Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

48/2017. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelet

a Budapest Főváros Önkormányzat rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § (1) A Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E rendelet alkalmazásában

1. Épületdísz: képzőművészeti, vagy iparművészeti alkotás, az épület szerkezeti rendszerétől független, a zárószerkezetének, homlokzatának részét képező, díszítését szolgáló, vagy építészeti hangsúlyt kijelölő épülettartozék, díszítő elem (pl. timpanon, képzőművészeti motívumokkal díszített pártázat, kupola, vagy toronysisak lezárása).

2. Helyi autóbusz-pályaudvar: legalább öt helyi járat végállomásaként kialakított közlekedési terület, vagy létesítmény.

3. Kerékpáros infrastruktúra: a kerékpározásra alkalmas közterületi vagy közhasználatú közlekedési építmények összessége.

4. Magasépület: a magasépítmények körébe tartozó toronyház és magasház gyűjtőfogalma.

5. Magasház: olyan magasépület, amely esetében az épület legmagasabb pontja legfeljebb 65,0 méter.

6. Magas műtárgy: amelynek legmagasabb pontja a 30,0 métert meghaladja, de legfeljebb 120,0 méter.

7. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút: a gyűjtőúthálózat elemei közül a településszerkezeti tervben KÖu területfelhasználási egységbe sorolt út.

8. Toronyház: olyan magasépület, amely esetében az épület legmagasabb pontja a 65,0 métert meghaladja, de legfeljebb 120,0 méter.

9. Többlet csapadékmennyiség: a területre meghatározott, adott visszatérési idejű és intenzitású csapadék feletti csapadék mennyisége.

10. Utcai légtérarány: Az e rendelet 6. mellékletében meghatározott szorzó.”

2. § A R. 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Vi-2 jelű területekre meghatározott bsp érték az 1. mellékletben területileg meghatározott, „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett”, valamint a „jelentős változással érintett” területek esetén legfeljebb 0,5 értékkel növelhető, de az 1,25 értéket nem haladja meg.”

3. § (1) A R. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megengedett legnagyobb párkánymagasság az adott tömb érintett teleksora előtti közterület átlagos szélességének és a 6. mellékletben rögzített utcai légtéraránynak a szorzata, amely a (7) bekezdés figyelembevétele mellett nem lehet nagyobb az ott meghatározott maximált értéknél sem.”

(2) A R. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (6) bekezdésben meghatározott értéktől a II. párkánymagassági kategóriájú területen eltérni akkor lehet,

a) ha a közterület átlagos szélessége és a szomszédos csatlakozó épület közterület felőli párkánymagassága nagyobb, mint 21,0 méter, ez esetben a megengedett legnagyobb párkánymagasság növelhető, de a magasabbik szomszédos épület párkánymagasságát nem haladhatja meg;

b) ha az adott ingatlan a 3. mellékletben jelölt főút menti egy-egy teleksávban helyezkedik el, ez esetben a főút felé a megengedett legnagyobb párkánymagasság 25,0 méter.”

4. § (1) A R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen a megengedett legnagyobb párkánymagasság az egymással szemközt elhelyezkedő és átfedő utcai homlokzatok közötti távolság és az 1,25-ös érték szorzata, ha a KÉSZ-ben

a) beépítési mód zártsorúan kerül meghatározásra, és

b) a jellemző beépítési magasság a 12,5 métert meghaladja, de az épület nem magasépület.”

(2) A R. 7. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdésekkel egészül ki:

„(2a) Magasépület létesítése esetén az egymással szemközt elhelyezkedő és átfedő utcai homlokzatok között:

a) 30 méteres magasságot meg nem haladó épületrészek között a (2) bekezdés szerinti,

b) magasház 30 méteres magasságot meghaladó részeinek homlokzatától legalább 30 méter,

c) toronyház 30 méteres magasságot meghaladó részeinek homlokzatától legalább 40 méter

távolságot kell tartani.

(2b) Amennyiben az utca két oldalán eltérő megengedett legnagyobb párkánymagasság kerül meghatározásra, a (2) és (2a) bekezdés a) pontja szerinti légtéraránynak azok magassági átlagára kell teljesülnie.”

