Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.09.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

33/2008. (III. 27.) FVM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el:

A támogatás célja

1. § *  A támogatás célja a nem termelő beruházások révén a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájérték fenntartása, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának és teljesítésének elősegítése, a Natura 2000 területek közjóléti értékének növelése, valamint a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez való hozzájárulás.

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. első kivitel: a sövény, illetve mezővédő fásítás telepítésének első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés befejezéséig;

2. *  MePAR: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 71/2015. (XI. 3.) FM rendeletben (a továbbiakban: MePAR rendelet) szabályozott rendszer;

3. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban lehatárolt terület;

4. *  telepítési engedély: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervet jóváhagyó határozat;

5. áttört szerkezetű fásítás: olyan, legalább három sorban telepített, három szintet alkotó (cserjeszint, alsó és felső lombkoronaszint) fás szárú növényfajokból telepített fasor és fásítás, ahol a tervezett telepítés hosszirányú függőleges síkra vetített záródása lombos állapotban 70-90% között van;

6. füves mezsgye: gyeptelepítéssel létrehozott gondozott gyepsáv;

7. *  összefüggő terület: egy földhasználó adott évben az egységes kérelemben bejelentett területalapú támogatásba bevont egy fizikai blokkon belüli szomszédos tábláinak összefüggő területe;

8. sérülékeny ivóvízbázisok védőterülete: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, az irányító hatóság által közleményben megjelentetett terület;

9. *  árvíz sújtotta terület: olyan gyakorta árvíz járta terület, amely a MePAR-ban fizikai blokk szinten feltüntetésre került;

10. * 

11. *  Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének célterülete (a továbbiakban: VTT célterület): a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban meghatározott településeknek, a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, az irányító hatóság vezetője által közleményben megjelentetett területei;

12. kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt terület;

13. Érzékeny Természeti Területek (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület;

14. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiakban: MTÉT terület): a Natura 2000 területek, illetve az ÉTT területek együttes, az irányító hatóság által közleményben megjelentetett területe;

15. rovarteleltető bakhát: a ragadozó ízeltlábúak megtelepedését elősegítő és fészkelésre alkalmas rovarteleltető földépítmény;

16. kerítés: olyan létesítmény, amely a rajta történő átjutást biztosító segédberendezéseivel (kapuk, vadrácsok, lépcsős vagy létrás átjárók) együtt képes a legelő háziállatok adott területen történő tartására;

17. *  gyeptelepítési terv: az irányító hatóság által közleményben kiadott útmutató és a 4. számú melléklet alapján elkészített tervdokumentum, mely a gyeptelepítés sikerességét, illetve annak a természeti adottságokhoz való igazodását irányozza elő;

18. mesterséges fészekodú: mezőgazdasági területeken előforduló védett madárfajok fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés;

19. mesterséges fészkelősziget: halastavak nyílt vízfelületén elhelyezett, cölöpökre rögzített, a halastavak környezetében előforduló védett madárfajok fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés;

20. mesterséges denevérodú: mezőgazdasági területeken előforduló védett denevérfajok szaporodási lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés;

21. T-ülőfa: mezőgazdasági területeken vadászó védett vártamadarak (ragadozók, rovarevők) táplálkozási lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés;

22. *  kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti földterület.

A támogatott célterületek, a támogatás jellege

3. § (1) Támogatás vehető igénybe az alábbi földhasználati intézkedésekre:

a) első kivitelre:

aa) sövénytelepítésre,

ab) mezővédő fásításra;

b) gyeptelepítésre:

ba) füves mezsgye telepítésére,

bb) ültetvény sorközgyepesítésére,

bc) környezetvédelmi célú gyeptelepítésre,

bd) természetvédelmi célú gyeptelepítésre;

c) rovarteleltető bakhát létesítésére gyeptelepítéssel.

(2) Támogatás vehető igénybe az alábbi eszközbeszerzésekre:

a) gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítására,

b) természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítésére.

(3) *  Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában meghatározott földhasználati intézkedésre támogatás kizárólag az (1) bekezdés aa), illetve ab) alpontjában meghatározott földhasználati intézkedés után nyújtott támogatással együtt, az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén ugyanazon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területhez, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén ugyanazon összefüggő területhez kapcsolódóan vehető igénybe.

(4) *  Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pontjának ba) alpontjában szereplő támogatások alapjául

a) a 2009. évben benyújtott támogatási kérelmek esetében csak a 6. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, valamint a 8. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területekkel legalább 10 méter hosszan érintkezően megvalósított földhasználati intézkedések,

b) *  a 2010. évben benyújtott támogatási kérelmek esetében a 6. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, valamint a 8. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen, illetve ezen területekkel legalább 10 méter hosszan érintkezően megvalósított földhasználati intézkedések minősülnek,

c) *  a 2011. évi támogatási kérelem benyújtási időszaktól kezdődően benyújtott támogatási kérelmek esetében a 6. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, valamint a 8. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen, illetve ezen területekkel a beruházás hosszának legalább 75%-ával érintkezően megvalósított földhasználati intézkedések minősülnek.

(5) *  Az (1) bekezdés b) pontjának bb)-bd) alpontjaiban, valamint c) pontjában szereplő támogatások alapjának a 9. § (1) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 11. § (1) bekezdés, valamint a 12. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen megvalósított földhasználati intézkedések minősülnek.

(6) *  A (2) bekezdésben szereplő támogatások alapjának

a) a 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen,

b) a 14. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen vagy annak közvetlen környezetében, a szélétől számított legfeljebb 100 m-es távolságban

megvalósított vagy beszerzett eszköz üzembe helyezése minősül.

(7) *  Az (5) bekezdéstől eltérően, az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti támogatás esetében a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultság alapján abban az esetben igényelhető támogatás, ha a terület több mint 50%-a a 10. § (1) bekezdés b) pontjában előírt lejtésszögű.

A támogatás mértéke

4. § (1) *  A támogatás maximális nettó értéke a földhasználati intézkedéseknél az elszámolható kiadások 100%-a, de legfeljebb:

a) sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter;

b) mezővédő fásítás esetén 800 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter;

c) füves mezsgye létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter;

d) ültetvény sorközgyepesítése esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha;

e) környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha;

f) természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha;

g) rovarteleltető bakhát létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter.

(2) A támogatás maximális mértéke eszközbeszerzés esetén az elszámolható kiadások 100%-a, de legfeljebb:

a) kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter;

b) *  madárvédelmi berendezések esetében a 2. számú mellékletben az egyes berendezési típusokra megállapított euróösszegnek megfelelő forintösszeg /berendezés.

(3) E rendelet alkalmazásában a földhasználati intézkedésekkel kapcsolatban felmerült elszámolható kiadásnak minősülnek a következő tevékenységek költségei:

a) terület-előkészítés;

b) tápanyag-utánpótlás;

c) szaporítóanyag-beszerzés és -tárolás;

d) telepítés;

e) *  az a)-d) pontokhoz kapcsolódó költségek közül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: EMVA általános rendelet) 31. §-ában - a 31. § (1) bekezdés c) és d) pontjainak kivételével - meghatározott mértékű kiadások.

