Budapest Főváros Közgyűlése (a továbbiakban: Fővárosi Közgyűlés) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdésének végrehajtására, valamint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 61/2005. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 5. §-ában, és a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 27/1995. (V. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Vr.) 15. §-ában foglaltaknak megfelelően az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja.
A Szabályzat célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés általános és részletes eljárási szabályait és ezzel biztosítsa a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó önkormányzati vagyon (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti leghatékonyabb elidegenítését és egyéb hasznosítását, megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
1. A versenyeztetés módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön rendelkezni kell arról, hogy a pályázatot megelőzi-e előminősítő eljárás, a pályázat egy- vagy többfordulós, valamint arról, hogy alternatív ajánlat tehető-e. E kérdésekre a részletes kiírásban is ki kell térni.
2. A kiíró a versenyeztetési eljárás kiírása tárgyában hozott döntésével egyidejűleg dönt a versenyeztetési eljárás lebonyolításáról, önálló lebonyolító esetleges megbízásáról.
3.1. A lebonyolító feladatai:
a) a versenyeztetési eljárás kiírásnak megfelelően történő lebonyolítása Bontó Bizottság létrehozatalával;
b) az ajánlatok formai, tartalmi vizsgálata;
c) előzetes javaslat készítése a döntéshozó részére.
3.2. A Bontó Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül.
4. A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést, az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi pályázóval.
5.1. Az eljárás eredményeként - a 6.1. pontban foglalt kivétellel - azzal az ajánlatot tevővel köthető szerződés, aki a versenyeztetést megnyerte.
5.2. A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a Fővárosi Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv döntésre jogosult szerve, vagy személye döntése alapján - e Szabályzat szabályaival összhangban - a kiírásban foglalt szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
5.3. Az önkormányzati vagyon értékesítésére, egyéb hasznosítására vonatkozóan a felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a nyertes ajánlat alapján alakítják ki.
5.4. A kiírás mellékletét képező szerződés tervezetében szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.
5.5. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.
6.1. Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
6.2. A nyertes helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a kiírás erre lehetőséget adott és
a) a versenyeztetési eljárás eredményének közlésekor a 2. és 3. helyre rangsorolt pályázót erről külön értesítették, továbbá
b) a szerződésnek a kiíró által történő - a 6.1. pontban foglalt okok miatti - felmondása vagy attól történő elállása esetén az a) pontban foglaltakon túl, a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.
7.1. Abban az esetben, ha a versenyeztetési eljárás nyertesével kötendő szerződés feltétele az, hogy az Európai Unió területén gazdasági társaságot alapítson, a kiírt versenyeztetési eljárás nyertesének a szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerződésben rögzített követelményeket az általa alapítandó (alapított) gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja. Garantálnia kell továbbá az általa az Európai Unió területén alapított gazdasági társaság szerződésszerű teljesítését a kiíróval szemben.
7.2. Ha a nyertes pályázó a szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a kiírót azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Erre a kiírásban és a megkötendő szerződésben is utalni kell.
8.1. A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott pályázók vehetnek részt. A második fordulóban az első fordulóban tett ajánlatok érvényben maradnak, módosítani kizárólag e Szabályzatban és a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően lehet.
8.2. A zártkörű pályázatra - ha e Szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
8.3. A pályázat lebonyolításának részletes szabályait e Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
9. A versengő ajánlatkérésre a zártkörű pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy
a) nincs nyilvános pályázati felhívás (hirdetmény, kiírás);
b) legalább három ajánlatot kell bekérni;
c) az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázónak legalább 15 nap álljon rendelkezésre ajánlata kidolgozására.
10. Zártkörű elhelyezés esetén
a) nem történik ajánlatkérés;
b) a kiíró megbízásából eljáró bank vagy értékpapír-forgalmazó társaság az eladási szándékot tükröző - eladási árat is magában foglaló - ajánlatot a leendő befektetőknek közvetlenül küldi meg;
c) az eredmény megállapítására, a szerződés megkötésére, a titoktartási kötelezettségre vonatkozóan a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
11.1. Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott, tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy - a Hr.-ben, illetve a Vr.-ben foglalt feltételek fennállása esetén - az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján hasznosítja. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját és a kikiáltási árat.
