Az I. (Szent) István-kori vármegyék
„Ami az István-kori magyar vármegyék számát illeti, kb. 48 körülhatárolt területtel rendelkező vármegyével számolhatunk; ezek közül 24 volt határvármegye. Az alábbiakban az első alapítású vármegyéket alfabetikus rendben sorolom fel; csillaggal jelölöm a határvármegyéket, és zárójelben közlöm a fekvésére vagy kiterjedésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat: 1. Arad (a Maros két partján), 2. Bács (a Duna-Tisza közének déli végén), 3. Baranya (Eszék és Pozsega vidékével), 4. Bars, 5. Békés, 6. Bihar (Debrecen és Kalotaszeg vidékével), 7. Bodrog (Bács felett Kiskunhalas magasságáig), 8. *Bolgyán (Szerém megye a marchiai esperességgel Szerém vár nélkül), 9. *Borsod (a tornai uradalommal Szepesvárig), 10. *Borsova (Bereg megye a szabolcsi Tisza-kanyarral), 11. Csanád (a Maros két partján), 12. Csongrád, 13. *Doboka (Észak-Erdélyben), 14. *Erdélyi Fehérvár (az Olt vízvidékével), 15. Esztergom, 16. Fejér (Solt székkel), 17. *Gömör (Szepessel), 18. Győr, 19. Hont, 20. Karakó (a Marcal két partján), 21. *Keve (Torontál alsó részén), 22. *Kolon (Zala), 23. Kolozs, 24. Komárom, 25. *Krassó (az Al-Dunánál), 26. Küküllő (a Maros és a Nagy-Küküllő között), 27. *Moson, 28. Nógrád, 29. *Nyitra, 30. *Pozsony, 31. *Somogy (a Dráván-túllal), 32. *Sopron, 33. Szabolcs, 34. *Szatmár, 35. Szolnok (a Tiszától Désig), 36. *Temes (a Temes felső völgye Orsováig), 37. Tolna, 38. *Torda, 39. *Trencsén, 40. Újvár (Heves, Abaúj és Sáros megye), 41. *Ungvár, 42. *Valkó (Vukovár vidékén a Száváig), 43. *Vasvár, 44. Veszprém, 45. Visegrád (Pest és Pilis), 46. Zaránd (a Fehér-Kőrös vízvidékén), 47. *Zemplén.
Az első alapítású vármegyék számbavételét megnehezíti, hogy István király 1009-i oklevelében feltűnik egy olyan vári szervezet (conpages civitatis) és körzete, amely nem ispánság (comitatus), nevezetesen Úrhida vár körzete, amely Fejér megyében terült el. Ez azzal az Európa-szerte elterjedt jelenséggel magyarázható, hogy a comitatuson belül volt kisebb várkerület is, mely utóbb maga is comitatusszá válhatott vagy elsorvadt. Ilyen lehetett minálunk több esperesség formájában megmaradt várkerület, mint Baranyában Váty, Sopronban Kapuvár, Pozsonyban Sasvár, Újvárban Heves és Pata.”
(Györffy György: István király és műve, 209. p.)
„Az egyetlen szervezeti újítás, amely István uralkodásának második felére tehető, az összefüggő területtel nem rendelkező határispánságok kiépítése volt. Ezek legnagyobb számban a Vág-völgyén sorakoztak, Trencsén alatt Bolondocs, Árkibánya, Galgóc-Szolgagyőr és Sempte; a Dunántúlon Karakó, a Délvidéken Kovázd és Erdélyben tán Marosújvár sorolható hozzájuk.”
(Györffy György: István király és műve, 209. p.)
A Mohács előtti várispánságok és vármegyék
„Mi úgy véljük, az alábbiakat tekinthetjük Szent István idejéből valóknak: Bács, Baranya, Bars, Bihar, Bodrog, Borsod, Csanád, Csongrád, Doboka, Esztergom, Fehér, Fejér, Győr, Hont, Kapuvár, Karakó, Kolon, Komárom, Nógrád, Nyitra, Somogy, Szabolcs, Tolna, Újvár, Úrhida, Veszprém, Visegrád, Zaránd, Zemplén. E 29 várispánság - véleményünk szerint - a lehetséges Szent István kori igazgatási egységek maximuma. Ha levesszük közülük azokat, amelyek talán az 1038 utáni években alakultak vagy akkor is alakulhattak (Bihar, Csongrád, Nógrád), 26 marad. A Szent István-i várispánságok számát tehát nagyjából 25-30 közé tehetjük.”
(Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon 514-515. p.)
„Világi igazgatási egységeink számát tekintve a legszilárdabb alapnak a XII. század közepe látszik, amikor - több, fentebb részletesen ismertetett forrás egybehangzó tanúsága alapján - mintegy 70 comitatus létezett az akkori Magyarország határain belül. E comitatusok várispánságok voltak, legtöbb közülük ugyan vármegyének is számított, de nem csekély részben olyanok is akadtak köztük, amelyek megyei jelleget nélkülöző várispánságok voltak. ... A XII. század közepe előtt keletkezett véleményünk szerint Arad, Bács, Bánya, Baranya, Bars, Bihar, Bodrog, Bolondóc, Borsod, Borsova, Csanád, Csázma, Csongrád, Doboka, Esztergom, Fehér, Fejér, Galgóc, Garics, Gerzence, gora, Gordova, Gorica, Gömör, Győr, Hont, Kapuvár, Karakó, Kemlük (Kemlék), Keve, Kolon, Kolozs, Komárom, Kovázd, Kőrös, Krassó, Kraszna, Locsmánd, Morócsa (Maróca), Moson, Nógrád, Nyitra, Oklics, Pest, Podgorje, Pozsony, Riucsa (Rovicsa), Sásvár, Sempte, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szerém, Szolgagyőr, Szolnok, Temes, Tolna, Trencsén, Újvár, Ung, Úrhida, Varasd, Vas, Váty, Veszprém, Visegrád, Zagorje, Zágráb, Zaránd, Zemplén. Ez összesen 71 várispánság. Fontos azonban leszögezni: kizárt, hogy ezek egyazon időben, a XII. század közepén valamennyien léteztek volna. Csupán annyit mondhatunk: ezekről nagy valószínűséggel állítható, hogy 1000-1150 között alakultak ki. Néhányról feltehető, hogy 1150-re már elenyészett (Úrhida, Kapuvár) ...”
(Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon 513-514. p.)
„Erre a 150 évre (1150-1300) helyezhető Bakony, Békés, Bereg, Csepel-sziget, Dubica, Erdőd, Heves, Hunyad, Küküllő, Máramaros, Orbász, Patak (Sárospatak), Pilis, Pozsega, Sáros, Segesd, Stomfa, Szana, Szepes, Szilágy, Torda, Torna, Ugocsa, Valkó, Verőce, Zólyom megszületése.”
(Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon 515. p.)
[Forrás: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája, Budapest, 1997. 122-124.]
Magyarország közigazgatási beosztása a XIX. század elején *
A Dunán inneni kerület vármegyéi (Comitatus districtus Cis-Danubiani)
1. Árva vm. | C. Arvensis | Arwaer Gesp. | |
2. Bács vm. | C. Bácsiensis | Batscher Gesp. | |
3. Bars vm. | C. Barsiensis | Barscher Gesp. | |
4. Esztergom vm. | C. Strigoniensis | Graner Gesp. | |
5. Hont vm. | C. Honthensis | Honthenser Gesp. | |
6. Liptó vm. | C. Lyptoviensis | Lyptauer Gesp. | |
7. Nógrád vm. | C. Neogradiensis | Neograder Gesp. | |
8. Nyitra vm. | C. Nitriensis | Neutraer Gesp. | |
9. Pest vm. | C. Pestiensis | Pester Gesp. | |
10. Pozsony vm. | C. Posoniensis | Preßburger Gesp. | |
11. Trencsén vm. | C. Trentsiniensis | Trentschiner Gesp. | |
12. Turóc vm. | C. Thurociensis | Thurotzer Gesp. | |
13. Zólyom vm. | C. Zoliensis | Sohler Gesp. |
A Dunán túli kerület vármegyéi (Comitatus districtus Trans-Danubiani)
