1559. évi XLIII. törvénycikk

a hűtlenség czimén elfoglalt fekvőjószágokat tárgyazó peres ügyeket, a jószágelfoglalást illetőleg a vármegyék is elintézhetik; de a hűtlenség felett maga a király hoz és mond itéletet

A mi pedig azoknak a fekvő jószágoknak a peres ügyeit illeti, a melyeket a hűtlenség czimén, ugy mások, mint különösen a katonai férfiak, állitólag törvényellenesen elfoglaltak:

1. § Megállapitották, hogy tárgyalják a vármegyei ispánok, alispánok, birák és a nemesek összesége, és birálják meg, hogy vajjon azok a jószágfoglalók, az ilyen fekvő jószágok birtokához a törvényes rend és az ország végzései értelmében jutottak-e? és a kikre nézve, ha bebizonyosodnék, hogy őket a fekvő jószágaik birtokából, a törvényes rend ellenére és erőszakkal vetették ki és üzték el, azokat azokba visszahelyezzék és visszaállitsák.

2. § Mindazonáltal elvégezték azt is, hogy vajjon azokat, a kik az ilyen fekvő jószáguktól való megfosztatásuk miatt panaszkodnak, a lázadásra és engedetlenségre megszabott büntetéssel kell e sujtani vagy sem? mivel annak a megitélése egyedül a császári szent felséget illeti; mások Ő felsége sérelmével abban ne biráskodjanak.