Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet indokolása

a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Általános indokolás

Az önkormányzatok tulajdonát mint jogi kategóriát az Alkotmány köztársasági államforma vezetéséhez kapcsolódó 1989. október 23-án hatályba lépett módosítása intézményesítette. Az önkormányzatokat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) tette először tulajdonossá, s e törvény adott először vagyont a helyi képviselő-választásokkal egyidejűleg a településnek, megyéknek. Az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része, az önkormányzatok működésének gazdasági alapja. Az önkormányzati tulajdon más tulajdoni formákkal egyenrangú.

Az önkormányzatok vagyonának az önkormányzati célok megvalósítását kell szolgálni. Az Ötv.-nek alapelvi jelentőségű tétele az önkormányzati funkcióhoz kötődő tulajdonosi joggyakorlás kötelezettsége. Az önkormányzati vagyont mindenekelőtt azoknak a közszolgáltatásoknak a biztosítása érdekében kell hasznosítani, amelyeket az önkormányzatoknak törvény alapján nyújtaniuk kell. Az önként vállalt feladatok céljára egyébként az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat is teljesíti.

Az Ötv. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatot - a törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg megterhelik.

Az önkormányzatot illető tulajdonosi jog gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A tulajdonosi jogokról való rendelkezés azt jelenti, hogy a tulajdonjogból fakadó részjogosítványokat a képviselő-testület gyakorolhatja. A képviselő-testület rendelkezési jogából következik, hogy ő a tulajdonjog gyakorlásának az ura, de nem szükséges minden esetben testületi döntést hoznia, hanem a tulajdonnal való rendelkezés módját és feltételeit e rendelet keretében megszabva felhatalmazást adhat bizottságának, a főpolgármesternek a tulajdonosi jogok egy része vonatkozásában. Más - a hatáskör gyakorlására az Ötv. által nem feljogosított - szerv a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött szerződés tartalmának megfelelően kapcsolódhat be a vagyonnal való gazdálkodásba.

A Fővárosi Közgyűlés 17/1992. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendeletében szabályozta először a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlását. Két év elteltével, a vagyongazdálkodási tapasztalatok, és az időközbeni jogszabályváltozás miatt a rendelet teljeskörűen felülvizsgálatra szorult. A Fővárosi Közgyűlés 1995-ben megalkotta a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 27/1995. (V. 15.) Főv. Kgy. rendeletét, amely - számtalan módosításával - hosszú ideig nyújtott jogszabályi hátteret a fővárosi vagyont érintő kérdésekben.

A Fővárosi Közgyűlés a 289/2007. (III. 1.) sz. határozatában úgy döntött, hogy szükséges korszerűsíteni a Fővárosi Önkormányzat vagyonrendeletét, valamint Versenyeztetési Szabályzatát. A Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló új rendelet megalkotásának célja többrétű. Elengedhetetlenné vált egyebek között a korábbi vagyonrendelet több, mint 12 éven át történő módosításából fakadó szerkezeti átláthatatlanság megszüntetése, továbbá a Fővárosi Önkormányzat vagyonhasznosításának hatékonyabbá tétele, az eljárások egyszerűsítése, a megváltozott piaci viszonyok követelményeihez való alkalmazkodás, valamint ennek következtében a rendeletben meghatározott értékhatárok felülvizsgálata.

A Javaslat elfogadásával egyidejűleg a főváros hatályon kívül helyezi Budapest Főváros Közgyűlésének 2472/2005. (X. 27.) sz. határozatát a Fővárosi Önkormányzat és szervei, valamint intézményei Versenyeztetési Szabályzatáról. Az új rendeletben a versenyeztetés általános szabályait rögzítjük, ennek alapján - a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő - részletes szabályokat az értékesítésben közreműködő szakértő szervezetek a legjobb szakmai tudásuk szerint fogják megállapítani. A versenyeztetési szabályok betartásáért az értékesítésben közreműködő szakértő szervezetek felelősek.

A rendeleti szabályozás kiindulópontja az, hogy a vagyonkezelés alapvetően szakmai kérdés. Ennek megfelelően a gazdasági kérdésekben szakmai szervezeteknek kell döntési jogot kapniuk, megfelelő biztosítékok, és önkormányzati kontroll mellett. A tulajdonosi jog gyakorlásának szabályozásánál fokozottan kell érvényesíteni az egyéni felelősséget. A képviselő-testülethez csak a nagy értékű vagyontárgyak feletti rendelkezési jog kerül.

Az önkormányzati vagyon elemei - ingatlanok, ingók és a portfolió vagyon - tekintetében differenciált, a közszolgáltatási feladatokat, a vagyonkezelésre vonatkozó szabályokat, és a piaci viszonyokat figyelembe vevő szabályozás szükséges.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A Javaslat meghatározza a fővárosi vagyon fogalmát. A vagyon meghatározásának alapja nem az eszközök számviteli (mérleg) szerinti csoportosítása, hanem a polgári jogban ismert és elterjedt dologszabályozás. Az Ötv.-ből következően a vagyon az önkormányzat tulajdonából, az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Valójában azonban a vagyon fogalma ennél tágabb, a jogok (aktívák) mellett magában foglalja a kötelezettségeket (passzívákat) is.

