A Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) a jelen felelősségbiztosítási feltételek (továbbiakban: feltételek) szerint meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen feltételek szerint meghatározott mértékben mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik és amelyek megtérítésére köteles, feltéve, hogy az adott biztosítási eseményre az Egyesület kockázatviselése kiterjed.
1. A jelen biztosítási feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés esetén biztosított (a továbbiakban együttesen: biztosított):
– az ügyvéd,
– ügyvédi iroda,
– európai közösségi jogász
– külföldi jogi tanácsadó
ha a fentiek az Egyesület tagjai és a tagdíjat illetve a biztosítási díjat határidőben megfizették. Ügyvédi iroda esetében a biztosítási szerződést az iroda jogosult megkötni, biztosítottnak az iroda tekintendő, az Egyesületbe az iroda valamennyi ügyvéd tagja köteles tagként belépni.
2. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda által megkötött biztosítási szerződés alapján az Egyesület kockázatviselése az ügyvéd, az ügyvédi iroda minden tagja, az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda minden alkalmazottja által okozott kárra kiterjed.
3. Amennyiben az ügyvéd vagy ügyvédi iroda alkalmazott ügyvédet foglalkoztat, a munkáltató alkalmazott ügyvédenként emelt biztosítási díjat fizet.
Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda alkalmazottjára az Egyesület kockázatviselése akkor terjed ki, ha az alkalmazott
– munkaviszonya, vagy a rendszeres munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya közvetlenül a munkaadó által Magyarországon végzett ügyvédi tevékenységhez kapcsolódik, és
– eljárása, amelyért a munkaadó felelősséggel tartozik, úgyszintén a munkaadó által Magyarországon végzett ügyvédi tevékenység körébe tartozik.
Több alkalmazott ügyvéd foglalkoztatása esetén az emelt biztosítási díjat minden alkalmazott ügyvéd után meg kell fizetni.
Az emelt biztosítás díja azonos a munkáltató ügyvéd, illetve ügyvédi iroda egy főre vetített felelősségbiztosítási díjával.
Az alkalmazott ügyvéd által okozott kár esetén az Egyesület a kárt a biztosítási feltétel előírása szerint rendezi.
4. A munkáltató felelősségbiztosítása az ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységére és az ügyvédasszisztens tevékenységére is kiterjed.
5. Az ügyvédekre és az ügyvédi iroda ügyvéd tagjaira jelen biztosítási feltételek azonos módon vonatkoznak. Az ügyvédek között működésük választott formájára tekintettel megkülönböztetés a biztosítási jogviszonyban nem tehető.
A biztosítottaknak ügyvédi irodán belül azonos biztosítási feltétellel kell rendelkezniük beleértve a választott díjfizetési gyakoriságot valamint a 6. sz Melléklet szerint tett tartamengedményre vonatkozó nyilatkozatot is.
6. Az európai közösségi jogász állandó jelleggel, illetve eseti jelleggel folytat ügyvédi tevékenységet. Az európai közösségi jogásszal kötött felelősségbiztosítási szerződés tartalmában azonos a jelen biztosítási szerződésben meghatározott ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó felelősségbiztosítási feltétel rendszerével.
1. Biztosítási esemény a biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvédi tevékenységre az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 2. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlása közben a vonatkozó szabályok megsértésével – ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) – okozott.
Biztosítási esemény továbbá biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatott szabadalmi ügyvivői tevékenységre [Üttv. 3. § (1) bek. a) pont], társadalombiztosítási tanácsadásra [Üttv. 3. § (1) bek. c) pont], biztosítási tanácsadásra [Üttv. 3. § (1) bek. d) pont] és munkaügyi tanácsadásra [Üttv. 3. § (1) bek. e) pont], bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátására [3. § (1) bek. f) pont] közvetítői eljárásban és büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenységre [Üttv. 3. § (1) bek. m) pont] vonatkozó szabályok megsértésével – ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) – okozott.
2. Biztosítási esemény az 1. pontban meghatározottakkal okozott személyiségi jogi sérelem, amelyért a biztosított vagy alkalmazottja a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52. §) sérelemdíj megfizetésére köteles.
3. Biztosítási esemény továbbá az Üttv. 3. § (1) bekezdés j) pontja szerinti ingatlanközvetítéssel, és az Üttv. 3. § (1) bekezdés h) pont szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységgel, valamint az Üttv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adótanácsadással okozott kár, amennyiben ezen tevékenységekre a biztosított kiegészítő felelősségbiztosítási szerződést kötött.
4. Sorozatkárnak minősül egyazon károkozói magatartásból illetve okból eredő és egymással szoros ténybeli és időbeli egységben lévő magatartással megvalósított, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontban bekövetkezett kár, ha az ok és az okozat között közvetlen összefüggés jogi vonatkozásban fennáll. Az ezen tényállás szerint bejelentett kárigényeket az Egyesület egy káreseménynek tekinti és így egy káreseményre vonatkozó biztosítási összeg erejéig áll helyt.
1. A felelősségbiztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A felelősségbiztosítási szerződés megkötése előtt a szerződést kötni kívánó ügyfélnek meg kell ismernie és bizonyítható, azonosítható módon el kell fogadnia az Egyesület Ügyfél tájékoztató és Nyilatkozatában foglaltakat. (Bit. 152. §)
Ezt követően tehet ajánlatot az ügyfél a biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó szándékáról, írásban, papír alapon, vagy elektronikus formában nem megváltoztatható módon (pdf), vagy az Egyesület által működtetett Ügyvédportálon on-line szerződéskötés útján. A biztosítási szerződés az ajánlatnak az Egyesülethez történő beérkezése napját követő napon – illetőleg, ha az későbbi időpontban történik, a biztosított területi ügyvédi kamarába történő felvétele napján – jön létre. A Egyesület a szerződés létrejöttét a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) átadásával vagy megküldésével tanúsítja.
Területi ügyvédi kamara: Az a megyei Ügyvédi Kamara, amelynek a biztosított a tagja.
2. Az Egyesület kockázatviselése a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.
3. A biztosítás időtartama a biztosítási szerződés létrejöttétől annak megszűnéséig terjedő azon egybefüggő időtartam, amelyre vonatkozóan a díjat megfizették. A biztosítás időtartama biztosítási időszakokra oszlik, melyeket a biztosítási évfordulók (minden naptári év december 31. 24.00. óra) választanak el egymástól. A biztosítási időszak egy naptári év, kivéve, ha a biztosított biztosítási szerződése valamely adott naptári év közben jön létre vagy szűnik meg. Ilyen esetekben a biztosítási időszak az alábbiak szerint alakul:
– év közben történő szerződéskötés esetén a biztosítási időszak a biztosítási szerződés létrejöttétől az adott naptári év végéig (december 31. 24.00. óráig) tart,
– év közben történő megszűnés esetén a biztosítási díjjal fedezett utolsó napig tart.
4. A biztosítási szerződés megszűnhet
– felmondással
– a biztosítási érdek megszűnésével
– a biztosított Egyesületi tagsági jogviszonyának megszűnésével
– az esedékes díj meg nem fizetésével.
5. Szerződő felek a jelen biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik meg. Az egyesületi tagsági viszony ideje alatt a biztosítási szerződést mind a biztosított, mind pedig az Egyesület minden biztosítási időszak utolsó napjára 30 napos felmondási idővel mondhatja fel. A felmondás jogát a felek legfeljebb három évre kizárhatják a jelen feltétel 6. sz. mellékletét képező Záradék feltételeinek megfelelően. A jelen biztosítási feltételek mellékleteiben meghatározott kiegészítő biztosítások önállóan is felmondhatók. Valamely kiegészítő biztosítás felmondása az alapbiztosítás hatályát nem érinti, az alapbiztosítás felmondásával azonban valamennyi kiegészítő biztosítás is megszűnik.
