövegrész,

2. 1. § (2) bekezdésében a „járadékból és a” szövegrész,

3. 1. § (3) bekezdésében a „járadék és” szövegrész,

4. 5. § (2) bekezdésében az „A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.” szövegrész.

11. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

106. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 15-16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„15. adalékanyag: az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-ai 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1333/2008/EK rendelet) szerinti élelmiszer-adalékanyag és az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-ai 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1334/2008/EK rendelet) szerinti aroma és aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő, ide nem értve a 1333/2008/EK rendelet II. melléklet B. részének 1. Színezékek felsorolásában meghatározott színezőanyagként használt karamellt és az 1334/2008/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdés d) pont ii. alpontja szerinti gyógynövénykivonatot;

16. gyógynövény: a növény azon része (különösen a növény szerve, gyökere, levele, virága, termése), melyet a benne lévő hatóanyag miatt a gyógyászatban alkalmaznak;”

(2) A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Neta tv. 1. §-a a következő 20-22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„19. egészségmegőrző program: az adóalany - erőforrás-kiáramlással (költségekkel) járó - vagy az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja, amely bármely magánszemély által, ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el;

20. tejalapanyag: a termékben található tej, tejtermék (különösen joghurt, kefir, vaj, túró, tejszín, tejpor, sajt, író);

21. édesítőszer: az 1333/2008/EK rendelet II. melléklet B. részének 2. Édesítőszerek felsorolásában szereplő anyagok;

22. gyógynövényes ital: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő, adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző növényből származó gyógynövény felhasználásával előállított ital - ide nem értve az EK rendelet II. számú melléklete 31. pontja szerinti ízesített vodkát - ha annak összes gyógynövénytartalma meghaladja a 3 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget, és a felhasznált hét különböző növényből származó gyógynövényből - növényenként - legalább 0,2 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget tartalmaz, azzal, hogy a gyógynövénymennyiséget 15%-os nedvességtartalmú gyógynövénymennyiségre átszámítva kell figyelembe venni és az ital ízében és illatában a felhasznált gyógynövények íze és illata a domináns.”

107. § (1) A Neta tv. 2. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

„f) az a) pont hatálya alá nem tartozó olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot, illetve édesítőszert tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert, feltéve, hogy a termék cukor-, illetve édesítőszer-tartalma együttesen meghaladja az 5 gramm cukor, illetve ennek megfelelő édesítőszer/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: ízesített sör);

g) a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező, 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot tartalmaz, feltéve, hogy a termék hozzáadott cukrot, illetve édesítőszert tartalmaz és a cukor-, illetve édesítőszer-tartalma együttesen meghaladja az 5 gramm cukor, illetve ennek megfelelő édesítőszer/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: alkoholos frissítő);”

(2) A Neta tv. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

„i) a Jöt. szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve az alkoholos frissítőt, a gyümölcspárlatot, a gyógynövényes italt és a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)-i) pontja hatálya alá tartozó alkoholterméket (a továbbiakban: alkoholos ital).”

12. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

108. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 6. alcíme a következő 7/B-7/E. §-sal egészül ki:

„7/B. § (1) Az a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdés szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság - a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett - első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki.

(3) A mulasztás ismételt megállapítása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.

(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bírósági felülvizsgálati eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye és a bíróság tárgyaláson kívül határoz.

(5) Ha az adóalany az állami adóhatóság első alkalommal való felhívására bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor a (2) és (3) bekezdés szerinti bírság korlátlanul enyhíthető.

7/C. § (1) Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban nem szereplő, 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám-közzététel megrendelője számára nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt felhívja a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.

(3) Az állami adóhatóság (1)-(2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.

7/D. § Az állami adóhatóság ugyanazon adóalany terhére a 7/B. § és a 7/C. § alapján összesen legfeljebb 1 milliárd forint mulasztási bírságot szabhat ki.

7/E. § (1) Ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozat közlésétől számított 30 napon belül a határozatban megállapítottakkal szemben ellenbizonyítással élhet. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az adóalany ellenbizonyítással nem él, a határozat az ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártát követő napon jogerős és végrehajtható, ellene bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

(3) Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.”

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

13. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

109. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától - számítva 5 évig

pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;”

(2) Az Itv. 26. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„a) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése;”

(3) Az Itv. 26. § (18)-(18a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában

a) nem minősül elidegenítésnek

aa) a kisajátítás,

ab) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és

ac) a birtokösszevonási célú földcsere,

b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb)-pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének a termőföld használatának, hasznosításának a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: közeli hozzátartozó) javára történő átengedése, feltéve, hogy a vagyonszerző helyett a közeli hozzátartozó földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

(18a) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

a) a termőföldet - a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével - elidegeníti,

b) a termőföldön - használatának, hasznosításának a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével - vagyoni értékű jogot alapít, vagy

c) a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.”

110. § Az Itv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni.”

111. § Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 59. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„59. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a fogadó szervek bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, a nyilvántartásba vett adatok változásának bejelentésére irányuló eljárás és a közérdekű önkénteseket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás.”

112. § Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/L-99/N. §-sal egészül ki:

„99/L. § Ha a végrehajtást kérő a jegyző - illetékmentesen kiállított - okiratával igazolja, hogy az eljárási illetéket a lakóingatlan lefoglalásának bejelentésével összefüggésben fizette meg, akkor a megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.

99/M. § Ha a cég a cégbíróság változásbejegyző végzésével, továbbá a legfőbb szerv tőkeemelésről és a cég Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának másolatával igazolja, hogy az eljárási illetéket a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezdeményezett tőkeemelés - 2014. március 15. és 2016. március 9. között történő - bejelentése és e tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg bejelentett más változás bejegyzése iránti eljárás után fizette meg, akkor a megfizetett illetékből a Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséhez nem kapcsolódó változásbejegyzés illetékét meghaladó részt a - legkésőbb 2017. március 15-éig előterjesztett - kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.

99/N. § A 26. § (1) bekezdés p) pontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépése napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

113. § Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„p) használatbavételi engedély: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti használatbavételi engedély és az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;”

114. § Az Itv.

1. 18. § (4) bekezdés c) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,

2. 21. § (6) bekezdésben az „a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét” szövegrész helyébe az „a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét” szöveg,

3. 73. § (1) bekezdés a) pontjában a „megindításakor” szövegrész helyébe a „megindításakor - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy” szöveg,

4. 74. § (1) bekezdésében az „eljárási illetéket” szövegrész helyébe az „eljárási illetéket - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy” szöveg

lép.

115. § (1) Hatályát veszti az Itv.

1. 13. § (7) bekezdése,

2. 17/A. §-a,

3. 18. § (2) bekezdés f) pontja,

4. 19. §(3) bekezdése,

5. 26. § (12) bekezdése,

6. 57. § (2) bekezdés f) pontja,

7. 72. § (6) bekezdése,

8. 79. § (1) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Itv.

1. 21. § (1) bekezdésében a „- a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével -” szövegrész,

2. 26. § (14) bekezdésében a „vagy műemléki jellegű” szövegrész,

3. 33. § (2) bekezdésének 23. pontjában az „az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint” szövegrész,

4. 102. § (1) bekezdésének d) pontjában az „az önálló orvosi tevékenység praxisjoga,” szövegrész.

116. § Az Itv. Mellékletének IV. Címe az 12. melléklet szerint módosul.

14. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

117. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki.”

118. § (1) A Pti. tv. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely Pft. 63. §-ban szabályozott fizetési mód szerinti, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek történő kölcsöntörlesztés esetén a készpénzfizetés - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól, ideértve a kölcsöntörlesztést, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló műveletet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett, fizetőeszköz útján történő eladását, illetve a készpénzkifizetést készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik;”

(2) A Pti. tv. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany és a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény ügyfele;”

(3) A Pti. tv. 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. kölcsöntörlesztés: az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerződés alapján fennálló követelése részbeni vagy teljes kielégítése céljából megterheli, továbbá az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján fennálló kötelezettségét házipénztárába vagy fizetési számlájára az ügyfele készpénz megfizetésével részben vagy teljesen kielégíti, ide nem értve a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetést;”

(4) A Pti. tv. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének, illetve a készpénz megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;”

119. § (1) A Pti. tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett, fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés (ideértve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján készpénzben történő törlesztést is), valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.”

(2) A Pti. tv. 3. § (4) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]

„p) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részes államainak fegyveres erői és polgári állománya - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére vezetett számlán katonai cselekményeivel közvetlen összefüggésben végrehajtott fizetési művelet.”

120. § A Pti. tv. 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget)

„g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató, illetve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény,”

(köteles teljesíteni.)

121. § A Pti. tv. 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)

„d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizet,”

122. § A Pti. tv.

1. 3. § (4) bekezdés a) pontjában a „megegyezik, vagy ha” szövegrész helyébe a „megegyezik (ideértve többek között, ha a fizetési műveletre a magánszemély egyéni vállalkozói és magánszemélykénti számlája között kerül sor), vagy ha” szöveg,

2. 3. § (4) bekezdés o) pontjában a „művelet.” szövegrész helyébe a „művelet,” szöveg,

3. 8. § (1) és (2) bekezdésében a „pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet” szöveg

lép.

VI. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

15. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

123. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § o) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. § E törvény alkalmazásában

o) Magánnyugdíj pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:)

„2. az Mpt. 3. §-ában meghatározott személy.”

(2) A Tbj. 4. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(4. § E törvény alkalmazásában)

„q) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.”

124. § A Tbj. 5. § (1) bekezdése következő j) és k) pontokkal egészül ki:

(E törvény alapján biztosított)

„j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy.”

125. § A Tbj. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A biztosítás nem terjed ki:

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;

b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

c) az európai parlamenti képviselőre;

d) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.

(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:

a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.”

126. § A Tbj. a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) A 11. § b) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn.

(2) A 11. § b) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.”

127. § A Tbj. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.”

128. § A Tbj. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.”

129. § A Tbj. 30/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak az adóévre vonatkozóan. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.”

130. § A Tbj. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.”

131. § A Tbj. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor - a Tbj. 38. § (1) bekezdése figyelembe vételével - az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.”

132. § A Tbj. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.”

133. § A Tbj. az 56/J. §-t követően a következő alcímmel és 56/K. §-sal egészül ki:

„A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése

56/K. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor van lehetőség, ha

a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és

b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.”

134. § A Tbj. a következő 65/F. §-sal egészül ki:

„65/F. § Ha a 2016. december 31-én hatályos 11/A. § alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn.”

135. § A Tbj. a következő 65/G. §-sal egészül ki:

„65/G. § A 11/B. § a 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén is alkalmazható.”

136. § A Tbj.

a) 4. § r) pontjában a „az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság,” szöveg helyébe a „az állami adó- és vámhatóság,” szöveg,

b) 19. § (4) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint)” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 forint (napi összege 237 forint)” szöveg,

c) 39. § (1) bekezdésben az „s)-v)” szövegrész helyébe a „t)-v)” szöveg,

d) 39. § (2) bekezdésében az „s)-w)” szövegrész helyébe a „t)-w)” szöveg,

e) 54. § (2) bekezdés b) pontjában a „járulék” szövegrész helyébe „biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék” szöveg

lép

137. § Hatályát veszti a Tbj.

1. 11/A. §,

2. 16. § (3) bekezdésében az „s)” szövegrész,

3. 41. § (7) bekezdése,

4. 44. § (2) bekezdése,

5. 47. § (3) bekezdésében az „a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról,” szövegrész.

16. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

138. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

b) külön adózó jövedelmek közül

ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,

bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.”

17. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

139. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:

a) a munkaviszony;

b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -;

c) az a) pont alá nem tartozó, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;

f) az egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy között fennálló jogviszony;

g) állami projektértékelői jogviszony;

h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-f) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”

140. § Az Eat. 455. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:]

„d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.”

141. § Az Eat. 458. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő]

„c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.”

142. § Az Eat. 462. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.”

143. § Az Eat. a 462/G. §-t követően a következő alcímmel és 462/H. §-sal egészül ki:

„A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

462/H. § (1) Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, az e fejezet alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó, az e § szerinti adókedvezmény nélkül számított adókötelezettség összegével.

(3) Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.

(4) Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:

a) a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (a továbbiakban e § alkalmazásában: kedvezményezett adóév) kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;

b) a kifizető külső gyakorlóhelyként - kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogad a kedvezményezett adóévben;

c) a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt feltételek a kifizető tekintetében nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.