(3) A R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Saroktelek esetén a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékét az egymással szemben elhelyezkedő és átfedő homlokzatok közül a nagyobb távolság szerinti értéknek megfelelően lehet megállapítani.”

5. § (1) A R. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) az I. párkánymagassági kategóriájú területen

aa) legfeljebb 45 fok,

ab) műemléki védelem alatt álló épületek esetén - ha az eredeti tetőszerkezet ezt indokolja - legfeljebb 60 fok,”

(2) A R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az I. és II. párkánymagassági kategória területén megengedett legnagyobb párkánymagasságtól a (3a) bekezdés figyelembevételével el lehet térni, ha

a) az adott közterület felől - a saroképület kivételével - a meglévő épületek többségének párkánymagassága a megengedett értéket meghaladja, és

b) az adott ingatlannal - ugyanazon közterület felől - közvetlenül szomszédos épületek valamelyikének párkánymagassága a megengedett értéknél legalább 3,0 méterrel nagyobb.”

(3) R. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti esetben az ingatlanon tervezett épület párkánymagassága a (3) bekezdés a) pont szerinti épületek közül a megengedett értéket a legkisebb mértékben meghaladó épület párkánymagassága lehet, a műemlék épületek figyelmen kívül hagyhatók.”

(4) A R. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) sérült, elpusztult építményszint, tetőzet, vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása - beleértve a pesti és a budai Duna-parti épületsort is,”

6. § A R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A 3. melléklet szerint lehatárolt, magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken a megengedett legnagyobb beépítési magasság

a) a hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületen - a közhasználatú építményre vonatkozó magasság kivételével - legfeljebb 9,0 méter lehet,

b) kertvárosias magassággal beépült kisvárosias lakóterületen - a közhasználatú építményre vonatkozó magasság kivételével - legfeljebb 7,5 méter lehet,

c) Lke-3 jelű sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületen legfeljebb 6,5 méter lehet.”

7. § (1) A R. 11. §-át megelőző címe helyébe a következő cím lép:

„6. Magasépítmények beépítési magasságának korlátozásával kapcsolatos előírások”

(2) A R. 11. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 3. mellékletben magasépítmények számára kijelölt területeken magasház vagy toronyház 30 m magasság feletti épületrészei az alábbiak figyelembevételével építhetők:

a) épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a területre meghatározott értéket,

b) az épület külső homlokzatai által határolt, más jogszabály alapján számított szintenkénti bruttó alapterületek átlagértéke nem haladhatja meg különálló épületrészenként

ba) magasház esetén a 900 m2-t,

bb) toronyház esetén az épület legmagasabb pontjának 15-szörösét négyzetméterben kifejezve, de legfeljebb 1350 m2-t,

c) a külső homlokzatok által határolt egyes építményszintek szintenkénti legnagyobb alaprajzi kiterjedéséből (vízszintes vetületi méreteiből) számított átlagérték nem lehet nagyobb különálló épületrészenként

ca) magasház esetén 50 méternél,

cb) 90 méternél alacsonyabb toronyház esetén 55 méternél,

cc) 90 méter magas, vagy annál magasabb toronyház esetén 60 méternél.

(2) A 3. mellékletben kijelölt olyan területen, ahol az épület legmagasabb pontja 65,0 méter lehet, jelen rendelet hatályba lépésekor már meglévő toronyház 350,0 méteres körzetében - a városképi megjelenés és kompozíció függvényében - legfeljebb 90,0 méter legmagasabb ponttal toronyház is létesíthető.

(3) A 3. mellékletben nem jelölt, nagyvárosias környezetben lévő Vt-H jelű területen olyan magasház létesíthető, ahol az épület legmagasabb pontja 45,0 méter.”

(3) A R. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Termelési technológiához tartozó kémény, szellőző, hűtőtorony elhelyezhető az átmeneti és az elővárosi zóna gazdasági területein.”

