Ezenfelül elhatározták azt is, hogy az ő felsége részére megállapitott hadi segélyen kivül, maguk a karok és rendek is, a fekvő jószágaik mennyiségéhez képest, minden száz jobbágy után, a felmerülő szükségekhez képest két jól felszerelt fegyverzett lovas katonát tartanak.
1. § Akképen, hogy az ilyen hadakat, a mint ez országgyülésről hazatérnek, minden fekvő jószágból, a közelebb mult adóösszeiráshoz képest mindjárt kirendeljék, és arra a határidőre, a melyet minden egyes vármegyében az a kapitány, a kinek kapitánysága alatt katonáskodni tartoznak, ki fog jelölni, és az alább megnevezendő helyekre és kapitányok alá legott kiküldjék.
2. § És pedig: a Tiszán tuli vármegyék nemeseinek és egyéb rendeinek hadait a váradi püspök ur kapitánysága alá, a ki most azokban a részekben a főkapitányságot viseli.
3. § A Tiszán inneni vármegyékéit pedig: Perényi Gábor ur kapitánysága alá, a ki éppen ugy ezeknek a részeknek a főkapitánya.
4. § Továbbá az Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Hont, Bars vármegyékéit és a Nógrád megye még meglevő részéből valókat a bányavárosok körül: Balassa János ur kapitánysága alá.
5. § A Trencsén és Nyitra vármegyékéit a Nyitra folyó mentén és azon alul, annak a kapitánysága alá, a kit a nádor ur azzá tenni fog.
6. § Továbbá a Pozsony, Komárom és Győr vármegyékéit, Győr és Komárom körül, szintén annak kapitánysága alá, a kit a nádor ur oda kinevezni fog.
7. § A Sopron, Moson, Veszprém, Vas, Zala és Somogy vármegyékéit pedig azokra a határszéli helyekre, a melyeket a nádor ur parancsával arra alkalmasabbaknak talál és ama kapitányok alá, a kiket ez kinevezni fog.
8. § A főpap és báró urak is, az ő hadaikat, fekvő vagyonukhoz képest tudniillik: két-két lovas katonát, hasonlóképen minden vármegyéből, az előirt módon és helyre a megnevezett kapitányok alá, kiküldjék.
9. § Megengedvén legalább azt, hogyha az urak közül valakinek valamely vármegyében oly kevés számu jobbágya volna, hogy ezek még egy lovas katonának a fenntartására is alig volnának elegen, az az ur az ilyen csekély fekvőire eső részt, a más vármegyékben levő egyéb fekvő javaiból kiállitandó más hadaihoz számlálhassa és ott állithassa elő.
10. § Ugy a főpap és báró urak, mint a nemesek és egyéb rendek hadai fölött pedig a szemlét az alább irt módon tartsák meg:
11. § Tudniillik, hogy minden vármegyében az alispán, avagy más, a kit a megye arra kiválasztott, kötelezve legyen a fennt megnevezett helyeken és kapitányok, vagy a nádor ur előtt megjelenni és ugy a nemesek hadait elővezetni, mint a főpap és báró urak részéről az ugyanazon vármegyéből kiállitandókat hasonlóképen szemle alá venni, nehogy az ilyen hadaknak a fenntartásában valaki részéről valami csalás vagy hiány előfordulhasson.
12. § És senki közülök, a ki a királyi felségtől zsoldot huz, e zsoldra, a zsoldos katonák szemléjekor, azok helyett, a melyeket fekvő javai alapján maga tartozik kiállitani, zsoldos hadat elővezetni ne merészeljen: máskülönben azt, a kit ilyen csaláson érnek, a nádor vagy a kapitányok érdeme szerint büntessék.
13. § Hogyha az urak és a nemesek, vagy közülök valaki az ilyen hadakat kiküldeni vonakodnának avagy elhanyagolnák, az esetben az alispánok az ilyeneknek fekvő jószágait foglalják le és mindaddig lefoglalva tartsák, a mig azért, a mit elhanyagoltak, kétszeres elégtételt nem vesznek és a mellett a hadak fenntartására jövőben kényszeritsék.
14. § Hogy ha némely engedetlenkedők, az ilyen lefoglalás miatt az alispánok ellen fölkelnének, bármelyik kapitány az ő területének helyein az alispánoknak segitségére legyen és ha ez nem volna elegendő, a nádor ur is, az ilyen engedetlenkedőkkel szemben segitséget nyujtani tartozzék.
15. § Mert ha a kapitányok avagy a nádor ur az engedetlenkedőket az előre bocsátott büntetésekkel az ilyen hadak fenntartására reá nem szoritják, akkor a nemesek is az ő hadaikat (a melyek csak magukra csekély számmal lennének) az urak hadai nélkül fenntartani nem tartoznak.