(6) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(7) E § alkalmazásában kutatás-fejlesztési tevékenység az Innovációs tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmény érvényesítése nem zárja ki az e fejezetben szabályozott más kedvezmények igénybevételét.”

144. § Az Eat. a következő 463/B. §-sal egészül ki:

„463/B. § Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe. Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.”

145. § Az Eat. 464. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/B. § (2) bekezdése és a 462/C. §-a szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.”

146. § Az Eat. a következő 464/E. §-sal egészül ki:

„464/E. § A 454. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.”

147. § Az Eat. 466. § 7. pont n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a pont a következő o) alponttal egészül ki:

(466. § E fejezet alkalmazásában:

7. munkaviszony:)

„n) a Független Rendészeti Panasztestület tagjának e jogviszonya,

o) az a)-n) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik;”

148. § (1) Az Eat. 466. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(466. § E fejezet alkalmazásában:)

„9. az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”

(2) Az Eat. 466. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:

(466. § E fejezet alkalmazásában:)

„10. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amely teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.”

149. § Az Eat. a következő 467/F. §-sal egészül ki:

„467/F. § A 462/H. § szerinti adókedvezményt 2016. július 1-jétől lehet érvényesíteni.”

150. § Az Eat. a következő 467/G. §-sal egészül ki:

„467/G. § A 464/E. § akkor alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a két évet.”

151. § Hatályát veszti az Eat. 462/C. § (3) bekezdésében az „A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.” szövegrész.

152. § Az Eat. a következő 467/H. §-sal egészül ki:

„467/H. § A 455. § (4) bekezdés d) pontja 2016. január 1-jétől alkalmazható.”

VII. FEJEZET

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

18. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

153. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a nyilvánosan működő részvénytársaságot, amely az (1) bekezdés b)-j) pontjaiban foglalt együttes feltételeknek megfelel.”

(2) Az Art. 6/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.”

154. § Az Art. 6/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki.”

155. § (1) Az Art. 6/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (3) bekezdés],

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (5) bekezdés],

c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. § (6) bekezdés],

d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben,

e) kényszertörlési eljárás alatt áll,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,

g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.”

(2) Az Art. 6/E. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti esetekben a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől, az f)-g) pontja szerinti esetben a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egyéves időtartamba a felszámolás, végelszámolás ideje nem számít bele.”

156. § (1) Az Art. 22/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ha az automataberendezés üzemeltetője olyan automataberendezés kapcsán tesz bejelentést, amelyre az automataberendezés korábbi üzemeltetője már bejelentést tett, és ezen bejelentéshez kapcsolódóan

a) az igazgatási szolgáltatási díj teljes összege megfizetésre, és

b) az automataberendezés gyártási száma bejelentésre

került.”

(2) Az Art. 22/D. §-a a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az automataberendezéseket az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(5) Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli, illetve a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást közvetlen adatlekérdezéssel valósítja meg.

(6) Az automataberendezések üzemeltetésével kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(7) A (4)-(5) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az automataberendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár köteles.”

157. § Az Art. 24/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. Az adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően az adószám csak akkor állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, illetve az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta, vagy a törlést az (1) bekezdés d) pontja szerint kezdeményező szerv ehhez hozzájárul.”

158. § Az Art. 24/C. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésére tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyre állította.”

159. § Az Art. 24/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adózó a 24/F. § (1) bekezdése szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet az adószám e § szerinti törléséről szóló határozat kiadmányozásáig visszaküldi az állami adó- és vámhatóságnak, akkor az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs helye. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig visszaküldi a 24/F. § (1) bekezdése szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet, vagy a visszaküldésről az állami adó- és vámhatóság a kiadmányozást követően szerez tudomást, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.”

160. § Az Art. 31. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 9. § (2) bekezdés f) pontját, valamint a (3) bekezdés d) és c) pontját, akkor az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.”

161. § Az Art. 31/B. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”

162. § (1) Az Art. 35. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:)

„d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő,”

(2) Az Art. 35. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha

a) a tag (részvényes) a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és

b) a részesedés átruházásakor a jogi személy - késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított - adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladja,

feltéve, hogy a tag (részvényes) a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

(8) A tagot (részvényest) a (7) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség nem terheli, ha a tag (részvényes) igazolja, hogy

a) a jogi személy a végrehajtható adótartozást a 24/C. § (5) bekezdés a) pontban foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy

b) a részesedés átruházását megelőzően - a jogi személyre vonatkozó anyagi jogszabályban előírt módon -

ba) sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,

bb) sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy

bc) a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a ba)-bb) alpont szerinti jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.

(9) Az adóhatóság a (7) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.”

163. § Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[(7) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról]

„m) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.”

164. § (1) Az Art. 54. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő 90 napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat az országos támogatási monitoring rendszerben rögzíti.”

(2) Az Art. 54. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adó megfizetésére a 35. § (7) bekezdése szerint kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.”

165. § Az Art. a következő 55/C. §-sal egészül ki:

„55/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint szolgáltat adatot az igénybevett kedvezmény támogatástartalmának összege alapján:

a) a 0,5-1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.

(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a 60 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(6) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

a) a 0,06-0,5 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) a 0,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

g) a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.”

166. § Az Art. 87. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság az ellenőrzés célját)

„g) a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó”

(ellenőrzéssel valósítja meg.)

167. § Az Art. 88. §-a a következő (6c) és (6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6c) A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni.

(6d) Ha a közúti fuvarozással járó tevékenység során a hatósági zár baleset vagy egyéb tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok miatt megsérült, vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről az állami adó- és vámhatóságot haladéktalanul értesíteni.”

168. § Az Art. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § Az utólagos, az ismételt, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó, valamint a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.”

169. § Az Art. a 119/A. §-t követően a következő alcímmel és 119/B. §-sal egészül ki:

„A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés

119/B. § (1) Az ellenőrzés tárgya annak megállapítása, hogy az ellenőrzés megindításáig már lezárult (egy vagy több) adómegállapítási időszakban az adózóra vonatkozó feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás a határozatban foglaltak szerint valósult-e meg. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására vonatkozó feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulása csak a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, valamint ismételt ellenőrzés keretében vizsgálható.

(2) Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgál minden olyan bizonylatot, igazolást és nyilvántartást, amelyre a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat megállapítást tett. Az adóhatóság csak olyan bizonylat, igazolás vagy nyilvántartás bemutatását kérheti, amelyről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy annak kiállítása, megőrzése, illetve vezetése a tényállás megvalósulásának feltétele, ha a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat arról is rendelkezett, hogy ez elegendő a tényállás megvalósulásának bizonyítására.

(3) Ha az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult, vagy a bekövetkezett tényállásváltozás érdemben nem érinti a rendelkező részben foglaltakat, határozatában arról is rendelkezik, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében melyik, az ellenőrzés megkezdéséig már lezárult egy vagy több adómegállapítási időszakra kötelezi az adóhatóságot a feltételes adómegállapítás. Az ellenőrzés megállapításáról hozott jogerős határozat az adóhatóságot köti, az abban foglaltaktól eltérni ezt követően meghozott határozatban nem lehet.

(4) A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzés megkezdésétől kezdődően az ellenőrzést lezáró határozat jogerőre emelkedéséig az adóhatóság a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében a feltételes adómegállapítás hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést nem indíthat.”

170. § Az Art. 132. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét.”

171. § (1) Az Art. 133. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint a b) pont alkalmazásakor határozatban közölni:

a) a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,

b) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

(6) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5) bekezdés b) pontjában említett pótlékra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(2) Az Art. 133. §-a a következő (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:

„(11) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb 200 000 forint összegű adótartozásra - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket - évente egy alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül.

(12) Ha az adózó a (11) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés esetében az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.”

172. § Az Art. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a kifizető által a magánszemélytől levont adó- és járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést - az adózó teljesítőképességéhez mérten - az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.”

173. § Az Art. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„144. § Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.) alkalmazza. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Ha az adózó vagy más személy a helyszíni végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. A végrehajtó a végrehajtási eljárás során jogosult - a vagyontárgy kétséget kizáró beazonosítása érdekében - a 98. § (1) bekezdése j) pontja szerinti mintavételre. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

174. § Az Art. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat, valamint a végrehajtási költségátalány az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.”

175. § Az Art. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha ugyanazt az ingóságot (ideértve az üzletrészt és az értékpapírt is) vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az állami adó- és vámhatóság, ennek hiányában az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást.”

176. § Az Art. 147. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Adók módjára behajtandó köztartozásnak a pályázat nyertese útján történő érvényesítése esetén a behajtást kérő köteles az adóhatóság felhívására a (3) bekezdés szerinti jutalék összegét megfizetni. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a jutalék összegének megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.”

177. § Az Art. 149. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Biztosítási intézkedés keretében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) a biztosítási intézkedést elrendelő végzésben meghatározott kötelezettség erejéig zárolhatja. A zárolt összeg felett az adózó rendelkezési joga a biztosítási intézkedés időtartama alatt szünetel.”

178. § Az Art. 150. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, ingatlan- illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is (kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti.”

179. § Az Art. Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára alcíme a következő 153/A. §-sal egészül ki:

„153/A. § (1) Ha az adóhatóság az adózóval szembeni végrehajtás során követelésfoglalást foganatosít, a 31/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére kötelezett, nyilatkozata szerint a végrehajtás alá vont adózótól számlát befogadó adóalany - ha az adóhatóságnak a Vht. 111. §-a alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét, annak teljesítése miatt nem ismeri el - köteles a követelés megszűnését az adóhatóság részére hitelt érdemlően igazolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás számla, a megfizetést igazoló bizonylatok, az adózók közötti beszámítás alkalmazásáról szóló dokumentumok, illetve ezen okiratok másolatának benyújtásával vagy más olyan módon történhet, amely a követelés megszűnését - a 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettségnek megfelelően - igazolja.

(3) Ha a 31/B. § (1) bekezdése alapján nyilatkozatot tett adóalany az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti vagy a Vht. 111. §-a szerinti nyilatkozattételt elmulasztja, az adóhatóság a 153. § szerint kötelezheti őt a követelés összege erejéig az adótartozás megfizetésére.”

180. § Az Art. 154. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a lefoglalt gépjárművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, illetve az adós a lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az nem fellelhető, az állami adó- és vámhatóság határozattal tárgykörözést rendelhet el. Az állami adóhatóság által elrendelt tárgykörözés kapcsán intézkedést foganatosító rendőri szerv a megtett intézkedésről, illetve annak eredményéről az állami adó- és vámhatóságot soron kívül értesíti.”

181. § (1) Az Art. 155. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az adóhatóság az adózó tulajdonát képező ingatlan végrehajtását mellőzheti, ha az ingatlant terhelő jelzálogjog miatt, annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható.”

(2) Az Art. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, illetve az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzését a (3a) bekezdés alapján mellőzi, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.”

(3) Az Art. 155. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az adóhatóság által megkeresés alapján folytatott végrehajtási eljárásban a végrehajtással érintett fizetési kötelezettség érvényesítése e törvény alapján a központi költségvetés vagy az állam javára történik, és ezt a tényt a megkeresés tartalmazza, akkor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok jogosultjaként az államot kell feltüntetni azzal, hogy bírósági és más hatósági eljárásokban a jogosult képviseletében az állami adó- és vámhatóság illetékes területi szerve jár el.”

182. § Az Art. 161. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az adók módjára behajtandó köztartozásra a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság 200 000 forintot nem meghaladó köztartozás esetén - a 150/A. és a 151. § szerinti intézkedéseken túl - kizárólag hatósági átutalási megbízást, illetve munkabérletiltást foganatosít a tartozás behajtása érdekében, ezek eredménytelensége esetén pedig a 161. § (5) bekezdése szerint jár el. Ha a 200 000 Ft-ot nem meghaladó köztartozás mellett az adózót adótartozás is terheli, az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményeket is foganatosíthat. Ha az eljárás során a jelzálogjog bejegyzését követően egyéb végrehajtási cselekmény foganatosításától eredmény nem várható, az adóhatóság a jelzálogjog fenntartása mellett a 161. § (5) bekezdésében írtak szerint jár el.”

183. § Az Art. következő 162/A. §-sal egészül ki:

„162/A. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámláján nyilvántartott, 100 000 forintot elérő tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.

(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az állami adó- és vámhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.