6. Amennyiben a biztosított ügyvédi tevékenysége bármely okból megszűnik (elhunyt vagy ügyvédi tevékenységével bármely okból felhagyott), a biztosítási szerződés az ügyvédi tevékenység megszűnésének napjával megszűnik. Amennyiben a biztosított ügyvédi tevékenységét szünetelteti, a szünetelés kezdő napjával a biztosítási szerződés megszűnik. Amennyiben a megszűnés oka csak a biztosított ügyvédi iroda egyes tagját vagy alkalmazottját érinti, a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a biztosítási jogviszony a megszűnés okával nem érintett tagok és alkalmazottak vonatkozásában marad fenn. Ügyvédi iroda esetében az irodavezető köteles az egyes tagok biztosítási jogviszonyát érintő tényeket és körülményeket az Egyesületnek a tudomására jutástól számított 8 napon belül bejelenteni. A biztosított halála, vagy az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén az Egyesület a Területi Kamara által kijelölt irodagondnokkal felveszi a kapcsolatot, és elszámol a szerződés megszűnéséig esetlegesen jelentkező díjtöbblettel vagy a biztosítottat terhelő díjtartozással.
7. Amennyiben a biztosított egyesületi tagsági jogviszonya bármely okból megszűnik, a biztosítási szerződés a tagsági jogviszony megszűnésének napjával megszűnik.
8. Amennyiben a biztosított az esedékes biztosítási díjat felszólítás ellenére nem fizeti meg, a biztosítási szerződés a jelen feltétel VI. fejezet 8–9. pontjában meghatározottak szerint megszűnik.
1. A biztosítási fedezet a Magyarország területén bekövetkezett károkra terjed ki.
2. Az Egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítás időtartama alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett vagy a szerződés megszűnése esetén legkésőbb a károkozást követő 7 naptári éven belül bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
3. A károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, a szabályszegés akkor minősül elkövetettnek, amikor az adott írásos anyagot a biztosított a megbízónak átadja, azt ellenjegyzésével ellátja, vagy a megbízás alapján bíróságnak vagy más hatóságnak benyújtja. Ha a fentiek közül több feltétel is megvalósul, akkor a szabályszegést a legkorábban bekövetkezett esemény időpontjában kell elkövetettnek tekinteni. Amennyiben a szabályszegés mulasztással valósul meg, akkor a károkozás időpontja az azt követő nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
4. A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Sorozatkárok esetén a kár bekövetkezésének napja a sorozat első eleme bekövetkezésének napja.
5. A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított vagy a károsult a kár bekövetkezését az Egyesületnek jelen feltételben meghatározottak szerint bejelentette.
1. Az Egyesület biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a biztosított által a jelen feltételek 1. sz. mellékletét képező biztosítási feltételek közül választott biztosítási összegek erejéig áll helyt (térítési összeghatár).
2. Az adott biztosítási esemény tekintetében az Egyesület térítési összeghatárára a károkozás időpontjában hatályos biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási összegeket kell alkalmazni.
3. Az Egyesület által a biztosítási szerződés alapján teljesített minden olyan kifizetés, amelynek során az Egyesület valamely olyan összeget térít meg vagy fizet ki, amely a jelen biztosítási szerződés alapján kárnak vagy kárköltségnek, vagy sérelemdíjnak minősül, megfelelően csökkenti az adott biztosítási időszak térítési összeghatárát és további kifizetésre már csak az összeghatár megmaradó része áll rendelkezésre az adott biztosítási időszakban.
Az összeghatár megmaradt (fel nem használt) részei nem adódnak hozzá a soron következő biztosítási időszakra megállapított összeghatárhoz. A biztosított nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási összeget a biztosítási időszakra megállapított eredeti értékre felemelni (fedezetfeltöltés).
4. Amennyiben több ügyvéd egymástól függetlenül, vagy közös ügyintézés során, vagy akár egymással összefüggő, de azonos eredményre vezető magatartással elkövetett műhibával okozza a károsult egyazon károsodását, akkor az Egyesület a magasabb limittel rendelkező ügyvéd egy káreseményre vonatkozó biztosítási összegének erejéig áll helyt. A biztosítási időszakra irányadó biztosítási összegeket a kárkifizetés ilyen esetben az egyes ügyvédekre irányadó biztosítási összegek arányában csökkenti az egyes biztosítottaknál.
5. Az ügyvédi iroda által okozott kár esetében minden esetben egy biztosítási eseményt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az ügyvédi irodában az adott káreseménnyel összefüggő ügyben, közös ügyintézésre figyelemmel, több ügyvéd is eljárt. Az Egyesület ez esetben az ügyintézők számától függetlenül az egy biztosítási eseményre irányadó térítési összeghatár erejéig áll helyt.
6. Amennyiben egyazon biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult is él kárigénnyel, és a rendelkezésre álló biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kárigény kielégítésére, az Egyesület az egyes károsultak kárát a bizonyított kárigények arányában téríti meg a térítési összeghatár erejéig. Amennyiben az Egyesület az adott biztosítási esemény körülményei által meghatározott ésszerű határidőn belül a fenti szabály alkalmazásával a bejelentett kárigényeket arányosan rendezte, és azzal a rendelkezésre álló térítési összeghatár kimerült a károk kifizetését követően kárigényt benyújtó károsult kárigényének rendezésére az egyesület semmilyen jogcímen nem kötelezhető, azért semmilyen felelősséggel nem tartozik.
7. Külföldi jogi tanácsadó által kötött biztosítási szerződésben a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg nem lehet alacsonyabb, mint a vele együttműködési szerződést kötő ügyvéd, ügyvédi iroda által kötött biztosítási szerződésben meghatározott káreseményenkénti éves – az ügyvédi iroda esetében a tagonkénti éves – biztosítás összege.
8. A biztosított az általa a jelen feltételek 1. sz. mellékletét képező biztosítási feltételek közül választott önrészesedés összegét maga viseli, illetve maga köteles a károsultnak megtéríteni. Az önrészesedés legkisebb összegét el nem érő károkat az Egyesület nem téríti meg. Az önrészesedés legkisebb összegét meghaladó károk esetén az Egyesület a bekövetkezett kárnak az önrészesedéssel csökkentett összegét köteles megtéríteni.
9. A térítési összeghatár tekintetében az önrészesedést kárkifizetésnek kell tekinteni.
10. Amennyiben a biztosított az általa megkötött biztosítási feltételről másik biztosítási feltételre kíván áttérni, szerződéskötési szándékát az Egyesülettel az III. pontban megjelölt módon közölnie kell.
A biztosított által kezdeményezett magasabb összegű módosításra történő áttérést indokolt esetben az Egyesület Igazgatótanácsa megtagadhatja.
Az adott biztosítási feltételről más biztosítási feltételre történő áttérés minden esetben csak a bejelentést követő naptól lehetséges.
Ha a biztosított a biztosítási időszak alatt másik biztosítási feltételre tér át, akkor a biztosított által fizetendő díj mértéke csak a biztosítási időszak hátralévő részére vonatkozóan változik meg. A változtatásig eltelt időtartamra fizetendő díj mértékére a változtatásnak nincs hatása.
Alacsonyabb biztosítási összegű biztosítási feltételre történő áttérésre egy biztosítási időszakon belül legfeljebb egy alkalommal, a biztosítási időszak első napjával kezdődő hatállyal van lehetőség.
1. Az ügyvédi felelősségbiztosítási díj éves díj. A biztosítás díját, a díjfizetés szabályait és a különböző jogcímeken adott díjengedmények mértékét az Egyesület Igazgatótanácsa állapítja meg évenként. Az Igazgatótanács a díj évenkénti megállapításakor a kárkifizetések és kárköltségek alakulását valamint a kockázatot befolyásoló egyéb tényezőket veszi figyelembe.
2. Az Egyesület Igazgatótanácsa a felelősségbiztosítási díj befizetésére részteljesítést engedélyez.
3. Az Egyesület tagjai, illetve az ügyvédi iroda köteles a felelősségbiztosítási díjat minden negyedév első hónapjának 15. napjáig, átutalás, az Egyesület által működtetett Ügyvédportálon on-line fizetés vagy pénztári befizetés útján az Egyesületnek megfizetni.