Új eleme a Javaslatnak az, hogy a fővárosi vagyon fogalmán belül külön kezeli a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és/vagy birtokában lévő ingatlan, ingó és portfolió vagyont, továbbá a várományi vagyont.

2. §-hoz

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) által biztosított felhatalmazás birtokában külön rendelet rendelkezik. A vagyonrendelet hatálya nem terjed ki a lakásokra.

Nem vonatkoznak a Javaslatban foglalt rendelkezések az (1) bekezdésben felsorolt rendeletekre, ezen rendeletek száma az utóbbi időben jelentősen kibővült.

A Javaslat II. részének II. fejezete a (2) bekezdésben felsorolt rendeletekben, köztük a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló rendeletben meghatározott egyes szabályoktól eltérő szabályokat állapít meg a Fővárosi Önkormányzat kiemelt vagyona tekintetében.

A (3) bekezdés pontosító szabálya szerint a fenti esetekben is az (1) és (2) bekezdésben felsorolt rendeletek háttérszabályaként - eltérő rendelkezés hiányában - a Javaslatban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. §-hoz

Az önkormányzat a vagyona feletti rendelkezési jogot valódi tulajdonosként gyakorolja. Az önkormányzati tulajdon fő rendeltetése a közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint a helyi közszolgáltatások biztosítására szolgál az önkormányzati törzsvagyon. Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal a törvények, és a Javaslat által meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

A forgalomképes vagyon az önkormányzati fejlesztések egyik forrása, amely az önkormányzatokat más tulajdonosokkal azonos helyzetbe hozza. Az önkormányzat forgalomképes vagyonából ingatlanfejlesztéseket hajt végre, társaságokat menedzsel stb.

A vagyontárgyakat a vagyontárgy jellege, használati módja alapján kell a vagyontárgy csoportokba besorolni.

4. §-hoz

Az (1) bekezdés felsorolja a fővárosi forgalomképtelen törzsvagyontárgyakat.

A helyi közút és műtárgya, a terek és parkok forgalomképtelenné nyilvánításáról az Ötv., a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, és a levéltári anyag forgalomképtelenné nyilvánításáról az Övt. rendelkezik.

E Javaslat keretében - a korábbi gyakorlattal megegyezően - szintén indokolt a komp- és révátkelőhelyek forgalomképtelenné nyilvánítása a tulajdonos saját elhatározásából.

A Ptk. szabályai alapján a forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelenség egyben azt is jelenti, hogy ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás nem vezethető rá.

Az ingatlanok forgalomképtelensége telekalakítással, közterületből való hozzájegyzéssel megszűnik.

A Javaslatban felsoroltakon kívül természetesen forgalomképtelen mindazon vagyontárgy is, amelyet magasabb szintű jogszabály annak minősít.

5. §-hoz

A Javaslat felsorolja a fővárosi korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyakat.

Az intézmények - ideértve az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő és az önkormányzati vállalatokra rábízott - vagyona, és a középületek korlátozottan forgalomképességét az Ötv. írja elő.

Az egyedi műemléki védettségű ingatlanokról és muzeáliákról, mint korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról az 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övt.) rendelkezik. A műemlékek és muzeáliák feletti rendelkezést korlátozó miniszteri hozzájárulást az Övt. tartalmazza.

A közüzemi tevékenységet ellátó társaságokban fennálló tagsági részesedések korlátozottan forgalomképessé nyilvánítását a vagyon megőrzéséhez, illetve a városi közszolgáltatások, a településüzemeltetés biztosításához fűződő érdek fokozottabb védelme indokolja.

A helyi közművek korlátozottan forgalomképességét az Ötv. írja elő, s koncesszió útján történő hasznosítására vonatkozó hatáskörök a koncessziós törvénnyel összhangban kerültek megállapításra.

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 3. § (1) bekezdéséből következően a helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai - törzsvagyonként - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak. A törvények azonban nem határozzák meg, hogy e vagyontárgyak a törzsvagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes részébe tartoznak, ezért a Javaslat azokat korlátozottan forgalomképes vagyonná minősíti, akárcsak a működő és a jogszabályban előírt porladási idő leteltéig a lezárt köztemetőket.

A védett természeti területek, erdők forgalomképessége - jogszabály változása miatt - az elmúlt években módosult, a hatályos szabályozás szerint ezek korlátozottan forgalomképesnek minősülnek.

További vagyonelemek korlátozottan forgalomképessé a rendeletben foglalt feltételek szerint nyilváníthatók.

6. §-hoz

A törzsvagyon tárgyaitól eltérően a forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) körébe tartozó vagyontárgyak kimerítő felsorolása lehetetlen. A törzsvagyoni tárgyakat a törvények és a Javaslat tételesen megjelölik, ehhez képest a forgalomképes vagyonra egy negatív meghatározás adható, annak megjelölése mellett, hogy forgalomképes vagyon az önkormányzati vagyonnak az a része, amely más tulajdonosokkal azonos jogi helyzetbe hozza az önkormányzatokat és lehetővé teszi számukra a vállalkozást.

7. §-hoz

A Javaslat rendezi a törzsvagyonná való minősítés módját, eljárási rendjét.

