Az általános és részleges fölkelésre és az ágyúk szállitására, valamint a katonák részéről, a legeltetés módjának és rendjének a megtartására nézve a karok és rendek, a közelebb mult ezerötszázötvenhatodik évi végzéseket most is helyben hagyják.
1. § És a császári és királyi felséget alázatosan arra kérik, hogy őket ama végzésekhez képest szabadságaikban megtartsa és arra ne kényszeritse, hogy a kapitányok személye mellett többet tegyenek, mint a mennyit ott elhatároztak.
2. § Hanem a sürgős, avagy valamelyik vár váratlan megrohanása esetében a karok és rendek, az ezerötszázötvenharmadik évi soproni végzésekre hivatkoznak.
3. § Annak az egynek a kivételével, hogy az egytelkes nemesek, az ezerötszáz ötvenhatodik évi végzésekhez képest is, öt nemesi egész udvar után egy lovas katonát küldeni legyenek kötelesek, de személyesen fölkelni ne tartozzanak.
