Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

9/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet indokolása

Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet, valamint a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (III. 18.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

Általános indokolás

A Pesti Központi Kerületi Bíróságnál (a továbbiakban: PKKB) lezajlott polgári per, valamint az Alapvető Jogok Biztosának AJB-6948/2012 számú jelentése alapján, a magasabb szintű jogszabály megszületéséig, az egységes fővárosi jogalkalmazás érdekében indokolt a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának utólagos bemutatását szabályozni.

A fentieken túl a kizárólagos használatú várakozóhelyek várakozási megváltási díjával kapcsolatos szabályokat célszerű pontosítani, valamint a városrendészeti behajtási-várakozási hozzájárulások és a városrendészeti behajtási hozzájárulások kedvezményezetti körét a felmerülő igények alapján kiegészíteni, illetve az időközben bekövetkezett névváltozást átvezetni szükséges.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A főváros területén több olyan humán egészségügyi feladatokat ellátó szervezet van, amelyek fekvőbeteg-ellátást is végeznek, amelyekre jellemző, hogy kiemelkedően nagy területi és sürgősségi - ideértve a műtéti - ellátási kötelezettséget végeznek. Egyes intézményeknek csak egy utcai frontra nyíló bejárata van és gépjármű-várakozásra alkalmas közterületen kívüli területtel nem rendelkeznek, így a beteg- és áruszállítási feladatokon kívül ügyeleti időben, sürgős betegellátás vagy műtét esetén az intézmény előtt kénytelen parkolni az az egészségügyi személyzet is, akinek 20-30 perc alatt kell a műtétre készen állnia. Ezek az intézmények jogosultak kizárólagos használatú várakozóhelyek használatára, azonban indokolt előírni, hogy számukra ne legyen kötelező várakozási megváltási díj megfizetése, hiszen a feladatot nem tudják egyéb módon ellátni.

A 2. §-hoz

A városrendészeti behajtási-várakozási hozzájárulás és a városrendészeti behajtási hozzájárulás kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az ORFK Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és a belügyminiszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek esetében a Belügyminisztérium központosítva, egységesen jár el, így célszerű ezen kedvezményezett szervezetek összevonása.

Ezenkívül a kiadható hozzájárulások számának 50 darabbal történő emelése mellett a kedvezményezetti kört a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó szervezetekkel és az Információs Hivatallal is célszerű kiegészíteni, mivel ezek a szervezetek is hasonló, nélkülözhetetlen közfeladatot látnak el. A módosítás által a kiadható városrendészeti behajtási-várakozási hozzájárulások száma 600 darabra módosul, a városrendészeti behajtási hozzájárulások száma változatlanul 1000 darab marad.

A Fővárosi Közgyűlés döntésének értelmében Budapest Főváros Közterület-felügyeletének neve Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságra módosult. Tekintettel arra, hogy ez a szervezet is a városrendészeti behajtási-várakozási hozzájárulás és ezzel a városrendészeti behajtási hozzájárulás kedvezményezetti körébe tartozik, így a névváltozást is átvezetni szükséges.

A 3. §-hoz

A PKKB - egy gépjármű üzemben tartó, mint felperes és egy parkolásüzemeltető, mint alperes közötti per kapcsán - kezdeményezte a Kúriánál, hogy folytasson le az R. felülvizsgálatára irányuló nem peres eljárást. A PKKB elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy az R. 7. § (2) bekezdésében az „előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából” szövegrész jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezést semmisítse meg. Másodlagosan azt indítványozta a PKKB, hogy az R. jogszabályba ütközik és az R.-et semmisítse meg.

A PKKB előtt folyó - a felülvizsgálati eljárást megalapozó - per tárgya az volt, hogy a gépjármű üzemben tartója a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött ugyan elhelyezte, azonban - az R. előírásaitól eltérően - nem előlappal, hanem hátlappal felfelé, ezért a parkolásüzemeltető pótdíj fizetésére kötelezte. A gépjármű üzemben tartója a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodáján bemutatta, azonban azt nem fogadták el, figyelemmel arra, hogy az R. nem teszi lehetővé.

