Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

33/1994. (VI. 10.) Főv. Kgy. rendelet

a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről * 

Budapest Főváros Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 54. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A rendeletet a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítése során kell alkalmazni.

2. § Az 1. §-ban megjelölt lakások közül nem adhatók el:

a) a nyugdíjasok házában lévő lakások,

b) a szobabérlők házában lévő lakrészek.

3. § * 

4. § (1) *  A 2. §-ban nem érintett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésére a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság tesz javaslatot.

(2) *  Az (1) bekezdésben rögzített lakások elidegenítéséről a Közgyűlés dönt.

5. § *  (1) A lakásokat az elővásárlási jogukkal élő bérlők, a Törvény alapján elővásárlási joggal nem rendelkező bérlők (a továbbiakban együtt: bérlők), a bérlővel a Törvény erejénél fogva egy tekintet alá eső személyek, valamint a jogcím nélkül lakó személyek közül azok részére, akik elhelyezéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni (a továbbiakban: Vevő), a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében lehet elidegeníteni.

(2) A lakás az üres, beköltözhető forgalmi értékén értékesíthető azon jogcím nélküli személyek részére, akik elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3) *  Üres lakás értékesítését licitálás útján kell lebonyolítani, és azt a lakás beköltözhető forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a licitálás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A Vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni.

6. § *  (1) A lakás vételárának megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások összegét.

(2) A lakás vételára, ha a forgalmi érték:

a) 0-10 000 000 Ft, akkor a forgalmi érték 60%-a;

b) 10 000 001-15 000 000 Ft, akkor

6 000 000 Ft

és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 65%-a;

c) 15 000 001-20 000 000 Ft, akkor

9 250 000 Ft

és a 15 000 000 Ft-on felüli rész 75%-a;

d) 20 000 001-30 000 000 Ft, akkor

13 000 000 Ft

és a 20 000 000 Ft-on felüli rész 85%-a;

e) 30 000 001 Ft fölött

21 500 000 Ft

és a 30 000 000 Ft felüli rész 100%-a.

(3) Az 1-4 lakásos, kertes házingatlanban lévő lakások vételára a forgalmi érték 90%-a.

(4) * 

(5) *  A Vevő kérelmére a lakás eladásakor részletfizetési kedvezményt kell adni.

7. § *  (1) *  Részletfizetés esetén a vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni.

(2) *  A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a Vevő 15 év alatt, havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(3) Ha a lakást olyan személy vásárolja meg, aki a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 29/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 5. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére a vételár 10%-ának megfizetése mellett 20 év részletfizetési kedvezményt kell adni.

8. § *  (1) Ha a Vevő

a) a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, őt a vételár 30%-ának megfelelő árengedmény illeti meg:

b) a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt, a szerződés megkötésétől számított 2 éven belül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 30%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

c) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 2-8 éven belül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

d) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 8-12 éven kelül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 10%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

e) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 12 éven túl egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 5%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

(2) * 

(3) *  Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a Vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra 10% kamatot köteles fizetni.

(4) *  Az a Vevő, aki a lakást a 7. § (3) bekezdése szerint vásárolja meg, a lakás vételárhátralékának kifizetésénél az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra 5% kamatot köteles fizetni.

(5) *  A határidőben be nem fizetett törlesztőrészletek után a Vevő a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható késedelmi kamatot köteles megfizetni.

(6) *  A vételárhátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

9. § (1) *  A Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság a Közgyűlés döntését követő naptól számított 60 napon belül köteles a vételi ajánlatot a jogosult részére megküldeni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a házingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata stb.),

- összetevőire bontott, tételes forgalmi értékbecslést,

- a házingatlan tényleges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

- a házingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

- tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,

- a fizetési feltételeket,

- a vásárlásra való jogosultság feltételeit,

- tájékoztatást a tulajdonosra háruló kötelezettségekről és a várható terhekről.

(3) Az összetevőire bontott forgalmi értékbecslésnek tartalmaznia kell:

a) az épület, melléképületek

- szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk százalékos mértékét,

- a helyreállítás, javítás szükségességét, esetleges hatósági kötelezéseket,

- esetleges további beépítési és hasznosítási lehetőségeit,

b) a földrészlet

- településen belüli elhelyezkedését, fekvését,

- közművesítettségének mértékét,

- infrastrukturális adottságait,

- megközelítési lehetőségét,

- esetleges további beépítési lehetőségeit,

- egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítési kötelezettséggel terhelt),

c) a lakás

- minőségét meghatározó tényezőket,

- épületen belüli elhelyezkedését,

- a bérlő ténylegesen meg nem térült ráfordításainak mértékét.

(4) *  A Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság ezenfelül köteles beszerezni:

a) a házingatlan három hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap másolatát,

b)-c) * 

(5) *  A Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság az elidegenítés lebonyolításával külső szervet bízhat meg. Ebben az esetben a (2), (3) és (4) bekezdésben rögzített iratokat a megbízott szerv készíti el és szerzi be.

(6) *  A Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság a vételi ajánlatához 90 napig kötve van. Ha a jogosult személy az ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, a lakás kívülállónak - lakott forgalmi értéken - a Törvény 50. §-ára való tekintettel értékesíthető.

10. § (1) * 

(2) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(3) *  Ha a Vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a lakás vételárát egy összegben fizeti ki, és az árengedménnyel megvásárolt lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül átruházza, köteles az igénybevett árengedményt egy összegben visszafizetni.

(4) * 

11. §

12. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése során fizetőeszközként köteles az önkormányzat elfogadni a kárpótlásra jogosulttól az őt megillető kárpótlási jegyet, ha azt a vásárlásnál fel kívánja használni.

(2) Ha a kárpótlásra jogosult személy az őt megillető kárpótlási jegyet a lakás vásárlása során fel kívánta használni, de az adásvételi szerződés megkötése előtt elhunyt, egyébként a lakás megvásárlására jogosult örököse a kárpótlási jegyet felhasználhatja a lakás vásárlásához.

(3) A kárpótlási jegyet az adásvételnél névértéken kell beszámítani a vételárba. A kárpótlási jegy névértékének megállapítása során a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

13. § (1) A nem saját jogon kapott (felvásárolt) kárpótlási jegy a rendeletben szabályozott lakásvásárlásra nem használható fel.

(2) A vételár vagy a fennmaradó tartozás magasabb értékű kárpótlási jeggyel történő teljesítése esetén a kárpótlási jegy összege és a tartozás mértéke közötti különbség a vevő részére csak kárpótlási jegyben fizethető vissza.

(3) A kárpótlási jegyekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, gondoskodni kell őrzéséről, számviteli nyilvántartásáról.

14. § (1) A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában lévő lakóépületeinek elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. Ha a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerülő lakás tulajdonjogának megszerzéséhez a pénzügyi fedezetet a Vagyongazdálkodási Alap biztosította, úgy az elidegenítésből származó bevételt az általános tartalékba kell visszaforgatni.

(2) *  A Fővárosi Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti számlán elhelyezett bevételt lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra használhatja fel, különösen:

a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,

c) városrehabilitációra, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is, a Fővárosi Önkormányzat által működtetett Fővárosi Városrehabilitációs Keretre vonatkozó mindenkor hatályos fővárosi rendelet szabályai szerint,

d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, továbbá

f) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérlői részére lakbértámogatás nyújtására.

15. § (1) Budapest Főváros Tanácsának az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő állami házingatlanok eladásának feltételeiről szóló 3/1988. Főv. Tan. rendelet hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.  * 

16. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.