1548. évi XIX. törvénycikk

az ország vármegyéinek kétfelé osztása
(a törvényszékek tartása czéljából)

A mi pedig a köztörvények értelmében eddig tartott törvényszékek további megtartását illeti: minthogy a törvényszékek tartása idején gyakran megtörtént, hogy az ügyek sokasága miatt lehetetlen volt minden ügyet elbirálni, és igy sok szegény, különösen pedig azok, a kik távolabbi és az ország határaihoz közel fekvő vármegyékből jöttek, kénytelenek voltak igen nagy fáradság és tetemes költségek után legnagyobb kárukkal és veszedelmükre ügyeik eldöntése nélkül hazamenni:

1. § Azért, hogy ennek elejét vegyék és ügyeinek el nem birálása miatt senkinek se legyen panaszra alkalma, határozták, hogy ugy azok a törvényszékek, a melyeken a köztörvények értelmében, mint azok, a melyeken a helytartó hatalmánál fogva szoktak biráskodni, a közelebb fekvő, tudniillik: Somogy, Zala, Vas, Sopron, Veszprém, Győr, Mosony, Komárom, Pozsony, Esztergom, Nyitra, Bars, Zólyom, Hont, Trencsén, Turócz és Árva vármegyék részére vizkereszt és szent Jakab apostol napjain.

2. § A többi, tudniillik: Nógrád, Gömör, Torna, Heves, Borsod, Abauj, Zemplén, Sáros, Szepes, Liptó, Ung, Bereg, Máramaros, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Kraszna és Közép-szolnok vármegyék részére szent Lukács és György napjain biráskodjanak itt Pozsonyban.

3. § Hogy ebben a négy törvénykezési határidőben minden országlakosnak az ügyét el lehessen birálni, és senki se panaszkodhassék, hogy hiában és ügyeinek elbirálása nélkül költekezett.

4. § Ugy mindazonáltal, hogy a helytartó ur a jelen országgyülés befejezte után elkövetendő hatalmaskodásokat, ugyszintén a korábbi s a jelen és jövendő feljebbviteli pereket is mint ezelőtt, folytonosan birálja el.