Miután a legutóbbi időkben a királyi felség törvényszékéből a leleszi, jászói conventekhez intézett levelek végrehajtásában gyakran nagy hiányok s e miatt az uraknak és nemeseknek, leginkább pedig a felső részekben és a Tiszán tul fekvő vármegyéknek, a melyek szükségképen azokhoz a conventekhez fordulnak, nem csekély káruk történt, azért, mert a szerzeteseknek feltünően kevés száma miatt Jászóban alig van néha, mint mondják, csak egy barát is:
1. § Az ilyen károknak és hiányoknak jövendőben való elkerülése végett, megállapitották, hogy az egri káptalan, Abauj, Zemplén, Ungh, Maramaros, Ugocsa, Szolnok, Kraszna vármegyékben, a legközelebbi országgyülés idejéig ép olyan hitelességgel teljesithesse a végrehajtásokat mint az emlitett két, leleszi és jászói convent; hasonlóképen azokra a helyekre is szabadon kimehessenek bármely végrehajtásra, a melyekre a nagyváradi káptalan mehet ki.
2. § Akközben pedig a káptalanoknak vagy conventeknek, főképen pedig a leleszi conventnek (a mely ellen általános a panasz), a végrehajtások alkalmával, az ország decretuma értelmében, egy-egy napra tizenkét dénárnál többet nem szabad vennie.
3. § És hogy a nemeseket, a kik levelek vagy végrehajtás kieszközlése végett mennek a jászói conventhez, fegyvereik letétele után, bocsássák be rendben egyiket a másik után: de olyan alkalommal, a mikor többen bevallást vagy esküt akarnak tenni, maradjanak ilyen veszedelmes időben künn.