14. Baranya vm. | C. Baranyiensis | Baranyer Gesp. | |
15. Fejér, Székes- vm. | C. Albensis | Stuhlweißenburger Gesp. | |
16. Győr vm. | C. Jaurensis | Raaber Gesp. | |
17. Komárom vm. | C. Comaromiensis | Komorner Gesp. | |
18. Moson vm. | C. Mosoniensis | Wieselburger Gesp. | |
19. Somogy vm. | C. Simighiensis | Schimegher Gesp. | |
20. Sopron vm. | C. Soproniensis | Ödenburger Gesp. | |
21. Tolna vm. | C. Tolnensis | Tolnauer Gesp. | |
22. Vas vm. | C. Castriferrei | Eisenburger Gesp. | |
23. Veszprém vm. | C. Veszprimiensis | Wesprimer Gesp. | |
24. Zala vm. | C. (S)Zaladiensis | Salader Gesp. |
A Tiszán inneni kerület vármegyéi (Comitatus districtus Cis-Tibiscani)
25. Abaújvár vm. | C. Abaújváriensis | Abaujwarer Gesp. | |
26. Bereg vm. | C. Bereghiensis | Beregher Gesp. | |
27. Borsod vm. | C. Borsodiensis | Borschoder Gesp. | |
28. Gömör vm. | C. Gömöriensis | Gemörer Gesp. | |
29. Heves vm. | C. Hevesiensis | Hewescher Gesp. | |
30. Sáros vm. | C. Sárosiensis | Scharoscher Gesp. | |
31. Szepes vm. | C. Scepusiensis | Zipser Gesp. | |
32. Torna vm. | C. Tornensis | Torner Gesp. | |
33. Ung vm. | C. Unghváriensis | Unghwarer Gesp. | |
34. Zemplén vm. | C. Zempliniensis | Sempliner Gesp. |
A Tiszán túli kerület vármegyéi (Comitatus disctrictus Trans-Tibiscani)
35. Arad vm. | C. Aradiensis | Arader Gesp. | |
36. Békés vm. | C. Békésiensis | Bikescher Gesp. | |
37. Bihar vm. | C. Bihariensis | Biharer Gesp. | |
38. Csanád vm. | C. Csanádiensis | Tschanader Gesp. | |
39. Csongrád vm. | C. Csongradiensis | Tschongrader Gesp. | |
40. Krassó vm. | C. Crassoviensis | Kraschower Gesp. | |
41. Máramaros vm. | C. Marmarosiensis | Marmaroscher Gesp. | |
42. Szabolcs vm. | C. Szaboltsiensis | Szaboltscher Gesp. | |
43. Szatmár vm. | C. (S)Zathmariensis | Szathmarer Gesp. | |
44. Temes vm. | C. Temesiensis | Temescher Gesp. | |
45. Torontál vm. | C. Torontaliensis | Torontaler Gesp. | |
46. Ugocsa vm. | C. Ugotsensis | Ugotscher Gesp. |
Krassó, Temes és Torontál vármegyék a Temesi Bánsághoz (Banatus Temesiensis) vagy a Bánáthoz tartoznak, amelynek része még a határőrvidékből:
Német bánsági ezred | Confinium Germanico-Banaticum | Deutsch-Banater-Regiment | |
Oláh-illír bánsági ezred | Confinium Valachico-Illyricum | Walachisch-Illyrisches Regiment |
Magyarország kiváltságos kerületei (Districtus privilegati particulares Hungariae)
1. Jászság | Distr. Jazygum, Distr. Philisteorum | Jasygen District | |
2. Kiskunság | Cumania minor | Klein Kumanien | |
3. Nagykunság | Cumania major | Groß Kumanien | |
4. Hajdúvárosok (Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló, Vámospércs) | Distr. Oppidorum Hajdonicalium | Hajducker Städte | |
5. 16 szepesi város (Béla, Durand, Felka, Igló, Leibici, Mateoc, Ménhárd, Olaszi, Poprád, Ruszkinoc, Strázsa, Szombat, Váralja, Ó-Lubló, Gnezda, Podolin) | Distr. Scepusiensis, XVI Oppidorum | Die 16 Zipser Kronstädte |