11.2. Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat e Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
12.1. Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott, tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, mint kiíró dönthet úgy, hogy - a Hr.-ben, illetve a Vr.-ben foglalt feltételek fennállása esetén - az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot egyszerűsített pályázati eljárás útján hasznosítja.
12.2. Az egyszerűsített pályázati eljárásra szóló hirdetményt egy országos napilapban kell közzétenni.
12.3. Az egyszerűsített pályázati eljárás kizárólag egyfordulós lehet és nincsen előminősítő eljárás. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy a pályázóknak ajánlataik megtételére - a meghirdetés és a benyújtás időpontja között - legalább 15 nap álljon rendelkezésre.
12.4. Egyebekben az egyszerűsített pályázati eljárásra az 1. fejezet és a pályázati eljárás 1. számú mellékletben részletezett szabályai alkalmazandók.
13. A kiíró köteles a versenyeztetés lebonyolítására kötött megbízási szerződést olyan tartalommal megkötni, amely alapján jelen Szabályzatban foglalt szabályok érvényesítése biztosítható.
14. Jelen Szabályzatot a 2005. november 30. napját követően született tulajdonosi döntések alapján meghirdetett versenyeztetésekre kell alkalmazni.
15. A Szabályzat mellékletei az alábbiak:
a) 1. számú melléklet: a pályázati eljárás lebonyolításának szabályai;
b) 2. számú melléklet: az árverés lebonyolításának szabályai;
c) 3. számú melléklet: a Szabályzatban szereplő fogalmak meghatározása.
1.1. A pályázatot a Fővárosi Önkormányzat részéről - a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében - a Fővárosi Önkormányzat szervei, az önkormányzati vagyonkezelő szervek - ide értve a fővárosi önkormányzati intézményeket is - mint kiírók, vagy a kiíró döntése alapján az általuk megbízott bonyolító hirdeti meg.
1.2. A pályázat kiírására jogosult szervnek a pályázat kiírásról szóló döntésével egyidejűleg döntenie kell arról, hogy a pályázati eljárás lebonyolításáról maga gondoskodik, vagy azzal más szervet bíz meg, amely szintén köteles e Szabályzat rendelkezéseit betartani. A pályázati eljárás lebonyolítójának a pályázati hirdetményben (kiírásban) utalnia kell arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat (valamely szerve), illetve önkormányzati vagyonkezelő szerv nevében és megbízásából jár el.
2.1. A nyilvános pályázatot legalább két országos napilapban kell meghirdetni. A kiíró rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatot külföldi pénzügyi-gazdasági szaklap(ok)ban is meghirdeti.
2.2. A pályázatok leadására határnapot kell megjelölni. Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 30 napnál.
3.1. A zártkörű pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni.
3.2. Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást. A pályázati felhívást a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően kell a pályázóknak elküldeni.
4.1. A pályázati eljárás folyamán - e melléklet 4.2. pontjában foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.
4.2. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg:
a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta, vagy
b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg.
4.3. Az egész pályázatot a kiíró csak abban az esetben vonhatja vissza, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat a pályázati kiírással megegyező módon tájékoztatta.
4.4. E melléklet 4.2. pontja szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.
4.5. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől - zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől - számított legalább 15 nap álljon rendelkezésére.
4.6. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőről szóló tájékoztatást a pályázati kiírással megegyező módon - az eredeti határidő lejárta előtt legalább 10 nappal - kell közzétenni, valamint valamennyi érdekeltnek megküldeni. A zártkörű pályázatban résztvevőket a nyitva álló eredeti határidő lejárta előtt legalább 7 nappal külön értesíteni kell.
5. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá ha a pályázat lebonyolítására a kiíró Fővárosi Önkormányzat, illetve önkormányzati vagyonkezelő szerv megbízásából kerül sor, az erre való utalást;
b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat;
c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, egyéb hasznosításra szánt vagyon megjelölését - szükség szerint -, annak nettó, bruttó forgalmi értékét vagy az értékeléshez szükséges információkat;
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
e) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését;
f) a részletes pályázati kiírás, illetőleg a prospektus vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét;
g) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.