8. §-hoz

Az önkormányzati tulajdon alanya a település lakossága, mint közösség. Minden tulajdonosi jog és kötelezettség forrása a Fővárosi Közgyűlés. A Fővárosi Közgyűlésnek az e rendeletben megfogalmazott döntése, hogy a tulajdonosi jogait - egészben, vagy részben - bizottságára, a főpolgármesterre ruházza át. Az Alkotmánybíróság 10/1995. (II. 22.) AB határozata szerint a tulajdonosi jogok gyakorlása is hatáskör gyakorlásának minősül, ezért a Javaslat az önkormányzati vagyonkezelőkre, illetve más szervre nem ruházhatja át közvetlenül a tulajdonosi jogok gyakorlását, de a hatáskört e Javaslat alapján gyakorló szerv a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő feladatok ellátását szerződéssel másra bízhatja. Mindez az Ötv. 64. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezésből adódik, mely szerint a fővárosi önkormányzatok vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak. Tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket tehát szerződés alapján más gazdálkodó szervezetek is gyakorolhatnak, de kizárólag a vagyon kezelése körében a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött megállapodás tartalma szerint.

A Javaslat 8. §-ában foglalt részletszabályok a tulajdonosi jogok gyakorlójának egyértelmű kijelölésére, meghatározására vonatkozóan adnak alapvető eligazítást.

A 8. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonosi jogok gyakorlóját - amennyiben a Javaslat másképp nem rendelkezik - a vagyontárgy forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani. Az egyértelmű besorolást segítik a szakasz további bekezdései.

9. §-hoz

A § meghatározza azt, hogy az egyes vagyonelemek nyilvántartása milyen értéken történhet.

10. §-hoz

Jelen § rendelkezik arról, hogy az egyes vagyonelemek értékesítése, illetve hasznosítása milyen vagyonérték figyelembevételével történhet. E körben a Javaslat iránymutatást ad - az egyes vagyontárgyak sajátosságaihoz igazodóan, differenciáltan megállapítandó - értékhatárok alkalmazására, és részletes eligazítást nyújt az adott vagyontárgy értékének meghatározásához szükséges értékbecslés jellegére vonatkozó elvárásokról.

11. §-hoz

Jelen § tartalmazza a hatályos adatvédelmi törvénynek megfelelő adatkezelési előírásokat, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében szükséges feladatokat érintően az itt felsorolt adatok - korszerű technikai eszközök igénybevételével történő - közzétételével kapcsolatos részletes szabályokat.

12. §-hoz

A Fővárosi Önkormányzat vagyonának állapotát az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban mutatja ki. Az Övt. 42. §-a értelmében az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani és értékelni.

A Javaslat a leltározás gyakoriságának, valamint a leltár összeállításának alapvető szabályait határozza meg.

13-14. §-hoz

A Javaslat jelen §-ai, valamint a hozzá tartozó 1. sz. melléklet az éves zárszámadáshoz kapcsolódó, a vagyon állapotát tartalmazó vagyonkimutatás részletes tartalmi, formai és eljárási szabályairól, továbbá vagyonkimutatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésével, a nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatokról, felelősségi szabályokról szól.

15. §-hoz

A § a fővárosi vagyont védő tulajdonosi elvárást fogalmazza meg. A főszabály szerint fővárosi vagyont csak annak lehet tulajdonba, bérbe, vagy használatba adni, aki megfelelő módon igazolja, hogy nincs a Fővárosi Önkormányzat felé három hónapnál régebben lejárt tartozása.

16. §-hoz

A forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjogát - az Ötv.-ben meghatározott kivételekkel - nem lehet átruházni. Ezen túlmenően a forgalomképtelen vagyontárgy a használat más részére való biztosításával, az üzemeltetés jogának átruházásával hasznosítható.

A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának hatásköri szabályai jelentősen leegyszerűsödtek, eszerint a hasznosításra irányuló szerződés időtartama alapján vagy a Fővárosi Közgyűlés hozza meg a döntést, vagy a Gazdasági Bizottság az illetékes szakmai bizottság hozzájárulásával.

17. §-hoz

A Javaslat értelmében a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogokat 200 millió forint értékhatárig - az illetékes szakbizottság hozzájárulásával - a Gazdasági Bizottság, ezen értékhatárt elérően vagy meghaladóan a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.

A Javaslat nem tartalmazza a műemlékek és muzeáliák feletti rendelkezést korlátozó miniszteri hozzájárulásról, mivel ezen hozzájárulás megkérését magasabb szintű jogszabály írja elő, amely szabályok betartása a vagyonrendelet előírásaitól függetlenül kötelező erővel bír.

18. §-hoz

A Javaslat szerint a forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására értékhatároktól függően a Fővárosi Közgyűlés és a Gazdasági Bizottság jogosult.

19. §-hoz

A vagyontömeg együttes értékesítésére vonatkozó, a Javaslat 18. §-hoz képest speciális szabályt fogalmaz meg.

20. §-hoz

A javaslat II. része - a korábbiaktól eltérő, átláthatóbb szerkezetben - az I. rész általános szabályaitól eltérő különös rendelkezéseket tartalmazza. A differenciált szabályozás indokai általában a magasabb szintű jogszabályokban keresendők, mivel a bennük foglalt előírások adott esetben eltérő, vagy többlet követelményeket támasztanak a vagyon feletti rendelkezés tekintetében.

