1550. évi XXXIX. törvénycikk

a jobbágyot valamely hamis itélet vagy kezesség ürügye alatt nem tartóztathatják le

Hozzáadván ezenkivül azt, hogy, mivel többször megtörténik, hogy egyes urak vagy nemesek valamely jobbágyukat valamely hamis büntett ürügye alatt elfogják és azt tetszésük szerint egybehivott személyekkel itélet alakjában fejvesztésben marasztaltatják el vagy másképen is fogságra vetik és aztán kezesség adására kötelezik, hogy az ily módon mindenkorra lekötelezett jobbágy máshová ne költözhessék.

1. § Ennélfogva határozták: hogy, az ilyen itélethozás vagy kezességadásra való kötelezés ellent nem állván, az a jobbágy, a ki azt állitja, hogy jogtalanul bántak vele ilyen módon, azzal, a kinek a fekvő jószágaira költözni szándékozik, az előrebocsátott módon panaszt emeltethessen, minden törvényes lépést megtétethessen és bizonyitékait előadathassa; és ha a törvény utján bebizonyulna, hogy jogtalanul terhelték vagy különben igaztalanul szoritották kezességadásra: a kezeseket mentsék föl és a jobbágy az előre bocsátott módon költözhessék el.

2. § Ha azonban ugy fognak itélni, hogy igazságos itélettel marasztalták el és joggal kötelezték kezesség adására: tegyen urának eleget és maradjon helyén.