1546. évi XXV. törvénycikk

a király a nyilvános gonosztevőket, az ügy előadása után, úgy bent az országban mint azon kivül büntesse meg

Továbbá, hogy a közönséges határozatoknak azokat a nyilvánvaló megszegőit is, a kik az ország törvényeinek és a királyi felség törvényszéke itéleteinek vakmerően és hatalmasul ellene mernek szegülni;

1. § Nemkülönben azokat, a kik a királyi jövedelmeket, valamint a közadókat és segélyeket elveszik;

2. § A kik az isten egyházait és a dézsmákat önhatalmukból elfoglalják;

3. § A nemesek és a szegény nép elnyomóit, a gyilkosokat és effajta gonosztevő embereket, a kik ellen az országlakosok vagy a vármegyék általános panaszai, nem az egyik vagy a másik személy iránt való kedvezésből, hanem azok közönséges kegyetlenkedése és a szegények nyomorgatása miatt kerülnek a királyi felség elébe: álljon Ő felségének teljesen hatalmában, hasonlóképen minden törvénykezési eljárás nélkül, érdemök szerint mind bent az országban, mind azon kivül, személyükben és javaikban megbüntetni és a kapitányok utján megbüntettetni.

4. § Mert méltó dolog, hogy a ki nem borzad vissza attól, hogy a haza és a nemesség szabadságát nyiltan megsértse, annak a büntettek elkövetésében az ország szabadságai se legyenek hasznára.