Elsőként a 20. § a közbeszerzést érintő eltérő hatásköri szabályokat, valamint a kizárólagos jogra vonatkozó rendelkezéseket tárgyalja.

21. §-hoz

A Javaslat az önkormányzati feladat- és hatáskörök változására vonatkozó döntést függetleníti a vagyontárgy értékétől, és a döntést egységesen a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe utalja.

22. §-hoz

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdése garanciális szabályt állít fel, miszerint az államháztartás alrendszereinek tulajdonában lévő vagyont elidegeníteni, a használat, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A Javaslat törvényi felhatalmazás alapján a kizárólag nyilvános versenyeztetés útján hasznosítható vagyontárgyak körét értékhatárhoz köti, amelynek alapja a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi érték.

A (2) bekezdés a versenyeztetési kötelezettség alóli kivételeket fogalmazza meg, illetve egyértelművé teszi, hogy amennyiben az Áht. előírásán alapuló versenyeztetési eljárás mellett közbeszerzési eljárás lefolytatásának a kötelezettsége is fennáll, akkor a versenyeztetés követelményének a közbeszerzési eljárásban történő érvényesülésére tekintettel a közbeszerzési eljárás lefolytatása is versenyeztetésnek minősül.

Mivel a (2) § szerinti esetekben sem tiltott a versenyeztetés, így a (3) bekezdés a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv mérlegelési jogkörébe utalja az erről való döntést.

A 4. § az értékesítésre vonatkozó speciális, szűkítő szabályt tartalmaz.

23. §-hoz

A Javaslat egyrészt tárgyalja a versenyeztetéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat, másrészt felsorolja a versenyeztetési eljárás módjait, és előírja annak legalapvetőbb szabályait.

24. §-hoz

A Javaslat a verseny tisztaságát, a pályázók közötti egyenlő bánásmód megteremtését védő rendelkezéseket tartalmaz.

25. §-hoz

A Javaslat valamennyi pályázatra egységes eligazítást nyújt a pályázat nyertesének kiválasztásáról. A két alapvető szempont, amelynek alapján a legjobb ajánlattevő személye meghatározható: a kiírásban foglalt szempontoknak való megfelelés, illetve a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlat ténye.

26. §-hoz

A Javaslat további, a verseny tisztaságát, a pályázók közötti egyenlő bánásmód megteremtését védő rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint a versenyeztetést követően megkötött szerződés meghosszabbítása - újabb versenyeztetés kiírása nélkül - tilos, kivéve, ha annak lehetőségét a kiíró az eredeti versenykiírásban már eleve, minden pályázóra nézve megteremtette.

27. §-hoz

2007. január 1-jétől az önkormányzat vagyonának meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. Az Ötv. új 80/A. és 80/B. §-ában foglaltaknak megfelelően az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

Az Ötv. tehát megteremti a lehetőségét annak, hogy az önkormányzat a közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesítsen, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyéb szerződéssel a vagyonával való gazdálkodással - piaci alapon - más szervet bízzon meg.

Az előbbi esetben az Ötv. lehetővé teszi, hogy forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyon közfeladattal átadásához kapcsolódó vagyonkezelésével a Fővárosi Önkormányzat más szervet bízzon meg. Az Ötv. 80/A. § (8) bekezdése értelmében „a vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át”.

A második esetben, a közfeladat ellátásához szorosan nem kapcsolódóan, az Áht. és az Ötv. szabályainak megfelelően, az önkormányzat piaci részvételét segítendő a fővárosi önkormányzat megbízási jellegű szerződést köthet. Az önkormányzat ezen szerződéseire („vagyongazdálkodási szerződés”) a Javaslat 40. § szabályai vonatkoznak.

28. §-hoz

Az Ötv. 80/A. § (8) bekezdése értelmében „a vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei”. A vagyonkezelőre és a megkötendő szerződésre vonatkozó további, részletes tulajdonosi elvárásokat és szabályokat a Javaslat 28. § határozza meg.

29. §-hoz

A Javaslat a vagyonkezelő egyik alapvető kötelezettségét írja elő, amely szerint a vagyonkezelő köteles gondoskodni a fővárosi vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

30-33. §-hoz

A vagyonkezelői jog megszerzésére, megszűnésére, a vagyonkezelői szerződés tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre az Ötv. 80/A. §-ában, valamint az Áht. 105/A-105/D. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az Áht. 105/A-105/D. §-ai a vagyonkezelésbe adás részletes eljárási szabályait, a vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit, a vagyonnal való gazdálkodás, elszámolás, adatszolgáltatás szabályait, a vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit, a vagyonkezelésbe vett vagyon, valamint annak használatából, működtetéséből származó bevételek, illetve költségek és ráfordítások elkülönített nyilvántartására, a vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználására, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre stb. vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.

Az Ötv. 80/A. § (5) és (6) bekezdése szerint az önkormányzati közfeladathoz kapcsolódó korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg - egyebek között - az önkormányzati közfeladatot átvállaló, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, ha a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi, azzal a feltétellel, hogy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. Az Áht. és az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a vagyonkezelői jogot kijelölés mellett pályázati úton is lehet szerezni.

A vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia. A Javaslat vonatkozó §-ai ezen részletszabályokat tartalmazzák.

34-38. §-hoz

Az Áht. 105/B. § (4) bekezdése értelmében a főpolgármester tulajdonosi jogkörében ellenőrzést gyakorol a vagyonkezelő tevékenysége felett. Ennek részletes, mindkét félre vonatkozó szabályait tartalmazza a Javaslat.

39. §-hoz

A vagyonkezelési szerződés megszűnésének részletes szabályait tartalmazza. A szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetére a tulajdonos szigorú, határidőhöz kötött bejelentési kötelezettséget ír elő.

40. §-hoz

A Javaslat 40. §-a a vagyonnal való rendelkezés másik típusába tartozó, az önkormányzat magánjogi jellegű, piaci részvételét segítő egyéb szerződéseire (a „vagyongazdálkodási szerződés”-re) vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ezen szerződések tartalmát a vonatkozó jogszabályok (különösen az Ötv. és az Áht.) keretei között a felek - a Ptk. rendelkezéseivel összhangban - szabadon állapítják meg azzal, hogy a vagyongazdálkodással megbízott szervek jogaikat a vagyonrendelet szabályainak keretei között gyakorolhatják.

A szakasz szól a vagyongazdálkodási szerződés megkötésére vonatkozó tulajdonosi jogkör gyakorlásáról, valamint a vagyongazdálkodással megbízott szerv felé támasztott további szigorú tulajdonosi elvárásokról.

41-42. §-hoz

Az Áht. 108. § (2) bekezdése értelmében az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléséről lemondani a helyi önkormányzatnál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. A Javaslat az Áht. rendelkezéseivel összhangban korlátokat az ingyenes ügyletek jogcímének és címzettjének meghatározásával ad, s kiterjeszti ezen szabályozást a vagyon kedvezményes átengedésére is.

Új eleme a Javaslatnak az, hogy - amellett, hogy lényegesen egyszerűsíti a korábbi szabályozást - hatáskör, értékhatár és szavazattöbbség szempontjából világoson kettéválasztja a vagyonszerzés és -elidegenítés esetkörét, és az utóbbihoz lényegesen szigorúbb követelményeket fűz.

43. §-hoz

A Javaslat a Fővárosi Önkormányzat vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére vonatkozó hatásköri szabályokat tartalmazza.

44. §-hoz

A behajthatatlan fizetési követelést, illetve az adósságot - a vonatkozó kormányrendelet értelmében - az ott meghatározott feltételek teljesülése estén el kell engedni, illetve le kell írni. A feladat egyrészt intézményi, másrészt hivatali felelősségi körbe tartozik azzal, hogy a rendeletben előírt feltételek teljesülését megfelelő módon bizonyítani kell. A behajthatatlanság tényét - a korábbi szabályozással összhangban - az önkormányzati szervek állapítják meg. Tekintettel arra, hogy a tevékenység nagy felelősséget és szaktudást igényel, ezt megelőzően természetesen lehetőséget kell teremteni arra, hogy ezek a nehezen behajtható követelések is értékesíthetőek legyenek faktoring cég(ek) részére. Ezt a lehetőséget a jogalkotó a Javaslat 44. §-ában teremti meg.

45. §-hoz

A Javaslat - követve a megváltozott, differenciálódó magasabb szintű jogi szabályozást - a telekalakításra vonatkozó részletszabályokat fogalmazza meg.

46. §-hoz

A Javaslat a tulajdonjog változásával nem járó, a fővárosi vagyontárgy alkalmi célú igénybevételéről való döntés meghozatalát az itt meghatározott esetekben a főpolgármester hatáskörébe utalja. Ezen döntésekben foglalt használati jogok egyrészt az igénybevétel szempontjából időben korlátozottak, másrészt - a különös méltánylást igénylő eseteket leszámítva - általában nem ingyenesek, és nem vonatkoznak az (1) bekezdésben foglalt vagyontárgyakra.

47. §-hoz

A fővárosi önkormányzatot különféle jogcímen (jogszabályon, szerződésen, határozaton) alapuló elővásárlási jog illeti meg. A döntéshez szükséges pénzügyi fedezetének megteremtésére az önkormányzat költségvetési rendeletében erre a célra külön előirányzatot hoz létre.

48. §-hoz

Azokban a jelen §-ban példálózó jelleggel felsorolt eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak - figyelemmel pl. a rövid határidők miatti jogvesztés veszélyére - a gyors és egyszerű igényérvényesítés feltételeinek megteremtése érdekében, a korábbi gyakorlattal megegyezően célszerű az ügyfél jogait a főpolgármesterre telepíteni. A Javaslat ezen jogkört - a szerződés keretein belül - kiterjeszti a vagyonkezelőkre és a vagyongazdálkodással megbízottakra.

49. §-hoz

A Javaslat magasabb szintű jogszabályban említett önkormányzati feladat hatásköri szabályait rendezi.

50-51. §-hoz

A Javaslat meghatározza az önkormányzati intézmények mint vagyonkezelők jogállására vonatkozó alapvető szabályokat.