(4) E rendelet alkalmazásában az eszközbeszerzés esetén felmerült elszámolható kiadásnak minősül:

a) eszköz bekerülési költsége;

b) alapanyag költsége;

c) terület-előkészítés költsége;

d) létesítés költsége;

e) *  a létesítéshez kapcsolódó költségek közül az EMVA általános rendelet 31. §-ában - a 31. § (1) bekezdés c) és d) pontjainak kivételével - meghatározott mértékű kiadások.

(5) *  Nem minősül elszámolható kiadásnak az ügyfél által a beruházás érdekében végzett saját munka.

A támogatás igénybevételének feltételei

5. § *  (1) *  A támogatás igénybevételére - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a kérelmező akkor jogosult, ha az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály alapján a tervezett beruházással érintett területre vonatkozóan a területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik.

(2) Támogatást vehetnek továbbá igénybe a Natura 2000 területek földhasználói, akik a művelethez kapcsolódó földterület hasznosításával összefüggésben felmerülő kiadásokat, illetve kockázatokat viselik, ha a területileg érintett nemzeti park igazgatóság igazolja, hogy a tervezett beruházás természetvédelmi értéke az adott területen magas.

(3) Támogatás igénybevételére nem jogosult

a) költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szervezet, amelyben a Magyar Állam tulajdoni hányada 50% felett van;

b) az a gazdálkodó, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben végleges kizárásra került az (1) bekezdés szerinti agrár-környezetgazdálkodási intézkedésből;

c) az a gazdálkodó, akinek a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján nyújtandó támogatását az előírások nem teljesítése miatt 100%-kal csökkentették.

d) az a gazdálkodó, aki a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

da) *  a KEOP - 7.3.1.2/09-11 és KEOP - 3.1.2/09-11 kódszámú „Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” pályázat alapján, vagy

db) *  a KEOP - 3.2.0/09-11 kódszámú „Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés” támogatási konstrukció keretében támogatást nyert;

e) *  a gazdálkodó a 3. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti földhasználati intézkedés esetén azon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület szegélyein, amellyel érintkező szomszédos terület szegélyén megkezdett vagy befejezett sövénytelepítés, erdősítés, fásítás vagy ültetvénytelepítés található.

(4) A beruházás a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napját követően az ügyfél saját felelősségére kezdhető meg.

(5) *  A 3. § (1) és (2) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések és eszközbeszerzések esetén a beruházást legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül kell megvalósítani.

(6) * 

(7) *  A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott földhasználati intézkedésekre és eszközbeszerzésekre vonatkozó beruházást a támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozat alapján benyújtott első kifizetési kérelem alapján hozott jogerős kifizetési határozattól számítva legalább 5 évig kell fenntartani.

(8) *  Ha az ügyfél az adott tevékenység vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján közbeszerzésre kötelezett, vagy a Kbt.-t önként alkalmazza, akkor az EMVA általános rendelet 33. §-ában foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy az EMVA általános rendelet 33. § (4) bekezdésétől eltérően a művelet megvalósításának határideje hat hónappal hosszabbodik meg.

Sövénytelepítés * 

6. § (1) A 3. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerinti sövénytelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell egybefüggően legalább 1 hektár szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású,

a) *  agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy

b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel.

(2) A telepítés során az 1. számú melléklet A. pontjában felsorolt cserjefajok közül azokat a termőhelyeknek megfelelő, a tájegységben őshonos (termőhely-honos) fajokat lehet felhasználni, melyekről a területileg érintett nemzeti park igazgatóság a kérelmező kérelmére jóváhagyó nyilatkozatot adott.

(3) A támogatásra jogosult köteles a sövény telepítését az alábbi követelmények szerint elvégezni:

a) a sövény mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább 1,5 méter, de legfeljebb 3 méter széles, kiterjedését a szélső tövektől számított 0,75 méter távolság (várható koronavetület) alapján kell számítani;

b) *  a 250 méter hosszúságot meghaladó sövény telepítésekor 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell biztosítani kivéve, ha a sövénytelepítés kerítés mellett kerül megvalósításra;

c) *  a sövény kiterjedése nem haladhatja meg

ca) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, vagy

cb) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az érintett összefüggő terület

8%-át, ha a terület nagysága meghaladja az 5 hektárt, akkor a terület 5%-át;

d) *  a sövényt hosszanti oldalával az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület szélével, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett összefüggő terület szélével érintkezően kell telepíteni;

e) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a sövénynek a lejtés irányára merőleges vetületi hossza nem lehet kevesebb, mint a tényleges hossz 70%-a;

f) telepítésekor az utakat és gyalogösvényeket szabadon kell hagyni;

g) a telepítés során igazoltan hazai eredetű szaporítóanyagot kell alkalmazni az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet előírásai szerint;

h) a telepítést 2-3 éves, iskolázott, ismételt visszametszéssel többszörösen elágaztatott cserjével kell megvalósítani;

i) a sövény telepítésében legalább három cserjefajt kell alkalmazni, és egyik faj részaránya sem haladhatja meg a 70%-ot;

j) a sövénytelepítést - az alkalmazott pótlásokat is beleszámítva - úgy kell elvégezni, hogy biztosítva legyen az elültetett cserjék legalább 90%-ának sikeres megmaradása, és azok akadálymentes továbbfejlődése;

k) a sövénytelepítés során az alkalmazható sortáv nem haladhatja meg az 1,2 métert, a tőtávolság pedig a 0,75 métert;

l) a sövénytelepítésre fagymentes időszakban, a vegetációs időszakon kívül kerülhet sor.

(4) *  A támogatásra jogosult köteles

a) az 5. § (7) bekezdése szerinti időszakban a telepített sövényben megjelenő, az 1. számú melléklet C. pontjában szereplő invazív cserje- és fafajok egyedeit úgy eltávolítani, hogy a telepített sövényben az e fajokból álló invazív borítás ne haladja meg az 1%-ot, és

b) a támogatási kérelemben megjelölt beruházás megvalósításáról nyilvántartást vezetni az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló irányító hatóság által közleményben meghatározott lapjain.

Mezővédő fásítás * 

7. § (1) A 3. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerinti mezővédő fásítás esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) legalább 3 hektár egybefüggő szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású,

aa) *  az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy

ab) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, valamint

b) az illetékes erdészeti hatóságnak az ügyfél nevére szóló, az adott területre vonatkozó jogerős telepítési engedélyével.

(2) A telepítés során az 1. számú melléklet A. és B. pontjaiban felsorolt cserje- és fafajok közül azokat a termőhelyeknek megfelelő, a tájegységben őshonos (termőhely-honos) fajokat lehet felhasználni, melyekről a területileg érintett nemzeti park igazgatóság a kérelmező kérelmére jóváhagyó nyilatkozatot adott.