6. A részletes pályázati kiírás, a hirdetményben foglalt adatokon kívül - szükség szerint indokolt mértékben - különösen az alábbiakat tartalmazza:
a) az értékesítés, egyéb hasznosítás szabályait - beleértve az alkalmazható fizetési módot is -, s ezek műszaki, jogi, gazdasági feltételeit;
b) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát;
c) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik pályázóval se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse;
d) a pályázat nyertesével kötendő szerződést teljes terjedelmében, magyar nyelven;
e) a fedezetigazolásra vonatkozó tájékoztatást;
f) az utalást arra, hogy részletes pályázati kiírásban nem szabályozott kérdésekben a Szabályzatnak azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek a kiíró és a pályázó közötti jogviszonyra vonatkoznak;
g) az eljárási rendet;
h) az ajánlatok elbírálásának módját, szempontjait;
i) az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét;
i) a pályázat és a pályázat nyertesével kötendő szerződés hivatalos nyelvének megjelölését;
j) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot; illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;
k) a kiíró által a kiírás időpontjában ismert kötelező hatósági előírásokat;
l) a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét, ha ez szükséges;
m) a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét;
n) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:
- az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, s amennyiben a pályázatok felbontása a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalást,
- azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen,
- az ajánlatok elbírálására vonatkozó időtartamot,
- a pályázatok elbírálására és a döntések meghozatalára jogosult testület, szerv, személy megnevezését;
o) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a Vr. 15/I. § (2) bekezdésében, illetve a Hr. 12. §-ában foglalt követelményeknek megfelel;
p) minden egyéb adatot, melyet a kiíró szükségesnek tart az önkormányzati vagyon hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkozó mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez;
q) a pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy ajánlatának benyújtásakor a pályázónak ajánlati biztosítékot és szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia. E körben - lehetőség szerint - ki kell térni arra, hogy a kiíró milyen mértékig fogad el változtatást a kiküldött szerződéstervezeten, annak mely pontjai nem változtathatók.
7.1. A 10 millió forintot és 50%-ot meghaladó önkormányzati részesedéssel működő portfólió vagyon értékesítése, vagyonkezelésbe adása esetén a pályázati felhívás mellett elkészítendő részletes pályázati kiírásnak, vagy az információs memorandumnak tartalmaznia kell különösen:
a) a társaság bemutatását, ezen belül a
- cégnevet,
- székhelyet,
- az alapítás időpontját,
- tevékenységi körét,
- a működés időtartamát,
- a jegyzett, illetve saját tőke nagyságát,
- a társaság kötelezettségeit és követeléseit,
- ha rendelkezésre áll, az alkalmazotti létszámot,
- a társaság tulajdonában és/vagy használatában álló jelentősebb ingatlanok felsorolását,
- a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozók fontosabb személyi és szakmai adatait;
b) a cég üzleti tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását (így például az üzemi eredményre, a termelésre, értékesítésre, beruházásra vonatkozó információkat);
c) a könyvvizsgáló által hitelesített legutolsó 1-3 év pénzügyi adatait (mérleg, eredménykimutatás stb.);
d) az értékesítésre, illetve vagyonkezelésre vonatkozó adatok körében - ha rendelkezésre áll - az alábbiakat:
- az értékesítés, vagyonkezelés tervezett nagyságát,
- a vagyont megtestesítő jogok (értékpapírok) fajtáját és típusát, az azokhoz kapcsolódó jogokat,
- az alapítókat megillető esetleges előjogokat,
- a névértéket, illetve az árfolyamértéket;
e) amennyiben rendelkezésre áll, a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi helyzetet.
7.2. Ingatlan vagyon értékesítése esetén a pályázati felhívás mellett elkészítendő részletes pályázati kiírásnak vagy az információs memorandumnak - e melléklet 5. és 6. pontjában foglaltakon túl - tartalmaznia kell:
a) ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát és a helyszínrajzát;
b) az ingatlan megtekinthetőségének idejét, módját;
c) minden olyan - az ingatlan-nyilvántartásban esetlegesen nem szereplő - tényt és körülményt, mely az ingatlan értékét, hasznosíthatóságát befolyásolja és a kiíró rendelkezésére áll.