(3) A végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóság a 10 000 forintot meg nem haladó tartozást behajthatatlanság címén az adózó adószámlájáról véglegesen törli, ha a tartozás beszedése érdekében az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt fizetési számlájára benyújtott hatósági átutalási megbízás nem teljesült, vagy ilyen számla hiányában hatósági átutalási megbízás nem adható ki és a tartozás jövedelem-letiltás útján sem volt behajtható.

(4) A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladó, de 100 000 forintot el nem érő tartozást végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámlájáról véglegesen törli, ha a behajtás érdekében szükséges valamennyi intézkedést megtett.”

184. § (1) Az Art. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a költségekről - a végrehajtási költségátalány kivételével - végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.”

(2) Az Art. 163. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti költségátalány felszámításáról az adózót értesíti.”

185. § Az Art. 164. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi.”

186. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (19b) bekezdéssel egészül ki:

„(19b) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a 22/E. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”

(2) Az Art. 172. §-a a következő (20h) bekezdéssel egészül ki:

„(20h) Ha a fuvarozó az Art. 88. § (6c) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság a magánszemély terhére legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki.”

187. § Az Art. a következő 173/A. §-sal egészül ki:

„173/A. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdés alapján mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét - a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével - az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja.

(2) A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha

a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

(3) Ha a külföldi fuvarozó a 88. § (6b) bekezdésében foglalt előírásokat megszegve az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, akkor bármely a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.

(4) E §, valamint a 172. § (20h) bekezdése alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző

a) belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,

b) járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező magánszemély, valamint

c) az a) pont szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi magánszemély vezetője.”

188. § Az Art. 174/A. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám e § szerinti törléséről szóló határozat kiadmányozásáig teljesíti, akkor az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs helye. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig teljesíti a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét vagy annak teljesítéséről az állami adó- és vámhatóság a kiadmányozást követően szerez tudomást, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.”

189. § (1) Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) az automataberendezések üzemeltetőinek adókötelezettségével,

b) a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével,

c) az automataberendezések műszaki követelményeivel, üzemeltetésüknek és szervizelésüknek, valamint az automataberendezésekben rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásával,

d) a felügyeleti szolgáltatóval kapcsolatos követelményekkel és az automataberendezéshez kapcsolódó felügyeleti szolgáltatás minimális tartalmával, a hatósági árral és annak alkalmazási feltételeivel

kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

(2) Az Art. 175. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az Európai Unió állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő szabályozást.”

190. § Az Art. 176/H. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító valamennyi szolgáltatás ára.

(4) Ezen alcím és a 175. § (4a) bekezdés alkalmazásában üzemeltető a külön jogszabály szerint automataberendezések használatára kötelezett.”

191. § Az Art. 179. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti költségekről - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adóhatóság határozatában (végzésében) rendelkezik.”

192. § Az Art. a következő 181/C. §-sal egészül ki:

„181/C. § E törvény 52. § (12) bekezdésének és 7. számú melléklet 1-18. pontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5) történő hatályon kívül helyezése, valamint a Módtv.5-tel megállapított 7. számú melléklet 19. pontja a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 10-i 2015/2060/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

193. § (1) Az Art. a következő 218. §-sal egészül ki:

„218. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a Módtv.5 hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 132. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

(2) Az Art. 218. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit

a) a Módtv.5 hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) a Módtv.5 hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.”

(3) Az Art. 218. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 35. § (7)-(9) bekezdése a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetén alkalmazható.”

194. § Az Art. a következő 219. §-sal egészül ki:

„219. § Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. harmadik negyedévét követően minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.5 által megállapított 6/A. § (1a) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján.”

195. § Az Art. a következő 220. §-sal egészül ki:

„220. § Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. harmadik negyedévét követően minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 6/E. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján.”

196. § Az Art. a következő 221. §-sal egészül ki:

„221. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 24/F. § (7) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha az adózó adószámát az állami adó- és vámhatóság a Módtv.5-tel megállapított 24/F. § (7) bekezdés hatálybalépését megelőzően jogerősen törölte, az adózó 2016. december 31-ig kérheti az adószámtörlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelemhez az adózó, ha arra korábban nem került sor, köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet csatolni. Ha az adózó megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság jogerős végzésével még nem rendelte el, az adózó kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozatot visszavonja. Ha az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról vagy megsemmisítéséről az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén az állami adó- és vámhatóság - ha a kérelem alapján az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja - a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követő egy éven belül folytatja le.

(4) Az adószám törléséről rendelkező határozat (2) bekezdés szerinti visszavonása esetén az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki.”

197. § Az Art. a következő 222. §-sal egészül ki:

„222. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 55/C. §-a szerinti adatszolgáltatást első alkalommal a 2016. június 30-át követően igénybevett támogatásokról kell teljesíteni.

(2) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 174/A. § (3) bekezdését a hatályba-lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

198. § Az Art. a következő 223. §-sal egészül ki:

„223. § (1) Az adószámmal nem rendelkező adózó a 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett, adó feltételes megállapítását tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzés iránti kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz 2016. július 31-ig. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az ellenőrzést az adóhatóság a kérelem benyújtását követő két hónapon belül megindítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint az adózó kérelmére megindított ellenőrzés során az adóhatóság azt állapította meg, hogy a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra a tényállás megváltozása miatt nem kötelező, akkor az ellenőrzést lezáró határozatában megállapítja a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meghatározott ügylet keretében az adózó által 2015. december 31-ig megszerzett, a jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint adóköteles jövedelmet terhelő adót is. Az adót az adóhatóság a jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályok szerinti legalacsonyabb adómérték szerint állapítja meg.”

199. § (1) Az Art. 4. számú melléklete a 13. melléklet szerint módosul.

(2) Az Art. 7. számú melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

200. § Az Art.

1. 6/B. § (4) bekezdésében az „a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben 30 napon belül” szövegrész helyébe a „20 napon belül” szöveg,

2. 12. § (1) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében és 150. § (1) bekezdésében a „35. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „35. § (2) és (7) bekezdése” szöveg,

3. 22/E. § (1) bekezdésében az „Útdíjköteles gépjárművel végzett” szövegrész helyébe az „Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett” szöveg,

4. 24/A. § (2) bekezdésében a „Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti okból ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságnál nem kezdeményez.” szöveg,

5. 24/A. § (3) bekezdésében az „ellenőrzésnek. Ha” szövegrész helyébe az „ellenőrzésnek. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés d) pontja alapján került sor, a felfüggesztés abban az esetben szüntethető meg, ha a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul. Ha” szöveg,

6. 24/A. § (8) bekezdésében a „folytatta.” szövegrész helyébe a „folytatta. Az adószám akkor állapítható meg, ha az adószám felfüggesztésének oka már nem áll fenn, illetve ha az (1) bekezdés d) pontja alapján elrendelt felfüggesztés esetén a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője ehhez hozzájárul.” szöveg,

7. 24/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,” szöveg,

8. 24/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Áht. 53/A. § (3)-(4) bekezdésében” szöveg,

9. 24/B. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, valamint az „eljárást. Az adószám” szöveg helyébe az „eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll. Az adószám” szöveg,

10. 24/B. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-c) pontjaiban” szöveg,

11. 24/C. § (4) bekezdésében, (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében a „vezető tisztségviselő, vagy tag” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes” szöveg,

12. 24/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „tagi jogviszonnyal” szövegrész helyébe „tagi, részvényesi jogviszonnyal” szöveg,

13. 24/C. § (6) bekezdés b) pontjában a „vezető tisztségviselőként” szövegrész helyébe „vezető tisztségviselőként, vagy cégvezetőként” szöveg,

14. 24/C. § (9) bekezdésében a „vezető tisztségviselőjét, illetve tagját” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét” szöveg,

15. 31/B. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében az „1 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „100 000 forintot” szöveg,

16. 31/B. § (2) bekezdésében az „azon számlákról” szövegrész helyébe az „azon nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlákról” szöveg,

17. 35. § (2) bekezdés b) pontjában az „ajándék erejéig” szövegrész helyébe az „ajándék értékének erejéig” szöveg,

18. 132. § (1) bekezdésében a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.” szövegrész helyébe a „szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónem tekintetében sem.” szöveg,

19. 136. § (6) bekezdésében az „elsőfokú adóhatóság” szövegrész helyébe az „első fokon döntést hozó adóhatóság” szöveg,

20. 136/B. § (1) és (2) bekezdésében a „35. § (2) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe a „35. § (2) bekezdés f) pontja és (7) bekezdése” szöveg,

21. 153. §-ában a „felhívása ellenére a levonást” szövegrész helyébe a „felhívása ellenére a követelés fennállásról nem nyilatkozik, illetve a levonást” szöveg, valamint a „kötelezi a levonni” szövegrész helyébe a „kötelezi a követelés, illetve a levonni” szöveg,

22. 157. §-ában a „kikiáltási árnak” szövegrész helyébe a „becsértéknek” szöveg,

23. 160. § (4) bekezdés c) pontjában a „személyt” szövegrész helyébe a „személy fizetési kötelezettségét” szöveg, e) pontjában a „35. § (2) bekezdésének f) pontja” szövegrész helyébe a „35. § (2) bekezdés f) pontja és (7) bekezdése” szöveg,

24. 161. § (1) bekezdésében a „15 nap elteltével megkeresi” szövegrész helyébe a „15 nap elteltével elektronikus úton megkeresi” szöveg,

25. 161/A. § (2) bekezdésében a „10 000” szövegrész helyébe „50 000” szöveg,

26. 162. §-ban az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „önkormányzati adóhatóság” szövegek,

27. 164. § (6) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „4” szöveg,

28. 164. § (7) bekezdésében az „eljárás felfüggesztésének és szünetelésének” szövegrész helyébe a „eljárás felfüggesztésének, valamint az Art. 160. § (4) bekezdés d), illetve e) pontja szerinti szünetelésének” szöveg,

29. 172. § (9) bekezdésében a „magánszemély” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,

30. 174/A. § (1) bekezdésében a „nyilvánítását.” szövegrész helyébe a „nyilvánítását, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll.” szöveg,

31. 175. § (9) bekezdésében az „előterjesztését, továbbá” szövegrész helyébe az „előterjesztését, módosítását, kiegészítését és visszavonását, továbbá” szöveg,

32. 216. §-ában a „2016. július 1-jén” szövegrész helyébe „2017. január 1-jén” szöveg, valamint a „2016. június 30-a” szövegrész helyébe „2016. december 31-e” szöveg,

33. 4. számú melléklet A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól c. fejezet 2. pontjában a „nyilatkozatokat csatolja.” szövegrész helyébe „nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget az e melléklet 7. pont szerint megállapította.” szöveg,

34. 4. számú melléklet A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól c. fejezet 3. pontjában az „illetőségét igazolja” szövegrész helyébe, „illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét az e melléklet 7. pont szerint megállapította.” szöveg

lép.

201. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. 52. § (12) bekezdése,

2. 3. számú melléklet F) pontja,

3. 3. számú melléklet S) pontja,

4. 7. számú melléklet 1-18. pontja.

(2) Hatályát veszti az Art.

1. 148/A. § (2) bekezdésében a „Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével a” szövegrész,

2. 164. § (9) bekezdésében a „vagy a végrehajtás során hozott végzés”, valamint a „, illetve a végrehajtáshoz” szövegrészek.

19. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

202. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény a következő V/C. Fejezettel egészül ki:

„V/C. FEJEZET

IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRSASÁGI ADÓALAP-KEDVEZMÉNYEIRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI CSERÉJE

43/M. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény 29/A. § (29)-(30) bekezdése alapján érvényesítő adózó nevéről, székhelyéről, adóazonosító számáról az adóbevallás benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt.”

20. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény módosítása

203. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 5. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az „A megbízható adózó által” szövegrész helyett az „A megbízható adózó - ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot - által” szöveggel lép hatályba.

VIII. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

21. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

204. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”

(2) Az Szt. 3. § (5) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb;”

205. § Az Szt. 37. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)

„h) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.”

206. § Az Szt. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,

c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget,

d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,

e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,

ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.”

207. § Az Szt. 81. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

„b) a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét;”

208. § Az Szt. 85. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:)

„b) a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét;”

209. § Az Szt. 85. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)

„m) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet;”

210. § Az Szt. 91. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiegészítő mellékletben meg kell adni:)

„a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva;”

211. § Az Szt. 95/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„h) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.”