(3) A támogatásra jogosult köteles a mezővédő fásítást az alábbiakban meghatározott követelmények szerint elvégezni:

a) a fásítást legalább 250 m hosszú, legalább 6 m és legfeljebb 15 m széles egybefüggő területen kell megvalósítani; a fásítás szélességét a szélső cserjetövektől számított 0,7 m távolság (1,5 m várható koronavetület) alapján kell számítani;

b) *  a 250 méter hosszúságot meghaladó fásítás megvalósításakor 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell biztosítani kivéve, ha a fásítás kerítés mellett kerül megvalósításra;

c) a támogatással érintett egybefüggő fásítás kiterjedése a 0,5 ha-t nem érheti el;

d) a fásítást áttört szerkezetű, őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani;

e) *  a fásítást az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet előírásaival összhangban, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervnek megfelelően kell elvégezni;

f) a telepítés során az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet előírásai szerint igazoltan hazai eredetű szaporítóanyag használható fel;

g) a fásítást az alábbiak szerint kell elhelyezni:

ga) *  az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett összefüggő terület szélén,

gb) a fasornak a vegetációs időszakban mért uralkodó szélirányra vonatkozó teljes merőleges vetülete a fasor tényleges hosszának 70%-át el kell érnie.

(4) *  A támogatásra jogosult köteles

a) az 5. § (7) bekezdése szerinti időszakban a fásításban megjelenő, az 1. számú melléklet C. pontjában felsorolt invazív cserje- és fafajok egyedeit úgy eltávolítani, hogy a telepített fásításban az e fajokból álló invazív borítás ne haladja meg az 1%-ot, és

b) a támogatási kérelemben megjelölt beruházás megvalósításáról nyilvántartást vezetni az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló irányító hatóság által közleményben meghatározott lapjain.

Füves mezsgye létesítése * 

8. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerinti füves mezsgye létesítése földhasználati intézkedés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású,

a) *  az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy

b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel.

(2) A támogatásra jogosult köteles

a) *  a füves mezsgyét legalább 4 méter szélességben úgy kialakítani, hogy a füves mezsgye hossza megegyezzen a sövény vagy a mezővédő fásítás hosszával, de a kiterjedése nem haladhatja meg

aa) az 5. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, vagy

ab) az 5. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az érintett összefüggő terület

15%-át, ha a terület nagysága meghaladja az 5 hektárt, akkor a terület 10%-át,

b) a füves mezsgyét a 10. § (2) bekezdésében foglalt gyeptelepítési követelmények szerint kialakítani.

(3) *  Az 5. § (7) bekezdése szerinti időszakban a támogatásra jogosult köteles a füves mezsgyét az alábbiak szerint fenntartani:

a) a füves mezsgyén gyommentes állapotot kell biztosítani, és

b) a füves mezsgye gyepfelszínének maradandó károsítása nem megengedett.

Ültetvények sorközgyepesítése * 

9. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti ültetvények sorközgyepesítése esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell egybefüggően legalább 0,5 hektár ültetvény hasznosítású,

a) *  agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy

b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel.

(2) A támogatásra jogosult köteles a sorközgyepesítést a 10. § (2) bekezdésében foglalt gyeptelepítési követelmények szerint elvégezni.

(3) *  A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdése szerinti időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani:

a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és

b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett.

Környezetvédelmi célú gyeptelepítés * 

10. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának bc) alpontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású területtel, amely

a) sérülékeny ivóvízbázisok védőterületén,

b) 12%-nál nagyobb lejtésű MePAR-ban lehatárolt területen,

c) árvíz sújtotta területen,

d) * 

e) a Vásárhelyi Terv célterületén, vagy

f) kedvezőtlen adottságú területen helyezkedik el.

(2) A támogatásra jogosult köteles a gyeptelepítést az alábbiakban foglalt követelmények szerint elvégezni:

a) a gyeptelepítéshez legalább három fajból álló fű magkeverékét kell használni, amely pillangós növény magkeverékével együttesen is alkalmazható;

b) a telepítést gyeptelepítési terv alapján kell végrehajtani;

c) műtrágya és szervestrágya alkalmazása vetéskor engedélyezett, de a maximálisan a területre kivihető nitrogén hatóanyag-tartalom nem haladhatja meg a 170 kg/hektárt.

(3) *  A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdése szerinti időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani:

a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és

b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett.

(4) *  A támogatásra jogosult köteles a támogatási kérelemben megjelölt beruházás megvalósításáról nyilvántartást vezetni az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló irányító hatóság által közleményben meghatározott lapjain.

Természetvédelmi célú gyeptelepítés * 

11. § (1) *  A 3. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja szerinti természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő szántó hasznosítású MTÉT területtel, melyen a beruházást megvalósítja és melyre vonatkozóan Natura 2000 terület esetében az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a területileg érintett nemzeti park igazgatóság igazolja, hogy a tervezett beruházás természetvédelmi értéke az adott területen magas.

(2) A támogatásra jogosult köteles a gyeptelepítést az alábbiakban foglalt követelmények szerint elvégezni:

a) a gyeptelepítéshez legalább öt fajból álló fű magkeverékét kell használni, amely pillangós növény magkeverékével együttesen is alkalmazható;

b) a telepítést gyeptelepítési terv alapján kell végrehajtani;

c) műtrágya és szervestrágya alkalmazása vetéskor engedélyezett, de a maximálisan a területre kivihető nitrogén hatóanyag-tartalom nem haladhatja meg a 90 kg/hektárt.

(3) *  A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdése szerinti időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani:

a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és

b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett.

(4) *  A támogatásra jogosult köteles a támogatási kérelemben megjelölt beruházás megvalósításáról nyilvántartást vezetni az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló irányító hatóság által közleményben meghatározott lapjain.

Rovarteleltető bakhát létesítése * 

12. § (1) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rovarteleltető bakhát létesítése esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású,

a) *  az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy

b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel.

(2) A támogatásra jogosult köteles a bakhátat az alábbiak szerint kialakítani:

a) a bakhát mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább 2 méter széles;

b) a bakhát magassága 25-40 centiméter között lehet;

c) a bakhátat kétirányú összeszántással kell kialakítani;

d) a bakháton a 10. § (2) bekezdésben foglaltak szerint gyeptelepítést kell elvégezni;

e) *  a bakhát kiterjedése nem haladhatja meg

ea) az 5. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, vagy

eb) az 5. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az érintett összefüggő terület

8%-át, ha a terület nagysága meghaladja az 5 hektárt, akkor a terület 5%-át.

(3) *  A támogatásra jogosult köteles a rovarteleltető bakhátat az 5. § (7) bekezdése szerinti időszakban az alábbiak szerint fenntartani:

a) a bakháton gyommentes állapotot kell biztosítani;

b) a bakhát gyepfelszínének maradandó károsítása nem megengedett.

(4) *  A támogatásra jogosult köteles a támogatási kérelemben megjelölt beruházás megvalósításáról nyilvántartást vezetni az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló irányító hatóság által közleményben meghatározott lapjain.

Természetes alapanyagú kerítés kialakítása * 

13. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítása esetében a támogatás feltétele, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell gyep (rét, legelő) hasznosítású,

a) *  agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy

b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel.

