1566. évi XXII. törvénycikk

a felső vármegyék maguknak birói ülnököket választhatnak

Jóllehet a korábbi évek országgyülésein már el volt határozva, hogy az ilyen törvényszékek tartásánál mindenkor két főpapnak és ugyanennyi bárónak, vagy legalább egynek-egynek kell jelen lennie; mindazonáltal mivel a főpap és báró uraknak egyaránt szükséges távolléte miatt (a mi azoknak gyöngélkedése, meg kevés száma és a nagy távolság miatt gyakran megszokott történni) néha nem csekély nehézségek merültek föl; a minek okán a birák a törvényszékek szükséges tartását is, a peres feleknek igen nagy hátrányára kellett, hogy elmulaszszák:

1. § Megállapitották, hogy az ország rendes birái, itélőmesterei és a törvényszék esküdt ülnökei, a főpapok és bárók távolléte ellent nem állván, a törvényszékeket épen ugy megtartsák.

2. § A mely birói ülnököket a felső és alsó részek vármegyéi a maguk kebeléből, az Eperjesen tartandó törvényszék időszakára, az arra alkalmas, kiváló és hazai jogban és törvényekben járatos férfiak közül válaszszák.

3. § De méltóztassék a császári szent felség kegyelmesen gondoskodni a felől, hogy a fölebbezések megvizsgálásánál, a helytartó ur mellett, a főpapok és bárók, ha csak lehetséges, mindenkor a szokott számban, tudniillik mind a két részről ketten avagy többen jelen legyenek.