8. § A R. 14. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. mellékletben tervezettként jelölt, „szerkezeti jelentőségű korzó” megnevezésű útvonalakat gyalogosútként, vagy gyalogos- és kerékpáros felületként kell kialakítani és fenntartani. A korzó kialakításakor legalább 6,0 m széles gyalogosfelületet kell biztosítani, amely kizárólag az egyéb közlekedési elemek és közműlétesítmények helyigénye miatt csökkenthető. A korzó kialakítása során meg kell teremteni a Duna-parttal való kapcsolatot, kivéve ott, ahol annak fizikai akadálya van.”

9. § A R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett”, valamint a „jelentős változással érintett területek” tervezésekor biztosítani kell a következőket:

a) a közösségi közlekedés által állandó jelleggel igénybevételre kerülő tervezett közutak legalább gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkezzenek,

b) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek esetében a lakó-pihenő övezetként tervezett területek és a 10%-nál nagyobb keresztirányú terepesést meghaladó útszakaszok kivételével, a tervezett közúton és közforgalom számára megnyitott magánúton fasor telepítéséhez szükséges zöldsáv helyigényét az építési övezettel határos oldalon,

c) a kertvárosias és kisvárosias lakóterületek esetében a lakó-pihenő övezetként tervezett területek és a gazdasági területek kivételével, a tervezett közúton és közforgalom számára megnyitott magánúton a gyalogos infrastruktúra helyigényét az építési övezettel határos oldalon,

d) a főút vagy gyűjtőút hálózati szerepkörrel tervezett közterületeken önálló kerékpáros infrastruktúra (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) helyigényét.

(2) Az 1. mellékletben területileg meghatározott, „infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett” lakó- és vegyes területfelhasználási egységbe sorolt területek tervezésekor biztosítani kell a következőket:

a) a terület minden egyes építési telkétől 300,0 méteres sugarú körön belül a közösségi közlekedési hálózat legalább egy megállóhellyel rendelkezzen,

b) a telektömb hosszának mérete ne haladja meg a 250,0 métert, a közforgalom számára megnyitott magánutat is figyelembe véve,

c) a KÖu területfelhasználási egységbe tartozó tervezett közúton, annak az építési övezetbe sorolt oldalán a gyalogos infrastruktúra helyigényét. Ennek legkisebb szélessége legalább 2,0 bsá értékkel rendelkező területfelhasználási egység esetén méterben azonos a határos területfelhasználási kategória szerinti bsá számértékét meghaladó egész szám kétszeresével.”

10. § A R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az 1. mellékletben kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen belül legalább az előírt minimális befogadóképességű parkolási létesítményt el kell helyezni.

(2) Az 1. mellékletben kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen legalább az előírt személygépjármű-befogadóképesség 20%-ának megfelelő kerékpár B+R rendszerű tárolásának lehetőségét is biztosítani kell.

(3) P+R rendszerű parkolási létesítmény és B+R tároló a kijelölt helyszínek mellett más, funkcionálisan megfelelő átszállási kapcsolattal rendelkező helyszínen is létesíthető. Funkcionálisan megfelelő a belső zóna területén kívül eső

a) metró-, HÉV- és regionális gyorsvasúti vonalak megállóinak kijárataitól 300,0 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület, vagy

b) vasútvonalak és közúti vasút(villamos)vonalak megállónak végétől mért 200,0 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület.”

11. § A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az 1. mellékletben közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken a jogszabályban meghatározott szélességet növelni vagy csökkenteni egyaránt lehet, de legalább az 5. melléklet szerint minimálisan megvalósítandó infrastruktúra-elemek elhelyezését a folyópályaszakaszokon biztosítani kell.

(2) A közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken az 5. melléklet szerinti műszaki infrastruktúra-elemek méreteit a vonatkozó szabványoknak, előírásoknak megfelelően kell figyelembe venni.”

12. § (1) A R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KÖu területfelhasználási egységbe sorolt közterületen a gyalogosforgalom számára kijelölt, vagy kiépített szélességet a biztonságos gyalogosfelület számára kell fenntartani az alábbiak szerint:

a) a pesti Nagykörúton és az azon belül elhelyezkedő pesti belvárosi területen a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során

aa) legalább 3,0 méter és

ab) nem kisebb, mint a - berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett - meglévő szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén,

b) a pesti Nagykörúton kívüli és a budai oldali területeken a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során

ba) legalább 2,0 méter,

bb) nem kisebb, mint a - berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett - meglévő szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén.”

