1550. évi XI. törvénycikk

a kiigazitott decretumot az országlakosoknak kell gondosan átvizsgálniok

Minthogy pedig ez a munka az ország rendeinek és karainak a kiváltságait, szabadságait és jogait, továbbá azoknak ugy jelen, mint jövendő nyugalmát foglalja magában, az ország rendei és karai azt határozták, hogy mihelyt Ő felsége értesül arról, hogy az arra kiválasztott férfiak ezzel az átvizsgálással és kiigazitással már elkészültek:

1. § Méltóztassék levelei utján az összes vármegyéknek azonnal megparancsolni, hogy arra a napra, a melyet Ő felsége az ő leveleiben a mondott vármegyék részére kijelölni jónak lát, minden egyes vármegyéből egy vagy más kiváló és a jogban járatos nemest küldjenek Ő felségéhez.

2. § A mely ekképen kiválasztott nemeseknek és egyszersmind a melléjök adott főpap uraknak, báróknak, valamint az ország rendes biráinak és itélőmestereknek méltóztassék Ő felsége meghagyni, hogy ezt a kiigazitási munkát vizsgálják s vitassák meg, és a szerint, a mint czélszerübbnek tartják, dolgozzák át, javitsák, igazitsák ki és mindazt, a mit szükségesnek vagy a joggal megegyeztethetőnek tartanak, adják hozzá, vagy hagyják ki.

3. § És azután, ennak megtörténtével és befejeztével hirdessen Ő felsége az ország összes karainak közönséges országgyülést és az ekképen kiigazitott decretumokat tartalmazó, átvizsgált és elkészitett munkát ezen a gyülésen mutassa be, hogy az összesek előtt nyilvánosan felolvastassék és közzé tétessék.

4. § És ha ekképen az igy átvizsgált decretumokra nézve valaminek a hozzáadása, elhagyása vagy másféle változtatás látszanék szükségesnek, azt minden rendnek és karnak összes szavazataival, egyetértő beleegyezésével, akaratával és jóváhagyásával adják hozzá, hagyják el és változtassák meg, s a munkát egészen végezzék be, végre pedig, miután Ő felsége megerősitette, küldjék el Ő felsége pecsétje alatt az egyes vármegyéknek, hogy azt szigoruan és minden időkre állandóan megtartsák.