1556. évi XXXIX. törvénycikk

az esztergomi egyházi káptalan az egész országban végezhet végrehajtásokat

Továbbá Esztergomnak, Székesfehérvárral és több más helylyel együtt a közelebbi években történt elvesztése után, az ország karai és rendei arra kérték a királyi szent felséget, hogy a végrehajtásokban eljárható conventeknek és káptalanoknak csekély száma miatt méltóztatnék megengedni, hogy a most Nagy-Szombatban székelő esztergomi káptalan az ország minden részében eljárhasson és végrehajtásokat végezhessen. Ő szent felsége az ő hiveinek eme kéréséhez az arról kibocsátott levelében kegyelmesen hozzájárult.

1. § A mely időtől fogva maguk a káptalanbeliek a királynak és az ország rendes biráinak megbizásához képest egész az erdélyi határokig az ország minden részében eljártak és ugy a királyi felség, mint a mások fekvő jószágaiban végrehajtásokat teljesitettek s erről a szokás szerint leveleket adtak ki.

2. § De mivel ezt a hozzájárulást sem az akkori, sem valamelyik későbbi országgyülés czikkelyeibe be nem foglalták, nehogy jövendőben e miatt, vagy ő felsége, vagy a karok és rendek valami hátrányt szenvedjenek, ezért igazságosnak, szükségesnek és a közjóra tartozónak tekintik, hogy az emlitett királyi hozzájárulást és közös megegyezést, a jelen országgyülés czikkelyeibe irják, hogy jövendőre minden, az esztergomi káptalan részéről, akár a királyi felség, akár a mások fekvő jószágain végzett vagy ezután végzendő törvénykezési eljárásnak és bármiféle végrehajtásnak, ugyszintén ez iránt az ezen káptalantól kiadott, vagy kiadandó leveleknek hatályosságot és örökkétartó erősséget adjanak és a fentirtakat helyeseknek és állandóknak tekintsék.