Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.03.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet

a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdése 2., 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Ezt a rendeletet a madárinfluenza

a) megfigyelését és korai észlelését, továbbá megelőzését célzó intézkedésekre,

b) járványkitörés esetén a baromfi és más, fogságban tartott madarak körében alkalmazandó intézkedésekre,

c) vírusok más fajokra történő átterjedésének elkerülését szolgáló egyéb kiegészítő intézkedésekre

kell alkalmazni.

(2) Amennyiben magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusa vadon élő madarakban jelentkezik, a Közösségben a vadon élő madarakban előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2006/115/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. augusztus 11-i 2006/563/EK bizottsági határozat előírásaiban foglaltakat kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. madárinfluenza: a baromfi és más, fogságban tartott madarak olyan A típusú influenza vírus által okozott fertőzése, amely influenza vírus

a) a H5 vagy H7 altípusba tartozik, vagy

b) hathetes csirkékben 1,2-nél nagyobb intravénás patogenitási indexszel rendelkezik;

2. magas patogenitású vírus törzs(ek) okozta madárinfluenza: a baromfi és más, fogságban tartott madarak alábbiak által okozott fertőzése:

a) a megfigyelt többi magas patogenitású madárinfluenza vírushoz hasonló, a hemagglutinin molekula hasadási helyén többszörösen bázisos aminosavakat kódoló génszekvenciával rendelkező H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza vírusok, kiemelve, hogy a hemagglutinin molekulát hasíthatja egy mindenütt jelenlévő gazdaproteáz, vagy

b) hathetes csirkékben 1,2-nél nagyobb intravénás patogenitási indexszel rendelkező madárinfluenza vírusok;

3. alacsony patogenitású vírus törzs(ek) okozta madárinfluenza: a baromfi és más, fogságban tartott madarak H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza vírus által okozott fertőzése, amely nem tartozik a 2. pont meghatározása alá;

4. baromfi: valamennyi olyan madár, amelyet hús vagy étkezési tojás termelése, más termékek előállítása, vadállomány fenntartása, vagy e szárnyas kategóriák előállítását célzó tenyésztési program céljából nevelnek vagy tartanak fogságban;

5. napos baromfi: a 72 óránál fiatalabb, nem etetett baromfi és a 72 óránál fiatalabb pézsmakacsa (Cairina moschata) vagy keresztezett fajtáik, akár etették őket, akár nem;

6. vadon élő madár: szabadon élő madár, amelyet nem a 9. pontban meghatározott gazdaságban tartanak;

7. más, fogságban tartott madár: bármely olyan madár, amely nem baromfi, és a 4. pontban leírtaktól eltérő okokból tartják fogságban, többek között kedvtelésből, bemutatók, kiállítások, versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából;

8. hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfajták: a madárinfluenza elleni védekezésnek e rendelet 54. §-a szerinti készenléti tervében ritka fajtaként elismert bármely baromfi (beleértve az őshonos, illetve védett baromfit is) vagy más, fogságban tartott madár;

9. gazdaság: minden mezőgazdasági vagy egyéb létesítmény, beleértve a keltetőket, cirkuszokat, állatkerteket, a kedvtelésből tartott madarakat árusító üzleteket, a madárpiacokat és a madárházakat, amelyekben baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartanak, kivéve a vágóhidakat, szállítóeszközöket, karanténlétesítményeket, állategészségügyi határállomásokat és a madárinfluenza vírussal való rendelkezésre felhatalmazott laboratóriumokat;

10. kereskedelmi célú baromfitartó gazdaság: azon gazdaság, amelyben kereskedelmi céllal tartanak baromfit;

11. nem kereskedelmi célú gazdaság: olyan gazdaság, amelyben a tulajdonos

a) saját fogyasztásra vagy felhasználásra, vagy

b) kedvtelésből

tart baromfit vagy más, fogságban tartott szárnyast;

12. baromfitartó egység vagy más, fogságban tartott madarakat tartó egység: közös járványvédelmi irányítási rendszerbe tartozó gazdaság vagy gazdaságok, amelyben a madárinfluenza tekintetében meghatározott állategészségügyi státuszú, megfelelő megfigyelésnek, ellenőrzésnek és járványvédelmi intézkedéseknek alávetett baromfi vagy más, fogságban tartott madarak alpopulációját tartják;

13. termelési egység: a gazdaságon belüli olyan egység, amelyet a hatósági állatorvos az ugyanabban a gazdaságban lévő más egységektől teljesen függetlennek minősít annak elhelyezkedése, és az ott tartott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak napi ellátása szempontjából;

14. *  tulajdonos: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tulajdonjogával rendelkezik, vagy ilyenek tartását végzi, akár kereskedelmi céllal, akár anélkül;

15. állomány: az egy termelési egységen belül tartott összes baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas;

16. diagnosztikai kézikönyv: a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK határozattal összhangban kiadott diagnosztikai kézikönyv;

17. tojásrakás előtt álló: tojás termelés céljából tenyésztett/tartott baromfi, amely az első tojó ciklusát még nem kezdte el és nem tartozik a 5. pont meghatározása alá;

18. fertőzésre gyanús baromfi vagy más, fogságban tartott madár: minden baromfi vagy más, fogságban tartott madár, amelyek esetében a klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások vagy a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a madárinfluenza jelenléte nem zárható ki;

19. kontaktgazdaság: olyan gazdaság, ahonnan a madárinfluenza vírus máshová bekerülhetett, vagy amelybe a madárinfluenza vírust annak fekvése, a személyek, baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, vagy járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely más módon behurcolhatták;

20. * 

21. *  igazgatóság: a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága;

22. hatósági megfigyelés: egy adott gazdaságban tartott baromfi vagy más, fogságban tartott madár vagy emlős egészségügyi állapotának a hatósági állatorvos által végzett, madárinfluenzára irányuló gondos figyelemmel kísérése;

23. *  hatósági felügyelet: az állategészségügyi hatóság intézkedései annak ellenőrzésére, hogy az e rendeletben foglalt követelményeket, valamint az állategészségügyi hatóságtól származó, az említett követelmények teljesítésére vonatkozó utasításokat betartották, illetve betartják-e;

24. leölés: minden olyan eljárás a levágáson kívül, amely egy emlős, baromfi vagy más, fogságban tartott madár halálát okozza;

25. levágás: minden olyan eljárás, amely egy emlős vagy baromfi kivéreztetéssel bekövetkező halálát okozza, emberi fogyasztás céljából;

26. ártalmatlanítás: az állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása és felhasználása vagy ártalmatlanítása

a) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, vagy

b) *  az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint;

27. elsődleges járványkitörés: olyan járványkitörés, amely járványtanilag nem kapcsolódik azonos megyében korábban előfordult kitöréshez, vagy egy másik megyében történt első járványkitörés;

28. *  járványkitörés gyanúja: ha az állategészségügyi hatóság egy gazdaságban a madárinfluenza jelenlétére gyanakszik, mert a kórokozó vírust laboratóriumban kimutatták, de annak további tulajdonságait még nem határozták meg, vagy a klinikai tünetek, és a kórbonctani elváltozások alapján járványkitörés kialakulásától lehet tartani;

29. *  járványkitörés: madárinfluenza megállapítása valamely gazdaságban az állategészségügyi hatóság által az 1. pontban meghatározott kórokozó vírus kimutatásával, illetve az elsődleges járványkitöréssel összefüggésbe hozható további járványkitörés esetén a madárinfluenzára jellemző klinikai tünetek és kórbonctani elváltozások alapján;

30. a fertőzött és beoltott állatok megkülönböztetésének stratégiája (DIVA-stratégia): olyan védőoltás-stratégia, amely lehetővé teszi a beoltott/fertőzött és a beoltott/nem fertőzött állatok megkülönböztetését, a vadvírus elleni antitestek kimutatására tervezett diagnosztikai vizsgálat és a be nem oltott jelzőmadarak alkalmazásával;

31. járványvédelem: azon megelőző biológiai biztonsági intézkedések összessége, amely az állat, illetve állatállomány kórokozóval történő fertőződésének kockázatát csökkentik;

32. *  Helyi Járványvédelmi Központ (HJK): az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságon belüli, járványfelszámolást irányító szervezet, melynek felállítását az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vezetője rendeli el járványkitörés vagy annak gyanúja esetén;

33. *  Országos Járványvédelmi Központ (OJK): a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon belüli, járványfelszámolást irányító országos szervezet, melynek felállítását az országos főállatorvos rendeli el járványkitörés vagy annak gyanúja esetén;

34. emlős: az emlősök osztályába tartozó állat.

II. Fejezet

JÁRVÁNYVÉDELEM, MEGFIGYELÉS (SURVEILLANCE), BEJELENTÉSEK ÉS JÁRVÁNYÜGYI VIZSGÁLATOK

3. § *  A járványügyi helyzettől függően az országos főállatorvos az 5. számú mellékletben meghatározott elvek alapján, a H5N1 altípus alá tartozó A influenzavírus által okozott nagy patogenitású madárinfluenzának a vadon élő madarakról a baromfira és más, fogságban élő madarakra történő átvitele veszélyének csökkentésére irányuló biológiai biztonsági intézkedések meghatározásáról és a különös veszélyben lévő területeken korai észlelő rendszer biztosításáról szóló, 2005. október 19-i 2005/734/EK bizottsági határozatban foglaltakkal összhangban megelőző járványvédelmi intézkedésekről dönthet a Magyarország területén található baromfi, illetve vízibaromfi állományok alacsony vagy magas patogenitású madárinfluenza vírussal történő fertőződése kockázatának csökkentése, különös tekintettel

a) a vadon élő madarak, különösen a vízi szárnyasok, valamint a baromfi, vagy más madarak, különösen a kacsák és libák közötti közvetlen vagy közvetett kapcsolat megakadályozása,

b) a házi kacsáknak és libáknak az egyéb baromfitól való elkülönítése

érdekében.

Megfigyelési (surveillance) programok

4. § *  Az országos főállatorvos a baromfi és a vadon élő madarak madárinfluenzájára vonatkozó tagállami felügyeleti programok végrehajtásáról és a 2004/450/EK határozat módosításáról szóló, 2007. április 13-i 2007/268/EK bizottsági határozatban foglaltakkal összhangban dönt a különböző baromfifajokban, valamint vadon élő madarakban a madárinfluenza vírus H5 és H7 altípusával való fertőzöttség előfordulási gyakoriságának kimutatására irányuló megfigyelési programok végrehajtásáról.

Jelentések

5. § *  A madárinfluenza bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. A betegség vagy gyanújának észlelése esetén az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásait is alkalmazni kell.

6. § (1) *  A madárinfluenza járványnak a hatósági főállatorvos által

a) gazdaságokban,

b) vágóhidakon,

c) szállítóeszközökön,

d) állategészségügyi határállomásokon,

e) a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak behozatalára vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően működő karantén-létesítményekben vagy -központokban

megállapított kitörése esetében az 1. számú mellékletben meghatározottakat az igazgatóság jelenti az Országos Járványvédelmi Központnak.

(2) Amennyiben a 7. § szerinti járványügyi nyomozás azt mutatja, hogy a madárinfluenza más tagállamokból származhatott vagy más tagállamokba terjedhetett, az országos főállatorvos haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a többi érintett tagállamot a nyomozás eredményeiről.

(3) Az (1) bekezdés adatai alapján az országos főállatorvos jelentést készít a Bizottságnak.

(4) Az országos főállatorvos az emlősökön madárinfluenza vírus tekintetében végzett megfigyelés eredményeit jelenti a Bizottságnak.

Járványügyi nyomozás

7. § (1) Az igazgatóság a járványkitörés gyanúja esetén megkezdi a járványügyi nyomozást a készenléti terv mellékletében található kérdőívek alapján.

(2) A járványügyi nyomozás legalább a következőkre terjed ki:

a) azon időtartam, amely alatt a madárinfluenza vírusa a gazdaságban vagy egyéb helyeken vagy szállítóeszközön jelen lehetett;

b) a madárinfluenza vírus lehetséges forrása;

c) a kontaktgazdaságok azonosítása;

d) a madárinfluenza terjedését esetlegesen okozó baromfi vagy más, fogságban tartott madár, személy, emlős, jármű vagy bármely anyag vagy eszköz mozgása.

(3) A járványügyi nyomozás eredményét figyelembe kell venni az alábbi esetekben:

a) a kiegészítő járványvédelmi intézkedések alkalmazásakor;

b) az e rendeletben meghatározott felmentések megadásakor.

III. Fejezet

A JÁRVÁNYKITÖRÉS GYANÚJA

A járványkitörés gyanúja esetén az érintett gazdaságokban alkalmazandó intézkedések

8. § (1) *  Járványkitörés gyanúja esetén a hatósági állatorvos haladéktalanul megkezdi a vizsgálatot a madárinfluenza jelenlétének megállapítására vagy kizárására a készenléti tervben foglaltak szerint, és a gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezi.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti gazdaságban a hatósági főállatorvos

a) utasítására a baromfit, a más, fogságban tartott madarat és valamennyi emlős háziállatot számba kell venni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak számát kategóriánként vagy fajonként meg kell becsülni;

b) utasítása szerint listát kell összeállítani a baromfi és más, fogságban tartott madár, valamint valamennyi házi emlősállat beteg, elhullott vagy fertőzöttségre gyanús egyedeinek megközelítő számáról, és a listát naponta frissíteni kell a kitörés gyanújának időszakában történő új keltetések, születések és elhullások számításba vételével;

c) utasításai alapján az a) és b) pont alapján gyűjtött adatokat az igazgatóság naponta egy alkalommal jelenti az Országos Járványvédelmi Központnak;

d) utasítása szerint valamennyi baromfit és egyéb, fogságban tartott madarat a gazdaságon belül elzártan kell tartani. Amennyiben az épületen belüli zárt tartás a gazdaság adottságai alapján, illetve állatjólléti okokból nem megvalósítható, az állatokat a gazdaság valamely más helyére kell elkülöníteni úgy, hogy ne érintkezhessenek a gazdaságban található többi baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal és a vadon élő madarakkal való érintkezésük lehetősége a minimálisra csökkenjen;

e) rendelkezésének megfelelően tilos baromfi vagy más, fogságban tartott madár gazdaságba való bevitele vagy onnan történő kivitele;

f) *  elrendeli, hogy a hatósági állatorvos engedélye nélkül a gazdaságot ne hagyja el baromfi vagy más, fogságban tartott madarak hullája, baromfihús, beleértve a vágási melléktermékeket és belsőségeket (a továbbiakban: baromfihús), baromfitakarmány (a továbbiakban: takarmány), felszerelés, anyagok, hulladék, ürülék, baromfi vagy más, fogságban tartott madarak trágyája (a továbbiakban: trágya), hígtrágya, használt alom vagy a madárinfluenzát valószínűleg terjesztő bármi egyéb;

g) elrendeli a tojáskivitel tilalmát;

h) *  rendelkezése szerint tilos a személyek, házi emlősállatok, járművek és eszközök gazdaságból vagy gazdaságba irányuló mozgása, kivéve a hatósági állatorvos engedélyével és feltételei mellett történő mozgást;

i) utasítására a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására szolgáló épületek és a gazdaság bejáratainál és kijáratainál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell alkalmazni.

(3) *  A hatósági főállatorvos a 7. § szerint haladéktalanul megkezdi a járványügyi nyomozást.

(4) Az igazgatóság a diagnosztikai kézikönyv szerinti madárinfluenzára irányuló vizsgálatokat kockázatértékelés alapján, valamint a megtett óvintézkedések és a járványügyi nyomozás eredményeit mérlegelve kiterjesztheti más gazdaságokra is a (2) bekezdésben foglalt intézkedések foganatosítása nélkül, vagy ezek részbeni, illetve teljes foganatosításával együtt is.

(5) A járványkitörés gyanúja esetén az érintett gazdaságokban alkalmazandó intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg a madárinfluenza gyanúja egyértelműen ki nem zárható.