4. Egész éves díjfizetési gyakoriságú biztosítási díjkategória választása esetén az éves alapdíjtól eltérő díjat fizet a biztosított.
5. Díjfizetési gyakoriságot váltani az adott biztosítási év január 15-ig lehet. A tárgyévben a választott biztosítási feltétel váltása esetén az éves díjkedvezmény kockázatarányosan kerül elszámolásra.
6. A külföldi jogi tanácsadó díjfizetésének szabályaira a vele együttműködésben álló ügyvéd vagy ügyvédi iroda által megkötött biztosítási szerződés rendelkezései irányadók.
7. Amennyiben a biztosítás megkötésére évközben kerül sor, úgy a szerződés megkötésével egyidejűleg éves díjfizetési gyakoriság választása esetén a hátralévő teljes évre, negyedéves díjfizetési gyakoriság esetén pedig a szerződéskötés időpontjának megfelelő negyedévből hátralévő időszakra eső időszakra tartozik a biztosított a biztosítási díjat megfizetni.
8. Amennyiben a biztosított díjfizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, az Egyesület a XI/10. pontban meghatározott módon a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel harminc napos póthatáridő tűzésével felhívja a teljesítésre. Amennyiben a biztosított díjfizetési kötelezettségének a póthatáridő elteltéig sem tesz eleget, a szerződés a díjfizetés esedékessége napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
9. Amennyiben a biztosítási szerződés a 8. pontban írt módon szűnik meg a biztosított a megszűnés napjától számított 60 napon belül kérheti az Egyesületet a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás). Reaktiválás iránti kérelemnek minősül az is, ha a biztosított külön jognyilatkozat nélkül a megszűnés napjától számított 60 napon belül teljes díjtartozását megfizeti az Egyesület részére. A reaktiválás iránti kérelemről az Egyesület Ügyvezetője dönt. Amennyiben az Ügyvezető a kérelemnek helyt ad, az Egyesület a biztosítási fedezetet a szerződés megszűnésének időpontjára visszamenőleges hatállyal a megszűnt szerződés feltételei szerint állítja helyre, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált díjakat – beleértve a szerződés megszűnése és a reaktiválás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díjakat is – a biztosított megfizeti.
Amennyiben a 9. pont szerint megszűnt szerződés helyreállítására nem kerül sor az Egyesület a megszűnés előtt hatályban volt biztosítási feltételek alapján megtéríti a károsultnak a szerződés megszűnése és a biztosított ügyvédi tevékenységének az illetékes Ügyvédi Kamarának a biztosított kamarai névjegyzékből történő törléséről szóló határozat véglegessé válásával történő megszűnése közötti időszakban okozott, és a szerződés megszűnésétől számított 7 éven belül bekövetkezett és bejelentett kárait. Az Egyesület az így megfizetett kártérítést, annak késedelmi kamatait valamint 100 000 Ft kárrendezési költségátalányt a biztosítottól jogosult visszakövetelni.
10. Amennyiben a biztosított biztosítási szerződése a biztosítási díj fizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, úgy ezt követően a biztosított – amíg utóbb díjfizetési kedvezményben nem részesül – az esedékes évi biztosítási díját egy összegben a tárgyév első hónapjának 15. napjáig köteles az Egyesületnek megfizetni.
11. Amennyiben az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyán belül az alkalmazott ügyvédi tevékenységét 30 napot meghaladóan felfüggeszti, ennek tartama alatt az őt alkalmazó ügyvédnek (ügyvédi irodának) az egyébként esedékes az ő alkalmazására tekintettel emelt biztosítási díjának ezen részét fizetnie nem kell, ha ezen tényt az alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazója az Egyesületnek az Üttv.szerinti kamarai határozat kézhezvételét követően 8 napon belül bejelenti és igazolja.
12. A szerződés megszűnése esetén az Egyesület addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.
1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás vállalása szempontjából lényeges, minden olyan körülményt az Egyesülettel közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosított köteles a lényeges körülmények változását az Egyesületnek írásban bejelenteni. Az Egyesület térítési kötelezettsége a tájékoztatási és változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt az Egyesület a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
2. Ügyvédi iroda biztosított esetén az ügyvéd tag tevékenysége szünetelését az iroda vezetője köteles az Egyesületnek a kamarai határozat kézhezvételét követően 8 napon belül írásban bejelenteni. A szünetelés megszűnését, az ügyvédi tevékenység folytatását, az ügyvédi iroda vezetője ugyancsak köteles 8 napon belül írásban bejelenteni az Egyesületnek.
3. Az ügyvéd illetve az ügyvédi iroda tagja köteles az Egyesületnek írásban 3 napon belül bejelenteni, ha az ügyvédi irodából kilép, vagy ügyvédi tevékenységét más formában kívánja folytatni (a továbbiakban: típusváltás) és egyidejűleg köteles nyilatkozni, hogy a típusváltást követően melyik biztosítási módozat szerint folytatja ügyvédi tevékenységét, – a választott biztosítási módozatra a felelősségbiztosítási szerződést meg kell kötnie. Arról is nyilatkoznia kell, – amennyiben a biztosítási jogviszonyát valamely okból nem kívánja folytatni. A típusváltással a Ptk. 6:454. § (2) bekezdése szerinti érdekmúlás szabályaira figyelemmel az ügyvédi felelősségbiztosítási szerződés a típusváltás napjával megszűnik. Amennyiben az ügyvédi tevékenység új formában történő folytatásához szükséges új felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó ajánlatot a korábbi szerződés megszűnésétől számított 8 napon belül a biztosított megteszi, úgy az Egyesület kockázatviselése az új szerződés vonatkozásában a korábbi szerződés megszűnését követő napon kezdődik, és a biztosítási fedezetet folyamatosan fennállónak kell tekinteni. A határidő elmulasztása esetén a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatot előzmény nélküli új ajánlatnak kell tekinteni.
4. A biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, köteles az Üttv. valamint a rá vonatkozó szakmai szabályokat beleértve a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglalt rendelkezéseket maradéktalanul betartani. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor köteles az Egyesület utasításai szerint, ennek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint a kárt enyhíteni.
1. A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomására jutástól számított 30 napon belül írásban az Egyesületnek bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A bejelentésnek tartalmaznia kell különösen a kár okozásának és bekövetkezésének időpontját, a kár nagyságát, az eseménnyel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet, hozott határozatokat – amennyiben ilyen jegyzőkönyv vagy határozat született –, szakértői véleményeket, szükség szerint az általános forgalmi adó összegét feltüntető számlát és egyéb iratokat. Az Egyesület a kárigénylő bejelentése alapján is teljesítettnek tekinti a kárbejelentési kötelezettséget feltéve, hogy az tartalmazza a fenti információkat és mellékleteket.
2. Ha a biztosítottal szemben a kárigényt bíróság előtt érvényesítik, akkor a biztosított ezt a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles az Egyesületnek bejelenteni, és köteles az Egyesület részére továbbítani minden olyan követelést, értesítést, idézést, vagy egyéb periratot, amelyet saját maga vagy képviselője megkapott.
3. Az ügyvédi iroda vezetője ugyancsak köteles a tudomására jutástól számított 30 napon belül írásban bejelenteni, ha az ügyvédi iroda tevékenysége során biztosítási esemény keletkezik, vagy az ügyvédi irodával szemben a kártérítési igényt bíróság előtt érvényesítik.
4. Az Egyesület a kárbejelentés elbírálását azoknak a dokumentumoknak a bemutatásához köti, melyek lehetővé teszik a jogalap elbírálását és az összegszerűség bizonyítását. Az elbírálás során az Egyesület figyelembe vesz minden olyan dokumentumot, mely a kárrendezés során a Kárrendezési Bizottsághoz benyújtásra kerül, és amely a kárigény jogalapjának és/vagy összegszerűségének elbírálásához szükséges.
