1559. évi XLII. törvénycikk

a rendek a fenséges Mária fejedelemnőnek, Csehország királynéjának, ötödik Károly császár leányának és Miksa király hitvesének, Magyarországba való első bejövetele alkalmából ajándékot ajánlanak meg

Továbbá mivel a királyné Ő felsége, a mi legkegyelmesebb asszonyunk, az említett királyi felséggel és férje urával, egyben a mi legkegyelmesebb urunkkal ez alkalommal legelőször méltóztatott Magyarországra jönni és Ő felsége hivei közt megjelenni:

1. § Mivel az Ő szent felsége hü magyarjainak, minden szükségleteivel és ügyeivel szemben, ugy a császári felség előtt, mint a fenséges cseh király előtt, magát már is, az ő szives pártfogásával és támogatásával mindenkor kegyelmes védasszonyunknak mutatta be; és abban a reményben vannak, hogy Ő felsége tőlük ezt a kegyelmes, kegyes és jó indulatát, sem az emlitett felségek előtt, sem kedvelt testvére, a fenséges spanyol király előtt, ezutánra sem fogja megvonni.

2. § Az ország összes karai és rendei, mindenekelőtt, az Ő felsége köztük való megjelenését lélekben örvendező szivvel látják és elhatározták, hogy azt (a mennyire a mostani nyomoruságaikban szegénységük engedi), alázatosan, kedveskedő ajándékkal fogadják.

3. § És elvégezték, hogy a közvédelemre föntebb megajánlott pénzsegély első határidejében, a királyné Ő felsége számára, ugy az uraknak és nemeseknek, mint az ország többi karainak és rendeinek a fekvő jószágaiból ebben az esetben, minden megrovás alá eső porta után husz magyar dénárt adózzanak és azt a királyné Ő felségének adják.

4. § És kérik a királyné Ő felségét, hogy ezt a csekély ajándékukat méltóztassék kegyelmes és kegyes szivvel elfogadni és jó néven venni.

5. § Ennek a pénznek a felszedésére (ha a királyné Ő felsége is jónak látja) a magyar kamara titkárát: Hosszutóti Györgyöt találták alkalmasnak, aképen, hogy azokról, a melyeket beszedett, a királyné Ő felségének számot adjon.