(2) A R. 18. § (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút - a kertvárosias lakóterületek zsákutcái, valamint a gazdasági területek és a K-Log, K-Rept, K-Kik területfelhasználási egységek kivételével - csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki. Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.

(6) Beépítésre szánt területeket feltáró, gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.”

13. § A R. 19. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Minden beépítésre szánt területfelhasználási egység területén a kerületi településrendezési eszközben ki kell jelölni az 1 ha-nál kisebb telekigényű meglévő közműterületeket, továbbá kijelölhetők a tervezett

a) vízműgépházak, vízmedencék, víztornyok,

b) önálló épületként elektromos alállomások,

c) gázátadó állomások,

d) 50 MW névleges teljesítőképességet el nem érő erőművek, valamint

e) telephelyenként az 50 MW összes hőteljesítményt el nem érő távhőtermelő berendezések

elhelyezésére szolgáló területek is.

(2) Beépítésre nem szánt területfelhasználási egység területén a kerületi településrendezési eszközben ki kell jelölni az 1 ha-nál kisebb telekigényű meglévő közműterületeket, továbbá kijelölhetők a tervezett

a) vízműgépházak, vízmedencék, víztornyok,

b) elektromos alállomások,

c) gázátadó állomások

elhelyezésére szolgáló területek is.”

14. § A R. 20. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt, és 3. melléklet szerint kertvárosias magassággal beépült kisvárosias területeken belül, kizárólag közhasználatú építmények elhelyezésére kijelölt építési övezetben 7,5 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható az ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján

a) közigazgatási,

b) oktatási,

c) hitéleti,

d) egészségvédelmi,

e) szociális,

f) kulturális,

g) művelődési és

h) sport

rendeltetés számára. A kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt területeken ettől magasabb érték, és más rendeltetésekre vonatkozó alkalmazása a jelen rendelet módosítása nélkül, a vonatkozó jogszabályok alapján lehetséges.

(2a) A 3. melléklet szerint Hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületeken belül kizárólag közhasználatú építmények elhelyezésére kijelölt építési övezetben 9,0 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható

a) közigazgatási,

b) oktatási,

c) hitéleti,

d) egészségvédelmi,

e) szociális,

f) kulturális,

g) művelődési és

h) sport

rendeltetés számára.

(2b) Magasépületek helye a kerületi településrendezési eszközben csak olyan látványvizsgálat alapján jelölhető ki, amely igazolja, hogy a tervezett épület látványa - forgalmas látványközpontokból (legalább a Gellért-hegy és a Budai Várhegy kilátópontjairól, a Duna-partokról és a hidakról) feltáruló nézetekből - nem veszélyezteti Budapest városképének harmóniáját, különösen a világörökség védett látványát, valamint nem eredményez zavaró együttlátszódást a kiemelt magassági hangsúlyokkal (legalább Parlament, Szent István-bazilika, Gellért-hegy, Budai Várhegy).

(3) Az 1. mellékletben a kertvárosias lakóterületek területfelhasználási egységen belül „Kertvárosias környezetben intézményi területek irányadó meghatározása” jelöléssel ellátott területeken a környező beépítéshez illeszkedő intézményi területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezet határolható le.”