(6) *  A hatósági főállatorvos a betegség gyanújának hatósági megállapításáról haladéktalanul értesíti az érintett önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjét és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot.

A járványkitörés gyanúja esetén az érintett gazdaságban alkalmazható egyes intézkedésektől való felmentés

9. § (1) *  A kockázatértékelés alapján, valamint a megtett óvintézkedések, a szállítandó madarak és termékek rendeltetési helyének és a járványügyi nyomozás eredményeinek figyelembevételével a hatósági főállatorvos felmentést adhat a 8. § (2) bekezdésének d)-f) pontjában meghatározott intézkedések alól.

(2) *  A hatósági főállatorvos felmentést adhat a nem kereskedelmi célú gazdaságokban tartott madarak esetében a 8. § (2) bekezdésének i) pontja alól.

(3) A 8. § (2) bekezdésének g) pontja alkalmazása esetén a hatósági főállatorvos engedélyezheti a tojások elküldését * 

a) *  közvetlenül a tojástermékek gyártásával az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint létesítménybe, az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelés céljából, amennyiben a létesítmény helye szerint illetékes igazgatóság ilyen engedélyt bocsát ki, az utóbbira az ezen rendelet II. mellékletében meghatározott feltételek vonatkoznak, vagy

b) ártalmatlanítás céljából.

A járványügyi nyomozáson alapuló kiegészítő intézkedések

10. § Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője

a) Magyarország teljes területén, vagy meghatározott területén ideiglenesen korlátozhatja a baromfi vagy más fogságban tartott madarak, a tojás, valamint a baromfiágazatban használt járművek mozgását. Ez a korlátozás kiterjeszthető a háziasított emlősfajok mozgására, de ebben az esetben - indokolt esetek kivételével - az nem haladhatja meg a 72 órát;

b) a 11. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja a gazdaságra. Ha azonban a feltételek megengedik, ezen intézkedések alkalmazása korlátozható a fertőzöttségre gyanús baromfira vagy más, fogságban tartott madárra és termelési egységeikre. A baromfiból vagy más, fogságban tartott madarakból leölésükkor a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint mintát kell venni annak érdekében, hogy a járványkitörés gyanújának kockázatát meg lehessen erősíteni vagy ki lehessen zárni;

c) a gazdaság körül ideiglenes ellenőrzési körzetet létesíthet, és a gazdaságokra szükség szerint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott néhány vagy minden intézkedést alkalmazhatja.

IV. Fejezet

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA

1. Cím

GAZDASÁGOK, KÜLÖN TERMELÉSI EGYSÉGEK ÉS KONTAKTGAZDASÁGOK

A járványkitörés helyén alkalmazandó intézkedések

11. § A járványkitörés helyén a hatósági főállatorvos a 8. § (2) és (3) bekezdésében foglalt intézkedéseket hozza, továbbá elrendeli * 

a) *  a gazdaságban lévő minden baromfi és más, fogságban tartott madár hatósági felügyelet melletti, késedelem nélküli leölését; a leölést - a közreműködők egészségvédelmének biztosítása mellett - oly módon kell végezni, hogy a madárinfluenza terjedésének veszélye elkerülhető legyen, különösen szállítás közben; a leölés alól felmentés adható, hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi vagy más, fogságban tartott madárfajok esetében, ha ezek egyedei kedvtelésből, az ember lakóhelyéül szolgáló helyiségben tartott állatok, vagy a baromfiállománytól elkülönítetten tartottak, feltéve, hogy ezzel a járványvédelem érdekei nem sérülnek; a hatósági főállatorvos e rendelet szerinti további intézkedéseket hozhat a madárinfluenza lehetséges, a gazdaság területén lévő bármely vadon élő madárra való terjedésének korlátozása érdekében;

b) a gazdaság területén lévő valamennyi hulla és tojás hatósági felügyelet mellett történő ártalmatlanítását;

c) a gazdaságból a magas patogenitású madárinfluenza gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontja és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazása közötti időszakban begyűjtött tojásokból kikelt baromfi hatósági felügyelet alá kell helyezését, melyeken a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelő vizsgálatokat el kell végezni;

d) a magas patogenitású madárinfluenza gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontja és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazása közötti időszakban levágott baromfi húsának és az ez idő alatt begyűjtött tojásoknak lehetőség szerinti felkutatását és hatósági felügyelet melletti ártalmatlanítását;

e) minden, a vírussal történt kontaminációra gyanús anyagot és hulladék, mint például a takarmány a hatósági állatorvos utasításainak megfelelő megsemmisítését, vagy a madárinfluenza vírus megsemmisítését biztosító kezelésnek történő alávetését;

f) a vírussal történt kontaminációra gyanús trágya, hígtrágya és alom a 46. §-ban meghatározott módon fertőtlenítését;

g) hogy a hullák ártalmatlanítását követően a tárolásukra használt épületeket, a legelőket vagy földeket, a vírussal történt kontaminációra gyanús eszközöket, valamint a fertőzöttségre gyanús baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, hullák, hús, takarmány, trágya, hígtrágya, alom vagy bármely más, vírussal történt kontaminációra gyanús anyag szállítására használt járműveket a 46. §-ban meghatározott módon takarítani, fertőtleníteni kell;

h) *  hogy a gazdaságba nem vihetők be vagy onnan nem vihetők ki más, fogságban tartott madarak vagy házi emlősállatok a hatósági főállatorvos engedélye nélkül; ez a korlátozás nem vonatkozik azon háziasított emlősfajokra, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk;

i) hogy elsődleges kitörés esetén a vírusizolátumot a diagnosztikai kézikönyv szerinti laboratóriumi eljárásnak kell alávetni, a genetikai altípus meghatározása céljából.

Felmentések

12. § *  (1) A 11. § a) pontjában, a 13. § és 14. §-okban szabályozott felmentés csak az Országos Járványvédelmi Központ vezetője egyetértésével, és az általa meghatározott kiegészítő intézkedések alkalmazásával adható.

(2) Az országos főállatorvos a 13. § (1) bekezdése és a 14. § szerinti felmentésekről haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(3) A madárinfluenza terjedésének megelőzése érdekében a 13. § (1) bekezdése és a 14. § szerinti felmentéseket is figyelembe vevő intézkedések elfogadása a 2005/94/EK tanácsi irányelv 64. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik.

Egyes gazdaságokra vonatkozó felmentések

13. § (1) Az igazgatóság felmentést adhat a 11. § a) pontjában meghatározott intézkedések alól a magas patogenitású madárinfluenza olyan kitörése esetében, amely nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, tudományos célokból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására vagy a veszélyeztetett faj vagy hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfaj megőrzése céljaira szolgáló bekerített területen következik be, feltéve, hogy a felmentés nem veszélyezteti a járványvédelmet.

(2) A felmentés alkalmazása esetén a gazdaságban tartott baromfit és más, fogságban tartott madarakat

a) a gazdaságon belüli épületben elzártan kell tartani; amennyiben ez a gazdaságban tartott faj és annak hasznosítása szempontjából célszerűtlen, vagy veszélyeztetné az állatok jólétét, azokat ugyanazon gazdaság valamely más helyén kell elkülöníteni, úgy, hogy ne érintkezhessenek más gazdaságok baromfijával vagy más, fogságban tartott madaraival, valamint a vadon élő madarakkal;

b) hatósági megfigyelés alatt kell tartani és a készenléti tervben foglaltak szerint vizsgálatoknak kell alávetni a gazdaságból történő elszállításukig, ami csak akkor lehetséges, ha a laboratóriumi vizsgálatok azt jelzik, hogy többé már nem képviselnek jelentős kockázatot a magas patogenitású madárinfluenza továbbterjedésének szempontjából; és

c) a származási gazdaságukból, csak levágásuk, vagy olyan más gazdaságba történő szállításuk céljából lehet kivinni

ca) amely Magyarországon található, állategészségügyi hatósági ellenőrzés alatt álló gazdaság, vagy

cb) a rendeltetési hely szerinti tagállammal kötött megállapodás alapján valamely más tagállamban található, kijelölt gazdaság.

(3) A 11. § d) pontjában meghatározott intézkedések alól felmentés adható, abból a célból, hogy a tojásokat a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint közvetlenül tojástermékek gyártásával foglalkozó létesítménybe küldjék, és a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetében leírt kezelésnek vessék alá. Minden ilyen engedélyezés az ezen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott feltételek mellett történhet.

Különálló termelési egységekben alkalmazandó intézkedések

14. § A magas patogenitású madárinfluenza olyan gazdaságban bekövetkező kitörése esetén, amely két vagy több különálló termelési egységből áll a 11. § a) pontjában meghatározott intézkedések alól az igazgatóság felmentést adhat a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó azon termelési egységek számára, amelyekben a magas patogenitású madárinfluenza gyanúja nem áll fenn. A felmentés nem veszélyeztetheti a járványvédelmi intézkedéseket és csak akkor alkalmazható, ha a hatósági állatorvos vizsgálat igazolja, hogy a termelési egységek - figyelembe véve szerkezetüket, méretüket, működésüket, az állattartás módját, a takarmányozást, a vízforrást, felszerelésüket, a gazdaságok személyzetét és látogatóit - teljesen függetlenek más termelési egységektől, elhelyezkedésük és az ott tartott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak napi kezelése vonatkozásában.

A kontaktgazdaságokban alkalmazandó intézkedések

15. § (1) Amennyiben a járványügyi nyomozás alapján egy adott gazdaságot az igazgatóság kontaktgazdaságnak minősített, úgy a 8. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni e kontaktgazdaságokban mindaddig, amíg a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétét a készenléti tervben foglaltak szerint ki nem zárják.

(2) A járványügyi nyomozás eredménye alapján, különösen, ha a kontaktgazdaság magas állománysűrűségű területen fekszik, illetve a 3. számú melléklet szempontjai szerint elvégzett kockázatelemzés ezt alátámasztja, a 11. §-ban meghatározott intézkedések kiterjeszthetőek a kontaktgazdaságokra.

(3) A készenléti terv előírásai szerint a baromfiból és más, fogságban tartott madarakból leöléskor az eljáró hatósági állatorvosnak mintát kell venni a magas patogenitású madárinfluenza vírus kontaktgazdaságokban való jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.

(4) Minden olyan gazdaságban, ahol baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésére és ártalmatlanítására, majd ezt követően madárinfluenza megállapítására kerül sor, az épületeket és minden vírussal történt kontaminációra gyanús eszközt, valamint a baromfi és más, fogságban tartott madarak, hullák, hús, takarmány, trágya, hígtrágya, alom és bármely más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállítására használt járművet a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési eljárásnak kell alávetni.

2. Cím

VÉDŐ-, MEGFIGYELÉSI ÉS TOVÁBBI, KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

16. § (1) A magas patogenitású madárinfluenza járvány kitörést követően az igazgatóságnak haladéktalanul ki kell jelölni:

a) a védő körzet területét a gazdaság körüli legalább 3 km sugarú körben;

b) a megfigyelési körzet területét a gazdaság körüli legalább 10 km sugarú körben, beleértve a védő körzet területét is.

(2) A védő- és megfigyelési körzetek (1) bekezdésben meghatározott létrehozásakor legalább az alábbi szempontokat figyelembe kell venni:

a) a járványügyi nyomozás rendelkezésre álló adatai;

b) a földrajzi helyzet, különösen a természetes határok;

c) a gazdaságok elhelyezkedése és közelsége, a baromfi becsült száma;

d) a baromfi és más, fogságban tartott madarak szállítási útvonalai és kereskedelmének szerkezete;

e) a védő- és megfigyelési körzeteken belül a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, hulláik, a trágya, alom vagy használt alom bármely mozgásának ellenőrzésére rendelkezésre álló felszerelés és személyzet, különösen, ha a leölendő és ártalmatlanítandó baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat a származási gazdaságukból el kell szállítani.

(3) Ha a magas patogenitású madárinfluenza más, fogságban tartott madarak körében történt kitörését megállapították valamely nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, vagy olyan bekerített területen, ahol tudományos célokból, illetve a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez kapcsolódó célokból más, fogságban tartott madarakat, vagy olyan hivatalosan nyilvántartott, más, fogságban tartott ritka madárfajtákat tartanak, amelyek között nincs baromfi, a kockázatértékelést követően, a szükséges mértékben el lehet térni a 2-4. Címnek a védő- és megfigyelési körzetek létrehozásáról és a bennük alkalmazandó intézkedésekről szóló előírásaitól, feltéve, hogy az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(4) Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője további, korlátozás alatt álló körzetek létesítését rendelheti el a védő- és megfigyelési körzetek körül vagy azokhoz csatlakozóan, a (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével.

(5) A további, korlátozás alatt álló körzetekben:

a) az igazgatóság elrendelheti a 3. és 4. Címben előírt valamely vagy minden intézkedés alkalmazását.

b) a 3. számú melléklet szempontjai alapján veszélyeztetettnek minősülő gazdaságokban a 17. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóak.

(6) Amennyiben a védő-, megfigyelési vagy korlátozás alatt álló további körzetek Magyarországról más tagállam területére átnyúlnának, az érintett tagállamok illetékes hatóságait az országos főállatorvos értesíti.

17. § (1) A védő- és a megfigyelési körzetekben a járványügyi nyomozást ki kell terjeszteni

a) minden olyan dolog, anyag vagy személy felkutatására, összeírására, visszakereshetőségére, amely vagy aki a madárinfluenza vírust valószínűleg terjesztheti, beleértve a baromfit, más, fogságban tartott madarakat, a húst, a tojást, a hullákat, a takarmányt, az almot, valamint a fertőzött baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal kapcsolatba kerülő személyeket vagy a baromfiágazathoz kapcsolódó járműveket;

b) minden fontos információra a gazdaságba bevitt vagy onnan kivitt baromfiról vagy más, fogságban tartott madarakról, valamint tojásról.

(2) A védő- és a megfigyelési körzetek határán a körzet fő közlekedési útjain jól látható „Védőkörzeti zárlat madárinfluenza miatt”, illetve „Madárinfluenza megfigyelési körzet” feliratú táblát kell elhelyezni. Továbbá biztosítani kell, hogy a védő- és a megfigyelési körzetekben alkalmazott korlátozások által érintett valamennyi személy a helyben szokásos módon értesüljön az érvényben lévő korlátozásokról.

(3) *  Amennyiben a járványügyi információk és egyéb körülmények, bizonyítékok alátámasztják, az Országos Járványvédelmi Központ vezetője egyetértésével és az általa meghatározott kiegészítő intézkedések alkalmazásával az igazgatóság elrendelheti a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak veszélyeztetett gazdaságban és területeken való, megelőző célú levágását és leölését megelőző célú felszámolási program végrehajtását is beleértve.

3. Cím

A VÉDŐKÖRZETBEN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

18. § (1) Az igazgatóság minden baromfitartó gazdaságot a lehető leghamarabb számba vesz.

(2) A számba vett kereskedelmi célú gazdaságokat a baromfi és más, fogságban tartott madarak klinikai vizsgálata céljából a hatósági állatorvosnak a lehető leghamarabb fel kell keresnie és szükség esetén a készenléti tervben meghatározottak szerint mintát kell vennie a laboratóriumi vizsgálatokhoz. A gazdaságban tett látogatásokról és azok megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni és azt meg kell őrizni. A nem kereskedelmi célú gazdaságokat a hatósági állatorvosnak legkésőbb a védőkörzet feloldását megelőzően kell meglátogatnia.

(3) Az igazgatóság a készenléti tervvel összhangban, haladéktalanul, további vizsgálati programot (surveillance) kezd a madárinfluenza védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokban történő továbbterjedésének felderítése, illetve azonosítása céljából.