212. § Az Szt. III. Fejezete a következő alcímmel és 95/C. §-sal egészül ki:

„Nem pénzügyi kimutatás

95/C. § (1) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás, amelynél

a) az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

üzleti jelentésében - a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben - a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;

b) a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;

c) a b) pont szerinti politikák eredményei;

d) a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;

e) azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

(3) Ha a vállalkozás nem rendelkezik a (2) bekezdés b) pont szerinti politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.

(4) A nem pénzügyi kimutatásból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás legfőbb irányító (vezető), ügyvezető szerve és a felügyelő testület tagjai megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

(5) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti információkat a 134. § (5) bekezdéssel összhangban készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi kimutatása tartalmazza.”

213. § (1) Az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait:)

„e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott - és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott eredmény, ideértve az IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegeket is, amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet - az átsorolási módosítások kivételével - nem tartalmazhat. Az így keletkezett összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével;”

(2) Az Szt. 114/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját tőke megfeleltetési tábla a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:)

„b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is magában foglaló eredménytartalék összegének az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt - halmozott - nem realizált nyereség összegével csökkentett és a kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összegével növelt összege.”

214. § Az Szt. 114/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja.”

215. § Az Szt. 134. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél

a) az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan a 95/C. § szerinti nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

(6) Az (5) bekezdés szerinti mutatóértékeket a 117. § (2) bekezdés szerint kell meghatározni.”

216. § Az Szt. 154. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a céginformációs szolgálatnak megküldi.”

217. § Az Szt. 155. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.”

218. § Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)

„n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a 95/C. §, illetve a 134. § (5) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatást.”

219. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

f) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

220. § Az Szt. 177. § (45) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(45) A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit - kivéve a kapott (járó) osztalékot - és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket - ideértve az eredménytartalék igénybevételét is -, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni.”

221. § Az Szt. 177. §-a a következő (58)-(60) bekezdéssel egészül ki:

„(58) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a) pontját, 95/B. § (2) bekezdés h) pontját, 95/C. §-át, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 134. § (5) és (6) bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. § (5) bekezdés j) és n) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 175. § (2) bekezdés e) pontját, 1., 2., 4. és 5. mellékletét először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(59) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a) pontját, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. § (5) bekezdés j) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 1., 2., 4. és 5. mellékletét a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(60) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 155. § (7a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a Módtv. hatálybalépését követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.”

222. § Az Szt.

1. 2. számú melléklete a 15. melléklet szerint

2. 4. számú melléklete a 16. melléklet szerint

módosul.

223. § Az Szt.

1. 3. § (5) bekezdés 1. pontjában a „társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért” szövegrész helyébe az „üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért” szöveg;

2. 29. § (8) bekezdésében a „peresített követelésekből” szövegrész helyébe a „peresített követelésekből - a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti követelések kivételével -” szöveg;

3. 52. § (4) bekezdésében a „lehet leírni” szövegrész helyébe a „kell leírni” szöveg;

4. 81. § (2) bekezdés l) pontjában az „elengedett” szövegrész helyébe az „a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - elengedett” szöveg;

5. 83. § (3) bekezdésében a „fizetett (fizetendő)” szövegrész helyébe a „fizetendő (fizetett)” szöveg, továbbá az „a kölcsönök, bankbetétek” szövegrész helyébe az „a tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek” szöveg;

6. 84. § (3) bekezdésében az „eszközökből származó” szövegrész helyébe az „eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó” szöveg;

7. 85. § (1a) bekezdésében az „eszközök ráfordításaként” szövegrész helyébe az „eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként” szöveg;

8. 85. § (2) bekezdésében a „Fizetendő kamatok” szövegrész helyébe a „Fizetendő (fizetett) kamatok” szöveg;

9. 85. § (3) bekezdés v) pontjában az „értékpapírokhoz” szövegrész helyébe az „értékpapírokhoz és vásárolt követelésekhez” szöveg;

10. 97. § (1) és (2) bekezdésében az „évtől évtől” szövegrész helyébe az „évtől” szöveg;

11. 102. § (3) bekezdésében az „adózott eszközértéknek” szövegrész helyébe a „mérleg szerinti eszközértéknek”, továbbá az „egyszerűsített adózott eredménnyel” szövegrész helyébe az „adózott eredménnyel” szöveg;

12. 156. § (5) bekezdés j) pontjában az „és g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és h) pontjában” szöveg;

13. 163. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredményt” szövegrész helyébe az „egyszerűsített mérlegben kimutatott adózott eredményt” szöveg;

14. 163/A. § (3) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredmény” szövegrész helyébe az „adózott eredmény” szöveg;

15. 175. § (2) bekezdés c) pontjában a „tanács irányelv” szövegrész helyébe a „tanácsi irányelv” szöveg;

16. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „I. Hátrasorolt kötelezettségek” pontjában a „2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben” szövegrész helyébe a „2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” szöveg;

17. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” pont „1. Rövid lejáratú kölcsönök” alpontjában az „- ebből: az átváltozt5atható és átváltozó kötvények” szövegrész helyébe az „- ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények” szöveg;

18. 1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” pontjában a „7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben” szövegrész helyébe a „7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben” szöveg

lép.

224. § Hatályát veszti az Szt.

1. 3. § (10) bekezdés 3. pontja,

2. 25. § (8) bekezdésében, 45. § (3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében a „cégvásárlás esetén” szövegrész,

3. 45. § (4) bekezdésében az „a cégvásárlást követő” szövegrész,

4. 102. § (1) bekezdés első mondatában, 108. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített” szövegrész,

5. 5. számú melléklet 19. pontja.

22. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

225. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 4. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kamara)

„j) Szakértői véleményt alakít ki az adózás rendjéről szóló törvény 132. § (5b) bekezdése alapján az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén, a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozóan.”

23. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása

226. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésében a „bejegyzését követő” szövegrész helyébe a „bejegyzésének napját, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott napot követő” szöveg lép.

24. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény módosítása

227. § A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 4. § (2) bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az „e) azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a 154/A. § (1) bekezdése alapján mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.” szövegrész helyett az „e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.” szöveggel lép hatályba.

228. § A Módtv. 12. § (2) bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. § (55) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(55) A hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás - függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák -, az a biztosító, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák és a Diákhitel Központ Zrt. e törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított 9/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett.”

25. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása

229. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága esetében a projekttársaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke,

8. elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága esetében a projekttársaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 100%-a,”

(2) A Szit. tv. 2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. kereskedési nap: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom.”

230. § (1) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„c) létesítő okirata alapján a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 kereskedési napon belül legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át fizeti ki osztalékként;”

(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„e) társaságban együttesen az összes szavazati jog legfeljebb 10%-át gyakorolják biztosítók és hitelintézetek;”

(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„g) kizárólag törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál. E pont alkalmazása során a h) pont szerinti korlátozással kibocsátott részvénysorozat azonos tekintet alá esik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság más törzsrészvény sorozatával;

h) teljes jegyzett tőkéjéhez viszonyítottan legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke (közkézhányad), amelynek tulajdonosai egyenként - közvetve vagy közvetlenül - a sorozat össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják (a továbbiakban: közkézhányad-részesedési korlát), azzal, hogy amennyiben bármely részvényes a közkézhányad-részesedési korlátot meghaladó tulajdoni hányadot szerez, úgy ebben az esetben a (3a) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, és ezen részvényes a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb 5%-át gyakorolhatja;”

(4) A Szit. tv. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 3. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt közkézhányad-részesedési korlát teljesülése érdekében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényese a Tpt. 61. §-ában foglalt számítási szabályokat értelemszerűen alkalmazva köteles az általa, hozzátartozója, illetve az olyan jogi személy, amelyben a részvényes a Tpt. 5. § 84. pontja szerinti közvetett befolyással rendelkezik, által tulajdonolt részvények darabszámáról a szabályozott ingatlanbefektetési társaság igazgatósága részére naptári negyedévenként nyilatkozni. Amennyiben a részvényes nem teljesíti e kötelezettségét, vagy a nyilatkozatából az derül ki, hogy a részvényes átlépte a közkézhányad-részesedési korlátot, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság igazgatósága a tudomásra jutástól számított harminc napon belül köteles felszólítani az érintett részvényest a közkézhányad-részesedési korlát betartásához szükséges részvények eladására, aki ennek a felszólítás kézhezvételét követő legkésőbb három hónapon belül köteles eleget tenni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a szabályozott ingatlanbefektetési társaság jogosult a részvényes nevében és javára eladási megbízást adni a közkézhányad-részesedési korláton felüli részvények eladására. A részvények értékesítéséből származó bevétel a részvényest illeti, az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen költségek a részvényest terhelik.”

(5) A Szit. tv. 3. § (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)

„a) amely létesítő okirata alapján az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének 100%-át fizeti ki osztalékként, és”

(6) A Szit. tv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (3) bekezdés e) és h) pontja esetében a szavazati jogra vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben a Ptk. 3:260. § (1) bekezdése nem hivatkozható a fennmaradó részvények vonatkozásában.”

231. § (1) A Szit. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszközportfóliója az ingatlanokon kívül kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített tevékenységek végzéséhez szükségszerűen indokolt eszközöket, valamint látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott ingatlanbefektetési társaság, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. A mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó értékű eszköz beszerzése kizárólag a szabályozott ingatlanbefektetési társaság felügyelőbizottságának előzetes jóváhagyása után lehetséges.”

(2) A Szit. tv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság - a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződés kivételével - nem köthet olyan szerződést, nem vállalhat olyan egyoldalú kötelezettséget, amely

a) az osztalék kifizetését korlátozza,

b) az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít.”

232. § A Szit. tv.

1. 3. § (3) bekezdés f) pontjában a „tízmilliárd” szövegrész helyébe az „ötmilliárd” szöveg;

2. 3. § (7) bekezdés d) pontjában a „számviteli törvény” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)” szöveg;

3. 8. § (4) bekezdésében a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)” helyébe a „számviteli törvény” szöveg

lép.

26. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

233. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. A változást illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak.”

IX. FEJEZET

27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

234. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1-4., 6-8., 11-16., 18-21., 23-25., 28., 30-31. pontja , 4-12. §-a , 13. § (3)-(7) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)-(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)-(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52-53. §-a, 55-61. §-a, 66. § (3) és (4) bekezdése, 71-72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)-(7) bekezdése, 90. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108-116. §-a, 117. § (1)-(5) bekezdése, 118-122. §-a, 124-126. §-a, 128-129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132-133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139-146. §-a, 149-164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166-167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169-174. §-a, 176-221. §-a, 224. § (3)-(4) bekezdése, 225-256. §-a, 257. § (3)-(6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)-(3) bekezdése, 269-271. §-a, 277-279. §-a, 290. §-a, 340. § 1-2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)-(5) és (8)-(9) bekezdése, 349. § (2)-(3) bekezdése, 350-361. §-a, 362. § (1) bekezdése, továbbá a 9-10. melléklete nem alkalmazható.”

235. § A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő - jogszabályban meghatározott - tanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 1 éven belül. Az alapfokú szaktanfolyam elvégzése a felvétel napjától számított 2 éven belül kötelező. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.”

236. § (1) A NAV tv. 17/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr az e törvény szerinti közszolgálati pótlékra jogosult.”

(2) A NAV tv. 17/B. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék az idegennyelv-tudási pótlék.”

(3) A NAV tv. 17/B. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A Hszt. 123. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV tv. 20. §-ában meghatározott feltételek teljesülése ellenére sem léptethető elő a pénzügyőr a Hszt. 123. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.”

237. § A NAV tv. 17/C. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát - az a) pont tekintetében az (1a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„b) minősítése „elfogadhatatlan” fokozata alapján a munkaköre ellátására alkalmatlanná vált.”

238. § (1) A NAV tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Kttv. 63. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselő munkavégzése akkor nem megfelelő, ha a minősítése „elfogadhatatlan” fokozatú.”

(2) A NAV tv. 18. §-a a következő (8)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az I. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.

(9) A Kttv. 118. § (5) bekezdését a pályakezdő kormánytisztviselők tekintetében kell alkalmazni.

(10) A Kttv. 118. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályakezdőként kinevezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek a 3. fizetési fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a 3. fizetési fokozatba.

(11) A Kttv. 122. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV-hoz nem pályakezdőként kinevezett, illetve áthelyezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Ha e kötelezettségének a kormánytisztviselő nem tesz eleget, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.

