1439. évi XXIV. törvénycikk

hogy ő Felségeiket, a királyt és királynét a birtokjoguk igaztalan visszafoglalása miatt a fekvőjószágok becsüjében kell elmarasztalni. És a királyi jogok felkérőiről

Olyan birtokok tárgyában, melyeket ő felségeik, a király vagy királyné, avagy ügyvédjeik azoktól, kik előbb azoknak uralmában voltak, visszafoglalnak s a királyi jog számára megszereznek, a melyeket azonban a törvény utján ő felségeik, a király vagy királyné visszafoglalással maguknak el nem sajátithatnának:

1. § Ő felségeiket azok ellenében, a kiket ekképen, helytelenül és törvényen kivül megtámadtak és költségekkel zaklattak, törvény utján, más hasonlóképen cselekvő országlakosok módjára, az ilyen javaknak a becsüjében kell elmarasztalni.

2. § És hasonlóképen, ha valaki a maga számára királyi jog czimén birtokjogokat kérne föl, és nem tudná bebizonyitani, hogy azok királyi jogra tartoznak, azok becsüjén fog maradni. Ha pedig az ilyen fölkérők az ekképen fölkért jogok tárgyában inditott per eldöntése előtt e jogok uralmába és az azokból folyó jövedelmek szedésébe foglalás utján, vagy bármely más módon betolakodtak és utóbb azokat törvény utján sajátjukká nem tehetik, akkor, mint ezt a törvény rendje kivánja, a sértett vagy perbe szállt és költségekkel zaklatott fél ellenében, hatalmaskodás tényében kell őket elmarasztalni.