(2) *  A támogatásra jogosult köteles a kerítés kialakítása során az alábbiakban foglalt követelmények szerint eljárni:

a) a legkisebb körbekeríthető egység 0,3 ha;

b) a kerítés fő szerkezeti elemei (tartóoszlopok, futólécek, kerítés mezők, támasztó oszlopok) fa, nád és vessző alapanyagokból készülhetnek;

c) a kerítést legalább 1,2 méter magassággal kell kialakítani, amely

ca) karám típusú kerítés esetén a legfelső futóléc magasságát,

cb) táblás és kerítésmezős kialakítású kerítés esetén a kerítésmező magasságát

jelenti;

d) a tartóoszlopokat úgy kell elhelyezni, hogy az egymástól való távolságuk ne haladja meg az 5 métert;

e) legalább két oldalról kiegészítő támasztékkal kell megerősíteni

ea) a kerítés töréspontjaiban lévő tartóoszlopokat, és

eb) minden tizedik tartóoszlopot, amennyiben azok állékonysága a talajtani adottságok (pl. köves talaj, vízmosás) miatt nem biztosított;

f) a kerítés futóléceinek egymással párhuzamosan legalább két sorban kell futniuk;

g) a kerítéssel körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást biztosítani kell.

Természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítése * 

14. § (1) *  A 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítéséhez kapcsolódó támogatás igénybevételéhez a kérelmezőnek

a) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő, vagy

b) az 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, Natura 2000 területként lehatárolt

gyep (rét, legelő), szántó, vagy nádas hasznosítású területtel kell rendelkezni.

(2) A természetes alapanyagú, engedélyezett madárvédelmi berendezések létesítése esetén a 2. számú mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően kell eljárni az alábbiak figyelembevételével:

a) a 2. számú mellékletben megadott műszaki leírásnak megfelelő berendezések beszerezhetők készen vagy annak megfelelően elkészíthetők saját kivitelezésben;

b) *  madárvédelmi berendezések védett természeti területen, MTÉT területen, illetve Natura 2000 területen való kihelyezéséhez a területileg érintett nemzeti park igazgatóság előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;

c) a 2. számú mellékletben meghatározott „D” és „S” típusú fészekodúk, denevérodú, fészkelősziget és T-ülőfa kihelyezéséhez a területileg érintett nemzeti park igazgatóság írásos hozzájárulása szükséges;

d) *  a madárvédelmi berendezéseket a beruházással érintett területen egyenletesen elosztva kell kihelyezni;

e) *  a támogatásra jogosult köteles a kihelyezett madárvédelmi berendezésekről helyrajzi számonként sematikus térképet készíteni, amit a helyszíni ellenőrzés során köteles átadni a helyszíni ellenőrnek.

15. § * 

Támogatási kérelem benyújtása

16. § *  (1) * 

(2) Az elektronikus kérelembenyújtás technikai feltételeit az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 80/2008. Korm. rendelet) 2. § (1)-(5) bekezdései és 3. §-a szabályozzák.

(3) A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően az alábbi adatok tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség:

a) ügyfél-azonosítási információk;

b) *  a blokkazonosító, az intézkedés azonosító, a területméret adatok, a beruházás méretére vonatkozó adatok és a helyrajzi számok.

(4) A támogatási kérelemben fel kell tüntetni, hogy

a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja, b) pontjának ba) alpontja, c) pontja, továbbá (2) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések esetében hány méter hosszúságú beruházás,

b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjának bb)-bd) alpontjai szerinti intézkedések esetében hány hektár kiterjedésű beruházás,

c) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedés esetében hány darab berendezés

után igényli a kompenzációs támogatást és azt melyik fizikai blokkban kívánja megvalósítani.

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) * 

b) azt a teljes bizonyító erejű okiratot, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást az okiratban feltüntetett ingatlanon megvalósítani és az ingatlant az 5. § (7) bekezdésében szereplő időszakok végéig használni, abban az esetben ha a beruházás nem saját tulajdonú, vagy más személy olyan jogával terhelt ingatlanon valósul meg, mely a beruházás megvalósítását, illetve a fenntartási kötelezettség lejártáig annak használatát korlátozza vagy kizárja;

c) sövény létesítése esetén a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 6. § (2) bekezdésében szereplő jóváhagyó nyilatkozatát;

d) mezővédő fásítás esetén:

da) az erdészeti hatóság által kiadott telepítési engedélyt;

db) a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 7. § (2) bekezdésében szereplő jóváhagyó nyilatkozatát;

e) Natura 2000 terület esetén a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 5. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatát;

f) a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti intézkedések esetében a gyeptelepítési tervet;

g) madárvédelmi berendezések beszerzése esetén a 14. § (2) bekezdés b) pontjában, illetve a 14. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes írásbeli hozzájárulásokat;

(6) A támogatási kérelem nem foglalja magában a kifizetési kérelmet.

(7) A kérelmező a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be.

(8) A kérelmező egy támogatási kérelemben a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben szereplő intézkedések közül több intézkedésre is igényelhet támogatást.

(9) A támogatási kérelemhez az EMVA általános rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kell mellékelni az egyedi blokktérképet.

(10) *  A 2012. évben benyújtásra kerülő támogatási kérelmekkel kapcsolatban a technikai közreműködőre, valamint annak eljárására az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2012. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 29/2012. (III. 24.) VM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szabályai az irányadók azzal, hogy az egységes kérelem rendelet 5. § (1) bekezdése e rendelet szerint nyújtható támogatások igénylésénél nem alkalmazható. A támogatási kérelem benyújtásánál az ügyfél technikai közreműködőjeként kizárólag a munkakörében eljáró, az egységes kérelem rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott technikai közreműködő vehet részt.

(11) *  Osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet esetén az (5) bekezdés b) pontjával meghatározott okiratot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 5. § (5) bekezdésében foglaltak alapján kell kiállítani.

A támogatási kérelem elbírálása

17. § (1) A rendelkezésre álló keretösszegnek a 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések és a 3. § (2) bekezdésében szereplő eszközbeszerzési intézkedések közötti megosztásának arányát az irányító hatóság közleményben teszi közzé.

(2) A benyújtott támogatási kérelmek intézkedésenként külön megállapított rangsor alapján kerülnek elbírálásra - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a 3. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában szereplő intézkedés kivételével, mivel az a 3. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában vagy ab) alpontjában szereplő intézkedéssel együtt kerül elbírálásra.

(3) *  Amennyiben a támogatási kérelemben szereplő intézkedéshez kapcsolódó egyes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén összefüggő területek környezeti érzékenysége vagy a terület elhelyezkedése miatti besorolás eltérő, úgy a bírálat során a terület nagyságával súlyozott mérték kerül figyelembevételre.

(4) A pontrendszer részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. Azt a minimális pontszámot, amelytől e rendelet alapján támogatás adható, az irányító hatóság közleményben teszi közzé.

(5) *  A 2009. évben benyújtott támogatási kérelmek egyidőben kerülnek elbírálásra az ugyanarra a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében benyújtott támogatási kérelmekkel.

Kifizetési kérelem benyújtása

18. § *  (1) A kifizetési kérelmet a 2010. évben be lehet nyújtani

a) *  a 3. § (1) bekezdésében felsorolt földhasználati intézkedések esetén az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint, legkésőbb a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő második naptári évben,

b) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt eszközbeszerzések esetén április 1. és május 15. között, valamint október 1. és október 31. között legkésőbb a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 18 hónapon belül.

