Megállapitották azt is, hogy se a magyar, se az idegen kapitányok, se pedig senki más, a jobbágyok munkáját egyebüvé, mint a hová most elhatározták forditani avagy kényszeriteni, ne merészeljék.
1. § Azokat pedig, a kik ellenkezőleg cselekesznek, ezer forint büntetéssel sujtsák.
2. § A melynek felét a királyi fiscusnak adják, fele pedig azé az uré, avagy nemesé legyen, a kinek a jobbágyait, a jelen végzések ellenére máshová hajtották.
3. § A mely ezer forintot a kapitányoknak vagy a zsoldjukból vonják le, vagy pedig fekvő javaikat, az ezen összeg erejéig terjedő elégtételadásig foglalják le.