5. Az Egyesület térítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított fenti kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
6. Az Egyesülethez benyújtott kártérítési igényeket az Egyesület Kárrendezési Bizottsága bírálja el az Egyesület Kárrendezési Bizottságának ügyrendjében foglaltak szerint.
A Kárrendezési Bizottság határozatával szemben bejelentett panaszt az Egyesület Panasz Bizottsága bírálja el. A Kárrendezési Bizottság és a Panasz Bizottság egyedi kártérítési ügyben hozott határozata – figyelemmel arra, hogy az nem érinti a tagsági jogviszonyt és az Egyesület működését – nem minősül az Egyesület tagjai, alapítói vagy szervei által hozott határozatnak, így az a Ptk. 3:35. § alapján nem támadható meg bíróságon.
A Kárrendezési Bizottság, valamint a Panaszbizottság nem közigazgatási hatáskörben jár el a biztosított ügyvéd kárfelelősségének megvizsgálásakor, ezért az általa hozott határozat nem tartozik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. hatálya alá, közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási pernek a határozatokkal szemben nincs helye, ebből következően e határozatokra a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. rendelkezései nem irányadók.
7. Az Egyesület a kárbejelentést az ügy érdemi elbírálásához szükséges összes iratnak – véleménynek – az Egyesület Kárrendezési Bizottságához történt beérkezését követően 15 napon belül bírálja el.
Az elbírálást indokolt esetben a Kárrendezési Bizottság további 15 nappal meghosszabbíthatja. A Kárrendezési Bizottság döntéséről ezt követően 3 munkanapon belül értesíti a károsultat. A döntés ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosított és a károsult a kár kifizetésére halasztó hatályú panasszal élhet. A fenti határidőn túl benyújtott panasznak a kár kifizetésére nincs halasztó hatálya. A Kárrendezési Bizottság a károsult részére megállapított – önrészesedéssel csökkentett – kártérítési összeg kifizetése érdekében a szükséges intézkedést az e bekezdésben kikötött határidő leteltét követő 3 munkanapon belül megteszi.
8. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezett és azt a II. fejezet 2. pontban meghatározott idő alatt bejelentették, az Egyesület a biztosítottra vonatkozó a károkozáskor hatályos térítési összeghatár erejéig forintban megtéríti a károsult tényleges kárát, az elmaradt hasznot, (amennyiben az elmaradt haszon egyértelműen bizonyítást nyert), a kár enyhítése érdekében felmerült költségeket, a kár megállapításához, a kár nagyságának felméréséhez szükséges és az Egyesület által felkért vagy jóváhagyott szakértő költségeit, a biztosítási eseménnyel kapcsolatban indított per jogerős ítéletben megállapított költségeit és a megalapozott sérelemdíjat. A kárköltségek, a kamatok és perköltségek, valamint a sérelemdíj a térítési összeghatár erejéig kerül megtérítésre.
9. Az Egyesület a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül az Egyesület ellen nem érvényesítheti. A biztosított az elismert kár önrésszel csökkentett összegének az Egyesület általi saját részére történő megfizetését csak akkor igényelheti, ha hitelt érdemlően (pl. banki átutalás) bizonyítja, hogy az elismert kár összegét már közvetlenül megfizette a kárigénylő részére, illetve amennyiben erre nézve a kárigénylőtől származó, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatot csatol.
10. A biztosított köteles az Egyesülettel együttműködni, amennyiben ellene kárigényt érvényesítenek. Az Egyesület kérésére köteles segítséget nyújtani az esetleges egyezség létrehozásában és a per vitelében.
11. A biztosított köteles – amennyiben ellene peres eljárás indul – a tárgyalásokon személyesen vagy képviselője útján részt venni, érdemi nyilatkozatokat tenni, a szükséges bizonyítékokat rendelkezésre bocsátani.
12. Ha az Egyesület a jelen biztosítási szerződés alapján bármilyen kifizetést teljesített, akkor ezen kifizetés mértékig az Egyesületet illeti meg mindaz a jog, amely a biztosítottat illetné meg azon személy(ekk)el szemben, aki(k) felelősek azért az eseményért, amely miatt az Egyesület kifizetésére sor került, kivéve, ha ez a személy bármely biztosított alkalmazottja. A biztosított együttműködési kötelezettségének részeként követelését az Egyesület felhívására köteles átruházni az Egyesületre. E kötelezettség keretében a biztosított köteles minden kért dokumentumot aláírni, minden kért dokumentumot az Egyesület rendelkezésére bocsátani, amelyek lehetővé teszik, hogy az Egyesület pert indíthasson és ennek keretében az adott követelést érvényesítse. Amennyiben a biztosított ezen egyesületi felhívásnak nem tesz eleget, úgy ez esetben a felmerült és a nem érvényesíthető kárért ő maga köteles helyt állni.
13. A biztosított és a károsult egyezsége az Egyesülettel szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz az Egyesület előzetesen hozzájárult, vagy azt utólag tudomásul vette, – a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha az Egyesület a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott, és különösen nem hatályos ha a biztosított az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondást nem terjeszt elő, ezért az jogerőre emelkedik.
14. A biztosított által az Egyesület hozzájárulása nélkül elismert felelőssége az Egyesületre nem hat ki, valamint az Egyesület hozzájárulása nélkül teljesített kifizetések és/vagy kötelezettségvállalások tekintetében az Egyesület helytállási kötelezettsége ezen címen nem áll fenn.
15. Az Egyesület csak a bíróság jogerős marasztaló ítélete esetén áll helyt akkor,
– ha a károsultat olyan kár érte, amelyben a biztosított magatartása is közrehatott, de a peren kívüli kárrendezés során nem állapítható meg az ügyvédi mulasztás, vagy a károsult közrehatásának mértéke, vagy a károkozás egyetemlegessége illetve a biztosítottnak a károkozóval való egyetemleges felelőssége, vagy közrehatásának mértéke
– ha a tényállás, illetőleg a biztosított felelősségének megállapítása a biztosított
együttműködésének hiányában, vagy a felek ellentmondó nyilatkozatai miatt peren kívül eljárásban nem lehetséges.
– ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igény miatti felelősségét nem
ismeri el, illetve kifejezetten megtiltja az Egyesület teljesítését. Amennyiben a biztosított felelősségét, vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, az Egyesület jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik [Ptk. 6:472. § (2) bek.].
16. Ha a harmadik személy által a károsultnak okozott kár elkerülhető lett volna a biztosított szakmailag elvárható eljárása esetén a kárigény Egyesülettel szembeni peren kívüli érvényesítésének előfeltétele , hogy a károsult igényét a károkozó harmadik személlyel szemben érvényesítetse, és igazolja, hogy a végrehajtás eredménytelen maradt.
A Kárrendezési Bizottság Elnöke e szabálytól jogosult eltérni abban az esetben, ha a tényleges károkozóval szembeni igényérvényesítésre nem mutatkozik valós esély.
17. Az ügyvédi irodával szemben érvényesített kárigény esetén az ügyvédi iroda tagját az általa, vagy az iroda alkalmazottja által, az irodai tag tevékenységével összefüggésben okozott biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egyesülettel szemben ugyanazon jogok illetik meg, mint amilyen jogok az önállóan biztosított ügyvédet megilletik.
Nem téríti meg az Egyesület azt a kárt,
1. amely a biztosított által vállalt, a jogszabályban megállapított felelősségnél szigorúbb helytállási kötelezettségen alapul,
2. amelyet a biztosított a megbízás (meghatalmazás) túllépésével okozott, vagy a kár nem ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízás alapján történt eljárás következménye,
3. amely kár a biztosított gazdasági társaság, más szervezet tisztségviselőjeként, tagjaként végzett tevékenységéből, vállalkozói tevékenységéből keletkezik,
4. amely a biztosított vagyonkezelői, pénzügyi és egyéb üzletviteli, tanácsadói, tevékenységéből keletkezett,
5. amelyet a biztosított hozzátartozójának [Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontja], jelöltjének, ügyvédtársának (együttes ügyintézés, az ügyvédi társulás tagjának, közös iroda, azonos székhelyű iroda) okozott, továbbá amely kár a biztosítottat saját magát éri (bírság, illeték, büntetés, saját veszteség, stb.)