A Javaslat szerint a költségvetési szervek a használatukban lévő vagyon felett korlátozott döntési jogkörrel bírnak. Ennek oka, hogy működésüket elsősorban az önkormányzati költségvetés finanszírozza. A korlátozott döntési jogkör részletes szabályait alapvetően az intézmények és az önkormányzat között kötött vagyonkezelési szerződés rendezi. Ennek hiányában, annak megkötéséig a Javaslat 51. §-ban foglaltak az irányadók.

Az önkormányzati intézmény a hozzá rendelt fővárosi tulajdont tekintetében a tulajdonjog egy sajátos részjogosítványával, a használat jogával rendelkezik, amelyre a Ptk. haszonélvezeti jogra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az önkormányzati intézmény a használat jogának gyakorlása keretében a tulajdonos irányába használati (bérleti) díj fizetési kötelezettséggel nem tartozik, azonban a használatában lévő vagyon tulajdonosát terhelő kötelezettségeket (közterhek, közüzemi díjak, közös költség stb.) köteles teljesíteni.

A önkormányzati intézmény a használatában lévő ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. A részletes hatásköri szabályokat - a vagyonkezelési szerződés létrejöttéig - a Javaslat 51. § tartalmazza.

52. §-hoz

A gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogait (példálózó jelleggel) a 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 141. § tartalmazza.

A Javaslat rögzíti azokat a törvény által a társaság legfőbb szerve hatáskörébe utalt jogokat, amelyeket valamennyi, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társasággal, illetve közhasznú társasággal kapcsolatban a Fővárosi Közgyűlés gyakorol. Többszemélyes gazdasági társaság esetében ezen kérdésekről a Fővárosi Közgyűlésnek előzetesen döntenie kell, s ezen döntést a legfőbb szerv ülésén az önkormányzatot képviselő szerv, személy ún. kötött mandátumú a szavazati joggal képviseli.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 365. § (3) bekezdése értelmében a közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.

A Javaslat (2) bekezdése első része felsorolja azokat a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalt jogait, amelyek tekintetében (a későbbiekben felsorolt kivételekkel) a Gazdasági Bizottság önállóan dönt. A bekezdés második része az itt, vagy az (1) bekezdésben fel nem sorolt jogkörök tekintetében a Gazdasági Bizottság a döntést az illetékes szakbizottság hozzájárulásával gyakorolja.

A (4)-(6) bekezdésekben a Javaslat meghatározza a (2) bekezdés alóli kivételeket. Az oktatási, kulturális és egészségügyi ágazatban a nem közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az illetékes szakbizottság dönt.

53. §-hoz

Az önkormányzat az intézményekkel kötött vagyonkezelési szerződés mellett - az Áht. és az Ötv. felhatalmazása alapján, a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet keretei között - a vagyonkezelés másik típusába tartozó, a közfeladat ellátásához szorosan nem kapcsolódó, az önkormányzat magánjogi jellegű, piaci részvételét segítő egyéb, vagyonnal kapcsolatos szerződéseket (a „vagyongazdálkodási szerződés”-t) köthet. A felhatalmazás alapja az Ötv. 64. § (8) bekezdése, amely szerint a fővárosi önkormányzat saját vagyonával önállóan gazdálkodik, annak kezelésével más szervet is megbízhat.

A Javaslat tartalmazza a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelő Zrt.-re („Budapesti Zrt.”) vonatkozó alapvető rendelkezéseket, döntési jogköröket, amelyket a fővárosi önkormányzattal létrejövő vagyongazdálkodási szerződés alapján, annak keretében gyakorolhat.

54. §-hoz

A Javaslat - a Budapesti Zrt.-hez hasonlóan - tartalmazza a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-re („BFVK Zrt.”) vonatkozó alapvető rendelkezéseket, döntési jogköröket, amelyeket a fővárosi önkormányzattal létrejövő vagyongazdálkodási szerződés alapján, annak keretében gyakorolhat.

55. §-hoz

A Javaslat - a Budapesti Zrt.-hez s a BFVK Zrt.-hez hasonlóan - tartalmazza a Fővárosi Ingatlankezelő és Műszaki Vállalkozói Zrt.-re („FIMŰV Zrt.”) vonatkozó alapvető rendelkezéseket, döntési jogköröket, amelyeket a fővárosi önkormányzattal létrejövő vagyongazdálkodási és/vagy vagyonkezelési szerződés alapján, annak keretében gyakorolhat.

56. §-hoz

A Javaslat a fővárosi vagyon fogalmán belül külön kezeli a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és/vagy birtokában lévő ingatlan, ingó és portfolió vagyont, továbbá a várományi vagyont.

Jelen § a portfolió vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályokról, és a vagyongazdálkodási szerződés keretében ellátott portfoliógazdálkodási tevékenységről rendelkezik.

57. §-hoz

A Javaslat II. részének II. fejezete a Fővárosi Önkormányzat kiemelt vagyonára, azaz a Javaslat 4. számú mellékletében meghatározott kiemelt fejlesztések megvalósítását szolgáló vagyonára vonatkozó, a Javaslat I. részében és II. részének II. fejezetében a fővárosi vagyon tekintetében meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket egységesen tartalmazza.

A Javaslat 57. §-ában foglalt részletszabályok a kiemelt vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölésére, meghatározására vonatkozóan adnak eligazítást.

