Sopron, Veszprém és Vas vármegyéknek ugy az urai, mint a nemesei abban egyeztek meg, hogy Pápa megerősitésére a saját zsebükből egy-egy fél forintot adnak, ugy, hogy ezt a pénzt, a törvénycikkelyekben előirt módon fizessék a szekerekért és a munkásokért, a kik ezek mellett vannak.
1. § A mi pedig a többi munkás személyzetet illeti, elrendelték, hogy ha annak a várnak az ura, a melyet meg kell erősiteni, pénzért munkásokat találhat, akkor csakis a fennebb irt szekerek kifizetése után fenmaradó pénzt kell az arra kirendelt ember kezéhez adni; a ki az ilyen, a hely ura részéről előállitott munkásoknak minden napra tiz magyar dénárt fizessen.
2. § Ha pedig a hely ura munkásokat még pénzért sem kaphatna, akkor tartozzanak az urak, nemesek és mindenik birtokos, az adókirovás szerint, az egyes jobbágyok után, a saját fekvőjószágaikból, három napra, három munkást küldeni, a kiknek az emlitett pénzből minden napra tiz magyar dénárt fizessenek, de azokat a három napon tul semmi szin alatt több munkára ne kényszeritsék.
3. § Hanem a pénznek arra a többi részére, a mely a mondott szekereknek és három munkásnak a kifizetés után még fennmaradna, keressenek onnan, a honnan lehet, fizetéses munkásokat, ugy hogy senkinek a jobbágyát akarata ellenére semmiféle további munkára ne kényszerithessék.