7.3. Az ingatlan vagyon értékesítését nem eredményező hasznosítása esetén a pályázati hirdetmény mellett elkészítendő részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan/vagyoni értékű jog azonosítására szolgáló adatokat (fekvése, területe, helyiségcsoport esetén a helyiségek számát stb.);
b) a hasznosítás célját, időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű);
c) az esetleges profilkötöttséget;
d) az ingatlan, illetve a hasznosítandó helyiség állapotát, felszereltségét, az önkormányzati vagyonkezelő szerv megnevezését;
f) az ingatlan/vagyoni értékű jog (bérleti jog, használat joga) hasznosítása esetén a jog megszerzéséért fizetendő összeget;
g) a helyiség megtekintésének idejét, módját;
h) minden olyan egyéb körülményt, mely a hasznosítás szempontjából lényegesnek tekintendő.
7.4. Ingó vagyon értékesítése és egyéb hasznosítása esetén a 7.2. a) és 7.3. b) pontokban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.
7.5. A részletes pályázati kiírás a pályázóknak csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki.
8.1. Ha a részletes pályázati kiírás olyan tulajdont vagy tevékenységet érint, amelynél állami szervek vagy más önkormányzat részére törvény vagy más magasabb szintű jogszabály valamilyen jogot biztosít, akkor a pályázati felhívás közzététele előtt - indokolt esetben - az érintettek véleményét is ki kell kérni és a pályázati kiírásban ezt fel kell tüntetni.
8.2. A benyújtott ajánlatok tartalmát - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - legalább a pályázati eljárás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható. A benyújtott pályázatok tartalma a pályázati eljárás lezárultát követően is csak az érintett pályázó előzetes hozzájárulásával, és az adatvédelmi szabályokat betartva hozható nyilvánosságra.
8.3. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.
8.4. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.
9.1. A pályázaton való részvétel bánatpénz adásához köthető, amelyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.
9.2. A bánatpénzt a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektől eltekintve - kamatmentesen visszajár.
9.3. Nem jár vissza a bánatpénz, ha
a) szerződéskötésre kerül sor, mert ebben az esetben a biztosíték kamatmentes összege beszámításra kerül a pályázat során kialakított végleges összegbe;
b) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át;
c) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta;
d) a pályázó a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést vagy a szerződéskötést, illetőleg a szerződés teljesítését megelőzően vonta vissza ajánlatát;
e) a szerződés megkötésének meghiúsulása a pályázónak felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más ok miatt történt meg.
9.4. A kiíró, illetve a pályázati eljárást bonyolító szerv felhívására a pályázó köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.
10.1. A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
10.2. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig, illetve az elbírálási határidő meghosszabbítása esetén az elbírálásra nyitva álló - meghosszabbított - határidő leteltéig kötve van, kivéve ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert pályázóval szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek minősíti.
11. A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja,
a) ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és a pályázót - határidő tűzésével - módosításra hívják fel;
b) ha többfordulós pályázat első fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett. Ez utóbbi esetben meg kell határozni az eltérés mértékét, módját és azt, hogy a pályázat mely részei változtathatóak meg. Ilyen előírás hiányában a pályázó a benyújtott pályázatnak csak a pénzügyi részét - beleértve a vételárat, fizetési ütemezést és a biztosítékokat - változtathatja meg. E változtatás eredményeként, a módosított ár összegszerűségében nem lehet alacsonyabb a pályázat első fordulójában tett ajánlati árnál. Más ajánlati feltétel módosítása érvénytelen, ilyen esetben az ajánlat a módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és helyébe az első fordulóban tett ajánlati feltétel lép.
Minden más esetben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelen, a pályázó ajánlatát a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatja.
12.1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
12.2. A pályázati felhívás visszavonása esetén - ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket 10 napon belül, kamatmentesen visszafizetni.
13.1. Ha a pályázó, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, kizárható az eljárásból.
13.2. A pályázati kiírásban vagy az információs memorandumban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve a pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése az érintett pályázó pályázatának érvénytelenségét vonja maga után.
14. A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
15.1. A pályázók ajánlataikat zárt borítékban 3 példányban, hivatalos cégszerű aláírással, az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontban és helyen az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján kötelesek benyújtani. Az ajánlat 1 példányát - minden oldalán szignálva - „eredeti” megjelöléssel kell ellátni.
15.2. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására;
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre;
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére;
d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan;
e) a pályázó bankjának nevére;
f) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.
