Megállapitották azt is, hogy ugy az alispánokat, mint a szolgabirákat avagy bárki mást, a kik a multra már fölszedett adót bármi szin alatt eddig maguknál vissza tartották, avagy jövőre vissza tartanák, az ezerötszáz ötvenedik évi, e tárgyu czikkelyekben kiszabott büntetéssel büntessék.
1. § Az ilyen hadisegélyeknek erőszakos elrablóival szemben pedig, az ezerötszáz ötvenhatodik évi országgyülésen ellenükben kiszabott büntetéssel kérlelhetetlenül járjanak el.
2. § Ő felsége pedig méltóztassék ezt az adót és hiveinek a fekvő jószágait (a melyekből azt szolgáltatják) ugy az ő kapitányaitól, mint a hadaitól és bárminemü erőszakosságoktól, igéretéhez képest minden esetben megoltalmazni.
3. § Mert különben, ha az erőszakosságok, rablások és az ilynemü gonoszságok az ő felsége hivei között meg nem szünnek, a hiveknek minden adó megajánlása és minden más rendelkezése hiában valóvá leszen.
