1563. évi XLIV. törvénycikk

a gonoszul és méltatlanul birtokba vett fekvőjószágokat hütlenség büntetése alatt adják vissza azoknak, a kikéi

Szokásban van pedig az, hogy igen sokan a császári szent felségtől, valamely czimen adománylevél utján fekvő jószágokat és birtokjogokat kérnek föl és az adomány erejénél fogva magukat azokba beiktattatják:

1. § A mely iktatásnak, habár többen ellene is mondanak, az adományt nyerők, az ellenmondással mit sem törödve, az ilyen fekvő jószágokat tulajdonul erőszakkal birtokukba veszik

2. § Némelyek pedig még előbb elfoglalják, mint sem az adományt megnyerték volna s e miatt az iktatás ellentmondás nélkül megy végbe.

3. § A miért is megállapitották, hogy az ilyen adományosok, mindazokat a fekvő jószágokat és birtokjogokat, a melyeket akár a törvényes ellentmondásnak számba nem vételével, akár pedig az iktatást megelőzőleg erőszakkal, az Ő felsége hiveinek kezéből (és nem azoktól, a kik lázadók és az Ő felsége ellenségeivel és versenytársaival tartanak) avagy másképen és ezekben a zavaros időkben, bármely erőszakossággal és jogtalanul a mit elfoglaltak: a legközelebbi karácsony napjáig azoknak, a kiktől elfoglalták, a hütlenség büntetése alatt visszaadják.

4. § Időközben az ilyen fekvő jószágok jobbágyaitól semmiféle adót vagy jövedelmet be ne szedjenek.

5. § A mely fekvő jószágokat, ha az előadott módon visszabocsátani nem akarnák: az ország főkapitánya, a kit az ellenmondást magában foglaló tudósitólevél mellett e végett megkerestek, miután bizonyosságot szerzett afelől, hogy a fekvő jószágokat (a mondottak szerint) az Ő felsége hiveinek kezéből és nem azoktól foglalták el, a kik nyiltan és köztudomás szerint az ellenpárttal tartanak: történt legyen ez akár ellentmondás számba nem vétele mellett, akár pedig az ikatatás előtt erőszakkal; a dolog tiszta igazságához képest, a valódi uruknak visszaadja.

6. § A minek az eltiltás, visszaüzés és tiltakozás ellent nem állhat.