15.3. A pályázatra benyújtott ajánlathoz csatolni kell:
a) társaság esetén egy 30 napnál nem régebbi, eredeti cégkivonatot, előtársaság esetén a cég alapítására vonatkozó bejegyzési kérelmet;
b) az aláírásra jogosult 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányát;
c) a pályázó elérhetőségének pontos megjelölését;
d) az arról szóló igazolást, hogy a pályázó megfelel a Vr. 15/I. § (2) bekezdésében, illetve a Hr. 12. §-ában foglalt követelményeknek.
15.4. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja - vagy kétséget kizáróan igazolható -, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letétbe helyezését.
16. A pályázó az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát - a közérdekű adatok kivételével - megtilthatja.
17.1. A pályázati kiírás szerint a pályázatok beadása a kiírásban megjelölt időben történik, a pályázatok beérkezése során a lebonyolító képviselője (az átvevő) közjegyző jelenlétében veszi át a pályázatot, igazolva az átvétel tényét.
A közjegyző az ajánlatok leadásának és felbontásának körülményeiről okiratot állít ki és a bontás után az ajánlatokat záradékolja.
17.2. Az ajánlati dokumentumokat - a beérkezés sorrendjében - bírálati sorszámmal kell ellátni.
17.3. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a közjegyző és az átvevő jelenlétében zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet, a pályázati kiírásban foglaltak szerint. Nyilvánosnak minősül a bontás, ha a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
17.4. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
18.1. A pályázatok bontása Bontó Bizottság jelenlétében történik, amelynek üléséről bontási jegyzőkönyvet kell felvenni.
18.2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, a bontásnál jelen lévő személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt, a jegyzőkönyv vezetőjének nevét;
b) a pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontjait és helyét, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek nem, az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát;
c) a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését;
d) minden egyéb olyan információt, amelyet a Bontó Bizottság tagja szükségesnek tart rögzíteni.
18.3 A jegyzőkönyvhöz kell csatolni:
a) a pályázat során beérkezett valamennyi ajánlatot és iratot 1-1 példányban;
b) nyilvános pályázat esetén a pályázati kiírást, illetve az információs memorandumot átvevőkről készült listát;
c) a benyújtott pályázati ajánlatok átvételéről, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és időpont, ha van, a postai bélyegző kelte stb.) készített nyilvántartást.
19. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek.
20. Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. A Bontó Bizottság kérdéseit, illetve az azokra adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
21.1. A Bontó Bizottság az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azok a pályázók, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt.
21.2. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv elé csak olyan ajánlat kerülhet, amelyet közjegyző, vagy a Bontó Bizottság érvényesnek nyilvánított, és az erről szóló közjegyzői okiratot vagy jegyzőkönyvet kiállította.
21.3. Ha a pályázó az ajánlatának lényegét nem érintő alaki, formai okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, önként vagy felhívásra legfeljebb öt munkanapon belül pótolhatja a hiányokat. Az ilyen ajánlat érvényességét a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítja meg a Bontó Bizottság.
22. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e Szabályzatban foglalt egyéb feltételeknek.
23. Pályázaton benyújtott érvényes ajánlatokat a Bontó Bizottság véleményezi és köteles az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek.
24.1. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal meghosszabbíthatja. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő meghosszabbítás esetén sem lehet több 90 napnál. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteket tájékoztatni kell.
24.2. A pályázat értékelésében (elbírálásában, eredményének megállapításában) részt vevő szakértő személy vagy szervezet képviselője nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont);
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja;
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretéhen foglalkoztatott;
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulujdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, melynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában (résztulajdonában) álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője. Mindezt alkalmazni kell a pályázat értékelésében (elbírálásában, eredményének megállapításában) részt vevő személy vagy szervezet képviselőjének közeli hozzátartozójára (Ptk. 685. § b) pont) is.
24.3. A pályázat értékelésében (elbírálásában) résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ezen rendelkezéseket a pályázatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell.
25.1. Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők;
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól;
c) két- vagy többfordulós pályázat esetén a második vagy az azt követő fordulóban egyetlen pályázó sem jelent meg, illetve egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek;
d) a kiíró valamely pályázónak, a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött;
e) e melléklet 24.1. pontjában foglalt esetben.
25.2. A kiíró a részletes pályázati kiírásban fenntarthatja magának a jogot, hogy önkormányzati érdekből a pályázat során ajánlatott tett egyik pályázóval se kössön szerződést és ily módon minősítse a pályázatot eredménytelennek.
