Az ország karai és rendei a császári és királyi szent felségnek azt a kivánságát is igazságosnak és szükségesnek találják, hogy az aranyat és ezüstöt az országból Lengyelországba és egyebüvé ki ne vigyék, mivel ez ugy Ő felségének, mint az országnak közös kárára van.
1. § Ugyanezért e tárgyban az országnak ugy a soproni, mint a többi országgyüléseken hozott közönséges végzéseit megujitják és azoknak megtartását elrendelik.
2. § Mindazonáltal az igazság kivánja, hogy a császári szent felség a Szepességben, azokon a helyeken, a hol az ezüstöt termelik, embereket tartson, a kik az ezüstöt ő felsége számára (ha neki ugy tetszik) beváltsák.