(12) A Kttv. 122. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kttv. 122. § (3) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig magasabb fizetési fokozatba nem sorolható. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 19/G-19/H. § és a 20/A. § (1)-(3) bekezdés rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(13) A Kttv. 122. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett előmenetelére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

239. § A NAV tv. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormánytisztviselő - a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint - soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető.”

240. § (1) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]

„e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, szervezeti egység váltásához, vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, kormánytisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, ha az érintett minősítése - az általa betöltött munkakör alapján - „átlag alatti” fokozatú.”

(2) A NAV tv. 18/B. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr magasabb besorolású munkakörbe csak a beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett munkakör ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2b) A minősítésre alapozott alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéskor az érintettet a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül alacsonyabb besorolású munkakörben kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen munkakör a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a (4) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely is megváltoztatható, továbbá az érintett a NAV más szervéhez áthelyezhető.”

(3) A NAV tv. 18/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés c) és e)-g) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselő, az ügykezelő kinevezését, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely, illetve szolgálatteljesítési hely és a tartózkodási hely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a 2 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő esetében a másfél órát nem haladja meg.

(5) A (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, és az érintett megfelel az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.”

241. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan magasabb besorolású munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Az átirányítás a pénzügyőr rendfokozatát nem érinti.”

242. § A NAV tv. a 18/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Kinevezés, hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének feltétele

18/E. § A NAV Központi Irányításánál kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony a NAV alaptevékenysége körében kizárólag szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető. A NAV alaptevékenységének a foglalkoztatási és képesítési követelmények szempontjából az a tevékenység minősül, amit jogszabály a NAV feladatkörébe utal.”

243. § A NAV tv. „Előmenetel” alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:

„A munkakörök besorolása

19/F. § (1) A kormánytisztviselők, illetve a pénzügyőrök által betölthető munkakörök

a) a vezetői munkakörök,

b) I. besorolási osztályba tartozó munkakörök,

c) II. besorolási osztályba tartozó munkakörök.

(2) A vezetői munkakörök besorolási kategóriáit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az I. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 5, „A”, „B”, „C”, „D” és „E” jelölésű, a II. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 4, „A”, „B”, „C”és „D” jelölésű besorolási kategóriába lehet besorolni.

(4) Az egyes munkakörök besorolását a NAV vezetője - a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - a foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg. A munkakör értékelése során a munkakör szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.

(5) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti munkakörök besorolási kategóriáihoz rendelt fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, hivatásos munkakörök tekintetében a munkakörök besorolási kategóriáihoz és fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

A kormánytisztviselő és a pénzügyőr besorolása

19/G. § (1) A tervezett munkakörbe történő kinevezés előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója megvizsgálja, hogy az érintett rendelkezik-e a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, megfelel-e az alkalmassági és a munkakör betöltéséhez előírt egyéb követelményeknek, megállapítja a fizetési fokozat meghatározásához figyelembe vehető jogviszonyban töltött idejét, továbbá pénzügyőr esetében a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. Munkakörbe kinevezni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak azt lehet, aki megfelel a munkakör betöltésére előírt feltételeknek és a munkakör besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakörbe kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja az érintettet, megállapítja a fizetési fokozatát és pénzügyőr esetében a rendfokozatát. Ha a pénzügyőr viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a munkáltatói jogkör gyakorlója a pénzügyőrt a rendfokozatba kinevezi, előlépteti vagy kinevezésre, előléptetésre előterjeszti az arra jogosulthoz.

19/H. § A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt az 1. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a 20. § szerinti jogviszonyban eltöltött ideje alapján kell besorolni.

19/I. § (1) A vezetői munkakört betöltőt a 3. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a NAV-nál, illetve jogelődjeinél vezetői munkakörben eltöltött idő alapján kell besorolni.

(2) A nem vezetői munkakörből vezetői munkakörbe első alkalommal történő kinevezéskor az érintettet a vezetői munkakör 1. fizetési fokozatába kell besorolni.

(3) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr alacsonyabb vagy azonos vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintett fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr magasabb vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintettet az 1. fizetési fokozatba kell besorolni és a várakozási ideje újraindul.

(5) Ha a korábban vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a nem vezetői munkakörbe helyezést követően ismételten vezetői munkakörbe helyezik, illetve ha a korábban magasabb vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az alacsonyabb vezetői munkakörbe helyezését követően ismételten magasabb vezetői munkakörbe helyezik, a korábban ezzel azonos vagy magasabb vezetői munkakörben töltött valamennyi időt a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell venni.

19/J. § (1) Pályakezdőként kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony kizárólag „A” besorolási kategóriába sorolt munkakör betöltésére létesíthető. A pályakezdő az „A” besorolási kategória 1. fizetési fokozatába és - pénzügyőr esetében - rendfokozatába nevezhető ki.

(2) Nem pályakezdőként történő kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor az érintettet a betöltendő munkakör alapján kell besorolni. Fizetési fokozatát a 20. §-ban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A pénzügyőr rendfokozatát a fizetési fokozata alapján kell megállapítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított fizetési fokozathoz az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám, továbbá pénzügyőr esetén nincs rendfokozat hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A pénzügyőr az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat szerinti rendfokozatba nevezhető ki.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje alapján arra jogosultságot nem szerez.

Előmenetel

20. § (1) A kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a közszolgálati, illetve a hivatásos pályán - a törvényben meghatározott feltételek mellett - belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és a pénzügyőrök tekintetében rendfokozatban, továbbá a magasabb besorolású munkakör eléréséhez.

(2) Az előmenetel általános feltételei:

a) az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, ha az adott munkakörben az előírásra kerül,

c) a fizetési fokozatra előírt várakozási idő kitöltése,

d) a magasabb besorolású munkakör ellátáshoz szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák.

20/A. § (1) A fizetési fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani.

(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

(4) A kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt fizetési fokozatban előre kell sorolni, ha

a) a várakozási idő eltelt, és

b) az előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, és

c) a legutolsó teljesítményértékelés eredménye legalább „átlagos”.

(5) A pénzügyőrt a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén magasabb rendfokozatba is elő kell léptetni, ha az új fizetési fokozathoz a viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozat tartozik.

(6) Ha az érintett a (4) bekezdésben meghatározott valamely feltételt nem teljesítette, magasabb fizetési fokozatba nem sorolható, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba nem léptethető elő.

(7) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a feltétel teljesülését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt - az (5) bekezdés szerinti esetben - magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.

(8) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a 32/Y. § (1) bekezdése szerinti soron következő, legalább „átlagos” eredményű teljesítményértékelését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt - az (5) bekezdés szerinti esetben - magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.

(9) Ha az érintett a (4) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel egyikét sem teljesítette, úgy az időben később teljesült feltétel tekintetében alkalmazható a (7), illetve a (8) bekezdés.

(10) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a 32/D. § (1) bekezdés d) pont alkalmazásával eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.

20/B. § (1) A magasabb besorolású munkakörbe a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr akkor nevezhető ki, ha rendelkezik annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételekkel, valamint az utolsó minősítése eredménye legalább „jó”.

(2) Ha a magasabb besorolású munkakörbe kinevezett kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr megállapított fizetési fokozatához a magasabb besorolású munkakör besorolási kategóriájában nincs szorzószám hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

20/C. § (1) A pénzügyőr soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel rendelkezik, továbbá az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésre, előléptetésre a besorolási kategórián belül egy alkalommal kerülhet sor.

(3) A kijelölt miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba és ezzel együtt magasabb fizetési fokozatba léptetheti elő a pénzügyőrt, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőrt az adott rendfokozathoz tartozó legalacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni.

(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, illetve egyidejűleg magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, vagy a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

(6) Ha a pénzügyőrt alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, és az új munkakör besorolási kategóriájához rendelt fizetési fokozata szerinti rendfokozata alacsonyabb a viselt rendfokozatánál, a pénzügyőr továbbra is a magasabb rendfokozat viselésére jogosult.”

244. § A NAV tv. 20/D. §-23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/D. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.

(2) A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, időpótlékból, közszolgálati pótlékból és - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - egyéb illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3) Az alapilletmény, az időpótlék és a közszolgálati pótlék együttes összegének legalább a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.

(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. besorolási osztályba kell besorolni (a továbbiakban együtt: besorolási osztály).”

21. § (1) Az alapilletmény a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és az illetményalap szorzata.

(2) Az alapilletmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 1. számú melléklet, a vezetői munkakört betöltők tekintetében a 3. számú melléklet határozza meg.

22. § (1) Az időpótlék a köz szolgálatában eltöltött, a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyban (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati jogviszony) eltöltött 10. évtől kezdődően a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt megillető, a szolgálati jogviszonyban eltöltött további 5 évenként növekvő mértékű, az illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. Az időpótlék mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) E § alkalmazásában szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni:

a) a NAV-nál és jogelődeinél kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,

b) más költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, továbbá közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt, ha a NAV-nál a kormányzati szolgálati jogviszony vagy a hivatásos szolgálati jogviszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlen kinevezéssel jött létre.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének időtartama, illetve az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.

23. § (1) A közszolgálati pótlék a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a jogviszony létesítésével vállalt többletkötelezettségek, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a hivatásos munkakörrel járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét e törvény végrehajtási rendelete az illetményalap 50-650%-a közötti mértékben állapítja meg.

(2) A közszolgálati pótlék mértékének megállapításánál

a) a feladatellátás sajátosságaiból adódó valós és rendszeresen jelentkező kockázatot, ide értve akár az életet, testi épséget, egészséget érintő kockázatot is,

b) a munkavégzés külső körülményeit,

c) a feladat ellátásához kapcsolódó belső körülményeket, a belső eljárási szabályok szigorúságát, kötöttségét,

d) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket,

e) pénzügyőrök tekintetében az a)-d) pontokon túl a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát, továbbá a más kényszerítőeszközök alkalmazásának lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát

kell figyelembe venni.”

245. § A NAV tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § Az illetményelemek - ide nem értve a 26/A-26/B. § szerinti illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a fizetési fokozat változása során, alacsonyabb vagy magasabb besorolású munkakörbe kinevezés esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetményét újra meg kell állapítani.”

246. § A NAV tv. 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmai tanácsadó, illetve a szakmai főtanácsadó az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetmény

a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,

b) 75%-ára jogosult a központi szervnél.

A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel rendelkező és vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.”

247. § A NAV tv. 31/B. §-t megelőző alcíme és a 31/B. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Végkielégítés

31/B. § (1) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: kilenchavi,

i) harminc év: tízhavi

illetményének megfelelő összeg.

(2) A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.

(3) E § alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A végkielégítésre egyebekben a Kttv., illetve a Hszt. végkielégítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

248. § (1) A NAV tv. 32/K. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2 évig terjedő jogviszonyban töltött idő után 3 munkanap,

b) 3-8 év jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,

c) 9-16 év jogviszonyban töltött idő után 7 munkanap,

d) 17-24 év jogviszonyban töltött idő után 9 munkanap,

e) 25-31 év jogviszonyban töltött idő után 11 munkanap,

f) 32-39 év jogviszonyban töltött idő után 12 munkanap,

g) 40 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 13 munkanap.

(3) A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2-12 éves jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,

b) 13-28 éves jogviszonyban töltött idő után 8 munkanap,

c) 29 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 10 munkanap.”

(2) A NAV tv. 32/K. § (4a)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyban eltöltött idejét a 20. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani.

(5) Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság az érintettnek abban az évben jár először, amelyben a (2)-(4) bekezdésben meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.”

249. § A NAV tv. 32/O. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság után az érintettnek az illetmény nélküli szabadság lejártáig terjedő időre járó szabadságát egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdődően kell kiadni.

(7) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (6) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított 60 napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.”

250. § A NAV tv. 32/Y. § a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az értékelést tárgyév február 15-ig meghatározott teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni. Az értékelés eredményeként a teljesítmény „kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatú lehet. Az érintett a teljesítményértékelésre észrevételt tehet.

(1b) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni belső áthelyezés, illetve szervezeti egység váltás esetén, valamint akkor is, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr munkaköre év közben megváltozik. Ilyen esetben a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kell kitűzni és a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni. Nem kell új teljesítménykövetelményt kitűzni, ha a szervezeti egység váltás nem jár a munkakör megváltozásával.

(1c) Az (1b) bekezdéstől eltérően nem lehet a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kitűzni és tárgyévi teljesítményértékelést készíteni, ha a belső áthelyezéstől, illetve a szervezeti egység váltástól vagy a munkakör év közbeni változásától számítva az év végéig 3 hónapnál kevesebb idő van hátra. Ilyen esetben az évközi teljesítményértékelés minősül tárgyévi teljesítményértékelésnek.