Ennek kapcsán a PKKB elsődlegesen az R. 7. § (2) bekezdésében az „előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából” szövegrész jogszabály-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A PKKB a beadványában elismerte, hogy az R. 7. § (2) bekezdése önmagában nem ütközik jogszabályba, és megsemmisítése kizárólag az R. 48. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések hiányossága folytán merülhet fel. Az R. 48. § (3) bekezdése szerint ugyanis a gépjármű üzemben tartójának arra van lehetősége, hogy amennyiben „az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem a rendelet előírásai szerint helyezte el”, akkor azt utólag, a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodáján bemutathassa, arra azonban nincsen, hogy a mozgásában korlátozott személy számára kiadott parkolási igazolványát bemutassa. A PKKB szerint az R. 48. § (3) bekezdése azonban önmagában nem semmisíthető meg, mivel ez azt jelentené, hogy a Kúria kizárólag azért vonna meg jogokat a többségtől, mert a jogalkotó elmulasztotta ugyanezen jogokat a kisebbség, vagyis a parkolási igazolvánnyal rendelkezők számára biztosítani, e megoldás jogállamisággal történő összeegyeztethetősége azonban a PKKB szerint kérdéses. Ez azonban azt eredményezi, hogy a Kúria kizárólag az R. megsemmisítésével küszöbölheti ki a mozgásban korlátozott személyek hátrányos megkülönböztetését.

A PKKB beadványa szerint akkor valósulna meg a mozgásban korlátozott személyek esélyegyenlősége, ha az R. 48. § (3) bekezdése alapján nemcsak az érvényes parkolójegy bemutatása, illetve a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolása eredményezné a várakozási díj és pótdíj tartozás nyilvántartásból való törlését, hanem a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának bemutatása is.

Budapest Főváros Önkormányzata állásfoglalásában részletesen tájékoztatta a Kúriát arról, hogy a kérdésben a PKKB véleményétől eltérő, azzal teljesen ellentétes jogi állásponton van, vagyis az R. felülvizsgálata pusztán jogi érvrendszer mellett nem indokolt, azonban kiemelten fontos az indítványban foglalt problémakör társadalmi igazságosság szempontjából való kezelése. A Kúria önkormányzati tanácsa Budapest Főváros Önkormányzata álláspontját elfogadta és a PKKB kérelmét elutasította.

Ugyanezzel az esettel foglalkozott az Alapvető Jogok Biztosának az AJB-6948/2012 számú ügyben készült, 2013 júniusában kelt jelentése is, amelyben arra kérte fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a jelentésben „meghatározott szempontok figyelembevételével kezdeményezze a várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvány utólagos bemutatása lehetőségére vonatkozó keret- és részletszabályok kidolgozását annak érdekében, hogy az igazolványra ténylegesen jogosultak körét a jelentésben szereplő esetleges figyelmetlenség esetén ne érhesse indokolatlan joghátrány”.

A fentiek alapján, az egységes fővárosi jogalkalmazás érdekében, a magasabb szintű jogszabály megszületéséig a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának utólagos bemutatását is biztosítani kell, azonban figyelembe kell venni azt, hogy míg a parkolójegy bemutatásakor megállapítható a vásárlás helye - vagyis területileg csak korlátozottan használható fel -, valamint az utólagos bemutatás esetén a további utólagos bemutatás elkerülése érdekében érvényteleníthető, addig a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa esetén ez nem tehető meg. Ennek érdekében a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának utólagos bemutatásának lehetőségét kizárólag olyan esetben javasoljuk biztosítani, ha a várakozás megkezdésekor a parkolási igazolványt kihelyezték, azonban előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy hátlappal felfelé helyezték el.

Az utólagos bemutatás lehetőségével kapcsolatban elmondható, hogy volt már olyan bírósági ítélet, amely az 5 napos határidőt figyelmen kívül hagyta, arra tekintettel, hogy az nem jogvesztő hatályú. Ennek érdekében javasolt a jogvesztés tényét feltüntetni, azonban a munkanap-áthelyezéseket figyelembe véve a naptári napokat munkanapokra módosítani.

A 4. §-hoz

A Budapest Szíve Program Belváros Új Főutcája Projekt II. ütemének keretében átépítésre került a Ferenciek tere és környezete, amelynek részeként megszűnt a Ferenciek terén lévő közúti aluljáró, így mind a gyalogosok, mind a gépjárművek a felszínen tudják a Kossuth Lajos utcát keresztezni. Az átépítés alatt a Petőfi Sándor utcát a Kossuth Lajos utca felől a Városház utca-Párizsi utca útvonalon lehetett megközelíteni, amelynek érdekében a Városház utca és a Párizsi utca kikerült az V. kerület belső harmada védett övezetből, ezáltal az V. kerületi várakozási övezet része lett. Az átépítés véget ért, így a Városház utcában és a Párizsi utcában célszerű az eredeti állapotot visszaállítani, azaz ezt a két közterületet ismételten az V. kerület belső harmada védett övezetbe sorolni.

Az 5. §-hoz

Az R. 37. § (5) bekezdésében foglalt hatáskör-átruházásnak a SZMSZ-en történő technikai átvezetését tartalmazza.

A 6. §-hoz

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.