Mi tehát emlitett főpapjainknak, báróinknak és nemeseinknek, meg mondott Magyarországunk többi karainak és rendeinek legalázatosabb esedezését meghallgatván, annak az országgyülésnek előbb felsorolt czikkelyeit és közönséges határozatait, a melyeket az emlitett módon felségünk elébe terjesztettek s a melyeket minden kihagyás és hozzátoldás nélkül jelen levelünkbe szóról-szóra beiktattunk és beirattunk, összes pontjaikban és záradékaikban helyeseknek, kedvünkre és tetszésünkre valóknak találván, kegyelmesen elfogadtuk, jóvá- és helybenhagytuk és a mi királyi méltóságunkkal és hatalmunkkal kegyesen megerősitettük, jelen levelünk erejénél és bizonyságánál fogva, ellátván azt titkos pecsétünkkel, a melylyel mint Magyarország királya élünk.
1. § Kelt Pozsony városunkban, november hó huszonkettedikén, az Urnak ezerötszáznegyvennyolczadik, római uralkodásunknak tizennyolczadik, más országokban való uralkodásunknak pedig huszonkettedik évében.