(2) A kifizetési kérelmet a 2011. évtől kezdődően az egységes kérelem rendeletben foglaltak szerint lehet benyújtani, legkésőbb a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő második naptári évben.

(3) *  A kifizetési kérelem részeként be kell nyújtani a beruházás megvalósulását igazoló tételes bizonylatokról készített számlaösszesítőt és ennek részeként a tételrészletezőt, valamint a számlaösszesítő szerinti bizonylatok másolatát. A kifizetési kérelmet benyújtó kérelmező a helyszíni ellenőrzés során köteles a számlaösszesítő szerinti eredeti bizonylatokat bemutatni.

(4) *  A kifizetési kérelem benyújtásának, a kiadások elszámolásának e rendeletben nem szabályozott kérdéseire az EMVA általános rendelet IV. fejezetének rendelkezéseit is alkalmazni kell a 16. § (4) bekezdése és a 20. § (4) bekezdése kivételével.

(5) Amennyiben a 3. § (1) bekezdésének b) pontjának bb)-bd) alpontjaiban szereplő földhasználati intézkedések esetében 2009. évben az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel egyazon támogatási kérelem beadási időszakban nyújtottak be támogatási kérelmet, és az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés területazonosítási kérelmére vonatkozó végleges helyt adó, illetve részben helyt adó határozatban foglalt jóváhagyott terület kisebb, mint az e rendelet szerinti támogatási kérelemben szereplő terület, az e rendelet szerint már meghozott helyt adó, illetve részben helyt adó támogatási határozat módosítását vonja maga után.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak értelmében a támogatást igénylő a módosított, helyt adó, illetve részben helyt adó határozatban foglalt jóváhagyott terület után nyújthat be kifizetési kérelmet.

A támogatás folyósítása

19. § (1) A támogatás a jogcímre vonatkozó helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy összegben kerül folyósításra.

(2) *  Az MVH a 3. § (1) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja szerinti földhasználati intézkedések esetében a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti, és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel.

(3) A támogatás elszámolásának alapját a támogatásra jogosult által benyújtott számlaösszesítők képezik.

(4) *  Amennyiben a kérelmező a 3. § (1) és (2) bekezdésében szereplő intézkedések esetében a 2009. évben az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel egyazon támogatási kérelem beadási időszakban nyújtott be támogatási kérelmet, akkor a támogatás folyósításának feltétele, hogy az érintett területre vonatkozóan az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretén belül területazonosítási kérelmet nyújtson be.

Ellenőrzés

20. § *  (1) A jogosultsági feltételek és kötelezettségvállalások teljesítését az MVH külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés során a támogatási kérelemben megjelölt beruházásról vezetett Gazdálkodási Napló az irányító hatóság által közleményben meghatározott lapjait az ügyfélnek be kell mutatnia az ellenőrző hatóságoknak.

Jogkövetkezmények

21. § *  (1) *  Ha a 2009. vagy a 2010. évben benyújtott támogatási kérelem alapján támogatásra jogosult a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7. § (2) és (3) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében foglaltak legalább egyikét megszegi, akkor

a) részleges teljesítés esetén a kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 30%-ára nem jogosult, ha a támogatási összeg már kifizetésre került, akkor köteles a támogatás 30%-át,

b) nem teljesítés esetén a kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összegre nem jogosult, ha a támogatási összeg már kifizetésre került, akkor köteles a támogatás teljes összegét

a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni.

(2) A 2011. évtől kezdődően benyújtott támogatási kérelem alapján támogatásra jogosult részére a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7. § (2) és (3) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem teljesítése esetén a támogatási összeg nem kerül kifizetésre. Ha a támogatásra jogosult részére már kifizetésre került a támogatási összeg, a támogatás egészét köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni.

(3) *  Ha a támogatásra jogosult valamely intézkedés vonatkozásában az 5. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az érintett intézkedésre vonatkozóan a támogatásból kizárásra kerül és a már kifizetett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetnie.

(4) *  Ha a támogatásra jogosult az 5. § (7) bekezdésében meghatározott fenntartási kötelezettségét összesen

a) 4 gazdálkodási évben nem teljesíti, akkor

aa) nem jogosult a támogatási határozatban jóváhagyott támogatás 75%-ára, vagy

ab) köteles a már kifizetett támogatás 75%-át a jogosulatlan igénybevétel szabályai szerint visszafizetni;

b) 3 gazdálkodási évben nem teljesíti, akkor

ba) nem jogosult a támogatási határozatban jóváhagyott támogatás 60%-ára, vagy

bb) köteles a már kifizetett támogatás 60%-át a jogosulatlan igénybevétel szabályai szerint visszafizetni;

c) 2 gazdálkodási évben nem teljesíti, akkor

ca) nem jogosult a támogatási határozatban jóváhagyott támogatás 45%-ára, vagy

cb) köteles a már kifizetett támogatás 45%-át a jogosulatlan igénybevétel szabályai szerint visszafizetni;

d) 1 gazdálkodási évben nem teljesíti, akkor

da) nem jogosult a támogatási határozatban jóváhagyott támogatás 30%-ára, vagy

db) köteles a már kifizetett támogatás 30%-át a jogosulatlan igénybevétel szabályai szerint visszafizetni.

(5) *  Ha a támogatásra jogosult az 5. § (7) bekezdésében szereplő időszak alatt a 6. § (4) bekezdésében, a 7. § (4) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (3) bekezdésében, a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek legalább egyikének nem tesz eleget, akkor a kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 15%-ára nem jogosult. Ha a támogatásra jogosult részére már kifizetésre került a támogatási összeg, a támogatás 15%-át köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni.

(6) Amennyiben a 3. § (1) bekezdésének a) pontja és b) pontjának ba) alpontja szerinti földhasználati intézkedések esetében a támogatási kérelmet a 2010. évi támogatási kérelem benyújtási időszaktól kezdődően nyújtották be és az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatásban részesült területre vonatkozik, úgy annak a területrésznek, amelyen a beruházás megvalósult, az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultsága megszűnik, a támogatásra jogosultat azonban támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(7) *  Ha az e §-ban meghatározottak közül több jogkövetkezmény is megállapításra kerül, a magasabb százalékos arányú szankciót kell érvényesíteni.

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) * 

22/A. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet, valamint más, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásokról szóló 31/2010. (III. 30.) FVM rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) módosított rendelkezéseit az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

22/B. § *  E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról szóló 17/2010. (IX. 30.) VM rendelettel (a továbbiakban: 2. módosító rendelet) megállapított 2. § 4. pontját, a 4. § (5) bekezdését, a 7. § (3) bekezdés e) pontját és a 21. § (1), (4)-(5) bekezdését a 2. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

22/C. § *  (1) E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról szóló 46/2011. (V. 31.) VM rendelettel (a továbbiakban: 46/2011. (V. 31.) VM rendelettel) megállapított

a) 5. § (3) bekezdés e) pontját, 5. § (5)-(6) bekezdését, 6. § (3) bekezdés b)-c) pontját, 7. § (3) bekezdés b) pontját, 8. § (2) bekezdés a) pontját, 12. § (2) bekezdés e) pontját, 13. § (2) bekezdés a) pontját, 18. § (3)-(4) bekezdését és a 2. számú mellékletében a „A. Madárvédelmi berendezések kihelyezése” című táblázat E oszlop 3. sorát a 2011. évben benyújtott kifizetési kérelmekre is,

b) az 5. § (7) bekezdését és a 21. § (7) bekezdését 46/2011. (V. 31.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is

alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a 46/2011. (V. 31.) VM rendelettel megállapított 21. § (3) bekezdését a 46/2011. (V. 31.) VM rendelet hatálybalépésekor azon folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a támogatást jóváhagyó határozat visszavonására még nem került sor.