A védőkörzet gazdaságaiban alkalmazandó intézkedések

19. § (1) A védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokban minden baromfiállományt és egyéb, fogságban tartott szárnyast a gazdaság kijelölt épületében zártan kell tartani. Amennyiben ez a gyakorlatban nem megoldható, vagy veszélyeztetné az állatok jólétét, azokat a gazdaság valamely más helyén kell elkülöníteni, úgy, hogy ne érintkezhessenek a gazdaságban található többi baromfiállománnyal vagy más, fogságban tartott madarakkal. Továbbá minden ésszerű lépést meg kell tenni a vadon élő madarakkal való érintkezésük minimálisra csökkentése érdekében.

(2) Az állati hullákat a lehető leghamarabb ártalmatlanítani kell.

(3) A baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, valamint a hús, takarmány, trágya, hígtrágya és alom, és minden más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállítására használt járművet és eszközt a fertőzést követően a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési eljárásnak kell alávetni.

(4) A gazdaságba belépő vagy onnan távozó személyek által használt minden, a vírussal történt kontaminációra gyanús járművet haladéktalanul a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési eljárásnak kell alávetni.

(5) A gazdaságba csak az igazgatóság engedélyével vihető be baromfi, más, fogságban tartott szárnyas vagy háziasított emlős. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol

a) nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és

b) nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak.

(6) A gazdaságban a megnövekedett morbiditást vagy mortalitást, vagy a gazdaság termelési adataiban bekövetkezett jelentős változást különös tekintettel az alábbiakra

a) a takarmány- és vízfelvétel csökkenése meghaladja a 20%-ot,

b) a tojástermelés visszaesése két napnál tovább meghaladja az 5%-ot,

c) egy hét alatt az elhullási arány meghaladja a 3%-ot,

d) bárminemű, madárinfluenzára utaló klinikai tünetet vagy kórbonctani elváltozást

a tulajdonosnak haladéktalanul jelentenie kell az állategészségügyi hatóságnak, amely elvégezteti a szükséges vizsgálatokat.

(7) A gazdaságba belépő vagy onnan távozó valamennyi személynek be kell tartania a madárinfluenza terjedésének megakadályozását célzó járványvédelmi intézkedéseket, különös tekintettel:

a) a gazdaságban használatos öltözet cseréjére,

b) a gazdaság bejáratában történő kéz- és lábfertőtlenítésre, valamint

c) a látogatási naplóba valamennyi a gazdaságba belépő személy adatainak bejegyzésére.

(8) A (7) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni, ha a látogatóknak nincs hozzáférésük a madarak tartására szolgáló területekhez például állatkertek, vadasparkok esetében.

Használt alom, trágya kiviteli tilalma

20. § *  Tilos a védőkörzetekben lévő gazdaságokból a baromfi vagy más madarak tartásából származó használt almot, trágyát vagy hígtrágyát kivinni vagy szétszórni. Az igazgatóság engedélyezheti azonban a trágya vagy hígtrágya járványvédelmi intézkedések hatálya alatt álló gazdaságokból kijelölt telepre történő szállítását, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel vagy az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban a madárinfluenza vírusok lehetséges jelenlétének megszüntetését szolgáló kezelés vagy későbbi kezelés célját szolgáló köztes tárolás céljából

21. § (1) A védőkörzetben tilos a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vásárainak, piacainak, kiállításainak vagy egyéb csoportos bemutatásának, illetve versenyének a rendezése.

(2) A védőkörzetben tilos a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vadállomány újratelepítése céljából történő szabadon engedése.

A baromfi, tojás, baromfihús és állati hullák szállításának tilalma

22. § (1) A védőkörzet területén belül tilos - a gazdaságok magánjellegű szervizútjain történő szállítás kivételével - a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, tojás és a baromfi vagy más madarak hulláinak gazdaságokból az utakon történő és vasúti szállítása.

(2) A védőkörzetben lévő vágóhidakról, daraboló üzemekből és hűtőházakból tilos a baromfihús szállítása, kivéve ha azt:

a) védőkörzeteken kívülről származó baromfiból állították elő és a védőkörzeteken belülről származó baromfihústól elkülönítve tárolták és szállították; vagy

b) a védőkörzeten belüli gazdaságban a legkorábbi fertőzés becsült időpontja előtt legalább 21 nappal előbb beszállított baromfiból állítottak elő, és amelyet az előállítás óta az ezen időpont után előállított húsoktól külön tároltak és szállítottak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő tilalmak nem vonatkoznak a védőkörzeten közúton vagy vasúton történő, kirakodás vagy megállás nélküli átszállításra.

Felmentések a védőkörzet korlátozásai alól az azonnali levágásra szánt baromfi közvetlen szállítására, és a baromfihús mozgatására és kezelésére vonatkozóan

23. § (1) A 22. §-ban foglaltaktól eltérve, az igazgatóság engedélyezheti a védőkörzetben lévő gazdaságból származó, azonnali levágásra szánt baromfi az ilyen állatok levágására az Országos Járványvédelmi Központ vezetője által kijelölt vágóhídra való közvetlen szállítását, az alábbi feltételek mellett:

a) a baromfit a vágóhídra küldést megelőző 24 órán belül hatósági állatorvosi vizsgálatnak vetik alá a származási gazdaságban;

b) ha a 18. § (2) bekezdése szerint a származási gazdaságban a baromfin elvégzett laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárultak;

c) a baromfit a hatósági állatorvos által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

d) *  azon igazgatóság, melynek illetékességi területén belül a kijelölt vágóhíd található, értesítését követően hozzájárul a baromfi fogadásához, és megerősíti a levágást a feladó igazgatóságnak;

e) a védőkörzetből érkező baromfit a többi baromfitól elkülönítve tartják, és azokat a többi baromfitól elkülönítetten, lehetőleg a munkanap végén vágják le; más baromfi levágása előtt takarítást és fertőtlenítést végeznek;

f) a baromfit vágóhídra érkezésekor, valamint levágása után hatósági állatorvos által végzett részletes vizsgálatnak vetik alá a kijelölt vágóhídon;

g) *  a hús nem kerül Magyarországon kívül kereskedelmi forgalomba, és azt az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára vonatkozó állategészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 19/2005. (III. 22.) FVM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, friss húsra vonatkozó egészségügyi jelzéssel látják el;

h) a húst a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hústól elkülönítve darabolják, szállítják és tárolják, valamint olyan módon használják fel, hogy elkerüljék annak a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hússal történő keveredését, kivéve ha:

ha) *  a húst az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára vonatkozó állategészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 19/2005. (III. 22.) FVM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott kezelésnek vetették alá,

hb) * 

(2) A védőkörzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfi közvetlenül a védőkörzeten belül található kijelölt vágóhídra szállítható, és az így nyert hús ezt követően elszállítható az alábbi feltételek mellett:

a) *  a kijelölt vágóhídért felelős igazgatóság értesítését követően hozzájárul a baromfi fogadásához, és megerősíti a levágást a feladó igazgatóságnak;

b) a baromfit külön tartják a védőkörzeten belülről származó egyéb baromfitól, és azt az egyéb baromfitól (térben vagy időben) elkülönítve vágják le;

c) az előállított baromfihúst a védőkörzetből származó más baromfi húsától külön darabolják, szállítják és tárolják;

d) a melléktermékeket ártalmatlanítják.

Felmentések a védőkörzet korlátozásai alól a napos baromfi közvetlen szállítására vonatkozóan

24. § (1) A 22. § előírásaitól eltérően, a védőkörzeten belül elhelyezkedő gazdaságból származó tojásokból kikelt napos baromfi Magyarország területén lévő és lehetőleg a védő- és megfigyelési körzeten kívül fekvő gazdaságba vagy annak egy termelési egységébe közvetlenül szállítható a hatósági főállatorvos engedélyével, az alábbi feltételek mellett:

a) a baromfit hatósági állatorvos által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

b) megfelelő járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak a szállítás során és a rendeltetési gazdaságban;

c) a rendeltetési gazdaságot a napos baromfi megérkezése után hatósági állatorvosi megfigyelés alá helyezik;

d) amennyiben a baromfit a védő- vagy megfigyelési körzeten kívülre szállítják, azt legalább 21 napig a rendeltetési helyen tartják.

(2) A 22. § előírásaitól eltérően, a védő- és megfigyelési körzeteken kívül elhelyezkedő gazdaságokból származó tojásból kikelt napos baromfi közvetlenül, bármely másik magyarországi, lehetőleg a védő- és megfigyelési körzeten kívül elhelyezkedő gazdaságba szállítható a hatósági főállatorvos engedélyével, feltéve, hogy a feladó keltető képes biztosítani logisztikája és higiénikus munkafeltételei révén azt, hogy az említett tojás ne kerülhessen érintkezésbe az ilyen körzetekben található, és ennélfogva különböző egészségi állapotú baromfiállományból származó keltetőtojással és napos baromfival és ezt a feladás helye szerinti igazgatóság igazolta.

Felmentések a tojásrakás előtt álló baromfi közvetlen szállítására vonatkozóan

25. § A 22. § előírásaitól eltérően, a tojásrakás előtt álló baromfi közvetlenül, lehetőleg a védő- vagy megfigyelési körzeten belül található olyan gazdaságba, vagy olyan gazdaság egy termelési egységébe szállítható a hatósági főállatorvos engedélyével, amelyben más baromfit nem tartanak, az alábbi feltételek mellett:

a) a származási gazdaságban a hatósági állatorvos elvégzi a baromfi és más, fogságban tartott madarak - különösen a szállításra kerülők - klinikai vizsgálatát;

b) ha 18. § (2) bekezdése szerint a származási gazdaságban a baromfin laboratóriumi vizsgálatokat végeztek és azok kedvező eredménnyel zárultak;

c) a tojásrakás előtt álló baromfit a hatósági állatorvos által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

d) a rendeltetési gazdaság helye szerint illetékes igazgatóság, értesítését követően, hozzájárul a baromfi fogadásához és a rendeltetési gazdaságot vagy annak egy termelési egységét a tojásrakás előtt álló baromfi megérkezése után hatósági megfigyelés alá helyezi legalább 21 napra;

e) amennyiben a baromfit a védő- vagy megfigyelési körzeten kívülre szállítják, azt legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban tartják.

A keltető- és étkezési tojás közvetlen szállítására vonatkozó felmentés

26. § (1) A 22. § előírásaitól eltérően a keltetőtojás közvetlenül, akár bármely gazdaságból a védőkörzetben lévő és az igazgatóság által kijelölt keltetőbe (a továbbiakban: a kijelölt keltető), akár a védőkörzetben elhelyezkedő valamely gazdaságból bármely keltetőbe szállítható a hatósági főállatorvos engedélyével, az alábbi feltételek mellett:

a) a szülőállományokat, amelyektől a keltetőtojások származnak, a készenléti tervvel összhangban a hatósági állatorvos kedvező eredménnyel megvizsgálta, és ezekben a gazdaságokban nem áll fenn a madárinfluenza gyanúja;

b) a keltetőtojást és csomagolását feladás előtt fertőtlenítik, valamint biztosítják e tojások visszakereshetőségét;

c) a keltetőtojásokat a hatósági állatorvos által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

d) a hatósági főállatorvos utasításainak megfelelően a kijelölt keltetőben járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak.

(2) A 22. § előírásaitól eltérően, a tojások közvetlenül szállíthatók a hatósági főállatorvos engedélyével:

a) az igazgatóság által kijelölt csomagolóközpontba (a továbbiakban: a kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és hogy a hatósági főállatorvos által előírt valamennyi járványvédelmi intézkedést alkalmazzák;

b) a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerinti létesítménybe, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre; vagy

c) ártalmatlanításra.

Felmentés az állati hullák közvetlen szállítására vonatkozóan

27. § A 22. § előírásaitól eltérően az igazgatóság engedélyezheti a baromfi vagy más madarak hullájának szállítását közvetlen ártalmatlanítás céljából.

A szállítóeszközök takarítása és fertőtlenítése

28. § A 23-27. §-okban meghatározott szállításra használt járműveket és eszközöket a szállítást követően késedelem nélkül a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési eljárásnak kell alávetni.

Az intézkedések időtartama

29. § (1) A 3. Címben meghatározott intézkedéseket a fertőzött gazdaságnak a 46. §-ban megállapított egy vagy több eljárás keretében végzett előzetes takarítása és fertőtlenítése befejezésének napjától számított legalább 21 napig, illetve addig kell fenntartani, amíg a védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokat a készenléti tervvel összhangban meg nem vizsgálták.

(2) Amennyiben a 3. Címben említett intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározottak szerint többé már nem kell fenntartani, a korábbi védőkörzetben a 30. §-ban megállapított, a megfigyelési körzetekben alkalmazandó intézkedéseket kell alkalmazni.

4. Cím

A MEGFIGYELÉSI KÖRZETBEN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

30. § (1) *  A megfigyelési körzetben az igazgatóságnak minden baromfitartó gazdaságot a lehető leghamarabb számba kell venni.

(2) Tilos a baromfi, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi és tojás megfigyelési körzeten belüli mozgatása, kivéve a megfigyelési körzeten át közúton vagy vasúton történő, kirakodás vagy megállás nélküli átszállítást. E tilalom alól az igazgatóság a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó megfelelő járványvédelmi intézkedések alkalmazása után adhat felmentést.

(3) Tilos a baromfi, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi valamint tojás szállítása a megfigyelési körzetből a megfigyelési körzeten kívül fekvő gazdaságokba, vágóhidakra, csomagoló központokba, vagy tojástermékek előállítására szolgáló létesítménybe, az alábbi kivételekkel:

a) *  a vágóbaromfinak egy kijelölt vágóhídra szállítása azonnali levágás céljából a 23. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontja szerinti feltételek fennállása esetén;

b) *  tojásrakás előtt álló baromfi Magyarország területén lévő olyan gazdaságba szállítása, amelyben nincs más baromfi és amelyet e célra az igazgatóság előzetes értesítés alapján engedélyezett, és hozzájárult a baromfi fogadásához. A tojásrakás előtt álló baromfit a gazdaságba érkezését követően hatósági megfigyelés alá kell helyezni és a tojásrakás előtt álló baromfinak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia;

c) *  napos baromfi szállítása Magyarország területén lévő gazdaságba vagy gazdaság egy termelési egységébe, feltéve, hogy megfelelő járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak és a rendeltetési gazdaság helye szerinti igazgatóság értesítését követően az hozzájárul a napos baromfi fogadásához és a rendeltetési gazdaságot vagy egy termelési egységét a szállítást követően hatósági megfigyelés alá helyezi. A napos baromfinak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia, vagy bármely más gazdaságba, ha a napos baromfi a védő- és megfigyelési körzeteken kívül fekvő baromfitartó gazdaságokból származó keltetőtojásból kelt ki, feltéve, hogy a feladó keltető logisztikája és biológiailag biztonságos munkafeltételei révén biztosítani tudja, hogy e tojások nem kerültek érintkezésbe az e körzetekben található baromfiállományokból származó, és ennélfogva más egészségügyi állapotú keltetőtojással vagy napos baromfival;

d) a keltetőtojás kiszállítható a megfigyelési körzetben vagy azon kívül elhelyezkedő kijelölt keltetőbe; feltéve, hogy a tojást és annak csomagolását feladás előtt fertőtlenítik és biztosítják a visszakereshetőségüket;

e) egyszer használatos csomagolású étkezési tojások kiszállíthatók a kijelölt csomagolóközpontba, feltéve, hogy az hatósági főállatorvos által előírt valamennyi járványvédelmi intézkedésnek megfelel;

f) tojások kiszállíthatók az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre a megfigyelési körzeten belül vagy kívül elhelyezkedő, a tojástermékek gyártásával az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe;

g) tojások kiszállíthatók ártalmatlanítás céljából.

(4) Az igazgatóság a fertőződés lehetőségének kizárása esetén engedélyezheti a védőkörzeten és megfigyelési körzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfi a megfigyelési körzeten belül található kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, és az ilyen baromfiból nyert hús ezt követő elszállítását.

