1559. évi XXXVIII. törvénycikk

a rendes birákon kivül a törvényszékeken, a főpapok és bárók közül hányan és kik legyenek jelen?

És mivel minden általános törvényszéki itélő és odaitélő levélben a főpap és báró uraknak birói jelenlétéről szoktak emlitést tenni.

1. § Hogy tehát a jövő időkben ürügyül azt senki föl ne hozhassa, hogy a törvényszék a főpapok és bárók távolléte miatt nem volt teljes és egész, és hogy e czim alatt a végleg meghozott itéleteket meg ne erőtlenithesse:

2. § Megállapitották, hogy jövőre minden igyekezettel azon legyenek, hogy a törvényszékeken ezután, az ország rendes biráin kivül, folytonosan és kivétel nélkül két főpap és ugyanannyi báró, vagy legalább a főpapok közül egy és a bárók közül is egy jelen legyen.

3. § És pedig a főpapok közül jónak látták a győri és az erdélyi mostani főtisztelendő püspök urakat.

4. § A bárók közül pedig nagyságos Táh Ferencz urat, az ő felsége fő lovász mesterét és nemzetes Zay Ferencz urat, ő felsége tanácsosát.

5. § Ha pedig valamely magasrendü és elfogadható okoktól akadályozva, valamikor jelen nem lehetnének, a távollevőket másokkal helyettesitsék.

6. § És eképen, az ország rendes birái, ezeknek helyettesei és az itélő mesterek, valamint a négy ülnök (a kik a törvényszékeken nem helyettesithetők, hanem saját személyekben tartoznak folytonosan is kivétel nélkül jelen lenni) a birói székek tartásánál, azoknak jelenlétében járjanak el.

7. § A törvényszolgáltatás idején és helyén senki magát más okon ki ne menthesse, hanemha sulyos betegség akadályozza.

8. § Minthogy pedig a felebbezések megvizsgálásánál, a főpap és báró urak közül némelyeknek a nádor ur és az Ő szent felsége helytartója mellett szükségkép jelen kell lenniök, elhatározták, hogy a közelebbi országgyülések végzéseihez képest, a felebbezéseknek megvizsgálásánál két főpap és ugyananyi báró (de nem azok a kik a fennebb mondottak szerint a törvényszékeken részt vesznek) tartozzék jelen lenni.

9. § És mivel az ülnökök, a kik valamely szükségtől gátolva vannak, magukat nem helyettesithetik, elhatározták, hogy ilyeneket már most négynél többet válaszszanak.

10. § Aképen, hogy ha egyik vagy másik történetesen szükségből távol maradna, közülök más következzék, hogy az ülnökök négyes száma a törvényszékeken mindenkor teljes legyen.

11. § Erre a tisztre pedig Milethinczki Mihály, kápolnai Pálffi Lőrincz, Sághi Imre és Pozsonymegye törvényszéki jegyzőjén: András deákon kivül, a kik e tisztet eddig viselték, alkalmasoknak és elégségeseknek találták Ívánczi Jánost, Zsámbokréthi Györgyöt nyitrai alispánt; Simándi Pétert és Giczi Józsefet.

12. § De annak a négynek a fizetéséről, a kik a törvényszékeken jelen lesznek ő felsége gondoskodni méltóztassék.

13. § Az előző országgyüléseknek végzéseihez képest pedig, a császári szent felségnek az országtól távolléte esetén, az ő felsége helytartó urának álljon hatalmában, hogy ha azoknak egyike avagy másika elhaláloznék, vagy valamelyiket bármi más kényszeritő akadály távol tartaná, ezek helyett, a biróságok kérésére, másokat, a kiket arra alkalmasoknak talál kiválasztani.