26. A kiíró az ajánlatokat kizárólag a pályázati kiírásban megjelölt célra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodni.
27.1. Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlat akkor érvényes, ha az ajánlatban megjelölt ár a kiíró által megállapított limitárat eléri, illetve meghaladja.
27.2. Az elbírálás során az árajánlatokat a választott fizetési mód alapján várható bevétel elbíráláskori jelen értéke alapján kell összevetni.
27.3. A portfólió vagyon körébe tartozó, az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdasági társaságok értékesítésekor a részletes pályázati kiírásban előre rögzített módon előnyben lehet részesíteni a kedvezőbb árajánlattal szemben azt a pályázót, aki a reorganizáció, a tőkeemelés, a műszaki-technikai fejlesztés, a szerkezetváltás, a munkavállalók foglalkoztatása, jövedelme, illetve szociális ellátása, továbbá a környezeti károk és terhelések enyhítése tekintetében vállal - az önkormányzat érdekeinek leginkább megfelelő - kötelezettséget.
27.4. E melléklet 27.3. pontjában foglalt feltételek teljesítése esetén az előnyben részesített pályázó ajánlatában vállalt pénzben kifejezhető ellenérték, vételár vagy ajánlati kör nem lehet kevesebb a legmagasabb vételárat (ajánlati árat, ellenértéket) ajánló ajánlatában szereplő ellenérték 80%-ánál.
28. A kiíró a pályázatok elbírálását követően, ajánlataik módosítására hívhatja fel a pályázókat többfordulós pályázat esetén, továbbá akkor, ha a pályázatok - tekintettel e melléklet 27.1. pontjában, foglaltakra - azonos, vagy közel azonos tartalmúak, feltéve, hogy ezt a jogát a pályázati kiírásban fenntartotta. E körben az előző forduló valamennyi résztvevője, vagy az előre meghatározott számú legjobbnak minősített pályázó hívható fel ajánlat tételére, a zártkörű pályázat szabályai szerint.
29.1. Az értékelési eljárásról, a pályázatok elbírálásáról a lebonyolítóknak jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni a folyamat legfontosabb körülményeit, így különösen:
a) a pályázat céljait, jellegét, illetve a tárgyául szolgáló önkormányzati vagyont (vagyonrészt), valamint a pályázati eljárás módjára vonatkozó adatokat;
b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát;
c) a beérkezett ajánlatok összefoglalását;
d) a pályázatok értékelésének (elbírálásának) főbb szempontjait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;
e) a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait (kiemelve az ajánlott ellenérték, fizetési mód, a felajánlott biztosítékok szerepét);
f) az önkormányzat többségi részesedésével működő társaságok társasági részesedésének értékesítése esetén a munkavállalói érdek-képviseleti szervek, a társaság igazgatósága, felügyelőbizottsága írásban benyújtott véleményét;
g) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első három helyre javasolt pályázó megjelölését;
h) egyéb, az értékelő által fontosnak tartott körülményt.
29.2. Az értékelési eljárásról készült jegyzőkönyv alapján a lebonyolító kezdeményezi a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a pályázat eredményének megállapítását.
29.3. A nyertes pályázóval kötendő szerződés előkészítése a pályázat lebonyolítójának feladata.
1.1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni
a) az árverező cég nevét;
b) az árverés helyét és idejét;
c) az árverésre kerülő vagyontárgyat/vagyonrészt, illetve az árverésre kerülő helyiség nevét, címét, jelenlegi profilját (üzletkörét), továbbá a kikiáltási árat és azt, hogy a vevő tulajdon- vagy bérleti jogot szerezhet;
d) tájékoztatást az árverés részleteiről.