(5) A megfigyelési körzetben található gazdaságokba az előírt járványvédelmi intézkedéseket betartva - különös tekintettel a belépéskori és távozáskori fertőtlenítésre - csak olyan személyek léphetnek be, akik jelenléte az állatok ellátása, hatósági felügyelete miatt szükséges.

(6) Az élő baromfi, más, fogságban tartott madarak, takarmány, trágya, hígtrágya, alom és minden más a vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járművet és eszközt a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési, eljárásnak kell alávetni.

(7) Baromfi és más, fogságban tartott madarak vagy háziasított emlősfajok csak az igazgatóság engedélyével vihetők be a baromfit tartó gazdaságba, illetve onnan ki. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:

a) nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és

b) nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak.

(8) A gazdaságban 19. § (6) bekezdésben felsorolt változásokat jelenteni kell az állategészségügyi hatóságnak.

(9) *  Tilos a használt alom, trágya vagy hígtrágya elszállítása vagy szétszórása, amennyiben az igazgatóság azt nem engedélyezte. A járványvédelmi intézkedések betartása mellett engedélyezhető a trágyának a megfigyelési körzetben fekvő gazdaságból valamely kijelölt telepre történő szállítása, az a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel vagy az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban a madárinfluenza vírusok lehetséges jelenlétének megszüntetését szolgáló kezelés vagy későbbi kezelés céljából történő köztes tárolás céljából.

(10) Tilos a vásárok, piacok, kiállítások, illetve a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak egyéb bemutatóinak, illetve versenyeinek tartása.

(11) Baromfi vadállomány-újratelepítési céllal nem engedhető szabadon.

Az intézkedések időtartama

31. § A 4. Címben előírt intézkedéseket a fertőzött gazdaságnak a 46. §-ban meghatározott módon elvégzett előzetes takarítási, fertőtlenítési befejezésének napjától számított legalább 30 napig kell fenntartani.

5. Cím

FELMENTÉSEK ÉS TOVÁBBI JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

A felmentések engedélyezésének részletes szabályai

32. § (1) A 16. § és a 23-27. §-ban meghatározott felmentés(ek) alkalmazása előtt kockázatértékelést kell készítenie az igazgatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott kockázatértékelésnek ki kell terjednie legalább:

a) a felmentés alkalmazásának állatvédelmi, gazdasági előnyeire, állategészségügyi kockázataira;

b) szállítás, letelepítés, vágás, feldolgozás, továbbtartás, ártalmatlanítás folyamatának megtervezésére és az annak során alkalmazandó járványvédelmi intézkedések ismertetésére;

c) az (1) bekezdésben hivatkozott kockázatértékelést az Országos Járványvédelmi Központ vezetője hagyja jóvá, illetve a Bizottság véleményét is figyelembe véve előírja az esetleg szükséges kiegészítő intézkedéseket.

(3) Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője felmentést adhat a 18. § (2) és (3) bekezdésében, a 22. §-ban és a 30. § (2), (3) és (7) bekezdésében meghatározott tiltások, illetve intézkedések alól a magas patogenitású madárinfluenza nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, vadasparkban, tudományos célból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására, vagy veszélyeztetett faj, vagy hivatalosan nyilvántartott ritka baromfifajta vagy más, fogságban tartott madárfajta megőrzésének céljára szolgáló bekerített területen történő kitörése esetén.

(4) A 3. és 4. Cím alatt szereplő rendelkezésektől eltérve, a magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén kockázatértékelés alapján az Országos Járványvédelmi Központ vezetője külön intézkedéseket vezethet be a versenygalambok védő- és megfigyelési körzetekbe, azokból és azokon belül történő mozgása vonatkozásában.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott felmentéseket kizárólag abban az esetben lehet engedélyezni, ha az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(6) *  Olyan baromfit (napos baromfit is beleértve), más, fogságban tartott szárnyast, keltető tojást, használt almot, trágyát vagy hígtrágyát, ami olyan gazdaságból származik, amely számára ezen paragrafus értelmében felmentést engedélyeztek, nem lehet Magyarországon kívül forgalmazni, kivéve, ha ettől eltérő bizottsági határozat születik.

(7) Az országos főállatorvos 24 órán belül tájékoztatja a Bizottságot, amennyiben az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott felmentés engedélyezésre kerül.

A 616/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtása * 

32/A. § *  (1) A 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 13-i 616/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 616/2009/EK bizottsági rendelet) 3. és 4., valamint 6-8. cikkeiben meghatározott illetékes hatósági feladatokat

a) a tevékenység gyakorlásának helye szerinti igazgatóság,

b) *  amennyiben a tevékenység gyakorlásának helye több igazgatóság illetékességi területébe tartozik, úgy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

végzi.

(2) *  A 616/2009/EK bizottsági rendelet 9. cikk (1) bekezdése szerinti feladatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal látja el.

(3) Az igazgatóság végzi a 616/2009/EK bizottsági rendelet Melléklete 3. Részének 4. pontjában leírt megfigyelési program szerinti mintavételt és vizsgálatot a kérelmező költségére.

Kiegészítő járványvédelmi intézkedések

33. § *  (1) Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője a madárinfluenza terjedésének megelőzése érdekében az előírt intézkedéseken túlmenően kiegészítő járványvédelmi intézkedések végrehajtását rendelheti el a védő-, megfigyelési és további, korlátozás alatt álló körzetekben lévő gazdaságokban, valamint Magyarország baromfitartó egységeiben és más, fogságban tartott madarakat tartó egységeiben. Ezen intézkedések részletesen szabályozhatják a takarmányellátást, a tojásbegyűjtést, a baromfi vágóhídra szállítását, az ártalmatlanítandó hullák összegyűjtését végző járművek vagy személyek, vagy az egyéb személyzet, az állatorvosok vagy a mezőgazdasági eszközöket szállító személyek mozgásának korlátozását.

(2) Az országos főállatorvos az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazásáról haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen felül a madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében további megfigyelési, járványvédelmi intézkedések kerülhetnek elfogadásra a 2005/94/EK tanácsi irányelv 64. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint.

6. Cím

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA GAZDASÁGOKON KÍVÜLI EGYES HELYEKEN FENNÁLLÓ GYANÚJA ÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

A gyanú kivizsgálása

34. § Amennyiben a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétét vagy annak gyanúját vágóhídon vagy szállítóeszközön állapítják meg, az igazgatóság értesíti a származási gazdaság helye szerint igazgatóságot, amely haladéktalanul vizsgálatot indít a baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas származási gazdaságában a készenléti tervvel összhangban a betegség jelenlétének megállapítására vagy annak kizárására.

A vágóhidakon alkalmazandó intézkedések

35. § (1) Amennyiben a magas patogenitású madárinfluenza vagy annak gyanúja egy vágóhídon kerül megállapítására, az igazgatóság biztosítja, hogy a kockázatértékelés alapján, a vágóhídon lévő minden baromfit a lehető leghamarabb, hatósági felügyelet mellett leöljenek vagy levágjanak.

(2) Amennyiben ilyen baromfi levágására kerül sor, a baromfihúst és a baromfiból származó bármilyen mellékterméket, valamint bármely más, olyan baromfiból származó baromfihúst vagy mellékterméket, amely a levágás és a gyártási folyamat során megfertőződhetett, elkülönítve és hatósági felügyelet alatt kell tartani a készenléti tervvel összhangban végzett vizsgálatok lezártáig.

(3) Ha a magas patogenitású madárinfluenzát megállapították, a baromfihúst és a baromfiból származó bármilyen mellékterméket, valamint bármely más, olyan baromfiból származó baromfihúst vagy mellékterméket, amely a levágás és a gyártási folyamat során megfertőződhetett, hatósági felügyelet mellett a lehető leghamarabb ártalmatlanítani kell.

Az állategészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön alkalmazandó intézkedések

36. § (1) Amennyiben a magas patogenitású madárinfluenzát vagy annak gyanúját állategészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön állapítják meg, az igazgatóság az elvégzett kockázatértékelés alapján dönt minden, az állategészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön jelenlévő baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas leöléséről vagy levágásáról, illetve más baromfitól vagy egyéb, fogságban tartott szárnyastól való elszigetelt elhelyezéséről és hatósági felügyelet alatti tartásáról, mindaddig, amíg a vizsgálat a készenléti tervvel összhangban le nem zárult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az igazgatóság a 8. §-ban meghatározott intézkedéseket megfelelően alkalmazza.

(3) A határ vagy befogadóhely szerint illetékes igazgatóság engedélyezheti a baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas olyan egyéb helyre történő szállítását, ahol azokat leölik, levágják vagy elszigetelten helyezik el.

(4) Az igazgatóság dönthet az állategészségügyi határállomáson lévő azon baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésének vagy levágásának mellőzéséről, amelyek nem érintkeztek a fertőzöttségre gyanús baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti baromfit levágják, a baromfihússal és az ilyen baromfiból származó bármilyen melléktermékkel a 35. § (2) és (3) bekezdéseinek előírásai szerint kell eljárni.

Vágóhidakon, állategészségügyi határállomáson, szállítóeszközön alkalmazandó kiegészítő intézkedések

37. § A magas patogenitású madárinfluenza vagy annak gyanúja megállapítása esetén, a vágóhidakon, állategészségügyi határállomásokon vagy szállítóeszközön az igazgatóság az alábbi kiegészítő intézkedéseket rendeli el:

a) a baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas vágóhídra történő beszállításának megtiltása a 46. §-ban meghatározott módon elvégzett takarítási, fertőtlenítési eljárás befejezését követő 24 óráig;

b) a fertőzött épületek, eszközök és járművek hatósági állatorvos felügyelete melletti, a 46. §-ban meghatározott módon történő takarítási, fertőtlenítési eljárása;

c) járványügyi nyomozás indítása a 7. § szerint;

d) a 8. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazása a fertőzött baromfi vagy hullák származási gazdaságában és a kontaktgazdaságokban;

e) amennyiben a járványügyi nyomozás és a 34. §-ban meghatározott további vizsgálatok másképp nem indokolják, a származási gazdaságban a 11. §-ban meghatározott intézkedések alkalmazása.

V. Fejezet

AZ ALACSONY PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA KITÖRÉSE ESETÉN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

1. Cím

A GAZDASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A gazdaságokban alkalmazandó intézkedések

38. § (1) Az alacsony patogenitású madárinfluenza észlelése esetén, kockázatértékelés alapján, valamint legalább a 4. számú mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével a 8. § (2) bekezdésének a), b), c), e), g) és h) pontjában, a 8. § (3) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni.

(2) A gazdaságból minden baromfit, valamint minden más, olyan fajba tartozó fogságban tartott szárnyast, amelyben az alacsony patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét megállapították, hatósági állatorvosi felügyelet mellett és a madárinfluenza terjedését megelőző módon el kell távolítani. A kiürítést ki lehet terjeszteni a gazdaságban lévő más, fogságban tartott madarakra is, az általuk a madárinfluenza továbbterjedése vonatkozásában képviselt kockázat alapján, valamint a járványügyi nyomozás alapján a kontaktgazdaságnak tekinthető más gazdaságokra is. A kiürítés előtt baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas a gazdaságba nem vihető be és onnan nem vihető ki, kivéve ha azt az igazgatóság engedélyezte.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a baromfit addig nem szabad a gazdaságból a kijelölt vágóhídra szállítani, amíg az igazgatóság - figyelembe véve a laboratóriumi teszteket - meg nem állapítja, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza vírus továbbterjedésének kockázata minimális. A kiürítést az állatvédelmi szabályokkal összhangban kell végezni, és az igazgatóság döntése szerint, a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat

a) a lehető leghamarabb le kell ölni, vagy

b) a (4) bekezdésnek megfelelően egy kijelölt vágóhídon - a baromfi további megfigyelésének és vizsgálatának biztosításával - le kell vágni.

(4) A (3) bekezdés szerinti, kijelölt vágóhídon történő levágásra csak azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy:

a) a baromfit a gazdaságból közvetlenül a kijelölt vágóhídra küldik;

b) minden egyes szállítmányt feladás előtt a gazdaságért felelős hatósági állatorvos - vagy annak felügyelete alatt más - leplombál;

c) a kijelölt vágóhídra történő szállítása során minden szállítmány mindvégig plombával lezárva marad;

d) *  teljesítik a hatósági főállatorvos által előírt további járványvédelmi intézkedéseket;

e) a kijelölt vágóhídért felelős igazgatóság - értesítését követően - hozzájárul a baromfi fogadásához;

f) az élő baromfi és minden más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járművet és eszközt a fertőzést követően haladéktalanul a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési eljárásnak vetnek alá; és

g) az ilyen baromfi - kijelölt vágóhídon keletkezett - melléktermékeit ártalmatlanítják.

(5) Az állati hullákat és a gazdaságban lévő keltetőtojásokat hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítani kell.

(6) Az igazgatóság elrendeli, hogy:

a) a gazdaságban az alacsony patogenitású madárinfluenza vírus gazdaságba történő behurcolása és az e rendeletben meghatározott intézkedések megtétele közötti időben összegyűjtött keltetőtojásokat lehetőség szerint fel kell kutatni és hatósági megfigyelés mellett kell kikeltetni;

b) az alacsony patogenitású madárinfluenza vírus gazdaságba történő valószínű behurcolása és az e rendeletben meghatározott intézkedések megtétele közötti időben begyűjtött tojásból már kikelt baromfit hatósági megfigyelés alá kell helyezni és a készenléti tervvel összhangban azokat vizsgálat alá kell vonni;

c) a (2) bekezdésben meghatározott kiürítés előtt a gazdaságban lévő és a gazdaságban tovább termelt tojást - feltéve, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza elterjedésének kockázatát minimalizálják - el lehet szállítani:

ca) *  az igazgatóság által kijelölt csomagolóközpontba (a továbbiakban: a kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azokat egyszer használatos csomagolással látják el, és a hatósági főállatorvos által előírt valamennyi járványvédelmi intézkedést alkalmazzák,

cb) egy, a tojástermékek gyártásával az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre, vagy

cc) ártalmatlanításra;

d) minden, a vírussal történt kontaminációra gyanús tárgyat vagy anyagot a hatósági főállatorvos utasításainak megfelelően kezelni vagy ártalmatlanítani kell;

e) a vírussal történt kontaminációra gyanús trágyát, hígtrágyát és almot a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési eljárásnak kell alávetni;

f) a kiürítés után a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására használt épületeket, a vírussal történt kontaminációra gyanús eszközöket, valamint a hullák, takarmány, trágya, hígtrágya és alom vagy minden, a vírussal történt kontaminációra gyanús egyéb tárgy vagy anyag szállítására használt járművet késedelem nélkül a 46. §-ban meghatározott egy vagy több eljárásnak kell alávetni;

g) az igazgatóság engedélye nélkül a gazdaságba nem vihetők be vagy onnan nem vihetők ki háziasított emlősfajok; ez a korlátozás nem vonatkozik azon emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:

ga) nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és

gb) nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak;

h) az alacsony patogenitású madárinfluenza elsődleges kitörése esetében a vírusizolátumot a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a nemzeti referencialaboratóriumba kell küldeni.

(7) A (2), (4) és (5) bekezdésekben meghatározott intézkedések alkalmazásáról az országos főállatorvos értesíti a Bizottságot.