Szlavónia, Tótország (Slavonia, Sclavonia) közigazgatási beosztása a XIX. század elején
Megyék
47. Pozsega vm. | C. Poseganus | Poscheganer Gesp. | |
48. Szerém vm. | C. Syrmiensis | Syrmier Gesp. | |
49. Verőce vm. | C. Verőcensis | Werowititzer Gesp. |
Határőrvidék (Pars confinialis)
1. Bródi ezred | Confinium Brodense | Brooder Regiment | |
2. Gradiskai ezred | Confinium Gradiscanum | Gradischkaner Regiment | |
3. Péterváradi ezred | Confinium Petrovaradiense | Peterwardeiner Regiment | |
4. Sajkások (Csajkások) kerülete | Distr. Csajkistarum | Tschajkisten District |
Horvátország (Croatia, Kroatien) közigazgatási beosztása a XIX. század elején
Megyék (Pars provincialis)
50. Kőrös vm. | C. Crisiensis | Kreutzer Gesp. | |
51. Varasd vm. | C. Varasdiensis | Warasdiner Gesp. | |
52. Zágráb vm. | C. Zagrabiensis | Agramer Gesp. |
Határőrvidék (Pars confinialis)
1. Likai ezred | Confinium Liccanum | Likaner Regiment | |
2. Ogulini ezred | Confinium Ogulinense | Oguliner Regiment | |
3. Otocsáci ezred | Confinium Ottochanum | Ototschaner Regiment | |
4. Szluini ezred | Confinium Szluinense | Sluiner Regiment | |
(Az 1-4. ezred a Károlyvárosi generalátus alá tartozik, azaz a Károlyvárosi végvidék.) | |||
5. Kőrösi ezred | Confinium Crisiense | Kreutzer Regiment | |
6. Szentgyörgyi ezred | Confinium Sanct Georgiense | Sanct-Georger Regiment | |
(Az 5-6. Ezred a Varasdi generalátus alá tartozik, azaz a Varasdi végvidék.) | |||
7. I. báni ezred | Confinium Banale Primum | Erstes Banal Regiment | |
8. II. báni ezred | Confinium Banale Secundum | Zweites Banal Regiment |
Tengermellék
Tengermellék | Littoralis Commercialis | Küsten-Land |
Erdély (Transylvania, Siebenbürgen) közigazgatási beosztása a XIX. század elején
I. A magyar nemzet lakta terület beosztása
Vármegyék (Comitatus, Gespanschaft)
1. Doboka vm. | C. Dobokensis | Doboker Gesp. | |
2. Fehér, Alsó- vm. | C. Albensis Inferior | Untere Weißenburger Gesp. | |
3. Fehér, Felső- vm. | C. Albensis Superior | Obere Weißenburger Gesp. | |
4. Hunyad vm. | C. Hunyadiensis | Hunyader Gesp. | |
5. Kolozs vm. | C. Kolosiensis, C. Claudiopolitanus | Klausenbuger Gesp. | |
6. Kraszna vm. | C. Krasznensisi | Kraßner Gesp. | |
7. Küküllő vm. | C. Küküllöensis | Kockelburger, Kocker Gesp. | |
8. Szolnok, Belső- vm. | C. Szolnok Interior | Innere-Solnoker Gesp. | |
9. Szolnok, Közép- vm. | C. Mediocris | Mittlere-Solnoker Gesp. | |
10. Torda vm. | C. Thordensis | Thorenburger Gesp. | |
11. Zaránd vm. | C. Zarándiensis | Zarander Gesp. |
Vidékek (Districtus)
1. Fogaras vidéke | Distr. Fagaras, Distr. Fogaras | ||
2. Kővár vidéke | Distr. Kővár |
II. A székely nemzet lakta terület beosztása
Székek (Sedes, Stuhl)
1. Aranyosszék | S. Aranyos | Aranyoscher Stuhl | |
2. Csíkszék | S. Csik | Tschiker Stuhl | |
3. Háromszék | S. Trisedes | Drei-Stühler-Stuhl | |
4. Marosszék | S. Maros | Maroscher Stuhl | |
5. Udvarhelyszék | S. Udvarhely | Udwarheiner Stuhl |