(1d) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján - ha az érintettnek a tárgyévben az értékelést közvetlenül megelőző legalább 3 egybefüggő hónap teljesítménye értékelhető - év közben is végezhető teljesítményértékelés, ha a munkakörre való alkalmatlanság merül fel. Ilyen esetben a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására sor kerül-e, ide nem értve az (1e) bekezdés szerinti esetet.

(1e) Ha az (1d) bekezdés szerinti eljárás következtében a (4) bekezdés szerinti minősítés alapján a 18/B. § (2) bekezdés e) pontja szerinti belső áthelyezésre, alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezésre vagy szervezeti egységváltásra kerül sor, úgy a tárgyév hátralévő része tekintetében az (1b) és (1c) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”

251. § (1) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)

„b) a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása 6 hónaptól 2 évig terjedő időre,”

(2) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)

„d) visszavetés egy fizetési fokozattal 1 évtől 2 évig terjedő időre,”

(3) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)

„h) kizárólag nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont esetében eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés 1 évtől 2 évig terjedő időre,”

(4) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A fegyelmi büntetések (3) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fegyelmi büntetés súlyosságát.

(3b) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra történő visszavetés fegyelmi büntetéssel nem jár együtt fizetési fokozatban történő visszasorolás.”

(5) A NAV tv. 33/G. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét a visszavetett fokozatban, illetve a megállapított idő eltelte után a 19/G-19/I. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.

(7a) Ha a visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtott rendelkezik 2016. július 1-jei hatállyal megállapított korrekciós díjjal, a (7) bekezdés alkalmazása nem érinti az érintett részére megállapított és a fegyelmi büntetés kiszabásakor nyilvántartott korrekciós díjat.”

(6) A NAV tv. 33/G. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 19/G-19/I. §-a szerinti besorolás alapján kell megállapítani.”

(7) A NAV tv. 33/G. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (8b)-(8c) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazása során az új munkakörnek meg kell felelnie az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának és az érintettnek meg kell felelnie - ha van - az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.

(8b) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor az érintettet - a munkavégzési hely, szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül vagy kizárólag a település területén belüli megváltoztatásával - a szervezeti egységen belüli - ha a szervezeti egysége főosztályon belül működő osztály, úgy a főosztályon belüli - üres vagy átmenetileg be nem töltött, a büntetés kiszabásakor betöltött munkakörnél egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú munkakörben kell a büntetésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen munkakör hiányában az érintett eredeti munkakörét kell ideiglenesen, a büntetésnek megfelelő időtartamban - az állománytáblázat módosítása nélkül - egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolású kategóriájúnak minősíteni, és az érintett számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt kell folyósítani.

(8c) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor a pénzügyőr továbbra is az eredeti munkaköréhez és fizetési fokozatához rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.”

252. § A NAV tv. 33/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől a fegyelmi büntetés végrehajtásáig, továbbá az a)-g) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés], a végrehajtástól az a)-g) pont szerinti ideig:

a) a 33/G. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;

b) a 33/G. § (3) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időtartamának elteltéig;

c) a 33/G. § (3) bekezdés e), g) és j) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig;

d) a 33/G. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott büntetésnél az alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés időtartamának elteltéig,

e) a 33/G. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig;

f) a 33/G. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig;

g) a 33/G. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.”

253. § A NAV tv. 34/Y. § (1) bekezdése a következő k)-r) ponttal egészül ki:

(E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:)

„k) állománytáblázat: a NAV szerveinek szervezeti egységeit, az adott szervnél betölthető munkaköröket, azok besorolását, továbbá a hivatásos munkakörök tekintetében az azokban rendszeresített rendfokozatokat meghatározó dokumentum,

l) szervezeti állománytáblázat: a NAV egészére vonatkozó, a NAV valamennyi szervének állománytáblázatát magában foglaló összesített állománytáblázat,

m) alacsonyabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakörhöz képest alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik,

n) alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is,

o) azonos vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött munkakör besorolási kategóriájával,

p) azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;

q) magasabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;

r) magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is.”

254. § A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Illetmény alatt az alapilletmény, az időpótlék, a közszolgálati pótlék, továbbá az idegennyelv-tudási pótlék, valamint a korrekciós díj együttes összegét kell érteni:

a) az érvénytelenség jogkövetkezményeire,

b) a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására,

c) az átirányításra,

d) a jubileumi jutalom mértékére,

e) a túlmunkára,

f) a tanulmányi célú mentesítésre,

g) a fegyelmi és a kártérítési felelősségre,

h) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függő bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre,

i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére,

j) a végkielégítésre

vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.”

255. § A NAV tv. 34/Y. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 22. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában közvetlen kinevezés, ha az érintett jogviszonya a NAV-nál a 22. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervnél fennálló jogviszonyának megszűnését követő első munkanapon jön létre.”

256. § A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

„m) az egyes munkakörökben a közszolgálati pótlék mértékét.”

257. § A NAV tv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az alábbi 99/A-99/N. §-sal egészül ki:

„99. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 118. § (2) bekezdése alapján a pénzügyőr részére 2012. január 1-jét megelőzően adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a pénzügyőr 2015. július 1-jét követően is jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alapján tanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, a főtanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezetői illetmény

a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,

b) 75%-ára jogosult a központi szervnél.

A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezetői munkakört betöltő pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(3) A pénzügyőrt az (1) bekezdés szerinti cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha a pénzügyőrrel szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést szabott ki.

99/A. § (1) A NAV vezetője legkésőbb 2016. július 5-ig megállapítja az egyes NAV szervek 2016. július 1-jétől hatályos állománytáblázatát.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2016. július 15-ig - az (1) bekezdés szerint meghatározott állománytáblázat keretei között - megállapítja a kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos munkakörét.

(3) A munkakör (2) bekezdés szerinti meghatározásával egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója - e törvény 2016. július 1-jétől hatályos rendelkezéseire figyelemmel - 2016. július 1-jei hatállyal megállapítja:

a) a kormánytisztviselő, pénzügyőr által betöltött munkakör besorolási osztályát és besorolási kategóriáját,

b) az a) pont szerint megállapított munkakörben a fizetési fokozat szempontjából a 20. § szerint figyelembe vehető időt és ennek figyelembevételével az érintett fizetési fokozatát,

c) a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi időpontját azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

d) az időpótlék szempontjából a 22. § szerint figyelembe vehető időt,

e) a korábbi rendszeres díjazás, valamint a hatályos rendszeres díjazás összegét,

f) a 99/D. § (5) bekezdés szerinti korrekciós díj összegét, ha annak megállapítására sor kerül,

g) a pénzügyőr rendfokozatát.

(4) A besoroláskor meg kell állapítani azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között jogosult. Az így megállapított illetmény 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között csak abban az esetben módosítható, ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkaköre 2016. július 1-jét követően változik.

(5) Az e törvény hatálybelépésekor vezetői munkakört betöltőknek meg kell állapítani az vezetői munkakörben eltöltött ideje alapján a vezetői fizetési fokozatát, az adott fizetési fokozatban várakozási időként figyelembe vehető időt, valamint a következő fizetési fokozatba előresorolás várható időpontját.

(6) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jétől érvényes munkaköri leírását 2016. július 31-ig kell elkészíteni.

(7) Ha a pénzügyőrnek a (3) bekezdés szerinti besorolásakor a rendfokozata alacsonyabb lenne a 2016. június 30-án viselt rendfokozatánál, akkor rendfokozata nem változik, továbbra is a korábbi rendfokozatának viselésére jogosult. A pénzügyőr rendfokozata mindaddig nem változik, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a viselt rendfokozatával.

99/B. § (1) A 99/A. § szerinti munkáltatói intézkedés nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek.

(2) A 99/A. § (2)-(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen szolgálati panasznak nincs helye.

(3) A 99/A. § (2)-(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a közléstől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetet kizárólag téves, a törvény előírásainak meg nem felelő munkáltatói intézkedés jogcímén lehet előterjeszteni.

(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

99/C. § A 99/A. § alkalmazásában:

a) korábbi rendszeres díjazás: a kormánytisztviselő, a pénzügyőr részére e törvény 2016. június 30-án hatályos rendelkezései alapján megállapított, a 2016. június 30-án hatályos 25. § szerinti illetményeltérítéssel számított alapilletmény, illetménykiegészítés, rendszeres pótlékok (vezetői pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, veszélyességi pótlék), a 2016. június 30-án hatályos 98/O. § szerint megállapított és nyilvántartott illetménykülönbözet, a 86/A. § szerint megállapított és nyilvántartott kompenzációs díj, a garantált bérminimumra történő kiegészítés, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a rendfokozati illetmény együttes összege, személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében a személyi illetmény 2016. június 30-án hatályos összege,

b) hatályos rendszeres díjazás: a 2016. július 1-jén a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,

c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.

99/D. § (1) 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményére a II. fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) 2016. július 1-jén valamennyi kormánytisztviselő és pénzügyőr részére biztosítani kell az illetményemelkedést a (3)-(11) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(3) A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 30%.

(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 15%.

(5) Ha a hatályos rendszeres díjazás nem biztosítja a (3)-(4) bekezdés szerinti illetményemelkedést, akkor az érintett a hatályos rendszeres díjazásra jogosult azzal, hogy a 2016. július 1-jétől megállapított illetménye és a korábbi rendszeres díjazása közötti emelkedés mértéke

a) a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 15%-ot,

b) a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 10%-ot

el kell, hogy érje. Ha az így megállapított illetmény magasabb, mint a hatályos rendszeres díjazás, akkor a kettő közötti különbözetet korrekciós díjként kell nyilvántartani és folyósítani.

(6) Ha a hatályos rendszeres díjazás a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 30%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 30%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(7) Ha a hatályos rendszeres díjazás a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 15%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 15%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2016. július 1-jét megelőzően létesült és 2016. július 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. június 30-án került volna sor.

(9) A (8) bekezdéstől eltérően, ha az érintett 2016. július 1-jét követően történt magasabb besorolású munkakörbe kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történt átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (8) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, korrekciós díjként kell folyósítani.

(10) Ha az érintett illetménye a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés alapján került megállapításra, majd azt követően a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően betöltött munkakörrel azonos vagy annál alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, illetményét a 19/G-19/I. § szerinti besorolása alapján kell megállapítani, azzal, hogy részére a továbbiakban a (5) bekezdés szerinti korrekciós díjat ismételten folyósítani kell.

(11) A (4)-(5) és (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

99/E. § A 2016. június 30-án személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos illetménye megállapítása tekintetében a 99/A. § -99/D. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az érintett 2016. június 30-án hatályos személyi illetménye meghaladja a hatályos rendszeres díjazást, illetményét az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. VII. törvény) módosításai nem érintik.

99/F. § Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr által 2016. július 1-jén betöltött munkakör besorolási kategóriájához az érintett részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

99/G. § (1) A 2016. június 30-án címzetes címmel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr fizetési fokozatát 2016. július 1-jei hatállyal az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) a címzetes vezető-tanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 4. fizetési fokozatába,

b) a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 7. fizetési fokozatába,

c) a címzetes vezető-főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,

d) a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az II. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,

kell besorolni.

(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a jogviszonyban töltött idő alapján eléri az (1) bekezdés szerinti fizetési fokozatot, további előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.

(3) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr jogviszonya 2016. június 30-ig nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői munkakörére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

99/H. § (1) A 2016. július 1-jén folyamatban lévő fegyelmi ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

(2) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi büntetés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.

(3) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos

a) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre fegyelmi büntetés esetében a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményt, és egyúttal annak összegét - a fegyelmi büntetés még hátralévő hatályának időtartamára - a fegyelmi büntetésre tekintettel a 2016. június 30-ával járó illetmény és a fegyelmi büntetés hiányában az érintettet megillető illetmény (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: elvi illetmény) közötti különbözetnek az elvi illetményhez viszonyított arányában kell csökkenteni az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét;

b) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni;

c) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(4) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15- e után jogerőssé váló (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében 2016. július 1-jétől a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(5) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de a 34/D. §-ra figyelemmel jogerős

a) a személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg - ha arra még nem került sor - a 99A-99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét, azzal, hogy esetében a 99/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás alatt a 99/E. § (2) bekezdése szerinti korábbi besorolás szerinti illetményt kell érteni.

b) címtől való megfosztás fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg - ha arra még nem került sor - a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával - az adott címre tekintet nélkül - kell megállapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét.

