Hogyha a jobbágyok, a kik ez előtt valakinek a fekvő jószágából akárhogyan is idegen fekvő javakra mentek lakni, avagy elvitték volna őket, az előbbeni földes urakhoz való önkéntes visszatérés részükre is, szabadon meg legyen engedve.
1. § Ha pedig visszatérni nem akarnak, maradjanak abban a fekvő jószágban, a melyben most laknak.
2. § De ha az előbbeni földes uraknak valamely kárt okoztak, vagy ellenük vétettek, avagy azoknak adósai volnának, az ilyenek részéről a mostani földes urak a korábbi földes uraknak, az arra kitüzendő határidőben, egy szolgabiró és egy esküdt nemes előtt, az ilyen jobbágyok ember dija (negyven forint) megfizetésének, nemkülönben a károk és adósságok megtéritésének büntetése alatt, törvényt, igazságot és kellő elégtételt szolgáltatni tartozzanak és kötelesek legyenek.
