Ezt pedig akképen gondolják helyesen elérhetőnek, ha minden egyháznak az élére mentül előbb egyházi és tudós férfiak kerülnek, legyenek azok akár püspökök, akár prépostok, akár apátok, a kik mind önmagok a rájok bizott nyájat szóval és példával tanitják, mind pedig arról gondoskodnak, hogy helyetteseik és az alájuk rendelt egyházi tisztviselők az ő tisztüket teljesitsék.
1. § És küldjenek késedelem nélkül minden vidékre főespereseket, espereseket és másokat, a kiknek feladata a népet tanitani.
2. § A kik mellé, ha talán egymagukban nem elégségesek, jó prédikátorokat kell adni, hogy a régi vallás és a korábbi isteni tisztelet mindenütt helyreálljon.
3. § Plébánosokul is minden mezővárosban és faluban olyanokat állitsanak be, a kik a vallás igaz tanát tudják és azt tanitják és a szentségeket a katholika szent egyház szertartása szerint szolgáltatják ki.
4. § Ugyancsak a főpapok tehetségükhöz képest iskolákat is állitsanak, a melyekben az istenfélő tudományt és az igaz vallást kell tanitani, hogy a gonosz tanok ekképen napról-napra elenyészszenek és a régi vallás ismét feléledjen; és országszerte jó prédikátorok széledjenek el.
5. § Papokká pedig nem kell másokat tenni, mint kipróbált életü és tudományu férfiakat; az egyházi hivatalok és javadalmak ezek részére adományozandók.
6. § A főpapok pedig folyvást egyházaikban lakjanak.
7. § És mindenkinek, akár főpapnak, akár más egyházi férfiunak csak egy és ne több javadalma legyen.
8. § Ha valamely főpap, azért, mert közhivatalban van elfoglalva, nem lakhatnék az ő egyházában, maga helyett állandóan arra való és egyházi férfiut tartson az egyházban helyettesül.
