Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest főváros főjegyzőjének határozata

helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról * 

A Társadalmi Igazságosság Pártja (székhelye: 1151 Budapest, Sződliget u. 46.) nevében Zsinka László elnök által a Fővárosi Választási Iroda vezetőjéhez 2008. november 13-án benyújtott, helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítése tárgyában, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 133. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva meghoztam a következő

határozatot:

1. A Társadalmi Igazságosság Pártja által

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Közgyűlése alkosson rendeletet arról, hogy a fővárosi közműcégekben (FŐGÁZ Zrt., FŐTÁV Zrt., BGYH Zrt., BKV Zrt., BDK Kft., FKF Zrt., FCSM Zrt., BTI Zrt., FVM Zrt., FŐKÉTÜSZ Zrt. stb.) a Főváros tulajdonrésze változatlan mértékben megmaradjon?”

szövegű kérdéssel benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését

megtagadom.

2. Elrendelem továbbá e határozat Fővárosi Közlönyben történő soron kívüli közzétételét, valamint a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája (1052 Budapest, Bárczy István u. 1-3.) hirdetőtábláján történő megjelenítését.

Határozatom ellen a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki kifogást nyújthat be a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Választási Irodánál (1052 Budapest, Városház u. 9-11., faxszám: 327-1855) úgy, hogy a kifogás legkésőbb a határozat Fővárosi Közlönyben történő közzétételét követő 15. nap 16.00 órájáig a Fővárosi Választási Irodához megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, valamint választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A bíróság előtti eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Indokolás

I.

Zsinka László a Társadalmi Igazságosság Pártja elnökeként a Fővárosi Választási Irodához budapesti szintű helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő íveket nyújtott be hitelesítés végett, 2008. november 13-án. A benyújtott 8 darab különböző kérdésű aláírásgyűjtő ív hitelesítésének ügyében történő döntéshozatalt aláírásgyűjtő ívenként elkülönítettem, hogy minden egyes, aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában önálló döntéshozatalra kerülhessen sor. Ezen határozat azon aláírásgyűjtő ív hitelesítése ügyében tartalmaz döntést, amelynek szövege a következő:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Közgyűlése alkosson rendeletet arról, hogy a fővárosi közműcégekben (FőGÁZ Zrt., FőTÁV Zrt., BGYH Zrt., BKV Zrt., BDK Kft., FKF Zrt., FCSM Zrt., BTI Zrt., FVM Zrt., FőKÉTÜSZ Zrt. stb.) a Főváros tulajdonrésze változatlan mértékben megmaradjon?”

II.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez, megyei, fővárosi ügyben a területi választási iroda vezetőjéhez.

Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe;

b) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;

c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;

d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.

Az Ve. 118. § vonatkozó (3)-(5) bekezdései értelemében valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját. Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.

A 133. § (3) bekezdése értelemében a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos határozatát a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 46. § (4) bekezdése szerint nem rendelhető el helyi népszavazás:

a) a költségvetésről való döntésre,

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

Az Ötv. 80. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 29/2000. (X. 27.) BM rendelet 3. számú melléklete felsorolja a helyi népszavazás során kötelezően használandó nyomtatványok jegyzékét és mintáit. A 3. számú melléklet 7. számú mintája tartalmazza az aláírásgyűjtő ív mintáját.

III.

Elsőként azt szükséges vizsgálni, hogy a kérdés a Ve. 133. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik-e.

A közműcégekben való részesedés és az azzal való rendelkezés joga, mint forgalomképes vagyoni értékű jogok összessége, a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot illetik meg. Az Ötv. 80. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Ezzel összhangban a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklete (Önkormányzati társaságok) is felsorolja a kérdésben szereplő társaságokat.

Megállapítottam tehát, hogy az a tárgykör (tulajdonjog kérdésköre), amelyre a kérdés vonatkozik, a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az Ötv. 80. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.

Álláspontom szerint ezen Ötv. rendelkezés is irányadó a hitelesítés megítélésénél. A törvényalkotó ezzel a rendelkezéssel lehetőséget biztosít az önkormányzat számára, hogy rendeletben helyi népszavazáshoz köthesse egyes vagyontárgyai feletti tulajdonosi jogai gyakorlását.

Jelen esetben a kérdésben megfogalmazott rendeletalkotási kötelezettség ellentétes az Ötv. hivatkozott rendelkezésével.

Az Ötv. 80. § (1) és (2) bekezdéseinek együttes értelmezéséből arra a következtetésre jutottam, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek nincs hatásköre olyan tartalmú rendelet megalkotására, amelyben általánosan előírja a fővárosi közműcégekben meglévő tulajdonrészének változatlan mértékben való megtartását.