1.2. Az árverés részletes tájékoztatója az 1.1. pontban foglaltakon kívül tartalmazza továbbá, hogy:
- az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve adhat az árverésen történő részvételre képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési előleg letétbe helyezésre került, győztessé nyilvánítása esetén - egyéb kizáró okok hiányában - a Fővárosi Önkormányzat kizárólag vele köti meg az adásvételi vagy bérleti szerződést,
- az ajánlatot tevő az árverésen az igazoló okiratoknak a közjegyző által történő ellenőrzése után azonosító számot kap, és anonim marad,
- a licitlépcső milyen mértékében emelkedik (a licitlépcső mértékéről előzetesen külön rendelkezhet),
- az adásvételi szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésre,
- a kiíró egyéb feltételeket meghatározott-e,
- a helyiség vételáráról, illetve bérleti és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleteztetése esetén a megszerzési díjról szóló tájékoztatást,
- a részvételt milyen egyéb lényeges körülmények befolyásolhatják (így például: a hatósági engedélyek, korlátozások, az esetleges kötelezettségek),
- a profilváltáshoz az önkormányzat hozzájárulása szükséges-e,
- az ajánlatot milyen módon kell megtenni, továbbá annak lényeges szabályait,
- az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni, amennyiben ez az információ szükséges,
- melyek a részvétel feltételei, így azt, hogy az árverésre annak időpontját megelőző 3 napig hol lehet jelentkezni,
- mennyi az árverési előleg összege, mi a letétbe helyezésének módja és ideje.
1.3. A hirdetményt két országos napilapban, vagy egy országos napilapban és az árverésre kerülő helyiség utca felőli bejárati ajtaján, vagy az ingatlan kapuján kell közzétenni az árverés időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően. Az árverésre az időpontját megelőző második napig lehet jelentkezni.
1.4. Az árverés visszavonása esetén a hirdetmény visszavonásáról e melléklet 1.3. pontja szerinti hirdetménnyel kell gondoskodni.
2.1. Az árverésen az vehet részt, aki a részletes árverési kiírásban megjelölt időben és helyen jelentkezett és szintén a részletes árverési kiírásban megjelölt valamennyi pénzügyi kötelezettségének eleget tett.
2.2. A letétbe helyezett előleget be kell számítani a vételárba (bérbeadásnál a bérleti, helyiség esetén bérleti és/vagy megszerzési díjba), a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.
2.3. Az árverési vevő köteles a szerződést 5 munkanapon belül megkötni, és az általa már megfizetett összeget az árverésen kialakult vételár 20%-ára kiegészíteni. Az árverésen kialakult teljes vételárra az általa megfizetett összeget az elővásárlási jognyilatkozat(ok) kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles kiegészíteni. Amennyiben bármelyik fenti kötelezettségének nem tesz eleget, az árverési előleget elveszíti, és az árverést sikertelennek kell minősíteni, vagy - a kiíró döntésétől függően - a második legjobb ajánlatot tevővel kell a szerződést megkötni. A második legjobb ajánlatot tevő az árverésen vállalt ajánlatához az általa vállalt időpontig kötve van.
2.4. Amennyiben a második legjobb ajánlatot tevő nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy a vételárat nem egyenlíti ki az általa vállalt határidőn belül, elveszíti a letétbe helyezett előleget. Az árverést ez esetben eredménytelennek kell nyilvánítani.
2.5. A második hivatalos eredményhirdetésre az árverést követően a második ajánlatot tevő általi teljesítés után, de legkésőbb az árverés lebonyolítását követő 30 napon belül kerül sor.
3.1. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
3.2. Az ajánlatot tevő az árverésen történő adategyeztetésnél köteles bemutatni az árverés foganatosítójának és az eljáró közjegyzőnek:
a) személyazonosítására alkalmas igazolványát, egyéni vállalkozói igazolványát (illetve az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására irányuló szándéknyilatkozatát), illetve ha a jelentkező gazdasági társaság, akkor 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, előtársaságnál a cégbejegyzési eljárás igazolását;
b) az árverési előleg letétbe helyezésének igazolását;
c) az e melléklet 3.1. pontja szerinti meghatalmazást.
4.1. Az árverést a Fővárosi Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv alkalmazottja vagy megbízottja vezeti. Az árverés lebonyolítására közjegyző jelenlétében kerül sor.
4.2. Az árverések nyilvánosak, azon a Fővárosi Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv képviselőjén és a közjegyzőn kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazással rendelkező képviselőik, a sajtó képviselői és más érdeklődők is részt vehetnek. Utóbbiak létszámát az árverés lebonyolítója korlátozhatja, amennyiben jelenlétük jelentősen akadályozná, vagy lehetetlenné tenné az árverés zavartalan lebonyolítását. Ennek keretében a rendbontók az árverés helyiségéből külön is eltávolíthatók.