6. amely a letétként vagy egyéb jogcímen átadott, illetve átutalt összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezik, kivéve, ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert azt tévedésből, megtévesztésből vagy felróható módon (figyelmetlenség) jogosulatlanul fizette ki, – a jogügyletben résztvevő másik fél részére.
7. amely a számítógépes szoftver-hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör, vagy hasonló eszköz hibás dátum felismerésével összefüggésben közvetlenül vagy közvetve merül fel,
8. amely a biztosított által elkövetett bűncselekmény miatt következett be,
9. pénz vagy értékpapír(ok) eltűnése, ellopása, vagy megsemmisülése miatt következett be,
10. amely olyan károkozó magatartás következménye, amelyet nem a magyar vagy az európai közösségi jog megsértésével okoztak.
11. amely a biztosított ügyvéd részére ügyvédi munkadíjként került kifizetésre.
12. mely kizárólag a Ptk. 6:63. § (5) bekezdésén (szerződés tartalma) alapul.
13. a károkozó biztosított jogi képviseleti költségét és a kamatokat abban a részében, amely a biztosított rendelkezésére álló biztosítási összeget a kártérítési összeggel együtt meghaladja. [Ptk. 6:470. § (3) bek.]
Az Egyesület mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja hogy a kárt a biztosított jogellenes magatartásával szándékos bűncselekménnyel, okozta.
Az Egyesület az általa kifizetett kártérítés és/vagy sérelemdíjat a biztosítottól visszakövetelheti, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított jogellenesen, bűncselekmény elkövetése nélkül szándékosan, vagy kirívóan súlyosan gondatlan magatartásával okozta.
Jelen feltételek szempontjából kirívó súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
– a biztosítottat a biztosítási eseményt okozó szakmai szabályszegéssel összefüggésben az illetékes Területi Ügyvédi Kamara jogerősen végrehajtandó kizárás büntetéssel sújtotta, ,
– okiratszerkesztéssel megvalósuló szabályszegés esetén amennyiben a biztosított a korábbi kárrendezés során már elbírált műhibával azonos műhibát vét. Ügyvédi iroda esetén ezen visszakövetelési ok csak akkor alkalmazható, ha a korábbi és a jelenlegi műhibát is ugyanaz az ügyvéd követi el
– a károkozó magatartást a Bíróság ilyennek minősíti.
1. Az Egyesület a biztosítottak személyes adatait bizalmasan kezeli.
2. Az Egyesület az ügyfelek adatait, a szerződő, biztosított, kedvezményezett személyek adatait, a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő tényt és körülményt zárt számítógépes nyilvántartásban kezeli.
3. Az Egyesület az adatkezelése során betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit. A biztosításra vonatkozó – biztosítási titoknak minősülő adatot az Egyesület a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében csak akkor adhat ki, ha a biztosított ügyvéd a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozó előzetes írásbeli felmentést adott.
4. A Bit. 138–139. § szerint az Egyesület biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal
szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
5. A szerződő fél és a biztosított jelen biztosítási szerződés megkötésével felmentik a biztosítót a biztosítási szerződéssel kapcsolatos, biztosítási titoknak minősülő adatok – így különösen a biztosított neve, elnevezése, székhelye, az alkalmazandó általános és különös feltételek, a biztosítási összegek és önrészesedések, továbbá a biztosítási szerződés érvényességével, hatályosságával, megszűnésével illetve módosításával kapcsolatos valamennyi információ – vonatkozásában a Magyar Ügyvédi Kamara és a területileg illetékes ügyvédi kamara irányában.
6. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen biztosítási feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnéséről és módosításáról, annak bekövetkezésétől számított nyolc (8) munkanapon belül értesíti a területi ügyvédi kamarát és tudomásul veszi, hogy ezen értesítés elmulasztásából eredő kárt megtéríteni köteles.
7. Amennyiben valamely kárügy rendezése során külső szakértő bevonására van szükség, úgy az Egyesület jogosult a kárügy szempontjából érdemi információnak a szakértő részére történő átadására azt követően, hogy a szakértő a személyes adatok kezelésére vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot tett.
8. Az egyes kárigények elévülése tekintetében a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az Egyesület helytállása csak akkor áll fenn, ha a kárt a szerződés időtartama alatt, vagy a szerződés megszűnése esetén legkésőbb a károkozást követő 7 naptári éven belül az Egyesületnek bejelentették. A 7 éves bejelentési időszak nem jelenti a Polgári Törvénykönyv 6:22. § (1) bekezdésében foglalt 5 éves általános elévülési idő kiterjesztését.
9. Az Egyesület a kártérítési kifizetéseket a károsult részére minden esetben a törvényes magyar fizetőeszközzel teljesíti. Az Egyesület Kárrendezési Bizottsága által megállapított kártérítési összeget a károsultnak banki átutalással, – vagy a Károsult kérése esetén – 500.000.-Ft összeg határig postai úton, kivételes esetben készpénzben teljesíti.
10. A tag/biztosított az Egyesülethez illetve az Egyesület a taghoz/biztosítotthoz a tagsági és a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentéseit és jognyilatkozatait az alábbi formákban teheti meg:
– Írásban, papír alapon ajánlott postai küldeményként vagy személyes átadással
– Írásban elektronikus levél formájában nem megváltoztatható módon
– az Egyesület által működtetett Ügyvédportálon online formában
A papír alapon megküldött vagy átadott nyilatkozatot akkor kell a címzetthez megérkezettnek tekinteni, ha azt a címzett igazolható módon átvette. Az ajánlott küldeményként postán megküldött nyilatkozatot – feltéve, hogy az az Egyesület székhelyére illetőleg a tagnak/biztosítottnak az Egyesülethez bejelentett és nyilvántartott levelezési címére került megküldésre – akkor is a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni, ha azt a szolgáltató „nem kereste” vagy a „címzett ismeretlen” vagy” elköltözött” jelzéssel kézbesíti vissza. Ez esetben az átvétel időpontjaként a küldemény kézbesítésének második megkísérlését követő 5. munkanapot kell tekinteni.
Az elektronikus levél útján megküldött nyilatkozatot – beleértve az elektronikus levél mellékleteiben tett nyilatkozatot is – akkor kell a címzetthez megérkezettnek tekinteni, amikor az elektronikus levelet a címzett igazolható módon megnyitotta. Az ilyen küldeményt – beleértve annak mellékleteit is – annak igazolható módon az Egyesület illetőleg a tagnak/biztosítottnak az Egyesülethez bejelentett és nyilvántartott elektronikus levelezési címére történő elküldését követő 8. munkanapon akkor is megérkezettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem nyitja meg.
Az Ügyvédportálon online módon megtett nyilatkozatokat akkor kell a címzetthez megérkezettnek tekinteni, amikor azt a nyilatkozattevő az Ügyvédportálon igazolható módon megtette.
A jelen pontban meghatározott kézbesítési vélelmet az érintett megdöntheti annak bizonyításával, hogy a küldeményt – függetlenül annak kézbesítési formájától – önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni.
11. Az Egyesület felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja.
12. A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései, az Egyesület Alapszabálya és a Kárrendezési Bizottság ügyrendjében foglalt rendelkezések az irányadók.
13. A biztosított tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés mellékletét képezi:
– A választható biztosítási feltételek
– Az adótanácsadók kiegészítő biztosítási feltételei
– Az ingatlanközvetítők kiegészítő biztosítási feltételei
– Az akkreditált közbeszerzési tanácsadók kiegészítő biztosítási feltételei
– Az adatvédelmi kiegészítő biztosítási feltételek
– A tartamengedmény záradéka
– az Egyesület Alapszabálya,
– a Kárrendezési Bizottság ügyrendje.