Álláspontom szerint már ezen egyetlen ok miatt is a hitelesítés megtagadásának lenne helye, azonban a tényállás teljes körű feltárása érdekében megvizsgáltam az egyéb törvényi feltételek teljesülését is.

A helyi népszavazásra bocsátandó kérdést tovább elemezve megállapítottam, hogy az nem érinti a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendeleteket, valamint nem érinti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdéseket, és a képviselő-testület feloszlásának kérdését sem [Ve. 133. § (2) bekezdés b) pontja, Ötv. 46. § (4) bekezdés b) és c) pontok].

A népszavazás költségvetéssel való kapcsolatát [Ve. 133. § (2) bekezdés b) pontja, Ötv. 46. § (4) bekezdés a) pontja] az Alkotmánybíróság több határozatában elemezte. Ezen megállapítások a szabályozás jellegénél fogva alapvetően a költségvetési törvény és az országos népszavazásra feltett kérdés viszonyára vonatkoznak, ám az ennek kapcsán tett elvi-elméleti jellegű megállapításokat itt is irányadónak tekintem.

Az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről. Ezzel párhuzamosan az Ötv. 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotott helyi népszavazás és népi kezdeményezés egyes feltételeiről és eljárási rendjéről szóló 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet 9. §-a szerint a Közgyűlés által elrendelt helyi népszavazás költségeit a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A költségek biztosításának forrásáról a helyi népszavazás elrendelésével egyidejűleg rendelkezni kell.

Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti a Közgyűlés mozgásterét a következő évek költségvetési rendeleteinek megalkotásakor nem teszi tiltottá a népszavazást. Jelen esetben a népszavazásra bocsátandó kérdés nem tartalmazza a költségvetési rendelet módosítását, okszerűen nem következik a kérdésből a tiltott tárgykörként megjelölt rendeletek megváltoztatása; a kérdés nem irányul arra, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési rendeletben szereplő egyes kiadásokat.

Elvi jelleggel szögezi le az Alkotmánybíróság, önmagában az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását.

Budapest Főváros Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 15/2008. (III. 15.) Főv. Kgy. rendelet 1. számú melléklete mutatja be Budapest Főváros Önkormányzatának 2008. évi tervezett bevételeit, amelynek III./3/3.1. pontja adja meg a részvények, részesedések értékesítéséből származó bevételt 20.282.583 ezer Ft összegben. Ezen bevételeket az ELMŰ részvények, valamint a Budapesti Erőmű Zrt., a Flogiston Kft. és a Vikuv Kft. tulajdonrészeinek eladásából tervezte a Fővárosi Önkormányzat elérni. A bevételi tervben fővárosi közműcégnek tekinthető társaságban meglévő tulajdonrész értékesítése nem szerepelt. Ebből következően a költségvetési döntésre közvetlenül nem hat ki a hitelesíteni kért kérdés, és nem okozza a költségvetés bevételi főösszegének megváltozását.

A jelzett megállapítások miatt tehát az Ötv. 46. § (4) bekezdés a) pontja alapján sem lehet megtagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Az Alkotmánybíróság a fent hivatkozott határozatában leszögezi, hogy a népszavazáshoz való jog garanciája az egyértelműség. E fogalom elemzését több más határozatában is elvégzi [pl.: 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, 77/2007. (X. 31.) AB határozat, 84/2008. (VI. 13.) AB határozat], s megközelíti azt a választópolgár és a jogalkotó oldaláról.

A választópolgári egyértelműség szempontjából úgy vélem, miszerint a választók előtt nem feltétlenül ismert, hogy a zárójelben szereplő rövidítések mely fővárosi közműcégeket jelentik, illetve a rövidítések nem mindenhol pontosak:

- Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövidített neve nem „FVM Zrt.”, hanem Fővárosi Vízművek Zrt. (2007. június 5-től, ezt megelőzően FV Zrt., még korábban Fővárosi Vízművek Rt. volt),

- Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövidített neve nem „BGYH Zrt.”, hanem Budapest Gyógyfürdői Zrt. (2006. július 20-tól, de ezt megelőzően is más volt a rövidített neve - Budapest Gyógyfürdői Rt.),

- Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövidített neve nem „FCSM Zrt.”, hanem Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (2006. május 9-től, ezt megelőzően FCSM Rt. volt),

- Budapesti Temetkezési Intézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövidített neve nem „BTI Zrt.”, a társaságnak nincs rövidített neve, és korábban sem volt,

- FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság rövidített neve nem „FŐKÉTÜSZ Zrt.”, hanem FőKÉTÜSZ Kft. (1996. január 1-je óta, és sosem volt „Zrt.”)

