1563. évi IV. törvénycikk

az adózásról és arról, hogy a ruthénok, oláhok, molnárok és mesteremberek miképen adózzanak

Azt is elhatározták, hogy a portákat azon mód szerint, a melyet az ezerötszázötvenhetedik évi közönséges végzésekhez képest, a közelébb mult adóbehajtásnál megtartottak, ujból összeirják, hogy mind a két évi adót ez összeirás szerint szedjék fel; mert a karok és rendek ugy látják, hogy a közelebbről történt adózás ideje óta ennek az országnak a megmaradt része még inkább leapadt és megfogyatkozott.

1. § Egyedül azt adva hozzá és azt jelentve ki, hogy a ruthénok és oláhok is, a kiknek jóllehet házuk nincsen és csak kunyhókban laknak, de nem megvetendő számu barmot tartanak, a megajánlott adóknak a felerészét megfizessék.

2. § És ha közülök valaki tudva és földesurának akaratával, akár csak addig, a mig az adókirovás tart, időlegesen a szomszéd országokba vagy tartományokba szökik és ez nyilván bizonyosságra jut, helyette maga a földesur kétszeresen fizessen.

3. § Továbbá, hogy azok a molnárok és kézmüvesek is, a kik nem földesuruk zsoldjában szolgálnak, az adó fizetésére kötelezettek és reá szoritottak legyenek.

4. § De a leégetteket és elhagyott helyekre megtelepedőket, a kik ott uj házakat épitettek és az adó alól mentesek, a mentességükben megtartsák.