1557. évi I. törvénycikk

az országlakók hálája a király iránt

Magyarországnak a jelen országgyülésre egybesereglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendei, mindenekelőtt örökös hálaköszönetet mondanak a királyi szent felségnek, legkegyelmesebb uruknak és királyuknak az irántuk való kegyességeért és atyai jóságáért:

1. § Először is, hogy a miképen ezelőtt több izben, ugy a közelebbi télen is, a Régensburgban tartott birodalmi gyülésen, végre annyi sok fáradozás után, Magyarországnak a megtartására és felszabaditására nem megvetendő segitséget szerzett, és ugyanazt a csehországi és más tartománybeli hiveitől is kieszközölte; kegyelmesen megigérvén azt is, hogy hiveinek a javára személyesen ő maga és fenséges gyermekei is mindenütt helyt fognak állani.

2. § A mely irántuk való kegyelmességeért, a karok és rendek készeknek nyilatkoznak arra, hogy Ő felségeért és fenséges gyermekeiért életüket és vagyonukat mindenkor föláldozzák.