A jelzett téves cégnév rövidítések az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés érthetőségét érdemben befolyásolják, mert az adott név alatt nem létező cégekre utalnak, és ezáltal félrevezetővé teszik a kérdést a választópolgár számára. Itt jegyzem meg, hogy a téves cégmegnevezések a Fővárosi Önkormányzat számára is lehetetlenné teszik annak megállapítását, hogy mely közműcégek vonatkozásában kellene változatlan mértékben megtartania tulajdonrészét.

Megállapítottam továbbá, hogy a „közműcégek”-re, és azok körére vonatkozóan jogszabályi definíció, és meghatározás nincs. A jelenleg hatályos, irányadó szabályozás csupán a közüzemi vállalatok (feladatok) vonatkozásában tartalmaz előírásokat - az állami vállalatokról szóló 1977. évi IV. törvény 45. § (1)-(2) bekezdése, valamint az e törvény végrehajtására kiadott 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 47. § (1) bekezdése -, amelyek köre igen tágan van maghatározva, és ezek egyúttal a Fővárosi Önkormányzat Ötv.-ben foglalt közszolgáltatási feladatait is nagymértékben lefedik.

Ennek alapján a Fővárosi Önkormányzat cégeinek és intézményeinek jelentős része közüzemi kategóriába sorolható. A „közműcég” kifejezés tehát nem elég pontos a kérdéssel érintett, vagy érinteni kívánt társaságok beazonosítására.

A jogalkotói egyértelműség tekintetében az Alkotmánybíróság 84/2008. (VI. 13.) AB számú határozatában is leszögezi, az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen milyen jogalkotásra köteles.

Ugyanezt a kötelezettséget megfogalmazza a Fővárosi Közgyűlés tekintetében az 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. 1. § (1) bekezdése: a helyi népszavazás a népszavazásban való részvételre jogosultak Közgyűlést kötelező döntése.

Jelen esetben a kérdés rendeletalkotásra irányul a fővárosi tulajdonrész változatlan mértékű megmaradása érdekében, amelyre azonban a Fővárosi Közgyűlésnek - a fentebb kifejtettek szerint - nincs hatásköre, továbbá az érintett közműcégeket sem lehet pontosan beazonosítani.

Vizsgáltam továbbá az aláírásgyűjtő ívet a Ve. 118. § (3)-(5) bekezdéseinek való megfelelőség tárgyában is, amelynek kapcsán kimondható, hogy az e körben támasztott törvényi feltételeknek az aláírásgyűjtő ív eleget tesz. Megállapítható továbbá az is, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 29/2000. (X. 27.) BM rendeletben található kötelezően használandó nyomtatványok vonatkozó mintájának (3. számú melléklet 7. számú minta) is megfelel.

IV.

Mindezek alapján a Társadalmi Igazságosság Pártja által benyújtott, az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Közgyűlése alkosson rendeletet arról, hogy a fővárosi közműcégekben (FŐGÁZ Zrt., FŐTÁV Zrt., BGYH Zrt., BKV Zrt., BDK Kft., FKF Zrt., FCSM Zrt., BTI Zrt., FVM Zrt., FŐKÉTÜSZ Zrt. stb.) a Főváros tulajdonrésze változatlan mértékben megmaradjon?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését a Ve. 133. § (2) bekezdése a) pontja alapján, valamint a nem egyértelmű megfogalmazás miatt megtagadtam.

A határozat Fővárosi Közlönyben történő közzétételét Ve. 133. § (3) bekezdése, valamint a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklet II. rész 6/a. pontja alapján rendeltem el. A minél szélesebb körű megismerhetőség érdekében elrendeltem a határozat interneten (Budapest Portál) és a Főpolgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való megjelentetését is.

A határozat a Ve. 118. §-án, 133. § (1)-(3) bekezdésén, az Ötv. 46. §-án, 80. §-án, az 1977. évi IV. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésén, a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 47. § (1) bekezdésén, a 29/2000. (X. 27.) BM rendeleten, az 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendeleten, a 15/2008. (III. 15.) Főv. Kgy. rendeleten, a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás pedig a Ve. 4. § (3)-(4) bekezdésén, a 77. § (1)-(2) bekezdésén, a 84. § (1) bekezdésén, valamint a 146. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2008. november 27.

dr. Tiba Zsolt s. k.

főjegyző,

a Fővárosi Választási Iroda
vezetője