14. Jelen Biztosítási Feltételt az Egyesület Igazgatótanácsa 2023. június 19. napján fogadta el. Az egységes szerkezetbe foglalt Biztosítási Feltétel 2023. szeptember 1. napjával lép hatályba.
15. Jelen Biztosítási Feltételt hatálybalépését követően a hatálybalépését megelőzően kötött ügyvédi felelősségbiztosítások vonatkozásában is alkalmazni kell, alkalmazásához a biztosítottak külön elfogadó nyilatkozatára nincs szükség. A biztosított a Biztosítási Feltétel hatályba lépéséről szóló tudomás szerzését követő 30 napon belül a biztosítási szerződést rendes felmondással felmondhatja. Tudomás szerzésnek a módosított feltételnek az Egyesület honlapján történő közzététele tekintendő.
16. Az ügyvezető a jelen Biztosítási Feltétel IX. Fejezet Kizárt kockázatok, X. Fejezet Az Egyesület mentesülése, XI. Fejezet Egyéb rendelkezések technikai jellegű felülvizsgálata alapján egyes rendelkezések kiemelését, ill. pontosítását 2021. február 15 napjával bevezette.
Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete
1.sz. biztosítási feltétel
Az Egyesület káreseményenként 15.000.000.- Ft összeghatárig, évente 30.000.000.- Ft összeghatárig térít (káresemények számának korlátozása nélkül).
A Biztosított káreseményenként a megállapított kártérítés és sérelemdíj 15%-át, de legalább 100.000.- Ft-ot maga visel (önrész), amelyet a károsultnak a Biztosított közvetlenül köteles megtéríteni (az esedékességtől számított 15 napon belül).
Az ügyvédi iroda által kötött biztosítási szerződés esetén tagonként évente 30.000.000.- Ft összeghatárig, évente összesen a tagonkénti éves biztosítási összeg és az ügyvédi iroda tagjai száma szorzatának megfelelő összeg erejéig térít az Egyesület.
3.sz. biztosítási feltétel
Az Egyesület káreseményenként 25.000.000.- Ft összeghatárig, évente 40.000.000.- Ft összeghatárig térít (káresemények számának korlátozása nélkül)
A biztosított káreseményenként a megállapított kártérítés és sérelemdíj 15%-át, de legalább 300.000.- Ft-ot maga visel (önrész), amelyet a károsultnak a biztosított közvetlenül köteles megtéríteni (az esedékességtől számított 15 napon belül).
Az ügyvédi iroda által kötött biztosítási szerződés esetén tagonként évente 40.000.000.- Ft összeghatárig, évente összesen a tagonkénti éves biztosítási összeg és az ügyvédi iroda tagjai száma szorzatának megfelelő összeg erejéig térít az Egyesület.
4.sz. biztosítási feltétel
Az Egyesület káreseményenként 50.000.000.- Ft összeghatárig, évente 50.000.000.- Ft összeghatárig térít (káresemények számának korlátozása nélkül)
A biztosított káreseményenként 1.000.000.- Ft-ot maga visel (önrész), amelyet a károsultnak a biztosított közvetlenül köteles megtéríteni (az esedékességtől számított 15 napon belül)
Az ügyvédi iroda által kötött biztosítási szerződés esetén tagonként évente 50.000.000.- Ft összeghatárig, évente összesen a tagonkénti éves biztosítási összeg és az ügyvédi iroda tagjai száma szorzatának megfelelő összeg erejéig térít az Egyesület.
5.sz. biztosítási feltétel
Az Egyesület káreseményenként 100.000.000.- Ft összeghatárig, évente 100.000.000.- Ft összeghatárig térít (káresemények számának korlátozása nélkül)
A biztosított káreseményenként 2.000.000.- Ft-ot maga visel (önrész), amelyet a károsultnak a biztosított közvetlenül köteles megtéríteni (az esedékességtől számított 15 napon belül).
Az ügyvédi iroda által kötött biztosítási szerződés esetén tagonként évente 100.000.000.- Ft összeghatárig, évente összesen a tagonkénti éves biztosítási összeg és az ügyvédi iroda tagjai száma szorzatának megfelelő összeg erejéig térít az Egyesület.
Amennyiben a biztosított az Ügyvédi Törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiegészítő jelleggel folytatott adótanácsadói tevékenységére kiegészítő felelősségbiztosítási szerződést köt, úgy arra az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételeket a jelen kiegészítő feltételekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Adótanácsadói tevékenység: Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásában adótanácsadói tevékenységnek minősül a biztosított által a megbízóval kötött írásbeli szerződés alapján kiegészítő jelleggel végzett
– a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadás;
– a kötelezettségek és jogok érvényesítésében való közreműködés, az adóhatóság és a bíróság előtti képviselet;
– az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzése, illetve az azzal kapcsolatos szakszerű tájékoztatás;
– bármely vállalkozás adótervének adóbevallásának elkészítése, költségvetési kapcsolatainak optimalizálása;
– a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezése és szakszerű végzése.
Nem minősül adótanácsadói kiegészítő tevékenységnek a biztosított által végzett okiratszerkesztéshez szükségszerűen kapcsolódó, és a biztosított ügyvédtől elvárható tájékoztatási kötelezettség teljesítése, amely az adott jogügylethez, jognyilatkozathoz kapcsolódó adónemekre, az adó- és illetékkedvezmény igénybevehetőségére, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre vonatkozik. Az ilyen tájékoztatási kötelezettség megsértéséből, nem megfelelő teljesítéséből vagy elmulasztásából eredő károkra az ügyvédi felelősségbiztosítás jelen kiegészítő felelősségbiztosítás megkötése nélkül is fedezetet nyújt.
Biztosítási esemény: A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási esemény
a) A biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvéd által kiegészítő jelleggel végzett adótanácsadói tevékenységre [Ügyvédi törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja] vonatkozó szabályok megsértésével – ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) – e minőségében okozott.
b) Az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amelyért a biztosított vagy alkalmazottja, vagy mint a kiegészítő jelleggel végzett adótanácsadói tevékenység folytatója a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52. §) sérelemdíj megfizetésére köteles.
Kizárt kockázatok: Jelen kiegészítő feltételek alapján az Egyesület az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételek IX. fejezetében foglaltakon túlmenően nem téríti meg azt a kárt
a) amely az összeférhetetlenségi szabályok megszegése következtében keletkezett;
b) amelyet a biztosított megbízójának azáltal okoz, hogy róla valós vagy valótlan adatokat illetéktelen személynek kiszolgáltat;
c) amelyet a biztosított olyan vállalkozásnak okozott, amelyben neki, alkalmazottjának vagy közeli hozzátartozójának bármilyen tulajdoni részesedése van;
d) amelyet a biztosított befektetési, tőzsdei vagy más hasonló tevékenységgel összefüggésben okozott;
e) amely a pénztárkezelési hiányosságokból, vagy a biztosított illetve alkalmazottja sikkasztásából, vagy a fizetési teljesítések során elkövetett vétségekből adódik;
f) amely egyéb jogszabály alapján megtérül;
g) amely más biztosítás alapján megtérül;
h) amelyet a biztosított bármely más könyvelő, adótanácsadó vagy könyvvizsgáló vállalkozásnak okoz;
i) amely a költségkeretek és hitelek túllépéséből adódik;
j) amely a biztosított megbízási díját vagy költségtérítését érinti;
k) amely okiratok, értékpapírok, számlák vagy más bizonylatok eltűnéséből, elvesztéséből, sérüléséből vagy eltulajdonításából erednek;
l) amely a felmerülő adóhiányban vagy adójellegű befizetés elmaradásában testesül meg;
m) amelyet a biztosított nem a jelen kiegészítő feltételben meghatározott adótanácsadói minőségében okozott.