22/D. § *  (1) E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról szóló 69/2012. (VII. 13.) VM rendelettel [a továbbiakban: 69/2012. (VII. 13.) VM rendelet] megállapított 4. § (1) bekezdését, 18. § (4) bekezdését, valamint a 21. § (1), (4) és (5) bekezdéseit a 69/2012. (VII. 13.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 2012. évi támogatási kérelembenyújtási időszakban, a 69/2012. (VII. 13.) VM rendelet hatályba lépés előtt már benyújtásra került támogatási kérelmek benyújtói mentesülnek a támogatási kérelemhez a 16. § (5) bekezdés a) pontja szerint kötelezően csatolandó dokumentum benyújtása alól.

22/E. § *  E rendelet alapján a 2013. évtől kezdődően támogatási kérelem nem nyújtható be.

22/F. § *  Az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 53/2014. (IV. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 53/2014. (IV. 29.) VM rendelet] megállapított 21. § (4) bekezdését az 53/2014. (IV. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 41. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelethez

Telepíthető, illetve invazív cserje- és fafajok

A. Fásításokban és sövényekben telepíthető cserjefajok

Acer tataricum - tatár juhar

Amelanchier ovalis - fanyarka * 

Amygdalus nana - törpe mandula

Cerasus fruticosa - csepleszmeggy

Cerasus mahaleb - sajmeggy

Colutea arborescens - pukkanó dudafürt

Cornus mas - húsos som

Cornus sanguinea - veresgyűrű som

Corylus avellana - közönséges mogyoró

Cotinus coggygria - cserszömörce

Cotoneaster integerrimus - szirti madárbirs * 

Cotoneaster tomentosus - molyhos madárbirs * 

Cotoneaster niger - fekete madárbirs * 

Crataegus laevigata - cseregalagonya * 

Crataegus monogyna - egybibés galagonya * 

Euonymus europaeus - csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus - bibircses kecskerágó

Frangula alnus - kutyabenge

Juniperus communis - közönséges boróka

Ligustrum vulgare - vesszős fagyal

Padus avium - zselnicemeggy

Rhamnus catharticus - varjútövis benge

Salix triandra - mandulalevelű fűz

Salix purpurea - bíborfűz

Salix viminalis - kosárkötő fűz

Salix elaeagnos - parti fűz

Salix rosmarinifolia - serevényfűz

Salix caprea - kecsekefűz

Salix cinerea - rekettyefűz

Salix aurita - füles fűz

Sambucus nigra - fekete bodza

Sambucus racemosa - fürtös bodza

Sarothamnus scoparius - seprőzanót

Spiraea salicifolia - fűzlevelű gyöngyvessző

Spiraea media - szirti gyöngyvessző

Taxus baccata - tiszafa

Viburnum lantana - ostorménbangita

Viburnum opulus - kányabangita

B. Fásításokban telepíthető fafajok

Acer campestre - mezei juhar

Acer platanoides - korai juhar

Acer pseudoplatanus - hegyi juhar

Acer tataricum - tatár juhar

Alnus glutinosa - mézgás éger

Alnus incana - hamvas éger

Betula pendula - bibircses nyír

Betula pubescens - szőrös nyír

Carpinus betulus - gyertyán

Cerasus avium - madárcseresznye

Fagus sylvatica - bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica - magyar kőris

Fraxinus excelsior - magas kőris

Fraxinus ornus - virágos kőris

Malus sylvestris - vadalma

Populus alba - fehérnyár

Populus x canescens - szürkenyár

Populus nigra - feketenyár

Populus tremula - rezgőnyár

Pyrus pyraster - vadkörte

Quercus cerris - cser

Quercus petraea - kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens (Q. virgiliana) - molyhos tölgy

Quercus robur - kocsányos tölgy

Salix alba - fehér fűz

Salix fragilis - törékeny fűz

Sorbus aria - lisztes berkenye

Sorbus aucuparia - madárberkenye

Sorbus semiincisa - budai berkenye

Sorbus terminalis - barkócaberkenye

Tilia cordata - kislevelű hárs

Tilia platyphyllos - nagylevelű hárs

Tilia tomentosa - ezüst hárs

Ulmus glabra - hegyi szil

Ulmus laevis - vénic szil

Ulmus minor - mezei szil

Ulmus procera - érdeslevelű mezei szil

C. Invazív cserje- és fafajok

Acer negundo - zöld juhar

Ailanthus altissima - bálványfa

Amorpha fruticosa - gyalogakác

Celtis occidentalis - nyugati ostorfa

Elaeagnus angustifolia - keskenylevelű ezüstfa

Fraxinus americana - amerikai (fehér) kőris

Fraxinus pennsylvanica - amerikai (vörös) kőris

Lycium barbarum - ördögcérna

Prunus serotina

(Padus serotina) - kései meggy

Pinus nigra - fekete fenyő

Pinus silvestris - erdei fenyő

Robinia pseudoacacia - fehér akác

Syringa vulgaris - közönséges orgona

Tamarix gallica - francia tamariska

Tamarix ramosissima - ogyesszai tamariska

2. számú melléklet a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelethez

Természetes alapanyagú, engedélyezett (fa, nád vessző) madárvédelmi berendezések mezőgazdasági területen

A. Madárvédelmi berendezések kihelyezése * 

A B C D E F
1.
Berendezés

Típus

Védett fajok

Kihelyezés
Támogatott mennyiség
(min-max)
Támogatási érték (eurónak
megfelelő)
2. mesterséges fészekodú A kék cinege, barátcinege erdőközeli ültetvény fái, erdősáv, erdőfolt, erdőszél 2-10 db/ha 12
3. B széncinege, mezei veréb, házi veréb, örvös légykapó ültetvény fái, fa, fasor, facsoport, erdősáv, erdőfolt, erdőszél 2-10 db/ha 16
4. C házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető, szürke légykapó nyíltabb helyek fái, magasabb kerítés és kőfal 2-6 db/ha 12
5. D szalakóta, búbosbanka, seregély, füleskuvik nagyobb fa, fasor, facsoport, erdősáv, erdőfolt szélső magas fái, oszlop 1-2 db/ha 24
6. S vörös vércse, kék vércse, erdei fülesbagoly, csóka magasabb fa, fasor, facsoport, erdősáv, erdőfolt magas fái 10-50 db/ha 40
7. kuvik idősebb ültetvény, fasor, facsoport, erdősáv, erdőfolt fái 0,5-1 db/ha 24
8. fasor, facsoport, erdősáv, erdőfolt öreg fái 1-2 db/ha
9. tőkés réce, barátréce, cigányréce halastavak partmenti növényzete és szegélyei, nádasok, növényzettel borított szigetek 1-4 db/ha 32
10. mesterséges csér küszvágó csér, dankasirály halastavak nyílt vízfelületei 0,5-2 db/ha 60
11. fészkelősziget szerkő fattyúszerkő halastavak nyílt vízfelületei 0,5-2 db/ha 60
12. mesterséges denevérodú - denevérfajok magasabb fa, fasor, facsoport, erdősáv, erdőfolt magas fái, magasabb épületek fala 2-5 db/ha 16
13. T-ülőfa - ölyvek, vércsék, rovarevő vártamadarak nagyobb, nyílt szántó- és gyepterületek 0,5-2 db/ha 16