Felmentések egyes gazdaságokra vonatkozóan

39. § (1) Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője felmentést adhat a 38. § (2) bekezdésében és a 38. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések alól az alacsony patogenitású madárinfluenza nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, tudományos célokból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására, vagy a veszélyeztetett fajok vagy hivatalosan nyilvántartott, ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfajta megőrzése céljaira szolgáló bekerített területen történő kitörése esetén, feltéve, hogy az ilyen felmentés nem veszélyezteti a járványvédelmet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felmentés engedélyezésekor a felmentésekkel érintett baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat:

a) a gazdaságon belül egy épületbe kell zárni és ott kell tartani; amennyiben ez célszerűtlen vagy veszélyeztetné az állatok jólétét, azokat a gazdaság valamely más helyén kell elkülöníteni úgy, hogy ne érintkezhessenek más gazdaságok baromfijával vagy más, fogságban tartott szárnyasaival, továbbá minden ésszerű lépést meg kell tenni a vadon élő madarakkal való érintkezésük minimálisra csökkentése érdekében;

b) mindaddig alávetik további megfigyelésnek és vizsgálatoknak - a készenléti tervvel összhangban -, és addig nem szállíthatják őket sehova, amíg a laboratóriumi vizsgálatok azt nem jelzik, hogy többé már nem képviselnek jelentős kockázatot az alacsony patogenitású madárinfluenza továbbterjedésének szempontjából; és

c) nem lehet elvinni a származási gazdaságukból, kivéve levágásuk vagy olyan más gazdaságba történő szállításuk céljából:

ca) *  amely Magyarország területén található, és a szállítás az igazgatóság utasításainak megfelelően történik, vagy

cb) amely valamely más tagállamban található, és a szállítás a rendeltetési hely szerinti tagállammal kötött megállapodás alapján történik.

(3) Az alacsony patogenitású madárinfluenza keltetőkben való kitörései esetén, kockázatértékelés alapján felmentés adható a 38. §-ban meghatározott intézkedések valamelyike vagy mindegyike alól.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott felmentés alkalmazása előtt kockázatértékelést kell készítenie az igazgatóságnak.

(5) A (4) bekezdésben hivatkozott kockázatértékelést a 32. § (2) bekezdésében előírtak szerint kell végezni.

(6) Az (1)-(5) bekezdések alapján adott felmentésekről az országos főállatorvos 24 órán belül értesíti a Bizottságot.

2. Cím

KÜLÖN TERMELÉSI EGYSÉGEK ÉS KONTAKTGAZDASÁGOK

Az alacsony patogenitású madárinfluenza kitörése esetén a külön termelési egységekben alkalmazandó intézkedések

40. § (1) Az alacsony patogenitású madárinfluenza olyan gazdaságban történő kitörése esetén, amely két vagy több különálló termelési egységből áll, felmentés engedélyezhető a 38. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alól az egészséges baromfit tartó termelési egységek számára, feltéve, hogy az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott felmentések alkalmazásakor a 32. § (2) bekezdése szerint kockázat értékelést kell készíteni.

(3) Az (1)-(2) bekezdések alapján adott felmentésekről az országos főállatorvos 24 órán belül értesíti a Bizottságot.

A kontaktgazdaságokban alkalmazandó intézkedések

41. § (1) Amennyiben a járványügyi nyomozás alapján egy adott gazdaságot az igazgatóság kontaktgazdaságnak minősített, úgy a 8. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni e kontaktgazdaságokban mindaddig, amíg az alacsony patogenitású madárinfluenza jelenlétét a készenléti tervben foglaltak szerint megfelelően ki nem zárják.

(2) A járványügyi nyomozás alapján a 38. §-ban meghatározott intézkedések alkalmazandók a kontaktgazdaságokra, különösen ha a kontaktgazdaság magas állománysűrűségű területen fekszik. A 38. § meghatározott intézkedések kontaktgazdaságokra történő alkalmazásakor figyelembe veendő főbb szempontokat a 3. számú melléklet állapítja meg.

(3) A készenléti terv előírásai szerint a baromfiból és más, fogságban tartott madarakból leölésekor mintát kell venni az alacsony patogenitású madárinfluenza vírus kontaktgazdaságokban való jelenlétének megállapítása vagy kizárása érdekében.

(4) Minden olyan gazdaságban, ahol baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésére és ártalmatlanítására, majd ezt követően madárinfluenza megállapítására kerül sor, az épületeket és minden, a vírussal történt kontaminációra gyanús eszközt, valamint a baromfi, más, fogságban tartott madarak, hullák, hús, takarmány, trágya, hígtrágya, alom és bármely más, vírussal történt kontaminációra gyanús tárgy vagy anyag szállítására használt járművet a 46. §-ban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési eljárásnak kell alávetni.

3. Cím

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK LÉTREHOZÁSA AZ ALACSONY PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZAJÁRVÁNY-KITÖRÉS ESETÉBEN

A korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedések

42. § (1) Az alacsony patogenitású madárinfluenzajárvány-kitörést követően az igazgatóság haladéktalanul korlátozás alatt álló körzetet hoz létre a gazdaság körüli legalább egy kilométer sugarú körben

(2) A korlátozás alatt álló körzetben:

a) minden kereskedelmi célú gazdaságot az igazgatóságnak a lehető leghamarabb számba kell venni;

b) a készenléti tervvel összhangban laboratóriumi vizsgálatokat kell elvégezni;

c) a b) pont szerinti vizsgálat szükség esetén kiterjeszthető az 1 km sugarú körön kívül elhelyezkedő gazdaságokra is;

d) a baromfi és más, fogságban tartott madár, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi, valamint tojások korlátozás alatt álló körzeten belüli vagy körzetbe belépő minden mozgatása csak az igazgatóság engedélyével lehetséges; ez a korlátozás nem vonatkozik a korlátozás alatt álló körzetben közúton vagy vasúton, kirakodás vagy megállás nélkül történő átszállításra;

e) a baromfi és más, fogságban tartott madár, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi, valamint tojások szállítása a korlátozás alatt álló körzetből csak az igazgatóság engedélyével lehetséges, ha:

ea) *  a vágóbaromfit közvetlenül Magyarország területén lévő vágóhídra szállítják,

eb) *  az élő baromfit közvetlenül Magyarország területén lévő olyan gazdaságba vagy annak egy termelési egységébe szállítják, ahol nincs más baromfi, és az élő baromfi 21 napig az említett gazdaságban hatósági felügyelet alatt marad,

ec) *  a napos baromfit Magyarország területén lévő gazdaságba közvetlenül szállítják, és a napos baromfi 21 napig az említett gazdaságban hatósági felügyelet alatt marad, vagy ha a napos baromfi olyan tojásból kelt ki, amely a korlátozás alatt álló körzeten kívüli baromfitartó gazdaságból származik, bármely más gazdaságba szállítható, feltéve, hogy a keltető logisztikája és biológiailag biztonságos munkafeltételei révén biztosítani tudja, hogy a korlátozás alatt álló körzet baromfiállományából származó, és ennélfogva különböző egészségügyi állapotú keltetőtojással vagy napos baromfival való bármiféle érintkezés kizárt,

ed) a keltetőtojásokat és azok csomagolását a kijelölt keltetőbe szállításuk előtt fertőtlenítik és biztosítják a visszakereshetőségüket,

ee) az étkezési tojásokat egyszer használatos csomagolással látják el, és valamennyi járványvédelmi intézkedést alkalmazva közvetlenül egy csomagolóközpontba szállítják,

ef) a tojásokat a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó olyan létesítménybe szállítják közvetlenül, mely a korlátozás alatt álló körzeten belül vagy kívül helyezkedik el, és a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésnek vetik alá,

eg) tojásokat ártalmatlanítás céljából szállítják ki;

f) a hullákat ártalmatlanítani kell;

g) a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó, megfelelő járványvédelmi intézkedéseket a korlátozás alatt álló körzetben lévő gazdaságokba belépő vagy onnan távozó valamennyi személynek be kell tartani;

h) az élő baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, takarmány, trágya, hígtrágya, alom, és minden más, a vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járművet és eszközt a fertőzést követően késedelem nélkül ki kell takarítani és fertőtleníteni a 46. §-ban megállapított egy vagy több eljárás elvégzésével;

i) tilos a baromfi, más, fogságban tartott madarak vagy háziasított emlősfajok az igazgatóság engedélye nélkül, a baromfit tartó gazdaságba történő bevitele és az onnan való kivitele; ez a korlátozás nem vonatkozik azon emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:

ia) nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és

ib) nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartanak;

j) *  tilos a használt almot, trágyát vagy hígtrágyát elszállítani vagy szétszórni. Az igazgatóság engedélyezheti azonban a trágya vagy hígtrágya járványvédelmi intézkedések melletti, korlátozás alatt álló gazdaságokból kijelölt telepre történő szállítását, az 1774/2002/EK rendelettel vagy az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban a madárinfluenza vírusok lehetséges jelenlétének megszüntetését szolgáló kezelés vagy későbbi kezelés célját szolgáló köztes tárolás céljából;

k) tilos az igazgatóság engedélye nélküli vásárok, piacok, kiállítások, vagy a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak egyéb bemutatóinak, illetve versenyeinek megtartása;

l) tilos a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vadállomány újratelepítését célzó szabadon engedése.

(3) *  Az e Címben meghatározott intézkedéseken túlmenően, az Országos Járványvédelmi Központ vezetője a kockázatértékelés alapján további intézkedéseket vezethet be, és erről az országos főállatorvos tájékoztatja a Bizottságot.

(4) *  A madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében szükséges további intézkedések a 2005/94/EK tanácsi irányelv 64. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kerülnek elfogadásra.

Az intézkedések időtartama

43. § A 3. Címben meghatározott intézkedéseket fenn kell tartani:

a) a fertőzött gazdaság 46. §-ban meghatározott módon történő előzetes takarítása és fertőtlenítése befejezésének időpontját követően legalább 21 napig, de mindaddig, amíg a korlátozás alatt álló körzetben a készenléti tervvel összhangban elvégzett vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok, valamint a kockázatértékelés alapján az alacsony patogenitású madárinfluenza terjedésének kockázata elhanyagolhatóvá nem válik;

b) legalább 42 napig a kitörés megállapítását követően, de mindaddig, amíg az alacsony patogenitású madárinfluenza terjedésének kockázata elhanyagolhatóvá nem válik, a korlátozás alatt álló körzetben a készenléti tervvel összhangban elvégzett vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok, valamint a kockázatértékelés alapján; vagy

c) *  bármely egyéb időtartamig, a 2005/94/EK tanácsi irányelv 64. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárással megállapított feltételek szerint.

Felmentések

44. § (1) Amennyiben az alacsony patogenitású madárinfluenzát keltetőben állapítják meg, kockázatértékelés alapján el lehet térni a 42. §-ban meghatározott valamely vagy minden intézkedéstől.

(2) Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője felmentést adhat a 3. Cím által meghatározott intézkedések alól az alacsony patogenitású madárinfluenza olyan kitörése esetében, amely nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, tudományos célokból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására vagy a veszélyeztetett faj vagy hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfajta megőrzése céljaira szolgáló bekerített területen következik be, feltéve, hogy az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmentésekről az országos főállatorvos haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(4) *  A madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében az (1) és (2) bekezdés szerinti felmentéseket is figyelembe vevő további intézkedések a 2005/94/EK tanácsi irányelv 64. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kerülnek elfogadásra.

VI. Fejezet

A MADÁR EREDETŰ INFLUENZA VÍRUSOK MÁS FAJOKRA TÖRTÉNŐ ÁTTERJEDÉSÉNEK ELKERÜLÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

Sertéseket és más fajokat érintő laboratóriumi vizsgálatok és egyéb intézkedések

45. § (1) *  A madárinfluenza bármely gazdaságban való jelenlétének megállapítását követően a gazdaság területén található sertéseket a készenléti tervvel összhangban megfelelő laboratóriumi vizsgálatoknak kell alávetni, a sertések madárinfluenza vírussal való múltbeli vagy jelenlegi fertőzöttségének megállapítása vagy kizárása érdekében. E vizsgálatok eredményének közléséig a gazdaságból sertést nem lehet kivinni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapítják, hogy a sertések fertőződtek a madárinfluenza vírusok által,

a) az igazgatóság csak akkor engedélyezheti e sertések mozgatását más sertéstartó gazdaságokba vagy a kijelölt vágóhidakra, ha a későbbi megfelelő vizsgálatok kimutatták azt, hogy a madárinfluenza terjedésének kockázata elhanyagolható, és

b) a laboratóriumi vizsgálatok komoly egészségügyi veszélyt állapítanak meg, a sertéseket az állatvédelmi szabályokkal összhangban és a lehető leghamarabb, hatósági felügyelet mellett, olyan módon kell leölni, hogy különösen szállítás közben, megelőzhető legyen a madárinfluenza vírus terjedése.

(3) Az igazgatóság a kockázatértékelés alapján, a madárinfluenza bármely gazdaságban való jelenlétének megállapítását követően az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket kiterjesztheti a gazdaságban tartott bármely emlősállatra, valamint a kontaktgazdaságok emlősállataira is.

(4) A madárinfluenza vírus sertésekben vagy bármely más, bármely gazdaságban tartott emlősben való jelenlétének megállapítását követően, a készenléti tervnek megfelelően további megfigyelést kell elrendelni az adott gazdaságra, illetve a kontaktgazdaságokra vonatkozóan a madárinfluenza vírus további elterjedésének megakadályozása érdekében.

VII. Fejezet

TAKARÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS ÉS ÚJRATELEPÍTÉS

46. § A madárinfluenza vírussal való fertőzöttség vagy fertőzöttség gyanúja miatt hatósági megfigyelés alá vont gazdaságok területén található bármely dolgot vagy anyagot az alábbi elvek, valamint a készenléti terv fertőtlenítési útmutatójában részletesen meghatározottak alapján hozott utasítás szerint és hatósági állatorvosi felügyelet mellett takarítás, fertőtlenítés és a madárinfluenza vírus megsemmisítését célzó eljárások alá kell vetni:

a) a takarítást és fertőtlenítést, és szükség esetén a rágcsálók és rovarok kiirtására vonatkozó intézkedéseket hatósági állatorvosi felügyelet mellett az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

aa) a fertőtlenítőszerek és azok alkalmazási koncentrációját a gyártó ajánlásai figyelembe véve, a kezelendő gazdaságok, járművek és tárgyak jellegének megfelelően kell meghatározni,

ab) a zsíroldószerek és fertőtlenítőszerek alkalmazása során biztosítani kell, hogy azok alkalmazása során a hatékonysága nem csökken, különösen be kell tartani a gyártó által feltüntetett műszaki paramétereket, úgymint a nyomást, a legalacsonyabb hőmérsékletet és a szükséges behatási időt;

b) függetlenül a használt fertőtlenítőszertől, a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

ba) az alom és az alomszalma, valamint a bélsár alapos átáztatása a fertőtlenítőszerrel,

bb) a talaj, a padló, a feljárók és falak kefével és súrolással végzett lemosása és megtisztítása, amennyiben lehetséges, azt követően, hogy a takarítási és fertőtlenítési eljárás hatékonyságát csökkentő eszközöket és berendezési tárgyakat eltávolították vagy lebontották,

bc) meg kell akadályozni a korábban megtisztított részek újrafertőződését,

bd) a takarítást és fertőtlenítést a gazdaság vagy a jármű nyilvántartásaiban dokumentálni kell, és azt a felügyeletet ellátó hatósági állatorvosnak igazolnia kell,

be) el kell végezni a szállításhoz használt és a személyzet által használt járművek kitakarítását és fertőtlenítését.