III. A szász nemzet lakta terület beosztása
Székek (Sedes, Stuhl)
1. Kőhalomszék | S. Rupiensis | Repser Stuhl | |
2. Medgyesszék | S. Mediensis | Mediascher Stuhl | |
3. Nagysinkszék | S. Nagy-Sinkensis | Groß-Schenker Stuhl | |
4. Nagyszebenszék | S. Cibiniensis | Hermannstädter Stuhl | |
5. Segesvárszék | S. Schaesburgensis | Schäßburger Stuhl | |
6. Szászsebesszék | S. Sabesiensis | Mühlenbacher Stuhl | |
7. Szászvárosszék | S. Szászvárosiensis, Sachspolitana | Broser Stuhl | |
8. Szerdahelyszék | S. Mercuriensis | Raismärkter Stuhl | |
9. Újegyházszék | S. Új Egyháziensis | Leschkirchner Stuhl |
Vidékek (Districtus, District)
1. Beszterce vidéke | D. Bisztriciensis | Bistritzer District, Nösnerland | |
2. Brassó vidéke | D. Coronensis | Kronstädter District, Burzenland |
Magyarország, Horvát-Szlavónország és Erdély közigazgatási beosztása II. József uralkodása idején (1784-1790)
Magyarország és Horvát-Szlavónország kerületei (1785)
I. | Nyitrai | Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars vármegyék | |
II. | Besztercebányai | Turóc, Zólyom, Hont, Liptó, Árva, Gömör vármegyék | |
III. | Kassai | Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén vármegyék | |
IV. | Munkácsi | Ung, Bereg-Ugocsa, Szatmár, Máramaros vármegyék | |
V. | Nagyváradi | Szabolcs, Bihar, Arad, Békés-Csanád vármegyék | |
VI. | Temesvári | Temes, Torontál, Krassó, Bács vármegyék | |
VII. | Pesti | Pest-Pilis-Solt, Heves, Nógrád, Borsod, Fejér vármegyék | |
VIII. | Győri | Moson-Győr, Komárom-Esztergom, Sopron, Vas, Veszprém vármegyék | |
IX. | Pécsi | Tolna, Baranya, Somogy, Verőce, Szerém vármegyék | |
X. | Zágrábi | Zala, Varasd, Zágráb, Kőrös, Pozsega, Szeverin vármegyék |
Erdély vármegyéi (1784)
Fehér vármegye | Alsó-Fehér vármegye | |
Hunyad vármegye | Hunyad, Zaránd vármegye | |
Szeben vármegye | Szeben-, Szászsebes-, Medgyes-, Szerdahely-, Szászvároszék, Felső-Fehér vármegye egy része | |
Küküllő vármegye | Küküllő vármegye, Marosszék, néhány szász község | |
Fogaras vármegye | Fogaras vidéke, Kőhalom-, Nagysink-, Újegyház-, Segesvárszék, Felső-Fehér vármegye egy része | |
Háromszék vármegye | Háromszék, Barcaság, Felső-Fehér vármegye egy része | |
Udvarhely vármegye | Udvarhely-, Csík-, Gyergyószék | |
Torda vármegye | Torda, Kolozs, Doboka vármegyék egy-egy része, Beszterce vidéke | |
Kolozs vármegye | Kolozs, Torda vármegyék egy-egy része, Aranyosszék | |
Belső-Szolnok vármegye | Belső-Szolnok vármegye, Doboka vármegye egy része | |
Közép-Szolnok vármegye | Közép-Szolnok, Kraszna vármegye, Kővár vidéke |
Erdély kerületei és ezek székhelyei (1786)
I. kerület | Nagyszeben | |
II. kerület | Kolozsvár | |
III. kerület | Fogaras |
A tágas értelemben vett Magyarország közigazgatási beosztása 1850-1860 között
Koronatartományok
1. Magyarország
A helytartóság, illetve a kormányzóság központja: | Buda | ||
A kerületek központjai: | Sopron | ||