B. Madárvédelmi berendezések műszaki leírása

A berendezések fő szerkezeti elemei fa, nád, illetve vessző alapanyagokból készülhetnek

Típus Alapterület (belső min.) Mélység (berepülő nyílás aljától) Berepülő nyílás
(átmérő Ø, magasság x szélesség)
Kihelyezés magassága Fészekanyag elhelyezése Kihelyezés módja
A 10 x 10 cm 16-18 cm 2,6-2,8 cm Ø 1,5-2 m - faágra függesztve, fatörzsre rögzítve
B 12 x 12 cm 16-20 cm 3,2-3,4 cm Ø 1,5-8 m - faágra függesztve, fatörzsre vagy kerítésoszlopra rögzítve
C 12 x 12 cm 8-12 cm 8-10 x 12 cm 2-5 m - épület falára, fatörzsre vagy kerítésoszlopra rögzítve
D 20 x 20 cm 35-40 cm 5,5-6,0 cm Ø 2-8 m - fatörzsre vagy fa telefonoszlopra rögzítve, épület falára
S 25 x 25 cm 10-15 cm 15-20 x
25 cm
4-15 m 5 cm gyöngykavics vagy mulcs élő fatörzsre vagy fa telefonoszlopra rögzítve
120 x 30 cm henger alakú 6,8-7,0 cm Ø 2-5 3 cm fűrészpor fa oldalágára függesztve
100 x 50 cm 25 cm 15 x 15 cm 2-15 m 3 cm fűrészpor épületek padlása, tetőszerkezete
30 x 30 cm 0 cm 30 x 30 cm 0,2-0,5 m nád partmenti növényzet, nádas, növényzettel borított szigetek
csér 200 x 300 cm 15 cm - 0,1-0,2 m 5 cm murva és kavics cölöpök tetejére erősítve, parttól 100, illetve nádastól 50 méterre
szerkő 200 x 300 cm 15 cm - 0,1-0,2 m 5 cm nádpalló cölöpök tetejére erősítve, parttól 100, illetve nádastól 50 méterre
denevér 25 cm x 8 cm 0 cm 2,0 x 6,0 cm 2-6 m - fatörzsre vagy oszlopra rögzítve, épület falára
T-ülőfa 5-6 cm vastag és 2,5-3 méter hosszú rúd vagy oszlop, tetején keresztben 0,5-0,6 m hosszú és kissé vékonyabb vízszintes farúd talajba ásva vagy ütve, nyílt szántóföldi részeken, fátlan szegélyeken

3. számú melléklet a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelethez * 

Támogatási kérelmek részletes pontrendszere

A B C
1. Értékelési szempont megnevezése Értékelés módja Értékeléshez rendelhető maximális pontszám
2. SZAKMAI SZEMPONTOK
3. Földhasználati támogatások esetén
4. A terület környezeti érzékenysége Natura 2000 terület 15
5. (MePAR lehatárolás alapján) nitrátérzékeny 10
6. sérülékeny ivóvízbázis 10
7. 12%-nál nagyobb lejtésű területet tartalmazó blokkban megvalósuló beruházás 10
8. Vállalni kívánt önálló intézkedés sorközgyepesítés 5
9. (célprogram) rangsora bakhát 10
10. mezővédő fásítás 15
11. sövénytelepítés 15
12. gyeptelepítés 25
13. Egyéb szempontok Füves mezsgye létesítése sövénytelepítéssel, illetve mezővédő fásítással együtt 5
14. Sövénytelepítés és mezővédő fásítás együttes elvégzése esetén 5
15. Eszközbeszerzés esetén
16. AKG-ban vállat célprogram szintje tanyás gazdálkodás 10
17. (amennyiben több célprogramban vesz integrált gazdálkodás 10
18. részt a kérelmet benyújtó, úgy ökológiai gazdálkodás 20
19. a legmagasabb szintű kerül értékelésre) zonális természet-, talaj- és vízvédelmi célú gazdálkodás 30
20. Beszerezni kívánt eszközök rangsora kerítés 30
21. madárvédelmi berendezés 40
22. Szakmai szempontok összesen: 70
23. HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK
24. Hátrányos helyzetű terület (EMVA általános rendelet szerinti) a hátrányos helyzetű területen elhelyezkedő település határában tervezett beruházás 6
25. egyéb település határában tervezett beruházás 0
26. Elmaradott és munkanélküliséggel sújtott terület [a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település határában tervezett beruházás 4
27. átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján] az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű település határában tervezett beruházás 4
28. Mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya a tervezett beruházással érintett régióban eléri vagy meghaladja az országos átlagot a KSH adatai szerint 8
29. a tervezett beruházással érintett régióban nem éri el az országos átlagot a KSH adatai szerint 0
30. Térségi fenntarthatóság vizsgálata a kérelmező lakhelye, illetve székhelye szerinti település határában tervezett beruházás 8
31. a kérelmező lakhelye, illetve székhelye szerinti településsel szomszédos település határában tervezett beruházás 5
32. egyéb helyen tervezett beruházás 0
33. Horizontális szempontok összesen: 30
34. Összesen: 100

4. számú melléklet a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelethez * 

Gyeptelepítési terv

A támogatási formára vonatkozó adatok

1. Melyik „Nem termelő beruházásra” nyújt be támogatási kérelmet?

a) füves mezsgye létesítése → megválaszolandó kérdések: 1-2. és 16-21.

b) rovarteleltető bakhát létesítése → megválaszolandó kérdések: 1-2. és 16-21.

c) ültetvény sorközgyepesítése → megválaszolandó kérdések: 1-2. és 16-21.

d) környezetvédelmi célú gyeptelepítés → megválaszolandó kérdések: 1-21.

e) természetvédelmi célú gyeptelepítés → megválaszolandó kérdések: 1-21.

2. 2009-től melyik agrár-környezetgazdálkodási célprogramban kíván részt venni?

a) valamely nem zonális szántóföldi növénytermesztési célprogramban

b) valamely zonális szántóföldi növénytermesztési célprogramban

c) valamely ültetvényes gazdálkodás célprogramban

d) környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramban

e) természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramban

3. Tervezi-e, hogy gyepgazdálkodási célprogramban részt vesz a területével? igen / nem

A beruházással érintett földterület elhelyezkedésére vonatkozó adatok

4. Melyik földrajzi tájban vagy régióban helyezkedik el a földterület? ............................................

A beruházással érintett földterület mely helyrajzi számokat érinti? ..................................................