A gazdaságok újratelepítése

47. § A 11. § és a 38. §-okban meghatározott intézkedések alkalmazását követően a gazdaságok újratelepítésekor az alábbi erőírásokat kell betartani:

a) a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságokban a baromfi újratelepítése csak a 46. §-ban meghatározott végső takarítás és fertőtlenítés befejezését követő 21 napos időszak letelte után történhet meg;

b) a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságok újratelepítését követő 21 napos időszakban a következő intézkedéseket kell végrehajtani:

ba) a baromfit legalább egy hatósági állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni; a hatósági állatorvosi vizsgálatot vagy - amennyiben egynél többet végeznek el - a végleges állatorvosi vizsgálatot a fent említett 21 napos időszak végéhez legközelebb kell elvégezni,

bb) a készenléti tervvel összhangban laboratóriumi vizsgálatokat kell elvégezni,

bc) az újratelepítési szakaszban elhullott baromfit a készenléti tervvel összhangban meg kell vizsgálni,

bd) a gazdaságba belépő vagy onnan távozó minden személynek be kell tartania a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó, megfelelő járványvédelmi intézkedéseket,

be) az újratelepítési szakaszban az igazgatóság engedélye nélkül nem vihető ki baromfi a gazdaságból,

bf) a tulajdonosnak naprakész nyilvántartást kell vezetnie a termelési adatokról, beleértve a 19. § (6) bekezdésében meghatározottakat is,

bg) a 19. § (6) bekezdésében említett termelési adatokban bekövetkezett bármely lényeges változást és más szokatlan jelenséget haladéktalanul jelenteni kell az igazgatóságnak;

c) a kockázatértékelés alapján az igazgatóság dönt a b) pontban meghatározott eljárások a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságoktól eltérő gazdaságokra, valamint a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságban található más fajokra történő alkalmazásáról;

d) a kontaktgazdaságokban a baromfi újratelepítését az igazgatóság kockázatértékelésen alapuló utasításainak megfelelően kell végezni.

VIII. Fejezet

DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK ÉS REFERENCIALABORATÓRIUMOK

48. § (1) A baromfiban és más, fogságban tartott madarakban a madárinfluenza jelenlétének vagy az emlősökben a madárinfluenza vírus jelenlétének kimutatására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban kell elvégezni.

(2) *  A madárinfluenza közösségi referencialaboratóriuma a 2005/94/EK tanácsi irányelv VII. melléklete 1. pontjában meghatározott laboratórium.

(3) *  A madárinfluenza vonatkozásában a kijelölt nemzeti referencialaboratórium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

(4) * 

(5) *  A madárinfluenza vírusán, genomján, antigénjén és vakcináján kutatás, diagnosztika vagy oltóanyaggyártás céljából történő beavatkozást, vagy azok ilyen célú felhasználását kizárólag a nemzeti referencialaboratórium, vagy annak hozzájárulásával más, az állategészségügyi hatóság engedélyével rendelkező, állati kórokozókkal való tudományos vizsgálatot végző intézmény végezheti. A szűrő és ellenőrző vizsgálatok elvégzésébe a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága területi intézetei is bevonhatók.

(6) *  A nemzeti referencialaboratórium az Országos Epidemiológiai Központ nemzeti törzsbankja részére átadja az emberre is veszélyt jelentő vírusmintákat a humán oltóanyag előkészítése, valamint a humán mintákkal végzendő gyorsdiagnosztikai eljárás (PCR) kifejlesztése érdekében.

A nemzeti referencialaboratórium szerepe és feladatai * 

48/A. § *  (1) A nemzeti referencialaboratórium felel annak biztosításáért, hogy a madárinfluenza jelenlétének kimutatására és a vírusizolátumok genotípusának azonosítására alkalmas laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően végezzék el. Ebből a célból a nemzeti referencialaboratórium külön megállapodásokat köthet a közösségi referencialaboratóriummal vagy egyéb nemzeti laboratóriumokkal.

(2) A nemzeti referencialaboratórium teljes karakterizálásra késedelem nélkül megküldi a madár eredetű influenzavírusok izolátumait a közösségi referencialaboratóriumnak:

a) a madárinfluenza minden elsődleges kitörése esetén;

b) másodlagos kitörések esetén, reprezentatív számú kitörés alapján;

c) a 2. § 1-3. pontjában meghatározottakon kívüli, komoly egészségügyi veszélyt jelentő influenzavírusok baromfiban, más, fogságban tartott madarakban vagy emlősökben történő észlelése esetén.

(3) A nemzeti referencialaboratórium felel minden nemzeti madárinfluenza-diagnosztizálással foglalkozó laboratóriumában alkalmazott szabványok és diagnosztikai módszerek összehangolásáért. Ebből a célból:

a) diagnosztikai reagensekkel láthatja el az egyes laboratóriumokat;

b) ellenőrzi a használt valamennyi diagnosztikai reagens minőségét;

c) időközönként összehasonlító vizsgálatokat végez;

d) őrzi a Magyarországon észlelt kitörésekből származó madárinfluenza vírusok és más madár eredetű influenzavírusok izolátumait;

e) együttműködik a nemzeti humáninfluenza-laboratóriumokkal.

IX. Fejezet

SZEROPOZITÍV ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ ELJÁRÁS

49. § (1) Az az állomány vagy telep, amelyben akár csak egy szerológiailag pozitív állatot találtak, teljes egészében pozitívnak tekintendő, így az állomány pozitív és esetlegesen negatív állatai egységes elbírálás alá esnek.

(2) A szeropozitív állományokat fertőzöttségre gyanús állományként kell kezelni mindaddig, amíg a vírus kimutatására irányuló vizsgálatok ki nem zárják a vírus jelenlétét. A vizsgálatra kerülő minták számát úgy kell megállapítani, hogy 5%-os prevalencia mellett 95%-os biztonsággal kimutatható legyen a vírus jelenléte az állományban. Ezeket a vizsgálatokat légterenként kell elvégezni.

(3) Amennyiben szerológiailag pozitív állományból a vírus nem kerül kimutatásra, a korlátozó intézkedéseket fel kell oldani az alábbiak figyelembevételével:

a) *  Szeropozitív állományokból származó tenyésztojás csak Magyarországon keltethető és az abból kikelő naposbaromfi is csak itt telepíthető le, kivéve ha az Európai Unió tagállamának az Állategészségügyi Szolgálata előzetesen hozzájárul a szeropozitív állományból származó tenyésztojás, illetve napos baromfi befogadásához.

b) A keltetőbe való beszállítás alapfeltétele a keltető telephelye szerint illetékes igazgatóság hozzájárulása, melynek megléte esetén a származási állomány szerint illetékes igazgatóság engedélyezi a tojások kiszállítását.

c) A szeropozitív állományokból származó tojásokat a keltetőben külön gépbe kell berakni, ezáltal kizárva a negatív állományokból kikelő napos baromfival történő esetleges keveredést, illetve ezek fertőződését. Ezen állományokból származó tojás csak abban az esetben keltethető, ha már a keltetés megkezdése előtt rendelkezésre áll a kikelt napos baromfi kihelyezéséhez szükséges „befogadó nyilatkozat”.

d) A keltetőben gépenként és állományonként 60 befulladt tojás vizsgálatát el kell végeztetni.

e) A tojásokat egyértelmű azonosítóval kell ellátni, a tojások indítása, fogadása, illetve keltető gépbe behelyezése csak hatósági állatorvosi felügyelet mellett történhet.

f) A keltetőknek pontos nyilvántartást kell vezetni a beérkező tojásokról, a befulladt tojásokról, illetve a kihelyezésre kerülő állományokról.

g) A kikelt napos baromfi csak hizlalás vagy tömés céljából helyezhető ki.

h) A kihelyezést a keltető telephelye szerint illetékes igazgatóság a telepítés helye szerint illetékes igazgatóság „befogadó nyilatkozata” után engedélyezheti.

i) A vizsgálatra kerülő minták számát úgy kell megállapítani, hogy 5%-os prevalencia mellett 95%-os biztonsággal kimutatható legyen a vírus jelenléte az állományban. Ezeket a vizsgálatokat légterenként kell elvégezni. A letelepített szeropozitív állományból származó baromfi esetében szerológiai vizsgálatokat kell végezni a madárinfluenza tekintetében:

ia) vízibaromfi esetében 6 hetes korban,

ib) egyéb baromfi esetében 4 hetes korban.

j) Amennyiben a tömés nem az előnevelés helyszínén történik, a megfelelő vizsgálati eredmények után az állomány kihelyezhető tömésre. A kihelyezést az előnevelés helye szerint illetékes igazgatóság a tömést végző gazdaság telephelye szerint illetékes igazgatóság „befogadó nyilatkozata” után engedélyezheti.

k) A szeropozitív állományokból származó állatokat mindvégig forgalmi korlátozás alatt kell tartani, az egyes szállítmányok indításánál és fogadásánál hatósági állatorvosi felügyeletet kell biztosítani.

l) A hizlalás, illetve a tömés végeztével az állatok csak belföldi vágóhídra szállíthatók. A vágóhídra szállítást a hizlalás vagy tömés helye szerint illetékes igazgatóság csak a vágás helye szerint illetékes igazgatóság hozzájárulása után engedélyezheti.

m) A szeropozitív állományok levágott állataiból származó termékek csak Magyarországon forgalmazhatók.

n) Az e § szerinti csak szeropozitív állatok levágása nem minősül járványügyi okból elrendelt leölésnek, elkülönített vagy zárt vágásnak.

o) A szeropozitív állományok levágott állataiból származó termékeket a 11. számú mellékletben szereplő különleges jelöléssel kell ellátni.

p) A (2) bekezdésben előírt vizsgálatok állami költségvetésből történnek.

q) Felmentések csak a tojásrakási szezon végéig adhatók, utána az érintett állományok továbbtartása tenyésztési célból tilos. Az ilyen állományok csak vágóhídra szállíthatók.

X. Fejezet

VÉDŐOLTÁS

1. Cím

A VÉDŐOLTÁS ÁLTALÁNOS TILALMA

Madárinfluenza vakcinák gyártása, árusítása, felhasználása

50. § (1) A madárinfluenza elleni védőoltás tilos, a 2. és 3. Címben meghatározottak kivételével.

(2) *  A madárinfluenza elleni állatgyógyászati oltóanyagok kezelése, gyártása, tárolása, ellátása, elosztása és árusítása csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága által, illetve felügyeletével történhet.

(3) Kizárólag az állatgyógyászati készítményekről szóló, 50/2006. (VI. 28.) FVM rendelettel és az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett oltóanyagok használhatók.

(4) Az engedély nélkül vakcinázott állományokat szeropozitív állományként kell kezelni.

2. Cím

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐOLTÁS

Baromfi és más, fogságban tartott madarak sürgősségi védőoltása

51. § (1) Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője, amennyiben kockázatértékelés jelzi, hogy fennáll a madárinfluenza Magyarországon belüli terjedésének vagy Magyarországra való átterjedésének jelentős és közvetlen kockázata, a kitörés megakadályozása érdekében rövid távú intézkedésként bevezetheti a baromfi és más, fogságban tartott madarak e Cím szerinti sürgősségi védőoltását, amennyiben egy vagy több fennáll az alábbiak közül:

a) kitörés fordul elő Magyarországon;

b) kitörés fordul elő valamely közeli tagállamban; vagy

c) amennyiben madárinfluenza jelenlétét állapították meg baromfinál vagy más, fogságban tartott madaraknál egy közeli harmadik országban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sürgősségi védőoltás bevezetése előtt az Országos Járványvédelmi Központ vezetője sürgősségi védőoltási tervet készít és azt az országos főállatorvos jóváhagyásra benyújtja a Bizottságnak. E tervnek a „fertőzött és beoltott állatok megkülönböztetésének stratégiáján” (DIVA-stratégia) kell alapulnia, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a sürgősségi védőoltás alkalmazásához vezető járványügyi helyzet;

b) az a földrajzi terület, amelyen sürgősségi védőoltást fognak végezni és az e területen lévő gazdaságok száma, valamint - amennyiben ettől különbözik - azon gazdaságok száma, amelyekben a védőoltást el fogják végezni;

c) a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak faja és kategóriája, vagy adott esetben a beoltandó baromfit vagy más, fogságban tartott szárnyast tartó egység megnevezése;

d) a beoltandó baromfi vagy más, fogságban tartott madarak körülbelüli száma;

e) az oltóanyag jellemzőinek összefoglalása;

f) a sürgősségi védőoltási kampány tervezett időtartama;

g) a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó külön rendelkezések, a IV. fejezet 4., 5. és 6. Címében, valamint az V. fejezet 3. Címében meghatározott intézkedések sérelme nélkül;

h) szempontok annak eldöntéséhez, hogy a sürgősségi védőoltást a kontaktgazdaságokban alkalmazzák-e;

i) a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak nyilvántartása és regisztrálása;

j) az elvégzendő klinikai és laboratóriumi vizsgálatok azon gazdaságokban, amelyekben sürgősségi védőoltást kell végezni, valamint a sürgősségi védőoltási területen található többi gazdaságban, a járványhelyzetnek, a sürgősségi védőoltási kampány hatékonyságának, valamint a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak mozgatásának nyomon követésére.

(3) A sürgősségi védőoltásra vonatkozóan a Bizottság által külön meghatározott részletes szabályokat is figyelembe kell venni.

(4) Az országos főállatorvos a sürgősségi védőoltási terv (2) bekezdés szerinti jóváhagyása előtt is elrendelheti a sürgősségi védőoltás alkalmazását, amennyiben:

a) a sürgősségi védőoltási tervről és a sürgősségi védőoltás alkalmazásáról a Bizottságot előzetesen értesíti;

b) a baromfi és más, fogságban tartott madarak és az azokból készült termékek mozgatását megtiltja;

c) a b) pont alól felmentés adható a 7. számú mellékletben meghatározott feltételek esetén, amennyiben ez nem veszélyezteti a járványvédelmet.

3. Cím

MEGELŐZŐ VÉDŐOLTÁS

Baromfi és más, fogságban tartott madarak megelőző védőoltása

52. § (1) Az Országos Járványvédelmi Központ vezetője hosszú távú intézkedésként elrendelheti baromfi és más, fogságban tartott madarak megelőző védőoltását, amennyiben kockázatelemzés alapján úgy ítéli meg, hogy a baromfitenyésztés típusa vagy a baromfi és más, fogságban tartott madarak egyes kategóriái vagy a baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek esetében fennáll a madárinfluenza veszélye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megelőző védőoltás bevezetése előtt az Országos Járványvédelmi Központ vezetője megelőző védőoltási tervet készít és azt az országos főállatorvos jóváhagyásra benyújtja a Bizottságnak. E tervnek a „DIVA-stratégián” kell alapulnia, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a megelőző védőoltás indokainak világos leírása, beleértve a betegség előzményeit;

b) a terület, a baromfitenyésztés típusa vagy a baromfi és más, fogságban tartott madarak egyes kategóriái vagy a baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek, amelyekben megelőző védőoltást fognak végezni és az e területen lévő gazdaságok száma, valamint - amennyiben ettől különbözik - azon gazdaságok száma és típusa, amelyekben a védőoltást el fogják végezni;

c) a baromfi és más, fogságban tartott madarak faja és kategóriája, vagy adott esetben a beoltandó baromfit és más, fogságban tartott szárnyast tartó egység;

d) a beoltandó baromfi és más, fogságban tartott madarak körülbelüli száma;

e) az oltóanyag jellemzőinek összefoglalása;

f) a megelőző védőoltási kampány tervezett időtartama;

g) a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak szállítására vonatkozó külön rendelkezések, a IV. fejezet 3., 4. és 5. Címében, valamint az V. fejezet 3. Címében meghatározott intézkedések sérelme nélkül;

h) a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak nyilvántartása és regisztrálása;

i) a készenléti tervben foglaltak szerint elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok azon gazdaságokban, amelyekben megelőző védőoltást kell végezni azzal egy időben, hogy a védőoltási területen található megfelelő számú többi gazdaságban vagy a baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó egységekben megfigyelést és vizsgálatot tartanak, a járványhelyzetnek, a megelőző védőoltási kampány hatékonyságának, valamint a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak mozgatása ellenőrzésének nyomon követésére.

(3) *  A megelőző védőoltásra vonatkozóan a 2005/94/EK tanácsi irányelv 64. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint meghatározott részletes szabályokat is figyelembe kell venni.

Állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak megelőző védőoltása

53. § (1) Az országos főállatorvos intézkedéseket hoz a magas patogenitású madárinfluenza vadon élő madarakról az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarakra való átterjedése kockázatának csökkentése céljából, figyelembe véve a 8. számú mellékletben meghatározott kritériumokat és kockázati tényezőket.