15. § (1) A R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A TSZT-vel összhangban az 1. mellékletben meghatározott elemekre vonatkozóan a kerületi településrendezési eszköz készítése során

a) növelhető a KÖu területfelhasználási egység szélessége

aa) meglévő csomópont átépítése és bővítése, vagy új csomópont létesítése,

ab) meglévő közút gyalogos vagy kerékpáros infrastruktúrájának szélesítése, utólagos létesítése,

ac) a közlekedésbiztonságot növelő nyomvonal korrekció megvalósítása,

ad) környezetvédelmi berendezés telepítése, vagy átépítése

esetén;

b) növelhető a KÖu területfelhasználási egység szélessége beépítésre szánt terület rovására a közlekedési infrastruktúra bővítésének, átépítésének az a) ponttól eltérő esetben is;

c) növelhető a KÖk területfelhasználási egység szélessége

ca) új, átépülő vagy áthelyezésre kerülő állomás, megállóhely építése,

cb) vasutak különszintű keresztezésének építése,

cc) környezetvédelmi berendezés telepítése, vagy átépítése

esetén;

d) közút és vasút különszintű keresztezésében felüljáró helyett aluljáró létesítése esetén műtárgyépítés miatt a közlekedési területek határa a szükséges mértékig módosítható;

e) Dunát keresztező, kizárólag kerékpáros és gyalogos forgalom számára szolgáló híd helye a mellékúthálózat figyelembevételével 100 m-rel módosítható;

f) a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítással jelölt elem esetében a nyomvonal hosszától annak 50%-ában el lehet térni;

g) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási egység között lévő, a közlekedési infrastruktúra számára irányadó területbiztosítással jelölt közlekedési elem nyomvonala pontosítható oly módon is, hogy ne érintse a beépítésre szánt területfelhasználási egység területét;

amennyiben a módosítás erdőterület vagy mezőgazdasági térségbe tartozó mezőgazdasági terület csökkenését nem eredményezi.

(2) A TSZT-vel összhangban az 1. mellékletben meghatározott elemekre vonatkozóan a kerületi településrendezési eszköz készítése során

a) csökkenthető a KÖu területfelhasználási egység területe meglévő útvonal és a beépítésre szánt terület határának rendezése esetén legfeljebb a tömb hosszának 50%-ában, az útvonal szakaszra jellemző szélesség megtartásával;

b) módosítható a KÖu és KÖk területfelhasználási egységek közötti határ;

c) helyi autóbusz-pályaudvar létesíthető vagy megszüntethető

ca) autóbusz-, trolibuszhálózat átszervezése,

cb) kötöttpályás közlekedés párhuzamos fejlesztése

esetén;

d) közúti vasúti (villamos) vonalak hálózata módosítható, ha

da) meglévő vagy tervezett szakasz felszíni kialakítása helyett felszín alatti kialakítás épül,

db) kis forgalmú (4000 utas/nap/irányt meg nem haladó) vonal kerül felszámolásra;

e) a településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala módosítható, ha a hálózati kapcsolatok változatlanok maradnak.

(3) Tervezett gyorsvasút a jelölt elem megvalósulásáig közúti vasútként (villamosként) is kiépíthető.”

16. § (1) A R. 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A R. 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

(3) A R. 5. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

(4) A R. 6. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.

(5) A R. 8. mellékletének helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép.

17. § Hatályát veszti a R.

1. 3. § (1) bekezdés b) pontja,

2. a 3. § (2) bekezdés b) pontja,

3. a 11. § (4) pontjából a „Kivételt képez az egyes gazdasági területek termelési technológiájához tartozó kémény, szellőző, hűtőtorony az átmeneti és az elővárosi zónában.” szövegrész,

4. 2. és 7. melléklete.

Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.

Sárádi Kálmánné dr. s. k. Tarlós István s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 48/2017. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelethez * 

„1. melléklet az 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelethez

„A területfelhasználási egységek beépítési sűrűsége és az infrastruktúra-elemek” című, M=1:10 000 méretarányú tervlapsorozat

2. melléklet a 48/2017. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelethez * 

„3. melléklet az 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelethez

„Egyes területek beépítési magassága és magasépítmények számára kijelölt területek” című, M=1:35 000 méretarányú tervlap

3. melléklet a 48/2017. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelethez

„5. melléklet az 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelethez

Közúti vagy vasúti fejlesztések minimálisan megvalósítandó műszaki infrastruktúra elemeinek irányadó területbiztosítása az 1. mellékletben jelölt helyeken

4. melléklet a 48/2017. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelethez

„6. melléklet az 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelethez

A megengedett legnagyobb párkánymagasság megállapításához szükséges határértékek és egyes feltételek