A beruházással érintett földterület mely fizikai blokkot érinti (fizikai blokkazonosító)? .............................................................

5. Milyen gyeptáj típus jellemző az adott területre?

1. hullámtéri vagy nem hullámtéri üde rétek (közöttük üde vagy kiszáradó láprétek) jellemzőek, ezekhez kapcsolódóan egyes tájakban üde (dombvidéki) gyepek is jelen lehetnek

2. a laposokban („mélyebb” részeken) szikes és nedves rétek, a hátakon („magasabb” részeken) szárazgyepek jellemzőek

3. a kissé magasabb részeken száraz, félszáraz, kötött talajú gyepek, a völgyekben üde rétek jellemzőek

4. üde rétek és üde (domb- és hegyvidéki) gyepek jellemzők, de ezek mellett a száraz homoki gyepeknek megfelelő termőhely is nagyobb kiterjedésben jelenik meg

5. szikesek uralta tájtípus, a mélyebb részeken kevés üde rét, a hátakon kevés száraz gyep előfordul

6. mind a homoki, mind a kötöttebb talajú száraz gyepek termőhelye jelentős mennyiségben megtalálható és szikes gyepek is jellemzőek

7. száraz homoki gyepek jellemezte tájtípus, ahol jelentős az üde, ártéri jellegű rétek aránya

8. száraz homoki gyepek jellemezte tájtípus, ahol jelentős szikes aránya és az üde rétek kialakuláshoz alkalmas területek is vannak

9. a magasabb részeken félszáraz, a laposabbakon, a völgyekben üde rétek jellemzőek

10. üde (domb- és hegyvidéki) gyepek a legjellemzőbbek, amelyekhez a völgyekben több-kevesebb üde rét kapcsolódhat, ritkán félszáraz gyepek is előfordulhatnak

11. az uralkodó félszáraz gyepeknek megfelelő termőhelyi adottságok mellett az üde (domb- és hegyvidéki) gyepeknek megfelelőek vannak még jelen

12. a félszáraz gyepek mellett mind a homoki, mind a kötöttebb talajú száraz gyepek termőhelye is jelentős mennyiségben található meg

13. száraz és/vagy félszáraz, többnyire kötöttebb talajon található gyepek jellemzik a tájat, de rendszerint kisebb mennyiségben az üde gyepek és/vagy az üde rétek termőhelye is megtalálható

14. a tájban sokféle gyeptípus (száraztól a nedvesig) fordul elő hasonló arányban, kötöttebb talajon (homoki száraz gyepek és szikesek nincsenek)

15. üde és félszáraz típusú gyepek kialakulásának kedvező tájak, ahol a száraz, kötöttebb talajú gyepeknek megfelelő termőhely is megtalálható

6. Melyik nemzeti park igazgatóság illetékes a területen?

a) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

b) Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság

c) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

d) Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

e) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

f) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

g) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

h) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

i) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

j) Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

7. A földterület IH közleményben szereplő Magas Természeti Értékű Területen helyezkedik el? igen / nem

8. A földterület IH közleményben szereplő Natura 2000 területen helyezkedikel? igen/nem

9. A földterülethez legközelebb eső természetközeli gyepfoltok vagy erdők:

a) milyen távolságra helyezkednek el? 0-10 m / 10-100 m / 100-200 m / több

b) a földterületnek hányad részével szomszédosak? 0% / 1-10% / 10-50% / több

c) milyen növényzet él rajtuk?

ca) gyep

caa) mocsarak és magassásosok,

cab) hullámtéri rétek,

cac) üde rétek,

cad) domb- és hegyvidéki gyepek,

cae) hegylábi kötött talajú gyepek,

caf) nyílt homokpusztagyepek,

cag) zárt homoki sztyeprétek,

cah) alföldi kötött talajú sztyeprétek,

cai) szikesek

cb) erdő

cc) cserjés

cd) nádas

ce) vizes élőhely

A földterület jelenlegi növényzetére, talajára és vízellátására vonatkozó adatok

10. Függetlenül a művelési ágtól, a kiválasztott földterületen jelenleg gyep van? igen/nem

11. A földterület a gyepesítés előtt hány évvel volt utoljára felszántva? 1-2 / 3-5 / 6-10 / több

12. Mi volt a legutóbbi termesztett növény? .....................................................................................

13. A termesztett fajokat nem számítva jelenleg mely növények találhatóak legnagyobb arányban a területen?

................................................................................................................................................................

14. Milyen a földterület vízellátása?

a) vizes (az év jelentős részében vízzel borított)

b) nedves (időszakosan - főként tavasszal - megállhat rajta a víz, de nyárra kiszárad)

c) félszáraz, üde (víz soha nem áll meg rajta, a talaj nyirkos lehet)

d) száraz (víz soha nem áll meg rajta, a talaj csak eső után nyirkos)

A gyeptelepítésre vonatkozó adatok

15. Várhatóan milyen termőhelyi típusba fog tartozni a területen kialakítandó gyep?

a) mocsarak és magassásosok,

b) hullámtéri rétek,

c) üde rétek,

d) domb- és hegyvidéki gyepek,

e) hegylábi kötött talajú gyepek,

f) nyílt homokpusztagyepek,

g) zárt homoki sztyeprétek,

h) alföldi kötött talajú sztyeprétek,

i) szikesek.

16. Milyen módszerrel telepíti a gyepet?

a) magszórás (kézzel vagy géppel)

b) szénaterítés (szénamurvás felülvetés)

c) direktvetés (direktvetőgéppel)

d) vetés (vetőgéppel)

17. Melyik időszakban tervezi telepíteni a gyepet?

e) tavasz

f) ősz

18. Milyen fajokat, milyen arányban tervez vetni, honnan szerzi be a vetőmagot vagy kaszálékot?

faj neve vetőmagtömeg
(kg/ha)
mag vagy kaszálék? beszerzés forrása

19. Időrendben sorolja fel, hogy milyen agrotechnikai eljárásokkal fogja a gyeptelepítést elvégezni (a talaj előkészítésétől kezdve a vetésen át, a vetést követő gazoló kaszálásokig)!

1. .......................................................................................................................................................

2. .......................................................................................................................................................

3. .......................................................................................................................................................

4. .......................................................................................................................................................

5. .......................................................................................................................................................

6. .......................................................................................................................................................

7. ........................................................................................................................................................

8. ........................................................................................................................................................

9. ........................................................................................................................................................

10. ......................................................................................................................................................

A gyep karbantartására vonatkozó adatok

20. Hogyan tervezi a termőhelyre jellemző természetes kísérő- vagy állományalkotó fajokat a már telepített gyepbe juttatni?

a) magszórás (kézzel vagy géppel)

b) szénaterítés (szénamurvás felülvetés)

c) direktvetés (direktvetőgéppel)

21. Milyen kezeléseket és hasznosítást tervez a telepített gyepen az elkövetkező években:

év kezelések hasznosítási mód
1.év
2. év
3. év
4. év
5. év
6. évtől