1548. évi XII. törvénycikk

a pusztán maradt egyházak fekvőjószágait prédikátorok ellátására és iskolák állitására kell forditani

Ezenkivül a pusztán maradt monostorok és klastromok meg káptalanok fekvő jószágait és jövedelmeit (kivéve Bélavárt és tartozékait, a melyeket a királyi felség az ő tetszéséig ideiglenesen Táhi Ferenczre ruházott, hogy magát azokból föntartsa) tudós plébánosok és az Isten igéjét őszintén hirdető predikátorok ellátására kell forditani és felhasználni, a kik iparkodjanak a népet a régi hamisitatlan, igaz és katholikus hitben és vallásban megtartani, és azokat, a kik ez országban attól eltértek, arra visszatériteni; továbbá külön iskolák berendezésére és felállitására s ezekben tudós és istenfélő tanitók fentartására és végre jó reménységü s hajlandóságu ifjak és növendékek elősegitésére és támogatására, hogy az üdvös tudományokkal foglalkozhassanak, hogy ilyen módon a jó és tudós férfiak eltartásban és gyámolitásban részesüljenek.

1. § Hogy az előrebocsátottakat pontosan és annak rendje szerint hajtsák végre és az emlitett jövedelmeket az előbocsátott czélra használják föl, arról minden főpapnak a maga megyéjében gondoskodnia kell, és a hol szükséges, adjon a királyi felségnek annak véghezviteléről számot.