1498. évi LVII. törvénycikk

a vármegyei ispáni tisztséget nem kell egyházi személyek részére adományozni, hanemha olyanoknak, kik a szent és régi királyoktól kiváltságot nyertek

A királyi felség a vármegyei ispáni méltóságot vagy tisztséget a püspök és főpapok meg egyéb egyházi férfiak közül, még ideiglenesen se adhassa és adományozhassa senkinek.

1. § Hanem csak jól érdemesült világi személynek.

2. § És nemesi vérből származottnak.

3. § És olyannak adja és adományozza a királyi felség ezt a tisztséget, a ki az illető vármegyében tartja személyes lakhelyét.

4. § Kivévén a két vármegyét, Pestet és Pilist, a melyeknek szabadságuk régi előjogánál, fogva ispánjaik nem szoktak lenni; hogy ezek maradjanak meg ugyanebben a szabadságban.

5. § Azoktól pedig, a kiknek eddiglen valamely vármegye ispánságát örökösen vagy bármely más jogon adták és adományozták, a királyi felség ezt vegye el és adományozza ez előre bocsátott módon.

6. § Hacsak e részben a szent királyoktól nyert adományaik vagy kiváltságaik nem volnának, melyeket azok birtokosai e jelen gyülés alatt mutassanak föl, különben erő nélkül maradjanak.

7. § És ezek a méltóságok hasonlóképen világi személyeknek adományozandók.


  Vissza az oldal tetejére