A Fővárosi Közgyűlés 2008 decemberében elfogadta Budapest teherforgalmi stratégiáját, amelynek lényege az volt, hogy az egész város területe teherforgalmi korlátozás alá esik, az átmenő tehergépjármű-forgalomnak - néhány kivétellel - az M0 körgyűrűt kell használnia, de olyan utak is ki lettek jelölve, amelyeken keresztül a nagyobb ipari és logisztikai területek a célforgalom számára behajtási hozzájárulás nélkül használhatók. A stratégia szerint azonban a célforgalmas utak hosszúsága több lépcsőben (2010. január 1-jén, 2013. január 1-jén és 2018. január 1-jén) csökken, amely elvet az R. mellékletei is követik.
A célforgalmas útvonalak többéves visszafejtési ütemezésének célja, hogy az érintett területeken működő, nehéz tehergépjármű-forgalmat vonzó gazdálkodók időben felkészülhessenek a teherforgalmi korlátozás bevezetésére, azonban szakmailag indokolt lett a rendszer felülvizsgálata. A célforgalmas útvonalak alkalmazási szempontjainak átgondolását a megváltozott környezet alapján több érv is alátámasztotta.
Az 1-2. §-okhoz
A közútkezelői hozzájárulások kiadását szabályozó, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó jármű közlekedéséhez kiadott közútkezelői hozzájárulás - külön díjfizetés nélkül - magában foglalja a jármű útvonala által érintett, jelzőtáblával elrendelt össztömeg-korlátozás alóli felmentést is.
Az R. 4. § (3) bekezdés d) pontja alapján a korlátozott forgalmú övezetbe behajtási hozzájárulás nélkül behajthat a külön jogszabályban meghatározott, megengedett össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó, érvényes közútkezelői hozzájárulással rendelkező jármű. Hasonlóan szabályoz a 6. § (3) bekezdés d) pont is, amely a korlátozott forgalmú közútra vonatkozik.
A 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet nem ad felmentést a meghatározott méretet meghaladó járművek számára a behajtási hozzájárulás kiváltása és a behajtási díj fizetése alól, így célszerű az R. 4. § (3) bekezdés d) pontjának, valamint a 6. § (3) bekezdés d) pontjának módosítása, a „méretet” megjelölés törlésével.
Az R. a 14. § hatályát vesztéséről eredetileg 2015. december 31-ei hatállyal rendelkezik. Miután jelen módosító rendelet már most hatályon kívül helyezi a R. 14. § (3) bekezdését, ezért szükséges az R. hatályon kívül helyező rendelkezésének módosítása.
A célforgalmas utak felülvizsgálatát elsősorban a gazdasági környezet jelentős változása indokolta, mely érintette a munkahelyteremtés és -megtartás szempontjából az önkormányzatokat, illetve a fuvarozókat és fuvaroztatókat. Ezenkívül a területfejlesztések hatásaként az esetenként megvalósult úthálózat-fejlesztések környezetének előnyös változása (például a XV. kerületben a Szentmihályi út-Rákospalotai határút csomópont és az M0 körgyűrű közötti feltáró út (21105. számú út), vagy a XXI. kerületben a csepeli gerincút), illetve az előzetesen tervezett, de nem megvalósult úthálózat- és egyéb területfejlesztések negatív hatásai (például az M0 körgyűrű északnyugati szektor hiánya) szintén a visszafejtés indokoltságának aktuális felülvizsgálatát igényelték.
Az R. 3. és 4. melléklete a korlátozott forgalmú övezetek területi lehatárolását tartalmazza, amely magában foglalja a célforgalmas utak felsorolását is. A 3. melléklet 2013. január 1-jétől 2017. december 31-ig, a 4. melléklet 2018. január 1-jétől hatályos.
A célforgalmas utak felülvizsgálata az érintett kerületi önkormányzatok bevonásával, a lokális jelleg, a gazdasági környezet, az adott helyi területfejlesztési elképzelések figyelembevételével megtörtént. Ezen szempontok, az új célforgalmas útigények, valamint a korlátozott forgalmú övezetek pontosítása - a nagyszámú apró eltérés miatt - a 3. és a 4. melléklet teljes módosítását igénylik.
A 4. melléklet még nem hatályos rendelkezést tartalmaz, ezért annak eltérő szövegű hatálybalépéséről kell rendelkezni.
Az R. 14. § (3) pontja és a 2016. január 1-jétől hatályba lépő 15. § (3) pontja lehetőséget ad a 300 naposnál hosszabb érvényességi idejű behajtási hozzájárulások díjának havi részletekben történő kifizetésére. 2012. január 1. óta mindösszesen 4 ügyfél vette igénybe ezt a lehetőséget, mivel a behajtási hozzájárulást igénylők költségérzékenyek, inkább kevesebb munkanapra veszik meg a hozzájárulást, mint hogy egy hosszabb időszakot kelljen finanszírozni, beleértve a munkaszüneti napokat is. Ezek alapján a szabályozás megszüntetése indokolt.
A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