58. §-hoz

A § meghatározza a tulajdonosi jogok gyakorlójának az érintett kiemelt vagyon körébe tartozó vagyontárgy értéke alapján történő meghatározása esetén alkalmazandó szabályokat.

59. §-hoz

A Javaslat 59. §-a rendelkezik arról, hogy a kiemelt vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága gyakorolja minden olyan esetben, amikor azt a Javaslat II. részének II. fejezete nem utalja a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe.

A Javaslat 59. §-a alapján a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága jogosult a Fővárosi Közgyűlés kiemelt vagyonnal kapcsolatos döntésének végrehajtása érdekében, a Fővárosi Közgyűlés döntésének keretei között a kiemelt vagyonnal kapcsolatos döntések meghozatalára is.

60. §-hoz

A Javaslat szerint a kiemelt vagyon megszerzésével, elidegenítésével, megterhelésével, biztosítékul adásával illetve forgalomképessége megváltoztatásával kapcsolatos döntések meghozatalára az érintett kiemelt vagyon forgalomképességére illetve értékére tekintet nélkül a Fővárosi Közgyűlés jogosult, kivéve a 1,5 milliárd forint értéket el nem érő, forgalomképes és korlátozottan forgalomképes kiemelt vagyon megszerzését, elidegenítését, biztosítékul adását és - annak vagyonkezelésbe adása kivételével - megterhelését, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága gyakorolja.

61. §-hoz

A Javaslat szerint a kiemelt vagyon hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi jogokat - a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó szerződésen alapuló jogai, valamint a kiemelt fejlesztésű közterületek tekintetében a 10 évet meghaladó időtartamú közterület-hozzájárulás kivételével - az érintett kiemelt vagyon forgalomképességére, illetve értékére tekintet nélkül a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága gyakorolja.

62. §-hoz

A § a kiemelt vagyonnal, illetve a kiemelt fejlesztések megvalósításával kapcsolatos vagyongazdálkodási szerződések megkötésének a Javaslat II. része II. fejezetének a vagyongazdálkodási szerződésekre vonatkozó szabályaitól a kiemelt fejlesztések megvalósításának sajátosságai, így különösen a magánszférával történő fokozottabb mértékű együttműködés szükségessége által indokolt, részben eltérő szabályait határozza meg.

63. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a kiemelt vagyon körébe tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: kiemelt helyiség vagy helyiségek) bérbeadására vonatkozó szabályokat.

A Javaslat 61. §-ával összhangban a kiemelt helyiségek bérbeadásáról a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága dönt, a bérbeadás feltételeit a Javaslat keretei között a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága vagy vagyonkezelési, illetve vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretei között - a vagyonkezelő, illetve a vagyongazdálkodással megbízott határozza meg.

64-67. §-hoz

A Javaslat meghatározza a kiemelt helyiségek bérbeadásának feltételeit, így különösen a bérleti díj indexálására, a bérleti díj keletkezésével, illetve megszűnésével kapcsolatos fizetési kötelezettségekre, illetve a bérbeadói hozzájárulás eseteire vonatkozó szabályokat.

68. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a kiemelt fejlesztések megvalósítása szükségszerűen magában foglalja a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek fejlesztését is, ezért elengedhetetlen fontosságú ezen közterületek használata vonatkozásában az adott kiemelt fejlesztés tekintetében meghatározott követelmények érvényesülését az adott kiemelt fejlesztéssel érintett egyéb fővárosi vagyontárgyakra is vonatkozó egységes szabályozással biztosítani.

A Javaslat 68. §-a biztosítja, hogy a kiemelt fejlesztések megvalósításával érintett közterületek (kiemelt fejlesztésű közterületek) rendeltetésétől eltérő használatára kizárólag a kiemelt fejlesztések megvalósításához szükséges mértékben vagy a Javaslat 69. §-a alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint kerülhessen sor.

69. §-hoz

A Javaslat szerint a kiemelt fejlesztésű közterületek rendeltetésétől eltérő használata, azaz ezek tekintetében a közterült-használati hozzájárulás megadása kérdésében 10 évet elérő vagy meghaladó időtartam esetén a Fővárosi Közgyűlés, 10 évet el nem érő időtartam esetén a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága dönt.

A Kiemelt Fejlesztések Bizottsága a kiemelt fejlesztésű közterületek kiemelt fejlesztések megvalósításával kapcsolatos, 10 évet el nem érő időtartamú használata kérdésében önállóan dönt, kivéve - a Javaslat 49. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban - a Javaslat 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet.

A kiemelt fejlesztésű közterületek nem kiemelt fejlesztések megvalósításával kapcsolatos, rendeltetésétől eltérő használata a Javaslat szerint abban kizárólag a Javaslat 69. § (2)-(3) bekezdésiben meghatározott célokra és abban az esetben lehetséges, ha az nem akadályozza az érintett kiemelt fejlesztés megvalósítását. Ezekben az esetekben a kiemelt fejlesztésű közterületek vonatkozásában közterület-használati hozzájárulást a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága a (2) bekezdésben meghatározott célokra a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság előzetes hozzájárulásával, a (3) bekezdésben meghatározott célokra az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság javaslatára adhat.

70. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a Javaslat 68. §-ához fűzött indoklás miatt a Javaslat 87. § (2) bekezdése alapján a kiemelt fejlesztésű közterületek kiemelt fejlesztések megvalósításával kapcsolatos használatára a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet hatálya nem terjed ki, a Javaslat 70. §-a meghatározza a kiemelt fejlesztésű közterületek 68. § (1) bekezdése szerinti használatára vonatkozó szerződés kötelező tartalmi elemeit.

71. §-hoz

A § meghatározza a kiemelt portfolió vagyon, azaz a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelő Zrt.-ben valamint a létesítő okiratuk (alapító okiratuk, társasági szerződésük, alapszabályuk) szerint elsődlegesen kiemelt fejlesztések részben vagy egészben történő megvalósítása céljából a Fővárosi Önkormányzat közvetlen részesedésével működő gazdasági társaságokban (kiemelt társaságok) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező forgalomképes részesedés feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának a szabályait, valamint a Kiemelt Fejlesztések Bizottságának a kiemelt portfolió vagyont érintő portfoliógazdálkodási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos feladatait.

72. §-hoz

A § meghatározza a kiemelt társaságokban a Fővárosi Önkormányzat tagsági (részvényesi) jogai gyakorlásának a szabályait.

73. §-hoz

A § meghatározza a kiemelt vagyon körébe tartozó ingatlanokat érintő telekalakításra vonatkozó szabályokat.

A Javaslat II. részének II. fejezete alapján a kiemelt vagyon körébe tartozó ingatlanokat érintő telekalakítási eljárásokban a § (2) bekezdése alapján a Fővárosi Közgyűlés részére fenntartott döntési jogok kivételével a tulajdonosi jogokat a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága gyakorolja.

74. §-hoz

A Javaslat a 60. §-al összhangban határozza meg a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait a kiemelt fejlesztésekhez kapcsolódó, a Fővárosi Önkormányzatot bármilyen jogcímen megillető elővásárlási jog tekintetében.

75. §-hoz

A Javaslat meghatározza a Fővárosi Önkormányzat kiemelt vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére vonatkozó hatásköri szabályokat.

76. §-hoz

A Javaslat meghatározza a Fővárosi Önkormányzat kiemelt vagyonnal vagy a kiemelt fejlesztések megvalósításával kapcsolatos, behajthatatlannak nem minősülő követeléséről való teljes vagy részbeni lemondásra vonatkozó hatásköri szabályokat.

77. §-hoz

A Javaslat meghatározza a Fővárosi Önkormányzat kiemelt vagyonával kapcsolatos, a javaslat II. részének I. fejezetében meghatározottaktól részben eltérő szabályait.

78. §-hoz

A Javaslat a 22. § (2) bekezdésével összhangban meghatározza azokat az eseteket, amelyekben az Áht. előírásán alapuló versenyeztetés követelményének közbeszerzési eljárásban történő érvényesülésére tekintettel a közbeszerzési eljárás lefolytatása is versenyeztetésnek minősül.

79-84. §-hoz

A Javaslat részletesen meghatározza a kiemelt vagyont érintő zárkörű versenyeztetésnek a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett alkalmazható olyan módját, amely biztosítja az Áht. előírásán alapuló versenyeztetés követelményének piaci viszonyok közötti érvényesülését.

84. §-hoz

A Javaslat szerint a kiemelt fejlesztések tekintetében, a mindenkori közösségi értékhatárt el nem érő mértékű közbeszerzési eljárásokkal (ideértve a lebonyolító és a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztására irányuló eljárásokat is) kapcsolatos valamennyi kérdésben, így különösen az eljárás előkészítésével, előterjesztésével, megindításával és eredménye kihirdetésével kapcsolatosan a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága önállóan dönt.

A Javaslat biztosítja a 3. számú melléklet egyidejű módosításával a Kbt. szerinti kizárólagos jog alapíthatását a kiemelt társaságok részére a vagyongazdálkodási szerződésben meghatározott, kiemelt fejlesztésekkel kapcsolatos szolgáltatások körében.

85. §-hoz

A Javaslat a kihirdetéshez képest későbbi időpontot jelöl meg a hatálybalépésre, ami lehetővé teszi, hogy a rendelet előírásait az érdekelt szervek és személyek tartalmilag megismerjék és elsajátítsák, illetve a belső intézkedések kiadásáról a főpolgármester gondoskodhasson.

A Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni számos olyan fővárosi rendeletet, amely a korábbi vagyonrendeletet, a 27/1995. (V. 15.) Főv. Kgy. rendeletet módosította, és jelenleg hatályos.

A Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg szükséges módosítani a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet azon rendelkezéseit is, amelyek a korábbi vagyonrendeletet, a 27/1995. (V. 15.) Főv. Kgy. rendelet hatásköri és egyéb szabályain alapulnak.

A Javaslat hatálybalépését követően felül kell vizsgálni, és az új vagyonrendelet rendelkezéseihez kell igazítani, meg kell kötni az új vagyonkezelési szerződéseket.

86. §-hoz

A Javaslat a 2. § (2) bekezdésére tekintettel szükséges rendeletmódosításokat tartalmazza.

87. §-hoz

A Javaslat a rendeletben használt kifejezések definícióját tartalmazza.