A B C D
1
terület
a közterület átlagos
szélessége = sz
utcai
légtérarány
a megengedett legnagyobb párkánymagasság nem lehet magasabb, mint
2 (m) (m/m) (m)
3 I. párkánymagassági kategória sz <10 m 1,7 16,0
4 10 m ≤ sz <12 m 1,6 17,0
5 Pesten: 12 m ≤ sz 1,5 24,0
6 Budán: 12 m ≤ sz<20 m 21,0
7 Budán: 20 m ≤ sz 24,0
8 II. párkánymagassági kategória sz <12 m 1,6 17,0
9 12 m ≤ sz 1,5 21,0
10

5. melléklet a 48/2017. (XII. 20.) Főv. Kgy. rendelethez

„8. melléklet az 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelethez

Az 1. melléklet szerinti „Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területekre” vonatkozó részletes feltételek

A B C D
kerület sorszám Terület megnevezése Igénybevétel feltétele
1 II. 1. Patakhegyi út északi oldalán húzódó területsáv Virágosnyergi kapcsolat II. kerületi, felszíni szakaszának vagy az M0 gyűrű nyugati szektorának üzembe helyezése
2 II. 2. Rozmaring üvegházas terület Virágosnyergi kapcsolat II. kerületi, felszíni szakaszának, vagy az M0 gyűrű nyugati szektorának üzembe helyezése
3 III. 1. Bécsi út mente 10. sz. főút (Bécsi út) - 1108. sz. összekötőút csomópontjának fejlesztése
4 III. 2. Józsefhegy M0 északi szektor hiányzó szakaszának üzembe helyezése
5 IX. 1. Ferencvárosi pályaudvartól délre a Határ út feletti beépítetlen terület Körvasút menti körút Soroksári út - Nagykőrösi út közötti szakaszának üzembe helyezése
6 XV. 1. Felsőkert utca, Régi Fóti út, Szántóföld utca menti terület Felsőkert utca átépítése új nyomvonalra a Régi Fóti út és az M3-as bevezető szakasza között, csomóponttal
7 XV. 2. Városkapu utca, Mogyoród útja menti terület Baross tér - Újpalota közötti kötöttpályás kapcsolat üzembe helyezése
8 XVI. 1. Budapesti út - Magtár utca - Cica utca - Szárnyaskerék út által határolt terület Gödöllő-Csömöri HÉV pályarekonstrukciója
9 XVI. 2. Begónia utca környéke Gödöllő-Csömöri HÉV pályarekonstrukciója
10 XVI. 3. Nagytarcsai út - Simongát utca környéke Külső keleti körút részeként, a Nagytarcsai út 2x2 forgalmi sávra bővítése az M0 keleti szektor - Simongát utca között, vagy a Külső keleti körút térségben jelölt alternatív nyomvonalának megvalósítása
11 XVII. 1/a. Szárazhegy - Észak (Péceli út - M0 autópálya menti terület) Péceli út M0 keleti szektor - Zrínyi utca szakaszán lévő csomópontok fejlesztésének biztosítása, és a kerékpáros infrastruktúra kiépítésének biztosítása Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata közötti megállapodás útján
12 XVII. 1b. Szárazhegy - Dél (Pesti út - M0 autópálya menti terület) Pesti út M0 keleti szektor - Zrínyi utca szakaszán lévő csomópontok fejlesztésének biztosítása, és a kerékpáros infrastruktúra kiépítésének biztosítása Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata közötti megállapodás útján
13 XVII. 1/c. Szárazhegy - Nyugat Közforgalmú közlekedés megvalósításának biztosítása a XVII-1/a vagy a XVII-1/b területen Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata közötti megállapodás útján
14 XVII. 2. Pesti út - M0 autópálya menti terület Pesti út M0 keleti szektor - Zrínyi utca szakaszán lévő csomópontok fejlesztése, és a kerékpáros infrastruktúra kiépítése
15 XVII. 3. Ferihegyi úttól keletre a Kerülő út - Rózsahegy utca - Erdő utca által határolt terület Ferihegyi út - Bélatelepi út összekötésének üzembe helyezése
