1547. évi XXIX. törvénycikk

annak a büntetése, a ki a szökevény jobbágyot nem adja vissza és a költözni akarót erőszakkal letartóztatja

Ha a jobbágy, a nélkül, hogy előbb költözési engedélyt kért volna, titkon szökik másnak a fekvő jószágaira: az, a kinek a jószágaira szökött, tartozzék őt a szolgabiró megintésére, az előbb emlitett büntetés alatt, előbbi urának visszaadni.

1. § Viszont, ha valamely ur vagy nemes az ő jobbágyát, a ki a föntebb emlitett mód és rend megtartásával máshová akar költözni, erővel visszatartaná, azt annak ellenében, a kinek a jószágaira költözni szándékozott, az előrebocsátott kétszáz forint büntetésben és a birságban, vagyis az ilyen visszatartott jobbágynak a dijában kell elmarasztalni.

2. § És az a birtok, a hol a visszatartott jobbágy lakott, az emlitett módon, zálog czimén a sértett félnek adandó át.

3. § És ha azt a sértett fél kezéből kiragadnák, mielőtt a kétszáz forintra és a dijra nézve, a mely negyven forintot teszen, illő elégtételt kapott volna: az, a ki kiragadta, ugyancsak főbenjáró itélet büntetésébe essék, és a végrehajtás az előbb emlitett módon történjék.

4. § Hasonlót kell érteni azokra nézve is, a kik jobbágyukat kezességvállalásra vagy biztositék adására szoritják, hogy annál kevésbé távozhassék jószágaikról, kiváltképen akkor, a mikor a jobbágy a szolgabiró utján már kijelentette azt a szándékát, hogy máshová akar költözni.

5. § Mert az ilyen ur vagy nemes ugyanabba a büntetésbe essék, a melybe a föntebb mondottak szerint az esik, a ki a jobbágyot nyilt erőszakkal tartja vissza.

6. § Ha az elköltözni akaró jobbágynak, az ő előbbi urának a területén földjei, rétjei vagy szőllői vannak, a melyeket saját költségén vagy munkájával mivelt és irtott, az ilyen földektől, rétektől, vagy szőllőktől köteles jövőre, az ő eltávozása után urának, a kitől elment, az illető helynek régi szokásához képest a gabona, bor kilenczedét, vagy a kepéket vagy vedreket, avagy ajándékokat és szokásos jövedelmeket megfizetni, még ha az előtt nem is fizetett volna semmit sem.

7. § Hogyha az ő ura a maga területén az emlitett módon mivelt ilyen földeket, réteket vagy szőllőket pénzen meg akarná magának szerezni, ezeket a földeket, szőllőket és réteket igaz értéküknek lefizetésével megszerezheti és magához válthatja, miután előbb azoknak az igaz becsüjét a szolgabiró s egy nemes utján, és a szomszéd jobbágyoknak e czélból való összehivása mellett, megállapittatta.