(2) Az (1) bekezdés azokra a baromfiállományban történő járványkitörésekre is vonatkozik, amelyek veszélyeztetik az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak egészségi állapotát.

(3) A járványügyi helyzettől függően az (1) bekezdésben említett intézkedések különösen a vadon élő madaraknak - elsősorban a vízimadarak - a más, állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban fogva tartott madarakkal való közvetlen és közvetett érintkezésének megelőzésére irányulnak.

(4) Az 52. § (2) bekezdésével összhangban az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban más, fogva tartott madarakra vonatkozó megelőző védőoltási tervnek meg kell felelne a 9. számú mellékletben meghatározott követelményeknek.

(5) *  Az 52. § (2) bekezdésével összhangban benyújtott megelőző védőoltási terv akkor alkalmazható, ha magyarországi állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak körében a tagállamokban állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak körében a magas patogenitású madárinfluenza elterjedésének megelőzésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. augusztus 28-i 2007/598/EK bizottsági határozatban foglaltak szerint jóváhagyásra került.

(6) Az országos főállatorvos a megelőző védőoltások megkezdése előtt összegyűjti az állatkertek és az engedélyezett szervezetek, intézmények vagy központok pontos címét és helyszínét, ahol a védőoltást végrehajtják, engedélyezési vagy adott esetben nyilvántartási számot rendelve hozzájuk, és az információt naprakészen tartja.

(7) Az országos főállatorvos a Bizottsághoz minden év március 30-ig vagy a Bizottság külön kérésére jelentést nyújt be a jóváhagyott megelőző védőoltási terv végrehajtásáról az előző évre vonatkozóan, a 10. számú mellékletben meghatározott jelentéstételi minta szerint. A jelentést az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Állandó Bizottsághoz kell benyújtani.

(8) Az országos főállatorvos tájékoztatja a Bizottságot a következőkről:

a) a jóváhagyott megelőző védőoltási tervben tervezett változtatások;

b) az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban fogva tartott madarak megelőző védőoltásának befejezési dátuma.

XI. Fejezet

KÉSZENLÉTI TERV, ELLENŐRZÉSEK

54. § (1) Az országos főállatorvos által készíttetett készenléti tervet kell alkalmazni a madárinfluenza elleni védekezés során.

(2) Az igazgatóságoknak a készenléti tervet, annak Bizottság általi elfogadását követő 30 napon belül kell illetékességi területükre alkalmazni.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben említett készenléti terv legalább a rendelet 12. számú mellékletében foglaltakat tartalmazza.

55. § *  A 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikkével összhangban a bizottsági szakértők az állategészségügyi hatósággal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)-(4) * 

(5) * 

(6) Ez a rendelet a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7) *  Ez a rendelet a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2009. július 13-i 616/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

A betegség bejelentése és a Bizottság felé szolgáltatandó további járványügyi információk

1. A 6. § (1) bekezdésében említetteknek megfelelően elkészített jelentést az igazgatóságnak az elsődleges kitörés megállapításától vagy a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön történő észlelésétől számított 24 órán belül kell megküldeni az alábbi adatokat tartalmazóan:

a) a bejelentés napja;

b) a bejelentés időpontja;

c) az érintett tagállam neve;

d) a betegség megnevezése;

e) a kitörés vagy a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletének száma;

f) a betegség első gyanúja felmerülésének napja;

g) a megállapítás napja;

h) a megállapításra használt módszerek;

i) az, hogy a betegséget gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították-e meg;

j) a kitörés vagy a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletének földrajzi helye;

k) az alkalmazott járványvédelmi intézkedések.

2. A madárinfluenza vágóhidakon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletei esetében az 1. pontban említett adatokon túlmenően a következő információkat kell továbbítani:

a) a betegségre fogékony baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma a vágóhídon vagy szállítóeszközön;

b) az elhullott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma kategóriánként a vágóhídon vagy szállítóeszközön;

c) minden egyes baromfi vagy más, fogságban tartott madarak kategóriájában megállapított morbiditás, valamint azon baromfifélék vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma, amelyeknél a madárinfluenzát megállapították;

d) a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölt vagy levágott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma;

e) az ártalmatlanított baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma;

f) vágóhíd esetében a legközelebbi, baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságtól mért távolság;

g) a fertőzött baromfi vagy a hullák származási gazdaságának vagy gazdaságainak földrajzi helye.

3. Másodlagos kitörések esetén az 1. és 2. pontban említett információkat az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történő bejelentési szabályairól szóló 30/2002. (IV. 19.) FVM rendeletben megállapított határidőkön belül kell továbbítani.

4. Az 1., 2. és 3. ponttal összhangban, a madárinfluenza minden kitörésével, illetve vágóhídon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletével kapcsolatban a tájékoztatást a lehető leghamarabb írásos formában is el kell készíteni a Bizottság és a többi tagállam számára, amely tartalmazza legalább a következőket:

a) az a nap, amelyen a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön leölték vagy levágtak és hullájukat ártalmatlanították;

b) a madárinfluenza lehetséges vagy - ha az bizonyos - tényleges eredetére vonatkozó bármely információ;

c) az állatok mozgatásának ellenőrzésére érvényben lévő intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítására létrehozott ellenőrzési rendszerre vonatkozó információk;

d) a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön történő észlelése esetén a felelős vírus genetikai típusa;

e) amennyiben a kontaktgazdaságokban vagy a madárinfluenza vírussal való fertőzöttségre gyanús baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésére vagy levágására került sor, az alábbi információk:

ea) a leölés vagy levágás napja, és minden egyes gazdaságban a leölt vagy levágott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma kategóriánként,

eb) a járványügyi kapcsolat a fertőzés forrása és minden egyes kontaktgazdaság között, vagy a madárinfluenza jelenlétének gyanúját keltő egyéb okok,

ec) amennyiben a kontaktgazdaságokban a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésére vagy levágására nem került sor, információt kell szolgáltatni a leölés vagy levágás mellőzésére vonatkozó döntés indokairól.

5. A madárinfluenzának a közösségi határokon, állategészségügyi határállomásokon vagy a közösségi behozatali jogszabályoknak megfelelően működő karantén-létesítményekbe vagy központokba behozott és beléptetett élő baromfiban vagy más, fogságban tartott madarakban vagy baromfitermékekben történő megállapítása esetén az országos főállatorvosnak e megállapításról haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot, és be kell számolnia a megtett intézkedésekről.

6. Az országos főállatorvosnak 24 órán belül értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot, ha a megfigyelés eredményeként komoly egészségügyi veszélyt állapítanak meg.

2. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez * 

Tojások gazdaságból történő kiszállítása a 9. § (3) bekezdésével és a 13. § (3) bekezdésével engedélyezhető a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően tojástermékek gyártására engedélyezett létesítménybe (a továbbiakban: a kijelölt létesítmény), az alábbi feltételekkel:

1. a tojást a gyanús gazdaságból közvetlenül kell a kijelölt létesítménybe küldeni; minden egyes szállítmányt feladás előtt a gyanús gazdaságért felelős hatósági állatorvosnak - vagy annak felügyelete alatt - kell leplombálni, és annak a kijelölt létesítménybe szállítása során mindvégig plombával lezárva kell maradnia;

2. a tojás származási gazdaságáért az igazgatóság tájékoztatja a kijelölt létesítmény szerint illetékes igazgatóságot a tojás odaküldésének szándékáról;

3. a kijelölt létesítményért felelős igazgatóság biztosítja és a származás helye szerint illetékes igazgatóság felé visszaigazolja, hogy:

a) az 1. pontban említett tojást a megérkezésétől a feldolgozásáig elkülönítve tartják a többi tojástól,

b) az ilyen tojás héját ártalmatlanítják,

c) a tojás csomagolóanyagát megsemmisítik, vagy olyan módon tisztítják meg és fertőtlenítik, hogy az elpusztítson minden madárinfluenza vírust,

d) az 1. pontban említett tojást kitakarított és fertőtlenített járművekben szállítják. A tojás szállításában részt vevő személyzetre, felszerelésre és járművekre járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak.

3. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

Az intézkedések alkalmazására vonatkozó döntés fő szempontjai és kockázati tényezői a kontaktgazdaságokban vagy veszélyeztetettnek minősülő gazdaságokban és területeken további, korlátozás alatt álló körzetekben

Javasolt szempontok
a kiürítés mellett a kiürítés ellen
A kontaktgazdaságban klinikai tünetek utalnak madárinfluenzára A kontaktgazdaságban nincsenek madárinfluenzára utaló klinikai tünetek és nincsen járványügyi kapcsolat
A többségben lévő baromfifaj nagy fogékonysága A többségben lévő baromfifaj kis fogékonysága
Megállapítást nyert, hogy baromfi vagy más, fogságban tartott madarak jutottak a kontaktgazdaságokba olyan gazdaságból, ahol madárinfluenzát állapítottak meg, a vírusnak e fertőzött gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontját követően Nem ismert, hogy baromfi vagy más, fogságban tartott madarak jutottak volna a kontaktgazdaságokba olyan gazdaságból, ahol madárinfluenzát állapítottak meg, a vírusnak e fertőzött gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontját követően
A kontaktgazdaságok nagy állománysűrűségű területen fekszenek A kontaktgazdaságok kis állománysűrűségű területen fekszenek
A felszámolási intézkedések alkalmazását megelőzően valamennyi ideje már jelen volt a betegség, és a vírus valószínűleg továbbterjedt azon gazdaságból, ahol a madárinfluenzát megállapították A felszámolási intézkedések alkalmazását megelőzően valamennyi ideje már jelen volt a betegség, de azon gazdaságból, ahol a madárinfluenzát megállapították a vírus korlátozottan terjed tovább
A kontaktgazdaságok 500 méteren(1) belül fekszenek attól a gazdaságtól, ahol a madárinfluenzát megállapították A kontaktgazdaságok 500 méternél(1) távolabb fekszenek attól a gazdaságtól, ahol a madárinfluenzát megállapították
A kontaktgazdaságoknak egynél több olyan gazdasággal van kapcsolatuk, ahol madárinfluenzát állapítottak meg A kontaktgazdaságoknak nincs kapcsolatuk olyan gazdasággal, ahol madárinfluenzát állapítottak meg
A járvány nem tartható ellenőrzés alatt, és növekszik azon gazdaságok száma, ahol madárinfluenzát állapítottak meg A járvány ellenőrzés alatt tartható
(1) Nagyon nagy állománysűrűség esetén nagyobb távolságot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

Az intézkedések alkalmazására vonatkozó döntés szempontjai a gazdaságokban, alacsony patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban

A 38. § (1) bekezdésével összhangban a baromfi vagy tojás mozgatására és a gazdaság kiürítésére vonatkozóan a döntés meghozatalakor legalább az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a szóban forgó faj;

b) a gazdaságok száma a feladási gazdaság körüli területen;

c) a kijelölt vágóhidak, keltetők és csomagolóközpontok elhelyezkedése;

d) a szállítás és levágás során a gazdaságokban és a baromfit vagy más, fogva tartott madarakat tartó egységekben alkalmazott járványvédelmi intézkedések;

e) szállítási útvonal;

f) a terjedés bizonyítéka;

g) a közegészségügyi kockázat, ha van;

h) a szóban forgó termékek további kezelése;

i) társadalmi-gazdasági és egyéb hatások.

5. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

Megelőző járványvédelmi intézkedések

Az országos főállatorvos a 3. §-ban meghatározott jogkörében a madárinfluenza vadon élő madarakról a baromfira és más, fogságban élő madarakra történő átvitele veszélyének csökkentése érdekében hozott intézkedéseikor az ezen mellékletében előírt szempontokat, intézkedéseket, követelményeket és kockázati tényezőket veszi figyelembe.

1. Magyarország a magas kockázatúnak minősített területein, valamint más területein megtilthatja: * 

a) a baromfi szabadtartását;

b) szabadtéri vízgyűjtők használatát a baromfi számára;

c) a baromfi vízzel való ellátását vadon élő madarak által hozzáférhető felszíni vízgyűjtőkből;

d) az Anseriformes (lúdalakúak) és a Charadriiformes (lilealakúak) rendhez tartozó madarak csalimadárként való felhasználását madárvadászat idején;

e) a baromfik és egyéb madarak piacokon, bemutatókon, kiállításokon és kulturális rendezvényeken - beleértve a madárversenyeket is - való egybegyűjtésének betiltását.

2. Az 1. bekezdésben foglaltak alkalmazásakor derogációk alkalmazásával élhet, miszerint engedélyezheti:

a) baromfi szabadtartását, feltéve, hogy a baromfit zárt térben vagy olyan védelmet biztosító helyen etetik és itatják, amely kellőképpen megakadályozza a vadon élő madarak berepülését, és így azoknak a baromfi táplálására szolgáló élelemmel vagy vízzel való érintkezését;

b) szabadtéri vízgyűjtők használatát, ha azok egyes baromfifélék számára állategészségügyi szempontból szükségesek, és megfelelő takarással vannak ellátva a vadon élő vízi madarakkal szemben;

c) vadon élő vízimadarak által hozzáférhető felszíni vízből történő vízvételezést, olyan kezelés után, amely biztosítja az esetleges madárinfluenza vírus inaktiválását;

d) csalimadarak felhasználását madárvadászat idején:

da) *  a nyilvántartásba vett csalimadár tulajdonosok számára az állategészségügyi hatóság szigorú felügyelete alatt a mintavételre szánt vadon élő madarak csalogatására, a tagállamok baromfik és vadon élő madarak madárinfluenza-fertőzöttségére vonatkozó felmérési programjai alapján, a 2005/732/EK határozatban előírtak szerint, vagy

db) a megfelelő járványvédelmi intézkedésekkel összhangban, melyek tartalmazzák: az egyes csalimadarak gyűrűzési rendszer által való azonosítását, a csalimadarak speciális megfigyelési rendszerének megvalósítását, a csalimadarak egészségi állapotának nyilvántartását és jelentését, valamint madárinfluenzára irányuló laboratóriumi vizsgálatot ilyen madarak pusztulása esetén és a madárvadászati idény végén, a csalimadarak és a házi baromfi, illetve más fogságban tartott madarak szigorú elkülönítését, a csalimadarak szállítására és az olyan területeken való utazásra használt szállítóeszközök és felszerelések takarítását és fertőtlenítését, amelyekben csalimadarak vannak elhelyezve, a csalimadarak mozgására vonatkozó korlátozásokat és ellenőrzést, főleg a különböző nyílt vizekkel való érintkezés megakadályozása céljából, jó járványvédelmi gyakorlatra vonatkozó iránymutatások kidolgozását és végrehajtását, amelyek részletezik az elsőtől a hatodik francia bekezdésben előírt intézkedéseket, az első, a második és a harmadik francia bekezdésben említett intézkedésekből nyert adatokra vonatkozó jelentési rendszer megvalósítását, a baromfi és más fogságban tartott madarak összegyűjtését.

3. Az engedélyezés feltételei és nyomon követése:

a) az országos főállatorvos az e melléklet 2. bekezdésében foglalt engedélyeket csak egy, az igazgatóság által elvégzett kockázatértékelés kedvező eredményét követően, illetve a madárinfluenza esetleges terjedése elleni hatályos járványvédelmi intézkedések feltétele megléte esetén adja ki;

b) a 2. bekezdés szerinti engedmények alkalmazásáról szóló kockázatelemzést és - értékelést, továbbá havi jelentést az elfogadott járványvédelmi intézkedésekről a Bizottságnak meg kell küldeni.

