1547. évi XIII. törvénycikk

csapatokat kell fogadni és ezek a végvidéki helyeken elhelyezendők

Továbbá, minthogy az ilyen gonosztettek és hatalmaskodások leginkább a Duna és Tisza közt fekvő részekben szoktak előfordulni, mindenek előtt szükségesnek látják, hogy a generalis főkapitány ur, és ha ő akár jelen, akár távol volna, az ország főkapitánya, Báthori András ur, állandóan azokban a részekben tartózkodjék, a hol, mint emlitve volt, ezek a büntettek elő szoktak fordulni.

1. § És ez a főkapitány fogadjon az előbb emlitett segélypénzből a csapatok mellé a helytartó generális kapitány és a fönt megnevezett kincstárnok urak tanácsával a királynak e részben való megállapitásához és elhatározásához képest a katonáskodásra alkalmas katonaembereket, urakat és nemeseket, a kik nem szoktak rabolni vagy a rablással már fölhagytak, az asztal pénzen felül minden egyes lovasnak havonkint fizetendő három-három forintért, és ezeket állitsa föl a szükséges helyeken, hogy a törökök becsapásai és támadásai, valamint a gonosztevők és engedetlenek ellen, a mint a szükség kivánja, haladék nélkül kéznél lehessenek.

2. § És az a főkapitány, a kincstárnokokkal együtt ügyeljen arra, hogy ezt az ország védelmére rendelt segélyt semmi más czélra föl ne használják vagy senki el ne költse.