16 XVII. 4. Ferihegyi úttól nyugatra a Vörösmarty utca és a belterületi határ közötti terület Ferihegyi út - Bélatelepi út összekötésének üzembe helyezése
17 XVII. 5. Orgoványi utca - Baross utca - Bélatelepi út - 563. utca által határolt terület Ferihegyi út - Bélatelepi út összekötésének üzembe helyezése
18 XVIII. 1. Gyömrői út - Külső-keleti körút - Billentyű utca által határolt terület Gyömrői út - Külső-keleti körút csomópontjának fejlesztése
19 XX. 1. Szentlőrinci út, Köves út menti terület A Szentlőrinci úton a 2x2 sávos keresztmetszet biztosításához szükséges közterület kialakítása
20 XXI. 1. Weiss Manfréd út - Kis-Duna sor közti terület Galvani hidak vagy a Csepel-Albertfalvai híd és alagút üzembe helyezése
21 XXI. 2. Csepel - Háros területe II. Rákóczi Ferenc út bővítése 2x2 forgalmi sávra vagy a csepeli HÉV meghosszabbítása az Erdősor utcáig
22 XXII. 1. Balatoni út - Szabadkai út - Móricz Zsigmond utca - Budatétényi út által határolt terület Balatoni út - Szabadkai utca csomópont fejlesztése, vagy Szabadkai utca felső végének kiszélesítése
23 XXII. 2. Szabadkai utca - Nyél utca - Csöngő utca által határolt terület Balatoni út - Szabadkai utca csomópont fejlesztése, vagy Szabadkai utca felső végének kiszélesítése
24 XXII. 3. DILK - új országos jelentőségű kikötő és logisztikai központ Kikötőépítés és közvetlen vasúti kapcsolat biztosítása a terület számára
25 XXII. 4. Óhegy Balatoni úton új csomópont kiépítése a fejlesztési terület északnyugati részén, és a Bartók Béla - Dózsa György úti csomópont átépítése. A terület 30%-a még csomópont fejlesztés nélkül, a többi az egyes csomóponti fejlesztésekhez kapcsolódva ütemezetten is megvalósítható.
26 XXII. 5. Klauzál Gábor utca mentén, a Budai Nagy Antal utcától északra lévő terület Zárt csapadékvíz csatornák kiépítése a terület és a befogadó között.
27 XXII. 6. Klauzál Gábor utca - Park utca - Kő utca - Költő utca - Táró utca térsége Zárt csapadékvíz csatornák kiépítése a terület és a befogadó között.
28 XXII. 7. Gyula vezér út menti terület Zárt csapadékvíz csatornák kiépítése a terület és a befogadó között.
29 XXIII. 1. Molnár-sziget Gyalogos-kerékpáros híd a Molnár-sziget északi részén
30 XXIII. 2. Szentlőrinci út melletti terület Szentlőrinci út 2x2 sávra bővítése
31 XXIII. 3. Szérűskert utca - Vecsés út - Szamaránszki dűlő - Erzsébet utca Szentlőrinci út 2x2 sávra bővítése, vagy a Külső keleti körút Túri István út - M5 autópálya közötti szakasz üzembe helyezése
32 XXIII. 4. Tompaház út - Vecsés út - Szérűskert utca - MÁV Kelebiai Vasútvonal által határolt terület Szentlőrinci út 2x2 sávra bővítése, vagy a Külső keleti körút Túri István út - M5 autópálya közötti szakaszának üzembe helyezése
33 XXIII. 5. Millennium utca - névtelen út - Orbán út által határolt terület Ráckevei HÉV fejlesztése az északdéli regionális gyorsvasút részeként (belváros irányú, legalább Kálvin térig történő meghosszabbítás)
34 XXIII. 6. 196239 hrsz.-ú telek - MÁV vasúti terület -196224 hrsz.-ú telek - M51-es út (jelenlegi M0 autópálya) által határolt terület Soroksári elkerülő út Ócsai út - Szentlőrinci út közötti szakaszának területegységekhez kapcsolódó szakaszos üzembe helyezése