A véghelyek megerősitésére nézve, a mire Ő császári felsége az ő hűséges országlakóit jóakarólag inti, Ő felségének a hivei a megerősités rendjét illetőleg, most is, az ezerötszázötvenkilenczedik évi végzésekhez tartják magukat:
1. § Mindazonáltal az azon végzésekben foglaltakhoz még hat napot adnak, ugy, hogy az Ő császári és királyi felsége mostani kivánságához és a közszükséghez képest a jobbágyok az alább irt módon tizenkét napi ingyen munkát végezni tartozzanak.
2. § Zalavármegyéből és a nádorné urasszony fekvő jószágaiból, valamint Somogyvármegye megmaradt részéből Kanizsához dolgozzanak; a mely várnak megerősitésére kiváltképen látva ennek a helynek az igen nagy szükségét, az országlakók ugyan több jobbágyat is örömest küldenének, de a véghelyek nagy száma mellett, a csekély számban megmaradt vármegyéknek, olyan sok és különféle munkára való szétosztását lehetőnek nem találták.
3. § Mert Vas vármegye, a mely Zalához közelebb van, és a melynek munkáját Kanizsához kellene rendelni, az előző években Sopron vármegyével együtt Pápához volt rendelve, a mely hely Kanizsánál nem kisebb jelentőségü és ezért az országlakók elhatározták, hogy az egész vármegye a munkát most is oda tartozzék adni.
4. § De Vasvármegyét sem merik Pápa vára munkájától máshová forditani; hacsak a császári és királyi felség kegyelmesen meghatározni nem méltóztatik azt, hogy ennek a vármegyének, melyikhez való csatolása és oda rendelése helyesebb és szükségesebb.
5. § Zala vármegyéből pedig ki kell venni a Dráva és a Mura folyók közt levő szigetet, a szigeten kivül fekvő Patha és Csatár két faluval együtt, a melyek a munkát a Zrinyi gróf ur Légrádi várkastélyához adják, mivel ez ennek a szigetnek a megvédelmezésére alkalmas helyen fekszik.
6. § Fejér vármegye Palotához.
7. § Veszprém vármegyét és más, a törököknek alávetett szomszédos jobbágyokat, a kik, a mikép mondják, sokan vannak; a veszprémi várhoz rendelték.
8. § A szigeten levő három vármegye közül Győr és Mosony, a győri várhoz, Komárom pedig a komáromi várhoz tartozzanak a munkát teljesiteni.
9. § Hogy a Dunán inneni többi véghelyeket, mely jobbágyok által erősitsék meg? arra nézve a karok és rendek magukat most is, az emlitett ezerötszázötvenkilenczedik évi határozatokhoz tartják; a melyeket, hogy az Ő felsége kegyelmes kivánságához képest névszerint és különösen kifejezésre juttassanak és azt a korábbi végzést ismételjék, most ily módon határoztak:
10. § Sáros vármegye Kassához dolgozzék.
11. § Abaújvár Torna és Szepes vármegye: Szendrő várához.
12. § Gömör vármegye a munkásait Gödőre és Balog várra küldje, nehogy ezek elhagyatva, az ellenség kezébe essenek.
13. § Heves és Borsod vármegyék Nógrád vármegye két kerületével, munkájukat Egerben végezzék.
14. § Nógrádmegyének a többi részét pedig, Somoskő, Kékkő és Dévény váraknak a megerősitésére kell alkalmazni.
15. § Zemplén vármegyét a sárospataki vár megerősitésére rendelték; mivel szükség idején egyedül csak ez lehet menedék helye.
16. § Ung vármegye (Szerednye vára tartozékait kivéve) munkásait Ungvárra küldje.
17. § Nyitra és Trencsén vármegye szolgálataikat az emlitett országgyülés végzése szerint Ujváron, Komjátin és Surányban teljesitsék.
18. § Azonkivül, hogy Országh Kristóf urnak, ugy az emlitett két vármegyében, mint a másokban fekvő jószágaiból, a saját végváraihoz dolgozzanak.
19. § A főtisztelendő esztergomi érsek urnak bárhol és akármelyik vármegyében fekvő jószágait pedig, valamint a káptalanját és a szent benedeki apátságot (a mely most ehhez a káptalanhoz tartozik) thuróczi prépostsággal együtt az ujvári vár erősitésére rendelték.
20. § És miután az ó-budai, sági és felhévizi prépostságoknak (a melyek mind az esztergomi egyház fiókjai) Nyitra vármegyében fekvő jószágaik vannak: elhatározták, hogy ezek is, az érseki várhoz tegyék szolgálatukat, kiváltképen azért, mivel némely más, megelőzőleg eme vár erőditésére rendelt fekvő jószágokat, máshová osztották be.
21. § Bars és a két Hont vármegye (a Forgách uraknak ugyanezen Bars vármegyében fekvő jószágainak a kivételével, a melyeket Komjáthihoz rendeltek) ezután Léva várához dolgozzanak.
22. § Turócz vármegye pedig, Zólyom, Árva és Liptó vármegyével együtt, a jobbágyait az esztergomi ur, ennek káptalanja és a fent emlitett prépostságok bárhol fekvő jószágainak kivételével, ugyancsak Léva és Korpona megerősitésére küldje; de azok a kik, az itt megnevezett Léva és Korpona várától távolabb laknak, pénzen fogadott munkásokat is küldhetnek oda.
23. § Miután pedig a mondott ezerötszázötvenkilenczedik évi országgyülésen a Tiszán tuli vármegyékről semmi emlitést sem tettek; megállapitották, hogy Szabolcs vármegyének két szolgabirói járása Tokajhoz; a más kettő meg Ecsedhez dolgozzék; mindazonáltal a várdai vár tartozékait kivéve, a melyeket ennek a várnak az erőditésére adtak.
24. § Ugocsa- és Bereg vármegye: Munkácshoz.
25. § Szatmár vármegyének egy szolgabirói járását Ecsedhez, a többit meg Szatmár városához rendelték.
26. § Közép-Szolnok vármegye, miután a Nagybányán állott várkastélyt lerontották, ezutánra Szatmárhoz teljesitse szolgálatát.
27. § Továbbá Eger várának a megerősitéséről, az ehhez való munkákról és annak elégséges katonai őrséggel való ellátásáról méltóztassék a császári és királyi felség kegyelmesen maga gondoskodni, mivel ez a vár most az országnak elsőrendü védbástyája.
28. § Végezetül egyebekre nézve azt is megállapitották, hogy az alispánok, mindazokat, a kik a munkásokat a szükséges helyekre el nem küldik, arra az alispánok, a miképen eddig, ugy ezután is a maga módján reászoritsák és e részben a maguk tisztjét teljesitvén, becsületesen és hüségesen gondoskodjanak affelől, hogy vármegyéjükből a kirendelt helyekre az ingyen munkákat a maga idejében előállitsák.