4. Az országos főállatorvos korai észlelő rendszerek bevezetését rendelheti el azon térségekben, amelyekről megállapították, hogy különösen veszélyeztetettek a madárinfluenza bevitelét illetően, az alábbi fő kritériumok szerint:

- a gazdaság földrajzi elhelyezkedése a madarak vonulási útvonalai mentén, különösen ha azok kiindulási pontja Közép- és Kelet-Ázsia, a Kaszpi-tenger vagy a Fekete-tenger térsége;

- a gazdaság és azon vizes élőhelyek, tavacskák, mocsarak, tavak, folyók közötti távolság, amelyeknél vonuló vízimadarak gyülekezhetnek;

- a baromfitartó gazdaságok földrajzi elhelyezkedése vonuló madárfajok, különösen vízimadarak által sűrűn benépesített területeken;

- baromfi vagy más fogságban élő madarak tartása szabadtartású gazdaságokban vagy bármilyen más helyen, ahol a vadon élő madarak és a baromfi vagy egyéb fogságban élő madarak közötti kapcsolat nem akadályozható meg megfelelően; baromfigazdaság földrajzi elhelyezkedése baromfigazdaságokkal teli területeken;

- baromfi és más fogságban élő madarak, járművek és személyek gazdaságon belüli és gazdaságok közötti mozgásának intenzitása, és a gazdaságok közötti egyéb közvetlen vagy közvetett kapcsolat.

6. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez * 

7. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

A sürgősségi védőoltással kapcsolatban a baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint a baromfitermékek mozgatására vonatkozó követelmények

1. Az 51. §-sal összhangban beoltott baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint termékeik mozgatásának ellenőrzését a (3)-(8) bekezdésben meghatározott módon, a készenléti tervben foglaltak szerint kell végezni.

2. Az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak, tojás és baromfihús szállításához használt valamennyi járműnek és közlekedési eszköznek - e melléklettel összefüggésben - használat után közvetlenül a 46. §-ban meghatározott, egy vagy több takarítási, fertőtlenítési vagy kezelési eljáráson kell átesnie.

3. A védőoltási területen belül az élő baromfi és más, fogságban tartott szárnyas és tojás mozgatására az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) keltetőtojás esetében:

aa) annak olyan beoltott vagy oltatlan tenyészállományból kell származnia, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak a készenléti tervnek megfelelően,

ab) azt feladás előtt az igazgatóság által jóváhagyott módszerrel fertőtleníteni kell,

ac) azt közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe kell szállítani,

ad) annak a keltetőn belül visszakereshetőnek kell lennie;

b) a tojásoknak olyan beoltott vagy oltatlan tojóállományból kell származniuk, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak a készenléti tervnek megfelelően, majd azokat a következő helyekre kell szállítani:

ba) az igazgatóság által kijelölt csomagolóközpontba (a továbbiakban: a kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és valamennyi járványvédelmi intézkedést alkalmazzák, vagy

bb) a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, majd azokat a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban kezelni kell;

c) napos baromfi esetében:

ca) azoknak olyan keltetőtojásból kell származniuk, amely megfelel az a) pontban meghatározott feltételeknek,

cb) azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

d) az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak esetében:

da) azokat a madárinfluenza ellen be kell oltani, ha a védőoltási program így rendelkezik,

db) azokat a készenléti tervben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták,

dc) azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

e) vágóbaromfi esetében:

ea) azokat a berakodás előtt a készenléti tervben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták,

eb) azt azonnali levágásra közvetlenül a kijelölt vágóhídra kell küldeni.

4. A védőoltási területen kívüli gazdaságból származó élő baromfinak és más, fogságban tartott szárnyasnak és tojásnak a védőoltási területen belüli helyiségekbe történő mozgatására az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) keltetőtojás esetében:

aa) azt közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe kell szállítani,

ab) annak a keltetőn belül visszakereshetőnek kell lennie;

b) a tojásokat a következő helyekre kell szállítani:

ba) az igazgatóság által kijelölt csomagolóközpontba (kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és valamennyi járványvédelmi intézkedést alkalmazzák, vagy

bb) a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, majd azokat a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban kezelni kell;

c) a napos baromfit olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

d) az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak esetében:

da) azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit,

db) azokat a rendeltetési hely szerinti gazdaságban be kell oltani, ha a védőoltási terv azt előírja;

e) a vágóbaromfit azonnali levágásra közvetlenül a kijelölt vágóhídra kell küldeni.

5. A védőoltási területen belüli gazdaságból származó élő baromfinak és más, fogságban tartott szárnyasnak és tojásnak a védőoltási területen kívüli helyiségekbe történő mozgatására az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) keltetőtojás esetében:

aa) annak olyan beoltott vagy oltatlan tenyészállományból kell származnia, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak a készenléti tervnek megfelelően,

ab) azt feladás előtt az igazgatóság által jóváhagyott módszerrel fertőtleníteni kell,

ac) azt közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe kell szállítani,

ad) annak a keltetőn belül visszakereshetőnek kell lennie;

b) a tojásoknak olyan beoltott vagy oltatlan tojóállományból kell származniuk, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak az ellenőrző készenléti tervnek megfelelően, és azokat a következő helyekre kell szállítani:

ba) az igazgatóság által kijelölt csomagolóközpontba (kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és valamennyi járványvédelmi intézkedést alkalmazzák, vagy

bb) a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, majd azokat a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban kezelni kell;

c) napos baromfi esetében:

ca) azokat nem oltották be,

cb) azoknak olyan keltetőtojásból kell származniuk, amely megfelel a 2. bekezdés a) pontjában, a 3. bekezdés a) pontjában vagy a 4. bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek,

cc) azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

d) az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak esetében:

da) azt előzőleg nem oltották be,

db) azokat a készenléti tervben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták,

dc) azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

e) vágóbaromfi esetében:

ea) azokat a berakodás előtt a készenléti tervben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták,

eb) azt azonnali levágásra közvetlenül a kijelölt vágóhídra kell küldeni.

6. A védőoltási területen belül tartott baromfi húsára az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) beoltott baromfi húsa esetén a baromfit:

aa) a DIVA-stratégiának megfelelő vakcinával beoltották,

ab) a készenléti tervben foglaltak szerint negatív eredménnyel megvizsgálták,

ac) berakodás előtt 48 órával hatósági állatorvos klinikai vizsgálatnak vetette alá, valamint szükség esetén a hatósági állatorvos a gazdaságban lévő valamennyi jelző madarat megvizsgálta,

ad) közvetlenül a kijelölt vágóhídra küldték azonnali levágásra;

b) nem oltott, vágóhídra küldött baromfiból származó bármely hús esetén a baromfit a készenléti tervben foglaltak szerint meg kell vizsgálni.

7. Az igazgatóság engedélyezheti a gazdaságokból a hullák és tojások ártalmatlanítás céljából történő mozgatását.

8. További megszorítások nem alkalmazhatók a csomagolt tojások és az e melléklet szerint levágott baromfiból származó hús mozgatására.

9. *  A baromfi (beleértve a napos baromfit is) vagy más, fogságban tartott madarak elszállítása Magyarország területéről a sürgősségi védőoltási kampány kezdetétől mindaddig tilos, amíg a készenléti tervet a közösségi intézkedések sérelme nélkül a Bizottság jóvá nem hagyja, kivéve, ha a fogadó tagállam illetékes hatósága arra felhatalmazást ad.

8. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

Az állatkertekben és az engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban az 53. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazásakor figyelembe veendő kritériumok és kockázati tényezők

1. Az állatkertek és az engedélyezett szervezetek, intézmények vagy központok földrajzi elhelyezkedése a madarak vonulási útvonalai mentén, különösen amelyek olyan országokból érkeznek, ahol magas patogenitású madárinfluenzajárvány-kitörés fordult elő, figyelembe véve a megfigyelt szerotípust és a vadmadarak fertőzöttségének valószínűségét.

2. Az állatkertek és az engedélyezett szervezetek, intézmények és központok, valamint az olyan vizes élőhelyek - mint például tavacskák, mocsarak, tavak, folyók - közötti távolság, melyeknél vonuló vízimadarak gyülekezhetnek.

3. Az állatkertek és az engedélyezett szervezetek, intézmények vagy központok földrajzi elhelyezkedése a vonuló madárfajok, különösen a vízimadarak által sűrűn benépesített területeken.

9. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

A megelőző védőoltásra vonatkozó követelmények az 53. § (4) bekezdése alapján

1. *  A védőoltás kiterjedése A madárinfluenza elleni védőoltást csak az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarakon kell végrehajtani. Az állategészségügyi hatóság nyilvántartja az állatkertek és az engedélyezett szervezetek, intézmények vagy központok listáit a védőoltást követő legalább öt évig.
2. *  Beoltandó madárfajok Az állategészségügyi hatósághoz el kell juttatni a beoltandó madarak egyéni azonosítót is tartalmazó listáját, amely azt a vakcinázás időpontját követő legalább öt évig megőrzi.
3. A védőoltás időtartama a) Minden állatkertben vagy engedélyezett szervezetnél, intézményben vagy központban tartott beoltandó madarat a lehető leghamarabb be kell oltani.
b) Az utódok, újonnan behozott madarak és az olyan madarak, amelyek elégtelen immunválaszt adtak, szintén beoltandók.
c) A madarak védettségének fenntartása érdekében ajánlott az oltás évenkénti megismétlése.
4. Különleges előírások a madarak szállításával kapcsolatban a) Az oltás végrehajtásának helyszínéül szolgáló engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban - beleértve az állatkerteket is - tartott beoltott madarak akkor szállíthatók át más tagállamok engedélyezett szervezeteibe, intézményeibe vagy központjaiba, amennyiben teljesítik az ebben a határozatban meghatározott követelményeket, és rendelkeznek az előírt egészségügyi bizonyítvánnyal, amelyben a II.5. pont szerint a következőket kell igazolni: „A 2007/598/EK határozatnak megfelelő madarakat ...-án/-én (dátum) beoltották madárinfluenza ellen a ... (név) vakcinával”.
b) Az oltás végrehajtásának helyszínéül szolgáló nem engedélyezett állatkertekben tartott beoltott madarak más tagállamokba a rendeltetési tagállam engedélyével szállíthatók, amennyiben teljesítik az ebben a határozatban meghatározott követelményeket, és rendelkeznek az előírt egészségügyi bizonyítvánnyal, amelynek II.3.2. pontja a következőkkel egészül ki:
„A madarak megfelelnek a 2007/598/EGK határozatnak, és ...-án/-én (dátum) beoltották őket madárinfluenza ellen a........(név) vakcinával”.
c) Miután az állatkertekben és engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak védőoltása befejeződik, a szállítás a) és b) pontban meghatározott feltételei az utolsó madár beoltásának időpontjától számított további 12 hónapig érvényesek maradnak.
5. A beoltott madarak különleges azonosítása és nyilvántartása A beoltott madaraknak egyedileg azonosíthatóknak kell lenniük, és a róluk készült azonosító nyilvántartásokat megfelelő, egyértelmű bejegyzéssel kell ellátni. Lehetőség szerint az oltás alkalmával kitörölhetetlen módon feltüntetett azonosító jelzéssel kell ellátni a más, fogságban tartott beoltott madarakat.
6. A védőoltási program végrehajtása a) A védőoltást állatorvos felügyelete mellett kell végrehajtani, és meg kell tenni a vírus esetleges elterjedésének elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.
b) *  A beoltott madarak számát és a felhasznált dózisokat tartalmazó jegyzőkönyvet az oltás végrehajtása után, illetve - amennyiben újabb madarakat oltanak be - azt követően a 3. pont b) alpontja szerint, havi rendszerességgel el kell juttatni az állategészségügyi hatóság részére.
c) Lehetőség szerint a védőoltás dátumát megelőzően és legkorábban az azt követő 30. nap elteltével vérmintát kell venni a madarak 10%-ától a madárinfluenzára vonatkozó szerológiai vizsgálat céljából. A vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyvet a védőoltás időpontját követően legalább öt évig meg kell őrizni.
7. Az alkalmazandó oltóanyag A felhasználandó inaktivált oltóanyagot megfelelően kell összeállítani, hogy hatékony legyen a magas patogenitású madárinfluenza vírus
H5 vagy H7 altípusa vagy mindkettő ellen. A gyártó és/vagy az állat-egészségügyi hatóságok utasításainak megfelelően kell felhasználni.

10. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

Jelentéstételi minta a jóváhagyott megelőző védőoltási terv végrehajtásáról az 53. § (7) bekezdésében említettek szerint

Általános információk
Ország Állatkert Oltóanyag Vonulási útvonal (akkor kell meghatározni, ha a különböző fajok esetében eltérő) Alkalmazott tömeg-dózis arány [A fajok tényleges (becsült) átlagos tömege] Oltási intervallum Az utolsó oltás és az oltást követő vérvétel közötti intervallum
HI szérum és ellenanyagtiter
Angol név/helyi név Latin név Rendszertani csoport Egyéni azonosító Oltóanyag dózis (ml) Oltás előtt 1. oltás után 2. oltás után
Egyedi mellékhatások Halálozás
Helyi Általános Közvetlen (fogás/kezelés) Késleltetett (a halál oka)
A laboratóriumtól megkövetelt adatok
Az oltóanyaghoz tartozó vírustörzs A HI tesztben használt antigének (vírustörzsek) Az oltóanyag hatékonyságának méréséhez használt
cut-off vagy végtiter pont
Felhasznált referenciaszérum Módszertan
(hivatkozás)

11. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez

A szeropozitív állományok levágott állataiból származó termékeken alkalmazandó különleges jelölés

1. A jelölés kizárólag hatósági állatorvos engedélyével és utasítása szerint alkalmazható.

2. A jelölésnek tartalmaznia kell Magyarország ISO szabvány szerinti kétbetűs kódját: HU és ezzel egy sorban - kötőjel elválasztással - a létesítmény engedélyezési számát.

3. A 2. pontban előírt jelölés alatt „CSAK MAGYARORSZÁGON FORGALMAZHATÓ” feliratot kell jól olvashatóan feltüntetni.

4. A jelölést jól látható piros szegéllyel rendelkező téglalap alakú keretbe kell helyezni. A téglalap alapmérete 65 x 45 mm, amelynek bármely méretarányos kicsinyítése elfogadható, ha az még biztosítja a jelölés elemeinek tökéletes olvashatóságát.

5. A jelölés mintája:

HU - 000
CSAK
MAGYARORSZÁGON
FORGALMAZHATÓ

12. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez * 

A készenléti terv tartalma

A készenléti tervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

1. a védelmi intézkedéseket összehangoló országos járványügyi központ vezetője, tagjai, összehívásának szempontjai;

2. a készenléti terv végrehajtásában közreműködő helyi járványvédelmi központok felsorolása;

3. az adott járványvédelmi intézkedésekben részt vevő hatósági személyek neve, elérhetősége, munkaköre és az általuk végrehajtott feladatok;

4. a járványvédelmi intézkedések hatékony elvégzéséhez szükséges felszerelés és anyagok elhelyezése és biztosítása;

5. részletes utasítások a fertőzés vagy kontamináció gyanúja és megállapítása esetén teendő intézkedésekről, beleértve a hullák ártalmatlanításának javasolt eszközeit is;

6. a gyakorlati és közigazgatási eljárások terén az ismeretek fejlesztése érdekében előírt képzési programok;

7. a diagnosztikai laboratóriumoknak a kórbonctani vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelése;

8. a minták gyors szállítására vonatkozó belső szabályok;

9. a laboratórium ellenőrzéseinek kapacitása és a betegség kitörésének kezelésére rendelkezésre álló pénzügyi források;

10. védőoltási terv, amely jelzi a beoltható baromfi- és más, fogságban tartott szárnyaspopulációkat, a szükséges oltóanyag becsült mennyiségét és annak hozzáférhetőségét;

11. az állattartó létesítmények nyilvántartott adatai;

12. a nagy állománysűrűségű területek felsorolása;

13. a hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- és más, fogságban tartott szárnyasfajták adatai;

14. a készenléti terv végrehajtására vonatkozó jogszabályok és utasítások felsorolása.