(6) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés a) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig - az (5) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazása mellett - a személyi illetményt vissza kell vonni.

(7) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés b) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával - az adott címre is figyelemmel - megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott és 2016. július 1-jén még hatályos, vagy 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de jogerős, vagy 2016. július 15-e után jogerőssé váló 33/G. § (4)-(5) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében a (3)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

99/I. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. június 30-án hatályos 32/K. § (2)-(3) bekezdése alapján megállapított pótszabadsága nem csökkenthető, arra mindaddig jogosult, amíg a 2016. július 1-jétől hatályos 32/K. § (2)-(3) bekezdése alapján hosszabb tartamú pótszabadságra nem szerez jogosultságot.

99/J. § (1) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a rendelkezés hatálybalépését követően közölt felmentések tekintetében kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel 2016. július 1-jei hatállyal megállapított 32/O. § (6)-(7) bekezdését azokban az esetben kell először alkalmazni, amikor az illetmény nélküli szabadság 2016. július 1-jét követően telik le.

(3) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 32/Y. § (1a) bekezdését 2016-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értékelést a NAV Mód. VII. törvény hatálybalépése előtt meghatározott egyéni teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni.

99/K. § A 2016. július 1-jét követően létesített jogviszony esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a jogviszony létesítése 2016. június 30-án történt volna.

99/L. § (1) E törvény alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehet előresorolni, abban az esetben, ha a fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jén jogviszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz és vezetői fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt letelne, a fizetési fokozatra előírt várakozás ideje a 2018. január 1-jéig hátralévő időtartammal meghosszabbodik.

99/M. § (1) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között a kormánytisztviselő és a pénzügyőr illetményére a II. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2017. január 15-ig megállapítja azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr - amennyiben munkaköre nem változik - 2017. január 1. és 2017. december 31. között jogosult.

(3) 2017. január 1-jén a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 35%-ot.

(4) 2017. január 1-jén a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 20%-ot.

(5) Az a kormánytisztviselő és pénzügyőr, akinek a hatályos rendszeres díjazása nem éri el a részére a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményt, továbbra is a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a hatályos rendszeres díjazás összege közötti különbözetet kompenzációs díjként kell folyósítani.

(6) Annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása eléri vagy meghaladja a részére 2016. július 1-jei hatállyal megállapított illetményt, de az illetményemelkedése

a) nem vezetői munkakört betöltők esetében a 35%-ot,

b) vezetői munkakört betöltők esetében a 20%-ot

nem haladja meg, a hatályos rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.

(7) Annak a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 35%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 35%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) Annak a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 20%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 20%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(9) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjat annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek lehet csak megállapítani, aki a 99/D. § (5) bekezdése alapján 2016. július 1. és 2016. december 31. között korrekciós díjra volt jogosult, és a kompenzációs díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi korrekciós díj mértékét.

(10) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjra a 99/D. § (9)-(10) bekezdés szerinti szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(11) A (4)-(6) és (8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

(12) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2017. január 1-jét megelőzően létesült és 2017. január 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét e § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. december 31-én került volna sor.

(13) A 2016. december 31-ét követően létesített kormányzati szolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszony esetén az illetményt e §-ban foglalt szabályok alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a kormányzati szolgálati, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony 2017. január 1-jét megelőzően jött volna létre.

(14) E § alkalmazásában

a) korábbi rendszeres díjazás: a 99/C. § a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás,

b) hatályos rendszeres díjazás: 2017. január 1-jén a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,

c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.

99/N. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2018. január 1-jét követően az e törvény szerinti illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére megállapított kompenzációs díj összegét 2018. január 1-jétől megfelelően csökkenteni kell

a) az illetményalap összegének megváltozása,

b) a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve a közszolgálati pótlékra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása,

c) magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés,

d) 31/A. § szerinti címadományozás,

e) magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakörbe történő kinevezés,

f) fizetési fokozatban történő előresorolás

esetén.

(3) Ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére 2017. január 1-jével kompenzációs díj kerül megállapításra és 2017. december 31-ét követően vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe, alacsonyabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, a 21-23. § alapján kell besorolni és az illetményét megállapítani azzal, hogy részére a (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően nyilvántartott kompenzációs díj összegét is folyósítani kell.”

258. § A NAV tv. 1-5. számú melléklete helyébe e törvény 17-21. melléklete lép.

259. § A NAV tv.

1. 17/E. § (5) bekezdésében a „20. §-nak megfelelően” szövegrész helyébe a „19/G-19/H. §-nak megfelelően” szöveg,

2. 18. § (1) bekezdésében a „80-82. §-a” szövegrész helyébe a „69. § (2) bekezdése, 80-82. §-a” szöveg, a „119-121. §-a” szövegrész helyébe „119-121. §-a, 122. § (1) és (5)-(6) bekezdése” szöveg,

3. 18/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „más munkakörbe” szövegrész helyébe az „azonos besorolású más munkakörbe” szöveg,

4. 18/B. § (3) bekezdésében az „azonos, vagy a végzettségének megfelelő más” szövegrész helyébe az „azonos besorolású” szöveg,

5. 18/B. § (7) bekezdésében a „(2) bekezdés c)-g) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)-f) pontjában, a (2b)” szöveg,

6. 19/E. § b) pontjában a „20. § szerinti” szövegrész helyébe a „19/G-19/H. § szerinti” szöveg,

7. 26. § (2) bekezdésében a „kell besorolni” szövegrész helyébe a „, az általa betöltött munkakör alapján kell besorolni” szöveg,

8. 31/A. § (1) bekezdésében a „15%-át” szövegrész helyébe a „10%-t” szöveg,

9. 31/A. § (4) bekezdésében a „címet „kevésbé felelt meg” minősítés” szövegrész helyébe a „címet „átlagos” vagy azt el nem érő” minősítés” szöveg,

10. 32/D. § (1) bekezdés e) pontjában a „rendfokozatban történő” szövegrész helyébe az „eggyel magasabb rendfokozatba” szöveg,

11. 32/Y. § (2) bekezdésében az „öt év kivételével” szövegrész helyébe az „5 év kivételével” szöveg, az „ötévente” szövegrész helyébe az „5 évente” szöveg, a „magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt” szövegrész helyébe a „magasabb besorolású munkakörbe helyezés előtt, illetve a 31/A. § szerinti szakmai cím adományozása előtt” szöveg, a „kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg, illetve nem felelt meg fokozatba” szövegrész helyébe a „„kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatba” szöveg, a „két év” szövegrész helyébe a „2 év” szöveg, az „egy éve” szövegrész helyébe az „1 éve” szöveg,

12. 32/Y. § (3) bekezdésében a „magasabb besorolási fokozatba sorolás” szövegrész helyébe a „magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés” szöveg,

13. 32/Y. § (4) bekezdésében a „teljesítményértékelése alapján az állapítható meg, hogy feladatait nem, vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette” szövegrész helyébe a „a teljesítményértékelés eredménye „átlag alatti” vagy „elfogadhatatlan”” szöveg,

14. 34/Y. § (5) bekezdés d) pontjában az „alapilletmény és rendfokozati illetmény” szövegrész helyébe az „alapilletmény, közszolgálati pótlék és időpótlék” szöveg,

15. a 11. számú melléklet 7. pontjában a „Kiemelkedő (5), Átlag feletti (4), Átlagos (3), Átlag alatti (2), Nem kielégítő (1)]” szövegrész helyébe „Kivételes (5), Jó (4), Átlagos (3), Átlag alatti (2), Elfogadhatatlan (1)], 9. pontjának felsorolásában az „1. Kiválóan megfelelt, 2. Megfelelt, 3. Kevésbé felelt meg, 4. Nem felelt meg” szövegrész helyébe „1. Kivételes, 2. Jó, 3. Átlagos, 4. Átlag alatti, 5. Elfogadhatatlan” szöveg

lép.

260. § Hatályát veszti a NAV tv.

1. 16/F. § (1) bekezdés „, továbbá e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. szerint írásbeliséghez kötött” szövegrész,

2. 17/B. § (6) bekezdése,

3. 17/D. § (4) bekezdésében a „a 25. § szerinti illetményeltérítésre,” szövegrész,

4. 17/D. § (5) és (8) bekezdése,

5. 17/E. § (1)-(2) bekezdése,

6. 17/I. § „valamint a 32/J. § (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére” szövegrész,

7. 18/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „soron” szövegrész,

8. 24-25. §-a,

9. 26/B. § (3)-(4) bekezdése,

10. 26/B. § (5) bekezdésében az „és (3)” szövegrész,

11. 29. § (4) bekezdése,

12. 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „42. § (8) bekezdése” szövegrész,

13. 32/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „besorolási, illetve” szövegrész,

14. 33/G. § (3) bekezdés c) és i) pontja,

15. 33/G. § (4) bekezdés a) pontja,

16. 34/W. § (10) bekezdés c) pontja,

17. 86/A. §,

18. 98/A-98/B. §,

19. 98/C. § (2)-(3) bekezdés,

20. 98/D. §,

21. 98/F-98/G. §,

22. 98/I-J. §,

23. 98/L-M. §,

24. 98/O. §,

25. a 6. és 7/A. számú melléklete.

X. FEJEZET

TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS

261. § (1) Hozzájárulás-köteles az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. pontja szerinti szolgáltatás (a továbbiakban: hozzájárulás-köteles szolgáltatás) ellenérték fejében történő nyújtása.

(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet.

(3) A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás általános forgalmi adó (a továbbiakban: Áfa) nélküli ellenértéke.

(4) A hozzájárulás mértéke 4%.

(5) A hozzájárulást azon hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (6) bekezdés szerint bevallani, amelyről kiállított

a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásról kiállított okiraton feltüntetett teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a

b) számla, számviteli bizonylat vagy a hozzájárulás-köteles szolgáltatásról kiállított más okirat kiállításának időpontja

a (6) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.

(6) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a bevallási kötelezettségét

a) a rá irányadó Áfa bevallási időszak szerint, az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig,

b) azon időszakról, amelyről Áfa bevallás benyújtására nem köteles, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napjáig

az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adó- és vámhatósághoz teljesíti.

(7) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

(8) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. Az e §-ban nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A hozzájárulásból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, amelynek megfelelő összeget a külön jogszabályban meghatározott turizmus fejlesztési feladatokra kell fordítani a központi költségvetés turisztikai célelőirányzata útján.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Hatályba léptető rendelkezések

262. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdés, 17. §, 20. §, 22. §, 26. § 29-30. pontja, 90. §, 91. § (3) bekezdés, 93. § (2) bekezdés 4. pont, 96. § (2) bekezdés, 97. §, 100. §, 153. §, 155. §, 165-166. §, 168-169. §, 171-185. §, 188-191. §, 193. § (2) bekezdés, 194. §, 195. §, 197. §, 198. §, 200. § 21-22., 25-29., 31. pont, 201. § (2) bekezdés, 203. §, 234. §-260. § és a 17-21. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 39. § (1) és (2) bekezdés, 41. § (1), (2), (5), (10), (11) bekezdés, 42. § (1) bekezdés, 49. §, 50. §, 54. § (1)-(2) bekezdés, 56. §, 58. § 2. pont, 63. §-65. §, 76. § 1. pontja, 103. § (1), (6), (7) bekezdés, 104. §, 202. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) Az 1. § (1) és (4) bekezdés, 6. §, 8. §, 11. §, 13. §, 15. §, 26. § 24. pont, 27. § (2) bekezdés 2. és 4. pont, 130. §, 142. §, 162. §, 164. § (2) bekezdés, 167. §, 186-187. §, 193. § (3) bekezdés, 200. § 2-3., 20. és 23. pont, 1. melléklet 9. pont 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

(5) A 21. §, 23. §, 27. § (1) bekezdés 3. pont, 79-82. §, 199. § (1) bekezdés, 200. § 33-34. pont, 201. § (1) bekezdés 1. és 4. pontja, valamint a 13. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) A 3. §, 4. §, 5. §, 7. §, 9. §, 10. §, 12. §, 14. §, 16. §, 19. §, 26. § 1-7. pont, 26. § 9-10. pont, 26. § 15-19. pont, 26. § 25. pont, 26. § 27. pont, 27. § (1) bekezdés 1., 4. és 5. pont, 27. § (2) bekezdés 3. pont, 28. § (3), (4) és (6) bekezdés, 29. §-34. §, 36. §, 39. § (3)-(5) bekezdés, 40. §, 41. § (3), (6)-(9), (12) bekezdés, 42. § (2) bekezdés, 44. §, 46. §, 47. §, 51. §, 54. § (3) bekezdés, 55. §, 57. §, 58. § 1. pont, 4. pont, 59. §-62. §, 66. §, 70. §-73. §, 75. § a) pontja és c)-e) pontja, 76. § 2. pontja, 84. §-89. §, 91. § (1) és (2) bekezdés, 92. §, 93. § (1) bekezdés, 93. § (2) bekezdés 1-3. és 5. pontjai, 94. §-95. §, 98. §-99. §, 101. §, 103. § (2), (3), (4), (5) bekezdés, 105. §-108. §, 114. § 1. pont, 117. §-122. §, 125. §, 133. §, 134. §, 136. § b) pont, 137. § 1. pont, 146. §, 150. §, 154. §, 156. § (2) bekezdés, 200. § 24. pont, valamint az 1. melléklet 1. pont, 5. pont, 6. pont, 7. pont, 10. pont, 2. melléklet, 3. melléklet 2. pont, 4-6. és 8-10. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 161. § és 200. § 15-16. pontja 2017. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 74. § (1) bekezdés, 75. § b) pontja, 77. § a) pontja, 200. § 1. pontja, 261. § és a 7. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 74. § (2) bekezdés és a 77. § b) pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett azon egyedi határozat kihirdetését követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Norvég Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.

