1567. évi V. törvénycikk

a mekkora részben az adót a jobbágy a földesurnak fizeti, a királynak is anynyival tartozik adózni

Az összeirás módjára nézve: miután a császári és királyi felséget arról értesitették, hogy eddigelé ebben nem csekély csalásokat követtek el, ugy hogy némely telket hatod és nyolczadrészest vontak adó és kirovás alá, a mi a felség fiscusának nem csekély sérelmére van:

1. § Megállapitották, hogy ebben az évben mindenik urnak és nemesnek a fekvő jószágait, jobbágyait és birtokait akképen vonják adó és kirovás alá, a miképen a rendes adót azokból a földesuraiknak fizetni szokták.

2. § Tudniillik, hogyha a jobbágy a háza után, a melyben lakik, a szántóknak, földeknek avagy réteknek, a negyed, hatod vagy nyolczadrészét birtokolná és a földesurának is negyed, hatod vagy nyolczad részét fizeti annak az adónak, a melyet egy egész telek után fizetnek; az, a királyi adóba is annyit fizessen és többnek a fizetésére az adókivetők se szoritsák.