Pozsony | |||
Kassa | |||
Pest | |||
Nagyvárad |
2. Erdély
központja | Nagyszeben |
3. Horvát-Szlavónországok (a Muraközzel és Fiuméval)
központja | Zágráb |
4. Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
központja | Temesvár |
5. Határőrvidék
Magyarország közigazgatási beosztása az 1888. évi helységnévtár adatai alapján
Magyarország
1. Abaúj-Torna vm. | Kassa | |
2. Alsó-Fehér vm. | Nagyenyed | |
3. Arad vm. | Arad | |
4. Árva vm. | Alsó-Kubin | |
5. Bács-Bodrog vm. | Zombor | |
6. Baranya vm. | Pécs | |
7. Bars vm. | Aranyos-Marót | |
8. Békés vm. | Békés-Gyula | |
9. Bereg vm. | Beregszász | |
10. Beszterce-Naszód vm. | Beszterce | |
11. Bihar vm. | Nagyvárad | |
12. Borsod vm. | Miskolc | |
13. Brassó vm. | Brassó | |
14. Csanád vm. | Makó | |
15. Csík vm. | Csík-Szereda | |
16. Csongrád vm. | Szentes | |
17. Esztergom vm. | Esztergom | |
18. Fejér vm. | Székesfehérvár | |
19. Fogaras vm. | Fogaras | |
20. Gömör vm. | Rimaszombat | |
21. Győr vm. | Győr | |
22. Hajdú vm. | Debrecen | |
23. Háromszék vm. | Sepsiszentgyörgy | |
24. Heves vm. | Eger | |
25. Hont vm. | Ipolyság | |
26. Hunyad vm. | Déva | |
27. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vm. | Szolnok | |
28. Kis-Küküllő vm. | Dicsőszentmárton | |
29. Kolozs vm. | Kolozsvár | |
30. Komárom vm. | Komárom | |
31. Krassó-Szörény vm. | Lugos | |
32. Liptó vm. | Liptószentmiklós | |
33. Máramaros vm. | Máramarossziget | |
34. Maros-Torda vm. | Marosvásárhely | |
35. Moson vm. | Magyar-Óvár | |
36. Nagy-Küküllő vm. | Segesvár | |
37. Nógrád vm. | Balassa-Gyarmat | |
38. Nyitra vm. | Nyitra | |
39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. | Budapest | |
40. Pozsony vm. | Pozsony | |
41. Sáros vm. | Eperjes | |
42. Somogy vm. | Kaposvár | |
43. Sopron vm. | Sopron | |
44. Szabolcs vm. | Nyíregyháza | |
45. Szatmár vm. | Nagy-Károly | |
46. Szeben vm. | Nagy-Szeben | |
47. Szepes vm. | Lőcse | |
48. Szilágy vm. | Zilah | |
49. Szolnok-Doboka vm. | Dés | |
50. Temes vm. | Temesvár | |
51. Tolna vm. | Szekszárd | |
52. Torda-Aranyos vm. | Torda | |
53. Torontál vm. | Nagybecskerek | |
54. Trencsén vm. | Trencsén | |
55. Turóc vm. | Turócszentmárton | |
56. Udvarhely vm. | Székelyudvarhely | |
57. Ugocsa vm. | Nagyszőllős | |
58. Ung vm. | Ungvár | |
59. Vas vm. | Szombathely | |
60. Veszprém vm. | Veszprém | |
61. Zala vm. | Zalaegerszeg | |
62. Zemplén vm. | Sátoraljaújhely | |
63. Zólyom vm. | Besztercebánya |
Fiume város és területe
Fiume sz. kikötőváros
Horvát-Szlavónország
1. Belovár-Kőrös m. | Belovár | |
2. Lika-Krbava m. | Gospic | |
3. Modrus-Fiume m. | Ogulin | |
4. Pozsega m. | Pozsega | |
5. Szerém m. | Vukovár | |
6. Varasd m. | Varasd | |
7. Verőce m. | Eszék | |
8. Zágráb m. | Zágráb |
Magyarország közigazgatási beosztása az 1922. évi helységnévtár adatai alapján
Duna jobb partja
1. Baranya vm. | Pécs | |
2. Fejér vm. | Székesfehérvár | |