29. Az Európai Unió jogának való megfelelés

263. § A 72. §, 75. § e) pont és 10. melléklet a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 199. cikk d) pontjának való megfelelést szolgálja.

264. § A 27. § (1) bekezdés 2. pont, a 199. § (2) bekezdés, a 201. § (1) bekezdés 1. és 4. pont a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2060/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

265. § A 26. § 10. pontja és 4. számú melléklet 2. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

266. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint

c) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv.

30. Jogszabály tervezetének egyeztetése

267. § E törvény 106. §-107. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alponttal egészül ki:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,

c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát

meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is.”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. alpont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti

hallgató részére)

„b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.31. és 4.32. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.31. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás;

4.32. a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.32. és 7.33. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.32. az a magánszemély által megszerzett bevétel, amelyet a tulajdonában álló műemlék más személy - így különösen az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás - által történő ingyenes felújítása, jókarbantartása formájában szerez, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a magánszemély tulajdonában álló műemlékkel esik egy tekintet alá az a műemlék is, amelyet a magánszemély hosszú távú - 15 évet meghaladó időtartamú - bérleti, vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni;

7.33. az az összeg, amelyet a magánszemély mint kérelmező ügyfél, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap.”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)

„c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás;”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)

„f) a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpontja a következő g) alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)

„g) a munkáltató által - valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) részére azonos feltételekkel, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján - biztosított, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás, ide nem értve az utalvány formájában biztosított juttatást;”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.35. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.35. a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány,a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás;”

9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontja a következő 9.3.4. alponttal egészül ki:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)

„9.3.4. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

a) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig;

b) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

d) együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.”

10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.7. alponttal egészül ki:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)

„9.7. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

9.7.1. A lakhatási támogatás havi értékeként

a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,

b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,

c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész

vehető figyelembe.

9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

a) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,

b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

9.7.3. Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak - a döntésük szerinti - egyikük veheti igénybe.

9.7.4. A munkavállaló a 9.7.2. és 9.7.3. alpont szerinti feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

9.7.5. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában

a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,

b) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.

9.7.6. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.”

2. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet III. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az értékcsökkenési leírás elszámolása)

„1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.”

3. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jellemzően előforduló költségek

Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)

„19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”

2. Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. fejezet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások)

„8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója, a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra történő áttérést megelőző időszakra tekintettel megfizetett egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója és a 40 százalékos mértékű adó;”

4. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. Az Szja tv. 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye fejezet 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe.

10. Az adókedvezmény a 9. pontban meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető.”

2. Az Szja tv. 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint

a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,

d) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

5. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizette, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;”

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 20. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„20. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás;”

6. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 52-54. ponttal egészül ki:

(Sor-
szám
Megnevezés vtsz.)
„52. A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva 0207-ből
53. Madártojás héjában, frissen 0407-ből
54. Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet) 0401 10-ből
0401 20-ból”

7. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 3. ponttal egészül ki:

(Sorszám Megnevezés)
„3. Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)”

8. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 1. pontja az alábbiak szerint módosul:

(Sor-
szám
Megnevezés vtsz.)
„1. Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet, továbbá a 3. számú melléklet I. rész 54. pontja szerinti termékeket) 0401-ből
0402
0403
0404
10 0405-től
0406-ig”

9. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 3. és 4. ponttal egészül ki:

(Sorszám Megnevezés)
„3. Internet-hozzáférési szolgáltatás
4. Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)”

10. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Áfa tv. 6. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:

(Sor-
szám
Megnevezés vtsz.)
„30. Krómhulladék és -törmelék 8112 22
31. Vanádiumhulladék és -törmelék 8112 40 19”

11. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Norvég Királyság”

12. melléklet a 2016. éviLXVI. törvényhez

Az Itv. Melléklet IV. Címe a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Illetékmentes a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának, továbbá a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a bűncselekmény, szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiadása.”

13. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. Az Art. 4. számú melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására alkalmas okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. Ha a kifizető az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alanyának minősülő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, akkor a külföldi magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv. 1. melléklet II-IV. és VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget veszi figyelembe. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a magánszemélynek több tagállamban, más államban, vagy más joghatósággal rendelkező területen van illetősége, a külföldi illetőség igazolására az illetőségigazolás szolgál.””

14. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. Az Art. 7. számú melléklete a következő 19. ponttal egészül ki:

„19. Az állami adó- és vámhatóság a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit. A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja. Az előző rendelkezésektől eltérően, a belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik. Az adózó kérelméhez csatolja az adózó azonosítására, a levonás tényének, összegének, a kamatjövedelem jogcímének és a kamatjövedelem megszerzése időpontjának megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását. Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét abban az esetben teljesíti, ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.”

15. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Szt. 2. számú melléklet 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése”

16. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

Az Szt. 4. számú mellékletében a „C. Saját tőke” fősor „V. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye” pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„V. Adózott eredmény”

17. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

1. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

1. Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)
Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk
2. A B C D E
3. 1 0-1 1 7,40
4. 2 1-3 2 7,50 8,80
5. 3 3-5 2 7,60 8,90 9,70 10,10
6. 4 5-9 4 7,70 9,00 9,80 10,20 10,60
7. 5 9-13 4 8,00 9,30 10,10 10,50 10,90
8. 6 13-17 4 8,30 9,60 10,40 10,80 11,20
9. 7 17-21 4 8,60 9,90 10,70 11,10 11,50
10. 8 21-25 4 8,90 10,20 11,00 11,40 11,80
11. 9 25-29 4 9,20 10,50 11,30 11,70 12,10
12. 10 29-33 4 9,50 10,80 11,60 12,00 12,40
13. 11 33-37 4 9,80 11,10 11,90 12,30 12,70
14. 12 37-40 3 10,10 11,40 12,20 12,60 13,00
15. 13 40 felett 10,40 11,70 12,50 12,90 13,30

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

1. Fizetési
fokozat
Jogviszony időtartama
(év)
Várakozási idő a fizetési fokozatban
(év)

Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk
2. A B C D
3. 1 0-2 2 4,70
4. 2 2-5 3 4,80 5,30 5,80
5. 3 5-9 4 4,90 5,40 5,90 6,90
6. 4 9-13 4 5,10 5,60 6,10 7,10
7. 5 13-17 4 ,5,30 5,80 6,30 7,30
8. 6 17-21 4 5,50 6,00 6,50 7,50
9. 7 21-25 4 5,70 6,20 6,70 7,70
10. 8 25-29 4 5,90 6,40 6,90 7,90
11. 9 29-33 4 6,10 6,60 7,10 8,10
12. 10 33-37 4 6,30 6,80 7,30 8,30
13. 11 37-40 3 6,50 7,00 7,50 8,50
14. 12 40-43 3 6,60 7,10 7,60 8,60
15. 13 43 felett 6,70 7,20 7,70 8,70”

18. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok

1. vezetői munkakör fizetési fokozat Várakozási idő a fizetési fokozatban
(év)
területi szerv központi szerv
2. Főigazgató tábornok
3. Szakfőigazgató,
főigazgató-helyettes
tábornok vagy ezredes
4. Igazgató 1. 0-5 alezredes
2. 5-10 ezredes
3. 10- ezredes
5. Igazgató-helyettes 1. 0-5 alezredes
2. 5-10 alezredes
3. 10- ezredes
6. Főosztályvezető 1. 0-5 őrnagy alezredes/ezredes
2. 5-10 őrnagy alezredes/ezredes
3. 10- alezredes ezredes/tábornok
7. Főosztályvezető-helyettes 1. 0-5 őrnagy alezredes
2. 5-10 őrnagy alezredes/ezredes
3. 10- őrnagy alezredes/ezredes
8. Osztályvezető 1. 0-5 százados őrnagy
2. 5-10 őrnagy alezredes
3. 10- őrnagy alezredes

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
(felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrök)

1. Fizetési fokozat Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
2. A B C D E
3. 1 hadnagy
4. 2 hadnagy hadnagy
5. 3 hadnagy hadnagy főhadnagy százados
6. 4 hadnagy hadnagy főhadnagy százados őrnagy
7. 5 hadnagy hadnagy főhadnagy százados őrnagy
8. 6 hadnagy főhadnagy főhadnagy százados őrnagy
9. 7 hadnagy főhadnagy százados őrnagy őrnagy
10. 8 főhadnagy főhadnagy százados őrnagy őrnagy
11. 9 főhadnagy főhadnagy százados őrnagy őrnagy
12. 10 főhadnagy százados százados őrnagy alezredes
13. 11 főhadnagy százados őrnagy alezredes alezredes
14. 12 főhadnagy százados őrnagy alezredes alezredes
15. 13 főhadnagy százados őrnagy alezredes alezredes

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
(középiskolai iskolai végzettségű pénzügyőrök)

1. Fizetési fokozat Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
2. A B C D
3. 1. őrmester
4. 2. őrmester törzsőrmester zászlós
5. 3. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
6. 4. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
7. 5. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
8. 6. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
9. 7. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós törzszászlós
10. 8. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
11. 9. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
12. 10. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
13. 11. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
14. 12. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
15. 13. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós”

19. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök illetménye

1. Vezetői munkakör Fizetési fokozat A munkakörben eltöltött idő
(év)
Várakozási idő a fizetési fokozatban
(év)
Területi szervnél illetményalapra vetített szorzószám Központi szervnél az illetményalapra vetített szorzó-
szám
2. Főigazgató 29,50
3. Szakfőigazgató,
Főigazgató-helyettes
24,00
4. Igazgató 1. 0-5 5 18,25
5. 2. 5-10 5 18,75
6. 3. 10- 19,25
7. Igazgató-helyettes 1. 0-5 5 17,00
8. 2. 5-10 5 17,50
9. 3. 10- 18,00
10. Főosztályvezető 1. 0-5 5 14,50 19,50
11. 2. 5-10 5 15,00 20,00
12. 3. 10- 15,50 20,50
13. Főosztályvezető-helyettes 1. 0-5 5 13,25 17,75
14. 2. 5-10 5 13,75 18,25
15. 3. 10- 14,25 18,75
16. Osztályvezető 1. 0-5 5 12,00 15,75
17. 2. 5-10 5 12,50 16,25
18. 3. 10- 13,00 16,75”

20. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Az időpótlék mértéke

1. Szolgálati jogviszonyban eltöltött idő Időpótlék mértéke
2. 10-14 év 75%
3. 15-19 év 100%
4. 20-24 év 125%
5. 25-29 év 150%
6. 30-34 év 180%
7. 35-39 év 210%
8. 40-44 év 250%
9. 45 év vagy afelett 320%”

21. melléklet a 2016. évi LXVI. törvényhez

5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök besorolási kategóriái

1. Besorolási kategória NAV központi szerve NAV területi szerve
2. 1 főigazgató
3. 2 szakfőigazgató,
főigazgató-helyettes
4. 3 főosztályvezető
5. 4 igazgató
6. 5 főosztályvezető-helyettes
7. 6 igazgató-helyettes
8. 7 osztályvezető
9. 8 főosztályvezető
10. 9 főosztályvezető-helyettes
11. 10 osztályvezető”