4.3. Az árverés vezetőjének feladata:
a) tájékoztatást ad az ajánlatot tevők részére az előnyben részesülő elővásárlási joggal rendelkezőkről, sorszámuk megnevezésével;
b) a közjegyzői észrevételek alapján a szükséges intézkedéseket megteszi;
c) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről és arról, hogy meghatározása nettóban vagy bruttóban történik-e;
d) az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat, és felhívja az ajánlatot tevőket a licitálásra;
e) mindenkor közli, illetve szóban rögzíti, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást - sorszám szerint;
f) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről és felkéri a közjegyzőt a közjegyzői tanúsítvány kiállítására;
g) intézkedik a visszafizetendő árverési előlegekről;
h) az árverésről készült jegyzőkönyvet a kiírónak 3 munkanapon belül megküldi.
5. A licitálásban részt vevők tárcsa felmutatásával vagy kézfelemeléssel licitálhatnak.
6. Ha a liciten megajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat (bérbeadásnál a bérleti, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásánál a bérleti vagy megszerzési díj kikiáltási összegét), a kiíró dönt a megajánlott vételár elfogadásáról.
7.1. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlatot tevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik.
7.2. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő, illetve a bérleti jog megszerzője írja alá.
7.3. Az árverésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
- az azonosító sorszámokat,
- a hirdetési napilapokat, a megjelenés időpontjait,
- az árverésen bejelentett óvást, kifogásokat, észrevételeket (abban a kérdésben, hogy ilyen esetben árverés megtartható-e, az árverés vezetőjének döntése az irányadó),
- az elárverezett vagyon és helyiség jogi státusának megjelölését, a vételárat,
- a kikiáltási árat és valamennyi ajánlattevő utolsó ajánlatát,
- az árverés nyertesének és második helyezettjének nevét, lakcímét, székhelyét, utolsó árajánlatát, a fizetési módot és technikát,
- azt a kötelezettséget, hogy a nyertesnek a részére megküldött szerződéstervezet elfogadásától 5 napon belül kell szerződést kötnie, illetve ha a szerződést nem köti meg, a szerződéskötésre vonatkozó jogosultságát az előleggel együtt elveszti,
- a kiíró által esetileg elrendelt tájékoztatás ismertetésének a megtörténtét.
8. Az árverésen nyertes ajánlatot tevővel kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának feladata.
E Szabályzat tekintetében:
a) Ajánlatot tevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely a pályázati kiírásra, vagy az ajánlattételre történő felhívásra, illetve az árverési kiírásra ajánlatot tesz. Az ajánlatot tevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége egyetemleges.
b) Ajánlatok egyesítése: ha a pályázati kiírás, vagy a kiíró azt megengedi, többfordulós pályázatnál az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen is nyújthatnak be ajánlatot.
c) Előminősítő eljárás: olyan nyilvános pályázati felhívás, mely során a kiíró különösen az ajánlatot tevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát és fizetőképességét méri fel. A kiíró az eljárás eredményeképpen olyan listát állít össze, amelynek alapján második fordulóként zártkörű pályázat útján tényleges pályáztatásra kerülhet sor. Az előminősítő eljárás első fordulójában árajánlat nem kérhető.
e) Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltételt, s az egyéb- az ajánlat megalapozását elősegítő - információkat is legkésőbb a kiírást követő 15 napon belül egy országos napilapban nyilvánosságra hozzák.
f) Értesítés (tájékoztatás): a pályázat szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax, vagy e-mail útján kell közölni.
g) Ingatlan és ingó vagyon: a Vr. 1. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített vagyon.
h) kiíró: a Vr. 24. § (4) bekezdés 19/A. pontjában meghatározott személy vagy szerv.
i) Nyilvános pályázat: nyilvános a pályázat, ha a pályázók köre előre nem határozható meg, illetve a meghatározott pályázói körbe tartozók száma előzetesen nem ismert.
j) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: a Vr. 24. § (4) bekezdés 35. pontjában meghatározott szervek.
k) Portfólió vagyon: a Vr. 1. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített vagyon.
l) Tanácsadó: megfelelő szakértelemmel rendelkező gazdasági társaság, amely az önkormányzat tulajdonában álló társaságok átalakulása, privatizációja során nyújt tanácsadást.
m) Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit és - a pályázati kiírással összhangban - felhívja őket ajánlataik kiegészítésére vagy módosítására.
n) Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró - e Szabályzatban foglalt feltételek fennállása esetén - az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