Biztosítási összeg, önrészesedés: A jelen kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján megkötött kiegészítő biztosítás biztosítási összege – az Egyesület által káreseményenként és évente kifizethető kártérítés felső határa – káreseményenként 10 000 000 Ft, évente összesen 16 000 000 Ft. A biztosítottat terhelő önrészesedés 15%, de legalább 150 000 Ft káreseményenként.
Időbeli hatály: Az Egyesület a kiegészítő biztosítás hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a szerződés megszűnését követő három éven belül bejelentett károkat téríti meg.
Amennyiben a biztosított az Ügyvédi Törvény 3. § (1) bekezdés j) pontja szerint kiegészítő jelleggel folytatott ingatlanközvetítői tevékenységére kiegészítő felelősségbiztosítási szerződést köt, úgy arra az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételeket a jelen kiegészítő feltételekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Ingatlanközvetítői tevékenység: Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásában ingatlanközvetítői tevékenységnek minősül a biztosított által a megbízóval kötött írásbeli szerződés alapján kiegészítő jelleggel végzett azon tevékenység, amellyel a biztosított a megbízó tulajdonát képező ingatlan értékesítése érdekében közreműködik a potenciális vevők felkutatásában, azoknak az ingatlanról az ügylet létrehozása érdekében megfelelő tájékoztatást nyújt, és közreműködik az ügylet létrehozásában, vagy amellyel a biztosított közreműködik a megbízó által megvásárolni szándékozott megfelelő ingatlanok felkutatásában, tanácsadással segíti a megbízót a megfelelő ingatlan kiválasztásában és az ügylet lebonyolításában.
Nem minősül ingatlanközvetítői kiegészítő tevékenységnek a megbízó által már kiválasztott ingatlan vonatkozásában az adásvételi szerződés megszerkesztése és az okiratszerkesztéshez szükségszerűen kapcsolódó, és a biztosított ügyvédtől elvárható tájékoztatási kötelezettség teljesítése. Az ilyen tájékoztatási kötelezettség megsértéséből, nem megfelelő teljesítéséből vagy elmulasztásából eredő károkra az ügyvédi felelősségbiztosítás jelen kiegészítő felelősségbiztosítás megkötése nélkül is fedezetet nyújt.
Ha az ingatlanközvetítői tevékenységet ügyvédi iroda végzi, a biztosítás abban az esetben áll fenn, ha az ingatlanközvetítésre a külön biztosítást az ügyvédi iroda minden egyes tagjára megkötötték és az erre vonatkozó díjat megfizették.
Biztosítási esemény: A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási esemény
a) A biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvéd által kiegészítő jelleggel végzett ingatlanközvetítői tevékenységre [Üttv. 3. § (1) bekezdés j) pontja] vonatkozó szabályok megsértésével – ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) – e minőségében okozott.
b) Az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amelyért a biztosított vagy alkalmazottja, vagy mint a kiegészítő jelleggel végzett ingatlanközvetítői/közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység folytatója a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52. §) sérelemdíj megfizetésére köteles.
Kizárt kockázatok: Jelen kiegészítő feltételek alapján az Egyesület az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételek IX. fejezetében foglaltakon túlmenően nem téríti meg
a) az ingatlanok forgalmi értékbecslésével összefüggésben keletkezett kárt
b) az elmaradt vagyoni előnyt
c) a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért fennálló szavatossági igényeket abban az esetben, ha az ügyvéd vagy ügyvédi iroda az ingatlanon tulajdonjogot szerzett.
Biztosítási összeg, önrészesedés: A jelen kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján megkötött kiegészítő biztosítás biztosítási összege – az Egyesület által káreseményenként és évente kifizethető kártérítés felső határa – valamint a biztosítottat terhelő önrészesedés megegyezik a biztosított által választott alap biztosítási feltételben meghatározott mértékkel. Amennyiben a biztosított az alap biztosítás tekintetében a 4. vagy 5. számú feltételt választotta, a jelen kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján megkötött kiegészítő biztosítás biztosítási összege és önrészesedése a 3. sz. biztosítási feltételben meghatározott mértékkel egyezik meg.
Időbeli hatály: Az Egyesület a kiegészítő biztosítás hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a szerződés megszűnését követő három éven belül bejelentett károkat téríti meg.
Amennyiben a biztosított az Ügyvédi Törvény 3. § (1) bekezdés h) pontja szerint kiegészítő jelleggel folytatott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységére kiegészítő felelősségbiztosítási szerződést köt, úgy arra az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételeket a jelen kiegészítő feltételekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység: Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásában közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységnek minősül a biztosított által a megbízóval kötött írásbeli szerződés alapján kiegészítő jelleggel végzett azon tevékenység, amellyel a biztosított a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a megbízót a közbeszerzési szakértelmet biztosító szaktanácsokkal látja el.
Nem minősül közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységnek, ha a biztosított a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában nem vesz részt, csak a megbízó jogi képviseletét látja el a közbeszerzési döntőbizottság és/vagy a bíróság előtti eljárásban. A jogi képviselettel szükségképpen együtt járó kötelezettségek megsértéséből, nem megfelelő teljesítéséből vagy elmulasztásából eredő károkra az ügyvédi felelősségbiztosítás jelen kiegészítő felelősségbiztosítás megkötése nélkül is fedezetet nyújt.
Biztosítási esemény: A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási esemény
a) A biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvéd által kiegészítő jelleggel végzett közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységre [Üttv. 3. § (1) bekezdés h) pontja] vonatkozó szabályok megsértésével – ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) – e minőségében okozott. Az Egyesület térítési kötelezettsége a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység során e minőségben okozott olyan kár (károk) tekintetében áll fenn, amelyért a biztosított a hivatalos közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet szabályozó jogszabály alapján felelősséggel tartozik. A közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységre kötött kiegészítő felelősségbiztosítási szerződés hatálya kiterjed a biztosított alkalmazottja, illetőleg megbízottja által okozott kárra is, feltéve, hogy az az adott közbeszerzési tevékenység eredményeképpen keletkezik és a biztosított a megbízottért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.
b) Az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amelyért a biztosított vagy alkalmazottja, vagy mint a kiegészítő jelleggel végzett ingatlanközvetítői/közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység folytatója a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52. §) sérelemdíj megfizetésére köteles.
c) A kiegészítő biztosítás kiterjed a Közbeszerzési Döntőbizottság és Bíróság által kiszabott olyan bírságokra, valamint a támogatásból megvalósuló közbeszerzések kapcsán a jogsértés miatt az ajánlatkérőt a támogatás vagy annak egy része elvesztésével ért kár megtérítésére, amelyért a szaktanácsadó felel.
Biztosítási összeg, önrészesedés: A jelen kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján megkötött kiegészítő biztosításalapján az Egyesület káreseményenként 25 millió Ft és biztosítási időszakonként 50 millió Ft erejéig áll helyt a biztosított helyett. A biztosítottat terhelő önrészesedés káreseményenként 15%, de legalább 300 000 Ft.
Időbeli hatály: Az Egyesület a kiegészítő biztosítás hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a szerződés megszűnését követő három éven belül bejelentett károkat téríti meg.