3. Győr vm. | Győr | |
4. Komárom vm. | Komárom (Újváros) | |
5. Moson vm. | Magyaróvár | |
6. Somogy vm. | Kaposvár | |
7. Sopron vm. | Sopron | |
8. Tolna vm. | Szekszárd | |
9. Vas vm. | Szombathely | |
10. Veszprém vm. | Veszprém | |
11. Zala vm. | Zalaegerszeg |
Duna bal partja
12. Esztergom vm. | Esztergom | |
13. Hont vm. | Nagymaros | |
14. Nógrád vm. | Balassagyarmat |
Duna-Tisza köze
15. Bács-Bodrog vm. | Baja | |
16. Csongrád vm. | Szeged | |
17. Heves vm. | Eger | |
18. Jász-Nagykun-Szolnok vm. | Szolnok | |
19. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. | Budapest |
Tisza jobb partja
20. Abaúj-Torna vm. | Szikszó | |
21. Bereg vm. | Tarpa | |
22. Borsod vm. | Miskolc | |
23. Gömör és Kishont vm. | Putnok | |
24. Ung vm. | Záhony | |
25. Zemplén vm. | Sátoraljaújhely |
Tisza bal partja
26. Békés vm. | Gyula | |
27. Bihar vm. | Berettyóújfalu | |
28. Hajdu vm. | Debrecen | |
29. Szabolcs vm. | Nyíregyháza | |
30. Szatmár vm. | Mátészalka |
Tisza-Maros köze
31. Arad vm. | Elek | |
32. Csanád vm. | Makó | |
33. Torontál vm. | Kiszombor |
Magyarország 1944. évi közigazgatási beosztása a helységnévtár adatai alapján *
1. Abaúj-Torna vm. | Kassa | |
2. Bács-Bodrog vm. | Zombor | |
3. Baranya vm. | Pécs | |
4. Bars és Hont k.e.e. vm-k | Léva | |
5. Békés vm. | Gyula | |
6. Bereg vm. | Beregszász | |
7. Beszterce-Naszód vm. | Beszterce | |
8. Bihar vm. | Nagyvárad | |
9. Borsod vm. | Miskolc | |
10. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vm-k | Makó | |
11. Csík vm. | Csíkszereda | |
12. Csongrád vm. | Szentes | |
13. Esztergom vm. | Esztergom | |
14. Fejér vm. | Székesfehérvár | |
15. Gömör és Kishont vm. | Rimaszombat | |
16. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm-k | Győr | |
17. Hajdu vm. | Debrecen | |
18. Háromszék vm. | Sepsiszentgyörgy | |
19. Heves vm. | Eger | |
20. Jász-Nagykun-Szolnok vm. | Szolnok | |
21. Kolozs vm. | Kolozsvár | |
22. Komárom vm. | Komárom | |
23. Máramaros vm. | Máramarossziget | |
24. Maros-Torda vm. | Marosvásárhely | |
25. Nógrád vm. | Balassagyarmat | |
26. Nyitra és Pozsony k.e.e. vm-k | Érsekújvár | |
27. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. | Budapest | |
28. Somogy vm. | Kaposvár | |
29. Sopron vm. | Sopron | |
30. Szabolcs vm. | Nyíregyháza | |
31. Szatmár vm. | Szatmárnémeti | |
32. Szilágy vm. | Zilah | |
33. Szolnok-Doboka vm. | Dés | |
34. Tolna vm. | Szekszárd | |
35. Udvarhely vm. | Székelyudvarhely | |
36. Ugocsa vm. | Nagyszőllős | |
37. Ung vm. | Ungvár | |
38. Vas vm. | Szombathely | |
39. Veszprém vm. | Veszprém | |
40. Zala vm. | Zalaegerszeg | |
41. Zemplén vm. | Sátoraljaújhely |
Kárpátalja
1. Beregi közigazgatási kirendeltség | Munkács | |
2. Máramarosi közigazgatási kirendeltség | Huszt | |
3. Ungi közigazgatási kirendeltség | Ungvár | |
[Forrás: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája, Budapest, 1997. 124-134.]