Amennyiben a biztosított az adatvédelmi és adatbiztonsági jogszabályok megsértéséből eredő károk tekintetében kiegészítő felelősségbiztosítási szerződést köt, úgy arra az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételeket a jelen kiegészítő feltételekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
1. Biztosítási esemény: A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási esemény
a) A biztosított ellen érvényesített kár, vagy sérelemdíj amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az adatvédelmi és adatbiztonsági jogszabályok megsértésével harmadik személy személyes adatának megsértésével okozott.
b) A biztosított ellen érvényesített kár, vagy sérelemdíj amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az adatvédelmi és adatbiztonsági jogszabályok megsértésével harmadik személy üzleti titkának vagy az ügyvédi titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információjának megsértésével okozott.
c) A biztosított ellen érvényesített kár, vagy sérelemdíj amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az adatvédelmi és adatbiztonsági jogszabályok megsértésével harmadik személynek okozott, és amelynek oka
– bármely számítógépes kód vagy vírus futtatása a biztosított harmadik személyek adatainak tárolására szolgáló számítógépes rendszerében, ha a futtatott kódot vagy vírust azzal a céllal hozták létre, hogy a biztosított számítógépes rendszerében tárolt szoftverekben és adatokban sérülést idézzenek elő, vagy azok működését megakadályozza;
– az arra jogosult harmadik személytől a biztosított által tárolt adataihoz történő hozzáférés megtagadása;
– a hálózati hozzáférési kód illetéktelen személy részére történő hozzáférhetővé tétele;
– harmadik személyek biztosított által kezelt adatainak megsemmisítése, megrongálása, módosítása, törlése;
– a biztosítottnak harmadik személyek adatai tárolására szolgáló számítógépes eszközeinek eltulajdonítása vagy elvesztése;
– harmadik személyek adatainak nyilvánosságra hozatala.
d) A biztosítottal szemben az adatvédelmi hatóság által indított hivatalos vizsgálat, intézkedés vagy ellenőrzés, feltéve, hogy azok a biztosított személyes adatkezelési tevékenységével van összefüggésben. Nem minősül biztosítási eseménynek az ügyvédi tevékenységet érintő átfogó, nem egy biztosítottat érintő ellenőrzés. Az Egyesület megtéríti a vizsgálat, intézkedés vagy ellenőrzés kapcsán a biztosítottnál felmerülő indokolt és igazolt jogi tanácsadással kapcsolatos költségeket, feltéve, hogy a jogi tanácsadás szükségességét és a költségek mértékét előzetesen jóváhagyta, továbbá a vizsgálat, intézkedés vagy ellenőrzés eredményeképpen az adatvédelmi jogszabályok megsértése miatt kiszabott bírságot.
2. Kizárt kockázatok: Jelen kiegészítő feltételek alapján az Egyesület az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételek IX. fejezetében foglaltakon túlmenően nem téríti meg azt a kárt
a) amely bármilyen versenyellenes vagy versenyt korlátozó magatartáson vagy mulasztáson alapul, vagy azzal összefügg;
b) amely szerzői jogok, szabadalmak vagy know-how megsértése vagy szabadalom nyilvántartásba vételi jogának elvesztése miatt következik be;
c) amely értékpapír tulajdonjogával, megvásárlásával, eladásával vagy értékpapír adásvételével kapcsolatos ajánlattétellel összefüggésben következik be;
d) amely sztrájk, más hasonló munkavállalói megmozdulás, háború, invázió, bármely idegen hatalom ellenséges cselekedete, ellenséges vagy háborús műveletek, polgárháború, zendülés, lázadás, zavargás, katonai lázadás, felkelés, zendülés, forradalom következtében vagy azokkal illetve az ellenük történő védekezéssel összefüggésben merült fel;
e) amely a biztosított vagy a károsult üzleti veszteségeként, elmaradt vagyoni előnyeként jelentkezik;
f) amely a biztosított által bankszámlája vagy letéti számlája terhére elektronikusan végrehajtott átutalás elvesztése vagy téves teljesítése következtében merült fel;
g) amely más biztosítás alapján megtérül;
h) amely a biztosított vagy alkalmazottja által végzett jogellenes adatgyűjtéssel kapcsolatban merült fel;
i) a biztosított dologi kárát illetve személyi sérülésével – beleértve a pszichés jellegű károsodásokat is – kapcsolatos kárát és sérelemdíját;
j) amely bármilyen közmű szolgáltatás hibájával vagy kimaradásával okozati összefüggésben merül fel;
k) amely bármilyen harmadik személy által biztosított felhő alapú szolgáltatás hibájával vagy kimaradásával okozati összefüggésben merül fel.
3. Mentesülés: Jelen kiegészítő feltételek alapján az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételek X. fejezetében foglaltakon túlmenően a jelen kiegészítő feltétel 1.d. pontjában meghatározott biztosítási esemény szempontjából kirívóan súlyos gondatlanságnak minősül, és az Egyesület mentesül az 1. d. pontban meghatározott költségek és adatvédelmi bírság megfizetése alól, ha a biztosított az adatvédelmi hatóság által korábban feltárt adatvédelmi szabályszegést ismételten elköveti, illetve az adatvédelmi hatóság által korábban feltárt szabálytalanságot vagy hiányosságot nem küszöböli ki, és az 1. d. pontban meghatározott költségek ezzel összefüggésben merülnek fel illetve a bírság emiatt kerül kiszabásra.
4. Biztosítási összeg, önrészesedés: A jelen kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján megkötött kiegészítő biztosítás biztosítási összege – az Egyesület által káreseményenként és évente kifizethető kártérítés felső határa –az 1. a-c. pontjaiban meghatározott biztosítási események tekintetében káreseményenként és évente 10 000 000 Ft. Az 1. d. pontban meghatározott biztosítási esemény tekintetében a biztosítási összegkáreseményenként és évente 5 000 000 Ft. A biztosítottat terhelő önrészesedés káreseményenként 15% de legalább 150 000 Ft.
5. Időbeli hatály: Az Egyesület a kiegészítő biztosítás hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkat téríti meg.
6. Fogalom meghatározások:
Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás értelmezésénél az abban használt fogalmakon az alábbiakat kell érteni:
a) Eszköz: Bármely hardver, szoftver vagy egyéb felszerelés, illetve annak bármely része vagy részegysége, amely elektronikus adatok létrehozására, feldolgozására, tárolására, védelmére, letöltésére, visszakeresésére, továbbítására vagy megjelenítésére alkalmas.
b) Számítógépes rendszer: Valamennyi információtechnológiai és kommunikációs rendszer, hálózat, szolgáltatás és megoldás, amely a biztosított saját rendszerének és hálózatának részét képezi, vagy amelyet a biztosított ilyen szolgáltatás vagy megoldás nyújtására használ, vagy a biztosított kizárólagos használatába bocsátották ügyvédi tevékenységének folytatása céljából.
c) Üzleti titok: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
d) Adatvédelmi jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.); az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXXII. törvény.
e) Adatvédelmi hatóság: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság illetve minden más olyan hatóság, amelynek jogszabály alapján az ügyvédek adatkezelési tevékenységével kapcsolatban vizsgálati, ellenőrzési és szankcionálási hatásköre van.
Szerződő felek a szerződés felmondásának jogát három évre kizárják, ezért az Egyesület a biztosítás éves díjából 6% engedményt nyújt. (Tartamengedmény)
A felmondási tilalom a 2018. január 1-én érvényes és hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak vonatkozásában 2018. január 1-én, az ezt követően szerződést kötő biztosítottak tekintetében az Egyesület kockázatviselése kezdetének napján kezdődik.
Amennyiben a biztosítási szerződés a hároméves tartamon belül, a biztosított részéről történő felmondás miatt szűnik meg, az Egyesület jogosult a szerződés hosszabb tartamára tekintettel általa nyújtott díjengedmény visszakövetelésére [Ptk. 6:466. § (4) bek.]
A felmondási tilalom nem érinti az Egyesület azon jogát, hogy a biztosítás éves díját szükség esetén – így különösen a limit összegének az Ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott éves emelkedése és a károk alakulása miatt- emelje. Amennyiben a díjemelés mértéke meghaladja az előző naptári év díjának 15%-os mértékét, a biztosított jogosulttá válik a biztosítási szerződés felmondására anélkül, hogy a már igénybe vett tartamengedmény visszafizetési kötelezettsége beállna.
Amennyiben a szerződő fél a tartamengedmény lejáratát megelőző 30. napig nem nyilatkozik akként, hogy felmondási tilalmat és az azzal járó a tartamengedményt a jövőre nézve nem kívánja meghosszabbítani, úgy a jelen záradék szerinti felmondási tilalom és tartamengedmény annak lejáratát követő naptól újabb három évre meghosszabbodik.